Európai Bizottság > EIH > Iratok kézbesítése > Németország

Utolsó frissítés: 14-06-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Iratok kézbesítése - Németország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelent az „iratkézbesítés” jogi fogalma gyakorlati értelemben? Miért vonatkoznak külön szabályok az iratok kézbesítésére? 1.
2. Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni? 2.
3. Kinek a feladata egy irat kézbesítése? 3.
4. A gyakorlatban rendesen hogyan történik egy irat kézbesítése? 4.
5. Mi történik akkor, ha különleges esetben a címzettnek személyesen történő kézbesítés nem lehetséges (például ha nem tartózkodik otthon)? 5.
6. Van-e írásbeli bizonyíték arra, hogy egy iratot kézbesítettek? 6.
7. Mi történik akkor, ha a címzett nem kapja meg a számára feltételezetten kézbesített iratot, vagy ha a kézbesítés nem jogszerűen történik (például ha egy iratot egy harmadik félnek kézbesítenek)? 7.
8. Kell-e egy irat kézbesítéséért fizetni, és ha igen, mennyit? 8.

 

1. Mit jelent az „iratkézbesítés” jogi fogalma gyakorlati értelemben? Miért vonatkoznak külön szabályok az iratok kézbesítésére?

A „kézbesítés” azon írott kijelentésekről és határozatokról történő értesítést jelenti, amelyeket törvényes formában kell kézbesíteni és kézbesítésüket igazolni. Az értesítés a tudomásulvétel lehetőségének biztosítását jelenti. A kézbesítés segítséget nyújt a megfelelő jogi eljárás garantálásában és a méltányos eljárás biztosításában.

A kézbesítés azt hivatott biztosítani, hogy a címzett ténylegesen tudomást szerezzen egy eljárási lépésről, vagy legalábbis lehetővé tegye számára, hogy az értesülésben semmi ne akadályozza. Egy irat kézbesítésének célja tehát az, hogy a címzett tudomására hozza annak tartalmát. A tényleges tudomásszerzést már a címzettre bízza.

A kézbesítő fél számára lehetővé kell tenni, hogy bizonyítani tudja egy irat címzetthez történő továbbításának dátumát, illetve a továbbítás módját. Ez a jogbiztonságot szolgáló követelmény.

2. Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?

Nincs egyértelmű törvényi rendelkezés a tekintetben, hogy konkrétan mely iratokat kell hivatalos formában kézbesíteni.

Az iratokat automatikusan kézbesíteni kell, ha azok kézbesítését törvény írja elő, vagy bíróság rendeli el (a német polgári perrendtartás – Zivilprozessordnung, ZPO – 166. szakaszának (2) bekezdése).

Lap tetejeLap teteje

A felek kezdeményezésére történő kézbesítésre akkor kerül sor, ha az ilyen kézbesítést törvény írja elő, így zár alá vétel, ideiglenes (felfüggesztő) végzés vagy lefoglalási és átruházási rendelkezés esetében (a ZPO 191. szakasza).

Hivatalos kézbesítésre van szükség minden olyan esetben, amikor az célravezető, és amikor azt a jogbiztonság igénye megköveteli, például csak az értesítés ténye hoz létre jogokat vagy indít el időtartamokat. A rendelkezések vagy bírósági ítéletek és utasítások, amelyek ellen azonnali fellebbezéssel lehet élni, így azok közé az iratok közé tartoznak, melyeket a törvény értelmében kézbesíteni kell.

3. Kinek a feladata egy irat kézbesítése?

Különbséget kell tenni a hivatalos kézbesítés és a felek kezdeményezésére történő kézbesítés között.

Hivatalos kézbesítés esetén a kézbesítést elvileg annak a bíróságnak a nyilvántartási tisztviselője végzi, amely az eljárást elindította és ahol az folyamatban van (a ZPO 168. szakaszának (1) bekezdése). A kézbesítés módjának megválasztása a nyilvántartási tisztviselő megítélésére van bízva.

Az alábbi lehetőségek közül választhat:

  • Az iratot például az átvétel igazolásával egy jogi képviselő részére is kézbesítheti (a ZPO 174. szakasza).
  • Az iratot a címzettnek vagy törvényes képviselőjének kézbesítheti azt a hatósági egységnek megküldve (a ZPO 173. szakasza).
  • A postai szolgáltatásokat nyújtó alvállalkozó céget utasíthatja a kézbesítésre. Ugyanakkor ezen belül a kézbesítésre tértivevényes ajánlott küldeményt is választhat (a ZPO 175. szakasza).
  • Utasíthatja a bíróság egy tisztviselőjét a kézbesítés teljesítésére.

Több, a törvény által meghatározott esetben a bíró feladata a kézbesítés lebonyolítása, például a külföldre történő kézbesítés (183. és 184. szakasz) vagy a hivatali kézbesítés esetén (186. és 187. szakasz).

Lap tetejeLap teteje

A felek kezdeményezésére történő kézbesítés elvileg a bírósági végrehajtón keresztül valósul meg. Erre vagy közvetlenül az érintett fél utasítja, vagy az eljárási kérdésekkel foglalkozó bíróság hivatala (192. szakasz).

A bírósági végrehajtó a maga részéről utasíthatja a postahivatalt a kézbesítés teljesítésére (194. szakasz).

4. A gyakorlatban rendesen hogyan történik egy irat kézbesítése?

A gyakorlatban a kézbesítés leggyakoribb típusa a hivatalos kézbesítés. Ez rendesen a postahivatalon keresztül történik.

E célból a nyilvántartási tisztviselő utasítást ad a postahivatalnak a kézbesítés elvégzésére, és a kézbesítendő iratot egy lepecsételt borítékban átadja egy a kézbesítést igazoló előre nyomtatott formanyomtatvány kíséretében (a ZPO 176. szakasza). A postahivatal alkalmazottja ezt követően teljesíti a kézbesítést. Az elsőbbséget az irat közvetlenül a címzettnek történő kézbesítése élvezi, más szóval az iratot személyesen a címzettnek kell átadni. A kézbesítésre bárhol sor kerülhet, és az nem kapcsolódik semmilyen konkrét helyszínhez (a ZPO 177. szakasza).

A címzett, a fentiek alkalmazásában, az a személy, akinek az iratot szánták, annak törvényes képviselője (a ZPO 170. szakasza) vagy meghatalmazott képviselője (a ZPO 171. szakasza).

A kézbesítés teljesítését követően a postaszolgálat alkalmazottja kitölti a kézbesítést igazoló formanyomtatványt, és azt a kézbesítés bizonyítékaként azonnal visszaküldi a bíróság hivatalának.

Lap tetejeLap teteje

Ha a felet ügyvéd képviseli, akkor az iratot rendesen az ügyvéd részére kézbesítik átvételi elismervény ellenében (a ZPO 171. és 174. szakasza). Az irat átvételét követően az ügyvéd az aláírt átvételi elismervényt visszaküldi a bíróságnak.

Ha mindkét felet ügyvéd képviseli, akkor a kézbesítésre a két ügyvéd között is sor kerülhet (a ZPO 195. szakasza). Ez vonatkozik a hivatalosan kézbesítendő iratokra is, hacsak az ellenfelet nem kell egy bírósági végzésről ezzel egy időben értesíteni. Az iratnak tartalmaznia kell egy nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a kézbesítés a két ügyvéd között történik. A kézbesítés bizonyítékát ebben az esetben is az átvétel dátummal ellátott és aláírt igazolása jelenti.

5. Mi történik akkor, ha különleges esetben a címzettnek személyesen történő kézbesítés nem lehetséges (például ha nem tartózkodik otthon)?

Ha az iratot nem lehet közvetlenül a címzettnek kézbesíteni, ún. „pótkézbesítést” lehet alkalmazni.

5.1.

Az első lehetőség a lakóhelyre vagy az üzleti tevékenység helyére, illetve intézményekhez történő kézbesítés (a ZPO 178. szakasza). Ennek megfelelően pótkézbesítésre akkor kerülhet sor, ha az értesítendő személy nem tartózkodik lakóhelyén, üzleti tevékenységének helyszínén vagy egy közintézményben, ahol lakik.

A pótkézbesítés során az iratot az alábbi személyek egyikének adják át:

  • egy felnőtt családtag, egy a családban alkalmazott személy vagy a címzett lakhelyén állandó jelleggel tartózkodó felnőtt személy.
  • a címzett üzleti tevékenységének helyén egy ott alkalmazott személy.
  • intézményekben az intézmény vezetője vagy egy e célra felhatalmazott személy.

Nem lehet azonban a fent említett személyek részére pótkézbesítést végezni, ha egy bírósági eljárásban az értesítendő személlyel szemben álló félként vesznek részt.

Lap tetejeLap teteje

5.2.

Ha a pótkézbesítést a lakhelyen vagy az üzleti tevékenység helyén nem lehetett teljesíteni, akkor a pótkézbesítést az iratok levélszekrényben történő elhelyezésével is meg lehet tenni (a ZPO 180. szakasza). Az iratot ez esetben a lakhelyhez vagy az üzlethelyiséghez tartozó levélszekrényben kell elhelyezni.

5.3.

Ha a pótkézbesítésre abban az intézményben, ahol a címzett lakik, vagy az irat levélszekrényben történő elhelyezésével nincs lehetőség, a pótkézbesítés a kézbesítendő irat letétbe helyezésével is történhet (a ZPO 181. szakasza).

Az iratot vagy a kézbesítés helye szerint illetékes kerületi bíróság hivatalánál lehet letétbe helyezni, vagy ha a kézbesítés teljesítésére a postahivatalt utasították, a postahivatal által megadott, a kézbesítés körzetében található helyen.

A címzettet az iratok letétbe helyezéséről írásban, a szokványos levelek esetében megszokott módon kell értesíteni. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor az értesítést a lakóhely, az üzlethelyiség vagy az intézmény ajtaján kell elhelyezni.

A letétbe helyezett iratnak három hónapig kell hozzáférhetőnek lennie, majd ezt követően, ha a címzett átvételére nem jelentkezett, vissza kell küldeni a feladónak.

5.4.

Ha a címzett otthon tartózkodik, de nem hajlandó átvenni az iratot, a következő két helyzetet kell megkülönböztetni:

  • Ha a címzett jogosan tagadta meg az irat átvételét, akkor a kézbesítést érvényesen meg kell ismételni. Jogos az átvétel megtagadása például akkor, ha a címzés hibás vagy a címzettet pontatlanul jelölték meg.
  • Amennyiben egy irat átvételének megtagadására nincs jogos indok, akkor azt a lakhelynél vagy az üzlethelyiségnél kell hagyni. Ha a címzett nem rendelkezik lakóhellyel vagy üzlethelyiséggel, az iratot vissza kell küldeni a feladónak (a ZPO 179. szakasza).

A pótkézbesítés teljesítésekor válik érvényessé: a kézbesítés ez esetben „fiktív”. Az iratot így akkor tekintik kézbesítettnek, amikor arról írásban nyilatkoznak. Ennélfogva mellékes, hogy a címzett ténylegesen megkapja-e az iratot, ahogy az is mellékes, hogy az irat létezése egyáltalán tudomására jutott-e.

Lap tetejeLap teteje

6. Van-e írásbeli bizonyíték arra, hogy egy iratot kézbesítettek?

Igen. Igazolást kell kiállítani az e célból elkészített formanyomtatványon, amelyet a kézbesítés bizonyítékaként haladéktalanul vissza kell küldeni a bírósági hivatalnak (a ZPO 182. szakasza). Ezen igazolás a kézbesítés bizonyításához szükséges valamennyi adatot tartalmazza, különösen a következőket:
  • az értesítendő személy adatai,
  • annak a személynek az adatai, aki az iratot átvette,
  • a kézbesítés helye, dátuma és – amennyiben arra a bíróság utasítást ad – a kézbesítés időpontja,
  • a kézbesítést teljesítő személy teljes neve és aláírása, és adott esetben a kézbesítés teljesítésével megbízott társaság vagy a kézbesítésre felkért hatóság adatai.

Ha a kézbesítés a felek kezdeményezésére történik, a kézbesítés igazolását meg kell küldeni annak a félnek, akinek nevében az iratot kézbesítették (a ZPO 193. szakaszának (3) bekezdése).

A pótkézbesítés több sajátos jellemzővel bír: ezen esetekben az igazolásnak a pótkézbesítés indokát is tartalmaznia kell. Ha a pótkézbesítés letétbe helyezéssel történik, az igazoláson fel kell tüntetni a letétbe helyezésről történő írásos értesítés módját. Ha az irat átvételét jogtalanul tagadták meg, az igazoláson fel kell tüntetni, hogy ki tagadta meg az átvételt, valamint hogy a levelet a kézbesítés helyszínén hagyták-e, vagy azt a feladónak visszaküldték.

A kézbesítést nem kell igazolással tanúsítani néhány a törvény által meghatározott esetben:

Lap tetejeLap teteje

  • Amennyiben a kézbesítés a bíróság hivatalának való megküldéssel történik, a kézbesítés teljesítésének a dokumentációban és az iraton történő feltüntetése a kézbesítés bizonyítékául szolgál (a ZPO 173. szakaszának második mondata).
  • Ha az iratot ügyvédnek kézbesítik, az ügyvéd igazolása az átvételről elegendő bizonyíték (a ZPO 174. szakaszának (1) és (4) bekezdése).
  • Ha a kézbesítés tértivevényes ajánlott levéllel történik, az átvételi elismervény elegendő bizonyíték (a ZPO 175. szakaszának második mondata).
  • Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a kézbesítés külföldre tértivevényes ajánlott levélben történik (a ZPO 183. szakasza (1) bekezdésének 1. pontja és (2) bekezdésének első mondata).
  • Ha a kézbesítés külföldön, az adott ország hatóságainak vagy a német szövetségi kormány konzuli képviseletének vagy külügyi hivatalának a segítségével történik, a kézbesítés bizonyítékát a segítségnyújtásra felkért hatóság által kiállított igazolás jelenti (a ZPO 183. szakasza (1) bekezdésének 2. és 3. pontja, 183. szakasza (2) bekezdésének második mondata).

7. Mi történik akkor, ha a címzett nem kapja meg a számára feltételezetten kézbesített iratot, vagy ha a kézbesítés nem jogszerűen történik (például ha egy iratot egy harmadik félnek kézbesítenek)?

7.1.

A törvény által előírttól eltérő formában teljesített kézbesítés elvileg érvénytelen, ha lényeges rendelkezéseket sértettek meg.

A jog ezen elv alól kivételeket is megenged, figyelembe véve a kézbesítés célját, nevezetesen annak bizonyítását, hogy a címzett átvette-e a kézbesítendő iratot, és ha igen, mikor.

Lap tetejeLap teteje

A jogsértés annak függvényében orvosolható, hogy az irat ténylegesen megérkezett-e a címzetthez. Ha ez az eset áll fenn, akkor úgy kell tekinteni, hogy az iratot számára ekkor kézbesítették (a ZPO 189. szakasza).

A kézbesítésre vonatkozó rendelkezések megsértését visszamenő hatállyal orvosolni kell, és ebben a bíróságnak nincs mérlegelési joga. A jogorvoslat hatálya arra az esetre is kiterjed, ha a kézbesítésre egy törvény által meghatározott, azaz nem módosítható időtartam vonatkozik.

7.2.

Abban az esetben, ha a címzett nem kapja kézhez a kézbesítendő iratot, az alábbiak között kell különbséget tenni:

  • Ha a kézbesítés teljesítése során lényegi rendelkezéseket sértenek meg, a jogorvoslat lehetőségét nem lehet alkalmazni. A kézbesítést így érvénytelennek kell tekinteni, és azt meg kell ismételni.
  • Ha a kézbesítést a törvényes rendelkezéseknek megfelelően teljesítették, akkor úgy kell tekinteni, hogy a címzettet értesítették. Ez a pótkézbesítésre vonatkozó rendelkezésekből adódik. Ha azonban a címzett a kézbesítésről önhibáján kívül nem szerez tudomást, akkor lehetővé válik a ZPO 230. és köv. szakasza szerinti korábbi helyzet visszaállítása.

8. Kell-e egy irat kézbesítéséért fizetni, és ha igen, mennyit?

Különbséget kell tenni a hivatalos kézbesítés és a felek kezdeményezésére történő kézbesítés között.

Hivatalos kézbesítés esetén elvileg az átvételi elismervénnyel vagy tértivevényes ajánlott levélben történő kézbesítés teljes postaköltségét felszámítják. Amennyiben a kézbesítést a bírósági tisztviselők végzik, annak díját a tényleges költség helyett 7,50 euróban állapítják meg.

A felek kezdeményezésére történő kézbesítést a bírósági végrehajtó teljesíti. A bírósági végrehajtó a postai úton történő kézbesítésért 2,50 eurós díjat számol fel. A szükséges másolatok díja és a postaköltségek ehhez adódnak hozzá. Ha a bírósági végrehajtónak kézbesítés céljából átadott iratot hitelesíteni kell, külön átalánydíjat számolnak fel. Az első ötven oldalnál ez oldalanként 0,50 eurót jelent, majd minden további oldal esetében 0,15 eurót.

A bírósági végrehajtó által személyesen teljesített kézbesítés díja 7,50 euró. Ebben az esetben a végrehajtó utazási költségeit is meg kell téríteni: a címzett eléréséhez megtett távolság függvényében 2,50 és 10,00 euró közötti összeget.

« Iratok kézbesítése - Általános információk | Németország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 14-06-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság