Európai Bizottság > EIH > Szülői felelősség > Spanyolország

Utolsó frissítés: 23-10-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Szülői felelősség - Spanyolország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelent a „szülői felelősség” fogalma a gyakorlatban? Melyek a szülői felelősség birtokosának jogai és kötelességei? 1.
2. Általában kit illet a kiskorú feletti szülői felelősség? 2.
3. Ha a szülők nem cselekvőképesek, vagy ha nem kívánják gyakorolni a gyermekeik feletti szülői felelősséget, helyettük más személy is kinevezhető? 3.
4. Ha a szülők elválnak vagy különválnak, hogyan kerülnek meghatározásra a szülői felelősség gyakorlásának módjai a jövőre nézve? 4.
5. Ha a szülők megállapodnak a szülői felelősség kérdéseiről, milyen formaságokat kell betartani ahhoz, hogy megállapodásuk legálisan is kötelező legyen? 5.
6. Ha a szülők nem állapodnak meg a szülői felelősség kérdéséről, milyen alternatív lehetőségek léteznek a konfliktus megoldására a bíróság igénybevétele nélkül? 6.
7. Ha a szülők a bírósághoz fordulnak, a kiskorúval kapcsolatos mely kérdésekben dönthet a bíró? 7.
8. Ha a bíróság úgy dönt, hogy az egyik szülő a kiskorú kizárólagos felügyeleti jogával rendelkezik, ez azt jelenti-e, hogy ez a szülő a kiskorút illetően minden kérdésben a másik szülővel való konzultáció nélkül dönthet? 8.
9. Mit jelent a gyakorlatban, ha a bíróság döntése értelmében a szülők közösen gyakorolják a felügyeletet? 9.
10. Melyik bírósághoz vagy hatósághoz kell fordulni a szülői felelősségre vonatkozó keresettel? Melyek a betartandó formaságok és milyen dokumentumokat kell a keresethez csatolni? 10.
11. Milyen eljárás alkalmazandó ezekben az esetekben? Létezik sürgősségi eljárás 11.
12. Igénybe vehető ingyenes jogsegély az eljárási kiadások fedezésére? 12.
13. A szülői felelősség ügyében hozott határozatok ellen van helye fellebbezésnek? 13.
14. Bizonyos esetekben más bírósághoz vagy hatósághoz szükséges fordulni a szülői felelősség ügyében hozott határozat végrehajtása érdekében. Mi a követendő eljárás az említett esetekben? 14.
15. Mit kell tenni ahhoz, hogy Spanyolországban elismerjék és végrehajtsák a szülői felelősség ügyében az Európai Unió egy másik tagállamának bírósága által hozott határozatot? Mi a követendő eljárás ezekben esetekben? 15.
16. Spanyolországban melyik bíróságnál lehet tiltakozni a szülői felelősség ügyében az Európai Unió egy másik tagállamának bírósága által hozott határozat elismerése ellen? Ebben az esetben melyik eljárás követendő? 16.
17. Mely jog alkalmazandó a szülő felelősség ügyében folyó eljárásra, ha a kiskorú vagy a felek nem spanyolországi lakosok, vagy ha eltérő állampolgárságúak? 17.

 

1. Mit jelent a „szülői felelősség” fogalma a gyakorlatban? Melyek a szülői felelősség birtokosának jogai és kötelességei?

A szülői felelősség a természetes személyek, általában a szülők vagy jogi személyek a törvény rendelkezéseinek vagy bírósági határozatnak megfelelő jogait és kötelességeit jelenti a kiskorú személyét és tulajdonát illetően.

Ha a szülők nem élnek együtt, elsősorban a felügyeletre és a láthatási rendre vonatkozik.

2. Általában kit illet a kiskorú feletti szülői felelősség?

A kiskorúak feletti szülői felelősség a szülőket illeti.

Ha a szülők különválnak, elválnak, szakítanak egymással vagy nem élnek együtt, a kiskorúak, ezek személye és javai feletti döntés összes joga és kötelessége – bizonyos kivételekkel – a két szülőt illeti meg.

Ha a szülők különváltan élnek, a patria potestast (a szülői hatalmat) az a szülő gyakorolja, akivel a gyermek együtt él, de a másik szülő kérelmére a bíró határozatot hozhat arról, hogy a szülők a felügyelet jogát közösen gyakorolják. Ez a leggyakoribb helyzet.

3. Ha a szülők nem cselekvőképesek, vagy ha nem kívánják gyakorolni a gyermekeik feletti szülői felelősséget, helyettük más személy is kinevezhető?

A spanyol jog szerint más – megfelelő közigazgatási vagy bírósági határozat által kijelölt – családtagokat, személyeket vagy intézményt is ki lehet nevezni a kiskorúak feletti felelősség gyakorlására abban a feltételezett esetben, ha a szülők nem rendelkeznek az ehhez szükséges megfelelő cselekvőképességgel.

Lap tetejeLap teteje

4. Ha a szülők elválnak vagy különválnak, hogyan kerülnek meghatározásra a szülői felelősség gyakorlásának módjai a jövőre nézve?

Ha a szülők elválnak vagy különválnak, a szülői felelősséget az alábbiak szerint lehet meghatározni:

  • A két szülő által javasolt megállapodásban, amelyet a bíróságnak kell jóváhagynia.
  • A peres eljárások esetén bíróság határozatban.

A szülői felelősség, mint a kiskorú védelmének intézménye, mindkét szülőre tartozik.

A kiskorúak gondozásának és felügyeletének módozatait az alábbiak szerint foglalhatjuk össze :

  • A jogot az egyik szülő kapja meg, ez a leggyakoribb módozat mind a szülők közös megegyezésével történő különválások és válások mind a peres eljárások esetében.
  • A közös felügyeleti jogot, amelynek megfelelően a kiskorúak felváltva töltenek egy-egy időszakot az egyik és a másik szülőnél, főként a szülők közös megegyezése alapján lefolytatott eljárások során szoktak kérni és arról megállapodni.
  • Az előállt körülmények miatt, bírósági döntés alapján, a szülők vagy közvetlenül a bíró javaslatára, a jogot kivételesen más személy is megkaphatja.
  • Azokban az esetekben, amelyekben a kiskorú gyámja a közigazgatás, ez a helyzet fennmarad és a gyermek felügyeletét egyik szülő sem kapja meg.

5. Ha a szülők megállapodnak a szülői felelősség kérdéseiről, milyen formaságokat kell betartani ahhoz, hogy megállapodásuk legálisan is kötelező legyen?

A szülőknek, akik megállapodtak a szülői felelősség kérdéseiről, aláírt megállapodást kell benyújtaniuk, amelynek tartalmaznia kell valamennyi részmegállapodást, és egyéb rendelkezéseken kívül mindenképpen ki kell terjednie a következőkre:

Lap tetejeLap teteje

  • A kiskorú gondozása és felügyelete.
  • A láthatási rend.
  • A szülői felelősség gyakorlása.
  • A családi lakhely használata.
  • A kiskorú számára fizetendő gyermektartási díj.

A megállapodást a keresettel együtt kell benyújtani az illetékes alsóbb fokú bírósághoz, a szülők a bíróság előtt kötelesek a megállapodást megerősíteni, majd a kiskorúak – ha elégséges ítélőképességgel rendelkeznek – meghallgatását követően a bíró értékeli az egyezségeket.

Ha ezeket a kiskorúak számára előnyösnek ítéli, jóváhagyja a különválási vagy válási határozatban, illetve ha a szülők nem házastársak, a kiskorú gyermekek felügyeletére és gyermektartási díjára vonatkozó végleges intézkedésekre vonatkozó határozatában.

6. Ha a szülők nem állapodnak meg a szülői felelősség kérdéséről, milyen alternatív lehetőségek léteznek a konfliktus megoldására a bíróság igénybevétele nélkül?

A felek közötti megállapodás létrejöttéhez a bírósági határozatok alternatívája leginkább a Családi Közvetítés.

Annak érdekében, hogy a hozott megállapodásokat végre lehessen hajtatni, ezeket mindig bírósági határozatban kell jóváhagyni.

7. Ha a szülők a bírósághoz fordulnak, a kiskorúval kapcsolatos mely kérdésekben dönthet a bíró?

A bírósági határozatban a bírónak mindig a kiskorú gyermekek érdekében kell az alábbi intézkedéseket meghozni, előtérbe helyezve a testvérek együtt maradását, és amennyiben megfelelő ítélőképességgel rendelkeznek és elmúltak 12 évesek, őket is meghallgatva:

Lap tetejeLap teteje

  • Bírósági intézkedések a felügyeletre, a gondozásra – azt az egyik, a másik vagy mindkét szülőnek ítélve –, valamint a nevelésre vonatkozóan.
  • A szülői láthatás rendje, amely meghatározza a gyermekekkel való kapcsolattartás idejét, módját és helyét, a szülőknek a gyermekekkel való együttlétét.
  • A láthatási jogot kivételesen korlátozni lehet, vagy fel lehet függeszteni komoly körülmények együttállása esetén, vagy ha valamelyik szülő súlyosan és ismételten nem tesz eleget kötelességeinek.
  • A patria potestas gyakorlásának odaítélése; indokolt esetben és ha ez a gyermekek érdekeit szolgálja e jogot teljesen vagy részben az egyik szülőnek ítélheti, sőt indokolt esetben megvonhatja a jog gyakorlását.
  • A mindkét szülő által fizetendő, a gyermek szükségleteinek fedezését szolgáló gyermektartási díj megállapítása, figyelembe véve a fennálló gazdasági körülményeket, és a szükséges intézkedések foganatosítása a határozat hatékonyságának biztosítása érdekében.
  • Ha a szülők között nem jött létre megállapodás, a családi lakóhely használatának odaítélése, a kiskorú gyermekek előnyben részesítésével.

8. Ha a bíróság úgy dönt, hogy az egyik szülő a kiskorú kizárólagos felügyeleti jogával rendelkezik, ez azt jelenti-e, hogy ez a szülő a kiskorút illetően minden kérdésben a másik szülővel való konzultáció nélkül dönthet?

A patria potestas általában mind a két szülőt megilleti, tehát a kiskorút érintő valamennyi kérdéssel kapcsolatos döntési és határozathozatali jogot mindkét szülő gyakorolja, még akkor is, ha csak egyikük kapta meg a felügyeletet.

Lap tetejeLap teteje

Abban az esetben, ha a szülők nem értenek egyet a kiskorú gyermekről hozható vagy hozandó döntéseket illetően – amelyek vonatkozhatnak iskolai vagy nevelési témákra, mint pl. az iskolaválasztás és a tanórákon kívüli tevékenységek, az egészségügyi ellátásra, pl. az orvosválasztás, a személyiség formálására, pl. a névválasztás vagy a vallásos nevelés, vagy arra a helyre vagy országra, ahol a kiskorúak élni fognak stb. –, és ha nem lehetséges a közös megállapodás, a vita rendezése érdekében bármelyik szülő fordulhat a bírósághoz.

A bíró mind a kettőt és a gyermeket is, ha az megfelelő ítélőképességgel rendelkezik, meghallgatja, majd a vita eldöntésének jogát az apának vagy az anyának ítéli, ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye. Ha az ellentétek megismétlődnek vagy ha más olyan ok merül fel, amely súlyosan akadályozza a patria potestas gyakorlását, a bíró a döntési jogot teljesen vagy részben az egyik szülőnek ítélheti, sőt a tevékenységeket el is oszthatja a szülők között. Mindezeket az intézkedéseket legfeljebb két éven belül lehet meghozni.

9. Mit jelent a gyakorlatban, ha a bíróság döntése értelmében a szülők közösen gyakorolják a felügyeletet?

Ha a kiskorú felügyeletét közösen kapja meg a két szülő, a gyakorlatban a kiskorú mindennapos közvetlen gondozásában és ellátásában a két szülő előzetesen megállapított időszakonként – amelyek általában egybeesnek a tanítási időszakokkal, pl. negyedévek, kurzusok – váltja egymást.

Lap tetejeLap teteje

Ugyancsak szükséges, hogy a két szülő megossza az összes szünidős időszakot.

Ez a felügyeleti mód nem általános, bár gyakoribb a szülők által javasolt közös megegyezés alapján folyó eljárások esetében.

10. Melyik bírósághoz vagy hatósághoz kell fordulni a szülői felelősségre vonatkozó keresettel? Melyek a betartandó formaságok és milyen dokumentumokat kell a keresethez csatolni?

A közös megegyezéses házassági szétválási és bontóeljárások esetében a házaspár vagy bármelyik kérelmező utolsó közös lakóhelye szerinti Elsőfokú Bíróság rendelkezik illetékességgel.

A házassági peres eljárásokban a házastársi lakóhely szerinti Elsőfokú Bíróság illetékes, abban az esetben, ha a házastársak eltérő bírósági körzetekben laknak, a felperes dönti el, hogy a házaspár utolsó lakhelye vagy a felperes lakóhelye szerinti bíróságot választja-e.

A kizárólag a kiskorú gyermekek felügyeletével és gondozásával és gyermektartási díjával foglalkozó eljárásokban, amelyeknél a szülők nem házasok, a szülők utolsó közös lakhelye szerinti Elsőfokú Bíróság illetékes, és abban az esetben, ha eltérő bírósági körzetekben laknak, a felperes dönti el, hogy az alperes vagy a kiskorú lakóhelye szerinti bíróságot választja-e.

11. Milyen eljárás alkalmazandó ezekben az esetekben? Létezik sürgősségi eljárás

Ezekben az esetekben az alábbi eljárások alkalmazandók:

  • Amennyiben a felek között megállapodás áll fenn, a Polgári Bíráskodásról szóló törvény 777. cikkében megjelölt közös megegyezéses különválás, válás és ha nem áll fenn házasság, a kiskorú gyermekek felügyelete és gondozása és gyermektartási díja ügyében hozandó végleges intézkedések eljárását kell alkalmazni.
  • Ha a felek között nem jött létre megállapodás, a Polgári Bíráskodásról szóló törvény 770. és 774. cikkében meghatározott peres eljárást kell lefolytatni, mind a házassági bontóperekben mind pedig – amikor a felek nem házasok – a kiskorúak ügyében folyó eljárásokban.

Sürgős ügyekben intézkedést lehet kérelmezni az alábbi eljárások esetében:

Lap tetejeLap teteje

  • Átmeneti megelőző intézkedések semmisségi, különválási, válási kérelem benyújtása esetében vagy olyan eljárásokban, amelyek kiskorú gyermekek felügyelete és gondozása és gyermektartási díja ügyében folynak. A Polgári Bíráskodásról szóló törvény 771. és 772. cikkének rendelkezései alkalmazandók.
  • A törvény kimondja, hogy amennyiben fennállnak sürgősségi okok, az első határozatban azonnali jellegű intézkedéseket lehet foganatosítani.
  • Házasság vagy kiskorú ügyében benyújtott kereset befogadásából eredő – az előző esetekkel megegyező – átmeneti intézkedések. A Polgári Bíráskodásról szóló törvény 773. cikkének megfelelően.

12. Igénybe vehető ingyenes jogsegély az eljárási kiadások fedezésére?

Teljesen vagy részben ingyenes igazságszolgáltatási támogatást lehet kapni, ha a díjmentes jogsegélyről szóló törvénynek megfelelően igazolást nyer, hogy fennállnak a kedvezmények igénybevételéhez szükséges feltételek. (Lásd “Díjmentes Igazságszolgáltatás – Spanyolországᾦ#157;).

13. A szülői felelősség ügyében hozott határozatok ellen van helye fellebbezésnek?

Ahhoz, hogy megtudjuk, van-e helye a fellebbezéseknek, megkülönböztetést kell tenni a szülői felelősség tárgyában hozható határozatok között, így tehát vannak:

  • A peres ügyekben hozott összes határozat ellen fellebbezéssel lehet élni a Megyei Törvényszék előtt.
  • A közös megegyezés alapján folyó eljárásokban hozott határozatokat csak akkor lehet megfellebbezni – ugyancsak a Megyei Törvényszék előtt –, ha ezek olyan intézkedést tartalmaznak, amely eltér a szabályozó megállapodás feltételeitől.
  • A megelőző ideiglenes intézkedésekről vagy a megelőző intézkedésekről szóló illetve a patria potestas gyakorlását elrendelő határozatok esetében a törvény értelmében fellebbezésnek nincs helye.

14. Bizonyos esetekben más bírósághoz vagy hatósághoz szükséges fordulni a szülői felelősség ügyében hozott határozat végrehajtása érdekében. Mi a követendő eljárás az említett esetekben?

Azokban az esetekben, amelyekben a szülői felelősségről hozott bírósági határozatokat önként nem teljesítik, a nem teljesített intézkedés vagy intézkedések végrehajtásának elrendelését lehet kérni attól az Elsőfokú Bíróságtól, amely a határozatokat meghozta.

Lap tetejeLap teteje

Meg kell nevezni az ítéletet vagy határozatot, amelynek teljesítését kérik, és a személyt, aki ellen a végrehajtás elrendelését kérik.

15. Mit kell tenni ahhoz, hogy Spanyolországban elismerjék és végrehajtsák a szülői felelősség ügyében az Európai Unió egy másik tagállamának bírósága által hozott határozatot? Mi a követendő eljárás ezekben esetekben?

A közös gyermeket érintő házassági eljárásokban a szülői felelősség gyakorlásáról egy másik tagállamban hozott, e tagállamban végrehajtható és értesítésben közölt határozatok Spanyolországban bármelyik érdekelt fél kérelmére eljáráson kívüli elismerést nyernek a 2003. november 27-i, házassági ügyekben és a házastársaknak a közös gyermekekkel kapcsolatos szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 2201/2003/EK tanácsi rendelet rendelkezéseivel összhangban.

A végrehajtási kérelmet az V. mellékletben található szabványosított űrlapon – mellékelve a végrehajttatni kívánt határozatnak a hitelesség minden kívánalmának megfelelő másolatát –, ügyvéd vagy jogi megbízott útján kell benyújtani annál a bíróságnál, amelynek illetékességi területén a kiskorú található és a határozat végrehajtását kérik.

Azokban a nem házasságban született gyermekekkel kapcsolatos szülői felelősségre vonatkozó esetekben, amelyek nem szerepelnek az előző rendeletben, a határozatok elismerésére az „exequaturá��#157; általános szabályai vonatkoznak és elismerésüket követően végrehajtásuk a spanyol joggal összhangban történhet mindaddig, amíg nem lép hatályba és nem alkalmazandó a házassági ügyekben és a házastársaknak a közös gyermekekkel kapcsolatos szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló tanácsi rendelet tervezete (közzétéve a Hivatalos Lapban, 2002. augusztus 27-én).

Lap tetejeLap teteje

16. Spanyolországban melyik bíróságnál lehet tiltakozni a szülői felelősség ügyében az Európai Unió egy másik tagállamának bírósága által hozott határozat elismerése ellen? Ebben az esetben melyik eljárás követendő?

Az Európai Unió egy másik tagállamának bírósága által a szülői felelősségről hozott határozat spanyolországi elismerése elleni tiltakozás ügyében az érdekeltnek ahhoz az Elsőfokú Bírósághoz kell fordulnia, amely a határozat elismerésében illetékes és hivatkoznia kell néhány olyan ok meglétére, amelyek az 1347/2000 rendelet alapján indokolják az elismerés elutasítását.

A következő okokra lehet hivatkozni: ha a határozat nyilvánvalóan ellentétes a közrenddel, a gyermek meghallgatására nem adtak lehetőséget, ha az elismerésről szóló határozatot ez érintett távollétében mondják ki, és a keresetet nem adták át vagy nem küldtek róla írásos értesítést, kivéve ha tanúsítani lehet, hogy a határozatot az érintett elfogadta, ha akadályozná a szülői felelősség gyakorlását és meghallgatására nem volt lehetősége, ha összeegyeztethetetlen egy másik, később hozott határozattal.

17. Mely jog alkalmazandó a szülő felelősség ügyében folyó eljárásra, ha a kiskorú vagy a felek nem spanyolországi lakosok, vagy ha eltérő állampolgárságúak?

A szülői felelősség ügyében folyó eljárásra alkalmazandó jog a kiskorú személyes joga, és ha ezt nem lehet megállapítani, az állandó lakóhelye szerinti jog.

« Szülői felelősség - Általános információk | Spanyolország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 23-10-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság