Európai Bizottság > EIH > Szülői felelősség > Lengyelország

Utolsó frissítés: 23-02-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Szülői felelősség - Lengyelország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelent a gyakorlatban a jogi értelemben vett szülői felelősség fogalma? Melyek a szülői felelősséggel rendelkező személy jogai és kötelességei? 1.
2. Általában ki gyakorolja a gyermek felett a szülői felelősséget? 2.
3. Ha a szülők nem tudják vagy nem akarják gyakorolni a szülői felelősséget gyermekeik felett, kinevezhető-e helyettük egy másik személy? 3.
4. Ha a szülők elválnak vagy különválnak, hogyan születik döntés a szülői felelősség további gyakorlásáról? 4.
5. Ha a szülők megállapodást kötnek a szülői felelősség tárgyában, milyen alaki szabályokat kell betartani ahhoz, hogy a megállapodásuk jogilag kötelező érvényű legyen? 5.
6. Ha a szülők nem tudnak megállapodásra jutni a szülői felelősség kérdésében, milyen egyéb, bíróságon kívüli alternatív megoldások vannak a konfliktus rendezésére? 6.
7. Ha a szülők bírósághoz fordulnak, mely kérdésekben hozhat döntést a bíró a gyermekkel kapcsolatban? 7.
8. Ha a bíróság a szülői felügyeletet csak az egyik szülőnek ítéli meg, az egyben azt is jelenti, hogy a jogot gyakorló szülő a másik szülő megkérdezése nélkül dönthet a gyermeket érintő minden kérdésben? 8.
9. Mit jelent a gyakorlatban, ha a bíróság úgy dönt, hogy a két szülő közösen gyakorolja a szülői felügyeletet? 9.
10. Ha valaki szülői felelősséggel kapcsolatos kérelmet kíván benyújtani, melyik bírósághoz vagy hatósághoz kell fordulnia? Milyen alaki szabályokat kell betartani, és milyen iratokat kell csatolni a kérelemhez? 10.
11. Milyen eljárás érvényes ezen esetekre? Van-e sürgősségi eljárás? 11.
12. Igényelhető-e jogsegély az eljárás költségeinek fedezésére? 12.
13. Lehet-e fellebbezni a szülői felelősséggel kapcsolatban hozott döntés ellen? 13.
14. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy bírósághoz kell fordulni a szülői felelősséggel kapcsolatos döntés végrehajtása érdekében. Melyik bírósághoz kell fordulni, és milyen eljárás követendő ilyen esetekben? 14.
15. Mi a teendő, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősség tárgyában hozott döntést Lengyelországban akar elismertetni vagy végrehajtatni? 15.
16. Melyik bírósághoz kell fordulni, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősséggel kapcsolatban hozott döntés elismerése ellen kíván tiltakozni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben? 16.
17. Milyen jogszabály érvényes olyan szülői felelősséggel kapcsolatos eljárás esetén, amikor a gyermek vagy a felek nem Lengyelországban élnek, illetve más az állampolgárságuk? 17.

 

1. Mit jelent a gyakorlatban a jogi értelemben vett szülői felelősség fogalma? Melyek a szülői felelősséggel rendelkező személy jogai és kötelességei?

A lengyel családjogi és gyámsági törvény nem határozza meg a szülői hatalom (felelősség) fogalmát. A szülői hatalmat (felelősséget) általánosságban a szülőknek a kiskorú gyermekre vonatkozó kötelességeinek és jogainak összességeként lehetne meghatározni, amelynek célja, hogy biztosítsa a gyermekről való megfelelő gondoskodást és a gyermek érdekeinek védelmét.

A szülői hatalom a gyermek születésének pillanatától a törvényből (ex lege) következik, és addig tart, míg a gyermek eléri, azaz betölti 18. életévét (néhány kivétellel).

A szülői hatalommal felruházott személy köteles gondoskodni a gyermekről, felnevelni őt, gondoskodni testi és szellemi egészségéről, oktatásáról, valamint köteles a gyermeket képviselni és vagyonát kezelni.

2. Általában ki gyakorolja a gyermek felett a szülői felelősséget?

A szülői hatalmat mindkét szülő gyakorolja, függetlenül attól, hogy házasok vagy sem, illetve együtt élnek vagy sem stb.

Ha a bíróság megállapította a gyermek apaságát, az apa csak abban az esetben jogosult a szülői hatalom gyakorlására, ha a bíróság az apaságot megállapító határozatában ezt neki ítéli meg. Amennyiben a szülők egyike elhunyt vagy korlátozottan cselekvőképes, vagy a szülői hatalomtól megfosztották, illetve esetében szüneteltetik annak gyakorlását, akkor a másik szülőt ruházzák fel a szülői hatalommal. Ha a gyermek apasága nincs megállapítva, akkor csak az anya jogosult a szülői hatalomra.

Lap tetejeLap teteje

3. Ha a szülők nem tudják vagy nem akarják gyakorolni a szülői felelősséget gyermekeik felett, kinevezhető-e helyettük egy másik személy?

Ha a szülők egyike sem jogosult a szülői hatalomra, mert példának okáért megfosztották a szülői hatalomtól annak nem megfelelő gyakorlása vagy gyakorlásának hiánya miatt, a gyermek felügyeletére gyámot neveznek ki.

4. Ha a szülők elválnak vagy különválnak, hogyan születik döntés a szülői felelősség további gyakorlásáról?

Ha a szülők elválnak vagy különválnak, a szülői hatalom kérdése a bíróság határozatától függ.

5. Ha a szülők megállapodást kötnek a szülői felelősség tárgyában, milyen alaki szabályokat kell betartani ahhoz, hogy a megállapodásuk jogilag kötelező érvényű legyen?

A lengyel jog nem teszi lehetővé ilyen jellegű megállapodás létrejöttét.

6. Ha a szülők nem tudnak megállapodásra jutni a szülői felelősség kérdésében, milyen egyéb, bíróságon kívüli alternatív megoldások vannak a konfliktus rendezésére?

Lehetőség van a mediációra, de ezt egy gyámügyi bíróságnak kell lebonyolítania. Ez a bíróság különféle szociális vagy nem kormányzati szervezetek stb. által szervezett családterápiára küldheti a szülőket.

7. Ha a szülők bírósághoz fordulnak, mely kérdésekben hozhat döntést a bíró a gyermekkel kapcsolatban?

Létezik egy jogszabály, amely előírja, hogy a szülők együtt döntenek a gyermeket érintő lényeges kérdésekben. Ha nem sikerül megegyezésre jutni, egy gyámügyi bíróság dönt ezekről a kérdésekről. Nincs meghatározva, hogy mi tekinthető lényeges kérdéseknek. Az ítélkezési gyakorlat szerint lényeges kérdések a következők lehetnek: a gyermek állandó lakóhelye, az iskola megválasztása, a gyermek vezeték- és keresztnevére, orvosi kezelésére, valamint külföldre történő utazására vonatkozó döntések.

Lap tetejeLap teteje

A tartás nem jelent gyámságot. Nyilvánvaló, hogy ha az egyik szülő nem gondoskodik a gyermek tartásáról, a másik szülőnek joga van bírósági pert indítani a gyermektartás megítélése érdekében.

8. Ha a bíróság a szülői felügyeletet csak az egyik szülőnek ítéli meg, az egyben azt is jelenti, hogy a jogot gyakorló szülő a másik szülő megkérdezése nélkül dönthet a gyermeket érintő minden kérdésben?

Nem, az a tény, hogy csak az egyik szülő gyakorolja a felügyeletet a gyermek felett, nem jelenti azt, hogy a másik szülőt megfosztják attól a jogától, hogy részt vegyen a gyermeket érintő lényeges kérdésekkel kapcsolatos döntésekben.

9. Mit jelent a gyakorlatban, ha a bíróság úgy dönt, hogy a két szülő közösen gyakorolja a szülői felügyeletet?

Csak az életközösségben élő szülők gyakorolhatják közösen a szülői felügyeletet. Ha a szülők nem élnek együtt, csak az egyiküknek ítélhetik meg a gyermek felügyeleti jogát. A másik szülő megtartja a gyermekkel való szabad kapcsolattartáshoz, valamint a teljes körű szülői hatalomhoz való jogot. Különbség van a felügyelettel való rendelkezés és a szülő hatalom gyakorlásának fogalma között.

10. Ha valaki szülői felelősséggel kapcsolatos kérelmet kíván benyújtani, melyik bírósághoz vagy hatósághoz kell fordulnia? Milyen alaki szabályokat kell betartani, és milyen iratokat kell csatolni a kérelemhez?

A szülői hatalommal kapcsolatos ügyek a gyermek lakóhelye szerinti illetékes kerületi bíróságok (rejonowy) családjogi és a fiatalkorúakkal foglalkozó osztályainak (gyámügyi bíróság) hatáskörébe tartoznak.

Lap tetejeLap teteje

Az adott személynek kérelmet kell benyújtania, és ehhez csatolnia kell a gyermek születési anyagkönyvi kivonatát, a szülők házassági anyakönyvi kivonatát (ha házasságot kötöttek egymással) és a kérelmet alátámasztó egyéb iratokat, például orvosi igazolásokat, iskolai igazolásokat, tanári véleményeket stb.

11. Milyen eljárás érvényes ezen esetekre? Van-e sürgősségi eljárás?

A peres eljáráshoz képest kevésbé hivatalos, úgynevezett nem peres eljárás alkalmazandó a szülői hatalommal kapcsolatos ügyek esetében.

Sürgős helyzetekben, például ha a gyermek érdeke veszélybe kerül, a gyámügyi bíróság hivatalból járhat el, és sürgős esetben határozatokat adhat ki. Az ilyen határozatok azonnal végrehajthatóak.

12. Igényelhető-e jogsegély az eljárás költségeinek fedezésére?

A gyámügyi bíróság előtt, a szülői hatalom tárgyában folytatott eljárások díjmentesek. Ezen kívül indokolt esetekben a szülők díjmentes ügyvédi képviseletet is kaphatnak.

13. Lehet-e fellebbezni a szülői felelősséggel kapcsolatban hozott döntés ellen?

Igen, bármilyen döntéssel kapcsolatban lehet fellebbezni felsőbb bíróságnál.

14. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy bírósághoz kell fordulni a szülői felelősséggel kapcsolatos döntés végrehajtása érdekében. Melyik bírósághoz kell fordulni, és milyen eljárás követendő ilyen esetekben?

A szülői hatalommal kapcsolatos határozat előírásai szerinti végrehajtási eljárást az eredeti döntést hozó bíróságnak kell lefolytatnia. Az érintett személynek megfelelő kérelmet kell benyújtania a bírósághoz. Az eljárást a lengyel polgári perrendtartás rendelkezései szerint hajtják végre.

Lap tetejeLap teteje

15. Mi a teendő, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősség tárgyában hozott döntést Lengyelországban akar elismertetni vagy végrehajtatni?

Lengyelország tagja az 1980. május 20-án, Luxembourgban létrejött, a gyermekek feletti felügyeleti jogra és annak visszaállítására vonatkozó határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló Európai Egyezménynek.

Így az erre vonatkozó kérelmet be kell nyújtani a bírósághoz.

Ahogy Lengyelország csatlakozik az Európai Unióhoz, az EK-jog rendelkezései lesznek alkalmazandók e tekintetben.

16. Melyik bírósághoz kell fordulni, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősséggel kapcsolatban hozott döntés elismerése ellen kíván tiltakozni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben?

Ezeket az ügyeket a fellebbezési eljárásban a fellebbviteli bíróság hallgatja meg, amely a külföldi bíróság ítéletének elismeréséről szóló döntést meghozó bíróság felett áll. Ilyen esetekben a polgári perrendtartás rendelkezései alkalmazandók.

17. Milyen jogszabály érvényes olyan szülői felelősséggel kapcsolatos eljárás esetén, amikor a gyermek vagy a felek nem Lengyelországban élnek, illetve más az állampolgárságuk?

Az 1965. november 12-i nemzetközi magánjogi törvény 19. cikkének megfelelően a gyermek anyaországának joga alkalmazandó.

Lengyelország részes fele a kiskorúak védelme tekintetében a hatóságok jogköréről és az alkalmazandó jogról szóló, 1961. október 5-i hágai egyezménynek, amely lehetővé teszi a kiskorú személy lakóhelye szerinti állam jogának alkalmazását.

« Szülői felelősség - Általános információk | Lengyelország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 23-02-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság