Európai Bizottság > EIH > Szülői felelősség > Franciaország

Utolsó frissítés: 20-10-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Szülői felelősség - Franciaország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelent a gyakorlatban a jogi értelemben vett szülői felelősség fogalma? Melyek a szülői felelősséggel rendelkező személy jogai és kötelességei? 1.
2. Általában ki gyakorolja a gyermek felett a szülői felelősséget? 2.
3. Ha a szülők nem tudják, vagy nem akarják gyakorolni a szülői felelősséget gyermekeik felett, kinevezhető-e helyettük egy másik személy? 3.
4. Ha a szülők elválnak, vagy különválnak, hogyan születik döntés a szülői felelősség további gyakorlásáról? 4.
5. Ha a szülők megállapodást kötnek a szülői felelősség tárgyában, milyen alaki szabályokat kell betartani ahhoz, hogy a megállapodásuk jogilag kötelező érvényű legyen? 5.
6. Ha a szülők nem tudnak megállapodásra jutni a szülői felelősség kérdésében, milyen egyéb, bíróságon kívüli alternatív megoldások vannak a konfliktus rendezésére? 6.
7. Ha a szülők bírósághoz fordulnak, mely kérdésekben hozhat döntést a bíró a gyermekkel kapcsolatban? 7.
8. Ha a bíróság a szülői felügyeletet csak az egyik szülőnek ítéli meg, az egyben azt is jelenti, hogy a jogot gyakorló szülő a másik szülő megkérdezése nélkül dönthet a gyermeket érintő minden kérdésben? 8.
9. Mit jelent a gyakorlatban, ha a bíróság úgy dönt, hogy a két szülő közösen gyakorolja a szülői felügyeletet? 9.
10. Ha valaki szülői felelősséggel kapcsolatos kérelmet kíván benyújtani, melyik bírósághoz vagy hatósághoz kell fordulnia? Milyen alaki szabályokat kell betartani, és milyen iratokat kell csatolni a kérvényhez? 10.
11. Milyen eljárás érvényes ezen esetekre? Van-e sürgősségi eljárás? 11.
12. Igényelhető-e jogsegély az eljárás költségeinek fedezésére? 12.
13. Lehet-e fellebbezni a szülői felelősséggel kapcsolatban hozott határozat ellen?  13.
14. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy bírósághoz vagy egy adott hatósághoz kell folyamodni a szülői felelősséggel kapcsolatos döntés végrehajtása érdekében. Milyen eljárás követendő ilyen esetekben? 14.
15. Mi a teendő, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősség tárgyában hozott döntést Franciaországban akar elismertetni vagy végrehajtatni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben? 15.
16. Melyik bírósághoz kell fordulni, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősséggel kapcsolatban hozott határozat elismerése ellen kíván tiltakozni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben? 16.
17. Milyen jogszabály érvényes olyan szülői felelősséggel kapcsolatos eljárás esetén, amikor a gyermek vagy a felek nem Franciaországban élnek, illetve más az állampolgárságuk? 17.

 

1. Mit jelent a gyakorlatban a jogi értelemben vett szülői felelősség fogalma? Melyek a szülői felelősséggel rendelkező személy jogai és kötelességei?

A szülők felelősségével kapcsolatos szabályokat – a helyzetükre való tekintet nélkül –a polgári törvénykönyv szülői felügyeletre vonatkozó fejezete egységesíti. A szülői felügyeletet azon jogok és kötelességek együtteseként határozza meg, amelyek az apát és az anyát a gyermek kiskorúsága alatt megilletik, és a gyermek érdekeit szolgálják.

A szülők kötelessége, hogy védelmezzék a gyermek biztonságát, egészségét és erkölcsi fejlődését, biztosítsák oktatását, és fejlődését a személyének kijáró tisztelettel segítsék elő. Mindegyikük köteles a saját, illetve a másik szülő erőforrásai arányában hozzájárulni a gyermek tartásához és oktatásához.

2. Általában ki gyakorolja a gyermek felett a szülői felelősséget?

A szülői felügyelet jogát a két szülő közösen gyakorolja, függetlenül attól, hogy házasok-e vagy sem, hogy együtt élnek-e vagy külön, amennyiben a leszármazási kapcsolatot mindegyikük tekintetében a gyermek első születésnapja előtt megállapították.

Egyéb esetekben az a szülő gyakorolja egyedül a szülői felügyelet jogát, amelyik vonatkozásában a leszármazási kapcsolatot megállapították. A szülői felügyelet joga azonban közösen is gyakorolható, ha a szülők az első fokú bíróság főjegyzője előtt közösen nyilatkozatot tesznek, vagy ha a családjogi ügyekben ítélkező bíró erről határozatot hoz.

Lap tetejeLap teteje

3. Ha a szülők nem tudják, vagy nem akarják gyakorolni a szülői felelősséget gyermekeik felett, kinevezhető-e helyettük egy másik személy?

Amennyiben a gyermek érdeke megköveteli, a bíró kivételes jelleggel harmadik személynek ítélheti őt oda, akit lehetőség szerint a hozzátartozói közül választanak ki.

Veszélyeztetett gyermek esetén gyermekvédelmi intézkedés rendelhető el. Noha a gyermeket a lehetőségekhez mérten családi környezetében kell tartani, azonban szükség esetén a másik szülőre, egy családtagra, egy megbízható harmadik személyre vagy szakintézményre bízható.

Abban az esetben, ha az egyik szülő meghal, vagy megvonják tőle a szülői felügyelet jogát, a másik szülő elvben egyedül gyakorolja ezt a felügyeleti jogot. Gyámot kell kirendelni akkor, amikor már sem az apa, sem az anya nem tudja gyakorolni a szülői felügyelet jogát.

4. Ha a szülők elválnak, vagy különválnak, hogyan születik döntés a szülői felelősség további gyakorlásáról?

A szülők különválása nem befolyásolja a szülői felügyelet átruházásának szabályait. A szülői felügyelet jogát továbbra is közösen gyakorolják, kivéve, ha a gyermek érdeke azt követeli meg, hogy e szülői felügyelet gyakorlását kizárólag a szülők egyikére bízzák.

A szülői felügyelet gyakorlásának, illetve a gyermek tartózkodási helyének módozatairól (felváltva mindkét szülő lakóhelyén vagy csak az egyikük lakóhelyén), valamint a gyermek tartásához és oktatásához történő hozzájárulás összegéről és formájáról a szülők megállapodást köthetnek, vagy ennek hiányában ezekről a bíróság hozhat határozatot.

Lap tetejeLap teteje

5. Ha a szülők megállapodást kötnek a szülői felelősség tárgyában, milyen alaki szabályokat kell betartani ahhoz, hogy a megállapodásuk jogilag kötelező érvényű legyen?

A házastársak vagy élettársak különválása esetén nem kötelező a bírói közreműködés. Különválásuk gyermekeikkel kapcsolatos következményeit a szülők egyszerű megállapodásban rendezhetik, illetve azt bírói megerősítésre felterjeszthetik.

A házasság felbontása esetén a szülők szerződést is terjeszthetnek megerősítésre a bíró elé.

A bíró mindkét esetében jóváhagyja a megállapodást, kivéve, ha azt állapítja meg, hogy az nem kellően védi a gyermek érdekét, vagy hogy a szülők belegyezése nem szabadon történt.

6. Ha a szülők nem tudnak megállapodásra jutni a szülői felelősség kérdésében, milyen egyéb, bíróságon kívüli alternatív megoldások vannak a konfliktus rendezésére?

Amennyiben a szülők között nincs egyetértés, a bíró a kibékítésükre törekszik. Annak elősegítése érdekében, hogy a szülők a szülői felügyelet megegyezésen alapuló gyakorlására törekedjenek, békítő intézkedést rendelhet el, feltéve, ha a szülők abba belegyeznek.

A feleket továbbá arra is kötelezheti, hogy találkozzanak egy családi konfliktusokban közvetítő személlyel, aki tájékoztatja őket ezen intézkedés tárgyáról és menetéről.

7. Ha a szülők bírósághoz fordulnak, mely kérdésekben hozhat döntést a bíró a gyermekkel kapcsolatban?

A családi ügyekben ítélkező bíró hatáskörrel rendelkezik a gyermek tartózkodási helyével, a gyermek tartásához és oktatásához való hozzájárulással kapcsolatos valamennyi kérdés rendezésére, illetve általában véve a szülők között a szülői felügyelettel kapcsolatban felmerült minden jogvitában (a gyermek beíratása valamelyik oktatási intézménybe, a vallás megválasztása, a gyermek egészsége stb.).

Lap tetejeLap teteje

Továbbá minden olyan intézkedést meghozhat, amely lehetővé teszi a gyermek és két szülője közötti kapcsolattartás biztosítását, és többek között elrendelheti, hogy a szülők útlevelébe jegyezzék be azt, hogy a gyermeket nem lehet a két szülő engedélye nélkül francia területről kivinni.

Természetes gyermekek esetében a névváltoztatásról a bíró dönt, amennyiben a szülők között nincs egyetértés.

8. Ha a bíróság a szülői felügyeletet csak az egyik szülőnek ítéli meg, az egyben azt is jelenti, hogy a jogot gyakorló szülő a másik szülő megkérdezése nélkül dönthet a gyermeket érintő minden kérdésben?

Amikor a bíró a szülő felügyelet kizárólagos gyakorlását az egyik szülőre bízza, a másik szülőt – komoly indok kivételével – láthatási és elhelyezési jog illeti meg. Ezen túlmenően megtartja a gyermek tartásának és oktatásának ellenőrzésével kapcsolatos jogát és kötelességét, és tájékoztatást kell kapnia a gyermek életével kapcsolatos jelentős döntésekről, például az iskolaválasztásról, a vallási döntésekről, a gyermek nevének megváltoztatására irányuló kérelemről stb.

Ezen felül abban az esetben, ha valamelyik szülő elköltözik, és ennek következtében módosul a szülői felügyelet gyakorlásának módja, arról köteles a másik szülőt előre és kellő időben tájékoztatni.

9. Mit jelent a gyakorlatban, ha a bíróság úgy dönt, hogy a két szülő közösen gyakorolja a szülői felügyeletet?

A szülői felügyelet közös gyakorlása feltételezi, hogy a szülők együttesen hozzák meg a gyermekükkel kapcsolatos döntéseket. A mindennapi élet megkönnyítése érdekében azonban a törvény azt feltételezi, hogy ha az egyik szülő a szülői felügyelet körébe tartozó valamely szokásos cselekményt egyedül végez el, akkor a másik szülő egyetértésével jár el. A szokásos cselekmény meghatározása a bíróság hatáskörébe tartozik. Ilyennek tekinthető a kisebb sebészi beavatkozás, a gyermek bejegyzése valamelyik szülő útlevelébe stb.

Lap tetejeLap teteje

Ezzel szemben a fontos cselekményekhez mindkét szülő kifejezett hozzájárulása szükséges.

10. Ha valaki szülői felelősséggel kapcsolatos kérelmet kíván benyújtani, melyik bírósághoz vagy hatósághoz kell fordulnia? Milyen alaki szabályokat kell betartani, és milyen iratokat kell csatolni a kérvényhez?

A szülői felügyelettel kapcsolatos kérelmek a családi ügyekben ítélkező bíró hatáskörébe tartoznak, aki az első fokú bíróság e hivatalra kijelölt bírája.

Ehhez a bíróhoz elvben – a házasság felbontására irányuló eljárás kivételével – egyszerű keresetlevél útján, kötelező ügyvédi közreműködés nélkül lehet fordulni. A keresetlevélben meg kell jelölni a kérelem tárgyát, és röviden ki kell fejteni az azt alátámasztó okokat. A keresetlevélhez csatolni kell az igazoló okmányokat, úgymint igazolásokat vagy a keresettel kapcsolatos bármilyen más okmányt.

11. Milyen eljárás érvényes ezen esetekre? Van-e sürgősségi eljárás?

A bíró a formaságok mellőzésével dönt a szülők egyes kérelmeiről.

A családi ügyekben ítélkező bíró közbenső határozatok formájában is megkereshető, ami bírósági jegyző közreműködését feltételezi.

12. Igényelhető-e jogsegély az eljárás költségeinek fedezésére?

Jogsegély akkor nyújtható, ha az azt kérelmező anyagi forrásai nem érik el a meghatározott értékhatárt (a részleteket ld. a «Jogsegély – Franciaország» címszó alatt).

Lap tetejeLap teteje

13. Lehet-e fellebbezni a szülői felelősséggel kapcsolatban hozott határozat ellen? 

A határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül lehet fellebbezni.

14. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy bírósághoz vagy egy adott hatósághoz kell folyamodni a szülői felelősséggel kapcsolatos döntés végrehajtása érdekében. Milyen eljárás követendő ilyen esetekben?

  • Amennyiben a végrehajtással kapcsolatos nehézség a gyermek tartásdíjának fizetését érinti, lásd a tartásdíj követelésekkel kapcsolatos témát (12. és az azt követő bekezdések).
  • Amennyiben a végre nem hajtás a gyermek elhelyezésének módját érinti, mint például a megállapodásban vagy a bírósági határozatban rögzített láthatási jogok be nem tartása, a szülő a szülői felügyelet gyakorlási jogának megtagadása címén panaszt tehet a rendőrségen vagy a csendőrségen, illetve az első fokú bíróságon közvetlenül az államügyészhez fordulhat.

15. Mi a teendő, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősség tárgyában hozott döntést Franciaországban akar elismertetni vagy végrehajtatni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben?

Ezeket a határozatokat elvben teljes joggal elismerik, amint azonban kényszer-végrehajtási intézkedésre van szükség, keresetet kell benyújtani az első fokú bírósághoz, hogy a másik tagállam bírósága által hozott határozatot Franciaországban végrehajthatóvá nyilvánítsák (exequatur kereset). Az eljárás az érintett határozat időpontjától függően változó.

Lap tetejeLap teteje

Amennyiben ez a határozat egy 2001. március 1-je előtt indított keresetből ered, és azt a házasság felbontására irányuló eljárás keretében hozták meg, a 2003. november 27-i ún. «II. Brüsszeli Rendeletet» kell alkalmazni. Az exequatur eljárás egyszerűsített eljárás. Az első fokú bíróság elnökéhez intézett keresettel indított eljárást jelent: az eljárás gyors, mivel nem kontradiktórius.

Amennyiben a határozat a házasság felbontásával kapcsolatos, és egy 2001. március 1-je előtt indított keresetből ered, vagy ha az eljárás keretét nem válókereset adja, a klasszikus exequatur eljárást kell alkalmazni. Ezt az eljárást az első fokú bíróság elnöke előtti idézés útján kell elindítani.

A területileg illetékes bíróság az alperes lakóhelye szerinti bíróság. Ha ez utóbbi Franciaországban nem rendelkezik lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, a felperes jogosult az általa választott bírósághoz fordulni, feltéve, ha az tiszteletben tartja a megfelelő igazságszolgáltatásra vonatkozó követelményeket.

16. Melyik bírósághoz kell fordulni, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősséggel kapcsolatban hozott határozat elismerése ellen kíván tiltakozni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben?

Az ilyen határozat elismerésének megakadályozására végrehajthatatlansági keresetet lehet indítani az első fokú bíróságnál. Az végrehajthatatlansági határozat lehetővé teszi, hogy a másik tagállam bírósága által hozott határozat Franciaországban történő végrehajthatóvá nyilvánítása érdekében (exequatur kérelem) a másik fél által utólagosan benyújtott kérelmet megtagadják (ezzel ellentétben annak elutasítása exequatur értékű).

Az eljárás megegyezik a másik tagállam bírósága által hozott határozat végrehajthatóvá nyilvánítására irányuló kérelmekre alkalmazandó eljárással (exequatur keresetek).

17. Milyen jogszabály érvényes olyan szülői felelősséggel kapcsolatos eljárás esetén, amikor a gyermek vagy a felek nem Franciaországban élnek, illetve más az állampolgárságuk?

Az 1961. október 5-i Hágai Egyezmény-t English - français kell alkalmazni minden olyan gyermekre, akinek tartózkodási helye Franciaországban vagy az egyezmény valamely részes államában található. Az egyezmény előírja, hogy a teljes jogú felügyeleti kapcsolatok tekintetében az alkalmazandó törvény a kiskorú állampolgársága szerinti törvény. A védelmi intézkedések tekintetében az alkalmazandó törvény vagy a szokásos tartózkodási hely szerinti törvény, vagy a kiskorú állampolgársága szerinti törvény.

Azokon az eseteken kívül, amelyekben a Hágai Egyezményt kell alkalmazni, az alkalmazandó törvény rendszerint a házasság szerinti törvény, ha a gyermek törvényes családból származik, illetve a gyermek állampolgársága szerinti törvény, ha a gyermek természetes családból származik.

További információk

  • Az Igazságügyi Minisztérium français honlapja
  • Légifrance français: a francia jog legjava

« Szülői felelősség - Általános információk | Franciaország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 20-10-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság