Európai Bizottság > EIH > Szülői felelősség > Szlovákia

Utolsó frissítés: 24-08-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Szülői felelősség - Szlovákia

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelent a gyakorlatban a jogi értelemben vett szülői felelősség fogalma? Melyek a szülői felelősséggel rendelkező személy jogai és kötelességei? 1.
2. Általában ki gyakorolja a gyermek felett a szülői felelősséget? (általában az életközösség fennállása alatt a két szülő együttesen, de ha nem házasok, lehet, hogy az anya gyakorolja) 2.
3. Ha a szülők nem tudják vagy nem akarják gyakorolni a szülői felelősséget gyermekeik felett, kinevezhető-e helyettük egy másik személy? (vagy kinevezhető-e gyám, ha a szülők elhunytak, vagy nem tudnak a gyermekükről gondoskodni) 3.
4. Ha a szülők elválnak vagy különválnak, hogyan születik döntés a szülői felelősség további gyakorlásáról? (közös megállapodással vagy bírósági úton) 4.
5. Ha a szülők megállapodást kötnek a szülői felelősség tárgyában, milyen alaki szabályokat kell betartani ahhoz, hogy a megállapodásuk jogilag kötelező érvényű legyen? (pl. szükséges-e hatósági vagy bírósági jóváhagyás) 5.
6. Ha a szülők nem tudnak megállapodásra jutni a szülői felelősség kérdésében, milyen egyéb, bíróságon kívüli alternatív megoldások vannak a konfliktus rendezésére? 6.
7. Ha a szülők bírósághoz fordulnak, mely kérdésekben hozhat döntést a bíró a gyermekkel kapcsolatban? 7.
8. Ha a bíróság a szülői felügyeletet csak az egyik szülőnek ítéli meg, az egyben azt is jelenti, hogy a jogot gyakorló szülő a másik szülő megkérdezése nélkül dönthet a gyermeket érintő minden kérdésben? 8.
9. Mit jelent a gyakorlatban, ha a bíróság úgy dönt, hogy a két szülő közösen gyakorolja a szülői felügyeletet? 9.
10. Ha valaki szülői felelősséggel kapcsolatos kérelmet kíván benyújtani, melyik bírósághoz vagy hatósághoz kell fordulnia? Milyen alaki szabályokat kell betartani, és milyen iratokat kell csatolni a kérelemhez? 10.
11. Milyen eljárás érvényes ezen esetekre? Van-e sürgősségi eljárás? 11.
12. Igényelhető-e jogsegély az eljárás költségeinek fedezésére? 12.
13. Lehet-e fellebbezni a szülői felelősséggel kapcsolatban hozott döntés ellen? 13.
14. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy bírósághoz vagy egy adott hatósághoz kell fordulni a szülői felelősséggel kapcsolatos döntés végrehajtása érdekében. Milyen eljárás követendő ilyen esetekben? 14.
15. Mi a teendő, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősség tárgyában hozott döntést [az érintett tagállam]-ban akar elismertetni vagy végrehajtatni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben? 15.
16. Melyik bírósághoz kell fordulni (az adatlapot kitöltő tagállamban)-ban, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősséggel kapcsolatban hozott döntés elismerése ellen kíván tiltakozni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben? 16.
17. Milyen jogszabály érvényes olyan szülői felelősséggel kapcsolatos eljárás esetén, amikor a gyermek vagy a felek nem (az adatlapot kitöltő tagállam)-ban élnek, illetve más az állampolgárságuk? 17.

 

1. Mit jelent a gyakorlatban a jogi értelemben vett szülői felelősség fogalma? Melyek a szülői felelősséggel rendelkező személy jogai és kötelességei?

A szlovák családjogi törvény és jogelmélet értelmében a szülői felelősség fogalma (azaz a „szülői jogok és kötelességek” – „felügyelet”) különösen a gyermekről való személyes gondoskodást, a gyermek tartását, képviseletét, valamint vagyonának kezelését foglalja magában.

2. Általában ki gyakorolja a gyermek felett a szülői felelősséget? (általában az életközösség fennállása alatt a két szülő együttesen, de ha nem házasok, lehet, hogy az anya gyakorolja)

A szülői felelősséggel (felügyelettel) mindkét szülő közösen rendelkezik, függetlenül attól, hogy a gyermek házasságból vagy házasságon kívül született, vagy hogy a szülők együtt élnek-e vagy sem (házasok, különváltak vagy elváltak).

A törvényben meghatározott súlyos körülmények fennállása esetén a bíróság megfoszthatja a szülőt a szülői felelősségtől (vagy korlátozhatja annak gyakorlásában).

3. Ha a szülők nem tudják vagy nem akarják gyakorolni a szülői felelősséget gyermekeik felett, kinevezhető-e helyettük egy másik személy? (vagy kinevezhető-e gyám, ha a szülők elhunytak, vagy nem tudnak a gyermekükről gondoskodni)

Igen. Ha mindkét szülő jogilag képtelen a szülői felelősség gyakorlására, ettől megfosztották őket, vagy elhunytak, gyámot kell kinevezni, aki a szülők helyett személyesen gondoskodik a gyermekről, ellátja képviseletét és kezeli az őt érintő ügyeket.

Lap tetejeLap teteje

4. Ha a szülők elválnak vagy különválnak, hogyan születik döntés a szülői felelősség további gyakorlásáról? (közös megállapodással vagy bírósági úton)

A bíróságnak kell határoznia a szülői jogok és kötelességek megosztásáról és gyakorlásáról (ennek ellenére a két szülő továbbra is közösen gyakorolja a szülői felelősséget), vagy jóváhagyhatja szülők között erre vonatkozóan létrejött megállapodást...

A családjogi törvény 26. § (1) bekezdése értelmében:

„A bíróság a kiskorú gyermek szülei házasságának felbontásáról szóló határozatában meghatározza a szülőknek a gyermekükkel kapcsolatos, a válást követő időszakra vonatkozó jogait és kötelességeit, különösen azt, hogy melyik szülőt bízza meg a gyermek nevelésével, és milyen módon kell a szülőknek a gyermek tartásához hozzájárulniuk.”

A családjogi törvény 50. § (1) bekezdése értelmében:

„ha a kiskorú gyermek szülei nem élnek együtt, a bíróság határozza meg jogaikat és kötelességeiket, az ilyen értelmű kérelem hiányában is; meghatározza különösen, hogy melyik szülő rendelkezzen a gyermek felügyeleti jogával, és milyen módon kell a szülőknek a gyermek tartásához hozzájárulniuk.”

5. Ha a szülők megállapodást kötnek a szülői felelősség tárgyában, milyen alaki szabályokat kell betartani ahhoz, hogy a megállapodásuk jogilag kötelező érvényű legyen? (pl. szükséges-e hatósági vagy bírósági jóváhagyás)

A megállapodást a bíróságnak jóvá kell hagynia.

Lap tetejeLap teteje

A családjogi törvény 26. § (2) bekezdése értelmében:

„A szülőknek a gyermekükkel kapcsolatos jogait és kötelességeit meghatározó, a kiskorú gyermek szülei házasságának felbontásáról szóló határozat helyettesíthető a szülők közötti megállapodással, amely érvényességéhez bírósági jóváhagyás szükséges.”

6. Ha a szülők nem tudnak megállapodásra jutni a szülői felelősség kérdésében, milyen egyéb, bíróságon kívüli alternatív megoldások vannak a konfliktus rendezésére?

Jelenleg nincs. A mediációról szóló törvény előkészítés alatt áll.

7. Ha a szülők bírósághoz fordulnak, mely kérdésekben hozhat döntést a bíró a gyermekkel kapcsolatban?

Elviekben a bíróság a szülői felügyelet (csak az egyik) szülőnek történő odaítélése kivételével bármilyen kérdésről határozhat. Csak abban az esetben gyakorolhatja kizárólag az egyik szülő a szülői felügyeletet, ha a másikat megfosztották a szülői felelősségtől. Mindazonáltal a gyakorlatban a bíróság (saját indítványozására) dönt arról, hogy melyik szülő gondoskodjon személyesen a gyermekről, és melyik fizessen gyermektartást. Kérelem alapján dönt a láthatásról és egyéb fontos kérdésekről, amelyekben a szülők nem jutottak megállapodásra (pl. névváltoztatás).

8. Ha a bíróság a szülői felügyeletet csak az egyik szülőnek ítéli meg, az egyben azt is jelenti, hogy a jogot gyakorló szülő a másik szülő megkérdezése nélkül dönthet a gyermeket érintő minden kérdésben?

A „szülői felügyelet” fogalma nem igazán értelmezhető a szlovák családjogi rendszerben. A mi esetünkben a „szülői jogok és kötelességek” fogalma használatos, amellyel mindig közösen rendelkeznek a szülők (tehát soha nem állhat elő olyan eset, hogy csak az egyik szülő rendelkezik a felügyelettel, kivéve, ha a másik szülő elhunyt, jogilag cselekvőképtelen, vagy megfosztották a szülői felelősségtől). Ettől megkülönböztetjük a gyermekről való „személyes gondoskodás” fogalmát. Amennyiben az egyik szülő látja el a gyermekről való személyes gondoskodást, a jogot gyakorló szülő dönthet a gyermek mindennapi életét érintő valamennyi kérdésben, de az összes fontosabb kérdésről (költözés, iskoláztatás stb.) a szülőknek közösen kell megállapodniuk (ha nem jutnak megállapodásra, a döntés érdekében bírósághoz kell fordulniuk). Mindkét szülő megtartja a gyermek képviseletéhez és vagyonának kezeléséhez való jogot.

Lap tetejeLap teteje

9. Mit jelent a gyakorlatban, ha a bíróság úgy dönt, hogy a két szülő közösen gyakorolja a szülői felügyeletet?

Lásd az előző kérdésekre, különösen a 8.-ra adott választ.

10. Ha valaki szülői felelősséggel kapcsolatos kérelmet kíván benyújtani, melyik bírósághoz vagy hatósághoz kell fordulnia? Milyen alaki szabályokat kell betartani, és milyen iratokat kell csatolni a kérelemhez?

Ahhoz a kerületi bírósághoz, ahol a gyermek szokásos tartózkodási helye található. Nem kell alaki szabályokat betartani, és iratokat sem kell csatolni, mivel az ilyen eljárást a bíróság saját indítványozására kezdeményezheti. Az, hogy kell-e iratokat csatolni a kérelemhez, nagy részben annak tartalmától függ; általában a gyermek születési anyakönyvi kivonatára van szükség.

11. Milyen eljárás érvényes ezen esetekre? Van-e sürgősségi eljárás?

Egyszerűsített és kevésbé hivatalos (nem peres) eljárást folytatnak. Lehetőség van ideiglenes végzésre, amely sürgősségi eljárás formájában történik.

12. Igényelhető-e jogsegély az eljárás költségeinek fedezésére?

A szülői felelősség tárgyában folytatott valamennyi eljárás mentes a perköltségek alól. A szlovák jogsegélyrendszer jelenleg a perköltségek megfizetése alóli mentességre és a díjmentesen igénybe vehető jogi képviselő biztosítására korlátozódik. Családjogi eljárásokban ritkán alkalmaznak ügyvédet, mivel nem peres eljárásról van szó. Ugyanakkor, ha a bíróság a fél érdekeinek védelme érdekében szükségesnek véli a képviseletet, saját hatáskörénél fogva biztosítja a díjmentesen igénybe vehető jogi képviselőt – ideértve az ügyvédet is –, amennyiben az adott személy eleget tesz a perköltség alóli személyes mentesség jogi feltételeinek.

Lap tetejeLap teteje

13. Lehet-e fellebbezni a szülői felelősséggel kapcsolatban hozott döntés ellen?

Igen.

14. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy bírósághoz vagy egy adott hatósághoz kell fordulni a szülői felelősséggel kapcsolatos döntés végrehajtása érdekében. Milyen eljárás követendő ilyen esetekben?

A szokásos végrehajtási eljárás (bírósági végrehajtás) követendő, a személyes gondoskodásról szóló döntés végrehajtásának kivételével (azaz ha a gyermeket vissza kell vinni annak a szülőnek, aki a döntés értelmében a személyes gondoskodáshoz való joggal rendelkezik). Ilyen esetekben szigorúbb az eljárás (kisebb mértékű pénzbüntetés, valamint segítség céljából a rendőrség és/vagy más hatóságok bevonásának lehetősége).

15. Mi a teendő, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősség tárgyában hozott döntést [az érintett tagállam]-ban akar elismertetni vagy végrehajtatni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben?

Jelenleg nincs külön elismerésre irányuló eljárás (kivéve, ha a Luxemburgi Egyezmény szerinti – végrehajtással nem járó – kizárólagos („elsőbbségi”) elismerést kérnek). A kérelmező a joghatósággal rendelkező kerületi bíróságra nyújtja be kérelmét a végrehajtás elrendelése érdekében. A bíróság ezután a végrehajtás szempontjából megvizsgálja az elismerés feltételeit. Ez azonban változni fog, amint és amennyiben elfogadják a nemzetközi magánjogról szóló törvény módosítását (külön végrehajthatóvá nyilvánítási eljárásokra van szükség), és a II. Brüsszeli Rendelet is ezt követően lesz alkalmazandó Szlovákiában. Az eljárás még összetettebbé válik (végrehajthatósági nyilatkozat).

16. Melyik bírósághoz kell fordulni (az adatlapot kitöltő tagállamban)-ban, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősséggel kapcsolatban hozott döntés elismerése ellen kíván tiltakozni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben?

A fellebbezést minden esetben az eredeti döntést meghozó bírósághoz kell benyújtani, de az erre vonatkozó döntést a regionális bíróság hozza meg.

17. Milyen jogszabály érvényes olyan szülői felelősséggel kapcsolatos eljárás esetén, amikor a gyermek vagy a felek nem (az adatlapot kitöltő tagállam)-ban élnek, illetve más az állampolgárságuk?

Az 1996. évi Hágai Egyezmény előre nem látható következményei miatt igen bonyolult a helyzet. Az egyezmény szerint alkalmazandó jogot kell alkalmazni olyan kétoldalú szerződés hiányában, amelynek megléte esetén az említett szerződés szerinti jog alkalmazandó.

További információk

Ministerstvo spravodlivosti English - slovencina

« Szülői felelősség - Általános információk | Szlovákia - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 24-08-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság