Európai Bizottság > EIH > Szülői felelősség > Olaszország

Utolsó frissítés: 08-11-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Szülői felelősség - Olaszország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


A frissitett változat megtekinthetö italiano
 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelent a gyakorlatban a jogi értelemben vett szülői felelősség fogalma? Melyek a szülői felelősséggel rendelkező személy jogai és kötelességei? 1.
2. Általában ki gyakorolja a gyermek felett a szülői felelősséget? 2.
3. Ha a szülők nem tudják vagy nem akarják gyakorolni a szülői felelősséget gyermekeik felett, kinevezhető-e helyettük egy másik személy? 3.
4. Ha a szülők elválnak vagy különválnak, hogyan születik döntés a szülői felelősség további gyakorlásáról? 4.
5. Ha a szülők megállapodást kötnek a szülői felelősség tárgyában, milyen alaki szabályokat kell betartani ahhoz, hogy megállapodásuk jogilag kötelező erejű legyen? 5.
6. Ha a szülők nem tudnak megállapodásra jutni a szülői felelősség kérdésében, milyen egyéb, bíróságon kívüli alternatív megoldások vannak a konfliktus rendezésére? 6.
7. Ha a szülők bírósághoz fordulnak, mely kérdésekben hozhat döntést a bíró a gyermekkel kapcsolatban? 7.
8. Ha a bíróság a szülői felügyeletet csak az egyik szülőnek ítéli meg, az egyben azt is jelenti, hogy a jogot gyakorló szülő a másik szülő megkérdezése nélkül dönthet a gyermeket érintő minden kérdésben? 8.
9. Mit jelent a gyakorlatban, ha a bíróság úgy dönt, hogy a két szülő közösen gyakorolja a szülői felügyeletet? 9.
10. Ha valaki szülői felelősséggel kapcsolatos kérelmet kíván benyújtani, melyik bírósághoz vagy hatósághoz kell fordulnia? Milyen alaki szabályokat kell betartani, és milyen iratokat kell csatolni a kérelemhez? 10.
11. Milyen eljárás érvényes ezen esetekre? Van-e sürgősségi eljárás? 11.
12. Igényelhető-e költségmentesség az eljárás költségeinek fedezésére? 12.
13. Lehet-e fellebbezni a szülői felelősséggel kapcsolatban hozott határozat ellen? 13.
14. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy bírósághoz kell fordulni a szülői felelősséggel kapcsolatos határozat végrehajtása érdekében. Milyen bírósághoz kell fordulni és milyen eljárás követendő ilyen esetekben? 14.
15. Mi a teendő, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősség tárgyában hozott döntést Olaszországban akar elismertetni vagy végrehajtatni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben? 15.
16. Melyik bírósághoz kell fordulni, ha valaki a szülői felelősséggel kapcsolatban másik tagállam bírósága által hozott határozat elismerését kívánja kifogásolni? Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetekben? 16.
17. Milyen jogszabály érvényes olyan szülői felelősséggel kapcsolatos eljárás esetén, amikor a gyermek vagy a felek nem Olaszországban élnek, illetve állampolgárságuk különböző? 17.

 

1. Mit jelent a gyakorlatban a jogi értelemben vett szülői felelősség fogalma? Melyek a szülői felelősséggel rendelkező személy jogai és kötelességei?

A szülői felelősség mindazon jogokat és kötelezettségeket jelenti, amelyeket a jog a gyermekkel kapcsolatban a szülőkre ruház, és amelyeket kizárólag a gyermek érdekében lehet és kell gyakorolni és teljesíteni.

A gyermekükért felelős szülőknek döntéseket kell hozniuk a gyermek jólétével, felnevelésével és oktatásával kapcsolatban. A szülők a gyermek vagy születendő gyermek jogi képviselői, gyermekük nevében tárgyalhatnak, és gyermeküket a bíróság előtt képviselhetik. A szülők felelősek a kiskorú rendszeres pénzügyeinek intézéséért, bár különleges esetben a gyámhatósági feladatokat ellátó bíróság másként rendelkezhet. Ha a jog másként nem rendelkezik, a szülőknek korlátozott idejű dologi joguk van a gyermek vagyona felett.

A szülői felelősség azonban a szülők leszármazottainak eltartását, felnevelését és oktatását is magában foglalja.

2. Általában ki gyakorolja a gyermek felett a szülői felelősséget?

A szülői felelősség mindkét szülőt terheli, a szülői felelősséget a szülőknek közösen, egyetértésben kell gyakorolniuk a gyermek nagykorúvá vagy függetlenné válásáig. Ha a szülők különösen fontos kérdésekben nem értenek egyet, bármelyik szülő a családügyi bírósághoz fordulhat, amely a felelősséget arra a szülőre ruházza, aki a bíróság megítélése szerint az adott esetben a leginkább alkalmas a gyermek érdekeinek védelmére.

Lap tetejeLap teteje

Természetes leszármazás esetén a gyermeket elismerő és együtt élő szülők felelősek a gyermekért. Ha a szülők nem élnek együtt, a felelősség azé a szülőé, akivel a gyermek együtt él, illetve amennyiben a gyermek egyik szülővel sem él együtt, a felelősség a gyermeket elsőként elismerő szülőre hárul.

Mindenesetre a szülői felelősséggel nem rendelkező szülő fenntartja a jogot a gyermek felnevelésének, iskoláztatásának és életkörülményeinek felügyeletére.

3. Ha a szülők nem tudják vagy nem akarják gyakorolni a szülői felelősséget gyermekeik felett, kinevezhető-e helyettük egy másik személy?

Ha mindkét szülő elhunyt vagy más okból nem tudja teljesíteni szülői feladatait, a gyermek érdekeltségeinek helye szerint illetékes bíróság gyámot nevez ki a gyermekhez.

Ha a szülők nem gyakorolják jogaikat és nem teljesítik kötelezettségeiket, e magatartásukat figyelembe veszik, amikor a szülői felelősség visszavonásáról, vagy arról döntenek, hogy a gyermek örökbeadható, mivel szülei elhagyták. Ezeket az intézkedéseket a gyám kinevezése előtt rendelik el, kivéve, ha az eljárás során, a szülői felelősség felfüggesztését követően ideiglenes kinevezésről rendelkeznek.

4. Ha a szülők elválnak vagy különválnak, hogyan születik döntés a szülői felelősség további gyakorlásáról?

Különválás vagy a házasság felbontása esetén a bíróság dönt a szülői felelősség kérdésében.

Ha a különválás közös megegyezéssel történik, vagy a házaspár közös megegyezéssel kérte a házasság felbontását, a bíróság a különválásról, illetve a házasság felbontásáról szóló végzés kibocsátása során vizsgálja a gyermek helyzetét.

Lap tetejeLap teteje

A házaspár bármikor kérheti a gyermek helyzetének felülvizsgálatát, és a felülvizsgálatot a rebus sic stantibus elv alapján folytatják le.

5. Ha a szülők megállapodást kötnek a szülői felelősség tárgyában, milyen alaki szabályokat kell betartani ahhoz, hogy megállapodásuk jogilag kötelező erejű legyen?

Különválás vagy a házasság felbontása esetén a szülői felelősség kérdésével a különválásról vagy a házasság felbontásáról szóló döntés foglalkozik. A bíróság köteles figyelembe venni a felek megegyezését, amely azonban rá nézve nem kötelező erejű. A bíróság saját megállapításai alapján vagy az egyik fél kérelmére különböző intézkedéseket hozhat (vö. a Polgári Perrendtartás 155. szakasza és az 1970/898. törvény 6. szakasza).

Ha a különválás közös megegyezéssel történik, és a szülők a gyermek felügyeletéről és eltartásáról olyan megegyezést kötnek, amely nem szolgálja a gyermek érdekét, a bíróság ismerteti a szükséges változtatásokat, és ha a megoldás nem elfogadható, a bíróság a döntéshozatal során elutasíthatja a megegyezést (vö. a Polgári Perrendtartás 158. szakasza).

Ha a házasság felbontását mindkét fél kérte, és a bíróság megállapítja, hogy a gyermekekre vonatkozó feltételek nem szolgálják a gyermekek érdekét, az ügyet rendes eljárásban tárgyalják, tehát a szülők kötelesek az ügyet vizsgáló bíró előtt megjelenni (vö. az 1970/898. törvény 4. szakasza).

6. Ha a szülők nem tudnak megállapodásra jutni a szülői felelősség kérdésében, milyen egyéb, bíróságon kívüli alternatív megoldások vannak a konfliktus rendezésére?

Nincs alternatív vitarendezési mód ezekre a problémákra. A bíróság – különösen a családügyi bíróság – a szociális szolgálatoktól is segítséget kérhet, esetleg közvetítés formájában, amelynek célja közösen olyan megoldást kidolgozni, amely a bíróságra benyújtható.

Lap tetejeLap teteje

7. Ha a szülők bírósághoz fordulnak, mely kérdésekben hozhat döntést a bíró a gyermekkel kapcsolatban? 

A különválásról vagy házasság felbontásáról szóló végzést kibocsátó bíróság:

  • határoz arról, hogy a házaspár melyik tagját illeti meg a szülői felügyeleti jog, és megállapítja a szülői felügyeleti joggal nem rendelkező szülő láthatási jogát; a bíróság együttes vagy felváltva gyakorolt felügyeletet is elrendelhet, amelyekről a házasság felbontásáról szóló jogszabály kifejezetten rendelkezik, amelyek azonban különválás esetén is alkalmazhatók;
  • meghatározza a gyermekek eltartásához, felneveléséhez és iskoláztatásához a másik fél által kötelezően nyújtandó hozzájárulás mértékét és módját;
  • határoz arról, kit illet a család otthonában tartózkodás joga, különös tekintettel arra a szülőre, aki a felügyeleti jogot gyakorolja a gyermek felett;
  • megfelelően rendelkezik a gyermek vagyonának kezeléséről, közös felügyelet esetén megállapítja, hogy afelett mindkét szülő - korlátozott időtartamra - dologi jogokkal rendelkezik;
  • meghozza a gyermekkel kapcsolatos egyéb intézkedéseket (például az esetjog kimondja, hogy a gyermekek érdeke a nagyszülőkel való kapcsolattartás, és kialakította a találkozás szabályait).

8. Ha a bíróság a szülői felügyeletet csak az egyik szülőnek ítéli meg, az egyben azt is jelenti, hogy a jogot gyakorló szülő a másik szülő megkérdezése nélkül dönthet a gyermeket érintő minden kérdésben?

Főszabályként – eltérő bírósági rendelkezés hiányában – a gyermek felügyeletéért kizárólag a szülői felügyeleti joggal rendelkező szülő felelős.

Lap tetejeLap teteje

A gyermekkel kapcsolatos legfontosabb döntéseket azonban – eltérő bírósági rendelkezés hiányában – mindkét szülőnek közösen kell meghoznia.

Az esetjog értelmében fontos döntésnek minősül az iskolaválasztás és oktatási irány, a pályaválasztás, amely irányban a gyermek továbbtanul, a nem sürgős ügyek eldöntése (ha nincs más megoldás, a tájékoztatási kötelezettség nem fontos), a gyermeknek az országból történő tartós kivitelére vonatkozó döntés (egyes esetekben a gyermek felügyeleti jogával rendelkező szülő által hozott döntés a gyermek érdekében hozottnak minősül, bár a láthatási jogot újra meg kell határozni – vö. a Semmítőszék 1995/1732. határozata).

9. Mit jelent a gyakorlatban, ha a bíróság úgy dönt, hogy a két szülő közösen gyakorolja a szülői felügyeletet?

A bíróság döntése értelmében a szülők közös felügyeleti joggal is rendelkezhetnek, amennyiben a bíróság megítélése szerint ez a gyermekek érdeke, különös tekintettel a gyermekek életkorára.

A módosított 1970/898. törvény 6. szakaszában megállapított szabályok nem túlságosan előíró jellegűek, a jogszabály a részleteket a bíróság mérlegelésére bízza.

A gyakorlatban, ha a bíróság a közös felügyeleti jog mellett dönt, a gyermek az egyik szülővel (általában az anyával) él együtt, ellenben a másik szülő nagyobb szerepet játszik a gyermek életében. Bár a jog igyekszik a konfliktusokat csökkenteni és a szülőket együttműködésre ösztönözni, nem mindig ez az eredmény, és a bíróságok valójában ritkán ítélnek meg közös felügyeleti jogot.

Lap tetejeLap teteje

A felváltva gyakorolt felügyeleti jog még ritkább, mivel az esetjog általános vélekedése szerint ez olyan megoldás, ami nem biztosít stabil életvitelt a gyermekek és szülők számára.

A parlament előtt jelenleg zajlik a közös felügyeletről szóló törvényjavaslat vitája.

10. Ha valaki szülői felelősséggel kapcsolatos kérelmet kíván benyújtani, melyik bírósághoz vagy hatósághoz kell fordulnia? Milyen alaki szabályokat kell betartani, és milyen iratokat kell csatolni a kérelemhez?

  1. A gyermekek felügyeleti joga iránti kérelmet a különválást vagy a házasság felbontását követően a különválásról illetve a házasság felbontásáról szóló végzést kibocsátó bíróságon kell benyújtani. A kereset formájában benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell az alapjául szolgáló körülmények leírását, és igazolni kell a törvényes vagy törvényesített gyermekek, illetve a mindkét házastárs által házasságuk fennállása alatt örökbefogadott gyermekek létezését. Az utolsó kereseti igazolást csatolni kell a keresethez, illetve ellenkérelemhez (vö. az 1970/898. törvény 4. szakasza és módosításai).
  2. Ha az egyik vagy mindkét szülő bántalmazza a gyermeket, a gyermeknek a kérelem benyújtásakor fennálló szokásos tartózkodási helye szerinti családügyi bíróság végzést bocsáthat ki a szülői felügyeletre vonatkozóan. A családügyi bíróság minden alkalmas intézkedést megtehet, ideértve olyan végzés kibocsátását is, amely eltiltja a bántalmazó szülőt a család otthonába történő belépéstől, vagy megfosztja őt felügyeleti jogától. Az említett intézkedések bármikor hatályon kívül helyezhetők.
  3. Ha a szülők nem házasok, a szülői felelősséggel kapcsolatos kérdésekről a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti bíróság határoz.

11. Milyen eljárás érvényes ezen esetekre? Van-e sürgősségi eljárás?

  1. Ha a szülői felügyeletről a különválást vagy a házasság felbontását kimondó végzés kibocsátását követően döntenek, a különválási eljárás vagy a bontóper szabályai alkalmazandók (ld. a házasság felbontásáról szóló végzés). Amennyiben a tárgyalás idején a békítési kísérlet sikertelenül zárult, a gyermek érdekében sürgős ideiglenes intézkedéseket hoznak, amelyek szükség esetén végrehajthatóak. Sürgősségi eljárásról nincs rendelkezés, de nincs is rá szükség. Ha a szülő bántalmazza a gyermeket, a családügyi bíróság meghozza az általa szükségesnek ítélt sürgősségi intézkedéseket.
  2. A szülői felelősséggel kapcsolatos kérdéseket (azaz a 10. kérdés B és C alpontjában említett ügyeket is) a családügyi bíróságnak kell tárgyalnia. Az eljárásra a Polgári Törvénykönyv 336. szakasza vonatkozik, a tanácsokban zajló eljárásokra vonatkozó általános rendelkezésekkel összefüggésben (a Polgári Perrendtartás 737. és következő szakaszai). A másik szülő, mindkét szülő vagy az ügyészség kérelmére válaszul a bíróság a döntéshozatal előtt meghallgatja az összefoglaló tényállást, az ügyészt és azt a szülőt, akivel szemben az intézkedés meghozatalát kérték. Sürgős esetben a bíróság a gyermek érdekében ideiglenes intézkedést is hozhat. Védőügyvéd jelenlétére ebben a szakban nincs szükség. A parlament előtt jelenleg zajlik az ilyen eljárásokban kötelezően előírt szakértő védőről szóló törvényjavaslat vitája.

12. Igényelhető-e költségmentesség az eljárás költségeinek fedezésére?

Költségmentesség igényelhető az eljárás költségei (a szakértői véleményt is beleértve) és az ügyvédi díj fedezésére. Hangsúlyozandó továbbá, hogy a különválási eljárásnál, a bontópernél és a szülői felelősséggel kapcsolatos eljárásoknál nem azok a szokásos díjtételek alkalmazandók, amelyek a polgári ügyek tárgyalási jegyzékbe történő felvételére vagy a peren kívüli eljárások bármely szakaszára irányadóak (vö. az egységes szerkezetbe foglalt 115/2002. törvény 10. szakasza).

Lap tetejeLap teteje

13. Lehet-e fellebbezni a szülői felelősséggel kapcsolatban hozott határozat ellen?

  • A szülői felelősség kérdésében a különválási eljárás vagy a bontóper során hozott határozatok megfellebbezhetők; további fellebbezés nyújtható be az eredeti fellebbezés ügyében hozott határozat ellen a Semmítőszékhez.
  • A különválási eljárás vagy a bontóper során megállapított feltételeket megváltoztató határozatok elleni fellebbezést a fellebbviteli bíróságon kell benyújtani a határozat kézbesítésétől számított 10 napon belül (a Polgári Perrendtartás 710. és 737. szakasza; az 1970/898. törvény 9. szakasza és annak későbbi módosításai). A fellebbviteli bíróság döntése ellen semmítő fellebbezés nyújtható be (kizárólag jogsértés esetén) az Alkotmány 111. cikke alapján (Semmítőszék, 2004, 24265).
  • A családügyi bíróság a kérelemre válaszul korlátozhatja vagy csökkentheti a szülői felelősség mértékét, ha végzést bocsátottak ki a különválásról vagy a házasság felbontásáról. A családügyi bíróság határozata ellen a fellebbviteli bíróságon nyújtható be fellebbezés a határozat közlésétől számított 10 napon belül. A fellebbviteli bíróság döntése ellen semmítő fellebbezés nyújtható be.

14. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy bírósághoz kell fordulni a szülői felelősséggel kapcsolatos határozat végrehajtása érdekében. Milyen bírósághoz kell fordulni és milyen eljárás követendő ilyen esetekben?

Eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában a bírósági végzések és más határozatok végrehajthatóságához a végzésnek, illetve határozatnak erről szóló záradékot kell tartalmaznia.

Lap tetejeLap teteje

A bírósági titkár látja el záradékkal a határozatot (vö. a Polgári Perrendtartás 475. szakasza), miután ellenőrizte, hogy a rendes fellebbezésre, a semmítő fellebbezésre, illetve a visszavonásra a Polgári Perrendtartás 395. szakaszának (4) bekezdése és 395. szakaszának (5) bekezdése alapján rendelkezésre álló határidő lejárt.

A végrehajthatóságról szóló végzés – a bírósági titkári irodán lepecsételt egyetlen határozatpéldány formájában – kizárólag azon fél részére bocsátható ki, akinek javára a határozat szól. Az érintett fél a határozatot hozó hivatal vezetőjétől további példányokat kérhet, aki kibocsátja a szükséges végzést (a Polgári Perrendtartás 475. szakasza és a végrehajtási rendelet 124. és 153. szakasza alapján).

15. Mi a teendő, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősség tárgyában hozott döntést Olaszországban akar elismertetni vagy végrehajtatni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben?

  • Az olasz rendszer reformjáról szóló 1995/218 törvény értelmében a nem olasz bíróságok által hozott nemzetközi magánjogi ítéleteket automatikusan elismerik, ha azonban ezeket megtámadják vagy végre kell azokat hajtatni, felülvizsgálatuk kizárólag az eseményt követően történhet. Az ügyet a végrehajtás helye szerinti fellebbviteli bíróság elé utalják. Különleges rendelkezés hiányában az ügy az első fokú rendes eljárás szabályai szerint zajlik, bár az ügyet bírói testület vizsgálja. A jogerős döntést ítélet formájában kell meghozni.
  • A szülői felelősség tárgyában más tagállamban (Dánia kivételével) hozott határozatokra (a szülői felelősség átruházása, gyakorlása, átadása, teljes vagy részleges visszavonása, továbbá védintézkedések a gyermek vagyonának kezelésével, védelmével, illetve felszámolásával kapcsolatban) a 2201/2003/EK tanácsi rendelet (Brüsszel II.) az irányadó, amely elsőbbséget élvez az ugyanezen tárgyú multinacionális megállapodásokkal szemben; továbbá a 2201/2003/EK rendelet (amely az említett rendeletet kifejezetten hatályon kívül helyezi) a korábbi Brüsszel II. rendelet alkalmazási körének kiterjesztésén túlmenően rendelkezik a gyermek láthatásával és hazatelepülésével kapcsolatos határozatok automatikus, külön eljárás nélkül történő elismeréséről és végrehajthatóságáról valamennyi tagállamban.

A szülői felelősséggel kapcsolatos minden más határozatot is automatikusan elismernek. Bármelyik érintett fél kérheti azonban a határozat elismerését vagy el nem ismerését a rendeletben meghatározott indokok alapján (21. és 23. cikk).

Lap tetejeLap teteje

Az eljárás két szakaszból áll, amelyet a rendelet (30. cikk) részben meghatároz: az első szakasz egy ex parte kibocsátott figyelmeztetés, a második szakasz pedig kifogással kezdődik, amelynek során a kontradiktórius eljárás valamennyi szabályát be kell tartani.

A legitimálás az érdekelt fél feladata, aki igényét panasz formájában nyújtja be. Az ügyben illetékes bíróság az azon személy lakóhelye szerinti bíróság, akivel szemben a végrehajtási végzést kibocsátották, illetőleg a kérelemben megnevezett gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti bíróság. Ha az említett helyek egyike sem abban a tagállamban található, ahol a határozatot végre kívánják hajtatni, a végrehajtás helye szerinti bíróság az illetékes.

A kérelemhez csatolni kell a határozat másolatát és a rendelet 39. cikkében említett szabványos igazolást. A bíróság azonban ezek benyújtására határidőt szabhat, elfogadhat egyenértékű okiratokat, illetve - amennyiben úgy véli, hogy a dokumentumok nem szükségesek a döntéshez - azok benyújtásától eltekinthet.

  • Ha a határozatot végre kell hajtatni, az érdekelt félnek kérnie kell a végrehajthatóvá nyilvánítást. A joghatóság és az eljárásra való illetékesség meghatározása az elismerésre vonatkozó szabályok alapján történik.
  • A tartási kötelezettséggel kapcsolatos kérdések a 44/2001/EK rendelet hatálya alá tartoznak.

16. Melyik bírósághoz kell fordulni, ha valaki a szülői felelősséggel kapcsolatban másik tagállam bírósága által hozott határozat elismerését kívánja kifogásolni? Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetekben?

A fellebbezést a fellebbviteli bíróságon kell benyújtani. A joghatóság kérdésében a rendeletben meghatározott követelmények alapján határoznak. Ha fellebbezést nyújtanak be, a bíróság a peres eljárás szabályait alkalmazza, és megállapítási ítélettel zárja az eljárást, amely a Semmítőszéken megfellebbezhető.

Lap tetejeLap teteje

17. Milyen jogszabály érvényes olyan szülői felelősséggel kapcsolatos eljárás esetén, amikor a gyermek vagy a felek nem Olaszországban élnek, illetve állampolgárságuk különböző?

Az 1995/218. törvény 36. szakasza értelmében a gyermek jogállásától függ a szülők és gyermekeik között fennálló személyes és vagyoni kapcsolat, ideértve a szülői felelősséggel összefüggő kérdéseket is. Eltérő rendelkezés hiányában a viszonyítási pont a gyermeknek az ügy bíróság elé terjesztésének időpontjában fennálló állampolgársága. Ha a gyermek egynél több állampolgársággal rendelkezik, azon állam joga alkalmazandó, amellyel a gyermek kapcsolata a legszorosabb. A törvény 19. szakasza értelmében, ha a gyermek egynél több állampolgársággal rendelkezik, amelyek közül az egyik olasz, az olasz állampolgárság élvez elsőbbséget.

A gyermekvédelemmel kapcsolatos határozatokra vonatkozóan (a Polgári Törvénykönyv 330. és 333. szakasza alapján hozott intézkedéseket is ideértve) az 1995/218. törvény 42. szakasza az 1961. évi Hágai Egyezményre hivatkozik. Az egyezmény 3. cikke elrendeli, hogy valamennyi szerződő államnak kötelezően el kell ismernie a gyermek felügyelet alá helyezésének alapját képező azon jogviszonyokat (a szülői felelősséget is ideértve), amelyekre a gyermek állampolgársága szerinti állam hazai joga alkalmazandó; ez azt jelenti, hogy a 3. cikk a 36. cikkel megegyező feltételekkel alkalmazandó. Ha azonban a gyermek személyét vagy vagyonát súlyos kockázat fenyegeti, a gyermek szokásos lakóhelye szerinti állam hatóságai, illetve sürgős esetben a gyermek tartózkodási vagy a vagyon helye szerinti állam hatóságai a hazai jog alapján védintézkedéseket tehetnek (az egyezmény 8. és 9. cikke).

2005. december 31-i állapot.

« Szülői felelősség - Általános információk | Olaszország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 08-11-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság