Európai Bizottság > EIH > Szülői felelősség > Görögország

Utolsó frissítés: 22-06-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Szülői felelősség - Görögország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelent a gyakorlatban a jogi értelemben vett szülői felelősség fogalma? Melyek a szülői felelősséggel rendelkező személy jogai és kötelességei? 1.
2. Általában ki gyakorolja a gyermek felett a szülői felelősséget? 2.
3. Ha a szülők nem tudják vagy nem akarják gyakorolni a szülői felelősséget gyermekeik felett, kinevezhető-e helyettük egy másik személy? 3.
4. Ha a szülők elválnak vagy különválnak, hogyan születik döntés a szülői felelősség további gyakorlásáról? 4.
5. Ha a szülők megállapodást kötnek a szülői felelősség tárgyában, milyen alaki szabályokat kell betartani ahhoz, hogy a megállapodásuk jogilag kötelező érvényű legyen? 5.
6. Ha a szülők nem tudnak megállapodásra jutni a szülői felelősség kérdésében, milyen egyéb, bíróságon kívüli alternatív megoldások vannak a konfliktus rendezésére? 6.
7. Ha a szülők bírósághoz fordulnak, mely kérdésekben hozhat döntést a bíró a gyermekkel kapcsolatban? 7.
8. Ha a bíróság a szülői felügyeletet csak az egyik szülőnek ítéli meg, az egyben azt is jelenti, hogy a jogot gyakorló szülő a másik szülő megkérdezése nélkül dönthet a gyermeket érintő minden kérdésben? 8.
9. Mit jelent a gyakorlatban, ha a bíróság úgy dönt, hogy a két szülő közösen gyakorolja a szülői felügyeletet? 9.
10. Ha valaki szülői felelősséggel kapcsolatos kérelmet kíván benyújtani, melyik bírósághoz vagy hatósághoz kell fordulnia? Milyen alaki szabályokat kell betartani, és milyen iratokat kell csatolni a kérvényhez? 10.
11. Milyen eljárás érvényes ezen esetekre? Van-e sürgősségi eljárás? 11.
12. Igényelhető-e jogsegély az eljárás költségeinek fedezésére? 12.
13. Lehet-e fellebbezni a szülői felelősséggel kapcsolatban hozott határozat ellen? 13.
14. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy bírósághoz vagy egy adott hatósághoz kell folyamodni a szülői felelősséggel kapcsolatos döntés végrehajtása érdekében. Milyen eljárás követendő ilyen esetekben? 14.
15. Mi a teendő, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősség tárgyában hozott döntést Görögországban akar elismertetni vagy végrehajtatni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben? 15.
16. Melyik bírósághoz kell fordulni, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősséggel kapcsolatban hozott határozat elismerése ellen kíván tiltakozni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben? 16.
17. Milyen jogszabály érvényes olyan szülői felelősséggel kapcsolatos eljárás esetén, amikor a gyermek vagy a felek nem Görögországban élnek, illetve más az állampolgárságuk? 17.

 

1. Mit jelent a gyakorlatban a jogi értelemben vett szülői felelősség fogalma? Melyek a szülői felelősséggel rendelkező személy jogai és kötelességei?

A „szülői felelősség” jogi kifejezés, amely azt jelenti, hogy a gyermek személyét vagy vagyonát illető döntéseket elsősorban a szülőknek kell meghozni. A szülőknek joga és kötelessége a gyermekről gondoskodni, vagyonát kezelni, illetve a személyét vagy vagyonát érintő ügyekben, ügyletekben vagy jogvitákban a gyermeket képviselni.

2. Általában ki gyakorolja a gyermek felett a szülői felelősséget?

A szülői felelősséget a gyermek felett általában a szülők gyakorolják, feltéve, hogy házasok, és közös háztartásban élnek; egyikük halála, eltűntnek nyilvánítása vagy feltételezett halála, illetve szülői felelőssége megvonása esetén a másik szülő egyedül gyakorolja a szülői felelősséget. Amennyiben valamelyik szülő indokoltan nem tudja szülői felelősségét gyakorolni, vagy nem, illetve csak korlátozott mértékben köthet jogi ügyleteket, a szülői felelősséget a fentiekhez hasonlóan a másik szülő gyakorolja. Örökbefogadott gyermek esetén a szülői felelősséget az örökbefogadó szülők gyakorolják. Házasságon kívül született és nevelkedő gyermek esetében a szülői felelősséget az anya gyakorolja.

3. Ha a szülők nem tudják vagy nem akarják gyakorolni a szülői felelősséget gyermekeik felett, kinevezhető-e helyettük egy másik személy?

Igen. Ha a szülők nem tudják vagy nem akarják gyakorolni a szülői felelősséget, vagy szülői felelősségük valamely okból megszűnik, a bíróság bíró gyámot nevez ki a szülői felelősség gyakorlására.

Lap tetejeLap teteje

4. Ha a szülők elválnak vagy különválnak, hogyan születik döntés a szülői felelősség további gyakorlásáról?

Közös megegyezéssel történő válás esetén a szülők megállapodást kötnek a szülői felelősség vagy felügyelet általuk javasolt gyakorlási módjáról. A megállapodást csatolják válókeresetükhöz, amelyet benyújtanak a lakhelyük szerint illetékes, egyesbíró által képviselt elsőfokú bírósághoz; ezt a peren kívüli ügyek esetében alkalmazott eljárás követi. Amennyiben a szülők válókeresetüket a lakhelyük szerint illetékes, bíró és népi ülnökök által alkotott bírósági tanács által képviselt elsőfokú bírósághoz adják be azzal az indoklással, hogy házasságuk helyrehozhatatlanul megromlott, ezt a válóperek esetében alkalmazott eljárás követi. Keresetükben a szülők kérhetik, hogy egyikőjük vagy mindkettőjük kapjon szülői felelősséget, illetve külön eljárást is indíthatnak a lakhelyük szerint illetékes, egyesbíró által képviselt bíróságon, amely az ügyet a Polgári Törvénykönyv 681B. cikke szerint tárgyalja, és a gyermek érdekének megfelelően dönt. Amennyiben a válással vagy különválással kapcsolatban közvetlen veszély vagy sürgősségi körülmény merül fel, a lakhely szerint illetékes, egyesbíró által képviselt bíróság rendelkezés formájában ideiglenes határozatot hozhat a szülői felelősség kérdésében.

5. Ha a szülők megállapodást kötnek a szülői felelősség tárgyában, milyen alaki szabályokat kell betartani ahhoz, hogy a megállapodásuk jogilag kötelező érvényű legyen?

Ha a szülők megállapodnak a szülői felelősség gyakorlásának módjáról, az eljárás keretében írásbeli megállapodást nyújtanak be a lakhely szerinti és a tárgyban illetékes bíróságnak, és írásbeli előterjesztésükben említést tesznek e megállapodásról. A bíróság mérlegeli, hogy a megállapodás megfelel-e a gyermek érdekének, és ha úgy találja, hogy igen, annak megfelelően határoz a szülői felelősség kérdéséről.

Lap tetejeLap teteje

6. Ha a szülők nem tudnak megállapodásra jutni a szülői felelősség kérdésében, milyen egyéb, bíróságon kívüli alternatív megoldások vannak a konfliktus rendezésére?

A törvény nem kínál alternatív megoldásokat; a szülői felelősség csak bírósági eljárás keretében rendezhető.

7. Ha a szülők bírósághoz fordulnak, mely kérdésekben hozhat döntést a bíró a gyermekkel kapcsolatban?

Ha a szülők bírósághoz fordulnak, a bíró a szülői felelősséget biztosíthatja egyiküknek vagy mindkettőjüknek, megoszthatja közöttük, vagy harmadik személynek ítélheti. Válás, különválás vagy a házasság érvénytelenítése esetén a gyermek felügyeleti jogát az a szülő kapja, akivel a gyermek közös háztartásban fog élni; ebbe beleértendő a gyermek nevelése, felügyelete, iskoláztatása és lakhatása. A bíró továbbá meghatározza a másik szülő által fizetendő gyermektartás összegét, illetve dönt a gyermekkel való kapcsolattartása jogáról.

8. Ha a bíróság a szülői felügyeletet csak az egyik szülőnek ítéli meg, az egyben azt is jelenti, hogy a jogot gyakorló szülő a másik szülő megkérdezése nélkül dönthet a gyermeket érintő minden kérdésben?

A szabály értelmében a két szülőnek a szülői felelősség gyakorlásához kapcsolódó minden ügyben közösen kell dönteni. Ha azonban a bíróság úgy dönt, hogy az egyik szülő részére kizárólagos felügyeleti jogot biztosít, a kérdéses szülő egyedül is tehet a gyermek felügyeletével kapcsolatos rendes intézkedéseket, intézheti a gyermek rendes vagyonkezelését, vagy sürgős intézkedéseket tehet, illetve átveheti a gyermeknek címzett jogi nyilatkozatokat. Szintén a gyermekfelügyeleti joggal rendelkező szülő lép fel a gyermek nevében gyermektartási igénnyel a felügyeleti joggal nem rendelkező szülővel szemben. Amennyiben a másik szülőnek ellenvetése van a felügyeleti joggal rendelkező szülő valamely cselekedetével kapcsolatban azzal, hogy arra nem a rendes felügyelet vagy vagyonkezelés keretében került sor, illetve nem volt sürgős, a sértett fél bírósághoz fordulhat jogorvoslatért azon az alapon, hogy a kérdéses cselekedet kötelességszegés vagy a szülői felelősséggel való visszaélés volt. A másik szülő értesítésének elmulasztása akkor is a szülői felelősséggel való visszaélésnek minősülhet, ha a cselekedetet végrehajtó szülőnek jogában áll egyedül eljárni.

Lap tetejeLap teteje

9. Mit jelent a gyakorlatban, ha a bíróság úgy dönt, hogy a két szülő közösen gyakorolja a szülői felügyeletet?

Ha a bíróság úgy dönt, hogy a két szülő közösen gyakorolja a felügyeleti jogot, a szülők közösen, a gyermek érdekének megfelelően határoznak a felügyeleti jog gyakorlásáról.

10. Ha valaki szülői felelősséggel kapcsolatos kérelmet kíván benyújtani, melyik bírósághoz vagy hatósághoz kell fordulnia? Milyen alaki szabályokat kell betartani, és milyen iratokat kell csatolni a kérvényhez?

A szülői felelősség tekintetében az illetékes bíróság általában az egyesbíró által képviselt elsőfokú bíróság; amennyiben a szülői felelősség iránti kérelem a házasság helyrehozhatatlan megromlása okán benyújtott válókereset vagy a házasság érvénytelenítése iránti kereslet részét képezi, az illetékes bíróság a bíró és népi ülnökök által alkotott bírósági tanács által képviselt elsőfokú bíróság.

Más EU-tagállamok állampolgárai esetében a területileg illetékes bíróság az 1347/2000/EK tanácsi rendelet 2. és 3. cikkében megjelölt állam bírósága. Ez követően a területileg illetékes bíróság a házaspár utolsó közös lakhelye, majd az alperes lakhelye szerint illetékes bíróság. A kérelmet a bíróság titkársági hivatalához kell benyújtani, amely kitűzi a tárgyalás napját, és a kérelmező ügyvédje gondoskodik arról, hogy az alperes részére kikézbesítsenek egy példányt. Amennyiben az iratot az országon belül kell kikézbesíteni, az alperesnek bírósági kézbesítő kézbesíti ki. Külföldi kikézbesítésre tagállamok esetében az 1348/2000/EK tanácsi rendelet, az 1965. november 15-i Hágai Egyezmény által kötelezett államok esetében a Hágai Egyezmény alkalmazandó; egyéb esetekben a beadvány a megfelelő ügyészhez kerül, aki továbbítja a Külügyminisztériumba, hogy az alperesnek a szóban forgó ország törvényei szerint kikézbesítsék. Az ügyésznek szintén kikézbesítik a beadvány egy példányát, és kivonatát két újságban – egy Athénban, illetve az ügyet tárgyaló bíróság körzetében megjelenő lapban – is megjelentetik, ha az alperes címe nem ismeretes. Az ügy tárgyalására a két félnek a követeléseiket tartalmazó írásbeli nyilatkozatot és okirati bizonyítékokat kell benyújtani, a tárgyalás keretében pedig a bíróság tanúkat hallgat ki a két fél állításainak bizonyítása céljából. Amennyiben az alperes kellő időben jogszerű idézést kapott, és nem jelenik meg a tárgyaláson, a bíróság úgy tárgyalja meg az ügyet, mintha az alperes jelen lenne. Viszontkeresetet ugyanahhoz a bírósághoz lehet benyújtani kérelem formájában, amelyet a viszontalperesnek a tárgyalás napja előtt öt munkanappal ki kell kézbesíteni. A szociális szolgálatok által végzett szociális vizsgálatra a tárgyalás napját megelőzően kerül sor, és erről a bíróság részletes jelentést kap; amennyiben a bíróság szükségesnek ítéli, a kiskorú véleményét is meghallgatja. A tárgyalás napját követően három napon belül mindkét félnek joga van ellenbizonyítékokat beadni. Egy bizonyos idő elteltével a bíróság meghozza ítéletét, amelyben határoz a szülői felelősség gyakorlásának módjáról.

Lap tetejeLap teteje

11. Milyen eljárás érvényes ezen esetekre? Van-e sürgősségi eljárás?

Ezekben az esetekben a Polgári Törvénykönyv 681B. cikkében rögzített eljárást kell alkalmazni. Ez viszonylag gyors eljárás; a tárgyalás napját sokkal hamarabb kijelölik, mint más kerestek esetében, és általában a határozat is gyorsabban megszületik. Sürgősség vagy közvetlen veszély esetén ideiglenes óvintézkedések kérhetők a területileg illetékes, egyesbíró által képviselt elsőfokú bíróságtól. Azt követően, hogy a kérelem beérkezik a bíróság titkári hivatalához, nagyon gyorsan kitűzik a tárgyalás napját, és rövid határidőt szabnak meg a kérelem kikézbesítéséhez az alperes részére, aki telefonon vagy távirati úton is beidézhető. A tárgyaláson vagy a bíróság által megjelölt határidőre a felek az idevágó okiratok kíséretében leadják a követeléseiket tartalmazó dokumentumokat, a tanúk kihallgatására nyilvános tárgyalás formájában kerül sor, és a bíróság valószínűségi alapon rövid időn belül meghozza ítéletét. A viszontkereset kivizsgálására szóban, a tárgyaláson kerül sor.

12. Igényelhető-e jogsegély az eljárás költségeinek fedezésére?

Igen, jogsegély igényelhető, amennyiben a szóban forgó fél bizonyítja, hogy a saját maga és családja eltartásához szükséges anyagi eszközök korlátozása nélkül nem tudja kifizetni az eljárás költségeit, kivéve, ha a bíróság a keresetet nyilvánvalóan alaptalannak vagy alkalmatlannak találja.

Lap tetejeLap teteje

13. Lehet-e fellebbezni a szülői felelősséggel kapcsolatban hozott határozat ellen?

Igen, a megfelelő fellebbviteli bírósághoz.

14. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy bírósághoz vagy egy adott hatósághoz kell folyamodni a szülői felelősséggel kapcsolatos döntés végrehajtása érdekében. Milyen eljárás követendő ilyen esetekben?

A valamely személynek szülői felelősséget vagy felügyeleti jogot biztosító ítéletek a gyermek ugyanazon személy részére történő átadását is elrendelik. Amennyiben a gyermek átadására kötelezett személy ezt elmulasztja, a bíróság saját indítványozására pénzbüntetést szab ki, és/vagy őrizetbe veszi a szóban forgó felet. Ezen kívül amennyiben a gyermek átadására kötelezett személy nem veti magát alá a bíróság ítéletének, a bíróság közvetett végrehajtást, illetve a nyilatkozatok eskü általi megerősítését rendelheti el.

15. Mi a teendő, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősség tárgyában hozott döntést Görögországban akar elismertetni vagy végrehajtatni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben?

Az 1347/2000/EK tanácsi rendelet értelmében az egyik EU-tagállamban hozott ítéletet más tagállamok minden külön eljárás nélkül elismerik. A szülői felelősségről hozott ítélet görögországi elismertetéséhez kérelmet kell benyújtani az azon személy szokásos tartózkodási helye szerint illetékes, egyesbíró által képviselt elsőfokú bírósághoz, aki ellen az ítélet végrehajtandó, vagy a gyermek szokásos tartózkodási helye, illetve a végrehajtás helye szerint illetékes bírósághoz. A kérelemmel együtt az alábbiakat kell benyújtani:

Lap tetejeLap teteje

  1. Az ítélet egy példányát, amely megfelel a valódisága megállapításához szükséges feltételeknek;
  2. A 33. cikkben említett nyilatkozat, amely megjelöli az ítélkező bíróság nevét és az érintett személyeket, jelzi, hogy az ítéletre valamelyik fél távollétében került-e sor, hogy van-e helye fellebbezésnek, részesültek-e a felek jogsegélyben stb.;
  3. Amennyiben az ítéletre valamelyik fél távollétében került sor, egy eredeti példányt vagy egy hitelesített másolatot abból a dokumentumból, amely megállapítja, hogy a mulasztást elkövetett félnek kikézbesítették az eljárást megindító vagy azzal egyenértékű iratot, vagy bármely olyan iratot, amely rögzíti, hogy az alperes egyértelműen elfogadta a határozatot.

A tárgyalás napjáról szóló értesítés kézhezvételét követően a kérelmező köteles a kérelem egy példányát kikézbesíteni az alperesnek, a tárgyalás napját kijelölő dokumentummal és a tárgyalásra szóló idézéssel együtt. A bíróság nem okvetlenül bírálja felül a másik EU-tagállam ítélkező bíróságának bíráskodását: mérlegeli, hogy a határozat elismerése ellentétes lenne-e saját közrendjével; hogy az eljárást megindító kérelmet időben kikézbesítették-e a mulasztást elkövetett félnek ahhoz, hogy a szóban forgó fél védekezni tudjon; hogy a szóban forgó fél egyértelműen elfogadta-e a határozatot; illetve hogy az ítélet összeegyeztethetetlen-e az ugyanazon felek között lefolytatott korábbi eljárásokban az elismerést kérő tagállamban, egy másik tagállamban vagy az elismerést kérő tagállamban az elismerést feltételeinek megfelelő nem EU-tagállamban hozott ítélettel. Ha a bíróság elégedett a fentiekkel, elismeri az ítéletet.

Lap tetejeLap teteje

16. Melyik bírósághoz kell fordulni, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősséggel kapcsolatban hozott határozat elismerése ellen kíván tiltakozni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben?

Egy másik tagállam bírósága által hozott ítéletet elismerő ítélet ellen a fellebbviteli bíróságra beadott kereset formájában, a peres esetekre érvényes eljárás keretében lehet tiltakozni. Az ítélet ellen a kikézbesítést követő egy hónapon belül lehet fellebbezni. Amennyiben annak a félnek, aki ellen az ítéletet végre kell hajtani, a szokásos tartózkodási helyen nem abban a tagállamban van, ahol a végrehajtást elrendelték, fellebbezésre az ítélet kikézbesítését követően két hónap áll rendelkezésre. Ez a határidő nem hosszabbítható meg a távolság okán. Amennyiben az a fél, aki ellen az ítéletet végre kell hajtani, nem jelenik meg, a bíróság köteles az eljárást leállítani, amíg meg nem győződik arról, hogy a kérdéses felet jogszerűen és kellő időben beidézték, vagy hogy ennek érdekében minden erőfeszítést megtettek. A fellebbviteli bíróság ítélete jogkérdési alapon a Legfelsőbb Bíróság előtt megtámadható.

17. Milyen jogszabály érvényes olyan szülői felelősséggel kapcsolatos eljárás esetén, amikor a gyermek vagy a felek nem Görögországban élnek, illetve más az állampolgárságuk?

A szülői felelősség tekintetében az alábbi anyagi jogrendek irányadók, az itt megadott sorrendben:

  1. A szülők és a gyermekek utolsó azonos állampolgársága szerinti jogrend
  2. Az utolsó közös szokásos tartózkodási helyük szerinti jogrend, illetve
  3. A gyermek állampolgársága szerinti jogrend; ha a gyermek görög és külföldi állampolgár, a görög jogrend irányadó. Ha a gyermek több idegen ország állampolgára, akkor azon ország joga az irányadó, amellyel a gyermeknek a legerősebb kapcsolatai vannak.

Az irányadó perjog a lex fori alapelve értelmében a görög jog.

« Szülői felelősség - Általános információk | Görögország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 22-06-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság