Európai Bizottság > EIH > Szülői felelősség > Észak-Írország

Utolsó frissítés: 20-07-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Szülői felelősség - Észak-Írország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelent a gyakorlatban a jogi értelemben vett szülői felelősség fogalma? Melyek a szülői felelősséggel rendelkező személy jogai és kötelességei? 1.
2. Általában ki gyakorolja a gyermek felett a szülői felelősséget? 2.
3. Ha a szülők nem tudják vagy nem akarják gyakorolni a szülői felelősséget gyermekeik felett, kinevezhető-e helyettük egy másik személy? 3.
4. Ha a szülők elválnak vagy különválnak, hogyan születik döntés a szülői felelősség további gyakorlásáról? 4.
5. Ha a szülők megállapodást kötnek a szülői felelősség tárgyában, milyen alaki szabályokat kell betartani ahhoz, hogy a megállapodásuk jogilag kötelező érvényű legyen? 5.
6. Ha a szülők nem tudnak megállapodásra jutni a szülői felelősség kérdésében, milyen egyéb, bíróságon kívüli alternatív megoldások vannak a konfliktus rendezésére? 6.
7. Ha a szülők bírósághoz fordulnak, mely kérdésekben hozhat döntést a bíró a gyermekkel kapcsolatban? 7.
8. Ha a bíróság a szülői felügyeletet csak az egyik szülőnek ítéli meg, az egyben azt is jelenti, hogy a jogot gyakorló szülő a másik szülő megkérdezése nélkül dönthet a gyermeket érintő minden kérdésben? 8.
9. Mit jelent a gyakorlatban, ha a bíróság úgy dönt, hogy a két szülő közösen gyakorolja a szülői felügyeletet? 9.
10. Ha valaki szülői felelősséggel kapcsolatos kérelmet kíván benyújtani, melyik bírósághoz vagy hatósághoz kell fordulnia? Milyen alaki szabályokat kell betartani, és milyen iratokat kell csatolni a kérvényhez? 10.
11. Milyen eljárás érvényes ezen esetekre? Van-e sürgősségi eljárás? 11.
12. Igényelhető-e jogsegély az eljárás költségeinek fedezésére? 12.
13. Lehet-e fellebbezni a szülői felelősséggel kapcsolatban hozott határozat ellen? 13.
14. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy bírósághoz vagy egy adott hatósághoz kell folyamodni a szülői felelősséggel kapcsolatos döntés végrehajtása érdekében. Melyik bírósághoz kell fordulni, és milyen eljárás követendő ilyen esetekben? 14.
15. Mi a teendő, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősség tárgyában hozott döntést Észak-Írországban akar elismertetni vagy végrehajtatni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben? 15.
16. Melyik bírósághoz kell fordulni, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősséggel kapcsolatban hozott döntés elismerése ellen kíván tiltakozni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben? 16.
17. Milyen jogszabály érvényes olyan szülői felelősséggel kapcsolatos eljárás esetén, amikor a gyermek vagy a felek nem Észak-Írországban élnek, illetve más az állampolgárságuk? 17.

 

1. Mit jelent a gyakorlatban a jogi értelemben vett szülői felelősség fogalma? Melyek a szülői felelősséggel rendelkező személy jogai és kötelességei?

Az 1995. évi észak-írországi gyermekrendelet szerint a szülői felelősség fogalmába beletartozik a szülő valamennyi, gyermekkel kapcsolatos, törvény által előírt joga, kötelessége, jogköre és feladata. A rendelet nem sorolja fel a jogokat és kötelességeket, de a szülői felelősséggel rendelkező személyek elismerten:

  • kötelesek a gyermeket védelmezni, számára otthont biztosítani és róla gondoskodni;
  • dönthetnek a gyermek lakhelyéről;
  • dönthetnek arról, hogy ki állhat kapcsolatban a gyermekkel;
  • kötelesek a gyermek oktatását biztosítani;
  • jogosultak az útlevél kiállításához hozzájárulásukat adni;
  • kötelesek a gyermek számára gyógykezelést vagy orvosi segítséget biztosítani, illetve jogosultak a gyógykezeléshez vagy orvosi segítséghez hozzájárulni;
  • jogosultak a gyermeket elnevezni;
  • jogosultak a gyermek számára vallásos nevelést biztosítani.

A szülői felelősséget mindenkor a gyermek érdekeinek megfelelően kell gyakorolni, és a fontos döntésekbe minden szülői felelősséggel rendelkező személyt be kell vonni. Amennyiben a szülői felelősséggel rendelkező személyek nem tudnak megállapodásra jutni, a kérdés megoldását illetően bírósághoz fordulhatnak.

2. Általában ki gyakorolja a gyermek felett a szülői felelősséget?

Amennyiben a szülők a gyermek születésekor házasságban éltek, mindketten szülői felelősséggel rendelkeznek a gyermeket illetően.

back

Lap tetejeLap teteje

Amennyiben a szülők a gyermek születésekor nem éltek házasságban, az anya automatikusan rendelkezik szülői felelősséggel, az apa pedig szülői felelősséget kaphat, ha:

  • házasságra lép a gyermek anyjával;
  • kérvényezi, hogy a bíróság szülői felelősséget biztosító határozatot hozzon a javára;
  • szülői felelősségről szóló megállapodást köt a gyermek anyjával (lásd az 5. kérdést); vagy
  • bejegyezteti magát a gyermek apjaként (ez csak az Egyesült Királyságban 2002. április 15-e után bejegyzett születésekre vonatkozik).

Amennyiben egy nőtlen apa bírósági határozat, megállapodás vagy bejegyzés útján nyer szülői felelősséget, azt csak a bíróság határozata szüntetheti meg.

Amennyiben egy nőtlen apa számára bírósági határozat együttlakást biztosít, a bíróság – amennyiben a szóban forgó apa egyébként nem rendelkezne szülői felelősséggel –, szülői felelősséget biztosító határozatot is köteles hozni a javára.

Bírósági határozat alapján a szülőkön kívül más személy(ek) is szerezhet(nek) szülői felelősséget egy gyermekkel kapcsolatban.

3. Ha a szülők nem tudják vagy nem akarják gyakorolni a szülői felelősséget gyermekeik felett, kinevezhető-e helyettük egy másik személy?

A gyermek felett szülő felelősséggel rendelkező személy nem mondhat le a szülői felelősségről, és nem ruházhatja azt át, de gondoskodhat arról, hogy nevében valaki más gyakorolja azt.

Ezen kívül a szülőkön kívül mást személy(ek) is szerezhet(nek) szülői felelősséget bírósági határozat (például elhelyezési, sürgősségi védelmi vagy gondozási határozat) útján.

back

Lap tetejeLap teteje

A szülő általában nem veszíti el a gyermekkel kapcsolatos szülői felelősségét csak azért, mert egy másik személy szülői felelősséget szerez, azonban az örökbefogadási határozat a szülői felelősséget a biológiai szülőről az örökbe fogadó szülőkre ruházza át.

Amennyiben a szülő szülői felelősséggel rendelkezik a gyermekkel kapcsolatban, halála esetére gyámot nevezhet ki a gyermek számára.

4. Ha a szülők elválnak vagy különválnak, hogyan születik döntés a szülői felelősség további gyakorlásáról?

A gyermekkel kapcsolatos szülői felelősség a válás után is fennmarad, és csak a szülők és harmadik felek közötti kérdéseket rendező önkéntes megállapodás, illetve bírósági határozat korlátozza.

5. Ha a szülők megállapodást kötnek a szülői felelősség tárgyában, milyen alaki szabályokat kell betartani ahhoz, hogy a megállapodásuk jogilag kötelező érvényű legyen?

A nem házasságban élő szülők megállapodást köthetnek a szülői felelősségről. A megállapodást

  • az észak-írországi 1996. évi gyermekekről szóló szabályozásban (szülői felelősségről szóló megállapodás) megjelölt formában kell megkötni;
  • tanúkkal hitelesíttetni kell; és
  • két másolattal együtt a Királyi Bíróság Gondozási és Védelmi Hivatalába (Chichester Street, Belfast, BT1 3JF) kell benyújtani.

Amennyiben a szülők házasok voltak, de különváltak vagy elváltak, megállapodást köthetnek szülői felelősségük teljesítését illetően, amelyet bírósági határozattá minősíttethetnek. A bírósági határozat a későbbiekben a körülmények változásának megfelelően módosítható.

back

Lap tetejeLap teteje

6. Ha a szülők nem tudnak megállapodásra jutni a szülői felelősség kérdésében, milyen egyéb, bíróságon kívüli alternatív megoldások vannak a konfliktus rendezésére?

Észak-Írországban számos mediációs szolgáltatásokat kínáló iroda működik (például a Relate), amelyek segítséget nyújthatnak a viták peren kívüli rendezésében.

7. Ha a szülők bírósághoz fordulnak, mely kérdésekben hozhat döntést a bíró a gyermekkel kapcsolatban?

Az észak-írországi bíróságok széles jogkörrel rendelkeznek, és különösen illetékesek az alábbi kérdések rendezésében:

  • a gyermek elvitele Észak-Írországból;
  • tartózkodási helye (hol és kivel éljen a gyermek);
  • kapcsolatai (mikor, hol és kivel lehet a gyermeknek kapcsolata);
  • pénzügyi ellátása;
  • oktatása;
  • vallásos nevelése;
  • gyógykezelése;
  • vagyonának kezelése.

8. Ha a bíróság a szülői felügyeletet csak az egyik szülőnek ítéli meg, az egyben azt is jelenti, hogy a jogot gyakorló szülő a másik szülő megkérdezése nélkül dönthet a gyermeket érintő minden kérdésben?

A bíróságok felismerték, hogy ahol lehet, rugalmas és gyakorlatias megoldásra van szükség. Ha tehát a gyermekről egy szülő gondoskodik, a szóban forgó szülőnek képesnek kell lennie minden döntés meghozatalára, amíg a gyermek a gondozásában áll.

Ugyanakkor az elvárások szerint a fontosabb döntéseket a szülői felelősséget gyakorló szülő a másik szülővel megbeszéli, és békés úton megoldja. Ha azonban a szülők nem tudnak megállapodni, a bíróság külön határozatot hozhat (egy-egy konkrét kérdés megoldására), vagy tiltó határozatot adhat ki (amely meghatározza, hogy milyen jellegű döntések nem hozhatók meg a bíróság hozzájárulása nélkül).

back

Lap tetejeLap teteje

Amennyiben a gyermeket illetően lakhatási határozat van érvényben, senki nem változtathatja meg a gyermek vezetéknevét, illetve senki nem viheti el a gyermeket az Egyesült Királyságból egy hónapra vagy annál hosszabb időre a szülői felelősséggel rendelkező személy(ek) írásbeli hozzájárulása vagy a bíróság hozzájárulása nélkül.

9. Mit jelent a gyakorlatban, ha a bíróság úgy dönt, hogy a két szülő közösen gyakorolja a szülői felügyeletet?

Amennyiben a gyermek az egyik szülőjével él, a mindennapi döntéseket ez a szülő hozza meg, de az elvárások szerint a fontosabb döntésbe be kell vonni a másik szülőt is.

10. Ha valaki szülői felelősséggel kapcsolatos kérelmet kíván benyújtani, melyik bírósághoz vagy hatósághoz kell fordulnia? Milyen alaki szabályokat kell betartani, és milyen iratokat kell csatolni a kérvényhez?

A szülői felelősséget megítélő bírósági határozatot rendszerint a családjogi bíróságnál kell kezdeményezni. Ha azonban a gyermekkel kapcsolatban egy másik bíróságnál más családjogi eljárás is folyamatban van, a kérvény e bírósághoz is benyújtható.

A családjogi bíróságnál kezdeményezett eljárások több indokból is átkerülhetnek egy családgondozó központ vagy az ítélőtábla hatáskörébe (például ha összetettek, vagy a közvélemény érdeklődésére számot tartó kérdéssel kapcsolatosak).

A bíróságok címe és telefonszáma megtalálható a telefonkönyvben (az „Észak-írországi Bírósági Szolgáltatások” címszó alatt), illetve az Észak-Írországi Igazságszolgáltatási Tanács honlapján English.

back

Lap tetejeLap teteje

Számos formanyomtatványt kell kitölteni és a megfelelő bírósági hivatalba benyújtani. A legtöbbjük egységes formátumban készült. Formanyomtatványok a bírósági hivataltól igényelhetők, amely a kitöltéshez is segítséget nyújt. A bírósági alkalmazottak azonban nem adhatnak jogi szaktanácsot, illetve nem mondhatják meg a hozzájuk fordulóknak, hogy mit tegyenek. A szolgáltatásért bírósági illeték is fizetendő.

11. Milyen eljárás érvényes ezen esetekre? Van-e sürgősségi eljárás?

Kérvény benyújtása esetén a bírósági hivatal a mási fél értesítése mellett kitűzi a tárgyalás napját. Amennyiben a kérdés nem oldódik meg a tárgyalásra kitűzött napig, a bíró meghallgatja a tanúvallomásokat, és döntést hoz.

Szükséghelyzetben a bíróság ideiglenes döntést hozhat az egyik fél meghallgatása alapján. Ilyen körülmények esetén a szükséges formanyomtatványokat nem előre, csak a kérvény benyújtását követő 48 órán belül kell beadni és kikézbesíteni. A bíróság általában minden érintett fél számára kitűz egy napot, amikor az összes érintett fél köteles megjelenni.

12. Igényelhető-e jogsegély az eljárás költségeinek fedezésére?

Jogsegély igényelhető, de az (esetlegesen megítélt) pénzügyi támogatás mértéke a vagyoni helyzet felmérésétől függ. A kérelmezőnek akkor is hozzá kell járulni a költségekhez, ha jogosultnak minősül pénzügyi segítségre. A hozzájárulás az erre vonatkozó megállapodás függvényében visszafizethető a Jogsegély Főosztálynak. A pénzügyi támogatásra való jogosultság feltételein túl meg kell felelni az érdemi vizsgálatnak is, azaz a felperesnek vagy az alperesnek alapos okokkal kell alátámasztania álláspontját, és ezeknek az indokoknak minden körülmények között elfogadhatónak kell lenniük.

back

Lap tetejeLap teteje

13. Lehet-e fellebbezni a szülői felelősséggel kapcsolatban hozott határozat ellen?

A határozat meghozatala, illetve meghozatalának megtagadása ügyében fellebbezés nyújtható be

  1. a családjogi bíróság határozata ellen a családgondozó központhoz; és
  2. a családjogi központ határozata ellen a táblabírósághoz.

Fellebbezés benyújtása esetén az ítélőtábla valamely fél kérésére jogi kérdésként a fellebbviteli bíróság elé terjesztheti az ügyet véleményezésére. Az ítélőtábla határozata minden más esetben végleges.

The fellebbviteli bíróságnak az ítélőtábla által előadott ügy kapcsán hozott határozata végleges.

14. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy bírósághoz vagy egy adott hatósághoz kell folyamodni a szülői felelősséggel kapcsolatos döntés végrehajtása érdekében. Melyik bírósághoz kell fordulni, és milyen eljárás követendő ilyen esetekben?

Ha a határozatot észak-írországi bíróság hozta, a határozat végrehajtására vonatkozó kérvényt ugyanazon bírósághoz kell benyújtani.

A családjogi bíróságon (ahol a legtöbb szülői felelősséggel kapcsolatos határozat születik) a bíróság beidézheti a másik felet, hogy számon kérje rajta a határozat teljesítésének elmulasztását.

15. Mi a teendő, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősség tárgyában hozott döntést Észak-Írországban akar elismertetni vagy végrehajtatni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben?

A valamely tagállam által szülői felelősség gyakorlása kapcsán hozott és másik tagállamban végrehajtandó határozatokról a 2000. május 29-i 1347/2000/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: a rendelet) rendelkezik.

back

Lap tetejeLap teteje

A másik tagállamnak ki kell jelenteni, hogy a határozat végrehajtható. Észak-Írországban a határozatot az ítélőtáblánál kell bejegyeztetni.

Ha a gyermekről való gondoskodással kapcsolatos döntés nem esik a rendelet hatálya alá, a gyermekek jogellenes elviteléről és elhelyezéséről szóló 1985. évi törvény II. része vonatkozhat rá, amely hatályosítja a gyermekek feletti szülő felügyelet tárgyában hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a felügyeleti viszonyok helyreállításáról szóló 1980. évi Európai Egyezményt. A II. rész megengedi, hogy bizonyos határozatok az észak-írországi ítélőtáblánál kerüljenek bejegyzésre. Bejegyzése esetén a határozat ugyanúgy végrehajtható, mintha a szóban forgó bíróság hozta volna.

Az Egyezmény értelmében a központi hatóság szerepét Észak-Írországban az Igazságszolgáltatási Tanács látja el. A határozat bejegyzése iránti kérelmet az Észak-Írországi Igazságszolgáltatási Tanácshoz kell benyújtani, amely adott esetben gondoskodik az ügy továbbviteléről.

16. Melyik bírósághoz kell fordulni, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősséggel kapcsolatban hozott döntés elismerése ellen kíván tiltakozni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben?

Tekintettel a rendeletre, a bejegyzés iránti kérelem benyújtható a többi félnek kikézbesített értesítés nélkül. Ennek megfelelően ellenvetetés a fellebbviteli bírósághoz benyújtott fellebbezés keretében tehető.

A fellebbezési értesítés:

  • tartalmazza a fellebbezés indoklását;
  • a bíróságtól kért határozat megjelölését; és
  • kikézbesítendő az ítélőtábla előtt folyó eljárásban érintett másik fél számára.

A gyermekek jogellenes elviteléről és elhelyezéséről szóló 1985. évi törvény II. részével kapcsolatos ellenvetések az ítélőtáblához benyújtott fellebbezésben tehetők. A kérelmező köteles perindító iratát és az azt alátámasztó nyilatkozatot kikézbesíteni a mási félnek, amelynek ezt követően 7 nap áll rendelkezésére esküvel megerősített bizonyíték benyújtására.

17. Milyen jogszabály érvényes olyan szülői felelősséggel kapcsolatos eljárás esetén, amikor a gyermek vagy a felek nem Észak-Írországban élnek, illetve más az állampolgárságuk?

Amennyiben az észak-írországi bíróság úgy határoz, hogy illetékes az eljárás lefolytatásában, az észak-írország jogot kell alkalmaznia annak során.

További információk

  • Jogsegéllyel kapcsolatos további információk a „Jogsegély Főosztály – Észak-Írország” English honlapon találhatók.
  • Közvetítéssel kapcsolatos további információk a „Relate” English és az „Egyesült Királyság Családi Mediációs Szolgálatainak Kollégiuma” English honlapján találhatók.

« Szülői felelősség - Általános információk | Egyesült királyság - Általános információk »

back

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 20-07-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság