Európai Bizottság > EIH > Szülői felelősség > Málta

Utolsó frissítés: 03-07-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Szülői felelősség - Málta

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelent a gyakorlatban a „szülői felelősség” fogalma? Melyek a szülői felelősséggel rendelkező személy jogai és kötelességei? 1.
2. Főszabályként kit illet a szülői felelősség a gyermek felett? (a szülői felelősség főszabályként a szülőket illeti együttesen, amíg együtt élnek, azonban az anyát is illetheti, ha a szülők nem házasok) 2.
3. Ha a szülők nem képesek vagy nem kívánnak élni szülői felelősségükkel gyermekeik felett, más személy kijelölhető-e helyettük (vagy kijelölhető-e gyám a szülők halálát követően, vagy ha a szülők nem tudják gondozni gyermeküket)? 3.
4. Ha a szülők elválnak vagy különválnak, hogyan oldódik meg a szülői felelősség kérdése a jövőre nézve (közös megegyezéssel vagy bírósági eljárás útján)? 4.
5. Ha a szülők a szülői felelősség kérdéséről megállapodást kötnek, milyen formai előírásokat kell betartaniuk ahhoz, hogy megállapodásuk jogilag kötelező erejű legyen (pl. hatósági vagy bírósági jóváhagyás)? 5.
6. Ha a szülők nem tudnak megállapodni a szülői felelősség kérdésében, milyen eszközök állnak rendelkezésre a vita peren kívüli rendezésére (pl. közvetítés)? 6.
7. Ha a szülők bírósághoz fordulnak, milyen kérdésekről dönthet a bíró a gyermekkel kapcsolatban (pl. a gyermek állandó lakóhelye; az, hogy a gyermek feletti felügyeleti jog a szülőket együttesen illeti-e meg, vagy azt valamelyik szülő egyedül gyakorolhatja; a szülők láthatási/találkozási joga a gyermekkel; tartásdíj-fizetési kötelezettség a gyermekre vonatkozóan; iskolaválasztási jog a gyermek vonatkozásában; a gyermek neve stb.)? 7.
8. Ha a bíróság úgy dönt, hogy a gyermek feletti felügyeleti jogot az egyik szülő gyakorolja, ez azt jelenti, hogy ez a szülő a gyermekkel kapcsolatos valamennyi kérdésről (pl. lakóhely-változtatás a gyermekkel együtt ugyanazon országon belül; másik országba költözés a gyermekkel együtt; a gyermek iskolájának megválasztása stb.) a másik szülővel történő megbeszélés nélkül dönthet? 8.
9. Mit jelent a gyakorlatban, ha a bíróság úgy dönt, hogy a gyermek felügyeleti joga mindkét szülőt közösen illeti? 9.
10. Melyik bírósághoz vagy hatósághoz kell fordulnom, ha a szülői felelősséggel kapcsolatban kívánok kérelmet benyújtani? Milyen formai követelményeket kell betartanom, és milyen iratokat kell csatolnom a kérelemhez? 10.
11. Milyen eljárás vonatkozik az ilyen esetekre? Van-e lehetőség sürgősségi eljárásra? 11.
12. Igénybe vehetek-e jogsegélyt az eljárás költségeinek fedezéséhez? 12.
13. Van-e lehetőség fellebbezésre a szülői felelősségre vonatkozóan hozott határozat ellen? 13.
14. Bizonyos esetekben szükség lehet arra, hogy bírósághoz vagy más hatósághoz forduljunk a szülői felelősségre vonatkozó határozat végrehajtása érdekében. Milyen eljárás alkalmazandó ilyenkor? 14.
15. Mit kell tennem, ha a szülői felügyelet tárgyában másik tagállam bírósága által hozott határozatot szeretnék [az érintett tagállam neve]-n elismertetni és végrehajtatni? Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetben? 15.
16. Melyik bírósághoz kell fordulnom (az adatlapot kiállító tagállamban), ha a szülői felelősség tárgyában más tagállam bírósága által kiadott határozat elismerése ellen kívánok kifogást emelni? Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetben? 16.
17. Melyik az alkalmazandó jog a szülői felelősségre vonatkozó eljárásban, ha a gyermek vagy a szülők nem (az adatlapot kiállító tagállam neve)-n élnek, vagy állampolgárságuk különböző? (fejtse ki az egyes tagállamokban az alkalmazandó jogra vonatkozóan érvényes szabályokat) 17.

 

1. Mit jelent a gyakorlatban a „szülői felelősség” fogalma? Melyek a szülői felelősséggel rendelkező személy jogai és kötelességei?

A „szülői felelősség” jogi kifejezés a gyakorlatban a gyermek gondozásával, jólétével, taníttatásával és eltartásával kapcsolatos teendőket, valamint a gyermekek vagyonának kezelését jelenti.

2. Főszabályként kit illet a szülői felelősség a gyermek felett? (a szülői felelősség főszabályként a szülőket illeti együttesen, amíg együtt élnek, azonban az anyát is illetheti, ha a szülők nem házasok)

Főszabályként a szülői felelősség a szülőket illeti együttesen. Ha az anya egyedülálló, a szülői felelősség őt illeti, kivéve, ha az apa és a gyermek anyja a gyermek születésekor közösen anyakönyveztetik a gyermeket. Ha születésekor a gyermeket az apa anyakönyvezteti, a szülői felelősség őt is megilleti.

3. Ha a szülők nem képesek vagy nem kívánnak élni szülői felelősségükkel gyermekeik felett, más személy kijelölhető-e helyettük (vagy kijelölhető-e gyám a szülők halálát követően, vagy ha a szülők nem tudják gondozni gyermeküket)?

A bíróság a szülői felelősség gyakorlására gyámot jelölhet ki a gyermekhez. Azonban a szülő – halála esetére – kijelölheti, ki legyen gyermeke gyámja, aki átveszi a szülői felelősséget.

4. Ha a szülők elválnak vagy különválnak, hogyan oldódik meg a szülői felelősség kérdése a jövőre nézve (közös megegyezéssel vagy bírósági eljárás útján)?

Ha a szülők különválnak, és nem tudnak megállapodni a fentiekről bíróságon kívül vagy bírósági eljárás során, a bíróság a bírósági szolgálathoz irányítja a szülőket. A szülők – az ügy bonyolultságától függően – szakképzett szociális munkás vagy munkások által végzett vizsgálatnak vetik alá magukat, akik a szülőkön és a gyermekeken kívül más családtagokkal, tanárokkal, valamint a felek és az ügy értékelésével foglalkozó más szakemberekkel is konzultálnak. Ezt követően a bíró a szociális munkás által benyújtott jelentés alapján dönt az ügyben. A szülők közvetítéssel is rendezhetik az ügyet.

Lap tetejeLap teteje

5. Ha a szülők a szülői felelősség kérdéséről megállapodást kötnek, milyen formai előírásokat kell betartaniuk ahhoz, hogy megállapodásuk jogilag kötelező erejű legyen (pl. hatósági vagy bírósági jóváhagyás)?

Ha a felek jogilag kötelező erejű megállapodást kívánnak kötni, a különválásról szóló megállapodást, amelyben megállapodnak a szülői felelősség kérdéséről, be kell nyújtani az Állami Nyilvántartó Hivatalhoz, és a bíróságon be kell cikkelyeztetni.

6. Ha a szülők nem tudnak megállapodni a szülői felelősség kérdésében, milyen eszközök állnak rendelkezésre a vita peren kívüli rendezésére (pl. közvetítés)?

A közvetítés igénybe vehető. A közvetítői szolgáltatást a máltai kormány díjmentesen bocsátja rendelkezésre mindaddig, amíg a felek betartják a kiválasztott közvetítő által hozott rendelkezéseket; a felek fordulhatnak továbbá magán közvetítőhöz is, amelynek ülései viszont nem ingyenesek.

7. Ha a szülők bírósághoz fordulnak, milyen kérdésekről dönthet a bíró a gyermekkel kapcsolatban (pl. a gyermek állandó lakóhelye; az, hogy a gyermek feletti felügyeleti jog a szülőket együttesen illeti-e meg, vagy azt valamelyik szülő egyedül gyakorolhatja; a szülők láthatási/találkozási joga a gyermekkel; tartásdíj-fizetési kötelezettség a gyermekre vonatkozóan; iskolaválasztási jog a gyermek vonatkozásában; a gyermek neve stb.)?

A bíró dönthet a gyermek állandó lakóhelyéről; arról, hogy a gyermek feletti felügyeleti jog melyik szülőt illeti; a láthatási és találkozási jogról; a tartásdíj-fizetési kötelezettségről a gyermek vonatkozásában; arról, hogy a felügyeleti joggal nem rendelkező szülővel kötelező-e megbeszélést folytatni, ha a gyermek érdekében fontost döntést kell hozni; illetőleg mindazon egyéb kérdésekről, amelyek eldöntését a felek kérelmükben vagy válaszukban kérik, és amelyeket a bíróság a gyermek jóléte szempontjából fontosnak ítél.

Lap tetejeLap teteje

8. Ha a bíróság úgy dönt, hogy a gyermek feletti felügyeleti jogot az egyik szülő gyakorolja, ez azt jelenti, hogy ez a szülő a gyermekkel kapcsolatos valamennyi kérdésről (pl. lakóhely-változtatás a gyermekkel együtt ugyanazon országon belül; másik országba költözés a gyermekkel együtt; a gyermek iskolájának megválasztása stb.) a másik szülővel történő megbeszélés nélkül dönthet?

A bíróság ritkán biztosít teljes körű gondozási és felügyeleti jogot kizárólag az egyik szülő számára, de amennyiben így történik, a felügyeleti joggal rendelkező szülő mindaddig a másik szülővel való megbeszélés nélkül dönthet a gyermekkel kapcsolatos fontos kérdésekben, amíg az a másik szülő jogait (pl. a láthatási jogot) nem érinti.

9. Mit jelent a gyakorlatban, ha a bíróság úgy dönt, hogy a gyermek felügyeleti joga mindkét szülőt közösen illeti?

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyermek állandó lakóhelye az egyik szülőnél lesz, a felek megállapodása szerinti vagy a bíróság által meghatározott időszakokban pedig a másik szülőnél. Ezen kívül a gyermekkel kapcsolatos minden egyéb döntést közös megegyezéssel kell meghozni.

10. Melyik bírósághoz vagy hatósághoz kell fordulnom, ha a szülői felelősséggel kapcsolatban kívánok kérelmet benyújtani? Milyen formai követelményeket kell betartanom, és milyen iratokat kell csatolnom a kérelemhez?

Általában a szülői felelősség kérdése a bontóper része, tehát ha a felek a közvetítés során nem állapodtak meg erről, akkor a kérdést a Családügyi Bíróságra benyújtott különválás iránti kérelembe kell belefoglalni. Egyébként külön kérelmet kell erről benyújtani a Családügyi Bíróságra.

Lap tetejeLap teteje

11. Milyen eljárás vonatkozik az ilyen esetekre? Van-e lehetőség sürgősségi eljárásra?

A kérelemre vonatkozóan kitűzik a tárgyalás napját. Az ügy tárgyalása során a bíró meghallgatja a feleket, valamint a felek által behívott tanúkat. Ha a bíróság szükségesnek ítéli, szociális munkásokat és pszichológusokat rendel ki, akik jelentést készítenek a gyermek állapotáról. A jelentést a bíróság által kijelölt szakértő a szülőkkel, a gyermekkel és az ügyhöz kapcsolódó más szakértőkkel folytatott beszélgetést követően készíti el. Ha a kérelmet benyújtó fél az ügy sürgősségét kielégítően alapos indokkal támasztja alá, a kérelmet sürgősséggel kell elbírálni, azonban ez attól is függ, hogy a gyermek érdekei veszélyeztetettek-e.

12. Igénybe vehetek-e jogsegélyt az eljárás költségeinek fedezéséhez?

Jogsegély mindaddig igénybe vehető, amíg a magánszemély megfelel a jogsegély odaítélésére a szervezeti és polgári perrendtartásról szóló törvény 912. cikkében megállapított feltételeknek (ld. „Jogsegély - Málta”).

13. Van-e lehetőség fellebbezésre a szülői felelősségre vonatkozóan hozott határozat ellen?

Kizárólag akkor van lehetőség fellebbezésre, ha az jogkérdést érint; ilyen például, ha az egyik félnek – érvényes bírósági indoklás nélkül – nem adták meg a jogot valamely tanú behívására.

Lap tetejeLap teteje

14. Bizonyos esetekben szükség lehet arra, hogy bírósághoz vagy más hatósághoz forduljunk a szülői felelősségre vonatkozó határozat végrehajtása érdekében. Milyen eljárás alkalmazandó ilyenkor?

Ha a szülői felelősséggel rendelkező szülő valamilyen módon nem gyakorolja e jogát, pl. nem tartja el a gyermeket, kérelmet lehet benyújtani erre vonatkozóan a Családügyi Bíróságra, amelyet a bíróság köteles megtárgyalni.

15. Mit kell tennem, ha a szülői felügyelet tárgyában másik tagállam bírósága által hozott határozatot szeretnék [az érintett tagállam neve]-n elismertetni és végrehajtatni? Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetben?

A szülői felelősségre vonatkozóan más tagállam bírósága által hozott határozat végrehajtásához be kell szerezni a házassági ügyekben és a szülői felügyeleti joggal kapcsolatos eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 2201/2003/EK rendeletben előírt iratokat. Kérelmet kell benyújtani a Polgári Bíróság első kollégiumához, amelyhez csatolni kell az ítélet és a származási tagállam bírósága vagy hatósága által kiadott igazolás (2201/2003/EK rendelet 1. melléklete) másolatát. Fel kell tüntetni továbbá az értesítési címet. Valamennyi iratot le kell fordíttatni máltai vagy angol nyelvre.

16. Melyik bírósághoz kell fordulnom (az adatlapot kiállító tagállamban), ha a szülői felelősség tárgyában más tagállam bírósága által kiadott határozat elismerése ellen kívánok kifogást emelni? Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetben?

A szülői felelősség tárgyában más tagállam bírósága által kiadott határozat elismerése ellen a Polgári Bíróság első kollégiumához benyújtott kérelemmel lehet kifogást emelni. Az alkalmazandó eljárást a házassági ügyekben és a szülői felügyeleti joggal kapcsolatos eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 2201/2003/EK rendelet tartalmazza.

17. Melyik az alkalmazandó jog a szülői felelősségre vonatkozó eljárásban, ha a gyermek vagy a szülők nem (az adatlapot kiállító tagállam neve)-n élnek, vagy állampolgárságuk különböző? (fejtse ki az egyes tagállamokban az alkalmazandó jogra vonatkozóan érvényes szabályokat)

Alapelv, hogy a gyermek állandó lakóhelye szerinti ország joga alkalmazandó.

« Szülői felelősség - Általános információk | Málta - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 03-07-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság