Európai Bizottság > EIH > Iratok kézbesítése > Finnország

Utolsó frissítés: 08-11-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Iratok kézbesítése - Finnország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelent a kézbesítés a gyakorlatban? Miért vonatkoznak külön szabályok az iratok kézbesítésére? 1.
2. Mely iratokat kell bizonyíthatóan kézbesíteni? 2.
3. Ki gondoskodik az irat kézbesítéséről? 3.
4. Hogyan kézbesítik általában az iratokat? 4.
5. Mi történik, ha az iratot kivételes esetben nem lehet személyesen a címzettnek átadni (például, ha nem tartózkodik otthon)? 5.
6. Készül írásos dokumentum a kézbesítésről? 6.
7. Mi történik, ha az irat címzettje nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogsértő módon történik (pl. az iratot harmadik személynek kézbesítik)? Lehet-e a kézbesítés mindezek ellenére érvényes (pl. lehet-e a jogsértést orvosolni), vagy ismét kézbesíteni kell az iratot? 7.
8. Az irat kézbesítése ellenszogáltatás fejében történik-e, és ha igen, mennyibe kerül? 8.

 

1. Mit jelent a kézbesítés a gyakorlatban? Miért vonatkoznak külön szabályok az iratok kézbesítésére?

A „kézbesítés” olyan adott személynek nyújtott értesítés, mely igazolhatóan és a törvény által előírt szabályok betartása mellett történik. A kézbesítésre vonatkozó előírások célja biztosítani, hogy a kézbesítés a megfelelő személy részére biztonságos módon történjen, és hogy dokumentálható legyen.

2. Mely iratokat kell bizonyíthatóan kézbesíteni?

A szóban forgó iratok többnyire bírósági tárgyalással kapcsolatos iratok, mint például az idézés vagy a tanúvallomásra vonatkozó megkeresés. Az igazolható kézbesítés feltétele vonatkozhat a bírósági tárgyalással nem összefüggő iratokra is, például a végrendeletre.

3. Ki gondoskodik az irat kézbesítéséről?

A bírósági tárgyalás ügyében történő kézbesítésről általában a bíróság feladata gondoskodni. Amennyiben azt érintett fél kéri, a bíróság átruházhatja a kézbesítés feladatát az említett félre, ha a bíróság úgy dönt, hogy ez megalapozott indokkal történik.

Egyéb ügyekben a kézbesítésről az gondoskodik, akinek az érdekében a kézbesítés történik.

4. Hogyan kézbesítik általában az iratokat?

Ha a bírósági tárgyalás ügyében az értesítésről a bíróság gondoskodik, az értesítés elsősorban postai úton történik. A levél átvételi értesítéssel együtt a postára, vagy közvetlenül a kézbesítési címre érkezik, mely esetben a borítékon található átvételi igazolást vissza kell juttatni a bíróságra. A bírósági tárgyalással összefüggő, az idézésen kívüli egyéb irat kézbesítése történhet egyszerű levélben arra a címre, amelyet az érintett fél a bíróságnak megadott. Ha valószínű, hogy a kézbesítmény postai úton nem jut el a címzetthez, vagy ha a kézbesítés felelőssége az egyik érintett felet terheli, a kézbesítést a bírósági küldönc hajtja végre.

Lap tetejeLap teteje

A bírósági tárgyalással kapcsolatos iratokon kívüli egyéb iratok kézbesítését a bírósági küldönc végzi el hatóság vagy magánszemély kérésére.

5. Mi történik, ha az iratot kivételes esetben nem lehet személyesen a címzettnek átadni (például, ha nem tartózkodik otthon)?

Polgárjogi ügyben az idézés kézbesíthető oly módon, hogy az iratot egy erre meghatalmazott személy veszi át. Ha az idézéstől eltérő egyéb irat kézbesítéséről van szó a bírósági eljárás tartama alatt, és azt a személyt, akinek az iratot címezték, jogi képviselő képviseli az ügyben, az értesítést a jogi képviselőnek lehet kézbesíteni. Az olyan iratot, amelyben valakit arra köteleznek, hogy személyesen jelenjen meg a bíróság előtt, vagy amelyben valamilyen egyéb személyesen végrehajtandó tevékenységre szólítják fel, mindig közvetlenül az érintett személy számára kell kézbesíteni.

Ha Finnországban ismert lakhellyel rendelkező személy nem veszi át az értesítést, vagy kitér annak átvétele elől, a bírósági küldönc ún. pótkézbesítéssel élhet. Ebben az esetben az iratokat a címzettel egy háztartásban élő, 15. életévét betöltött személynek adja át, illetve amennyiben a kézbesítmény címzettje vállalkozást üzemeltet, olyan személynek, aki ebben a vállalkozásban alkalmazottként dolgozik. Ha ilyen személyt nem lehet elérni, az iratokat a rendőrségi hatóságoknak lehet átadni. A bírósági küldönc a címzettet erről postai úton köteles értesíteni.

Amennyiben a címzett tartózkodási helye nem kideríthető, a bíróság feladata nyilvános értesítés formájában végrehajtani a kézbesítést. Ez esetben az értesítést hivatalos közlönyben – illetve a bíróság belátásától függően a sajtóban – jelentetik meg. Az iratokat kifüggesztik a bíróság épületében található hirdetőtáblán is.

6. Készül írásos dokumentum a kézbesítésről?

A bírósági küldönc a végrehajtott kézbesítésről igazolást ad ki. Szintén készül igazolás a postai úton történő kézbesítésről is.

7. Mi történik, ha az irat címzettje nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogsértő módon történik (pl. az iratot harmadik személynek kézbesítik)? Lehet-e a kézbesítés mindezek ellenére érvényes (pl. lehet-e a jogsértést orvosolni), vagy ismét kézbesíteni kell az iratot?

Ha a kézbesítés hibásan történik, és az érintett fél nem jelenik meg a bíróságon, vagy nem adja meg írásban a tőle várt választ, a kézbesítést meg kell ismételni, kivéve, ha a kézbesítés során elkövetett hiba elhanyagolhatónak bizonyul.

Ha az érintett fél panaszt tesz arról, hogy a kézbesítés hibásan történt, az eljárást fel kell függeszteni. Ettől el lehet tekinteni, amennyiben az elkövetett hiba elhanyagolhatónak bizonyul.

8. Az irat kézbesítése ellenszogáltatás fejében történik-e, és ha igen, mennyibe kerül?

A bírósági küldönc által végrehajtott kézbesítés díja 25 euro.

Nem rónak fel illetéket abban az esetben, ha a kézbesítés a bíróság feladata, illetve ha a kézbesítés hivatalos segítség címén történik külföldi állami hatóság részére. A törvény egyéb további kivételeket is megállapít az illetékfizetés tekintetében.

További információk

  • Kézbesítés külföldre English - suomi - svenska (igazságügyi minisztérium)

« Iratok kézbesítése - Általános információk | Finnország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 08-11-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság