Európai Bizottság > EIH > Szülői felelősség > Litvánia

Utolsó frissítés: 21-06-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Szülői felelősség - Litvánia

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelent a gyakorlatban a jogi értelemben vett szülői felelősség fogalma? Melyek a szülői felelősséggel rendelkező személy jogai és kötelességei? 1.
2. Általában ki gyakorolja a gyermek felett a szülői felelősséget? 2.
3. Ha a szülők nem tudják, vagy nem akarják gyakorolni a szülői felelősséget gyermekeik felett, kinevezhető-e helyettük egy másik személy? 3.
4. Ha a szülők elválnak vagy különválnak, hogyan születik döntés a szülői felelősség további gyakorlásáról? 4.
5. Ha a szülők megállapodást kötnek a szülői felelősség tárgyában, milyen alaki szabályokat kell betartani ahhoz, hogy a megállapodásuk jogilag kötelező érvényű legyen? 5.
6. Ha a szülők nem tudnak megállapodásra jutni a szülői felelősség kérdésében, milyen egyéb, bíróságon kívüli alternatív megoldások vannak a konfliktus rendezésére? 6.
7. Ha a szülők bírósághoz fordulnak, mely kérdésekben hozhat döntést a bíró a gyermekkel kapcsolatban? 7.
8. Ha a bíróság a szülői felügyeletet csak az egyik szülőnek ítéli meg, az egyben azt is jelenti, hogy a jogot gyakorló szülő a másik szülő megkérdezése nélkül dönthet a gyermeket érintő minden kérdésben? 8.
9. Mit jelent a gyakorlatban, ha a bíróság úgy dönt, hogy a két szülő közösen gyakorolja a szülői felügyeletet? 9.
10. Ha valaki szülői felelősséggel kapcsolatos kérelmet kíván benyújtani, melyik bírósághoz vagy hatósághoz kell fordulnia? Milyen alaki szabályokat kell betartani, és milyen iratokat kell csatolni a kérelemhez? 10.
11. Milyen eljárás érvényes ezen esetekre? Van-e sürgősségi eljárás? 11.
12. Igényelhető-e jogsegély az eljárás költségeinek fedezésére? 12.
13. Lehet-e fellebbezni a szülői felelősséggel kapcsolatban hozott döntés ellen? 13.
14. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy bírósághoz vagy egy adott hatósághoz kell fordulni a szülői felelősséggel kapcsolatos döntés végrehajtása érdekében. Milyen eljárás követendő ilyen esetekben? 14.
15. Mi a teendő, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősség tárgyában hozott döntést Litvániában akar elismertetni vagy végrehajtatni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben? 15.
16. Melyik bírósághoz kell fordulni Litvániában, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősséggel kapcsolatban hozott döntés elismerése ellen kíván tiltakozni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben? 16.
17. Milyen jogszabály érvényes olyan szülői felelősséggel kapcsolatos eljárás esetén, amikor a gyermek vagy a felek nem Litvániában élnek, illetve más az állampolgárságuk? 17.

 

1. Mit jelent a gyakorlatban a jogi értelemben vett szülői felelősség fogalma? Melyek a szülői felelősséggel rendelkező személy jogai és kötelességei?

A gyermekek és a szülők kölcsönös jogait és kötelességeit a Polgári Törvénykönyv III. könyvének IV. része szabályozza. A Polgári Törvénykönyv 3.155. cikke úgy rendelkezik, hogy a szülők gondoskodnak gyermekeikről, amíg azok nagykorúvá vagy önállóvá nem válnak. A szülőknek joguk és kötelességük, hogy megfelelően iskoláztassák és felneveljék gyermekeiket, gondoskodjanak egészségükről, és – figyelembe véve azok fizikai és szellemi állapotát – kedvező feltételeket teremtsenek számukra teljes és harmonikus fejlődésük érdekében, hogy képesek legyenek önálló életet élni a társadalomban. A Polgári Törvénykönyv III. könyvének IX. fejezete szabályozza a szülőknek a gyermekeikre vonatkozó szülői jogait és kötelességeit, a XII. fejezet pedig a szülők és a gyermekek közös tulajdonjogairól és közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségeiről rendelkezik.

A Polgári Törvénykönyv 3.227. cikkének (2) bekezdése szerint az örökbefogadásról szóló bírósági ítélet jogerőssé válásának időpontjától az örökbefogadó szülőket tekintik a törvény értelmében a gyermek szüleinek, a 3.222. cikk (4) bekezdésében meghatározott kivételtől eltekintve.

2. Általában ki gyakorolja a gyermek felett a szülői felelősséget?

A Polgári Törvénykönyv 3.156. cikke úgy rendelkezik, hogy az apa és az anya egyenlő jogokkal és kötelességekkel rendelkeznek gyermekeik tekintetében. A szülők egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel bírnak gyermekeiket illetően függetlenül attól, hogy a gyermek házasságban vagy házasságban nem élő pár gyermekeként, válás vagy a házasság bíróság általi érvénytelenítése vagy különválás után jött a világra.

Lap tetejeLap teteje

3. Ha a szülők nem tudják, vagy nem akarják gyakorolni a szülői felelősséget gyermekeik felett, kinevezhető-e helyettük egy másik személy?

Ha a szülők nem tudják, vagy nem akarják gyakorolni a szülői felelősséget gyermekeik felett, helyettük egy másik személy nevezhető ki. A Polgári Törvénykönyv erre a célra a gyámság intézményét és a kiskorúak gondnokság alá helyezését teszi lehetővé. A gyermek ideiglenes vagy állandó gyámság/gondnokság alá helyezésének alapfeltételeiről a 3.254. és a 3.257. cikk rendelkezik.

4. Ha a szülők elválnak vagy különválnak, hogyan születik döntés a szülői felelősség további gyakorlásáról?

Ha a szülők elválnak, a szülői felelősség további gyakorlására vonatkozó döntés a válás módjától függ.

Ha a házasságot közös megegyezéssel bontják fel, a házastársaknak a válás következményeit (vagyonmegosztás, gyermektartási díj stb.) rendező megállapodást kell benyújtaniuk a bírósághoz. A Polgári Törvénykönyv 3.53. cikkének (3) bekezdése szerint a válást kimondó határozat meghozatalakor a bíróság jóváhagyja a házastársaknak a kiskorú gyermekeik és egymás számára fizetendő tartásdíjról, kiskorú gyermekeik elhelyezéséről, azok iskoláztatásában való részvételükről és más közös tulajdonjogaikról és közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségeikről rendelkező, a válás következményeit rendező megállapodását. A válást kimondó bírósági ítélet tartalmazza a megállapodásban foglaltakat. Abban az esetben, ha a körülményekben lényeges változás következik be (a volt házastársak egyikének betegsége, munkaképtelenség stb. miatt), a volt házastársak vagy közülük az egyik kérheti a bíróságtól, hogy vizsgálja felül a válás következményeit rendező megállapodás feltételeit.

Lap tetejeLap teteje

Amennyiben a házasságot az egyik házastárs kérésére bontják fel, a bírósághoz benyújtott kérelemnek azt is tartalmaznia kell, hogy a kérelmező hogyan fogja kötelezettségeit teljesíteni a másik házastárs és kiskorú gyermekeik irányában. A válást kimondó ítélet meghozatalakor a bíróságnak döntenie kell a kiskorú gyermekek elhelyezésével és tartásával, a másik házastárs tartásával, valamint a házastársak közös vagyonának megosztásával kapcsolatos kérdésekről, kivéve, ha a vagyonmegosztás közjegyzői eljárásban hitelesített, a házastársak közös megállapodása alapján történt (3.59. cikk).

Ha a házasság felbontása mindkét vagy az egyik házastárs vétkessége alapján történik: mindkét vagy az egyik házastárs vétkessége alapján történő válás ugyanazon következményekkel jár, mint a házasságnak a házastársak közös megegyezése alapján történő felbontása esetén (3.51–3.54. cikk). Az egyik házastárs vétkessége alapján történő válás esetén, a bontóper mutatis mutandis a 3.59. cikkre is figyelemmel történik.

Különválás esetén a házastársak egyike bírósághoz fordulhat a különválás jóváhagyása végett, ha bizonyos, a másik házastárstól független körülmények miatt közös életük tarthatatlanná vált (ellehetetlenült), vagy súlyosan károsíthatja kiskorú gyermekeik érdekeit, vagy a házastársak nem érdekeltek a további együttélésben. A különválást kimondó ítélet meghozatalakor a bíróságnak meg kell neveznie azt a házastársat, akinél elhelyezi a gyermekeket, döntenie kell a gyermekek tartásáról és a különvált apának (anyának) a gyermekek iskoláztatásában történő részvételéről. A házastársak együttesen is kérhetik a bíróságtól a különválás jóváhagyását, amennyiben kiskorú gyermekeik elhelyezéséről, tartásáról és iskoláztatásáról, valamint a vagyonmegosztásról és egymás tartásáról rendelkező, a különválás következményeit rendező megállapodást kötöttek. Ha a házastársak kötöttek ilyen jellegű megállapodást, a bíróság jóváhagyja azt, feltéve, hogy a megállapodás összeegyeztethető a közrenddel, kiskorú gyermekeik vagy a másik házastárs jogaival és törvényes érdekeivel. A megállapodás jóváhagyását követően a különválást kimondó bírósági ítélet tartalmazza a megállapodásban foglaltakat.

Lap tetejeLap teteje

5. Ha a szülők megállapodást kötnek a szülői felelősség tárgyában, milyen alaki szabályokat kell betartani ahhoz, hogy a megállapodásuk jogilag kötelező érvényű legyen?

Ha a szülők együtt élnek, a tartás módját és formáját a szülők kölcsönös megállapodása határozza meg. A litván jog nem rendelkezik az ilyen megállapodás különös formai követelményeiről és rendjéről. A Polgári Törvénykönyv 3.193. cikke értelmében a közös megegyezés alapján történő válás (3.51. cikk) vagy különválás (3.73. cikk) esetén a házastársak a kiskorú gyermekeik tartására vonatkozó kölcsönös kötelezettségeiket, valamint a tartás módját, összegét és formáját meghatározó megállapodást kötnek. A megállapodást a bíróság hagyja jóvá (3.53. cikk). A kiskorú gyermekek szülei akkor is köthetnek a gyermekeik tartásáról szóló megállapodást, ha válásuk egyéb indokok alapján történik. Ha az egyik szülő nem teljesíti a kiskorú gyermekeik tartására vonatkozó, a bíróság által jóváhagyott megállapodást, a másik szülőnek joga van bírósághoz fordulni a végrehajtás elrendelése céljából.

6. Ha a szülők nem tudnak megállapodásra jutni a szülői felelősség kérdésében, milyen egyéb, bíróságon kívüli alternatív megoldások vannak a konfliktus rendezésére?

Litvániában nincs alternatív mód a szülői felelősséggel kapcsolatos konfliktus rendezésére. A szülők csak a bíróságon rendezhetik vitájukat.

7. Ha a szülők bírósághoz fordulnak, mely kérdésekben hozhat döntést a bíró a gyermekkel kapcsolatban?

Ha a szülők bírósághoz fordulnak, a bíró a gyermeket érintő valamennyi kérdéssel kapcsolatban dönthet, ideértve a gyermek elhelyezését, a szülők láthatási/látogatási jogait, a kiskorú gyermekek tartását és egyéb, a bírósághoz benyújtott kérelemben megjelölt kérdést.

8. Ha a bíróság a szülői felügyeletet csak az egyik szülőnek ítéli meg, az egyben azt is jelenti, hogy a jogot gyakorló szülő a másik szülő megkérdezése nélkül dönthet a gyermeket érintő minden kérdésben?

A Polgári Törvénykönyv 3.156. cikke értelmében az apa és az anya egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek gyermekeik tekintetében. A szülők egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel bírnak gyermekeiket illetően függetlenül attól, hogy a gyermek házasságban vagy házasságban nem élő pár gyermekeként, válás vagy a házasság bíróság általi érvénytelenítése vagy különválás után jött a világra. A szülőknek joguk és kötelességük, hogy felneveljék gyermekeiket; felelősek gyermekeik iskoláztatásáért és fejlődésükért, egészségükért, valamint azok szellemi és erkölcsi útmutatásáért. Az említett kötelességek teljesítése során a szülők elsőbbségi joggal rendelkeznek más személyek jogaival szemben. A szülőknek meg kell teremteniük gyermekeik számára az iskolaköteles életkoruk alatt történő tanuláshoz szükséges feltételeket.

Lap tetejeLap teteje

Kizárólag akkor állhat elő az az eset, hogy csak az egyik szülő rendelkezik a felügyelettel, ha annak gyakorlását az egyik szülő esetében korlátozták. Ha a szülők (az apa vagy az anya) nem teljesítik a gyermekeik felnevelésére vonatkozó kötelességüket, vagy szülői hatalmukkal visszaélnek, vagy kegyetlenül bánnak gyermekeikkel, vagy erkölcstelen magatartásukkal káros hatást gyakorolnak gyermekeikre, vagy nem gondoskodnak róluk, a bíróság ítéletet hozhat (az apa vagy az anya) szülői hatalmának ideiglenes vagy határozatlan idejű korlátozásáról. A szülői hatalom ideiglenes vagy határozatlan idejű korlátozása a szülőknek a vérrokonságon alapuló és törvény szerinti személyes és tulajdonjogainak felfüggesztését vonja maga után. A szülők azonban megtartják a láthatás jogát, kivéve, ha az ellentétes a gyermek érdekeivel. Ha a szülői hatalmat határozatlan ideig korlátozták, a gyermeket a szülők beleegyezése nélkül örökbe fogadhatják.

9. Mit jelent a gyakorlatban, ha a bíróság úgy dönt, hogy a két szülő közösen gyakorolja a szülői felügyeletet?

A gyermekek iskoláztatásához és a szülői felelősség egyéb kérdéseihez kapcsolódó valamennyi kérdésről a szülők közös megegyezéssel döntenek. Megegyezés hiányában a bíróság dönt a vitás kérdésben.

A gyermekkel való kapcsolattartás és a gyermek iskoláztatásában való részvétel iránti kérelmeket a gyermek apja, anyja vagy jogilag cselekvőképtelen kiskorú szüleinek szülei (gyám/gondnok) nyújthatják be. A bíróság meghatározza a különvált szülők gyermekükkel való kapcsolattartásának menetét, figyelembe véve a gyermek érdekeit, és lehetőséget teremtve arra, hogy a különvált szülők a lehető legnagyobb mértékben részt vegyenek a gyermek iskoláztatásában. A gyermekkel való lehető legkisebb mértékű megengedett kapcsolattartás csak akkor rendelhető el, ha a folyamatos, lehető legnagyobb mértékű megengedett kapcsolattartás ellentétes a gyermek érdekeivel.

Lap tetejeLap teteje

10. Ha valaki szülői felelősséggel kapcsolatos kérelmet kíván benyújtani, melyik bírósághoz vagy hatósághoz kell fordulnia? Milyen alaki szabályokat kell betartani, és milyen iratokat kell csatolni a kérelemhez?

Ha egy személy szülői felelősséggel kapcsolatos kérelmet kíván benyújtani, a kerületi bírósághoz kell fordulnia. A kérelemben meghatározott követelményektől, valamint a (a szülői felelősséghez fűződő) vitás, megoldandó vagy meghatározandó jogoktól és kötelességektől függ, hogy milyen alaki szabályokat kell betartani, és milyen iratokat kell csatolni a kérelemhez.

11. Milyen eljárás érvényes ezen esetekre? Van-e sürgősségi eljárás?

A szülői felelősség főbb vitáit és kérdéseit egyszerűsített eljárásban vizsgálják.

12. Igényelhető-e jogsegély az eljárás költségeinek fedezésére?

Jogsegély a jogsegélyről szóló törvény (az állam által garantált jogsegélyről szóló törvény) szerint igényelhető. A jogsegély igényelhetősége az adott személy pénzügyi helyzetétől függ.

13. Lehet-e fellebbezni a szülői felelősséggel kapcsolatban hozott döntés ellen?

Lehet.

14. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy bírósághoz vagy egy adott hatósághoz kell fordulni a szülői felelősséggel kapcsolatos döntés végrehajtása érdekében. Milyen eljárás követendő ilyen esetekben?

A bírósági végrehajtó kötelezően végrehajtja a bíróság határozatait.

Lap tetejeLap teteje

15. Mi a teendő, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősség tárgyában hozott döntést Litvániában akar elismertetni vagy végrehajtatni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben?

A külföldi bíróságok határozatainak elismerését a polgári perrendtartás szabályozza. A külföldi bíróság által hozott határozat elismerése iránti kérelmet a litván fellebbviteli bírósághoz kell benyújtani. Az elismerést kérő fél bemutatja az ítéletet, annak litván nyelvű fordítását, a határozat hatályba lépéséről szóló igazolást, és bizonyítékot szolgáltat arról, hogy a távol lévő felet kellően tájékoztatták az ügy meghallgatásának helyéről és idejéről.

16. Melyik bírósághoz kell fordulni Litvániában, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősséggel kapcsolatban hozott döntés elismerése ellen kíván tiltakozni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben?

A panaszt a litván Legfelsőbb Bírósághoz kell benyújtani, amelyet a polgári perrendtartás szerint szabályozott megsemmisítési eljárás alapján vizsgálnak meg.

17. Milyen jogszabály érvényes olyan szülői felelősséggel kapcsolatos eljárás esetén, amikor a gyermek vagy a felek nem Litvániában élnek, illetve más az állampolgárságuk?

A gyermek származásának megállapítására (törvényesítésére) alkalmazandó jogot a Polgári Törvénykönyv 1.31. cikke szabályozza. A gyermek származását (az apaság vagy anyaság megállapítását vagy azok vélelmének megtámadását) vagy annak az államnak a joga szerint állapítják meg, amelyikben a gyermek születésekor állampolgárságát kapta, vagy amelyiket a gyermek születésekor annak lakóhelyének ismerik el, vagy amelyikben az egyik szülő lakóhelye található, vagy amelyiknek az egyik szülő állampolgára volt a gyermek születésekor – attól függően, hogy a gyermek számára melyik a legelőnyösebb. A törvényesítésből eredő következményeket annak az államnak a joga szabályozza, amelyikben a gyermek lakóhelye található. Ha a gyermeknek vagy szülei egyikének lakóhelye a Litván Köztársaságban található, a törvényesítés kérdéseiről a Litván Köztársaság bíróságai vagy más állami intézmények határoznak. Az apaság (anyaság) elismerése során a szülők (az apa vagy az anya) jogi cselekvőképességét annak az államnak a joga szabályozza, ahol azok lakóhelye található az elismerés időpontjában. Az apaság (anyaság) elismerésének formáját annak az államnak a joga szabályozza, amelyikben az elismerésre vonatkozó döntést meghozták, vagy amelyikben a gyermek lakóhelye található. Ugyanezek a rendelkezések vonatkoznak a házasságon kívül született gyermek törvényesítésére is.

A szülők és a gyermek közötti kapcsolatra alkalmazandó jogról az 1.32. cikk rendelkezik. A szülők és a gyermek közötti személyes kapcsolatokat és tulajdonviszonyokat a gyermek lakóhelye szerinti állam joga szabályozza. Ha egyik szülő sem abban az államban lakik, ahol a gyermek lakóhelye található, bár a gyermek és annak szülei ugyanazon állam állampolgárai, a közös állampolgárságuk szerinti állam joga az alkalmazandó.

A kiskorúak védelmére, a gyámságra és a gondnokságra alkalmazandó jogot a kiskorúak védelme tekintetében a hatóságok jogköréről és az alkalmazandó jogról szóló 1961. október 5-i hágai egyezmény szerint határozzák meg.

A családon belüli tartási kötelezettségeket (tartásdíj) a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló 1973. október 2-i hágai egyezmény szabályozza.

« Szülői felelősség - Általános információk | Litvánia - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 21-06-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság