Európai Bizottság > EIH > Iratok kézbesítése > Csehország

Utolsó frissítés: 30-04-2009
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Iratok kézbesítése - Csehország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelent a gyakorlatban az „iratok kézbesítése” jogi kifejezés”? Miért vonatkoznak külön szabályok az „iratok kézbesítésére”? 1.
2. Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni? 2.
3. Ki felelős egy irat kézbesítéséért? 3.
4. Rendszerint hogyan kézbesítenek iratot a gyakorlatban? 4.
5. Mi történik, ha kivételesen nem lehetséges a címzett kezéhez történő kézbesítés (pl. ha nincs otthon)? 5.
6. Van-e bármilyen írásos bizonyítéka, hogy egy iratot kézbesítettek? 6.
7. Mi történik, ha valamilyen hiba folytán a címzett nem kapja meg az iratot vagy a kézbesítés nem jogszabálynak megfelelően történik (pl. harmadik személynek kézbesítik az iratot)? 7.
8. Kell-e fizetnem egy irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit? 8.

 

1. Mit jelent a gyakorlatban az „iratok kézbesítése” jogi kifejezés”? Miért vonatkoznak külön szabályok az „iratok kézbesítésére”?

A bírósági iratok kézbesítése a bírósági eljárás egészének részeként egyike a bíróság által végzett eljárási lépéseknek. Az eljárás keretében a bíróság számos iratot kézbesít (például a kérelmet, az idézést, az ítélet írott példányát stb.) az eljárás felei, valamint az eljárásban érintett és egyéb személyek részére.

A jogbiztonság és a felek védelme érdekében az iratok kézbesítésének komoly eljárási következményei vannak. Például csak a szabályszerűen kézbesített ítélet válhat jogerőssé és keletkeztethet kötelező erejű joghatásokat az általa érintett jogviszonyok tekintetében.

2. Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?

Az 1963. évi 99. törvény, vagyis a polgári perrendtartás értelmében az iratokat fajtájuktól függően személyesen vagy rendes postai úton kell kézbesíteni a címzett részére. Az iratokat akkor kell személyesen kézbesíteni a címzett részére, ha ezt törvény írja elő (pl. a kérelem kézbesítése az alperes részére, vagy az ítélet kézbesítése az eljárás felei részére), illetve ha egy adott ügyben az elnöklő bíró így dönt. A többi iratot rendes postai úton kell kézbesíteni.

3. Ki felelős egy irat kézbesítéséért?

A bírósági iratok kézbesítéséért felelős szervek a bíróságok és a kézbesítést foganatosító szervek (a kézbesítésért felelős igazságszolgáltatási tisztviselők, az Igazságügyi Őrség szervei, bírósági végrehajtók, postai tisztviselők, a Cseh Köztársaság Rendőrségének szervei, a Cseh Köztársaság büntetés-végrehajtási szervei, az intézményi ápolás vagy védőőrizet létesítményei, a regionális katonai igazgatás, a Belügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium).

Lap tetejeLap teteje

4. Rendszerint hogyan kézbesítenek iratot a gyakorlatban?

Ha egy iratot nem kézbesített a bíróság az eljárás során vagy egyéb bírósági cselekménnyel, akkor azt a kézbesítést foganatosító szervek kézbesítik közcélú adathálózat útján vagy hivatalos hirdetőtáblán történő kihelyezéssel.

Az iratok kézbesíthetők személyesen vagy rendes postai úton a címzett részére; a jogszabályban meghatározott egyes esetekben nem lehetséges az alternatív kézbesítés azon iratok esetében, amelyeket személyesen kell kézbesíteni a címzett részére, illetve azon iratok esetében, amelyekre nézve a bíróság ezt elrendelte.

A címzett megadhat egy kézbesítési címet a Cseh Köztársaságban, erről megfelelően értesítenie kell a bíróságot.

Az iratok kézbesíthetők a felek képviselői (meghatalmazás alapján) illetve a fél gondnoka részére (ha gondnokot jelöltek ki). Ha a kézbesítés akadályba ütközik, az elnöklő bíró kérheti a féltől, hogy jelöljön ki képviselőt a kézbesítés céljára; ez a szabály nem alkalmazható, ha az iratokat külföldön kell kézbesíteni.

Közcélú adathálózat útján történő kézbesítésre akkor kerülhet sor, ha a címzett, akinek részére az iratot kézbesíteni kell, magas szintű elektronikus aláírással rendelkezik, hajlandó az internet használatával kommunikálni és beleegyezett az ilyen módon történő kézbesítésbe. Ilyen kézbesítés esetén elvárt, hogy a címzett a bíróság felé az irat kézbesítését az irat elküldését követő három napon belül visszaigazolja olyan adatüzenet formájában, amely tartalmazza magas szintű elektronikus aláírását. Ennek hiányában az ilyen irat kézbesítése nem érvényes.

Lap tetejeLap teteje

A polgári perrendtartás különbséget tesz a természetes személyek és a jogi személyek részére történő kézbesítés között.

Természetes személyek részére történő kézbesítés: természetes személy részére az iratok kézbesíthetők lakóhelyén, üzleti tevékenysége helyén, munkahelyén, tartózkodási hely címén, illetve az általa megjelölt kézbesítési címen. A kézbesítést foganatosító szerv nem csak a megjelölt címeken kézbesítheti az iratot a természetes személy részére, hanem bármely helyen, ahol a személyt felleli.

Jogi személyek részére történő kézbesítés történhet a kereskedelmi vagy egyéb köznyilvántartásban bejegyzett székhelyük címén, vagy ott, ahol a jogi személy tényleges székhelye található. Kérés esetén a bíróság kézbesítheti jogi személy részére az iratot a jogi személy által megjelölt más címre is a Cseh Köztársaság területén. Kézbesíthetők az iratok a jogi személy részéről azon személyek vagy szervek számára, akiket a jogi személy felhatalmazott a nevében való eljárásra, továbbá a kézbesítés átvételére felhatalmazott alkalmazottai (tagjai), illetve a jogi személy által e célra felhatalmazott egyéb természetes személyek számára. Ha nem érhető el a kézbesítés átvételére felhatalmazott személy vagy szerv, az iratot letétbe kell helyezni ugyanolyan feltételekkel és jogkövetkezményekkel, mint a természetes személyek részére történő kézbesítés esetén.

Más személyek részére történő kézbesítés: ügyvédek, közjegyzők, és a jogászi hivatás egyéb képviselői esetében külön szabályok vonatkoznak arra, hogy az irodájukban ki rendelkezik felhatalmazással iratok átvételére. Ami az állami szervek, az állam, a helyhatóságok és az önkormányzatok részére történő iratkézbesítést illeti, szintén külön rendelkezések szabályozzák, ki veheti át az iratokat. E szervek esetén nincs lehetőség alternatív kézbesítésre.

Lap tetejeLap teteje

Az iratok kézbesítésének különös módja a hivatalos hirdetőtáblára való kihelyezés. Ezt a módszert alkalmazzák, amennyiben törvény írja elő; egy határozat vagy más irat a kihelyezést követő tizenötödik napon tekintendő kézbesítettnek.

Végül, de nem utolsó sorban, jogszabályi előírás alapján lehetőség van az információ közzétételére a Kereskedelmi Közlönyben („Obchodní věstník”) megjelentetett bírósági közlemény formájában is.

5. Mi történik, ha kivételesen nem lehetséges a címzett kezéhez történő kézbesítés (pl. ha nincs otthon)?

Különbséget kell tenni a rendes kézbesítés és a címzett részére személyesen történő kézbesítés között:

  • rendes kézbesítés esetén az iratot másik ott található természetes személy kezéhez kézbesítik, aki az adott címen él vagy dolgozik, illetve az adott helyen vagy annak közelében áll alkalmazásban, ismeri a címzettet és vállalja, hogy neki az iratot átadja. Ez a személy azonban nem lehet ellenérdekű személy, mert ebben az esetben a kézbesítés érvénytelennek minősülne. Ha nincs ilyen személy, vagy az irat nem kézbesíthető ilyen személy részére, akkor az iratot letétbe helyezik a bíróságon vagy a postahivatalban, és erről megfelelően értesítik a címzettet. Ha a címzett három napon belül nem veszi át az iratot, akkor vélelmezett kézbesítésre kerül sor: úgy kell tekinteni, hogy az iratot az átvételre rendelkezésre álló határidő utolsó napján kézbesítették;
  • a címzett részére történő személyes kézbesítés esetén, ha a címzett nem érhető el, a kézbesítést foganatosító szerv letétbe helyezi az iratot és értesíti a címzettet annak érdekében, hogy az iratot átvehesse. Ha a címzett tíz napon belül nem veszi át az iratot, akkor vélelmezik, hogy az iratot az átvételre rendelkezésre álló határidő utolsó napján kézbesítették.

Ha a fél elutasítja az irat átvételét, akkor az iratot az elutasítás napjával kézbesítettnek kell tekinteni; a címzettet erről a jogkövetkezményről tájékoztatni kell. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a címzett megtagadja személyazonosságának igazolását, vagy nem működik közre az irat megfelelő kézbesítésének lehetővé tételében. Ezekben az esetekben is megfelelően tájékoztatni kell a címzettet a jogkövetkezményekről.

Lap tetejeLap teteje

Ha a félnek az eljárásra vonatkozó meghatalmazással bíró képviselője van, akkor az iratok csak ennek a képviselőnek (pl. ügyvéd) kézbesíthetőek. A képviselőnek kézbesített iratot csak akkor kézbesítik a félnek is, ha az adott félnek személyesen kell eljárnia az ügyben (például személyes meghallgatáson kell megjelennie a tárgyaláson).

Ha egy fél mellé gondnokot rendelnek ki, akkor az iratokat csak a gondnoknak kézbesítik, kivéve ha törvény másként rendeli. Például gondnokot rendelnek ki ahhoz a félhez, akinek ismeretlen a lakóhelye vagy akinek a részére nem sikerült az iratot kézbesíteni adott külföldi címen, illetve olyan jogi személyhez, amely nem képes az eljárásban félként eljárni stb.

A képviselővel nem rendelkező féltől kérhető, hogy jelöljön ki kézbesítési meghatalmazottat, ha túl bonyolult vagy késedelmet okoz az iratoknak a fél részére történő kézbesítése (ez azonban nem kérhető, ha a kézbesítésre külföldön kerül sor). Ha a fél nem jelöl ki ilyen képviselőt, akkor a részére címzett iratokat letétbe helyezik a bíróságon és a kézbesítés teljesítettnek minősül.

6. Van-e bármilyen írásos bizonyítéka, hogy egy iratot kézbesítettek?

Amikor az iratot a bíróság kézbesíti az eljárás vagy egyéb bírósági cselekmény során, ezt rögzítik az eljárás vagy egyéb bírósági cselekmény jegyzőkönyvében. Egyebek mellett a jegyzőkönyv azt is tartalmazza, hogyan kézbesítették az iratot. A jegyzőkönyvet aláírja a kézbesítést foganatosító szerv és az irat átvevője is.

Más esetekben a bírósági iratok kézbesítésének bizonyítására a tértivevény szolgál, amelyen a kézbesítést végző szerv jelzi, hogy az iratot kézbesítették. Ez a hivatalosan kiküldött boríték leválasztható része, amelyet az irat kézbesítését és az adatok kitöltését követően küldenek vissza a bíróságra. A tértivevényen feltüntetett adatokat ellenbizonyításig valósnak kell tekinteni.

7. Mi történik, ha valamilyen hiba folytán a címzett nem kapja meg az iratot vagy a kézbesítés nem jogszabálynak megfelelően történik (pl. harmadik személynek kézbesítik az iratot)?

Ha a kézbesítés bármi módon eltér a jogszabályban előírtaktól, akkor érvénytelen és nincs jogi kötelező ereje. Az alternatív kézbesítési lehetőségekre vonatkozóan lásd az 5. választ.

8. Kell-e fizetnem egy irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit?

A bírósági iratok kézbesítésének költségét az eljárás költségei tartalmazzák. A feleknek így nem kell közvetlenül fizetniük az iratok kézbesítésért.

Felhívjuk figyelmét, hogy az iratok kézbesítésére vonatkozó, a cseh jog részét képező fenti jogi rendelkezések valószínűleg jelentősen módosulni fognak 2008-ban. A módosításokra vonatkozó tájékoztatás megtalálható lesz ezen a honlapon.

« Iratok kézbesítése - Általános információk | Csehország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 30-04-2009

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság