Európai Bizottság > EIH > Szülői felelősség > Portugália

Utolsó frissítés: 28-09-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Szülői felelősség - Portugália

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelent a gyakorlatban a jogi értelemben vett szülői felelősség fogalma? Melyek a szülői felelősséggel rendelkező személy jogai és kötelességei? 1.
2. Általában ki gyakorolja a gyermek felett a szülői felelősséget? 2.
3. Ha a szülők nem tudják vagy nem akarják gyakorolni a szülői felelősséget gyermekeik felett, kinevezhető-e helyettük egy másik személy? 3.
4. Ha a szülők elválnak vagy különválnak, hogyan születik döntés a szülői felelősség további gyakorlásáról? 4.
5. Ha a szülők megállapodást kötnek a szülői felelősség tárgyában, milyen alaki szabályokat kell betartani ahhoz, hogy a megállapodásuk jogilag kötelező érvényű legyen? 5.
6. Ha a szülők nem tudnak megállapodásra jutni a szülői felelősség kérdésében, milyen egyéb, bíróságon kívüli alternatív megoldások vannak a konfliktus rendezésére? 6.
7. Ha a szülők bírósághoz fordulnak, mely kérdésekben hozhat döntést a bíró a gyermekkel kapcsolatban? 7.
8. Ha a bíróság a szülői felügyeletet csak az egyik szülőnek ítéli meg, az egyben azt is jelenti, hogy a jogot gyakorló szülő a másik szülő megkérdezése nélkül dönthet a gyermeket érintő minden kérdésben? 8.
9. Mit jelent a gyakorlatban, ha a bíróság úgy dönt, hogy a két szülő közösen gyakorolja a szülői felügyeletet? 9.
10. Ha valaki szülői felelősséggel kapcsolatos kérelmet kíván benyújtani, melyik bírósághoz vagy hatósághoz kell fordulnia? Milyen alaki szabályokat kell betartani, és milyen iratokat kell csatolni a kérvényhez? 10.
11. Milyen eljárás érvényes ezen esetekre? Van-e sürgősségi eljárás? 11.
12. Igényelhető-e jogsegély az eljárás költségeinek fedezésére? 12.
13. Lehet-e fellebbezni a szülői felelősséggel kapcsolatban hozott határozat ellen? 13.
14. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy bírósághoz vagy egy adott hatósághoz kell folyamodni a szülői felelősséggel kapcsolatos döntés végrehajtása érdekében. Milyen eljárás követendő ilyen esetekben? 14.
15. Mi a teendő, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősség tárgyában hozott döntést Portugáliában akar elismertetni vagy végrehajtatni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben? 15.
16. Melyik bírósághoz kell fordulni, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősséggel kapcsolatban hozott határozat elismerése ellen kíván tiltakozni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben? 16.
17. Milyen jogszabály érvényes olyan szülői felelősséggel kapcsolatos eljárás esetén, amikor a gyermek vagy a felek nem Portugáliában élnek, illetve más az állampolgárságuk? 17.

 

1. Mit jelent a gyakorlatban a jogi értelemben vett szülői felelősség fogalma? Melyek a szülői felelősséggel rendelkező személy jogai és kötelességei?

A „szülői felelősség” fogalma még nem honosodott meg a portugál jogrendszerben, amelyben a „szülői hatalom” fogalma használatos.

A törvény értelmében a szülői hatalom a gyermek személyével (ellenőrzési és képviseleti jog; a tisztelet, támogatás és iskoláztatás kötelessége; felügyeleti jog/kötelesség) és vagyonával (a gyermekek vagyonának kezelési jogköre; támogatási kötelesség) kapcsolatos jogokat és kötelességeket jelent.

2. Általában ki gyakorolja a gyermek felett a szülői felelősséget?

A gyermekek felett általában a szülők rendelkeznek szülői hatalommal, illetve gyakorolják azt.

3. Ha a szülők nem tudják vagy nem akarják gyakorolni a szülői felelősséget gyermekeik felett, kinevezhető-e helyettük egy másik személy?

A szülői hatalom korlátozható, illetve gyakorlása megtiltható, és a gyermekeket akár harmadik személyre (gyámra) vagy segítő intézményre is bízhatják.

A szülői hatalom gyakorlásától való eltiltásra az alábbi esetekben kerül sor:

  1. a szülőre rábizonyítanak valamely bűncselekményt, amely a törvény értelmében a szülői hatalom gyakorlásától való eltiltással jár;
  2. a szülőt elmezavar miatt cselekvőképtelennek nyilvánítják;
  3. távollét, az ideiglenes gyám (a tartózkodási helye megadása nélkül eltűnt személy vagyonát kezelő átmeneti képviselő) kinevezésétől számítva.

A gyermek harmadik személy vagy segítő intézmény gondjaira is bízható abban az esetben, ha a szülők nem teljesítik a gyermekkel kapcsolatos kötelességeiket, és ezzel komoly kárt okoznak neki, vagy ha tapasztalat hiányában, betegség, távollét vagy más okok miatt nem képesek teljesíteni a gyermekükről való gondoskodással kapcsolatos kötelezettségeiket.

Lap tetejeLap teteje

Kötelező a gyám kinevezése:

  1. ha a szülők elhunytak;
  2. ha eltiltották őket a gyermekkel kapcsolatos szülői hatalom gyakorlásától;
  3. ha akadályoztatás miatt hat hónapnál hosszabb ideig nem gyakorolják ténylegesen a szülői hatalmat;
  4. ha a szülők nem ismertek.

A törvény által megállapított néhány különbségtől eltekintve a kiskorú gyermek felügyeletével megbízott harmadik személy a szülőkével azonos jogokkal és kötelezettségekkel bír.

4. Ha a szülők elválnak vagy különválnak, hogyan születik döntés a szülői felelősség további gyakorlásáról?

Ha a szülők elválnak vagy különválnak, a szülői hatalomról bírósági ítélet vagy a születési, házassági és halotti anyakönyv vezetőjének határozata dönt.

A bírósági ítélet lehet a szülők között a szülői hatalmat illetően létrejött megállapodást helybenhagyó ítélet, illetve a hatalom gyakorlásáról hozott kötelező döntést tartalmazó érdemi ítélet.

Az anyakönyvvezető döntésével jóváhagyja a szülők közötti megállapodást.

Ezek a döntések válóperes vagy különválási eljárások, illetve a szülői hatalom gyakorlásáról szóló eljárások során születnek. Az anyakönyvi hivatal csak a közös megegyezéssel lefolytatott különválási és válási eljárásokban vesz részt.

5. Ha a szülők megállapodást kötnek a szülői felelősség tárgyában, milyen alaki szabályokat kell betartani ahhoz, hogy a megállapodásuk jogilag kötelező érvényű legyen?

A megállapodás körültekintő módon védelmezi a gyermek érdekeit, és szabályozza a szülői hatalom gyakorlásához kapcsolódó jogokat és kötelességeket. Amennyiben a megállapodást jóváhagyási kérelemmel együtt kerül beadásra, nincs szükség speciális formátumra.

Lap tetejeLap teteje

A megállapodást az illetékes bíróság bírója vagy a születési, házassági és halálozási anyakönyvvezető hagyja jóvá (a fentiek értelmében az utóbbi csak a megegyezéssel lefolytatott különválási és válási eljárásokban vesz részt), és csatolandó a (különválási, váló-, illetve a szülői hatalom gyakorlásának szabályozásáért folyamodó) keresethez.

A megállapodás bíró elnöklésével lefolytatott békéltetési tárgyalás keretében is megköthető. Ebben az esetben jegyzőkönyvbe veszik, és a bíró jóváhagyja azt.

Válóperek és különválási perek, illetve a szülői hatalom gyakorlásáért folyó eljárások esetében kötelező megkísérelni a békéltetést.

Az anyakönyvvezető előtt folyó eljárások esetében a végső vizsgálat lebonyolítása előtt az anyakönyvi hivatal helye szerint illetékes bíróság ügyészi szolgálata véleményezi a megállapodást.

A jóváhagyást meg kell tagadni, amennyiben a megállapodás nem szolgálja a gyermek érdekeit, a gyermekkel nem közös háztartásban élő szülővel fenntartott szoros kapcsolatot is beleértve.

6. Ha a szülők nem tudnak megállapodásra jutni a szülői felelősség kérdésében, milyen egyéb, bíróságon kívüli alternatív megoldások vannak a konfliktus rendezésére?

A szülők által (spontán vagy mediáció keretében kötött) megállapodások esetében mindig szükséges a bíróság jóváhagyása, kivéve, ha az anyakönyvi hivatal a fentebb leírtak értelmében részt vesz a folyamatban.

A szülők között vita és egyeztetés tárgyát képező kérdéseket vizsgáló szakaszban igénybe lehet venni az Igazságügyi Minisztérium által 1997-ben létrehozott Családi Mediációs Szolgálatot, illetve az egyes önkormányzatokkal együttműködő családi mediációs szolgáltatásokat.

Lap tetejeLap teteje

A felek fordulhatnak a Konfliktuskezelő Mediátorok Szövetségéhez is.

Az eljárás bármely szakaszában, illetve a megfelelőnek ítélt időpontban a bíró saját kezdeményezésére, az érintett személyek hozzájárulásával vagy kérelmére elrendelheti közszolgálati vagy magánvállalkozás formájában működő mediációs szolgálat részvételét. Amennyiben a mediáció keretében megkötött megállapodás a gyermek érdekeit védi, a bíró jóváhagyja azt.

7. Ha a szülők bírósághoz fordulnak, mely kérdésekben hozhat döntést a bíró a gyermekkel kapcsolatban?

A gyermeket és az itt tárgyalt területet illetően a bíróság általában - a beavatkozást kérő személyétől függetlenül - az alábbi intézkedéseket teheti:

  1. gyámság és vagyonkezelés alá helyezést rendelhet el;
  2. kinevezhet egy személyt a kiskorú gyermek ügyeinek vitelére, és ugyanakkor kinevezhet egy általános értelemben vett gyámot, aki a kiskorú gyermeket képviseli a szülői hatalom fenntartása mellett nem jogi ügyek tekintetében;
  3. dönthet a szülői hatalom gyakorlásáról (azaz a gyermekkel kapcsolatos rendelkezésekről, a neki járó gyermektartásról, a gyermektartás fizetésének módjáról, valamint a gyermekkel nem közös háztartásban élő szülő és a gyermek közötti kapcsolatot meghatározó szabályokról, figyelembe véve, hogy a szoros kapcsolatot minden esetben biztosítani kell), illetve megtárgyalja az ezzel kapcsolatos kérdéseket;
  4. meghatározhatja a kiskorú gyermek után járó gyermektartást, és előkészítheti a gyermektartás végrehajtását, illetve azzal kapcsolatban döntést hozhat;
  5. gyámsági eljárást indíthat kiskorúakat illetően;
  6. felhatalmazhatja a kiskorú jogi képviselőjét bizonyos intézkedések végrehajtására, ellenőrizheti, hogy mely intézkedésekre került sor felhatalmazás nélkül, és intézkedéseket tehet a juttatások átvételével kapcsolatban;
  7. döntést hozhat arról, hogy a szülőknek milyen biztosítékot kell letétbe helyezni a kiskorú gyermek javára;
  8. határozatot hozhat a szülői hatalom gyakorlásától való teljes vagy részleges eltiltásról, illetve megállapíthatja a szülői hatalom gyakorlásának korlátjait;
  9. a szülők közötti vita esetén dönthet a kiskorú gyermek kereszt- és vezetéknevéről;
  10. gyámság vagy vagyonkezelés alá helyezés esetén meghatározhatja a gyám vagy vagyonkezelő díjazását, tárgyalhatja a gyám, vagyonkezelő vagy a családi tanács valamely szavazati joggal bíró tagja felmentésére, elbocsátására vagy eltávolítására vonatkozó eljárást, bekérheti a bizonylatokat és elszámolásokat és dönthet róluk, jóváhagyhatja a törvényes jelzálog cseréjét, és határozhat a letétbe helyezett biztosíték növeléséről és pótlásáról, illetve a kiskorú gyermeket nem jogi ügyekben képviselő különleges gyámot nevezhet ki;
  11. a kiskorú gyermeket gyámsági eljárásokban képviselő különleges gyámot nevezhet ki;
  12. dönthet a kiskorú gyermek javára letétbe helyezett biztosíték növeléséről és pótlásáról;
  13. bekérheti és meghatározhatja a szülők által bemutatandó bizonylatokat és elszámolásokat;
  14. tárgyalhatja a fenti eljárásokkal kapcsolatos további kérdéseket.

A különlegesen fontos kérdések tekintetében - a szülők közötti megállapodás hiányában -, a bíróság dönt valamelyik szülő kérelmére, a békéltetésre tett kísérletet és a kiskorú gyermek véleményének meghallgatását követően. Csak 14 évesnél idősebb gyermek hallgatható meg, és nem állhatnak fenn olyan körülmények, amelyek miatt a gyermek véleményét nem tanácsos meghallgatni.

Lap tetejeLap teteje

A különlegesen fontos kérdések közé tartoznak az alábbiak: a gyermek neve, iskoláztatása (különös tekintettel a vallási nevelésre), vagyonának értékesítése, örökségek elutasítása, hitelszerződések kötése és pozíciószerzés kereskedelmi társaságoknál.

Különváltan élő vagy elvált szülők esetében a bíró dönti el, hogy a szülői hatalmat valamely szülő kizárólagosan vagy a két szülő együtt gyakorolja; hogy ki lesz a fő gondviselő; hogy milyen módon tarthatja a kapcsolatot a gyermekkel nem közös háztartásban élő szülő; illetve dönt az (esetleges) gyermektartás összegéről és formájáról.

8. Ha a bíróság a szülői felügyeletet csak az egyik szülőnek ítéli meg, az egyben azt is jelenti, hogy a jogot gyakorló szülő a másik szülő megkérdezése nélkül dönthet a gyermeket érintő minden kérdésben?

Különösen fontos, illetve a törvény szerint mindkét szülő hozzájárulását kimondottan megkövetelő intézkedések esetében egyeztetni kell a gyermekkel nem közös háztartásban lakó szülővel, akinek hozzájárulását kell adni az intézkedéshez. A szülői hatalmat nem gyakorló szülőnek továbbá joga van a gyermek iskoláztatását és életkörülményeit ellenőrizni.

Ezen kívül a szülők megállapodhatnak, hogy bizonyos kérdések tekintetében megállapodnak egymás között, illetve hogy a gyermek vagyonát a kiskorú gyermek felügyeleti jogát gyakorló szülő kezeli.

9. Mit jelent a gyakorlatban, ha a bíróság úgy dönt, hogy a két szülő közösen gyakorolja a szülői felügyeletet?

Ebben az esetben a két szülő együttesen gyakorolja a szülői hatalmat, és ugyanolyan feltételekkel döntenek a gyermek életét befolyásoló kérdésekről, mint házasságuk alatt, azzal a jelentős különbséggel, hogy a kiskorú gyermek csak egyik szülőjével élhet közös háztartásban.

Lap tetejeLap teteje

E tekintetben a szülőknek a gyermekkel kapcsolatos pozíciója jogi értelemben nem változik a válással vagy különválással.

10. Ha valaki szülői felelősséggel kapcsolatos kérelmet kíván benyújtani, melyik bírósághoz vagy hatósághoz kell fordulnia? Milyen alaki szabályokat kell betartani, és milyen iratokat kell csatolni a kérvényhez?

Portugáliában ezen a téren a családügyi bíróság rendelkezik illetékességgel.

Családügyi bíróság (család- és gyermekügyi bíróság néven) működik az alábbi településeken: Aveiro, Barreiro, Braga, Cascais, Coimbra, Faro, Funchal, Lisszabon, Loures, Ponta Delgada, Portimão, Oporto, Setúbal, Seixal, Sintra és Vila Franca de Xira.

A fenti bíróságok illetékessége által lefedett területeken kívül a járásbíróságok tárgyalhatnak szülői felelősséggel kapcsolatos ügyeket.

Ha azonban a szülők között válóper vagy különválási eljárás van folyamatban, a szülői hatalom gyakorlását meghatározó polgári gyámsági rendelkezések, a gyermektartás fizetése és a szülői hatalom gyakorlásától való eltiltás ezen eljáráshoz kapcsolódnak.

Ha nincs folyamatban válóper vagy különválási eljárás, először a feleket megjelölő, a tényeket leíró, a kérést tartalmazó és a beadott bizonyítékokat tartalmazó kérelmet kell benyújtani (nem kereseti kérelem formájában).

E kérelem esetében elegendő a szülők aláírása, mivel ügyvédet csak a fellebbezési szakaszban kötelező megbízni. Ebben a kezdeti szakaszban csak a kiskorú gyermek születési anyakönyvi kivonatás és - ha a szülők házasságban élnek – a szülők házassági anyakönyvi kivonatát kell benyújtani.

Lap tetejeLap teteje

További információért lásd a bíróságok illetékességéről szóló oldalt.

11. Milyen eljárás érvényes ezen esetekre? Van-e sürgősségi eljárás?

Ezen eljárásokra az önkéntes joghatóság szabályai érvényesek, ezért a bíróság szabadon megvizsgálhatja a tényeket, bizonyítékokat gyűjthet, illetve vizsgálatokat rendelhet el a szükségesnek ítélt információk beszerzése céljából. A bíróság csak a bíró által szükségesnek ítélet bizonyítékokat veszi fel.

Az ítélet meghozatalára a vonatkozó kérelemnek a bíróhoz történő benyújtásától számított 15 napon belül kerül sor.

Az eljárás során a bíróság nem köteles szigorú jogszerűségi feltételek szerint eljárni, de minden esetben a legmegfelelőbbnek ítélt megoldást köteles választani. Ezért a szülői hatalom meghatározásába való beavatkozás esetén a kiskorú gyermek érdekeinek teljes és kizárólagos figyelembevételével köteles eljárni.

A joghatóság önkéntes jellege azonban nem menti fel a bíróságot azon követelmény alól, hogy döntéseit tényekre és a törvényekre alapozza.

Az ilyen jellegű eljárások esetén a határozatok a módosítást igazoló körülmények bekövetkezte esetén - a már bekövetkezett kihatások sérelme nélkül - módosíthatók. Rákövetkező körülményeknek tekintendők a határozat meghozatalát követően felmerülő körülmények, illetve azok, amelyek a határozat meghozatala előtt bekövetkeztek, de tudomás hiányában vagy más alapos indoknál fogva nem vetették fel őket.

Lap tetejeLap teteje

A feleknek joguk van az eljárás során közölt információkat, jelentéseket, vizsgálatokat és véleményeket meghallgatni, kérhetnek pontosítást, további bizonyítékokat terjeszthetnek be, vagy kérhetik az általuk szükségesnek tartott információk beszerzését. A bíró elutasítja az értelmetlen, megvalósíthatatlan, illetve a nyilvánvalóan az eljárás késleltetését célzó kéréseket; az elutasítással szemben fellebbezésnek helye nincs. A bíró a fenti módon beszerzett bizonyítékok tekintetében mindenképpen meghallgatja a feleket.

Bírósági szünetek idején folytatódnak a polgári gyámsági eljárások, hiszen ezek késedelem esetén a kiskorú érdekeinek sérülésével járhatnak.

A bíróság az eljárás bármelyik szakaszában, illetve a megfelelőnek minősülő időpontban ideiglenes határozatot hozhat a véglegesen megoldandó ügyeket illetően, illetve elrendelhet a határozat hatékony végrehajtásához biztosító bármilyen intézkedést. A végérvényesen hozott határozatok átmeneti jelleggel szintén módosíthatók. E célból a bíróság elvégzi az általa helyénvalónak tartott vizsgálatokat.

12. Igényelhető-e jogsegély az eljárás költségeinek fedezésére?

Igen, a jogsegélyrendszer az eljárások minden formájára, minden bíróságon érvényes.

További információk a „Jogsegély – Portugália” oldalon olvashatók.

13. Lehet-e fellebbezni a szülői felelősséggel kapcsolatban hozott határozat ellen?

Igen. A polgári eljárás általános feltételei szerint az egyik szülő vagy az államügyész fellebbezéssel élhet. A megfelelőségi és célszerűségi feltételekkel összhangban hozott határozatok tekintetében nem nyújtható be fellebbezés a Legfelsőbb Bírósághoz.

Lap tetejeLap teteje

14. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy bírósághoz vagy egy adott hatósághoz kell folyamodni a szülői felelősséggel kapcsolatos döntés végrehajtása érdekében. Milyen eljárás követendő ilyen esetekben?

Amennyiben kiskorú gyermek esetén az egyik szülő nem tartja be a megállapodást vagy a határozatot, a másik szülő kérheti a bíróságtól, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a megállapodás vagy határozat betartásának érvényesítésére, és a betartásuk elmulasztásában vétkes szülőt ítélje pénzbüntetésre, illetve kötelezze kártérítés fizetésére a kiskorú, a kérelmező vagy mindkettőjük részére.

A kérelem beadását vagy az eljáráshoz csatolását követően a bíró megbeszélésre hívja a feleket, vagy elrendeli az alperes értesítését oly módon, hogy az általa helyénvalónak tartott észrevételeket megtehesse. A megbeszélés keretében a szülők megállapodhatnak a szülői hatalom gyakorlásával kapcsolatos szabályok módosításáról, a kiskorú gyermek érdekeinek szem előtt tartásával. Amennyiben megbeszélésre nem került sor, vagy a szülők nem tudnak megállapodni annak keretében, a bíró rövid vizsgálatot, illetve általa szükségesnek ítélt intézkedéseket rendel el, végül határozatot hoz. Ha valamely szülőt pénzbüntetésre ítélték, és a szóban forgó szülő elmulasztja annak tíz napon belüli megfizetését, az eljárásról tanúsítványt állítanak ki, amelyet benyújtanak a pénzbüntetés végrehajtása tekintetében illetékes bírósághoz.

A fenti folyamat a fő eljárás tekintetében mellékes, és a szülő vagy az államügyész által beadott kérelem eredménye.

Lap tetejeLap teteje

Amennyiben a jog szerint gyermektartás fizetésére kötelezett személy az esedékesség napjától számított tíz napon belül nem fizeti ki a kérdéses összegeket, az alábbi történik:

  1. Köztisztviselő esetében a bíróság illetékes szervnek küldött kérésére az adott összegeket levonják a fizetésből.
  2. Alkalmazott vagy bérből és fizetésből élő munkavállaló esetében az összegeket levonják a fizetésből. E célból az adott munkaadót tájékoztatják, és kinevezik jóváhagyott letéteményesnek.
  3. Haszonnal, nyugdíjjal, támogatással, jutalékkal, százalékkal, díjjal, prémiummal, nyereségrészesedéssel vagy más hasonló jövedelemmel rendelkező személy esetében a levonásra a jövedelem kifizetését vagy jóváírását követően kerül sor, a szükséges kérések vagy értesítések mellett, az értesített szerv jóváhagyott letéteményesnek való kinevezésével.

A levont összegek tartalmazzák továbbá az esedékessé váló gyermektartás összegét is, és közvetlenül a gyermektartás átvevőjének kerülnek kifizetésre.

15. Mi a teendő, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősség tárgyában hozott döntést Portugáliában akar elismertetni vagy végrehajtatni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben?

E kérdés megválaszolásához különbséget kell tenni a szülők válópere, különválása, illetve házassága érvénytelenítése, valamint az egyéb helyzetekben hozott határozatok között.

Az előbbi esetre a 2000. május 29-i 1347/2000/EK tanácsi rendelet alkalmazandó, amely szerint a – Dánia kivételével - más tagállamban hozott határozatokat Portugáliában minden különös eljárás nélkül elismerik.

Lap tetejeLap teteje

Ezért a szülőpár közös gyermekével kapcsolatos szülői hatalom gyakorlását illetően más tagállamban hozott végrehajtható, a szóban forgó tagállamban bejelentett határozatok Portugáliában is végrehajtásra kerülnek, mihelyt a szóban forgó tagállam valamely érdekelt fél kérésére végrehajthatónak minősíti őket.

A határozatok el nem ismerésének néhány lehetséges indokát a fenti rendelet rögzíti.

A fenti rendeletben nem tárgyalt helyzetekben, illetve a gyermek felügyeletét érintő kérdésekben a gyermekek feletti felügyeleti jogra és annak visszaállítására vonatkozó határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1980. évi Európai Egyezmény érvényes (amely a legtöbb EU-tagállamra nézve kötelező érvényű).

E nemzetközi okmány szerint a valamely szerződő államban kiskorú gyermek felügyeletével kapcsolatos határozatot egy másik tagállamban elismertetni vagy végrehajtatni kívánó személy kérelmet nyújthat be a Instituto de Reinserção Social-hoz [Szociális Reintegrációs Intézet]. A kérelemhez csatolni kell:

  1. a portugál államot a kérelmező nevében való eljárásra felhatalmazó vagy e célra más képviselőt megnevező dokumentumot;
  2. a valódiság szükséges feltételeinek megfelelő határozat egy példányát;
  3. az alperes vagy képviselője távollétében hozott határozat esetében egy olyan dokumentumot, amely megállapítja, hogy az alperes részére szabályosan kikézbesítették az eljárást megindító vagy azzal egyenértékű dokumentumot;
  4. szükség esetén bármely olyan dokumentumot, amely megállapítja, hogy a származási tagállam törvényei értelmében a határozat végrehajtható;
  5. ha lehetséges, a gyermek tagállamon belüli valószínű tartózkodási helyét megjelölő nyilatkozatot, valamint javaslatokat arra nézve, hogy hogyan a gyermek feletti felügyeleti jog hogyan állítható vissza.

Az egyezmények és különleges szabályok által nem szabályozott helyzetekben a külföldön hozott ítéletekre alkalmazott speciális felülvizsgálati eljárás követendő.

Lap tetejeLap teteje

E folyamat keretében a felülvizsgálandó határozatot rögzítő dokumentumot csatolni kell a kérelemhez, és az ellenző fél 15 napon belül köteles megtenni észrevételeit, amelyekre a kérelmező a válasz beadásáról szóló értesítéstől számított 10 napon belül válaszolhat. Ha a felek már benyújtották írásbeli beadványaikat, és sor került a „felülvizsgáló bíró” (relator) által szükséges intézkedésekre, minden dokumentumot a felek és az államügyész rendelkezésére bocsátanak 15 napra a beadvány mérlegelése céljából.

Az ítélet megerősítéséhez:

  1. nem férhet kétség az ítéletet rögzítő dokumentum, illetve a határozat szellemének valódiságához;
  2. az ítéletnek az azt meghozó ország törvényei értelmében jogerősnek kell lenni;
  3. olyan külföldi bíróságtól kell származnia, amelynek joghatóságát nem vették igénybe a jogsértéssorán, illetve az ítélet nem érinthet a portugál bíróságok kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet;
  4. lis pendens vagy res judicata védelme nem nyújtható be valamely portugál bíróság által tárgyalt ügy alapján, kivéve, ha a külföldi bíróság megakadályozta az eljárás megindítását;
  5. az alperesnek a keresettel kapcsolatos minden iratot szabályszerűen ki kell kézbesíteni a származási ország törvényei szerint, és a védelem joga, valamint a felek azonos védelme alapelvét be kell tartani a folyamat során;
  6. az ítélet nem kapcsolódhat olyan határozathoz, amelynek elismerése nyilvánvaló összeférhetetlenséget eredményezne Portugália nemzetközi közrendjével.

16. Melyik bírósághoz kell fordulni, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősséggel kapcsolatban hozott határozat elismerése ellen kíván tiltakozni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben?

A (Dánia kivételével) valamely tagállam bírósága által hozott határozat elismertetéséhez Portugáliában azon fent leírt esetekben, amelyekre a 1347/2000/EK rendelet alkalmazandó, a kérelmet a járásbíróságra vagy (ahol működik ilyen bíróság a törvényszéki járásban) a családügyi bíróságra kell benyújtani. Amint az előző kérdésre adott válasz jelzi, e határozatokat Portugáliában minden különös eljárás nélkül elismerik.

Lap tetejeLap teteje

Nem szabad megfeledkezni az egyéb helyzetekre érvényes szabályról, amely szerint a külföldi bíróság vagy választottbírák által magánjogokkal kapcsolatban hozott határozatok az egyezmények és különleges törvények sérelme nélkül és a felek állampolgárságától függetlenül Portugáliában csak a felülvizsgálatukat és megerősítésüket követően válnak hatályossá.

A felülvizsgálatra és megerősítésre az a fellebbvitel bíróság illetékes, amelyben törvényszéki járásában az a személy tartózkodik, akivel szemben az ítéletet alkalmazni kívánják (Coimbra, Évora, Guimarães, Lisszabon és Oporto).

17. Milyen jogszabály érvényes olyan szülői felelősséggel kapcsolatos eljárás esetén, amikor a gyermek vagy a felek nem Portugáliában élnek, illetve más az állampolgárságuk?

Olyan eljárások esetében, amelyekre a 2000. május 29-i 1347/2000/EK tanácsi rendelet érvényes, a tagállamoknak a válókeresetekben, különválási vagy a házasság érvénytelenítését célzó kérelmekben illetékes bíróságai illetékesek a közös gyermekek feletti szülői hatalommal kapcsolatos kérdésekben, feltéve, hogy a gyermek szokásos tartózkodási helye a szóban forgó tagállamban található.

Ezért a tagállamok azon bíróságai illetékesek, amelyeknek területén találhatók az alábbiak:

  1. a házastársak szokásos tartózkodási helye;
  2. a házastársak utolsó szokásos tartózkodási helye, feltéve, hogy egyikük még mindig ott él;
  3. az alperes szokásos tartózkodási helye;
  4. közös kérelem esetében az egyik házastárs szokásos tartózkodási helye;
  5. a kérelmező szokásos tartózkodási helye, amennyiben a keresetet közvetlenül megelőzően legalább egy éve ott él;
  6. a kérelmező szokásos tartózkodási helye, amennyiben a keresetet közvetlenül megelőzően legalább hat hónapja ott él, függetlenül attól, hogy a szóban forgó tagállam állampolgára-e, vagy - az Egyesült Királyság és Írország esetében - ott van-e az állandó lakhelye;
  7. a két szülő állampolgársága vagy - az Egyesült Királyság és Írország esetében – állandó lakóhelye szerinti tagállam.

Amennyiben a gyermek szokásos tartózkodási helye nem abban a tagállamban található, amelyben a válókereset, különválási kérelem vagy a házasság érvénytelenítése iránti kérelem tekintetében bíráskodásra került sor, a szóban forgó tagállam bíróságai illetékesek, ha a gyermek szokásos tartózkodási helye az egyik tagállamban található, illetve ha a) legalább a házaspár egyik tagja szülői hatalmat gyakorol a fenti gyermek felett, és b) a kérdéses bíróságok illetékességét a házastársak elfogadták, és az a gyermek érdekeit szolgálja.

Lap tetejeLap teteje

Amennyiben a fenti feltételek szerint egyik tagállami bíróság sem illetékes, az illetékességet minden tagállamban a szóban forgó tagállam törvényei szabályozzák.

Amennyiben valamely tagállam állampolgárának szokásos tartózkodási helye egy másik tagállam területén található, az utóbbiban - a tagállam állampolgáraival egyenjogúan - kérheti a tagállam joghatóságra vonatkozó szabályainak alkalmazását olyan alperes tekintetében, akinek szokásos tartózkodási helye nem valamely tagállamban található, és aki nem valamely tagállam állampolgára, illetve - az Egyesült Királyság vagy Írország esetében – akinek állandó lakhelye nem ezen államok területén található.

Amennyiben a házasságban nem élő szülők gyermeke a kiskorúak védelme tekintetében fennálló hatóságok jogkörére és az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó, Portugália által ratifikált 1961. október 5-i Hágai Egyezmény valamely Szerződő Államában él, a szülői hatalom gyakorlásával kapcsolatos határozatok rendszerint a kiskorú gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti, általában a nemzeti jogrendet alkalmazó állam bíróságai illetékességébe tartoznak.

A kiskorú gyermek állampolgársága szerinti állam hatóságai a vonatkozó nemzetközi törvényekkel összhangban – a kiskorú szokásos tartózkodási helye szerinti állam hatóságainak tájékoztatása mellett - a kiskorú személyét vagy vagyonát védelmező intézkedéseket rendelhetnek el, amennyiben megítélésük szerint a kiskorú érdekei ezt megkövetelik.

Amennyiben ezek a szabályok nem alkalmazhatók, az irányadó jog a portugál nemzetközi jog, amely kiköti a kiskorú vagy - ha a kiskorú nem Portugáliában él – a kérelmező vagy az alperes lakhelye szerinti bíróság illetékességét.

Amennyiben sem a kiskorú gyermek, sem szülei nem élnek Portugáliában, de a portugál bíróságok nemzetközi hatáskörrel rendelkeznek, az ügy tárgyalásában a Lisszaboni Család- és Gyermekügyi Bíróság illetékes.

A bíróságok a szülők nemzeti szokásjogát vagy a közös szokásos tartózkodási helyük szerinti jogot alkalmazzák. Amennyiben a két szülő szokásos tartózkodási helye más-más államban található, a gyermek magánjoga alkalmazandó. Amennyiben a szülő-gyermeki viszony csak az egyik szülő tekintetében megállapított, az utóbbi magánjoga alkalmazandó. Ha az egyik szülő elhalálozott, az életben maradt szülő magánjoga alkalmazandó.

További információk

További információk találhatók az alábbi internetes honlapokon:

  • Legfelsőbb Bíróság; English - français - português
  • Alkotmánybíróság; português
  • Igazságügyi Minisztérium; English - português
  • Lisszaboni Fellebbviteli Bíróság; português
  • Coimbra-i Fellebbviteli Bíróság; português
  • Évora-i Fellebbviteli Bíróság; English - français - português
  • Oportói Fellebbviteli Bíróság; português
  • Legfőbb Államügyészség; português
  • Igazságügyi Tanulmányok Központja (a portugál bírói képzésért felelős testület); English - français - português
  • Igazságszolgáltatási Közigazgatási Főosztály (amely többek között a bíróságok elérhetőségéről, területi illetékességéről és az igazságszolgáltatási tisztviselők internetes honlapjának elérhetőségéről ad felvilágosítást); português
  • Az Igazságügyi Minisztérium Jogpolitikai és Tervezési Hivatala; English - português
  • A Közhitelű Nyilvántartások és a Jegyzői Szakma Főosztálya; português 
  • Fogyasztói Szövetség; português
  • Portugál Bírók Szövetsége; português
  • Államügyészek Szövetsége; português
  • Ügyvédi Kamara; português
  • On-line jogtár português (a Hivatalos Közlöny I. sorozatában, 1970. január 1-je után közzétett jogszabályokat és törvényeket tartalmazza; térítésmentes hozzáférést biztosít az I. sorozatban 2000. január 1-je óta közzétett jogszabályokhoz);
  • Konfliktuskezelő Mediátorok Szövetsége; português
  • Az önkormányzati családi mediációs szolgáltatás egy példája. português

Megjegyzések

[1] Ez megegyezni látszik a 15. kérdéssel, és úgy tűnik, jelentése pontosan az ellenkezője az eredetileg szántnak. Az eredeti angol kérdés az elismerés elleni tiltakozásra vonatkozik.

« Szülői felelősség - Általános információk | Portugália - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 28-09-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság