Európai Bizottság > EIH > Iratok kézbesítése > Ausztria

Utolsó frissítés: 22-04-2005
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Iratok kézbesítése - Ausztria

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelent a gyakorlatban ez a jogi kifejezés: az „iratok kézbesítése“? Miért vonatkoznak külön szabályok az iratok kézbesítésére? 1.
2. Mely iratokat kell formálisan kézbesíteni? 2.
3. Kinek az illetékességi körébe tartozik az irat kézbesítése? 3.
4. Mi a kézbesítés szokásos módja? 4.
5. Mi történik, ha kivételes esetekben a kézbesítés a címzettnek személyesen nem lehetséges (pl. nem tartózkodik otthon)? 5.
6. Készül írásbeli igazolás arról, hogy az iratot kézbesítették? 6.
7. Mi történik, ha a kézbesítendő iratot a címzett nem kapja meg, vagy ha a kézbesítés nem a törvényben előírt formában történik (pl. az iratot harmadik személynek kézbesítik)? 7.
8. Kell-e az irat kézbesítéséért fizetnem, és ha igen, mennyit? 8.

 

1. Mit jelent a gyakorlatban ez a jogi kifejezés: az „iratok kézbesítése“? Miért vonatkoznak külön szabályok az iratok kézbesítésére?

A kézbesítés az irat törvény szerint történő és minden esetben igazolt átadása a címzett részére, aki ezáltal arról tudomást szerez. A kézbesítésre sajátos szabályok vonatkoznak, minthogy az érintett lényeges jogai védelmének szükséges feltétele, hogy a bírósági eljárás voltáról, tartalmáról és kimeneteléről tudomást szerezzen.

2. Mely iratokat kell formálisan kézbesíteni?

Sajátos módon – igazolhatóan és minden esetben személyre szólóan is –a bírósági eljárás fontos iratait kézbesítik: a keresetlevelet, a bírósági döntéseket, valamint minden olyan iratot, melyek kézbesítéséhez hivatalból figyelembe veendő határidő vagy külön jogkövetkezmény fűződik.

3. Kinek az illetékességi körébe tartozik az irat kézbesítése?

A kézbesítés szokásosan postai úton történik, meghatározott feltételek esetén azonban bírósági alkalmazott útján vagy az önkormányzaton keresztül is történhet.

4. Mi a kézbesítés szokásos módja?

A kézbesítés módja különböző és azt a kézbesítendő irat határozza meg; olykor a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy az eltérő kézbesítési módok közül a körülmények alapján válasszon. A kézbesítési módok közül a postai és a bírósági alkalmazott útján történő kézbesítés jön szóba, de közzététel is lehetséges (hirdetmény, kifüggesztés), beszélhetünk kizárólag a címzettnek történő kézbesítésről, csak a címzett, vagy külön postai meghatalmazott saját kezéhez történő kézbesítésről, és a címzett vagy helyettes átvevő részére történő kézbesítésről. Zárt résztvevői kör esetén a kézbesítés meghatározott feltételek mellett elektronikus eszközök útján is lehetséges.

Lap tetejeLap teteje

5. Mi történik, ha kivételes esetekben a kézbesítés a címzettnek személyesen nem lehetséges (pl. nem tartózkodik otthon)?

A kézbesítés és az akadály módjától függően a távollévő címzettet a kézbesítés sikertelen megkísérlésének tényéről, és a kézbesítés újabb megkísérlésének időpontjáról értesíteni kell, az iratot a postán vagy a bíróságon készenlétben kell tartani az átvételig, a küldeményt helyettes átvevőnek kell kézbesíteni vagy az újabb kézbesítést egy másik címre kell foganatosítani.

6. Készül írásbeli igazolás arról, hogy az iratot kézbesítették?

A kézbesítések alapvetően külön igazolás nélkül történnek. Kézbesítési bizonyítvánnyal („tértivevény“) kézbesítik azokat az iratokat, amelyeknél a kézbesítéshez határidő vagy külön jogkövetkezmény fűződik; a kézbesítési bizonyítványt a kézbesítő tölti ki, a kézbesítő és az átvevő aláírja, és a kézbesítő a bíróságnak visszaküldi.

7. Mi történik, ha a kézbesítendő iratot a címzett nem kapja meg, vagy ha a kézbesítés nem a törvényben előírt formában történik (pl. az iratot harmadik személynek kézbesítik)?

Ha a kézbesítés során a kézbesítésre vonatkozó szabályokat megsértik, úgy az alapvetően érvénytelen és meg kell ismételni. Néhány előírás azonban nem a kézbesítési címzett szubjektív jogait szabályozza vagy védi, hanem mindössze szabályzati előírások; megsértésük – ami a kézbesítés érvényét illeti – következmény nélkül marad. Egyébként is az – átmenetileg érvénytelen – kézbesítés további körülmények bekövetkezésekor érvényessé válhat. Ez mindenekelőtt az az eset, ha a kézbesítés más úton-módon megtörtént és a kézbesítési címzett jogai nem sérültek

8. Kell-e az irat kézbesítéséért fizetnem, és ha igen, mennyit?

Az eljárás keretében történő normál postai kézbesítés átalányként a bírósági illetékben szerepel. Ha külön kézbesítésekkel további költségek keletkeznek, ezeket végső soron a költségtérítés szabályai szerint kell megtéríteni.

További információk

A kézbesítésről szóló törvényi rendelkezések (Zustellgesetz, ZPO, Geo) megtalálhatók: Rechtsinformationssystem RIS Deutsch(joginformációs rendszer)

« Iratok kézbesítése - Általános információk | Ausztria - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 22-04-2005

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság