Európai Bizottság > EIH > Szülői felelősség > Svédország

Utolsó frissítés: 23-10-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Szülői felelősség - Svédország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelent a gyakorlatban a jogi értelemben vett szülői felelősség fogalma? 1.
2. Általában ki gyakorolja a gyermek felett a szülői felelősséget? 2.
3. Ha a szülők nem tudják vagy nem akarják gyakorolni a szülői felelősséget gyermekeik felett, kinevezhető-e helyettük egy másik személy? 3.
4. Ha a szülők elválnak vagy különválnak, hogyan születik döntés a szülői felelősség további gyakorlásáról? 4.
5. Ha a szülők megállapodást kötnek a szülői felelősség tárgyában, milyen alaki szabályokat kell betartani ahhoz, hogy a megállapodásuk jogilag kötelező érvényű legyen? 5.
6. Ha a szülők nem tudnak megállapodásra jutni a szülői felelősség kérdésében, milyen egyéb, bíróságon kívüli alternatív megoldások vannak a konfliktus rendezésére? 6.
7. Ha a szülők bírósághoz fordulnak, mely kérdésekben hozhat döntést a bíró a szülői felelősséggel kapcsolatban? 7.
8. Ha a bíróság kizárólagos felügyeleti jogot biztosít az egyik szülő számára, az egyben azt is jelenti, hogy a jogot gyakorló szülő a másik szülő megkérdezése nélkül dönthet a gyermeket érintő minden kérdésben? 8.
9. Mit jelent a gyakorlatban, ha a bíróság úgy dönt, hogy a két szülő közösen gyakorolja a szülői felügyeletet? 9.
10. Ha valaki szülői felelősséggel kapcsolatos kérelmet kíván benyújtani, melyik bírósághoz vagy hatósághoz kell fordulnia? Milyen alaki szabályokat kell betartani, és milyen iratokat kell csatolni a kérvényhez? 10.
11. A tárgyalásnak mely formáját alkalmazzák ilyen esetekben? Van-e lehetőség gyorsított tárgyalásra, ha a késlekedés veszéllyel járna? 11.
12. Igényelhető-e jogsegély az eljárás költségeinek fedezésére? 12.
13. Lehet-e fellebbezni a szülői felelősséggel kapcsolatban hozott határozat ellen? 13.
14. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy kérvényezni kell a szülői felelősséggel kapcsolatos döntés végrehajtását. Melyik bírósághoz kell fordulni ezzel, és hogyan kezelik az ügyet? 14.
15. Mi a teendő, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősség tárgyában hozott döntést Svédországban akar elismertetni vagy végrehajtatni? 15.
16. Melyik bírósághoz kell fordulni, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősséggel kapcsolatban hozott határozat elismerése ellen kíván tiltakozni? A tárgyalásnak mely formáját alkalmazzák ilyen esetekben? 16.
17. Melyik jogrend vonatkozik a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyekre, ha a gyermek vagy a felek nem Svédországban élnek, illetve más az állampolgárságuk? 17.

 

1. Mit jelent a gyakorlatban a jogi értelemben vett szülői felelősség fogalma?

A szülői felelősség a gyermek felügyeleti jogával, lakhatásával és láthatásával kapcsolatos kérdéseket jelenti.

A felügyeleti jog a gyermek személyét illető jogi felelősség. A gyermek felett felügyeleti joggal rendelkező személynek joga és kötelessége a gyermek személyes körülményeivel kapcsolatos kérdésekben dönteni, például arról, hogy a gyermek hol lakjon, illetve melyik iskolába járjon. A gyermek felett felügyeleti joggal rendelkező személynek biztosítani kell a gyermek gondoskodással, biztonsággal és megfelelő neveltetéssel kapcsolatos szükségleteit. A gyermek felett felügyeleti joggal rendelkező személy továbbá köteles a gyermek korának, fejlődésének és egyéb körülményeinek megfelelő felügyeletet biztosítani, illetve a gyermek megfelelő ellátásáról és iskoláztatásáról gondoskodni.

2. Általában ki gyakorolja a gyermek felett a szülői felelősséget?

A gyermek felügyeleti joga általában a szülőket vagy az egyik szülőt illeti meg.

Ha a szülők házasságban élnek, a gyermek születésével automatikusan közös felügyeleti joguk lesz, amely rendszerint a válás után is fennmarad. Ha azonban az egyik szülő változtatni kíván a felügyeleti jogon, a bíróság – amennyiben úgy dönt, hogy a változás a gyermek érdekét szolgálja –, megszüntetheti a közös felügyeleti jogot, és kizárólagos felügyeleti jogot ítélhet meg.

Ha a szülők nem élnek házasságban, az anya automatikusan kizárólagos felügyeleti joggal rendelkezik, de a szülők egy egyszerű regisztrációs eljárás keretében közös felügyeleti jogot kaphatnak. Az apa bírósági eljárást is indíthat a gyermek közös vagy kizárólagos felügyeleti jogáért.

Lap tetejeLap teteje

3. Ha a szülők nem tudják vagy nem akarják gyakorolni a szülői felelősséget gyermekeik felett, kinevezhető-e helyettük egy másik személy?

Bizonyos esetekben egy vagy két, külön e célra kijelölt gondnok nevezhető ki. Erre többek között akkor kerül sor, ha a felügyeleti jogot gyakorló szülők a gyermeket bántalmazzák, elhanyagolják, vagy a gyermekről valamely más szempontból nem gondoskodnak megfelelő módon, s ezzel veszélyeztetik annak egészségét és fejlődését.

4. Ha a szülők elválnak vagy különválnak, hogyan születik döntés a szülői felelősség további gyakorlásáról?

Amennyiben az egyik szülő változtatni kíván a felügyeleti jogon, a kérdésben a bíróság dönt. Ha a szülők egyetértenek a változtatással, megállapodás formájában, a bíróság bevonása nélkül rendezhetik a kérdést. A megállapodás csak a szociális jóléti bizottság jóváhagyásával érvényes.

Ugyanez vonatkozik annak eldöntésére, hogy a gyermek melyik szülővel éljen, illetve a másik szülő láthatási jogával kapcsolatos kérdésekre is.

Válóper esetében a bíróság – kereseti követelés hiányában – a gyermek egyik szülőjének ítélheti a felügyeleti jogot, ha a közös felügyeleti jog nyilvánvalóan összeférhetetlen a gyermek jólétével.

5. Ha a szülők megállapodást kötnek a szülői felelősség tárgyában, milyen alaki szabályokat kell betartani ahhoz, hogy a megállapodásuk jogilag kötelező érvényű legyen?

A megállapodást írásban kell megkötni, és mindkét szülőnek alá kell írni, illetve jóvá kell hagyni azon önkormányzat szociális jóléti bizottságának, ahol a gyermeket anyakönyvezték.

Lap tetejeLap teteje

6. Ha a szülők nem tudnak megállapodásra jutni a szülői felelősség kérdésében, milyen egyéb, bíróságon kívüli alternatív megoldások vannak a konfliktus rendezésére?

Együttműködési párbeszéd. Az önkormányzat köteles gondoskodni arról, hogy a szülőknek először az együttműködési párbeszédet ajánlják a felügyeleti joggal, a lakhatással és a láthatással kapcsolatos megegyezésre.

7. Ha a szülők bírósághoz fordulnak, mely kérdésekben hozhat döntést a bíró a szülői felelősséggel kapcsolatban?

A bíróság dönthet

  • a felügyeleti jogról (kizárólagos vagy közös felügyeleti jog),
  • a gyermek lakhatásáról (melyik szülővel éljen a gyermek, vagy felváltva éljen-e a két szülővel), illetve
  • a gyermek láthatásáról (a gyermekkel nem együtt élő szülő számára).

A bíróság dönthet továbbá a gyermek után fizetendő gyermektartás kérdésében.

8. Ha a bíróság kizárólagos felügyeleti jogot biztosít az egyik szülő számára, az egyben azt is jelenti, hogy a jogot gyakorló szülő a másik szülő megkérdezése nélkül dönthet a gyermeket érintő minden kérdésben?

Ha egy szülő kizárólagos felügyeleti joggal rendelkezik, egyedül dönt a gyermek személyét illető kérdésekben, de természetesen a másik szülő láthatási jogával kapcsolatos döntéseknek megfelelően.

Ez nem jelenti azt, hogy a gyermek felett felügyeleti joggal nem rendelkező szülő véleménye nem fontos. Például a bíróság örökbefogadási ügyekben a döntés meghozatala előtt a felügyeleti joggal nem rendelkező szülőt is meghallgatja.

Lap tetejeLap teteje

9. Mit jelent a gyakorlatban, ha a bíróság úgy dönt, hogy a két szülő közösen gyakorolja a szülői felügyeletet?

A közös felügyeleti jog azt jelenti, hogy a szülőknek együtt kell dönteni a gyermekkel kapcsolatos ügyekben. Az alapvető előfeltétel értelmében a szülőknek a gyermekkel kapcsolatos minden kérdésben meg kell egyezni. A láthatással, illetve a gyermek lakhatásával kapcsolatos nézeteltéréseket illetően azonban a bíróság dönthet (lásd fent).

10. Ha valaki szülői felelősséggel kapcsolatos kérelmet kíván benyújtani, melyik bírósághoz vagy hatósághoz kell fordulnia? Milyen alaki szabályokat kell betartani, és milyen iratokat kell csatolni a kérvényhez?

A felügyeleti joggal, lakhatással és láthatással kapcsolatos kérdésben a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti illetékes járásbírósághoz kell fordulni. A felügyeleti joggal kapcsolatos kérdések válóper keretében is rendezhetők.

Az idézési keresetnek tartalmazni kell a felek adatait, a konkrét követelést, annak hátterét, a követelés alapját képező bizonyítékokhoz kapcsolódó információkat, az egyes bizonyítékokkal alátámasztott tényeket vagy érveket, valamint a bíróság illetékességét biztosító körülményekkel kapcsolatos információkat. Az írásbeli bizonyítékokat a keresettel együtt kell benyújtani.

11. A tárgyalásnak mely formáját alkalmazzák ilyen esetekben? Van-e lehetőség gyorsított tárgyalásra, ha a késlekedés veszéllyel járna?

A felügyelettel, lakhatással és láthatással kapcsolatos ügyek esetében nincs választási lehetőség.

Lap tetejeLap teteje

A felügyelettel, lakhatással és láthatással kapcsolatos ügyeket általában haladéktalanul tárgyalni kell. A bíróság a felügyelettel, lakhatással, láthatással és gyermektartással kapcsolatban ideiglenes határozatot hozhat. Az ideiglenes határozat a kérdést illető jogerős döntés meghozataláig érvényes.

Bár a felügyelettel stb. kapcsolatos ügyek különösen gyors tárgyalását figyelembe véve így nincs külön hivatalos eljárás, a kérdéses ügy sürgősségét minden esetben felmérik.

12. Igényelhető-e jogsegély az eljárás költségeinek fedezésére?

A felügyelettel, lakhatással és láthatással kapcsolatos ügyek esetében általában mindkét fél maga viseli a saját költségeit.

A szükséges feltételek teljesülése esetén jogsegély adható.

13. Lehet-e fellebbezni a szülői felelősséggel kapcsolatban hozott határozat ellen?

Igen, a járásbíróság által hozott döntés ellen benyújtható fellebbezés.

14. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy kérvényezni kell a szülői felelősséggel kapcsolatos döntés végrehajtását. Melyik bírósághoz kell fordulni ezzel, és hogyan kezelik az ügyet?

A végrehajtással kapcsolatos kérdésekben a megyei közigazgatási bíróság az illetékes. A végrehajtás iránti kérelmet általában a gyermek lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes megyében működő megyei közigazgatási bírósághoz kell benyújtani.

15. Mi a teendő, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősség tárgyában hozott döntést Svédországban akar elismertetni vagy végrehajtatni?

Bizonyos esetekre a Brüsszel II. rendelet érvényes. A végrehajthatóság kimondása iránti kérelmet Svédországban a Svea Fellebbezési Bírósághoz kell benyújtani.

Más esetekben, az 1980. évi Luxemburgi Egyezményhez csatlakozott országok tekintetében a döntés érvényesnek minősül Svédországban, és kérelemre végrehajtható, amennyiben a döntés végrehajtási alapnak minősül abban az államban, ahol megszületett. A végrehajtás iránti keresletet ilyen esetekben a megyei közigazgatási bírósághoz kell benyújtani.

16. Melyik bírósághoz kell fordulni, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősséggel kapcsolatban hozott határozat elismerése ellen kíván tiltakozni? A tárgyalásnak mely formáját alkalmazzák ilyen esetekben?

E kérdést a Brüsszel II. rendelet szabályozza.

Egyébként a határozat alkalmazhatósága vagy végrehajthatósága ellen ellenvetés tehető, ahol ez a kérdés felmerül. A járásbíróságtól szintén kérhető nyilatkozat, amely megerősíti, hogy a határozat alkalmazandó-e Svédországban.

17. Melyik jogrend vonatkozik a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyekre, ha a gyermek vagy a felek nem Svédországban élnek, illetve más az állampolgárságuk?

A szülői felelősséggel kapcsolatos ügyekre általában azon ország jogrendje vonatkozik, amelyben a gyermek szokásos tartózkodási helye található.

« Szülői felelősség - Általános információk | Svédország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 23-10-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság