Európai Bizottság > EIH > Szülői felelősség > Németország

Utolsó frissítés: 29-10-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Szülői felelősség - Németország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelent a gyakorlatban a jogi értelemben vett szülői felelősség fogalma? Melyek a szülői felelősséggel rendelkező személy jogai és kötelességei? 1.
2. Általában ki gyakorolja a gyermek felett a szülői felelősséget? 2.
3. Ha a szülők nem tudják vagy nem akarják gyakorolni a szülői felelősséget gyermekeik felett, kinevezhető-e helyettük egy másik személy? 3.
4. Ha a szülők elválnak vagy különválnak, hogyan születik döntés a szülői felelősség további gyakorlásáról? 4.
5. Ha a szülők megállapodást kötnek a szülői felelősség tárgyában, milyen alaki szabályokat kell betartani ahhoz, hogy megállapodásuk jogilag kötelező erejű legyen? 5.
6. Ha a szülők nem tudnak megállapodásra jutni a szülői felelősség kérdésében, milyen egyéb, bíróságon kívüli alternatív megoldások vannak a konfliktus rendezésére? 6.
7. Ha a szülők bírósághoz fordulnak, mely kérdésekben hozhat döntést a bíró a gyermekkel kapcsolatban? 7.
8. Ha a bíróság a szülői felügyeletet csak az egyik szülőnek ítéli meg, az egyben azt is jelenti, hogy a jogot gyakorló szülő a másik szülő előzetes megkérdezése nélkül dönthet a gyermeket érintő minden kérdésben? 8.
9. Mit jelent a gyakorlatban, ha a bíróság úgy dönt, hogy a két szülő közösen gyakorolja a szülői felügyeletet? 9.
10. Ha valaki szülői felelősséggel kapcsolatos kérelmet kíván benyújtani, melyik bírósághoz vagy hatósághoz kell fordulnia? Milyen alaki szabályokat kell betartani, és milyen iratokat kell csatolni a kérelemhez? 10.
11. Milyen eljárás érvényes ezen esetekre? Van-e sürgősségi eljárás? 11.
12. Igényelhető-e jogsegély az eljárás költségeinek fedezésére? 12.
13. Lehet-e fellebbezni a szülői felelősséggel kapcsolatban hozott döntés ellen? 13.
14. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy bírósághoz kell fordulni a szülői felelősséggel kapcsolatos döntés végrehajtása érdekében. Milyen bírósághoz kell fordulni és milyen eljárás követendő ilyen esetekben? 14.
15. Mi a teendő, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősség tárgyában hozott döntést Németországban akar elismertetni vagy végrehajtatni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben? 15.
16. Melyik bírósághoz kell fordulni, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősséggel kapcsolatban hozott határozatot kíván kifogásolni? Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetekben? 16.
17. Milyen jogszabály érvényes olyan szülői felelősséggel kapcsolatos eljárás esetén, amikor a gyermek vagy a felek nem Németországban élnek, illetve állampolgárságuk különböző? 17.

 

1. Mit jelent a gyakorlatban a jogi értelemben vett szülői felelősség fogalma? Melyek a szülői felelősséggel rendelkező személy jogai és kötelességei?

A „szülői felelősség” a szülőknek a gyermekkel kapcsolatos valamennyi jogát és kötelezettségét jelenti. A szülői felelősség lényeges része a szülői felügyelet. A szülőknek kiskorú gyermekeik vonatkozásában felügyeleti joguk és kötelezettségük áll fenn. Ez magában foglalja a gyermekről való gondoskodást, a gyermek vagyonának kezelését, valamint a gyermek képviseletében történő eljárást. A szülői felelősség körébe tartozik továbbá a gyermekek láthatására vonatkozó jog és a tartási kötelezettség.

2. Általában ki gyakorolja a gyermek felett a szülői felelősséget?

A szülők közös felügyeleti joggal rendelkeznek, ha:

  1. a gyermek házasságban született;
  2. a szülők házasságot kötnek a gyermek születését követően;
  3. a szülők kijelentik, hogy készek a közös felügyelet elfogadására (felügyeleti nyilatkozat).

A felügyeleti nyilatkozatot az Ifjúsági Jóléti Hivatalnál (Jugendamt) vagy közjegyző előtt hitelesíttetni kell. Ha a szülők nem házasok és nem tesznek felügyeleti nyilatkozatot, a kizárólagos felügyeleti jog az anyát illeti.

A német jogban főszabályként mindkét szülőnek a gyermek vonatkozásában fennálló láthatási joga a gyermek érdekében állónak minősül, ezért a német jog a gyermeknek a szülő felé fennálló láthatási jogát is garantálja. Mindkét szülő jogosult és köteles a gyermek vonatkozásában fennálló láthatási jog gyakorlására.

Lap tetejeLap teteje

A láthatási jog jogot biztosít a szülőnek arra, hogy rendszeres időközönként láthassa a gyermeket és beszélhessen vele. A láthatás fogalmába a levélben, telefonon és személyesen történő kapcsolattartás egyaránt beletartozik.

A szülői felügyeleti jog körébe tartozó tartási kötelezettség mindkét szülőt terheli. A szülők maguk dönthetik el, hogyan gondoskodnak gyermekeikről azok házasságkötéséig. Úgy dönthetnek például, hogy a tartást a családi otthonban természetben biztosítják (szállás és ellátás, ruházkodás stb.).

Ha a szülők nem élnek együtt, főszabályként az a szülő, akivel a gyermek együtt lakik, a gyermekről való gondoskodással és a gyermek felnevelésével járul hozzá a tartáshoz. Nem elvárt, hogy ez a szülő pénzbeli támogatást nyújtson. A másik szülő azonban köteles pénzügyi hozzájárulást teljesíteni.

3. Ha a szülők nem tudják vagy nem akarják gyakorolni a szülői felelősséget gyermekeik felett, kinevezhető-e helyettük egy másik személy?

Ha a szülők nem tudják a szülői felelősséget gyakorolni vagy nem jogosultak kiskorú gyermek vagy vagyona képviseletére, gyámot neveznek ki. A kinevezéshez a gyámsági bíróság végzése szükséges.

4. Ha a szülők elválnak vagy különválnak, hogyan születik döntés a szülői felelősség további gyakorlásáról?

Ha a szülők közös felügyeleti joggal rendelkeznek és különválnak, továbbra is közösen gyakorolhatják a felügyeleti jogot függetlenül attól, hogy házasok-e vagy sem.

Lap tetejeLap teteje

Az egyik szülő azonban a családügyi bíróságon kérheti a kizárólagos felügyeleti jogot. A bíróság helyt ad a kérelemnek, ha a közös felügyelet megszüntetése és a felügyeleti jognak az egyik szülőre történő átruházása a gyermek érdekében áll.

Ha a szülők felbontják házasságukat, az említett határozat kizárólag az egyik szülő kérelmére hozható meg. Kérelem hiányában a szülők továbbra is közös felügyeleti joggal rendelkeznek.

5. Ha a szülők megállapodást kötnek a szülői felelősség tárgyában, milyen alaki szabályokat kell betartani ahhoz, hogy megállapodásuk jogilag kötelező erejű legyen?

A szülői felelősség gyakorlásának módja általában a szülők mérlegelésére van bízva, nincs erre vonatkozó jogszabályi előírás. Ha a szülők nem élnek együtt, az Ifjúsági Jóléti Hivatalhoz fordulhatnak olyan kölcsönös megoldás kidolgozásáért, amely a gyermekeikről való gondoskodás módját meghatározza. Ez a megoldási javaslat képezheti a szülői felelősségről szóló bírósági határozat alapját. Ha a szülők megállapodnak, hogy a jövőben a felügyeletet csak az egyik szülő gyakorolja, a családügyi bírósághoz nyújthatnak be kérelmet az erről szóló végzés iránt.

A láthatási jogról a szülők nem hivatalosan, egymás között is megállapodhatnak. Ha ez a megállapodás bíróság előtt jön létre, a bírósági határozatokkal azonos módon kötelező erejű, és amennyiben a bíróság a megállapodást jóváhagyja, adott esetben bírósági végrehajtás is igénybe vehető annak érvényesítésére.

Lap tetejeLap teteje

6. Ha a szülők nem tudnak megállapodásra jutni a szülői felelősség kérdésében, milyen egyéb, bíróságon kívüli alternatív megoldások vannak a konfliktus rendezésére?

Ha a szülők egymás között nem tudják rendezni konfliktusukat, az Ifjúsági Jóléti Hivatalhoz vagy az ifjúsággal foglalkozó más hivatalhoz fordulhatnak. Ezek a hivatalok tanáccsal látják el a szülőket, és elősegítik megállapodásukat. A tanácsadó központok adatait tartalmazó adatbázis a következő internetes oldalon található: www.dajeb.de Deutsch. Közvetítési szolgáltatás is a szülők rendelkezésére áll a peren kívüli megegyezés elősegítésére. A családügyi közvetítéssel kapcsolatban bővebb tájékoztatás a www.bafm-mediation.de Deutsch oldalon található.

7. Ha a szülők bírósághoz fordulnak, mely kérdésekben hozhat döntést a bíró a gyermekkel kapcsolatban?

A bíró dönthet a gyermekre vonatkozó szülői felügyeletről, a láthatás szabályairól, a visszaadásra vonatkozó és a tartási kötelezettségekről. Továbbá a bíróság bármilyen intézkedést elrendelhet, amely a gyermek érdekeinek védelme céljából szükséges.

8. Ha a bíróság a szülői felügyeletet csak az egyik szülőnek ítéli meg, az egyben azt is jelenti, hogy a jogot gyakorló szülő a másik szülő előzetes megkérdezése nélkül dönthet a gyermeket érintő minden kérdésben?

Igen. A felügyeleti joggal nem rendelkező szülő nem jogosult a gyermekkel kapcsolatos ügyekben dönteni. Rendelkezik azonban láthatási joggal a gyermek vonatkozásában, és tájékoztatást kérhet a másik szülőtől a gyermek személyes körülményeiről, ha a jogos érdek bizonyítható.

Lap tetejeLap teteje

9. Mit jelent a gyakorlatban, ha a bíróság úgy dönt, hogy a két szülő közösen gyakorolja a szülői felügyeletet?

Ha a szülők közös felügyeleti joggal rendelkeznek a gyermek felett és együtt élnek, kölcsönös egyetértésre kell jutniuk a gyermek felügyeletével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

Ha a szülők nem élnek együtt, kizárólag a gyermek szempontjából nagy jelentőségű kérdésekben kell megállapodniuk. A napi ügyekben egyedül is dönthet az a szülő, akivel a gyermek együtt lakik.

10. Ha valaki szülői felelősséggel kapcsolatos kérelmet kíván benyújtani, melyik bírósághoz vagy hatósághoz kell fordulnia? Milyen alaki szabályokat kell betartani, és milyen iratokat kell csatolni a kérelemhez?

Általában a családügyi bíróságok (a kerületi bíróságokon működő szakosodott testületek) foglalkoznak a szülői felügyelettel (felelősséggel) kapcsolatos eljárásokkal. A kérelmet az illetékes bíróság hivatalához vagy a kerületi bíróság hivatalához lehet benyújtani. A szülők számára a jogi képviselet csak kivételes esetekben kötelező, például a bontóper során benyújtott kérelem esetében. Nem sorolható fel előre, milyen okmányokat kell csatolni, mivel a bíróság minden esetben egyedileg dönt arról, milyen dokumentumok benyújtása kötelező.

Ha a szülők a gyermek születésének időpontjában nem házasok, a szülő vagy az Ifjúsági Jóléti Hivatal vezető tisztségviselője hitelesítheti a felügyeleti nyilatkozatot (a közös szülői felügyeletre vonatkozóan).

Lap tetejeLap teteje

11. Milyen eljárás érvényes ezen esetekre? Van-e sürgősségi eljárás?

Az ún. ex officio vizsgálat (Amtsermittlung) elve a szülői felelősséggel kapcsolatos eljárásokban is érvényes. Ez azt jelenti, hogy a bíróság jogosult és köteles vizsgálatot folytatni azon tények megállapítására, amelyekre később – hivatalos mérlegelési jogkörében – határozatát alapítja, anélkül, hogy arra kellene hagyatkoznia, hogy az érintett felek benyújtják az általa szükségesnek ítélt bizonyítékokat.

Az említett főeljárásban ideiglenes intézkedések is alkalmazhatók – független kereset benyújtása esetén is, és már folyamatban lévő bontóperrel kapcsolatban is.

12. Igényelhető-e jogsegély az eljárás költségeinek fedezésére?

Az a polgár, aki személyes és gazdasági körülményei miatt az eljárás költségeit teljes egészében vagy részben nem tudja viselni, illetve csak részletekben tudja azokat fedezni, polgári bíróság előtt zajló eljárás vonatkozásában jogsegélyért folyamodhat. A jogsegély feltétele, hogy a benyújtani kívánt kereset vagy ellenkérelem sikeres kimenetele valószínűsíthető legyen, és a kereset vagy ellenkérelem ne legyen kellemetlenkedő jellegű. A jogalkotó szándéka annak biztosítása, hogy a korlátozott jövedelemmel rendelkező személyek is hozzáférhessenek a bírósági eljáráshoz. A jogsegély – a személy jövedelmétől függően – a jogi költségek egészére vagy valamely részére, továbbá az ügyvédi költségekre terjed ki.

Lap tetejeLap teteje

13. Lehet-e fellebbezni a szülői felelősséggel kapcsolatban hozott döntés ellen?

A szülői felelősség kérdésében a főeljárásban hozott határozatok megfellebbezhetőek – tekintet nélkül arra, hogy az eljárás szülői felelősséggel kapcsolatban indult-e (mely esetben ideiglenes fellebbezés nyújtható be) vagy bontóperhez csatoltan (amely megfellebbezhető).

A fellebbezést mindkét esetben a határozat kézbesítésétől számított egy hónapon belül be kell nyújtani.

Ideiglenes intézkedés azonnali hatályú fellebbezés útján kérhető szóbeli eljárásban. Ebben az esetben azonban a fellebbezést két héten belül be kell nyújtani. Az ideiglenes intézkedések más határozattal hatályon kívül helyezhetők.

14. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy bírósághoz kell fordulni a szülői felelősséggel kapcsolatos döntés végrehajtása érdekében. Milyen bírósághoz kell fordulni és milyen eljárás követendő ilyen esetekben?

A láthatási jog alapján a gyermek erőszakkal nem vihető vissza. Ha a gyermek visszavitele valamelyik szülőhöz erőszakkal történik, a bírósági végrehajtó kényszerintézkedést alkalmazhat. A bíróság általában köteles előzetesen figyelmeztetni az érintett személyt, hogy erőszak alkalmazása várható, illetve az érintett személy szabadságvesztés-büntetéssel büntethető, ha a gyermeket nem viszi vissza.

15. Mi a teendő, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősség tárgyában hozott döntést Németországban akar elismertetni vagy végrehajtatni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben?

Egy másik tagállamban szülői felelősség tárgyában hozott határozatokat Németországban az 1347/2000/EK rendelet alapján külön eljárás nélkül elismerik.

Lap tetejeLap teteje

Mielőtt a szülői felelősség tárgyában egy másik tagállamban hozott határozat Németországban végrehajtható lenne, a rendeletben meghatározott külön eljárásban végrehajthatónak kell nyilvánítani, azaz Németországban végrehajtásra elfogadottnak kell minősíteni. Végrehajtási záradék iránti kérelmet kell benyújtani. Ezt a helyi családügyi bíróságon kell megtenni a regionális bíróság szabályai szerint. A határozat másolatát és a származási ország bírósága által kiállított igazolást csatolni kell a kérelemhez. Az érintett személy jogi képviselete nem kötelező. A határozatot a családügyi bíróság az egyik fél kérelmére indult eljárásban, szóbeli tárgyalás nélkül hozza meg. A családügyi bíróság határozata ellen a fellebbezést a regionális bíróságon kell benyújtani. A regionális bíróság határozata ellen a fellebbezést a Szövetségi Legfelsőbb Bíróságon kell benyújtani. 2005. március 1-jei hatállyal az 1347/2000/EK rendelet helyébe új rendelet lépett a szülői felelősségről. Az új rendelet a láthatási jogról szóló határozatokról és a gyermek visszavitelének végrehajtását előzetes végrehajtási nyilatkozat nélkül elrendelő ítéletekről rendelkezik.

16. Melyik bírósághoz kell fordulni, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősséggel kapcsolatban hozott határozatot kíván kifogásolni? Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetekben?

Főszabályként a szülői felelősségről szóló határozatot a kérelmező vagy az érintett gyermek állandó lakhelye szerinti regionális bíróság családügyi bíróságán kell kifogásolni.

17. Milyen jogszabály érvényes olyan szülői felelősséggel kapcsolatos eljárás esetén, amikor a gyermek vagy a felek nem Németországban élnek, illetve állampolgárságuk különböző?

A szülői felelősségre a gyermek állandó lakhelyén érvényes jog alkalmazandó (a Polgári Törvénykönyv bevezetéséről szóló német törvény (EGBGB) 21. cikke), kivéve, ha a kiskorúak védelméről szóló 1961. évi egyezmény alkalmazandó.

« Szülői felelősség - Általános információk | Németország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 29-10-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság