Európai Bizottság > EIH > Iratok kézbesítése > Görögország

Utolsó frissítés: 30-07-2004
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Iratok kézbesítése - Görögország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelent az “iratkézbesítés” jogi fogalma a gyakorlatban? Miért vannak külön előírások az “iratkézbesítésre”? 1.
2. Milyen iratokat kell hivatalosan kézbesíteni? 2.
3. Ki felelős az iratkézbesítésért? 3.
4. Mi az iratkézbesítés szokásos módja? 4.
5. Mi történik akkor, ha nem lehetséges a kézbesítés a címzettnek? 5.
6. Készül-e írásos átvételi elismervény a kézbesítésről? 6.
7. Mi történik akkor, ha a címzett valamilyen oknál fogva nem veszi át az iratot, illetve ha a kézbesítés a törvényes előírásoktól eltérő módon történik (pl. az iratot harmadik személynek kézbesítik)? 7.
8. Kell-e fizetnem az iratkézbesítésért, s ha igen, mennyit? 8.

 

1. Mit jelent az “iratkézbesítés” jogi fogalma a gyakorlatban? Miért vannak külön előírások az “iratkézbesítésre”?

A “kézbesítés” az irat megismertetésének szabályozott módja a címzettel abból a célból, hogy az tudomást szerezzen ennek tartalmáról. A kézbesítés az eljárási jog előírásai szerint történik, amelyek meghatározzák a kézbesítést végző szerveket, azt a módot, ahogyan az irat tartalma megismertetésre kerül, valamint a kézbesítés megtör­tén­tének bizonylatolását.

2. Milyen iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?

Hivatalosan kell kézbesíteni a keresetre, mulasztási ítélet elleni ellentmondásra, fellebbezésre, semmisségi panaszra, perújrafelvételre, igényperre, bíróságon kívüli és bírósági eljárások elleni ellentmondásra, fő- és mellékbeavatkozásra, perbe hívásra és beavatkozási keresetre, biztosítási intézkedések hozatala iránti kérelemre, nemperes eljárásban való jogvédelem iránti kérelemre, tárgyalásra való idézésre és minden (végleges vagy nem végleges) bírósági döntésre vonatkozó iratot.

3. Ki felelős az iratkézbesítésért?

A kézbesítésről a peres félnek kell gondoskodnia, s az erről szóló írásos megbízást saját maga, megbízottja vagy kérelmére az illetékes bíró, bírói tanács esetén a tanácsvezető bíró vezetheti rá a kézbesítendő irat aljára (Polgári Perrendtartás 123. cikk). A kézbesítést azon bíróság bírósági kéz­be­sí­tője végzi, amelynek körzetében lakik vagy tartózkodik a kézbesítés címzettje az irat kézbesítésének időpontjában (Polgári Perrendtartás 122. cikk /1/ bek.). A bírósági kézbesítést a körzeti büntetőügyi kézbesítője, illetve rendőri, csendőri, mezőőri vagy erdőőri szerv, valamint a város vagy község jegy­­­zője is végezheti (Polgári Perrendtartás 122. cikk /3/ bek.). Az igazságügyi miniszter által kezdeményezett rendelettel bevezethető a fentebb ismer­te­tett valamennyi okiratnak vagy ezen okiratok egy részének postai vagy távirati úton, illetve telefonon történő kézbesítése, s egyidejűleg meghatá­roz­ható a kézbesítés eljárási rendje és az átvétel bizonylatolásának módja (Polgári Perrendtartás 122. cikk /3/ bek.).

Lap tetejeLap teteje

Biztosítási intézkedésekkel kapcsolatos ügyekben a tárgyalás helyének és idejének közlése vagy a bíróság titkársága által kiállított, a tárgyalás helyét és időpontját fel­tün­tető irat kézbesítésével történik vagy a bíróság titkársága által küldött távirati vagy te­lefonos idézéssel. A bíró az idézés kézbesítésével egyidejűleg a kérelem másolatá­nak kézbesítését is elrendelheti (Polgári Perrendtartás 686. cikk, /4/ bek.).

4. Mi az iratkézbesítés szokásos módja?

A kézbesítés az iratnak a címzett kezéhez történő továbbítása (Polgári Perrendtartás 127. cikk /2/ bek.), függetlenül attól, hogy a címzett hol tartózkodik (Polgári Perrendtartás 124. cikk). Amennyiben az érintettnek a kézbesítés helyén saját tulajdonában vagy mással közösen lakása, üzlethelyisége, irodahelyisége vagy műhelye van, illetve ott alkalmazottként, munkásként vagy háztartási alkalmazottként dolgozik, a kézbesítésre csak akkor kerülhet sor más helyen, ha ehhez a beleegyezését adja (Polgári Perrendtartás 124. cikk /2/ bek.).

5. Mi történik akkor, ha nem lehetséges a kézbesítés a címzettnek?

Amennyiben a címzett nem tartózkodik a lakásán, az iratot a vele együtt lakó rokonának vagy háztartási alkalmazottjának kézbesítik, ha pedig ezen személyek sem tartózkodnak a lakásban, illetve ilyen személyek nincsenek, akkor az iratot a többi lakótárs egyikének kézbesítik, aki ítélőképessége teljes birtokában van és nem ellenérdekű fél az érintett személy perében (Polgári Perrendtartás 128. cikk /1/ bek.).

Lap tetejeLap teteje

Ha az első bekezdésben említett személyek közül senki sem tartózkodik a lakásban,

a) az iratot egy tanú jelenlétében a lakás ajtajára ki kell tűzni,

b) legkésőbb a kitűzés után következő munkanapon az irat illetékmentesen elkészített másolatát kézbesíteni kell a lakóhely szerinti rendőrkapitányság vagy rendőrőrs vezetőjének vagy annak távolléte esetén az ügyeletes tisztnek vagy tiszthelyettesnek, s amennyiben a lakóhelyül szolgáló község körzetében nincs rendőrkapitányság vagy rendőrőrs, a községi elöljárónak, illetve ennek távolléte esetén a község jegyzőjének. Az átadást valamennyi esetben a 6. pontban ismertetett kézbesítési jegyzőkönyv alatt elhelyezett, illetékmentesen elkészített elismervénnyel kell igazolni,

c) legkésőbb a kitűzés után következő munkanapon az iratot kézbesítő személynek írásos értesítést kell postáznia a kézbesítés címzettjének, s az értesítésben fel kell tüntetnie a kézbesített irat típusát, a lakás címét, ahova az iratot kitűzték, a hatóságot, amely az iratból másolatot kapott, és a másolat átadásának időpontját. Az értesítés postázásának tényét a kézbesítést végző személy a 6. pontban ismertetett kézbesítési jegyzőkönyv alatt elhelyezett, illetékmentesen elkészített és aláírt elismervénnyel tanúsítja, s a tanúsítványban fel kell tüntetnie a postahivatalt, ahonnan az értesítést küldte, valamint a postai alkalmazottat, aki a küldeményt felvette, s akinek ellenjegyeznie kell a tanúsítványt (Polgári Perrendtartás 128. cikk /4/ bek.).

Amennyiben a kézbesítés címzettje nem tartózkodik az üzlethelyiségben, az irodahelyiségben vagy a műhelyben, az üzlet, iroda vagy műhely vezetőjének vagy az üzlettársak, munkatársak, alkalmazottak, illetve háztartási alkalmazottak egyikének kell kézbesíteni az iratot, feltéve, hogy az illető ítélőképessége teljes birtokában van és nem ellenérdekű fél az érintett személy perében (Polgári Perrendtartás 129. cikk /1/ bek.).

Lap tetejeLap teteje

Amennyiben az 1. bekezdésben felsorolt személyek egyike sem tartózkodik az üzlethelyiségben, az irodahelyiségben vagy a műhelyben, a Polgári Perrendtartás 128. cikke /4/ bekezdésében foglaltak az irányadók (Polgári Perrendtartás 129. cikk, /2/ bek.).

Ha a kézbesítés címzettje vagy a 128. és 129. cikkben említett személyek megtagadják az irat átvételét vagy a kézbesítési jegyzőkönyv aláírását, illetve nem tudják azt aláírni, a kézbesítést végző személy az iratot egy tanú jelenlétében a lakás, irodahelyiség, üzlethelyiség vagy műhely ajtajára tűzi ki (Polgári Perrendtartás 130. cikk /1/ bek.).

Ha a kézbesítés címzettje nem rendelkezik lakással, irodahelyiséggel, üzlethelyiséggel vagy műhellyel és vagy megtagadja az irat átvételét vagy nem tudja, illetve nem akarja aláírni a kézbesítési jegyzőkönyvet, s a kézbesítést végző személy külön e célból hívott tanúval tanúsítja, hogy a címzett megtagadta, illetve nem tudta teljesíteni az említett cselekményeket, akkor a jegyzőkönyv a 128. cikk, /4/ bek. b) pontjában felsorolt személyeknek kerül átadásra (Polgári Perrendtartás 130. cikk, /2/ bek.).

Ha a kézbesítés címzettje kórházi ápolás alatt áll vagy börtönbüntetését tölti, és a kórház vagy a börtön igazgatóságának a kézbesítési jegyzőkönyvre rávezetett igazolása szerint nem lehet vele kapcsolatba lépni, az iratot a kórház vagy börtön igazgatójának lehet kézbesíteni, aki köteles azt a címzett kezéhez továbbítani (Polgári Perrendtartás 131. cikk).

Ha a kézbesítés címzettje görög kikötőben tartózkodó kereskedelmi hajón szolgál, és nem tartózkodik a hajón vagy megtagadja az irat átvételét vagy nem akarja, illetve nem tudja aláírni a jegyzőkönyvet, az iratot a hajó kapitányának vagy a kapitány helyettesének kell kézbesíteni, ha pedig ezen személyek sem tartózkodnak a hajón, illetve ők is megtagadják az irat átvételét, akkor az irat a révkapitánynak kerül kézbesítésre, aki köteles a kézbesítés címzettjét értesíteni (Polgári Perrendtartás 132. cikk /1/ bek.).

Lap tetejeLap teteje

Ha a kézbesítés címzettje olyan hajón szolgál, amely nem tartózkodik görög kikötőben, az irat a 128. cikk alapján a lakásán kerül kézbesítésre, ha pedig nincs lakása, a kézbesítés az ismeretlen tartózkodási helyű személyeknek címzett iratok kézbesítéséről szóló rendelkezések szerint történik. Az iratot mindenképpen kézbesíteni kell a hajótulajdonos görögországi irodájában, illetve a hajóügynök görögországi kikötőben fenntartott irodájában is,

Az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozó, tényleges szolgálatot teljesítő személyek esetében, ha az irat nem kézbesíthető közvetlenül a címzettnek vagy a vele együtt lakó rokonainak, illetve háztartási alkalmazottainak, a 128. cikk /3/ és /4/ bekezdése szerint történik a kézbesítés, valamint

a) azok esetében, akik a szárazföldi fegyveres erőknél szolgálnak, azon egység, körlet vagy szolgálati hely parancsnokának, amelyhez a kézbesítés címzettje tartozik. Ha az egység, körlet vagy szolgálati hely ismeretlen, az iratot a haderőnem vezérkari főnökének kell kézbesíteni,

b) a haditengerészet tisztjei, tiszthelyettesei és közlegényei esetében a haditengerészet vezérkari főnökének,

c) a légierő tisztjei, tiszthelyettesei és közlegényei esetében a légierő vezérkari főnökének,

d) a városi rendőrség, a csendőrség és a révkapitányság tisztjei és altisztjei, valamint legénysége esetében szolgálati elöljárójuknak,

e) a világítótornyok, jelzőfények és jelzőállomások személyzete esetében körzetük révkapitányának (Polgári Perrendtartás 133. cikk /1/ bek.).

Lap tetejeLap teteje

Amennyiben a kézbesítés címzettje külföldön tartózkodik vagy ott található a székhelye, az iratot azon bíróság ügyészének kell kézbesíteni, amelyen a per folyamatban van vagy indítását tervezik, illetve amely a kézbesítendő ítéletet hozta, járásbíróság (békebíróság) esetén pedig azon elsőfokú bíróság ügyészének, amelynek kerületéhez a járásbíróság tartozik. Végrehajtással kapcsolatos iratok esetében az iratot azon első fokú bíróság ügyészének kell kézbesíteni, amelynek kerületében a végrehajtásra sor kerül, bíróságon kívüli iratok esetében a kézbesítés címzettje utolsó külföldi lakóhelye vagy ismert tartózkodási helye ügyészének, illetve, ha nincs külföldi lakóhelye vagy ismert tartózkodási helye, a főváros első fokú ügyészének kell az iratot kézbesíteni (Polgári Perrendtartás 132. cikk /1/ bek.). A kézhezvétel után az ügyész vétkes késedelem nélkül köteles azt a külügyminiszternek megküldeni, akinek kötelessége, hogy az iratot a kézbesítés címzettjének továbbítsa (Polgári Perrendtartás 134. cikk /3/ bek.).

Amennyiben a kézbesítés címzettjének tartózkodási helye vagy pontos címe ismeretlen, a 134. cikk /1/ bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni, és ezzel egyidejűleg közzé kell tenni a kézbesített perirat kivonatát két napilapban, amelyek közül az egyik Athénben kell hogy megjelenjen, a másik pedig a bíróság székhelyén vagy –a kézbesített iratot átvevő ügyész javaslata szerint– ugyancsak Athénben. A kivonatot a kézbesítést végző személynek kell elkészítenie és aláírnia, és szerepelnie kell benne a peres felek teljes nevének, a kézbesítésre került perirat típusának, a benne megfogalmazott kérelemnek, illetve ítélet esetén a rendelkező résznek, a bíróságnak, ahol az ügy folyamatban van vagy tárgyalásra kerül, a tisztviselőnek, aki a végrehajtást foganatosítja, és, amennyiben a kézbesítés címzettjét megjelenés céljából beidézik vagy valamilyen cselekmény végrehajtására felszólítják, fel kell tüntetni a megjelenés helyét és időpontját, valamint a cselekmény megnevezését (Polgári Perrendtartás 135. cikk /1/ bek.). A fentieket kell alkalmazni abban az esetben is, ha a Külügyminisztérium igazolja, hogy a külföldön tartózkodó vagy ottani székhelyű személynek nem lehetséges elküldeni az iratot (Polgári Perrendtartás 135. cikk /3/ bek.).

Lap tetejeLap teteje

Ha a 128. cikk /4/ bek. b) pontjában, valamint a 131., 132. és 133. cikkben felsorolt hivatalos és üzlethelyiségek zárva vannak, és az ugyanott említett hatóságok, illetve személyek megtagadják a kézbesítendő irat átvételét vagy a kézbesítési jegyzőkönyv aláírását, a kézbesítést végző személy e tényről jegyzőkönyvet vesz fel, és a kézbesítendő iratot a kézbesítés helye szerint illetékes első fokú ügyésznek adja át, aki elküldi azt annak a személynek, aki megtagadta az átvételt, illetve az átvételi jegyzőkönyv aláírását. Ebben az esetben a 136. cikk alkalmazandó.

6. Készül-e írásos átvételi elismervény a kézbesítésről?

A kézbesítést végző személy jegyzőkönyvet vesz fel, amelynek a 117. cikkben foglaltakon kívül tartalmaznia kell a) a kézbesítési megbízást, b) a kézbesített irat és az érintett személyek egyértelmű meghatározását, c) a kézbesítés pontos időpontját, d) a címzett, illetve a 128–135. és 138. cikkben meghatározott személyek távolléte vagy az általuk történő átvétel megtagadása esetén az iratot átvevő személy és az átvétel módjának megnevezését (Polgári Perrendtartás 139. cikk /1/ bek.).

A jegyzőkönyvet a kézbesítést végző személy, valamint az iratot átvevő személy is aláírja, s amennyiben az utóbbi ezt megtagadja vagy nem áll módjában megtenni, az e célból hívott tanú látja el aláírásával (Polgári Perrendtartás 139. cikk /2/ bek.).

A kézbesítést végző személy a kézbesítendő iratra rávezeti a kézbesítés pontos ídőpontját, és a kézjegyével látja el azt. Ez a záradék a kézbesítés címzettje számára szolgál elismervényként. Amennyiben a kézbesítési jegyzőkönyv és az iratra vezetett záradék között eltérés tapasztalható, a jegyzőkönyv az irányadó (Polgári Perrendtartás 139. cikk /3/ bek.).

Lap tetejeLap teteje

A 139. cikkben ismertetett jegyzőkönyvet két példányban kell elkészíteni, amelyek közül az egyiket át kell adni a kézbesítésre megbízást adó személynek, a másik példányt pedig a kézbesítést végző személynek kell díjmentesen megőriznie. A kézbesítést végző személy által vezetett külön nyilvántartásba rövid feljegyzést kell készíteni a kézbesítésről (Polgári Perrendtartás 140. cikk /1/ bek.).

A bírósági kézbesítő a nyilvántartásában őrzött eredeti példányokról kérelemre másolatot köteles adni a kézbesítésre megbízást adó személynek, a kézbesítés címzettjének és minden más, jogos érdekkel rendelkező személynek, amennyiben azt a kézbesítés helye szerint illetékes elsőfokú bíróság elnöke a kérvényre rávezetett záradékban jóváhagyja (Polgári Perrendtartás 140. cikk, /2/ bek.).

7. Mi történik akkor, ha a címzett valamilyen oknál fogva nem veszi át az iratot, illetve ha a kézbesítés a törvényes előírásoktól eltérő módon történik (pl. az iratot harmadik személynek kézbesítik)?

a) Ha valamelyik peres fél vis major vagy a másik fél csalárdsága miatt elmulaszt valamilyen határidőt (ideértve a bírósági kézbesítő általi érvénytelen kézbesítést és a másik fél értesítésének szándékos elmulasztását az iratot átvevő fél részéről), jogában áll az eredeti állapot visszaállítását kérnie (Polgári Perrendtartás 152. cikk /1/ bek.) a vis majort jelentő akadály elhárulásától vagy a csalárdság ismertté válásától számított harminc napon belül (Polgári Perrendtartás 153. cikk).

Lap tetejeLap teteje

b) Akinek ügyét távollétében tárgyalták, amennyiben egyáltalán nem idézték meg, illetve az idézés nem jogszerűen vagy a törvényes határidőn belül történt, az ítélet ellen ellentmondással élhet. Ha Görögországban tartózkodik, az ítélet kézbesítésétől számított tizenöt napon belül, ha viszont tartózkodási helye ismeretlen, illetve külföldön tartózkodik, az ítélet kézbesítési jegyzőkönyvének a 135. cikk /1/ bekezdése szerinti legutolsó kivonatos közzétételétől számított hatvan napon belül teheti ezt meg.

c) Ha valamelyik peres fél a másik felet úgy idézte meg a tárgyalásra, mintha tartózkodási helye ismeretlen lenne, holott ismerte annak tartózkodási helyét, az utóbbi félnek teljes vagy részleges pervesztés esetén jogában áll az ítélet ellen perújrafelvételt kérni. Ha Görögországban tartózkodik, a megtámadott ítélet kézbesítésétől számított hatvan napon belül, ha pedig ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik, a kézbesítéstől számított százhúsz napon belül teheti ezt meg, ha pedig az ítéletet nem kézbesítették, jogerős és visszavonhatatlan ítélet esetén a kihirdetéstől, máskülönben pedig a jogerőre emelkedéstől számított három éven belül van erre módja (Polgári Perrendtartás 538. cikk, 544. cikk 9. pontja, 545. cikk /1/, /2/, /3/, /5/ bek.).

8. Kell-e fizetnem az iratkézbesítésért, s ha igen, mennyit?

A kézbesítés költségeit meg kell előlegeznie annak, akinek megbízásából a kézbesítésre sor kerül (Polgári Perrendtartás 173. cikk, /1/ és /3/ bek.).

A pervesztes felet ezen költségek megfizetésére is kötelezik (Polgári Perrendtartás 176. cikk és 189. cikk /1/ bek.). Mértékük a kézbesítés helyétől és típusától függ. A kézbesítési költségek minimuma 18–20 euro, ha a kézbesítés címzettje a bírósági kézbesítő székhelyén lakik vagy tartózkodik

További információk

a) Minden peres vagy egyéb érintett fél megjelölhet kézbesítési megbízottat, hogy a hozzá továbbított iratokat átvegye. A megbízás vonatkozhat valamennyi, részére történő bírósági és bíróságon kívüli kézbesítésre vagy csupán azok egy részére, és egy, több vagy akár valamennyi ügyére kiterjedhet (Polgári Perrendtartás 142. cikk /1/ bek.), a Polgári Perrendtartás 142. sk. cikkei szerint.

b) A fentebb ismertetett kézbesítési módozatok nem tartalmazzák a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági és bíróságon kívüli iratok külföldön történő kézbesítéséről szóló, Görögországban az 1983. 3. 14-i 1334. törvénnyel becikkelyezett Hágai Egyezményben foglalt kézbesítési módozatokat.

« Iratok kézbesítése - Általános információk | Görögország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 30-07-2004

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság