Európai Bizottság > EIH > Szülői felelősség > Finnország

Utolsó frissítés: 30-10-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Szülői felelősség - Finnország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelent a gyakorlatban a jogi értelemben vett „szülői felügyelet” fogalma? Melyek a gondviselő jogai és kötelességei? 1.
2. Általában ki tekinthető a gyermek gondviselőjének? 2.
3. Ha a szülők nem tudnak vagy nem akarnak gyermekükről gondoskodni, kinevezhető-e helyettük másik törvényes gondviselő? 3.
4. Ha a szülők elválnak vagy különválnak, hogyan születik döntés a felügyeleti jogról? 4.
5. Ha a szülők megállapodást kötnek a felügyeleti jog tárgyában, milyen módon tehető a megállapodás jogilag kötelező érvényűvé? 5.
6. Ha a szülők nem tudnak megállapodásra jutni a felügyeleti jog kérdésében, milyen egyéb, bíróságon kívüli megoldások vannak a vita rendezésére? 6.
7. Ha a szülők bírósághoz fordulnak, mely kérdésekben hozhat döntést a bíró a gyermekkel kapcsolatban? 7.
8. Ha a bíróság az egyik szülőnek kizárólagos felügyeleti jogot biztosít, az egyben azt is jelenti, hogy a jogot gyakorló szülő a másik szülő megkérdezése nélkül dönthet a gyermeket érintő minden kérdésben? 8.
9. Mit jelent a gyakorlatban, ha a bíróság úgy dönt, hogy a két szülő közösen gyakorolja a felügyeleti jogot? 9.
10. Ha valaki felügyeleti joggal kapcsolatos kérelmet kíván benyújtani, melyik bírósághoz vagy hatósághoz kell fordulnia? Milyen alaki szabályokat kell betartani, és milyen iratokat kell csatolni a kérvényhez? 10.
11. Milyen eljárás érvényes ezen esetekre? Van-e sürgősségi eljárás? 11.
12. Igényelhető-e jogsegély az ügyvédi költségek fedezésére? 12.
13. Lehet-e fellebbezni a felügyeleti joggal kapcsolatban hozott határozat ellen? 13.
14. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy bírósághoz vagy más jogi hivatalhoz kell folyamodni a felügyeleti joggal kapcsolatos határozat végrehajtása érdekében. Milyen eljárás követendő ilyen esetekben? 14.
15. Mi a teendő, ha valaki egy másik tagállam bírósága által felügyeleti jog tárgyában hozott döntést Finnországban akar elismertetni vagy végrehajtatni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben? 15.
16. Melyik bíróság tárgyalja Finnországban a valamely más tagállam bírósága által felügyeleti joggal kapcsolatban hozott határozat elismerése elleni fellebbezést? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben? 16.
17. Milyen jogszabály érvényes olyan felügyeleti joggal kapcsolatos eljárás esetén, amikor a gyermek vagy a felek nem Finnországban élnek, illetve más az állampolgárságuk? 17.

 

1. Mit jelent a gyakorlatban a jogi értelemben vett „szülői felügyelet” fogalma? Melyek a gondviselő jogai és kötelességei?

A gyermek gondozásának és felügyeletének célja, hogy a gyermek szükségleteinek és kívánságainak megfelelően biztosítsa kiegyensúlyozott fejlődését és jólétét. Ez pozitív és szoros kapcsolatokat eredményez, különösen a gyermek és szülei között.

A gyermek számára garantálni kell a megfelelő gondoskodást és nevelést, illetve a korának és fejlődési szakaszának megfelelő ellenőrzést és támogatást. A gyermek számára biztonságos és ingergazdag környezetet, illetve az adottságainak és kívánságainak megfelelő iskoláztatást kell biztosítani.

A gyermeket megértéssel, biztonságban és együttérző módon kell nevelni. A gyermek esetében nem alkalmazható testi fenyítés vagy bármilyen más erőszakos bánásmód. A gyermeket támogatni és bátorítani kell abban, hogy független és felelős felnőtté váljon. (A gyermekfelügyeletről és láthatásról szóló törvény 1. paragrafusa.)

A gyermek gondviselőjének kötelessége a fentebb leírtak értelmében a gyermek fejlődését és jólétét biztosítani, ezért joga van a gyermek gondozásával, nevelésével, állandó lakóhelyével és más személyes jellegű ügyeivel kapcsolatban dönteni. A döntések meghozatalához a gyermek kívánságait is figyelembe kell venni.

2. Általában ki tekinthető a gyermek gondviselőjének?

Amennyiben a szülők a gyermek születésének időpontjában házasságban élnek, mindketten gondviselőnek minősülnek. Ha a gyermek születésének időpontjában nem élnek házasságban, a gondviselés joga az anyát illeti. Ha az egyik szülő a gyermek kizárólagos gondviselője, és a szülők később összeházasodnak, mindketten gondviselővé válnak.

Lap tetejeLap teteje

3. Ha a szülők nem tudnak vagy nem akarnak gyermekükről gondoskodni, kinevezhető-e helyettük másik törvényes gondviselő?

A bíróság határozhat úgy, hogy a gyermek gondviseletét a szülők mellett vagy helyett más személy(ek)re ruházza, amennyiben a kérdéses személy ehhez hozzájárulását adta. A bíróság a döntést mindig a gyermek érdekeinek megfelelően köteles meghozni, és csak abban az esetben, ha valamely kényszerítő ok indokolja a felügyeleti jog átruházását harmadik (szülő(kö)n kívüli) személyre. A szülők elhalálozása esetén a szociális jóléti bizottság intézkedik a gyermek gondviselőjének kijelöléséről.

4. Ha a szülők elválnak vagy különválnak, hogyan születik döntés a felügyeleti jogról?

A felügyeleti és láthatási joggal kapcsolatos ügyeket a gyermek érdekeinek megfelelően, reálisan megvalósítható módon kell elrendezni. A felügyeleti jogot illetően a szülőknek kell megállapodni. Ha a szülők nem tudnak megállapodni, az ügyet bíróság elé kell vinni.

5. Ha a szülők megállapodást kötnek a felügyeleti jog tárgyában, milyen módon tehető a megállapodás jogilag kötelező érvényűvé?

A felügyeleti jog tárgyában kötött megállapodást írásban kell rögzíteni, és a szülők a helyileg illetékes hatóságnál kérvényezhetik annak érvényesítését. A szociális jóléti hatóság köteles meggyőződni arról, hogy a megállapodás megfelel a gyermek érdekeinek. A szociális jóléti hatóság által érvényesített megállapodás ugyanúgy érvényes és végrehajtható, mint a bíróság által hozott, törvény szerint érvényes határozat.

Lap tetejeLap teteje

6. Ha a szülők nem tudnak megállapodásra jutni a felügyeleti jog kérdésében, milyen egyéb, bíróságon kívüli megoldások vannak a vita rendezésére?

Ha a szülők nem tudnak megállapodni, családi mediátorok segítségét kérhetik a szociális jóléti bizottságtól. A mediátor segíteni próbál a párnak abban, hogy kölcsönös megállapodásra jusson, amelynek értelmében a családon belüli nézeteltérések a család minden tagja számára kielégítő módon megoldhatók. A mediátor segít a megállapodások kidolgozásában, illetve a vita megoldását célzó más eljárásokban. A mediátor köteles a család kiskorú gyermekeinek biztonságát hangsúlyozni.

7. Ha a szülők bírósághoz fordulnak, mely kérdésekben hozhat döntést a bíró a gyermekkel kapcsolatban?

A bíróság döntéshozatali jogköre a gyermekfelügyeleti jogra, a gyermek lakhatására és a láthatási jogokra terjed ki. Szükség esetén a bíróság a gondviselő feladatairól, jogairól és kötelességeiről, valamint a kötelességek gondviselők közötti megosztásáról is határozhat. A láthatási jogokról hozott határozatok esetében a bíróság köteles a láthatás feltételeiről és a gyermek lakhatásáról részletesen rendelkezni. A felügyeleti jogról hozott határozattal együtt a gyermektartás összege is meghatározható.

8. Ha a bíróság az egyik szülőnek kizárólagos felügyeleti jogot biztosít, az egyben azt is jelenti, hogy a jogot gyakorló szülő a másik szülő megkérdezése nélkül dönthet a gyermeket érintő minden kérdésben?

Ha az egyik szülő kizárólagos felügyeleti joggal rendelkezik, egymaga hoz döntést a gyermek gondozásával kapcsolatos kérdésekben. A bírósági határozat azonban tartalmazhat kikötéseket a kizárólagos felügyeleti joggal rendelkező személy tekintetében, például a gyermek tartózkodási helyének megváltoztatását illetően.

Lap tetejeLap teteje

9. Mit jelent a gyakorlatban, ha a bíróság úgy dönt, hogy a két szülő közösen gyakorolja a felügyeleti jogot?

A közös felügyeleti joggal rendelkező szülők megosztják a gyermekkel kapcsolatos kérdések felelősségét. Különválásuk eseten a gyermekkel kapcsolatos mindennapi döntéseket a gyermekkel közös háztartásban élő szülő hozza, a fontosabb döntésekhez azonban mindkét szülő hozzájárulása szükséges. Ide tartozik például a gyermek vallásának vagy állandó lakhelyének megváltoztatása, útlevele, az iskoláztatásával kapcsolatos döntések, illetve az egészségügyi vagy kórházi ápolással kapcsolatos kérdések.

10. Ha valaki felügyeleti joggal kapcsolatos kérelmet kíván benyújtani, melyik bírósághoz vagy hatósághoz kell fordulnia? Milyen alaki szabályokat kell betartani, és milyen iratokat kell csatolni a kérvényhez?

A felügyeleti és láthatási jogot írásban, a gyermek tartózkodási helye szerint illetékes járásbíróságnál kell kérelmezni. A kérelmet beadhatja az egyik vagy mindkét szülő, a gondviselő vagy a szociális jóléti bizottság. A kereseti követelést és annak indokait a kérelemben kell benyújtani, a bizonyítékként szolgáló dokumentumok csatolásával. A kérelmet a kérelmezőnek vagy egy általa felhatalmazott személynek kell aláírni és a járásbírósághoz benyújtani. A kérelem postai úton vagy telefaxon is elküldhető. Az ügy a járásbírósághoz való beérkezésétől számít folyamatban levőnek.

Lap tetejeLap teteje

11. Milyen eljárás érvényes ezen esetekre? Van-e sürgősségi eljárás?

Felügyeleti joggal kapcsolatos ügyekre a gyermekfelügyeleti és láthatási jogról szóló törvény vonatkozik. A fent említett törvény értelmében felügyeleti vagy láthatási jogokkal kapcsolatos ügyek tárgyalása esetén a bíróság köteles a szülőket és a gondviselőket meghallgatni. Amennyiben az ügy megoldásához szükségesnek ítéltetik, maga a gyermek is tanúvallomást tehet. A bíróság általában a gyermek körülményeiről szóló jelentést kér a szociális jóléti bizottságtól.

Amikor az ügy folyamatban van, a bíróság ideiglenes határozatot hozhat a gyermek lakhatásáról, a láthatási jogokról és azok feltételiről. Különleges körülmények esetén a bíróság gondviselőt jelölhet ki a végleges határozat meghozataláig. Az ideiglenes határozat ellen fellebbezésnek helye nincs; a bíróság végleges határozatának meghozataláig érvényben marad.

12. Igényelhető-e jogsegély az ügyvédi költségek fedezésére?

A felügyeleti joggal kapcsolatos ügyek esetében jogsegély igényelhető. (Lásd a „Jogsegély - Finnország” oldalt.)

13. Lehet-e fellebbezni a felügyeleti joggal kapcsolatban hozott határozat ellen?

A bíróság döntése ellen a fellebbviteli bíróságnál lehet fellebbezni.

14. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy bírósághoz vagy más jogi hivatalhoz kell folyamodni a felügyeleti joggal kapcsolatos határozat végrehajtása érdekében. Milyen eljárás követendő ilyen esetekben?

A felügyeleti joggal kapcsolatos határozat végrehajtására a gyermekfelügyeletről és láthatásról szóló törvény vonatkozik. A végrehajtás írásban kérelmezhető a gyermek tartózkodási helye szerint illetékes járásbíróságnál. Ha az ítélet három hónapnál régebbi, végrehajtása kérelmezhető még végrehajtónál is. A kérelemhez csatolni kell a felügyeleti jogról hozott döntést.

Lap tetejeLap teteje

A kérelem és a másik fél nyilatkozata kézhezvételekor a bíróság általában a szociális jólléti bizottság egy tagját jelöli ki, hogy foglalkozzon az üggyel. A mediátor felveszi a kapcsolatot a szülőkkel, és megbeszéli velük – és lehetőség szerint a gyermekkel is – a kérdést. A mediátor beszámol a bíróságnak, amely ezt követően határozatot hoz az adott ügyben. A bíróság elrendelheti a gyermek orvosi vizsgálatát is.

Amennyiben a bíróság úgy határoz, hogy a felügyeleti joggal kapcsolatos ítéletet végre kell hajtani, a másik fél köteles a gyermeket átadni. Amennyiben a kérdéses fél nem hajlandó teljesíteni e döntést, pénzbüntetésre ítélik. Végső esetben a gyermek erőszakkal is elvehető a döntés teljesítését megtagadó féltől.

15. Mi a teendő, ha valaki egy másik tagállam bírósága által felügyeleti jog tárgyában hozott döntést Finnországban akar elismertetni vagy végrehajtatni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben?

A felügyeleti joggal kapcsolatban valamely tagállamban hozott döntésre az 2201/2003/EK tanácsi rendelet érvényes, amennyiben a döntés a fenti rendelet hatálya alá tartozik. (Lásd a „Gyermekfelügyeleti jog – Közösségi jogszabályok” oldalt). A rendelet Dániára nem érvényes.

Az említett rendelet értelmében a házasság felbontása tárgyában hozott ítéletet más tagállamok minden külön eljárás nélkül elismerik, az ítéletben érintett felek azonban kérelmezhetnek az ítéletet elismerő vagy nem elismerő döntést. Az ítélet elismerése iránti kérelmet Finnországban, a gyermek tartózkodási helye szerinti járásbírósághoz kell benyújtani.

Lap tetejeLap teteje

A felügyeleti joggal kapcsolatban Dániában és Svédországban hozott határozatok teljesítésére – a fent említett rendelet értelmében hozott határozatok kivételével – az északi országokban hozott ítéletekről szóló 1977. évi törvény értelmében kerül sor. A döntés elismeréséről nem kérhető külön megerősítés. A végrehajtás iránti kérelmet a járási bírósághoz kell benyújtani.

A külföldön felügyeleti joggal kapcsolatban hozott döntéseket Finnország minden külön megerősítés nélkül elismeri, de a Helsinki Fellebbviteli Bíróságnál kérelmezhető az ítélet elismerésének vagy el nem ismerésének megerősítése.

A felügyeleti joggal kapcsolatban hozott végrehajtható ítélet végrehajtása iránti kérelem a gyermek vagy a kérelmező szokásos vagy ideiglenes tartózkodási helye szerinti járásbíróságra nyújtható be. (A végrehajtási eljárásokkal kapcsolatban lásd a 14. kérdést fent.

16. Melyik bíróság tárgyalja Finnországban a valamely más tagállam bírósága által felügyeleti joggal kapcsolatban hozott határozat elismerése elleni fellebbezést? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben?

A 15. kérdésre adott válaszban bemutatott eljárás.

17. Milyen jogszabály érvényes olyan felügyeleti joggal kapcsolatos eljárás esetén, amikor a gyermek vagy a felek nem Finnországban élnek, illetve más az állampolgárságuk?

A gyermekfelügyeleti joggal kapcsolatos ügyekre a finn törvények alkalmazandók.

További információk

  • Gyermekfelügyeleti és láthatási jog (bíróságok) suomi
  • Gyermektartás, gyermekfelügyeleti és láthatási jog (Igazságügyi Minisztérium) English - suomi - svenska
  • Családi békéltetés (Igazságügyi Minisztérium) suomi - svenska

« Szülői felelősség - Általános információk | Finnország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 30-10-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság