Európai Bizottság > EIH > Iratok kézbesítése > Franciaország

Utolsó frissítés: 22-04-2005
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Iratok kézbesítése - Franciaország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelent gyakorlatilag az „iratok kézbesítése”? Miért vannak egyedi eljárások az iratok kézbesítésére ? 1.
2. Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni ? 2.
3. Ki kézbesíthet egy iratot ? 3.
4. Hogyan történik ténylegesen egy irat kézbesítése ? 4.
5. Mi történik, ha kivételesen nem lehetséges a címzett részére történő közvetlen kézbesítés (például mert nem tartózkodik otthon) ? 5.
6. Van írásos bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették ? 6.
7. Mik a következményei a jogszabálysértő módon történő kézbesítésnek, vagy annak, ha az érdekelt nem kapta meg az iratot (például harmadik személy részére kézbesítették) ?

Ennek ellenére lehet érvényes a kézbesítés ? (Más szavakkal : lehet-e orvosolni a jogszabálysértést ?) Vagy az iratot be kell mutatni? 7.

8. Az iratok kézbesítése költségekkel jár? Ha igen, milyen költségekkel jár ? 8.

 

1. Mit jelent gyakorlatilag az „iratok kézbesítése”? Miért vannak egyedi eljárások az iratok kézbesítésére ?

A kézbesítés olyan alakiság, amely egy iratnak egy személy tudomására hozatalára szolgál. A kézbesítést személyes kézbesítésnek hívják, ha bírósági tisztviselő útján történik.

Bizonyos iratokat (értesítések, peren kívüli ítéletek) kézbesíteni kell. Azonban azokat személyesen kell kézbesíteni, ha megállapítják, hogy a kézbesítés nem a címzetthez történt.

A keresetek kézbesítése egyedi eljárásainak megléte a per során megvalósított alakiságok fontosságával magyarázható: a kézbesítés megtörténtétől kezdődik néhány határidő számítása, például a bíróság előtti megjelenésre vagy fellebbezés benyújtására vonatkozóan.

2. Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni ?

Egy eljárás minden fontos iratát a másik fél tudomására kell hozni : a kereseti kérelmet, az indítványokat, az ítéletet….

3. Ki kézbesíthet egy iratot ?

A törvény előírja, hogy bizonyos iratokat kézbesíteni kell, azaz bírósági tisztviselő által a másik fél tudomására kell hozni. A bírósági tisztviselő – igazságügyi közhivatalnok – kizárólagos joga a kézbesítés. E kizárólagos jogot az alakiság fontosságához kötődő biztonsági megfontolások magyarázzák.

Más iratok rendes formában kézbesíthetők, azaz:

  • postai úton a Posta költségére,
  • vagy az iratnak a bíróság hivatala által feljegyzés vagy átvételi elismervény ellenében a címzett részére történő átadása.

Az Európai Unió valamely tagállamából származó vagy oda címzett irat kézbesítése tekintetében a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2000. május 29-i 1348/2000 tanácsi rendeletet kell alkalmazni.

Lap tetejeLap teteje

E rendelet alkalmazásában Franciaország meghatározta, hogy a bírósági tisztviselők és a bíróságok hivatalai rendelkeznek hatáskörrel az iratoknak a tagállamokba történő továbbítására. Általában a bírósági tisztviselők országos kamarájának kell megkapnia a más tagállamokból érkező iratokat:

Chambre nationale des huissiers de justice,

Service des actes étrangers,

44, rue de Douai,

F - 75009 Paris.

4. Hogyan történik ténylegesen egy irat kézbesítése ?

Kézbesítés esetén az a bírósági tisztviselő illetékes, amelyik az irat címzettjének lakóhelye szerinti bíróság illetékességi területén tevékenykedik. A bírósági tisztviselő munkanapokon 6 és 21 óra között jelenik meg a címzett lakhelyén. Ha a címzett jelen van, az iratot személyesen adja át neki.

A postai úton való kézbesítés lezárt borítékban történik. Ha a kézbesítés egyszerű levélben történik, a postás bedobja a levelet a címzett postaládájába. Tértivevényes ajánlott levélben történő kézbesítés esetén a postás adja át a levelet a címzettnek.

Jelenleg nem történhet érvényesen kézbesítés faxon vagy elektronikus levélben.

5. Mi történik, ha kivételesen nem lehetséges a címzett részére történő közvetlen kézbesítés (például mert nem tartózkodik otthon) ?

Az ajánlott levélben történő kézbesítést illetően, ha a címzett nincs otthon, kézbesítési értesítést kell hagyni a címzett lakóhelyén, és a levelet 15 napig a rendelkezésére kell tartani a lakóhelye szerinti postahivatalban. Amennyiben a levelet nem veszik át e határidőn belül, azt vissza kell küldeni a feladónak.

Lap tetejeLap teteje

A személyes kézbesítést illetően, amennyiben az senki részére sem lehetséges, az irat egy másolatát a bírósági tisztviselő átadhatja valamely otthon lévő személynek, a házfelügyelőnek vagy végső esetben a szomszédnak. Ha a bírósági tisztviselő – miután megbizonyosodott az irat címzettje lakóhelyének vagy tartózkodási helyének valódiságáról – senkivel nem találkozott, aki átvehetné, vagy át akarná venni az iratot, azt letétbe helyezheti a polgármesteri hivatalban. Az iratot a címzett lakóhelye szerinti polgármesteri hivatal három hónapig őrzi meg.

Ebben a két esetben a bírósági tisztviselőnek kézbesítési értesítést kell hagynia a címzett postaládájában. Amennyiben a címzett nem található, a lakóhelyét vagy a munkahelyét hiába keresték, a bírósági tisztviselőnek meg kell keresnie a címzett új lakóhelyét. Jegyzőkönyvet készít a sikertelen kutatásokról, és az irat egy másolatát tértivevényes ajánlott levélben postán elküldi.

6. Van írásos bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették ?

A tértivevényes ajánlott levél esetében annak bizonyítéka, hogy az iratot átadták, az érintettnek a tértivevényen szereplő aláírásából ered, mely tértivevényt azután feladnak a küldőnek.

A személyes kézbesítés esetén a bírósági tisztviselő által a jegyzőkönyvben tett kézbesítési feljegyzések a hamisítványok bejelentéséig hitelesek.

7. Mik a következményei a jogszabálysértő módon történő kézbesítésnek, vagy annak, ha az érdekelt nem kapta meg az iratot (például harmadik személy részére kézbesítették) ?

Ennek ellenére lehet érvényes a kézbesítés ? (Más szavakkal : lehet-e orvosolni a jogszabálysértést ?) Vagy az iratot be kell mutatni?

A különösen az eljárás iratai személyes kézbesítésére előírt formák feltételeire vonatkozó jogszabályok által előírt feltételek megsértése vezethet az irat érvénytelenségéhez. Ezt az érvénytelenséget csak bírósági határozat állapíthatja meg.

Lap tetejeLap teteje

Ha az érvénytelenség oka formai hibán alapul, annak kárt kellett okoznia az ellenérdekű félnek.

Mindazonáltal az akár formai, akár tartalmi hibák megszüntethetők, ha az iratot szabályszerűvé teszik.

A bírónak hivatalból kell felvetnie a tartalmi szabálytalanságon alapuló érvénytelenséget, amennyiben az közrendi jellegű szabályt érint. Más esetekben a kivételre csak az a fél hivatkozhat, amelyiknek ahhoz érdeke fűződik.

Ha a hivatalnak kell egy iratot az egyik fél részére kézbesítenie, és a levél visszakerül a bíróság hivatalához, mivel az nem adható át a címzettjének (a levélen szerepel a  „nem lakik a jelzett címen” megjegyzés, vagy át nem vett ajánlott levél), a hivatal személyes kézbesítés útján hívja fel a felet eljárásra.

Ha a személyes kézbesítés senki részére sem történt meg, az eljárás folytatódik. Végül, ha mulasztási ítélet születik, a félnek lehetősége lesz ellentmondás beterjesztésére, tehát az ügyének ugyanazon bíróság által történő újratárgyalására.

8. Az iratok kézbesítése költségekkel jár? Ha igen, milyen költségekkel jár ?

A postai úton történő kézbesítések költsége a Posta hatályos díja. A bírósági tisztviselő által történő személyes kézbesítések ára megszabott.

A bíróság hivatala által elvégzett kézbesítések ingyenesek. Más kézbesítések költségei azon személyt terhelik, aki azt kezdeményezi, kivéve, ha költségmentességben részesül: ilyenkor az állam megelőlegezi a kézbesítés költségeit. Az eljárás végén a költségek fő szabály szerint a bíró által pervesztesnek ítélt felet terhelik, kivéve, ha méltányosságból vagy a fél gazdasági helyzetére tekintettel más megoldás szükséges.

További információk

  • Igazságügyi Minisztérium français
  • Légifrance français : a francia jog lényege
  • Bírósági tisztviselők országos kamarája français

Service des actes étrangers,

44, rue de Douai,

75009 Paris

« Iratok kézbesítése - Általános információk | Franciaország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 22-04-2005

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság