Európai Bizottság > EIH > Szülői felelősség > Észtország

Utolsó frissítés: 30-10-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Szülői felelősség - Észtország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelent a gyakorlatban a jogi értelemben vett szülői felelősség fogalma? Melyek a szülői felelősséggel rendelkező személy jogai és kötelességei? 1.
2. Általában ki gyakorolja a gyermek felett a szülői felelősséget? 2.
3. Ha a szülők nem tudják vagy nem akarják gyakorolni a szülői felelősséget gyermekeik felett, kinevezhető-e helyettük egy másik személy? 3.
4. Ha a szülők elválnak vagy különválnak, hogyan születik döntés a szülői felelősség további gyakorlásáról? 4.
5. Ha a szülők megállapodást kötnek a szülői felelősség tárgyában, milyen alaki szabályokat kell betartani ahhoz, hogy a megállapodásuk jogilag kötelező erejű legyen? 5.
6. Ha a szülők nem tudnak megállapodásra jutni a szülői felelősség kérdésében, milyen egyéb, bíróságon kívüli alternatív megoldások vannak a konfliktus rendezésére? 6.
7. Ha a szülők bírósághoz fordulnak, mely kérdésekben hozhat döntést a bíró a gyermekkel kapcsolatban? 7.
8. Ha a bíróság a szülői felügyeletet csak az egyik szülőnek ítéli meg, az egyben azt is jelenti, hogy a jogot gyakorló szülő a másik szülő megkérdezése nélkül dönthet a gyermeket érintő minden kérdésben? 8.
9. Mit jelent a gyakorlatban, ha a bíróság úgy dönt, hogy a két szülő közösen gyakorolja a szülői felügyeletet? 9.
10. Ha valaki szülői felelősséggel kapcsolatos kérelmet kíván benyújtani, melyik bírósághoz vagy hatósághoz kell fordulnia? Milyen alaki szabályokat kell betartani, és milyen iratokat kell csatolni a kérelemhez? 10.
11. Milyen eljárás érvényes ezen esetekre? Van-e sürgősségi eljárás? 11.
12. Igényelhető-e jogsegély az eljárás költségeinek fedezésére? 12.
13. Lehet-e fellebbezni a szülői felelősséggel kapcsolatban hozott döntés ellen? 13.
14. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy bírósághoz vagy egy adott hatósághoz kell fordulni a szülői felelősséggel kapcsolatos döntés végrehajtása érdekében. Milyen eljárás követendő ilyen esetekben? 14.
15. Mi a teendő, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősség tárgyában hozott döntést Észtországban akar elismertetni vagy végrehajtatni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben? 15.
16. Melyik bírósághoz kell fordulni Észtországban, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősséggel kapcsolatban hozott döntés elismerése ellen kíván tiltakozni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben? 16.
17. Milyen jogszabály érvényes olyan szülői felelősséggel kapcsolatos eljárás esetén, amikor a gyermek vagy a felek nem Észtországban élnek, illetve más az állampolgárságuk? 17.

 

1. Mit jelent a gyakorlatban a jogi értelemben vett szülői felelősség fogalma? Melyek a szülői felelősséggel rendelkező személy jogai és kötelességei?

Az észt alkotmány és a családjogi törvény szerint a szülők egyenlő jogokkal és kötelességekkel rendelkeznek gyermekeik tekintetében.

A szülőknek joguk és kötelességük, hogy felneveljék gyermekeiket és gondoskodjanak róluk. A szülő köteles óvni gyermeke jogait és érdekeit. A szülő látja el a gyermek törvényes képviseletét. A szülő törvényes képviselőként gyámi jogokkal rendelkezik. A szülőnek joga van ahhoz, hogy gyermekét visszakövetelje attól a személytől, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál. A szülő köteles szülői felelősségét a gyermek érdekében gyakorolni.

A gyermek tartása a szülő kötelessége függetlenül attól, hogy a szülő rendelkezik-e a szülői felelősséggel, vagy sem.

2. Általában ki gyakorolja a gyermek felett a szülői felelősséget?

Az észt jog értelmében a szülői felelősség kizárólag a vér szerinti leszármazás megállapítása alapján jön létre. Ha a vér szerinti leszármazást csak az egyik szülő esetében állapítják meg, akkor ez a szülő rendelkezik a szülői felelősséggel. Ha a vér szerinti leszármazás mindkét szülő tekintetében megállapítást nyer, akkor (közös) szülői felelősséggel rendelkeznek a gyermek felett.

A szülőt bírósági határozat alapján megfoszthatják szülői jogaitól.

3. Ha a szülők nem tudják vagy nem akarják gyakorolni a szülői felelősséget gyermekeik felett, kinevezhető-e helyettük egy másik személy?

Azon gyermekeket, akiknek szülei elhunytak, eltűntek, vagy jogi cselekvőképességüket korlátozták, vagy akik szüleit megfosztották szülői jogaiktól, gyámság alá helyezik. Gyámság alá helyezhetik azt a gyermeket is, aki egyéb okokból nem áll szülői felügyelet alatt (például, ha a szülők elhanyagolják szülői felelősségük gyakorlását).

Lap tetejeLap teteje

A gyermeket azzal a céllal helyezik gyámság alá, hogy biztosítsák a gyermek megfelelő gondozását, valamint személyes, illetve tulajdonjogainak és érdekeinek védelmét. A gyámságot a bíróság által kijelölt gyám gyakorolja. A gyámhatóság tesz javaslatot a gyám személyének kijelölésére.

4. Ha a szülők elválnak vagy különválnak, hogyan születik döntés a szülői felelősség további gyakorlásáról?

A szülők válása vagy különválása – e minőségben – egyik szülő szülői felelősségét sem érinti. Általában, még különélés esetén is, mindkét szülő megtartja a szülői felelősség teljes gyakorlását.

A szülők várhatóan megállapodnak arról, hogy a gyermek melyik szülőnél kerül elhelyezésre, és milyen módon vesznek részt a gyermek felnevelésében. Ilyen megállapodás nem hivatalos formában is létrejöhet. A szülők közötti megállapodás hiányában – valamelyik szülő kérésére – a gyámhatóság vagy a bíróság rendezi a vitát. A bíróság jóváhagyhatja a szülők közötti megállapodást, vagy kötelezően szabályozhatja a szülői felelősség kérdéseit.

5. Ha a szülők megállapodást kötnek a szülői felelősség tárgyában, milyen alaki szabályokat kell betartani ahhoz, hogy a megállapodásuk jogilag kötelező erejű legyen?

A fentiek alapján, a szülői felelősségre vonatkozó szülők közötti megállapodások nem hivatalos formában, azaz sajátos alaki követelmény nélkül is létrejöhetnek. A szülők szabadon köthetnek írásbeli vagy közjegyző által hitelesített megállapodást, azonban az ilyen szülők közötti megállapodások – formájuktól függetlenül – végrehajtási eljárás útján nem érvényesíthetők. Amennyiben vita merül fel a szülők közötti megállapodás rendelkezéseit illetően, a bíróság érdemben felülvizsgálhatja a megállapodást.

Lap tetejeLap teteje

A szülők közötti megállapodások gyámhatósági döntéssel vagy bírósági határozattal hagyhatók jóvá. E jogi aktusok mindkét fajtája jogilag kötelező erejű és végrehajtható, de általános eljárás keretében megtámadható a bíróságon.

6. Ha a szülők nem tudnak megállapodásra jutni a szülői felelősség kérdésében, milyen egyéb, bíróságon kívüli alternatív megoldások vannak a konfliktus rendezésére?

A bírósági eljárások mellett alternatívaként a gyámhatóság (az önkormányzat szociális jóléti osztálya) is rendezheti a szülők közötti, a szülői felelősség gyakorlásával kapcsolatos olyan vitás kérdéseket, mint például a gyermektől külön élő szülőknek a gyermek felnevelésében történő részvétele, vagy a gyermekkel való kapcsolattartás módja. A gyámhatóság döntés útján rendezheti a kérdést. A gyámhatóság általában egy gyermekvédelmi szakembert is bevon a vitarendezésbe.

7. Ha a szülők bírósághoz fordulnak, mely kérdésekben hozhat döntést a bíró a gyermekkel kapcsolatban?

A bíró különféle kérdésekben hozhat döntést a gyermekkel kapcsolatban; e kérdések kimerítő felsorolását a törvény nem tartalmazza. A bíróság hatáskörébe a gyermek elhelyezésével, a szülők láthatási jogaival, valamint a gyermektartás fizetésének kötelezettségével és annak alkalmazási körével kapcsolatos ügyek tartoznak. A bíróság továbbá dönthet arról, hogy a gyermektől külön élő szülők milyen módon vegyenek részt a gyermek felnevelésében.

Lap tetejeLap teteje

Az észt családjogi jogszabályok jelenleg nem irányozzák elő annak lehetőségét, hogy a szülői felügyeletet csak az egyik szülőnek ítéljék meg, azonban – a fent említettek alapján – lényegében a bíróság hatásköre minden olyan egyedi kérdéssel kapcsolatos vita rendezése, amely egyébként a szülői felelősség körébe tartozik.

8. Ha a bíróság a szülői felügyeletet csak az egyik szülőnek ítéli meg, az egyben azt is jelenti, hogy a jogot gyakorló szülő a másik szülő megkérdezése nélkül dönthet a gyermeket érintő minden kérdésben?

Az észt jogrendszerben jelenleg nem létezik a „kizárólag az egyik szülőnek megítélt szülői felügyelet” fogalma. A 2. és 8. pontban leírtak értelmében, a szülők általában egyenlő szülői felelősséggel rendelkeznek, függetlenül attól, hogy valamelyikük a gyermekkel él-e, vagy sem. A szülők várhatóan megállapodnak a gyermekkel kapcsolatos kérdésekről, ideértve azt is, hogy miként vesznek részt a gyermeket érintő kérdések eldöntésében. Ha nem jutnak megállapodásra, az egyik szülő kereseti követelése alapján a bíróság hatáskörébe tartozik minden olyan egyedi kérdéssel kapcsolatos vita rendezése, amely egyébként a szülői felelősség körébe tartozik.

9. Mit jelent a gyakorlatban, ha a bíróság úgy dönt, hogy a két szülő közösen gyakorolja a szülői felügyeletet?

Az észt jogrendszerben jelenleg nem létezik a „közös szülői felügyelet” fogalma. Mindkét szülő egyenlő, a vér szerinti leszármazáson alapuló szülői jogokkal és kötelességekkel rendelkezik. Következésképpen, a szülők vélhetően közösen gyakorolják felelősségüket. A szülői felelősség gyakorlásával kapcsolatos vita esetén, lényegében a bíróság korlátozhatja a szülő bizonyos kompetenciáit, amelyek egyébként a szülői felelősség körébe tartoznak.

Lap tetejeLap teteje

10. Ha valaki szülői felelősséggel kapcsolatos kérelmet kíván benyújtani, melyik bírósághoz vagy hatósághoz kell fordulnia? Milyen alaki szabályokat kell betartani, és milyen iratokat kell csatolni a kérelemhez?

A 6. pontban leírtak alapján, a szülői felelősséggel kapcsolatos vitát a gyámhatóság vagy a bíróság rendezheti. A gyámhatóság által rendezendő vitát illetően nem határoznak meg sajátos alaki követelményeket.

Kereset nyújtható be az alperes lakóhelye szerint illetékes bíróságnál (elsőfokú bíróság: városi vagy megyei bíróság – linna- vagy maakohus). A felperes is nyújthat be gyermektartásra irányuló keresetet a lakóhelye szerint illetékes bíróságnál. Bontóper iránti kereset is benyújtható a felperes lakóhelye szerint illetékes bíróságnál, ha a kiskorú gyermek a felperessel lakik (a szülői felelősséggel kapcsolatos kérdések a házasság felbontása iránti kérelemmel együtt is megvizsgálhatók).

A keresetlevelet és a bizonyító okiratokat észt nyelven és írásban kell benyújtani a bírósághoz. Amennyiben a résztvevő által, az eljárás során a bírósághoz benyújtott írásbeli kérelem, fellebbezés vagy bizonyító okirat nem észt nyelven készült, a bíróság a meghatározott időpontig kérheti a kérelem, fellebbezés vagy bizonyító okirat észt nyelvű hiteles fordítását. Ha a fordítást nem nyújtják be a meghatározott időpontig, a bíróság figyelmen kívül hagyhatja a kérelmet vagy az okiratot. A kérelmeket, keresetleveleket, fellebbezéseket, semmisségi kérelmeket, végzés elleni fellebbezéseket és az írásbeli válaszokat olvasható, gépelt A/4-es formátumban kell a bírósághoz benyújtani.

Lap tetejeLap teteje

A kereseti követelésnek tartalmaznia kell a bíróság nevét, a felperesre és az alperesre (házastársakra), valamint kiskorú gyermekükre vonatkozó személyes információkat, továbbá a felperes világosan megfogalmazott kérelmét. A kereseti követelésnek tartalmaznia kell a kereset alapjául szolgáló tényeket; az igényjogosultnak a keresetlevélben fel kell sorolnia és be kell mutatnia a rendelkezésére álló bizonyítékokat.

A keresetlevelet a felperesnek vagy képviselőjének alá kell írnia. A képviselő meghatalmazotti minőségének igazolására meghatalmazást vagy egyéb okiratot csatol.

A keresetlevél mellékleteként felsorolt bizonyító okiratokat csatolják a keresetlevélhez. A keresetlevelet és mellékleteit, azok – valamennyi alperes és harmadik fél részére megküldendő – másolati példányának kíséretében nyújtják be a bírósághoz.

11. Milyen eljárás érvényes ezen esetekre? Van-e sürgősségi eljárás?

A bíróságok a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyeket a polgári perrendtartás rendelkezései szerint vizsgálják meg.

Sürgős esetekben a keresetet biztosító intézkedések alkalmazhatók. A keresetet biztosító intézkedések elfogadhatónak tekinthetők, amennyiben ezek elmulasztása bonyolítaná vagy lehetetlenné tenné az ítélet végrehajtását. A keresetet biztosító intézkedések magukban foglalják, például az alperes lakóhelyének elhagyási tilalmát, vagy az alperes bizonyos ügyletekben való részvételének, vagy bizonyos tevékenységek általa történő végrehajtásának tilalmát. A bíróság zár alá veheti az alperes vagyontárgyait (ideértve az alperes ingatlanának bírósági zálogjoggal történő megterhelését; az ingatlannyilvántartásban az ingatlan feletti rendelkezés tilalmára vonatkozó bejegyzést; valamint az alperes vagy más személy birtokában lévő, az alpereshez tartozó ingóság lefoglalását).

Lap tetejeLap teteje

A bíróság a keresetet biztosító intézkedések iránti kérelemről legkésőbb a keresetet biztosító intézkedések iránti kérelem benyújtását követő első munkanapig határoz. A keresetet biztosító intézkedésekre vonatkozó végzést haladéktalanul végre kell hajtani. A bíróság a végzést megküldi a bírósági végrehajtónak, a hivatalvezetőnek vagy a végzés végrehajtására köteles egyéb személynek.

12. Igényelhető-e jogsegély az eljárás költségeinek fedezésére?

A bíróság részben vagy egészben mentesítheti a természetes személyt a jogsegély költségeinek megfizetése alól, és az állam fedezi az ügyvédi díjakat, amennyiben a bíróság megállapítja, hogy a személy anyagi helyzete nem teszi lehetővé az eljárás költségeinek viselését.

13. Lehet-e fellebbezni a szülői felelősséggel kapcsolatban hozott döntés ellen?

Igen. A fellebbezési eljárásra irányadó általános rendelkezések szerint lehet a szülői felelősséggel kapcsolatban hozott határozat ellen fellebbezni, amennyiben a fellebbező fél úgy véli, hogy az elsőfokú ítélet hibás (pl. az elsőfokú bíróság tévesen alkalmazta a jogot, vagy megsértették az eljárási jog rendelkezéseit).

14. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy bírósághoz vagy egy adott hatósághoz kell fordulni a szülői felelősséggel kapcsolatos döntés végrehajtása érdekében. Milyen eljárás követendő ilyen esetekben?

A végrehajtás szükségességének felmerülése esetén, a végrehajtást kérő személynek bírósági végrehajtóhoz kell fordulnia. A gyámhatóság döntése, a bíróság által jóváhagyott, a szülők között létrejött megállapodás (megegyezés) és a bírósági határozat szolgál a végrehajtás (végrehajtási végzés) alapjául.

Lap tetejeLap teteje

A végrehajtást az alperes lakóhelye vagy vagyonának helye szerint illetékes városi vagy megyei bíróság illetékességi területén működő bírósági végrehajtók folytatják le. A végrehajtási eljárásokat a végrehajtást kérő személy kérelme alapján kezdik meg. A végrehajtási végzést csatolni kell a kérelemhez. A kérelmet írásban kell elkészíteni, és annak a következő adatokat kell tartalmaznia:

  • a bírósági végrehajtó neve,
  • a felperesre és az alperesre vonatkozó személyes információk,
  • a felperes képviselőjére vonatkozó adatok, és
  • meghatalmazási okirat, valamint az alperes vagyonára vonatkozó adatok, amennyiben azok rendelkezésre állnak.

A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelemhez csatolt dokumentumok listáját.

Ha a végrehajtási okirat értelmében az alperes köteles átadni a gyermeket, a bírósági végrehajtó a gyámgondnoki vagy oktatási szerv képviselőjének jelenlétében folytatja le a végrehajtási eljárást. Szükség esetén a bírósági végrehajtó kérdést terjeszt a gyámgondnoki vagy gyermekjóléti szerv elé a gyermeknek egy gyermekgondozó intézményben történő ideiglenes elhelyezésével kapcsolatban.

Tartásdíj-hátralék esetén, a fizetési igény az adós vagyonára vethető ki általános végzés alapján.

15. Mi a teendő, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősség tárgyában hozott döntést Észtországban akar elismertetni vagy végrehajtatni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben?

Az első végzésben, a külföldi bíróság által hozott ítélet elismerésére vonatkozó végzés alapját egy olyan nemzetközi megállapodás képezheti, amelynek Észtország is részese. Észtországban a következő egyezmények alapján van lehetőség a tartásra és a szülői felelősségre vonatkozó határozatok elismerésére és végrehajtására:

Lap tetejeLap teteje

  1. a tartási kötelezettségek tárgyában hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 1973. október 2-i hágai egyezmény;
  2. a tartási követelések külföldön történő érvényesítéséről szóló, 1956. június 20-i New York-i egyezmény;
  3. a gyermekek felügyelete és felügyeleti viszonyainak helyreállítása tárgyában hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló európai egyezmény (Luxembourg, 1980. június 20.).

A dokumentumokat az adott ország központi hatóságán keresztül meg kell küldeni az észt Igazságügyi Minisztériumnak. A gyermektartásra vonatkozó határozat elismerése iránti kérelemhez a következőket kell csatolni:

  • a bírósági ítéletnek az ítéletet meghozó bíróság vagy választott bíróság székhelye szerinti állam jogának megfelelően hitelesített másolata, és egy hivatalos megerősítés az ítélet jogerőre emelkedését illetően;
  • egy olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az alperesnek – aki nem jelent meg a bírósági eljárás során – az adott állam joga szerint kellő időben, legalább egy alkalommal kézbesítették az idézést;
  • egy olyan dokumentum, amely bizonyítja, hogy az ítélet meghozatala szerinti állam joga szerint az ítélet végrehajtható, valamint azt, hogy az ítéletet kézbesítették az alperesnek;
  • az ítélet végrehajtására vonatkozó dokumentum, amennyiben az ítéletet végrehajtották;
  • a dokumentumok hiteles, észt nyelvű fordítása.

A gyermek feletti felügyeleti jogok tárgyában hozott határozat elismerése és végrehajtása iránti kérelem benyújtásakor figyelembe kell venni a gyermekek felügyelete és felügyeleti viszonyainak helyreállítása tárgyában hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló egyezményben meghatározott feltételeket.

Lap tetejeLap teteje

Az észt Igazságügyi Minisztérium továbbítja a dokumentumokat az alperes lakóhelye szerint illetékes városi vagy megyei bíróságnak. A bíróság ítéletet hoz, amelyben elismeri a külföldi bíróság által hozott ítéletet, valamint engedélyezi annak végrehajtását vagy elutasítja elismerését.

Az ítélet egy példányát továbbítják a kérelem benyújtójának a végrehajtás lefolytatásának módjára vonatkozó információk kíséretében (például a tartási ügyekben bírósági végrehajtót kell választani, kérelmet kell benyújtani hozzá, illetve a bírósági végrehajtó díj előlegét is meg kell fizetni).

16. Melyik bírósághoz kell fordulni Észtországban, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősséggel kapcsolatban hozott döntés elismerése ellen kíván tiltakozni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben?

A kérelmet tárgyaló bíróság indítványára az elismerés ellen esetlegesen tiltakozó felet érdekelt személyként bevonják az eljárásba. A 14. pontban leírtak alapján, a külföldi ítéleteket a nem peres ügyekre irányadó eljárási rendelkezések szerint ismerik el.

A bírósági ítélet meghatározza a fellebbezésre vonatkozó eljárást és a fellebbezés benyújtásának határidejét. A fellebbezés az ítélet kihirdetését követő 10 napon belül nyújtható be az ítéletet meghozó bírósághoz, vagy amennyiben a felek beidézése nélkül hozták meg az ítéletet, akkor az ítélet kikézbesítésének időpontjától kezdődik a fellebbezés benyújtásának határideje.

17. Milyen jogszabály érvényes olyan szülői felelősséggel kapcsolatos eljárás esetén, amikor a gyermek vagy a felek nem Észtországban élnek, illetve más az állampolgárságuk?

Az észt nemzetközi magánjogi törvény szerint a szülők és gyermekek közötti családjogi kapcsolatra a gyermek lakóhelye szerinti állam joga az irányadó.

A családon belüli tartási kötelezettségekre a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1973. október 2-i hágai egyezményt kell alkalmazni.

További információk

  • Észt polgári perrendtartás eesti keel - English
  • Észt családjogi törvény eesti keel - English

« Szülői felelősség - Általános információk | Észtország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 30-10-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság