Európai Bizottság > EIH > Szülői felelősség > Közösségi jog

Utolsó frissítés: 03-07-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Szülői felelősség - Közösségi jog

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


Együttműködés a gyermekek védelmére az Európai Unióban

Az Európai Unió biztos jogi környezetet kíván teremteni a gyermekek számára a szülői felelősség körében hozott bírósági határozatok szabad mozgásának biztosításával az Európai Unióban. Ez a cél szerepel a bírósági határozatok kölcsönös elismerésére vonatkozó programban is. Az első lépés a családjogi határozatok elismerése felé az 1347/2000/EK tanácsi rendelet volt, amely összehangolt szabályokat határozott meg a joghatóság, valamint a szülői felelősség tárgyában hozott bizonyos határozatok elismerése és végrehajtása vonatkozásában. Ezután – a Bizottság javaslatát követően – új lépés történt a 2201/2003/EK tanácsi rendelet elfogadásával, amely 2005. március 1-jével az 1347/2000/EK tanácsi rendelet helyébe lépett. Elérhető a 2005. március 1-jétől alkalmazandó 2201/2003/EK rendelet („az új Brüsszel II rendelet”) alkalmazását segítő gyakorlati útmutató PDF File (PDF File 737 KB). Ezt az útmutatót a Bizottság szolgálatai dolgozták ki a polgári és kereskedelmi ügyekben működő Európai Igazságügyi Hálózattal konzultálva.

Ahogy a polgárok egyre gyakrabban változtatnak lakóhely szerinti tagállamot, egyre nő azon családok száma, amelyek tagjainak nem azonos az állampolgársága és/vagy nem ugyanabban a tagállamban élnek. Ez a társadalmi jelenség szükségessé teszi a szülői felelősség körében a joghatóságra, a meghozott határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó azonos szabályokat.

A Tanács első lépésként 2000. május 29-én elfogadta az 1347/2000/EK tanácsi rendeletet. Ez a rendelet 2001. május 1-jén lépett hatályba, és a tagállamokban ezen időpont után a házasság felbontása keretén belül a szülői felelősség tárgyában hozott határozatokra kellett alkalmazni. A rendelet nem terjedt ki azon határozatokra, amelyeket nem a házasság felbontása keretében hoztak. A rendeletet azokra a határozatokra kellett alkalmazni, amelyek például meghatározták, hogy a gyermek melyik szülővel éljen (felügyeleti jog), illetve azt, hogy a másik szülőnek joga van-e látni a gyermeket (láthatási jog) (lásd: „Szülői felügyelet – Általános információk”). A rendelet nem volt alkalmazandó a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló tanácsi rendelet hatálya alá tartozó tartási kötelezettségekre. Végül pedig a rendeletet csak azokra a határozatokra kellett alkalmazni, amelyek a házastársak közös gyermekeire vonatkoztak.

Lap tetejeLap teteje

A rendeletet Dánia kivételével minden tagállamban alkalmazandó volt.

Az új Brüsszel II rendelet fő célkitűzései

A rendelet előírja, hogy a szülői felelősség tárgyában hozott határozatot el lehet ismerni és végre lehet hajtani egy másik tagállamban, egy egyszerű és egységes eljárás segítségével. Egységes szabályokat állapít meg a joghatóság tekintetében is. A rendelet a következő kérdésekre válaszol:

  • mely tagállam nemzeti igazságszolgáltatási szervei rendelkeznek joghatósággal a házasság felbontásában történő döntéshozatalra, és a szülői felelősség kérdésében, valamint
  • hogyan történik a szülői felelősség tárgyában hozott határozat elismerése és végrehajtása egy másik tagállamban.

Joghatósággal rendelkező nemzeti igazságszolgáltatási szervek

Azon tagállam nemzeti igazságszolgáltatási szervei rendelkeznek joghatósággal a szülői felelősség kérdésében való döntésben, amelyben a gyermek szokásos tartózkodási helye található. 

A határozatok elismerésének és végrehajtásának módjai egy másik tagállamban

Bármely érdekelt fél kérheti, hogy a szülői felelősség tárgyában hozott határozatot egy másik tagállamban ismerjék el és hajtsák végre.

A tagállamok által közölt lista PDF File (PDF File 226 KB) felvilágosítást ad arról, hogy e kérelmet mely bírósághoz kell benyújtani.

A bíróság késedelem nélkül nyilatkozik arról, hogy a határozat végrehajtható abban a tagállamban. A bíróság azonban nem nyilvánítja a határozatot végrehajthatónak, ha:

  • a határozat nyilvánvalóan ellentétes az adott tagállam közrendjével,
  • sürgős eset kivételével a határozatot úgy hozták meg, hogy nem adtak lehetőséget a gyermek meghallgatására,
  • nem adtak lehetőséget azon személy meghallgatására, aki arra hivatkozik, hogy a határozat akadályozza a szülői felelőssége gyakorlását,
  • a határozatot azon fél távollétében hozták meg, amelyik nem kapta meg alkalmas időben a védelemre való felkészüléshez szükséges dokumentumokat,
  • a határozat összeegyeztethetetlen egy másik határozattal (bizonyos körülmények között).

Az a személy, aki a saját, származása szerinti tagállamában költségmentességet kaphat, azt akkor is megkaphatja, ha a határozat végrehajtását kéri.

Lap tetejeLap teteje

Az elvált házastársak gyermekei védelmének európai szabályozása

1999-ben az igazságügyi miniszterek jóváhagyták a bírósági határozatok kölcsönös elismerésének elvét, amely a jog valódi érvényesülésén alapuló térség létrehozásának alapja, és a láthatási jogot az egyik prioritásként határozták meg. Az 1347/2000 tanácsi rendeletet 2000 májusában fogadták el (lásd fent). Ezt egy Franciaország által 2000 júliusában a láthatási jog tárgyában benyújtott kezdeményezés követte. 2000 novemberében a bírósági határozatok kölcsönös elismerésének megszervezését célzó programot hagytak jóvá, és a szülői felelősség tárgyában hozott határozatok ennek egyik cselekvési területét jelentik.

A Bizottság 2002 májusi javaslatát követően 2003. november 27-én elfogadtak egy rendeletet a szülői felelősségre vonatkozóan. E rendelet, amely 2005. március 1-jétől alkalmazandó:

  • kiterjeszti az 1347/2000 tanácsi rendelet kölcsönös elismerésre és végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit a szülői felelősséggel kapcsolatos valamennyi határozatra,
  • biztosítja a gyermek számára, hogy mindkét szülőjével kapcsolatban maradjon, és
  • megakadályozza a gyermek jogellenes elvitelét a Közösségben.

A szülői felelősség tárgyában hozott bírósági határozatok szabad mozgása

Ahogy a fentiekben szerepel, a még hatályban lévő 1347/2000 tanácsi rendeletet a szülői felelősség tárgyában hozott határozatok csak bizonyos kategóriáira kell alkalmazni. Nem vonatkozik a nem házastárs szülőkre vonatkozó, sem pedig a házasság felbontása után hozott határozatokra. A minden gyermekre vonatkozó, egyenlő bánásmód biztosításának érdekében az új rendelet alkalmazási köre minden, a szülői felelősség tárgyában hozott bírósági határozatra kiterjed, akár házasságban, akár házasságon kívül született gyermekeket érintenek.

A gyermek azon jogának biztosítása, hogy mindkét szülőjével tartsa a kapcsolatot

Az új rendelet biztosítja a gyermek azon jogát, hogy mindkét szülőjével tartsa a kapcsolatot a házasság felbontása után akkor is, ha a szülők különböző tagállamokban élnek. Bizonyos esetekben a felek haboznak elengedni a gyermeket egy másik tagállamba a másik szülő meglátogatása céljából még akkor is, ha a meghozott határozat megadja a láthatási jogot ez utóbbinak. Az új szöveg arra törekszik, hogy megoldja ezt a problémát, lehetővé téve a másik tagállamban való láthatási jogra vonatkozó határozatok automatikus elismerését és végrehajtását. Például, ha egy anya nem engedi meg a gyermekének, hogy a meghozott határozatnak megfelelően meglátogassa a másik tagállamban lakó apát, az apa kérheti, hogy a határozatot úgy hajtsák végre a másik tagállamban, mintha ott hozták volna meg. Ebben az esetben nem szükséges kiegészítő eljárást kezdeményezni a határozat végrehajthatónak nyilvánítása érdekében, mint ahogyan az az 1347/2000 tanácsi rendeletben szerepel.

Lap tetejeLap teteje

A gyermek jogellenes elvitelének megakadályozása az Európai Unióban

Az új rendelet a Közösségben a gyermek jogellenes elvitele problémájának megoldását célzó szabályokat határoz meg. A visszatartó erő biztosítása céljából kiköti, hogy végső soron azon tagállam nemzeti igazságszolgáltatási szervei döntenek, amelynek területén a gyermek lakóhelye volt a jogellenes elvitel előtt. Így a szülők nem fordulnának többé a jogellenes elvitel eszközéhez azért, hogy a saját állampolgárságuk szerinti bíró elé vigyék az ügyet másféle határozat meghozatala reményében. Azon tagállam nemzeti igazságszolgáltatási szervei, ahová a gyermeket vitték, határozhatnak arról, hogy nem küldik vissza azonnal a gyermeket, amennyiben komolyan fennáll annak a veszélye, hogy a visszatérés veszélynek teszi ki a gyermeket, illetve ha a gyermek olyan korú vagy olyan fokon érett, hogy helyénvalónak tűnik figyelembe venni a véleményét, és ő tiltakozik a visszatérés ellen. Mindazonáltal azon tagállam nemzeti igazságszolgáltatási szervei döntenek végső soron a gyermek lakóhelyéről, amelynek területén a gyermek utolsó lakóhelye volt a jogellenes elvitele előtt. Az eljárás során meg kell hallgatni a gyermeket, amennyiben ez helyénvaló a kora és az érettsége szempontjából. A központi hatóságok segítik azokat a szülőket, akik gyermeke jogellenes elvitel áldozata lett, előnyben részesítik a közvetítést, és segítik a nemzeti igazságszolgáltatási szervek közötti kommunikációt.

Az Európai Unió alapjogi chartája

A gyermek meghallgatáshoz való joga az Európai Unió Alapjogi Chartájának 24. cikkében szereplő alapvető jog. A gyermek véleményét figyelembe kell venni az őt illető kérdésekben, tekintettel a gyermek korára és érettségére. Ez a cikk meghatározza azt is, hogy a gyermek érdekét kell elsősorban figyelembe venni minden, a gyermekre vonatkozó cselekmény esetén akár hatóságok, akár magánszervezetek teszik azt.

Hivatkozott dokumentumok

  • Intézkedési program dansk - Deutsch - ελληνικά - English - español - français - italiano - Nederlands - português - suomi - svenska a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatok kölcsönös elismerése elvének végrehajtásáról
  • A Tanács 1347/2000/EK rendelete (2000. május 29.) a házassági ügyekben és a házastársaknak a közös gyermekekkel kapcsolatos szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról
  • A Tanács 44/2001/EK rendelete (2000. december 22.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról
  • Tanácsi rendeletre irányuló javaslat a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről és a 44/2001/EK rendelet tartási kérdések tekintetében történő módosításáról
  • Az Európai Unió Alapjogi Chartája
  • A Tanács 2201/2003/EK rendelete (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
  • Gyakorlati útmutató PDF File (PDF File 737 KB) a 2201/2003/EK rendelet („az új Brüsszel II rendelet”) alkalmazásáról
  • Az illetékes bíróságok listája PDF File (PDF File 226 KB), közzétéve: HL C 40., 2005. február 17.

« Szülői felelősség - Általános információk | Közösségi jog - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 03-07-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság