Európai Bizottság > EIH > Iratok kézbesítése > Magyarország

Utolsó frissítés: 03-05-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Iratok kézbesítése - Magyarország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Gyakorlati szempontból mit jelent az "iratok kézbesítése" jogi fogalma? Miért léteznek speciális szabályok az "iratok kézbesítésére"? 1.
2. Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni? 2.
3. Ki felel az iratok kézbesítéséért? 3.
4. Hogyan történik a gyakorlatban az iratok kézbesítése? 4.
5. Mi történik, ha kivételes esetekben nem lehetséges magának a címzettnek történő kézbesítés (pl. azért, mert nincs otthon)? 5.
6. Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették? 6.
7. Mi történik, ha valami nem megfelelően történik, és a címzett nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés törvénysértő módon történik (pl. az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? A kézbesítés lehet-e mindazonáltal érvényes (pl. orvosolni lehet a hibát) vagy újra meg kell kísérelni az irat kézbesítését? 7.
8. Kell-e fizetni az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit? 8.

 

1. Gyakorlati szempontból mit jelent az "iratok kézbesítése" jogi fogalma? Miért léteznek speciális szabályok az "iratok kézbesítésére"?

A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi Ill. törvény szerint a bírósági iratokat - ha a jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - postai szolgáltató útján kell kézbesíteni. A kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint történik.

A postai úton megküldött bírósági iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az a bírósághoz "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza), az iratot - az ellenkező bizonyításáig- a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

A bíróság a fenti kézbesítési vélelem beálltát nem állapítja meg, ha a kézbesítés helyettes átvevő részére történt meg és a helyettes átvevő az ellenérdekű fél volt.

Keresetlevél (fizetési meghagyás), illetve az eljárást befejező érdemi határozat kézbesítése esetében a bíróság a kézbesítési vélelem beállásáról a felet - kivéve, ha a fél a hivatalos irat átvételét megtagadta - nyolc napon belül értesíti. Az értesítéshez mellékelni kell azt a hivatalos iratot, amelyre vonatkozóan a bíróság a kézbesítési vélelem beálltát megállapította. Az értesítésben - keresetlevél (fizetési meghagyás) esetében - a bíróság tájékoztatja a felet a perindítás hatályáról.

Lap tetejeLap teteje

A címzett a neki szóló iratot - személyazonosságának igazolása mellett - a bírósági irodában is átveheti.

A külföldön kézbesítendő iratot - ha a magyar állam által kötött nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik - intézkedés végett az igazságügy-miniszterhez kell felterjeszteni. A külföldön teljesített kézbesítést érvényesnek kell tekinteni, ha az akár a belföldi jogszabályok rendelkezéseinek, akár a kézbesítés helyén irányadó jogszabályoknak megfelel.

Ha a fél tartózkodási helye ismeretlen, vagy olyan államban van, amely a kézbesítéshez jogsegélyt nem nyújt, vagy ha a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, illetve ha a kézbesítés megkísérlése már előre is eredménytelennek mutatkozik, a kézbesítést hirdetmény útján kell teljesíteni. Hirdetmény útján kell a kézbesítést teljesíteni az ismeretlen örökösök részére is.

Hirdetményi kézbesítést a bíróság csak a fél kérelmére és csak annak alapjául szolgáló ok valószínűsítése esetében rendelhet el.

A hirdetmény útján kézbesítendő iratot tizenöt napra ki kell függeszteni a bíróság hirdetőtáblájára és a fél - illetve ismeretlen örökösök részére való kézbesítés esetében az örökhagyó – utolsó ismert lakóhelyén a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára.

Ha a fél olyan államban lakik, amely a kézbesítéshez jogsegélyt nem nyújt, de amellyel a postai forgalom fennáll, a hirdetményt - lehetőleg ajánlott levélként - a fél ottani címére is meg kell küldeni.

Ha keresetlevelet kell az alperesnek hirdetmény útján kézbesíteni, részére a bíróság ügygondnokot rendel és a keresetlevelet annak kézbesítteti.

Lap tetejeLap teteje

A hirdetményi kézbesítéssel felmerülő költséget az köteles előlegezni, aki a hirdetményi kézbesítést kérte.

Hirdetményi kézbesítés során az iratot - amennyiben a bíróság másként nem rendelkezik - a bíróság hirdetőtábláján való kifüggesztéstől számított tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni.

2. Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?

A Pp. azt határozza meg, hogy mely iratokat kell kézbesíteni, ebből az következik, hogy az e körön kívül eső iratokat nem kell.

Kézbesítés útján kell közölni:

  1. az ítéletet a felekkel;
  2. a tárgyaláson hozott végzést azzal a féllel, aki a tárgyalásra nem volt szabályszerűen megidézve;
  3. a tárgyalás folyamán hozott olyan végzést, amely új határnap kitűzésére vonatkozik, vagy amely ellen külön fellebbezésnek van helye, azzal a féllel, aki a tárgyalást elmulasztotta;
  4. a tárgyaláson kívül hozott végzést az érdekelt féllel;
  5. az eljárás során hozott minden határozatot azzal a személlyel, akinek érdekében az ügyész, illetőleg a külön jogszabállyal erre feljogosított szervezet az eljárást megindította.

A felek részére a határozatnak nemcsak a rendelkező részét, hanem indokolását is kézbesíteni kell, kivéve, ha a határozatot a törvény szerint nem kell megindokolni.

Az olyan határozatot, amely nem tartozik a felsoroltak körébe, már a kihirdetéssel közöltnek kell tekinteni.

A rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a határozatot nem a felekkel, hanem más érdekelttel kell közölni.

Lap tetejeLap teteje

Ha a félnek a per vitelére meghatalmazottja van, a bírósági iratokat a fél helyett a meghatalmazottnak kell kézbesíttetni. Ez a rendelkezés nem terjed ki az olyan idézésre, amelyben a bíróság a felet vagy annak törvényes képviselőjét személyes megjelenésre kötelezi.

3. Ki felel az iratok kézbesítéséért?

A bíróság, illetve postai szolgáltató a reá irányadó törvényi szabályok szerint felel, hogy a hivatalos iratok kézbesítése szabályszerűen megtörténjen.

4. Hogyan történik a gyakorlatban az iratok kézbesítése?

A kézbesítés rendje a következő:

A postai szolgáltató a tértivevény különszolgáltatással feladott hivatalos irat kézbesítését személyes kézbesítéssel kísérli meg. Amennyiben az első kézbesítés sikertelen, azaz a címzett, vagy az átvételre jogosult más személy - aki lehet a címzett közeli hozzátartozója, élettársa - részére a küldeményt a postás nem tudja átadni, a tértivevényen szereplő értesítést hagyja hátra, amely figyelmeztetést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a postai szolgáltató a sikertelen kézbesítést követő ötödik munkanapon a kézbesítést újból megkísérli. A hivatalos irat az értesítésben jelzett postahivatalban a második kézbesítésig, a személyazonosság igazolása mellett felvehető. Amennyiben a második kézbesítés is sikertelen, a postai szolgáltató újabb figyelmeztetést hagy, amelyben tájékoztatja a címzettet arról, hogy a sikertelen második kézbesítést követő öt munkanapon belül a hivatalos irat a postahivatalban felvehető. Az újabb öt nap eredménytelen elteltét követően a postai szolgáltató a hivatalos iratot "nem kereste" jelzéssel visszaküldi a feladónak. Ha a címzett a küldemény átvételét az első kézbesítés alkalmával megtagadja, azaz a postai szolgáltató a címzettet a megjelölt címen megtalálja, de az a hivatalos iratot nem hajlandó átvenni, a küldeményt a sikertelen kézbesítés napján kézbesítettnek kell tekinteni. Ekkor a hivatalos iratot a postai szolgáltató "az átvételt megtagadta" jelzéssel a feladónak azonnal visszaküldi, és a kézbesített irathoz fűződő jogkövetkezmények alkalmazandók.

Lap tetejeLap teteje

A részletes szabályokat a postai szolgáltatások ellátásáról szóló 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 29. § - 30. §-a tartalmazza.

A 30. § (5) bekezdése kimondja, hogy a hatóságok (bíróságok vagy hivatalok) az irataikat a postai kézbesítés mellőzésével saját - munkaviszonyban, köztisztviselői, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban álló - kézbesítő útján is kézbesíthetik, ha azt a sürgősség indokolja vagy egyéb okból szükséges. Személyes kézbesítés esetén az átvevő az átvétel tényét keltezéssel ellátott aláírásával igazolja. Ha az átvételre nyomtatványt rendszeresítenek (tértivevény), az átvétel tényét ezen kell elismerni. Ha a kézbesítés kétszeri kísérlettel sem teljesíthető, a kézbesítést még egy alkalommal meg kell kísérelni, vagy a posta útján kell teljesíteni.

A végrehajtási eljárásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) ismeri a végrehajtói kézbesítés jogintézményét. A végrehajtói kézbesítés a címzett felkutatását és az irat személyes kézbesítését jelenti annak érdekében, hogy az ténylegesen eljusson a címzetthez, és a kézbesítés ténye hatósági eljárásban kerüljön megállapításra.

A törvény a bírósági eljárást lezáró, a későbbiekben a végrehajtás alapjául szolgáló érdemi határozatok esetében teszi lehetővé a kézbesítés e módját, ha a határozattal kapcsolatban a kézbesítési vélelem beállt (azt tehát korábban postai úton már kézbesítették), és a kézbesítést kérő saját költségére azt kifejezetten kéri. A törvény rögzíti, hogy a kézbesítésről jegyzőkönyvet kell készíteni, annak eredményéről kit kell tájékoztatni, és hogy a címzett felkutatása érdekében a végrehajtó - ezen eljárása során mint "kézbesítési végrehajtó" - milyen megkeresésekre jogosult. A végrehajtói kézbesítést az önálló bírósági végrehajtók végzik, illetve helyettük eljárva alkalmazott helyetteseik - az önálló bírósági végrehajtó-helyettesek -, továbbá a végrehajtói kézbesítésre felhatalmazott önálló bírósági végrehajtójelöltek.

5. Mi történik, ha kivételes esetekben nem lehetséges magának a címzettnek történő kézbesítés (pl. azért, mert nincs otthon)?

Az említett, a postai szolgáltatókra vonatkozó jogszabályok megengedik, hogy a pl. a címzettel együttlakó hozzátartozó a hivatalos iratot tartalmazó küldeményt a címzett helyett átvegye. Ha megfelelő helyettes átvevő nincs, az iratot a postai szolgáltató "nem kereste" jelzéssel küldi vissza a bíróságnak.

Lap tetejeLap teteje

6. Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették?

A postai szolgáltató a feladóvevény, az ún. "tértivevény" visszaküldésével jelzi a bíróságnak a kézbesítés eredményét.

7. Mi történik, ha valami nem megfelelően történik, és a címzett nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés törvénysértő módon történik (pl. az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? A kézbesítés lehet-e mindazonáltal érvényes (pl. orvosolni lehet a hibát) vagy újra meg kell kísérelni az irat kézbesítését?

Ha a kézbesítés szabálytalan volt, pl. nem jogosult személynek adták át az iratot, vagy a címzett más, önhibáján kívüli okból nem kapta azt meg, a Pp. rendelkezése alapján beálló törvényi vélelem a bíróság előtt megdönthető.

A kézbesítési vélelem megdöntése iránt - a törvényben felsorolt okokból - a címzett mint kérelmező a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül terjeszthet elő kérelmet annál a bíróságnál, amelynek eljárása alatt a kézbesítés történt. A kérelem benyújtásának a kézbesítési vélelem beállta napjától számított hat hónap elteltével- főszabályként - nincs helye. E határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.

Ha a kézbesítési vélelem beállta az eljárást megindító irat kézbesítéséhez kapcsolódik, a fél a kérelmet az eljárás folyamatban léte alatt a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül terjesztheti elő.

Lap tetejeLap teteje

A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem arra hivatkozással terjeszthető elő, hogy a kérelmező a hivatalos iratot önhibáján kívüli okból nem vehette át, mivel

  1. a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt meg, vagy más okból nem volt szabályszerű, vagy
  2. az iratot más, az a) pontban nem említett okból nem volt módja átvenni (pl. azért, mert a kézbesítésről önhibáján kívül nem szerzett tudomást).

A fent említett b) pontban foglalt okból a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet csak természetes személy (a fél vagy az eljárásban részt vevő egyéb érdekelt) terjeszthet elő.

A kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezésnek van helye. A kérelemnek helyt adó határozat, valamint az eljárás, illetve a végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott határozat ellen külön fellebbezésnek helye nincs, e határozat az ügyet befejező érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg.

Ha a kézbesítési vélelem megdöntésére a fent említett a) pont alapján a fél terjeszt elő kérelmet, és a bíróság a kérelemnek helyt ad, a vélelmezett kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények hatálytalanok és a kézbesítést, illetve a már megtett intézkedéseket, eljárási cselekményeket - a fél kérelmének megfelelően, a szükséges mértékben - meg kell ismételni. Más kérelmező által benyújtott kérelem esetében, ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, a kérelmező vonatkozásában érvényesülő, a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak.

Lap tetejeLap teteje

Ha a kézbesítési vélelem megdöntésére a fent említett b) pont alapján kerül sor, a kézbesítést meg kell ismételni. A kérelem előterjesztésére és elbírálására - ha a törvény a vélelem megdöntésére irányadó szabályok között eltérő rendelkezést nem állapít meg – a mulasztás igazolására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

A kézbesítési vélelem megdöntésére a végrehajtási eljárás során is van jogi lehetőség.

Ha a kézbesítési vélelem beálltára tekintettel a határozat jogerőssé vált, a címzett mint kérelmező - az a már ismertetett okok fennállása esetében - a végrehajtási eljárás folyamatban léte alatt, a határozat végrehajtására irányuló eljárásról való tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül a kézbesítési vélelem megdöntése iránt kérelmet nyújthat be az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál. Ha a végrehajtási eljárás megindult, a kérelem csak az e bekezdésben meghatározottak szerint terjeszthető elő.

A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet harminc napon belül el kell bírálni. A kérelem elbírálására egyebekben az általános rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

8. Kell-e fizetni az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit?

A bírósági eljárási illetékek megfizetése fedezi az összes eljárási költséget, így a kézbesítés költségeit is. Kizárólag a Vht. által szabályozott végrehajtói kézbesítés esetén kell a végrehajtást kérőnek az ezzel járó költségeket külön megfizetni.

« Iratok kézbesítése - Általános információk | Magyarország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 03-05-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság