Európai Bizottság > EIH > Szülői felelősség > Luxembourg

Utolsó frissítés: 14-11-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Szülői felelősség - Luxembourg

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelent a gyakorlatban a jogi értelemben vett szülői felelősség fogalma? Melyek a szülői felelősséggel rendelkező személy jogai és kötelességei? 1.
2. Általában ki gyakorolja a gyermek felett a szülői felelősséget? 2.
3. Ha a szülők nem tudják, vagy nem akarják gyakorolni a szülői felelősséget gyermekeik felett, kinevezhető-e helyettük egy másik személy? 3.
4. Ha a szülők elválnak, vagy különválnak, hogyan születik döntés a szülői felelősség további gyakorlásáról? 4.
5. Ha a szülők megállapodást kötnek a szülői felelősség tárgyában, milyen alaki szabályokat kell betartani ahhoz, hogy a megállapodásuk jogilag kötelező érvényű legyen? 5.
6. Ha a szülők nem tudnak megállapodásra jutni a szülői felelősség kérdésében, milyen egyéb, bíróságon kívüli alternatív megoldások vannak a konfliktus rendezésére? 6.
7. Ha a szülők bírósághoz fordulnak, mely kérdésekben hozhat döntést a bíró a gyermekkel kapcsolatban? 7.
8. Ha a bíróság a szülői felügyeletet csak az egyik szülőnek ítéli meg, az egyben azt is jelenti, hogy a jogot gyakorló szülő a másik szülő megkérdezése nélkül dönthet a gyermeket érintő minden kérdésben? 8.
9. Mit jelent a gyakorlatban, ha a bíróság úgy dönt, hogy a két szülő közösen gyakorolja a szülői felügyeletet? 9.
10. Ha valaki szülői felelősséggel kapcsolatos kérelmet kíván benyújtani, melyik bírósághoz vagy hatósághoz kell fordulnia? Milyen alaki szabályokat kell betartani, és milyen iratokat kell csatolni a kérvényhez? 10.
11. Milyen eljárás érvényes ezen esetekre? Van-e sürgősségi eljárás? 11.
12. Igényelhető-e jogsegély az eljárás költségeinek fedezésére? 12.
13. Lehet-e fellebbezni a szülői felelősséggel kapcsolatban hozott határozat ellen? 13.
14. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy bírósághoz vagy egy adott hatósághoz kell folyamodni a szülői felelősséggel kapcsolatos döntés végrehajtása érdekében. Milyen eljárás követendő ilyen esetekben? 14.
15. Mi a teendő, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősség tárgyában hozott döntést a Luxemburgi Nagyhercegségben akar elismertetni vagy végrehajtatni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben? 15.
16. A Luxemburgi Nagyhercegségben melyik bírósághoz kell fordulni, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősséggel kapcsolatban hozott határozat elismerése ellen kíván tiltakozni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben? 16.
17. Milyen jogszabály érvényes olyan szülői felelősséggel kapcsolatos eljárás esetén, amikor a gyermek vagy a felek nem a Luxemburgi Nagyhercegségben élnek, illetve más az állampolgárságuk? 17.

 

1. Mit jelent a gyakorlatban a jogi értelemben vett szülői felelősség fogalma? Melyek a szülői felelősséggel rendelkező személy jogai és kötelességei?

Ami a szóhasználatot illeti, a Luxemburgi Nagyhercegségben a „szülői felelősség” fogalom helyett inkább a „szülői felügyelet” fogalmat használjuk. Ez azoknak a jogoknak és kötelességeknek az összességét jelenti, amelyeket a nagykorúvá nem nyilvánított kiskorú gyermekeik személyével és vagyonával kapcsolatban a törvény a szülők számára elismer, hogy a rájuk háruló védelmezési, oktatási és ellátási kötelességeknek eleget tegyenek.

A gyermek biztonságának, egyészségének és erkölcsi fejlődésének védelmezése érdekében a szülői felügyelet joga a szülőket illeti meg. A gyermek nevelése, felügyelete és oktatása a szülők joga és kötelessége. A szülői felügyelet a szülőknek nem abszolút és szabad megítélés alá eső joga. A szülői felügyelet gyakorlásának valójában a gyermek érdekét kell szolgálnia.

2. Általában ki gyakorolja a gyermek felett a szülői felelősséget?

A házasság fennállása alatt általános szabály, hogy az apa és az anya közösen gyakorolják a szülői felügyeletet. Amennyiben a szülők nem házasodtak össze, akkor elvben az anya gyakorolja a szülői felügyeletet.

3. Ha a szülők nem tudják, vagy nem akarják gyakorolni a szülői felelősséget gyermekeik felett, kinevezhető-e helyettük egy másik személy?

Gyámot rendelnek ki a szülők elhalálozása esetén, vagy abban az esetben, ha a szülők nem képesek a gyermekeikről gondoskodni. Az apa és anya közül a később elhalálozó nevezheti meg a gyámot. Gyámnevezés hiányában a családi tanács, vagy ha ilyen nincs, a gyámügyi bíró rendel ki gyámot.

Lap tetejeLap teteje

4. Ha a szülők elválnak, vagy különválnak, hogyan születik döntés a szülői felelősség további gyakorlásáról?

A házasság közös megegyezéssel történő felbontása esetén a szülők közös megegyezéssel dönthetnek a szülői felügyelet együttes gyakorlásáról. A házasság felbontásának minden más formája esetében a szülői felügyeletet az gyakorolja, akinek a bíróság a gyermeket odaítéli.

A rendkívüli és súlyos körülményektől eltekintve a luxemburgi bíróságok a gyermeket rendszerint az anyának ítélik, különösen csecsemőkorú gyermek esetén. A különélő szülő láthatási és ellenőrzési joggal rendelkezik.

Amennyiben a gyermeket harmadik személynél helyezik el, a szülői felügyelet többi attribútumát továbbra is az apa és az anya gyakorolja. Azonban abban az esetben, amikor a gyermeket ideiglenesen harmadik személynél helyezte el, a bíróság dönthet úgy, hogy ennek a harmadik személynek kell kérvényeznie a gyám kirendelését.

5. Ha a szülők megállapodást kötnek a szülői felelősség tárgyában, milyen alaki szabályokat kell betartani ahhoz, hogy a megállapodásuk jogilag kötelező érvényű legyen?

A szülőknek a szülői felügyelettel kapcsolatban kötött megállapodása jogilag csak akkor kötelező, ha azt az illetékes bíróság jóváhagyja.

6. Ha a szülők nem tudnak megállapodásra jutni a szülői felelősség kérdésében, milyen egyéb, bíróságon kívüli alternatív megoldások vannak a konfliktus rendezésére?

A szülőknek lehetőségük van arra, hogy családi konfliktusokban mediációt vegyenek igénybe.

Lap tetejeLap teteje

7. Ha a szülők bírósághoz fordulnak, mely kérdésekben hozhat döntést a bíró a gyermekkel kapcsolatban?

A bíró az alábbi kérdésekről dönthet:

  • szülői felügyelet joga: rendkívüli és súlyos körülményektől eltekintve a luxemburgi bíróságok a gyermeket rendszerint az anyának ítélik, különösen csecsemőkorú gyermek esetén;
  • a különélő szülő láthatási és elhelyezési joga: ezt a jogot csak komoly okokból lehet megtagadni a különélő szülőtől;
  • a nagyszülők láthatási joga: ezt a jogot csak komoly okokból lehet megtagadni a nagyszülőktől;
  • a más személyeknek, rokonoknak vagy nem rokonoknak megadandó kapcsolattartási vagy láthatási jog: a bíróság ezt a jogot a rendkívüli körülményekre tekintettel adja meg;
  • a gyermek tartásához nyújtott segítség: a gyermek szükségletei és a két szülő hozzájárulási képessége függvényében megállapított tartásdíjat a nagykorúvá válás után is fizetni kell, ha a gyermek nem képes saját maga gondoskodni a szükségleteiről.

8. Ha a bíróság a szülői felügyeletet csak az egyik szülőnek ítéli meg, az egyben azt is jelenti, hogy a jogot gyakorló szülő a másik szülő megkérdezése nélkül dönthet a gyermeket érintő minden kérdésben?

A gyermeket nevelő szülő tájékoztatási kötelezettséggel tartozik a különélő szülő felé annyiban, hogy ez utóbbi részére be kell számolnia a gyermekkel kapcsolatos lényeges döntésekről és jelentős eseményekről. Noha a különélő szülő bizonyos ellenőrzési joggal rendelkezik a gyermek ellátását és oktatását illetően, ez a jog nem teszi lehetővé a jogosult számára, hogy a gyermek életének minden részletéről értesüljön.

Lap tetejeLap teteje

Amennyiben a különélő szülő úgy ítéli meg, hogy a gyermeket nevelő szülő a gyermeknevelés jogát a gyermek érdekével ellentétesen gyakorolja, akkor a jogvita eldöntése érdekében az illetékes bírósághoz fordulhat. Ebben az esetben a bíróság jogosult elrendelni az elhelyezés megváltoztatását, vagy a gyermeket nevelő szülőnek a gyermek nevelésével kapcsolatos feltételeket szabhat.

9. Mit jelent a gyakorlatban, ha a bíróság úgy dönt, hogy a két szülő közösen gyakorolja a szülői felügyeletet?

Általánosan elfogadott nézet, hogy a két különélő szülő által közösen gyakorolt szülői felügyelet azt feltételezi, hogy a gyermek nevelését, felügyeletét és oktatását érintő kérdésekkel kapcsolatos folyamatos és konstruktív együttműködés érdekében számos területen kölcsönös egyezség és egyetértés van.

10. Ha valaki szülői felelősséggel kapcsolatos kérelmet kíván benyújtani, melyik bírósághoz vagy hatósághoz kell fordulnia? Milyen alaki szabályokat kell betartani, és milyen iratokat kell csatolni a kérvényhez?

A gyámügyi bíró illetékes abban az esetben, ha az apa és az anya nem tud egyezségre jutni arról, hogy mit követel meg a gyermek érdeke, illetve akkor, ha a rendes gyámi vagyonkezelési rendszer keretében a két gyámi vagyonkezelő között — akiknek együttesen kell eljárniuk — nézeteltérés van. 

A házasság felbontására vagy különválásra irányuló eljárások során elvben kizárólag a közbenső határozatot hozó bíró illetékes a gyermek ideiglenes elhelyezésének eldöntésére. Ugyanakkor az általa elrendelt intézkedéseket a fiatalkorúak bíróságának bírája módosíthatja, amennyiben a gyermek testi vagy lelki egészsége, oktatása, illetve szociális vagy erkölcsi fejlődése veszélyben van. A házasság felbontása vagy különválás esetén a házasság felbontását vagy a különválást kimondó bíróság egyúttal a szülői felügyelet kérdését is eldönti. A házasság felbontását vagy a különválást követően a fiatalkorúak bírósága állapíthatja meg, módosíthatja vagy egészítheti ki a szülői felügyelet jogát.

Lap tetejeLap teteje

A szülői felügyelet részleges vagy teljes átruházására irányuló keresetet a kiskorú gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes kerületi bírósághoz kell benyújtani. A bíróság minden szükséges vizsgálatot elvégeztet, nevezetesen a kiskorú személyiségvizsgálatát, többek között szociális felmérés, orvosi, pszichiátriai és pszichológiai vizsgálatok, viselkedésmegfigyelés vagy pályaválasztási vizsgálat útján. Meghallgatja a szülőket vagy a gyámot, valamint a gyermeket magához vevő személyt. Végül a gyermek nevelésével és oktatásával kapcsolatban minden olyan átmeneti intézkedést elrendelhet, amit helyénvalónak ítél.

Végezetül a szülői felügyelet részleges vagy teljes megvonására irányuló keresetet az ügyészség indítja el az apa vagy az anya lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes kerületi bíróság, mint polgári bíróság előtt. Abban az esetben, ha az apa vagy az anya országában nincs ismert lakóhely vagy tartózkodási hely, a kereset annak a kerületnek a kerületi bírósága elé kerül, amelyben a gyermekek tartózkodnak. Amennyiben nem mindegyik gyermek tartózkodik ugyanabban a kerületben, a kereset a Luxemburgi Kerületi Bíróság elé kerül. Az államügyész felmérést készíttet a kiskorú családi helyzetéről és szülei jelleméről. A szülőket felszólítják, hogy tegyék meg a bíróságnak az általuk megfelelőnek ítélt észrevételeket és kifogásokat. A bíróság hivatalból vagy a felek kérelmére minden esetben meghozhatja azokat az átmeneti intézkedéseket, amelyeket a gyermek elhelyezésére vonatkozóan szükségesnek ítél. A bíróság úgyszintén minden esetben visszavonhatja, vagy módosíthatja ezeket az intézkedéseket.

Lap tetejeLap teteje

11. Milyen eljárás érvényes ezen esetekre? Van-e sürgősségi eljárás?

A gyámbíró előtti eljárás az apa vagy az anya által benyújtott keresetlevéllel indítható el. A feleknek nem kell ügyvédet fogadniuk.

A szülői felügyelet iránt a házasság felbontására vagy a különválásra irányuló eljárások keretében előterjesztett kérelmeket illetően lásd a «Házasság felbontása – Luxemburg» címsor 11. pontját.

A házasság felbontását vagy a különválást követően bármelyik szülő vagy az ügyész egyszerű keresettel fordulhat a fiatalkorúak bírósága elé. A keresetlevelet okmányilleték nélküli papíron, négy példányban kell benyújtani a gyermek lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerint illetékes fiatalkorúak kerületi bíróságának hivatalához. Azokon a tényállásokon kívül, amelyekre a kérelem alapul, a keresetlevélben fel kell tünteti a felek nevét, utónevét, foglalkozását és lakóhelyét. Ha a kérelmező nem a Nagyhercegségben lakik, a keresetlevélnek semmisség terhe mellett tartalmaznia kell a kérelmező Nagyhercegségben található kézbesítési címét. A feleknek nem kell ügyvédet fogadniuk.

A szülői felügyelet átruházására irányuló keresetet keresetlevél útján kell elindítani. Az ügyvédi képviselet nem szükséges. A keresetlevél címezhető az Államügyészhez, aki azzal a bírósághoz fordul. Az általa átruházott jogok visszaállítását kérő apának, anyának vagy gyámnak ezt annak a személynek a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerint illetékes bíróságnál kell kérnie, akire ezeket a jogokat átruházták.

Lap tetejeLap teteje

Végezetül a szülői felügyelet jogának megvonására irányuló keresetet a tényállásokat felsorakoztató keresetlevél útján kell elindítani, amelyhez csatolni kell az igazoló okmányokat. A bírósági jegyző hivatalos értesítést ad a keresetről, és berendeli azokat a szülőket vagy felmenő ági rokonokat, akik ellen a keresetet benyújtották. Ez utóbbiaknak nem kell ügyvédet fogadniuk. Az az apa, anya vagy gyám, aki a tőle megvont jogok visszaállítását szeretné, ezt annak a személynek a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerint illetékes bíróságnál kérheti, akire ezeket a jogokat átruházták.

12. Igényelhető-e jogsegély az eljárás költségeinek fedezésére?

Azok a személyek részesülhetnek jogsegélyben, akiknek a jövedelme a luxemburgi jog szerint elégtelennek minősül. E célból ki kell tölteniük a központi szociális segítőszolgálatnál rendelkezésre álló kérdőívet, és azt el kell küldeniük a területileg illetékes ügyvédi kamara elnökének, aki meghozza a döntést.

A jogsegély minden olyan keresettel, eljárással vagy jogi aktussal kapcsolatos költségre kiterjed, amelyre a jogsegélyt megadták. Többek között kiterjed a bélyegilletékekre és bejegyzési illetékekre, a hivatali költségekre, az ügyvédek járandóságaira, a bírósági jegyzői illetékekre és költségekre, a jegyzői költségekre és tiszteltdíjakra, a szakértők költségeire és tiszteletdíjaira, a tanúdíjakra, a fordítók és tolmácsok tiszteletdíjaira, a külföldinek hazai jogáról tanúskodó okiratok költségeire, az utazási költségekre, a bejegyzési, jelzálog és kézizálog illetékekre és költségekre, valamint a hírlapi közzétételek költségeire.

Lap tetejeLap teteje

13. Lehet-e fellebbezni a szülői felelősséggel kapcsolatban hozott határozat ellen?

A szülői felügyeletről hozott határozat ellen a fellebbviteli bíróság polgári törvényszékén lehet fellebbezni. A fellebbezési határidő elvben négy nap. A közbenső határozatot hozó bíró határozata elleni fellebbezés határideje azonban tizenöt nap.

14. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy bírósághoz vagy egy adott hatósághoz kell folyamodni a szülői felelősséggel kapcsolatos döntés végrehajtása érdekében. Milyen eljárás követendő ilyen esetekben?

A luxemburgi jog két lehetőséget biztosít a szülői felügyelet tárgyában hozott határozat végrehajtásának szisztematikus megtagadása esetére:

Egyrészről magánjogi szankciót irányoz elő, azaz az ellenszegülő szülő ellen a kötelezettsége természetbeni teljesítésének kikényszerítése érdekében a bíróság által késedelmi naponként (vagy hetenként, hónaponként) megállapított bizonyos összegű pénzbírságot jelentő kényszerítő intézkedést. A keresetet idézés útján a gyermek tartózkodási helye szerinti kerületi bírósághoz kell benyújtani. A feleknek ügyvéd közreműködésével kell eljárniuk.

Másrészről büntetőjogi szankciókat irányoz elő. Ennek megfelelően a szülői felügyelet gyakorlási joga megtagadásának vétségét nyolc naptól két évig terjedő börtönbüntetéssel és/vagy 251-től 2000 euróig terjedő pénzbírsággal bünteti. Ha a vétkes a gyermekkel kapcsolatos szülői felügyelet teljes vagy részleges megvonását érdemli, a börtönbüntetés három évre emelhető. Az Ügyészség az ügyet tárgyalás alá veheti hivatalból vagy a sértett bűnvádi panasszal fordulhat az ügyészséghez. A büntetőbíróságként eljáró kerületi bíróság kiszabja a pénzbüntetéseket, és adott esetben meghatározza a sértettnek járó kártérítést. A feleknek nem kell ügyvédet fogadniuk.

Lap tetejeLap teteje

15. Mi a teendő, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősség tárgyában hozott döntést a Luxemburgi Nagyhercegségben akar elismertetni vagy végrehajtatni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben?

A házassági ügyekben és a házastársaknak a közös gyermekekkel kapcsolatos szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Brüsszel II. rendelet) értelmében a szülői felügyelet tárgyában az Európai Unió másik tagállamának bírósága által hozott határozatot a Nagyhercegség teljes joggal elismeri. Más szóval az ilyen határozat elismeréséhez semmilyen eljárásra nincs szükség.

Azonban a felek közös gyermeke tekintetében a szülői felelősség gyakorlásáról az Európai Unió valamely tagállamának bírósága által hozott határozat, amely az adott államban végrehajtható, és amelyet kézbesítettek, a Nagyhercegségben akkor kerül végrehajtásra, ha bármely érdekelt fél kérelmére azt a Nagyhercegségben végrehajthatóvá nyilvánították. A végrehajthatóság megállapítására irányuló kérelmet ügyvéd közreműködésével kell benyújtani a kerületi bíróság elnökének. A kerületi bíróság elnöke által hozott határozat ellen a fellebbviteli bíróságon lehet fellebbezni. A fellebbviteli bíróság határozata ellen a semmítőszékhez lehet semmisségi keresetet benyújtani.

Lap tetejeLap teteje

16. A Luxemburgi Nagyhercegségben melyik bírósághoz kell fordulni, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősséggel kapcsolatban hozott határozat elismerése ellen kíván tiltakozni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben?

A «Brüsszel II. rendelet» értelmében bármely érdekelt fél kereset útján kérheti a kerületi bíróság elnökétől, hogy hozzon határozatot az Európai Unió másik országának bírósága által kimondott szülői felügyelet el nem ismerése tárgyában. A félnek ügyvéd közreműködésével kell eljárnia.

A kereset csak az alábbi indokokkal utasítható el:

  • ha az nyilvánvalóan ellentétes a közrenddel;
  • nem adtak lehetőséget a gyermek meghallgatására;
  • nem tartották tiszteletben a védelem jogait;
  • a határozat összeegyeztethetetlen egy másik bíróság határozatával.

A kerületi bíróság határozata ellen mindkét fél fellebbezést nyújthat be a fellebbviteli bíróságon. A fellebbviteli bíróság határozata ellen a semmítőszékhez lehet semmisségi keresetet benyújtani.

17. Milyen jogszabály érvényes olyan szülői felelősséggel kapcsolatos eljárás esetén, amikor a gyermek vagy a felek nem a Luxemburgi Nagyhercegségben élnek, illetve más az állampolgárságuk?

  • A kiskorúak védelme tekintetében a hatóságok jogköréről és az alkalmazandó jogszabályokról szóló 1961. október 5-i Hágai Egyezményt kell alkalmazni minden olyan gyermekre, akinek tartózkodási helye Luxemburgban vagy az Egyezmény valamely részes államában található. A luxemburgi doktrína szerint az egyezmény 3. cikkét akként kell értelmezni, mint amely a gyermek személyével kapcsolatos felügyeleti előjogokban megnyilvánuló szülői felügyeleti jog összes aspektusát a kiskorú állampolgársága szerinti állam anyagi jogának rendeli alá. Lényegében a gyermek személyével kapcsolatos irányítási jogokról van szó, úgymint a gyermeknevelés joga, a gyermek tartózkodási helye meghatározásának joga, illetve talán a gyermek oktatása megválasztásának joga is. Ezzel szemben feltételezhetjük, hogy a fent említett rendelkezés nem terjed ki a vagyona kezelésével kapcsolatos jogokra és kötelességekre.

A fent említett egyezmény 15. cikkével összhangban Luxemburg fenntartja a kiskorú gyermek szülei közötti házastársi kapcsolat érvénytelenítésére, felbontására vagy megszüntetésére irányuló kérelem eldöntésére hivatott hatóságai jogkörét arra, hogy a gyermek személyének vagy vagyonának védelmével kapcsolatos intézkedéseket hozzanak. A többi szerződő ország hatóságai azonban nem kötelesek elismerni ezeket az intézkedéseket.

  • Azokon az eseteken kívül, amikor a fent említett egyezményt alkalmazni kell, különbséget kell tenni a gyermek házasságon kívüli, illetve házasságból való leszármazása között:
    • Házasságon kívüli leszármazás esetén az alkalmazandó törvény a gyermek állampolgársága szerinti törvény.
    • A gyermek házasságból való leszármazása esetén a jogelmélet szerint a házasság jogkövetkezményeit szabályozó törvényt kell alkalmazni, azaz:
      • a szülők közös nemzeti törvényét, amennyiben azonos állampolgárságúak;
      • a szülők közös lakóhelye szerinti törvényt, amennyiben különböző állampolgárságúak.

A szülők házasságának felbontása után a joggyakorlatban általánosan elfogadott, hogy a házasság felbontására vonatkozó törvényt kell alkalmazni, azaz:

  • a házastársak nemzeti törvényét, amennyiben azonos állampolgárságúak;
  • a szülők tényleges közös lakóhelye szerinti törvényt, amennyiben különböző állampolgárságúak;
  • a luxemburgi törvényt, ha a különböző állampolgárságú szülőknek nincs ténylegesen közös lakóhelye.

A rend, illetve a közrend törvényeként a helyi jog, azaz a luxemburgi törvény, mindenképpen ugyanerre a célra törekszik.

További információk

  • Legilux, a Luxemburgi Nagyhercegség Kormányának portálja français

« Szülői felelősség - Általános információk | Luxembourg - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 14-11-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság