Európai Bizottság > EIH > Iratok kézbesítése > Belgium

Utolsó frissítés: 01-08-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Iratok kézbesítése - Belgium

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mi a „kézbesítés” és a „postai úton történő kézbesítés” kifejezések gyakorlati értelme? Miért vannak külön szabályok az írásos dokumentumok kézbesítésére és postai úton történő kézbesítésére? 1.
2. Mely dokumentumok esetében szükséges a kézbesítés vagy a postai úton történő kézbesítés? 2.
3. Ki felel az írásos dokumentumok kézbesítéséért vagy postai kézbesítéséért? 3.
4. Hogyan zajlik a kézbesítés vagy a postai úton történő kézbesítés a gyakorlatban? 4.
5. Mi a teendő abban az esetben, ha kivételesen nem lehet végrehatni a kézbesítést vagy a postai úton történő kézbesítést közvetlenül a címzettnek (például azért, mert nincs otthon)? 5.
6. Létezik írásos bizonyíték a kézbesítés vagy a postai kézbesítés végrehajtásáról? 6.
7. Mik a következmények abban az esetben, ha hiba történik, és a címzett nem kapja meg az írásos dokumentumot, vagy ha a kézbesítés vagy postai úton történő kézbesítés során törvénysértésre kerül sor (például harmadik személynek történő kézbesítés vagy postai kézbesítés)? A kézbesítés vagy a postai úton történő kézbesítés ennek ellenére lehet érvényes (például jóvá lehet-e tenni a törvénysértést)? Az írásos dokumentumot ismét kézbesítésre vagy postai kézbesítésre kell terjeszteni? 7.
8. Kell fizetni a kézbesítésért vagy a postai úton történő kézbesítésért, és ha igen, mennyit? 8.

 

1. Mi a „kézbesítés” és a „postai úton történő kézbesítés” kifejezések gyakorlati értelme? Miért vannak külön szabályok az írásos dokumentumok kézbesítésére és postai úton történő kézbesítésére?

A bíró előtt folytatott perben nagyon fontos a kommunikáció. Teljes mértékben elkerülhetetlen, hogy a peres felek és a bíró értesüljenek arról, mit kíván a felperes, mik a perelt fél érvei, mi történik az eljárás folyamán, és hogyan döntött a bíró. Annak a félnek, amelyik nem ért egyet a bíró döntésével, és amelyik az esetet felsőbb fokú bíróság elé terjeszti, értesítenie kell erről a többi felet. A kommunikáció a dokumentumok (például idézés, kereset, konklúzió, ítélet, fellebbezés felsőbb …) átadásával vagy elküldésével valósul meg. Ebben a dokumentumban nem pusztán magáról a dokumentumról van szó, hanem arról a módról, ahogy ezekről a feleket, és amennyiben szükséges, a bírót értesítik. Az ezen ügyeket szabályozó normák a bírósági rendtartás 32-től 47-ig terjedő cikkelyeiben találhatók (lásd a Federale Overheidsdienst Justitie DeutschfrançaisNederlands – Szövetségi Igazságügyi Közszolgálat internetes oldalát), a Rechtsbronnen français (A jogi előírások forrásai) részben -> geconsolideerde wetgeving: juridische aard = gerechtelijk wetboek (konszolidált törvénykezés: jogi jelleg = bírósági rendtartás), szó (szavak) = eerste deel algemene beginselen (első rész általános elvek)).

Lap tetejeLap teteje

Belgiumban különbséget tesznek a kézbesítés és a postai úton történő kézbesítés között.

A kézbesítés elvben más személy megismertetése egy írásos dokumentummal minisztériumi hivatalnok közvetítésével. Belgiumban ezt a hivatalnokot bírósági hivatalnoknak nevezik. Maga a kézbesítés abban áll, hogy a bíróság hivatalnok közvetítésével történő kézbesítésnél ez a bírósági hivatalnok konkrét harmadik személynek átadja annak az írásos dokumentumnak a pontos másolatát, amelyet kézbesíteni kell.

A postai úton történő kézbesítés a kézbesítéstől eltérően a bírósági eljárásra vonatkozó írásos dokumentum postai úton történő megküldése eredeti vagy másolat alakjában (vagyis a minisztériumi hivatalnok közvetítése nélkül).

A kézbesítés általános szabály szerint történik. A postai értesítést a törvényben feltüntetett különleges esetekben alkalmazzák.

2. Mely dokumentumok esetében szükséges a kézbesítés vagy a postai úton történő kézbesítés?

A törvény előírja, mely dokumentumok esetében nem szükséges a kézbesítés vagy a postai úton történő kézbesítés. Számuk azonban túl nagy ahhoz, hogy kimerítően felsoroljuk őket. Néhány példa: idézés, kereset, ítélet, felsőbb fellebbezés, fellebbezés…

3. Ki felel az írásos dokumentumok kézbesítéséért vagy postai kézbesítéséért?

A kézbesítés bírósági hivatalnok közvetítésével történik, tehát a bírósági hivatalnoknak kell végrehajtania.

Lap tetejeLap teteje

A postai úton történő értesítést a bírósági hivatalnok (ritkább esetben az ügyészség) bírósági értesítés (az ajánlott levél különleges fajtája az átvétel igazolásával) révén vagy szokásos levélben, illetve ajánlott levélben hajtja végre. A bírósági értesítésre vonatkozó szabályozás a bírósági rendtartás 46. cikkelyében található. Ha hatályba lép a 2000. október 20-i törvény a telekommunikációs eszközök és az elektronikus aláírás bevezetéséről a bírósági és bíróságon kívüli eljárásban, a postai kézbesítést faxon vagy elektronikus postai úton is végre lehet hajtani.

4. Hogyan zajlik a kézbesítés vagy a postai úton történő kézbesítés a gyakorlatban?

Az írásos dokumentum pontos másolatának átadásából álló kézbesítés (kézbesített írásos dokumentum) konkrét személy irányában valósul meg. Ezt a bírósági rendtartás 32. cikkelye rendeli el. Ugyanez a cikkely írja elő, hogy abban az esetben, ha a személy megtagadja az írásos dokumentum másolatának átvételét, a bírósági hivatalnok ezt a megtagadást bejegyzi az eredeti dokumentumban, valamint azt is, hogy a kézbesítés erre a személyre nézve megtörténtnek tekintendő.

Amennyiben jogi személy értesítéséről van szó (például állam, község, részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság), a konkrét személynek történő kézbesítés (a pontos másolat átadásával) gyakorlatilag lehetetlen. A bírósági rendtartás 34. cikkelye ezt a problémát azzal a rendelkezéssel oldja meg, hogy a személynek szóló kézbesítés megtörténtnek tekintendő, ha az írásos dokumentum másolatát átadják annak a szervnek vagy alkalmazottnak, aki jogviszonyban a törvény, az alapszabály vagy a szokásos rend alapján jogosult a jogi személy együttes képviseletére.

Lap tetejeLap teteje

Ahogy ezt már korábban említettük, a postai kézbesítés levélben, ajánlott levélben vagy bírósági értesítésben történik, és a jövőben a postai úton történő kézbesítés lehetőségei kiterjednek a faxra és az elektronikus postára is.

5. Mi a teendő abban az esetben, ha kivételesen nem lehet végrehatni a kézbesítést vagy a postai úton történő kézbesítést közvetlenül a címzettnek (például azért, mert nincs otthon)?

Arra az esetre, ha a kézbesítést nem lehet végrehajtani az érintett személy felé, a Bírósági rendtartás 35. cikkelye előírja, hogy a kézbesítésre a lakhelyen kerül sor, vagy, ha a címzettnek nincs lakhelye, a címzett tartózkodási helyén. Jogi személy esetében a kézbesítésre a társaság székhelyén vagy adminisztratív székhelyén kerül sor.

A”lakhely” és a „tartózkodási hely” fogalmakat a bírósági rendtartás 36. cikkelye határolja be. A „lakhely” fogalma alatt értendő: az a hely, ahol a személy a lakónyilvántartásban úgy van bejegyezve, mint olyan személy, akinek ezen a helyen állandó lakhelye van. A „tartózkodási hely” fogalom alatt értendő: minden letelepedési hely, valamint az a hely, ahol a személynek irodája van, vagy ahol kereskedelmi illetve ipari tevékenységet folytat.

Mely személyekkel szemben történik ezekben az esetekben kézbesítés? A bírósági rendtartás 35. cikkelye előírja, hogy az írásos dokumentum másolatát vérrokonnak, rokonnak, háztartási segéderőnek vagy a címzett alkalmazottjának kell átadni.

Nem szabad átadni gyermeknek, aki még nem töltötte be a 16. évét.

Lap tetejeLap teteje

Ugyanennek a törvénykönyvnek a 44. cikkelyében megtalálható azon esetek összefüggő alaki követelményeinek leírása, amelyekben nem közvetlenül a személynek történik a kézbesítés – a másolatot zárt borítékban a bírósági hivatalnok irodájának pecsétjével a levelet lezáró részen, a címzett vezetéknevével, keresztnevével és lakhelyével és a „Pro Justitia_valóban átadni” megjelöléssel kell átadni. Ezen összes alaki követelménynek a teljesülését fel kell tüntetni a kézbesített írásos dokumentumban és a másolaton. Az átadott, ugyanazon lakhellyel rendelkező több személyt érintő írásos dokumentum másolatait azonban, vagy ha a személy lakhelye nem azonos a tartózkodási helyével, nem zárt borítékban adják át abban az esetben, ha az átadás ezen személyek közül valamelyik részére történik.

Előfordulhat, hogy a kézbesítést nem lehet végrehajtani sem személynek, sem a lakhelyen, sem a tartózkodási helyen. Lehetséges ugyanis, hogy a bírósági hivatalnok nem fogja tudni megtalálni azt a személyt, akinek kézbesíteni kell az írásos dokumentumot, és hogy a lakhelyen vagy a tartózkodási helyen nem ér el senkit, akinek végre lehetne hatni a kézbesítést (mint vérrokon, rokon …). Ezt a helyzetet szabályozzák a bírósági rendtartás 37. (büntetőjogi ügyek) és 38. (egyéb ügyek) cikkelyei.

Ha a kézbesített írásos dokumentumot büntetőügyekben nem lehet úgy kézbesíteni, ahogy ezt a 35. cikkely előírja, ebben az esetben a 37. cikkely előírja, hogy a kézbesítés a kézbesített írásos dokumentum kópiájának a rendőrség részére történő átadásából áll, és ott, ahol nincs rendőrfelügyelő, a polgármesternek, községi képviselőnek vagy az erre felhatalmazott hivatalnoknak történő átadásból. A bírósági hivatalnok a címzett lakhelyén, vagy ha a személynek nincs lakhelye, annak tartózkodási helyén zárt borítékban értesítést hagy. Ebben az értesítésben értesítik a címzettet az ajánlott írásos dokumentum átadásáról és arról, hol veheti át az ajánlott írásos dokumentumot.

Lap tetejeLap teteje

A főhivatal, rendőrfelügyelő, polgármester, községi képviselő vagy a meghatalmazott hivatalnok megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy a másolatot minél gyorsabban kézbesítsék az érintett személynek.

A kézbesítést kérő ügyészséggel haladéktalanul közölni kell vagy azt a dátumot, amikor a kézbesített írásos dokumentumot a címzettnek vagy a 35. cikkelyben felüttetett valamelyik személynek kézbesítették, vagy azt az okot, amely miatt a másolatot nem lehetett átadni.

Erre a célra a bírósági hivatalnok nyomtatványt készít, amely tartalmazza az illetékes bíróságra, a bíróság ülésének vagy döntésének időpontjára, az értesítendő ügyészségre vonatkozó információkat, valamint annak a személynek a nevét és címét, akinek a kézbesített írásos dokumentumokat kézbesíteni kell. Ezt a nyomtatványt mellékeli a borítékhoz, amelyet átad a főhivatalnak, a rendőrfelügyelőnek, polgármesternek, községi képviselőnek vagy meghatalmazott hivatalnoknak.

A kézbesített írásos dokumentum átadása a rendőrfelügyelőnek, polgármesternek, községi képviselőnek vagy meghatalmazott hivatalnoknak, valamint annak eljuttatása a címzettnek vagy a 35. cikkelyben felöntetett valamelyik személynek illetékmentes.

Ha a kézbesített írásos dokumentumot büntetőügyektől elértő esetekben nem lehet úgy kézbesíteni, ahogy azt a 35. cikkely feltünteti, ebben az esetben a bírósági rendtartás 38. cikkelye előírja, hogy a kézbesítés azt jelenti, hogy a bírósági hivatalnok a kézbesített írásos dokumentum másolatát zárt borítékban az érintett személy lakhelyén, vagy ha nincs lakhelye, annak tartózkodási helyén hagyja. A borítékon feltünteti a 44. cikkely 1. bekezdésében előírt adatokat. Ezek az adatok a bírósági hivatalnok irodájának pecsétje a boríték lezárásán, a címzett vezetékneve, keresztneve és lakhelye, valamint a „Pro Justitia _ valóban átadni” megjelölés. A borítékon semmilyen más adat nem szerepelhet.

Lap tetejeLap teteje

A bírósági hivatalnok feljegyzi a kézbesített írásos dokumentum eredeti példányában és a kézbesített másolaton a másolat letételének dátumát, óráját és helyét. Legkésőbb a következő munkanapon, amely a kézbesített írásos dokumentum kézbesítési kísérlete után következik, a bírósági hivatalnok az aláírásával ellátott ajánlott levelet intéz az érintett személy lakhelyének címére, vagy ha nincs lakhelye, annak tartózkodási helyére. Ebben a levélben feltünteti a kézbesítési kísérlet dátumát és időpontját, valamint a címzett lehetőségét arra, hogy személyesen vagy meghatalmazott személy révén átvegye ennek a kézbesített írásos dokumentumnak a pontos másolatát a bírósági hivatalnok irodájában a kézbesítéstől számított legfeljebb három hónapos időszakban. Ha a címzett kérte a lakhelyének megváltoztatását, a 3. bekezdésben feltüntetett ajánlott levet arra a helyre címezik, ahol az érintett személy be van jegyezve a lakók jegyzékében, és a tervezett új lakhely címére. A levél tartalmazza a bírósági hivatalnok nevét, irodájának címét, fogadóóráit és telefonszámát.

Ha a helyszínen megállapított tényállásból az következik, hogy gyakorlatilag nem lehetséges a kézbesítés végrehajtása a kézbesített írásos dokumentum másolatának letétben hagyásával a lakhelyen, vagy ha a személynek nincs lakhelye, a címzett tartózkodási helyén, a kézbesítés abból áll, hogy a másolatot annak a királyi képviselőnek adják át, akinek a jogkörében sor került erre a tényállásra. Az eredeti példányon és a másolaton fel kell tüntetni azokat a tényszerű körülményeket, amelyek a királyi képviselőnek törtnő kézbesítést indokolják. Ugyanez érvényes abban az esetben is, ha a személy, akinek az írásos dokumentumot kézbesíteni kell, nyilvánvalóan elhagyta a lakást anélkül, hogy kérte volna a lakhely megváltoztatását. A királyi képviselő kérésére foganatosítják az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a másolat a lehető legrövidebb időn belül eljusson az érintett személyhez.

Lap tetejeLap teteje

Ami az ismert lakhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező címzetteknek történő kézbesítést illeti, Belgiumban 3 rendszert különböztethetünk meg: a kézbesítést vagy postai úton történő kézbesítést az Európai Közösség rendelete szabályozza (lásd az (EK) 1348/2000 sz. rendeletét a bírósági és bíróságon kívüli írásos dokumentumok kézbesítéséről és postai kézbesítéséről polgári vagy kereskedelmi ügyekben a tagállamokban), szerződés (például az 1965. november 15-i hágai szerződés, Hágai konferencia a nemzetközi magánjogról Englishfrançais), vagy ezek közül egyik sem. Itt csak az utolsó esettel foglalkozunk.

Azokat az eseteket, amelyre nézve nem érvényes semmilyen rendelet vagy szerződés, a bírósági rendtartás 40. cikkelye szabályozza. Ez a cikkely előírja, hogy a bírósági hivatalnok légipostával elküldi az írásos dokumentum másolatát ajánlott levélben a külföldi lakhelyre vagy tartózkodási helyre abban az esetben, ha a rendeltetési hely nem a szomszédos országban található. A kézbesítés végrehajtottnak tekintendő az írásos dokumentum postai átadásával, az átvételről szóló igazolás kíséretében.

Lap tetejeLap teteje

A nemzetközi kézbesítésre nézve a határidők elvben a Bírósági rendtartás 55. cikkelye alapján tizenöt nappal hosszabbak, ha a fél szomszédos államban vagy Nagy-Britannia Egyesült Királyságban tartózkodik; harminc nappal, ha a fél más európai országban tartózkodik; nyolcvan nappal, ha a fél más földrészen tartózkodik. Főleg a polgárjogi fél perügyleteivel összefüggő büntetőjogi ügyekben léteznek kivételek.

6. Létezik írásos bizonyíték a kézbesítés vagy a postai kézbesítés végrehajtásáról?

A kézbesítés esetében a Bírósági rendtartás 43. cikkelye előírja, hogy az a személy, akinek a másolatot kézbesítik, az átvétel után alá kell, hogy írja az eredeti példányt. Ha elutasítja annak aláírását, a bírósági hivatalnok ezt feljegyzi a kézbesített írásos dokumentumban. A kézbesítésről tehát minden esetben létezik írásos bizonyíték. Nagyon nehéz megtámadni a bírósági hivatalnok megállapítását.

Ami a postai kézbesítést illeti, természetesen létezni fog írásos bizonyíték, ha postai küldemény révén történik. A bírósági rendtartás 46. cikkelye a bírósági értesítés esetére is előírja az átvétel bizonyítását. A bizonyítékot megőrzik a bírósági eljárás periratai közt.

7. Mik a következmények abban az esetben, ha hiba történik, és a címzett nem kapja meg az írásos dokumentumot, vagy ha a kézbesítés vagy postai úton történő kézbesítés során törvénysértésre kerül sor (például harmadik személynek történő kézbesítés vagy postai kézbesítés)? A kézbesítés vagy a postai úton történő kézbesítés ennek ellenére lehet érvényes (például jóvá lehet-e tenni a törvénysértést)? Az írásos dokumentumot ismét kézbesítésre vagy postai kézbesítésre kell terjeszteni?

Rendszerint kicsi a valószínűsége, hogy a címzett nem kapja meg az írásos dokumentumot, mivel a belga törvénykezés a saját kézbe történő kézbesítésből indul ki. Ez azt jelenti, hogy a bírósági hivatalnok személyesen adja át a másolatot a címzettnek. A törvény azonban számol olyan esetekkel, amikor az írásos dokumentumot harmadik személynek kézbesítik (a Bírósági rendtartás 35. cikkelye) vagy senkinek sem kézbesítik (387.cikk.). Ezekben az esetekben a kézbesítés teljes mértékben törvényes, még ha nem is a címzett saját kezébe történt. Az a személy, aki törvényesen megkapta a kézbesített írásos dokumentumot, ahogy az a 35. cikkelyben fel van tüntetve, és nem adja azt át vagy nem gondoskodik róla, hogy a címzettnek a tudomására jusson, felelősségre vonható a polgárjogi felelősség síkján. A gyakorlatban ez a szabályozás nagyon jó eredményeket produkál.

Lap tetejeLap teteje

Nem lehet azonban kizárni a törvénysértést a kézbesítés vagy postai úton történő kézbesítés során (például ha a kézbesített írásos dokumentumban nem szerepelnek bizonyos adatok). Az ilyen hibás kézbesítés vagy postai úton történő kézbesítés perjogi szankciója a perügylet vagy az írásos dokumentum érvénytelensége. Az érvénytelenséggel összefüggő előírások a Bírósági rendtartás 860-tól 867-ig terjedő cikkelyeiben találhatók.

A 860. cikkely előírja, hogy a perügyletet vagy peres írásos dokumentumot érvénytelenné lehet nyilvánítani abban az esetben, ha a törvény ezt a szankciót írja elő a törvény által előírt kötelesség elmulasztásáért.

A bíró azonban a 861. cikkely alapján csak akkor nyilváníthatja érvénytelenné a perügyletet, ha azzal az ellenvetéssel élnek, hogy annak a félnek a kárára történt a késedelem vagy a hiba, amelyik kifogással él abban a tekintetben, hogy az ügylet vagy az írásos dokumentum érvénytelen.

Az érdekek sérelmének ez a követelménye azonban nem érvényes a 862. cikkely 1. paragrafusában feltüntetett esetekben. Ez a cikkely előírja, hogy a 861. cikkelyben feltüntetett szabály nem érvényes az olyan késedelemre vagy hibára, amely a következőket érinti:

  1. meghatározott határidők, amelyek nem teljesítése esetén a megszűnés vagy érvénytelenség szankciója fenyeget;
  2. az írásos dokumentum aláírása;
  3. az írásos dokumentum dátumának felöntetése, ha elengedhetetlen az írásos dokumentum következményeinek megítélése szempontjából;
  4. a bíró megnevezése, akit az ügyről értesíteni kell;
  5. 5a tanú és a szakértő esküje;
  6. értesítések arról, hogy a kézbesített írásos dokumentumok és végrehajtási okiratok kézbesítve lettek az érintett személynek vagy más, a törvény által előírt módon.

Ezekben az esetekben a bíróság minden esetben kinyilvánítja a megszűnést vagy érvénytelenséget, hivatali kötelességéből adódóan („hivatali kötelességből eredő érvénytelenség”). A bírósági rendtartás 862. cikkelyének 2. paragrafusa előírja, hogy a bírónak közben figyelembe kell vennie a 867. cikkelyt.

Lap tetejeLap teteje

A 867. cikkely előírja, hogy a perügylet késlekedése vagy alaki hibája (az előírt terminusok nem betartásának figyelembevételénél, amelynek nem teljesítése esetén az érvénytelenség szankciója fenyeget) vagy a forma megadása nem okozhat érvénytelenséget, ha a bírósági írásos dokumentumokból kiderül, hogy az ügylet teljesítette a törvény által kitűzött célját, vagy, hogy a nem feltüntetett forma valóban figyelembe vétetik.

Léteznek további követelmények is, amelyeket teljesíteni kell az érvénytelenség kijelentéséhez, de a kézbesítésről és a postai úton történő kézbesítésről szóló dokumentum nem ad teret az érvénytelenség problematikájának hosszadalmas magyarázatára.

Végezetül szükséges rámutatni arra, hogy azt, aki az érvénytelenséget okozta, felelősségre lehet vonni abban az esetben, ha úgy tűnik, hogy az érvénytelenségre az ő hibájából került sor.

8. Kell fizetni a kézbesítésért vagy a postai úton történő kézbesítésért, és ha igen, mennyit?

A bírósági hivatalnok a munkájáért tiszteletdíjat kap. A tiszteletdíjat a Bírósági rendtartás 519-től 523-ig terjedő cikkelyei szabályozzák (lásd a Federale Overheidsdienst Justitie DeutschfrançaisNederlands- Szövetségi igazságügyi Közszolgálat internetes oldalát), a Rechtsbronnen részt français(A jogi előírások forrásai) → geconsolideerde wetgeving: juridische aard = gerectelijk wetboek (konszolidált törvénykezés: jogi jelleg = Bírósági rendtartás), woord(en) (szű (szavak) = 519). A pontos díjszabás, amelytől nem lehet eltérni, az 1976. november 30-i, a bírósági hivatalnokok polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott tevékenységének díjszabását, valamint az egyes pótdíjak díjszabását megállapító királyi határozat szabályozza (lásd a a Federale Overheidsdienst Justitie DeutschfrançaisNederlands- Szövetségi Igazságügyi Közszolgálat internetes oldalát), a Rechtsbronnen részt français(A jogi előírások forrásai) -> geconsolideerde wetgeving: juridische aard = koninklijk besluit (konszolidálttörvénykezés: jogi jelleg = királyi határozat), afkondigingsdatum = van 1976 11 30 n tot (blanco) – (a jóváhagyás dátuma = 1976 11 30-tól (üres)-ig).

További információk

  • Szövetségi Igazságügyi Közszolgálat DeutschfrançaisNederlands
    • A bírósági rendtartás 32. és azt köv. cikelye: a Rechtsbronnen részben (A jogi előírások forrásai) -> geconsolideered wetgeving: juridische aard = gerechtelijk wetboek (konszolidált törvényhozás: jogi jelleg = Bírósági rendtartás), szó (szavak) = első rész általános elvek
    • A Bírósági rendtartás 519-523 cikkelyei: a Rechtsbronnen részben (A jogi előírások forrásai) -> geconsolideerde wetgeving: juridische aard = gerechtelijk wetboek (konszolidált törvénykezés: jogi jelleg = Bírósági rendtartás), szó (szavak) = 519).
    • Az 1976. november 30-i, a bírósági hivatalnokok polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott tevékenységének díjszabását, valamint az egyes pótdíjak díjszabását megállapító királyi határozat szabályozza (lásd a a Federale Overheidsdienst Justitie - Szövetségi igazságügyi Közszolgálat internetes oldalát), a Rechtsbronnen részt (A jogi előírások forrásai) -> geconsolideerde wetgeving: juridische aard = koninklijk besluit (konszolidálttörvénykezés: jogi jelleg = királyi határozat), afkondigingsdatum = van 1976 11 30 n tot (blanco) – (a jóváhagyás dátuma = 1976 11 30-tól (üres)-ig).
  • A Belga Bírósági Hivatalnokok Nemzeti Kamarája françaisNederlands(De Nationale Kamer van Gerechtsdeurwaarders van België)
  • az (EK) Tanácsa 1348/2000 Deutsch English français Nederlands (Verordening (eg) nr. 1348/2000) sz. 2000. május 29-i rendelete a bírósági és bíróságon kívüli írásos dokumentumok kézbesítéséről és postai kézbesítéséről polgári és kereskedelmi ügyekben a tagállamokban
  • az 1965. november 15-i Hágai Szerződés (Hágai konferencia a nemzetközi magánjogról - Haagse Conferentie voor Internationaal Privaatrecht Englishfrançais),

« Iratok kézbesítése - Általános információk | Belgium - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 01-08-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság