Európai Bizottság > EIH > Szülői felelősség > Csehország

Utolsó frissítés: 06-11-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Szülői felelősség - Csehország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelent a „szülői felelősség” jogi kifejezés a gyakorlatban? Melyek a szülői felelősséget gyakorló személy jogai és kötelezettségei? 1.
2. Főszabályként ki gyakorolja a gyermek felett a szülői felelősséget? 2.
3. Ha a szülők nem képesek vagy nem hajlandók szülői felelősséget gyakorolni gyermekeik felett, kijelölhető-e helyettük másik személyt? 3.
4. Ha a szülők elválnak vagy külön élnek, hogyan rendezik a jövőre nézve a szülői felelősség kérdését? 4.
5. Ha a szülők megegyezésre jutnak a szülői felelősséget illetően, milyen alakiságokat kell betartani a megállapodás jogilag kötelező erejűvé tételéhez? 5.
6. Ha a szülők nem tudnak megegyezésre jutni a szülői felelősség kérdésében, milyen alternatív, a bíróságon kívüli konfliktusrendezési lehetőségek vannak? 6.
7. Ha a szülők bírósághoz fordulnak, milyen kérdésekről határozhat a bíró a gyermeket illetően? 7.
8. Ha a bíróság úgy határoz, hogy az egyik szülő kizárólagos felügyeletet gyakorol a gyermek felett, ez azt jelenti-e, hogy minden, a gyermekkel kapcsolatos kérdésben dönthet a másik szülővel történt előzetes egyeztetés nélkül? 8.
9. Ha a bíróság úgy határoz, hogy a szülők közös felügyeletet gyakorolnak a gyermek felett, mit jelent ez a gyakorlatban? 9.
10. Melyik bírósághoz vagy hatósághoz kell fordulnom, ha a szülői felelősségre vonatkozó keresetet kívánok benyújtani? Milyen alakiságokat kell betartani, és milyen dokumentumokat kell a keresetemhez csatolni? 10.
11. Milyen eljárás alkalmazandó ilyen ügyekben? Van-e gyorsított eljárás? 11.
12. Kaphatok-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére? 12.
13. Lehet-e a szülői felelősségre vonatkozó határozat ellen fellebbezni? 13.
14. Egyes esetekben szükség lehet a bírósághoz vagy más hatósághoz fordulni a szülői felelősségre vonatkozó határozat végrehajtása érdekében. Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetekben? 14.
15. Mi a teendőm, ha egy másik tagállam bírósága által a szülői felelősségre vonatkozóan hozott határozatot a Cseh Köztársaságban kívánok elismertetni és végrehajtatni? Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetekben? 15.
16. Melyik bírósághoz kell fordulnom a Cseh Köztársaságban egy másik tagállam bírósága által a szülői felelősségre vonatkozóan hozott határozat elismerésének kifogásolása érdekében? Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetekben? 16.
17. Melyik jog alkalmazandó a szülői felelősségre vonatkozó olyan eljárásban, ahol a felek nem a Cseh Köztársaságban élnek vagy állampolgárságuk különbözik? 17.

 

1. Mit jelent a „szülői felelősség” jogi kifejezés a gyakorlatban? Melyek a szülői felelősséget gyakorló személy jogai és kötelezettségei?

A „szülői felelősség” kifejezést a családjogi törvény értelmezi. A kifejezés jogok és kötelezettségek összességére utal az alábbiak tekintetében:

  1. kiskorú gyermek ellátása, különös tekintettel a gyermek egészségére, fizikai, érzelmi, szellemi és erkölcsi fejlődésére vonatkozó ellátására,
  2. kiskorú gyermek képviselete,
  3. a gyermek vagyonának kezelése.

A szülői felelősség keretében a jogok és kötelezettségek gyakorlása során a szülők különösen kötelesek a gyermek érdekeit védeni, a gyermek viselkedését alakítani és a gyermek fejlődési szintjének megfelelő felügyeletet gyakorolni. Joguk van olyan mértékű, ésszerű fegyelmezés alkalmazására, amely mellett a gyermek méltósága nem sérül, és amellyel a gyermek egészsége vagy fizikai, érzelmi, szellemi vagy erkölcsi fejlődése nem kerül veszélybe. A szülők kötelesek a saját véleményének kialakítására és tettei hatásának felmérésére képes gyermeket minden szükséges információval ellátni, és lehetőséget biztosítani számára, hogy szabadon fejezhesse ki véleményét a gyermeket érintő lényeges ügyekben hozott valamennyi döntés során. A szülők valamennyi hivatalos eljárás során képviselik a gyermeket annak törvényes kiskorúsága alatt.

2. Főszabályként ki gyakorolja a gyermek felett a szülői felelősséget?

A gyermek biológiai szülei gyakorolják általában az adott gyermekre vonatkozó szülői felelősséget. Ha a gyermeket örökbe fogadták, a felelősség átszáll az örökbefogadó szülőkre. Nincs jelentősége annak, hogy a pár házas-e és hogy a gyermek házasságban vagy házassági köteléken kívül született. A szülői felelősség a gyermek születésekor keletkezik. Ha ez örökbefogadás eredményeként létrejött kapcsolatra vonatkozik, a szülői felelősség a gyermek örökbefogadására vonatkozó bírósági határozat jogerőre emelkedésével veszi kezdetét.

Lap tetejeLap teteje

A szülői felelősség a szülőkre akkor vonatkozik, ha teljesen cselekvőképesek. A bíróság azonban elismerheti a szülői felelősséget olyan kiskorú szülő gyermekének esetében is, aki betöltötte a tizenhatodik életévét, amennyiben az említett szülő megfelel a szülői felelősség alapján keletkező jogok és kötelezettségek teljesítéséhez megkövetelt előfeltételeknek.

Ha az egyik szülő már nem él, ismeretlen vagy nem teljes mértékben cselekvőképes, a szülői felelősséget a másik szülő gyakorolja. 

Ha a törvényi előírások teljesülnek, a bíróság határozhat a szülői felelősség gyakorlásának felfüggesztéséről, a szülői felelősség gyakorlásának korlátozásáról vagy a szülői felelősség megvonásáról.

A bíróság felfüggesztheti a szülői felelősség gyakorlását, ha a szülőt jelentős mértékű fogyatékosság akadályozza meg szülői kötelezettségei teljesítésében, és ha ez a gyermek érdekében áll.

A bíróság korlátozhatja egy szülő szülői felelősségét, ha az említett szülő nem teljesíti megfelelően szülői kötelezettségeit, és ha ez a gyermek érdekében áll. Ha egy szülő visszaél szülői felelősségével vagy azt súlyos mértékben elhanyagolja, a bíróság megvonja tőle a szülői felelősséget.

Ha a gyermek szülei meghaltak, tőlük a szülői felelősséget megvonták, szülői kötelezettségeik gyakorlását felfüggesztették vagy nem teljes mértékben cselekvőképesek, a bíróság gyámot jelöl ki a gyermek részére, aki őt felneveli, képviseli és vagyonát kezeli a gyermek szülei helyett.

Lap tetejeLap teteje

Ha a szülő szándékos bűncselekményt követ el gyermeke ellen vagy ha tizenöt évnél fiatalabb gyermekét bűncselekmény elkövetésére bűntársként vagy felbujtóként használja, a bíróság mindig mérlegeli, hogy ez okot ad-e a szülő szülői felelősségének megvonására vonatkozó eljárás megindítására.

A fent említett bírósági határozatok nem eredményezik a szülő gyermektartási kötelezettségének megszűnését.

3. Ha a szülők nem képesek vagy nem hajlandók szülői felelősséget gyakorolni gyermekeik felett, kijelölhető-e helyettük másik személyt?

A szülők valamennyi hatósági ügyben képviselik a gyermeket teljes cselekvőképességének eléréséig. Egyik szülő sem képviselheti a gyermeket, ha olyan ügyre vonatkozó eljárási cselekményekről van szó, amelyekben a szülők és a gyermek vagy ugyanazon szülők több gyermeke között érdekellentét merül fel. Ha egyik szülő sem képviselheti a gyermeket, a bíróság ügygondnokot rendel a gyermek bírósági eljárás során történő képviseletére vagy egy adott eljárási cselekmény elvégzésére. Ezt az ügygondnokot általában a gyermekek szociális jólétével foglalkozó szerv jelöli ki.

Ha a gyermek szülei meghaltak, tőlük a szülői felelősséget megvonták, szülői kötelezettségeik gyakorlását felfüggesztették vagy nem teljes mértékben cselekvőképesek, a bíróság gyámot jelöl ki a gyermek részére, aki őt felneveli, képviseli és vagyonát kezeli a gyermek szülei helyett. A gyám elsősorban a szülők által javasolt személy. Ha ilyen javaslatra nem került sor, a bíróság a gyermek rokonai vagy a gyermekhez vagy családjához közel álló személyek közül rendel ki gyámot, vagy pedig egy természetes személyt rendel gyámul. Ha természetes személy nem jelölhető ki a gyermek gyámjául, a bíróság egy gyermekek szociális jólétével foglalkozó szervet jelöl ki. A gyám a bíróság előtt felel feladatai ellátásáért, és köteles a bíróság részére a gyámsága alatt álló gyermekre vonatkozó jelentéseket és a gyermek vagyonának kezelésével kapcsolatos elszámolásokat átadni. A gyám azonban nem rendelkezik tartási kötelezettséggel a gyermeket illetően. Emellett a gyámot nem terheli szülői felelősség; a gyám és a gyermek közötti kapcsolatra azonban a családjogi törvény gyermekek és szülők jogairól és kötelezettségeiről szóló rendelkezései az irányadók. A gyámnak a gyermeket illető valamennyi lényeges ügyben hozott döntéséhez a bíróság jóváhagyása szükséges.

Lap tetejeLap teteje

A családjogi törvény emellett bizonyos, a szülői felelősséggel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket részben más, megfelelő magánszemélyre is ruházhatja. A bíróság például a gyermeket más természetes személy gondozására bízhatja, ha az említett személy garantálja a gyermek megfelelő felnevelését, és beleegyezik a gyermek gondozásával való megbízásába. Ez esetben a bíróság meghatározza az említett személynek az érintett gyermekkel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit.

További lehetőség a gyermek nevelőszülői gondozásba adása. A gyermek gondozása során a nevelőszülő mérhető módon tesz eleget a gyermek szüleit illető jogoknak és kötelezettségeknek. A nevelőszülő azonban nem rendelkezik tartási kötelezettséggel a gyermeket illetően, mindössze képviselheti a gyermeket és annak ügyeit rendes esetekben intézheti.

Amennyiben a gyermek vagyonhoz fűződő jogai veszélybe kerülnek, a bíróság gondnokot rendel ki a gyermek vagyonának fokozott védelmére. Emellett gondnokot kell kirendelni akkor is, ha a bíróság a szülői felelősség gyakorlásának korlátozására vonatkozó határozatot hozott, illetve akkor, ha a gyermek érdekei ezt így kívánják. A gondnok bármely teljesen cselekvőképes természetes személy lehet, akinek életvitele e feladat megfelelő ellátását garantálja, és aki beleegyezik gondnokként történő megbízásába. Ha természetes személy nem jelölhető ki, a bíróság általában egy gyermekek szociális jólétével foglalkozó szervet jelöl ki gondnokként.

Ha megalapozott érvek szólnak amellett, hogy a szülők nem képesek a gyermek felnevelését biztosítani, vagy ha a gyermek felnevelése megalapozottan nem biztosítható megfelelő módon, vagy ha felnevelését komolyan veszélyeztetik vagy sértik, a bíróság intézményi gondozásba adja a gyermeket vagy azonnali segítségre szoruló gyermekek számára létesített intézményben helyezi el.

Lap tetejeLap teteje

4. Ha a szülők elválnak vagy külön élnek, hogyan rendezik a jövőre nézve a szülői felelősség kérdését?

Ilyen esetekben mindig a szülők közötti megegyezés kap elsőbbséget. Megegyezés esetén rendezni kell annak kérdését, hogy ki gondozza a gyermeket, illetve azt, hogy a gyermek tartásához az egyes szülők hogy járulnak hozzá. Az ilyen megegyezés viszont bírósági jóváhagyással válik érvényessé. Megegyezéssel szabályozható a gyermek szüleivel való kapcsolattartása is; ez a megegyezés azonban nem igényel bírósági jóváhagyást. Ha a szülők nem jutnak megegyezésre a szülői felelősség gyakorlására vonatkozó lényeges kérdésekben, a bíróság határoz. A bíróság ilyen ügyekben erre irányuló javaslat nélkül is határoz, ha olyan kiskorú gyermekről van szó, akinek szülei nem élnek együtt, és akik nem jutottak megegyezésre a gyermek tartását és felnevelését illetően. Válás esetén annak (megegyezés vagy bírósági határozat útján történő) rendezése, hogy kit bíznak meg a gyermek felnevelésével, és hogy hogyan járulnak hozzá az egyes szülők a gyermek tartásához, a válás lényeges előfeltétele.

5. Ha a szülők megegyezésre jutnak a szülői felelősséget illetően, milyen alakiságokat kell betartani a megállapodás jogilag kötelező erejűvé tételéhez?

Ha a szülői felelősség gyakorlására vonatkozó megegyezés veszi át a szülőknek válás után a kiskorú gyermekre vonatkozó jogairól és kötelezettségeiről szóló bírósági határozat szerepét (különösen annak kérdését illetően, hogy ki gondozza a gyermeket, illetve azt, hogy a gyermek tartásához az egyes szülők hogy járulnak hozzá), az ilyen megegyezés érvényessé válásához bírósági jóváhagyás szükséges. A gyermek és a szülők közötti kapcsolattartásra vonatkozó megegyezés azonban nem igényel bírósági jóváhagyást.

Lap tetejeLap teteje

6. Ha a szülők nem tudnak megegyezésre jutni a szülői felelősség kérdésében, milyen alternatív, a bíróságon kívüli konfliktusrendezési lehetőségek vannak?

Ilyen esetekben az egyes körzeti bíróságokon dolgozó közvetítőkhöz lehet fordulni. Feladatuk a két fél közötti békés rendezés elérésének megkísérlése; a folyamat során közvetítői szerepet játszanak.

Ettől eltekintve úgynevezett házassági, családügyi és személyes kapcsolatokkal foglalkozó tanácsadó szolgálatokat is igénybe lehet venni, ami képzett pszichológusok és szociális munkások segítségnyújtását foglalja magába. Számos nonprofit szervezet is van a Cseh Köztársaságban, amelyek ilyen ügyekben megkereshetők.

Emellett a szülői felelősség tekintetében a szülők a gyermekek szociális jólétével foglalkozó szervhez fordulhatnak.

7. Ha a szülők bírósághoz fordulnak, milyen kérdésekről határozhat a bíró a gyermeket illetően?

Általánosságban megállapítható, hogy a bíróság a gyermek gondozását illetően az alábbi kérdésekről határozhat:

  1. oktatási intézkedések,
  2. örökbefogadás,
  3. gyámság és gondnokság,
  4. tartás.

A bíróság leggyakrabban arról határoz, hogy kinek a feladata a gyermek felnevelése. Ezt a kérdést a leggyakrabban a szülők válása esetén kell megoldani. A gyermeket gyakran az egyik szülő gondozására bízzák. A bíróság mindenekelőtt a gyermek érdekeit veszi figyelembe, tekintettel személyiségére, szülei nevelői képességeire és más fontos tényezőkre. Ha azonban mindkét szülő alkalmas a gyermek felnevelésére, és mindketten szeretnék őt felnevelni, a bíróság a gyermeket a két szülő közös vagy váltakozó gondozására bízhatja, ha ez a gyermek érdekében áll és szükségleteit jobban biztosíthatja. A bíróság határozhat továbbá arról az összegről, amellyel az egyes szülőknek a gyermek tartásához hozzá kell járulniuk. Az összeg megállapításakor figyelembe kell venni a szülők vagyonát, képességeit és lehetőségeit, a gyermek jogos igényeit és azt az összeget, amellyel az egyes szülők személyesen hozzájárulhatnak a gyermek felneveléséhez.

Lap tetejeLap teteje

A bíróság határoz továbbá a gyermek felnevelésének és tartásának szabályozását illető ügyekben is erre irányuló kérelem nélkül, amennyiben kiskorú gyermekről van szó. A fenti ügyekhez hasonlóan a bíróság a gyermeknek a szülőkkel, nagyszülőkkel vagy testvéreivel való kapcsolattartását (ami lehet korlátozott vagy tiltott, ha ez utóbbi a gyermek áll érdekében) szabályozó határozatot is hozhat.

8. Ha a bíróság úgy határoz, hogy az egyik szülő kizárólagos felügyeletet gyakorol a gyermek felett, ez azt jelenti-e, hogy minden, a gyermekkel kapcsolatos kérdésben dönthet a másik szülővel történt előzetes egyeztetés nélkül?

A gyermek felnevelése és gondozása csak egy része a szülői felelősség körébe tartozó jogoknak és kötelezettségeknek. Ha a gyermek felnevelésével nem megbízott szülőtől nem vonták meg szülői felelősségét és azt nem korlátozták semmilyen módon, az említett szülő a gyermekre vonatkozó alapvető ügyekben jogosult döntéseket hozni.

9. Ha a bíróság úgy határoz, hogy a szülők közös felügyeletet gyakorolnak a gyermek felett, mit jelent ez a gyakorlatban?

A családjogi törvény a válással kapcsolatosan különbséget tesz a gyermek közös és váltakozó gondozása között, amely akkor alkalmazandó, ha leginkább ez áll a gyermek érdekében és ha a gyermek szükségletei így megfelelőbben biztosíthatók. Ilyen döntést akkor lehet hozni, ha a szülők képesek a gyermek felnevelését illetően kommunikálni és együttműködni.

Lap tetejeLap teteje

Közös gondozás

A bíróság akkor hoz a gyermeknek a szülők közös gondozására való bízásáról szóló határozatot, ha a gyermek szülei együtt élnek, és közösen fizetik szükségleteik egy részét, illetve ha egyéb feltételek is teljesülnek. A gyakorlatban a közös gondozás olyan forma, amelyben az egyik szülő a gyermek iskolai szükségleteit biztosítja, a másik pedig a gyermek sporttevékenységeit, vagy az egyik a nyelvtanulásról gondoskodik, míg a másik az iskolán kívüli tevékenységekről. Mindkét szülő részt vesz az orvosi ellátás és a gyermek olyan anyagi szükségleteinek a biztosításában, mint a főzés, tisztálkodás, ruházkodás stb.

Váltakozó gondozás

A váltakozó gondozás azt jelenti, hogy a gyermeket pontosan meghatározott időszakokban bízzák először az egyik, majd a másik szülő gondozására. A bíróság egyidejűleg rendelkezik az ilyen váltakozó időszakokra vonatkozóan a jogokról és kötelezettségekről. A szülők közötti váltás általában havonta történik meg. A gyermek váltakozó gondozása esetén fontos, hogy a szülők egymáshoz közel éljenek, különösen az iskolalátogatás miatt.

10. Melyik bírósághoz vagy hatósághoz kell fordulnom, ha a szülői felelősségre vonatkozó keresetet kívánok benyújtani? Milyen alakiságokat kell betartani, és milyen dokumentumokat kell a keresetemhez csatolni?

A szülői felelősséget érintő keresetekkel a gyermek lakóhelye szerint illetékes körzeti bírósághoz (Brnóban a városi bírósághoz) kell fordulni. A bíróság határozhat továbbá kiskorú gondozását illető ügyekben erre irányuló kérelem benyújtása nélkül is.

Lap tetejeLap teteje

A kérelem alaki követelményei és mellékletei a kérelem tárgyától függnek. Szabály szerint egyértelműen meg kell nevezni a kérelmet benyújtó személyt, az érintett gyermeket és az alperest. Ismertetni kell továbbá a felperes igényét, annak okát és az azt alátámasztó, javasolt bizonyítékot. A kérelemnek valamennyi, az ügyre vonatkozó fontos dokumentumot tartalmaznia kell – például a születési és a házassági anyakönyvi kivonatot, a gyermeket érintő ügyben korábban hozott bírósági határozatot stb. A kérelmet annyi példányban kell benyújtani, hogy minden fél kapjon egyet, egy pedig a bíróságnál maradjon.

Ha a kérelem nem felel meg az előírt alaki követelményeknek vagy ha egy melléklet hiányzik, a bíróság kéri a felperest ennek korrigálására.

11. Milyen eljárás alkalmazandó ilyen ügyekben? Van-e gyorsított eljárás?

A bíróság kiskorú gyermek gondozását illetően kérelem benyújtása nélkül is indíthat eljárást, de ilyen eljárás megindítására irányuló kérelem is benyújtható.

A végleges határozat meghozatala előtt a bíróság az alperest tartás fizetésére vagy a gyermek másik szülőnek vagy a bíróság által előzetes döntéshozatal során kijelölt magánszemélynek való átadására kötelezheti.

A polgári perrendtartás szabályozza a továbbiakban az olyan esetekre vonatkozó egyedi eljárást, amikor a kiskorút nem gondozza senki, vagy ha életét vagy megfelelő fejlődését súlyosan fenyegetik vagy megsértik. Ilyen esetben a bíróság előzetes döntést hoz a gyermekek szociális jólétével foglalkozó, illetékes szerv javaslatára arra vonatkozóan, hogy a gyermeket helyezzék az említett döntésben megnevezett magánszemély felügyelete alá. Az ilyen előzetes döntéshozatalra irányuló kérelemre vonatkozó határozatot késedelem nélkül vagy legfeljebb a kérelem benyújtását követő 24 órán belül meg kell hozni. Az előzetes döntés jogerőre emelkedését követően három hónapig érvényes; ha az ügyre vonatkozó eljárást ezen időszak lejártát megelőzően megkezdik, az előzetes döntés hatályban marad az eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedéséig. Ilyen határozat meghozatalát követően az azonnal jogerőre emelkedik, a bíróság pedig együttműködik a megfelelő szervekkel annak érdekében, hogy a kiskorút a megnevezett magánszemély felügyelete alá helyezzék; ha a gyermek ténylegesen egy másik magánszemélynél tartózkodik, tőle elviszik.

Lap tetejeLap teteje

12. Kaphatok-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

A bírósági illetékekről szóló törvénynek megfelelően a gyámsági ügyek és a kiskorúak gondozásával kapcsolatos bírósági ügyek mentesek a bírósági illetékek alól. A felperesnek így bírósági illetékfizetési kötelezettsége nincs szülői felelősségre vonatkozó kérelem benyújtásakor.

Az ügyvéd kinevezésére vonatkozó költségek megtérítése azonban más kérdés. A polgári perrendtartás értelmében ilyen esetben a bíróság dönthet ingyenes jogsegélyről. Ingyenes jogsegély akkor nyújtható, ha azt a magánszemély helyzete indokolja, vagyis ha az említett magánszemély nem tudja kifizetni az ügyvédi díjakat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az érintett magánszemély vagyona vagy szociális helyzete elégtelen. Az elégtelen vagyont és szociális helyzetet a bírósági illetékek alóli mentességre általában megállapított feltételek alapján bírálják el (munkanélküliség, rokkantnyugdíj, gyermekgondozási szabadság), de mindig figyelembe kell venni az ügy sajátos körülményeit.

Emellett az ügyvédi törvényben előírt előkövetelmények teljesülése esetén az ügyvédi kamarától ügyvéd ingyenes kirendelése kérhető.

13. Lehet-e a szülői felelősségre vonatkozó határozat ellen fellebbezni?

Igen, lehet a szülői felelősségre vonatkozó határozat ellen fellebbezni. A körzeti bíróságok rendelkeznek hatáskörrel első fokon a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban. Vagyis a regionális bíróságok (vagy Prágában a városi bíróság) tárgyalják a fellebbezéseket. A fellebbezés tárgyát képező bírósági határozat ellen az említett bírósági határozat írásbeli példányának kézhezvételét követő tizenöt napon belül lehet fellebbezést benyújtani. Ha a határozatban foglaltak tekintetében kiigazító határozatot hoznak, a fellebbezés határideje a kiigazító határozat jogerőre emelkedésének napjától újrakezdődik. A fellebbezést akkor is időben benyújtottnak tekintik, ha azt a tizenöt napos határidőt követően nyújtják be, amennyiben a kérelmező a bíróság nem helytálló utasításait követte.

Lap tetejeLap teteje

Hangsúlyozandó továbbá, hogy a határozat ideiglenesen is végrehajtható lehet, vagyis végrehajtható akkor is, ha egy benyújtott fellebbezés miatt még nem emelkedett jogerőre.

14. Egyes esetekben szükség lehet a bírósághoz vagy más hatósághoz fordulni a szülői felelősségre vonatkozó határozat végrehajtása érdekében. Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetekben?

A Cseh Köztársaságban a szülői felelősségre vonatkozó határozat végrehajtása tekintetében kérelmet kell benyújtani a bírósághoz; a határozat végrehajtása során alkalmazandó eljárást a polgári perrendtartás szabályozza.

Ebben az esetben a határozat végrehajtására vonatkozó kérelmet a kiskorú lakóhelye szerinti körzetben illetékes körzeti bírósághoz kell benyújtani. Az ilyen kérelemben, melynek minden fontos információt tartalmaznia kell (a kötelezett fél és a jogosult fél megnevezése, a kötelezettség hatálya és tartalma, az említett kötelezettség végrehajtásának határideje és az úgynevezett végrehajtandó jogcím – a végrehajtandó határozat – megnevezése), szerepelnie kell a határozat egy példányának (vagy a kiskorú felnevelésére vagy a vele való kapcsolattartásra vonatkozóan a bíróság által jóváhagyott megegyezésnek), ideértve végrehajthatóságának megerősítését is. A határozat végrehajtásának elrendelését megelőzően a bíróság utasítja a bírósági határozat benyújtását elutasító vagy a kiskorú felnevelésére vagy a vele való kapcsolattartásra vonatkozóan a bíróság által jóváhagyott megegyezés teljesítését elmulasztó felet a bírósági határozatnak vagy a bíróság által jóváhagyott megegyezésnek megfelelő teljesítésre. A kérdéses fél erre történő utasítása során a bíróság felhívja az említett fél figyelmét a határozatban vagy a megegyezésben megállapított kötelezettségek teljesítése elmulasztásának következményeire. Egyes esetekben azonban a bíróság ilyen utasítás nélkül is elrendelheti a gyermek elvitelének végrehajtását. Az eljárás e szakaszában a bíróság kérheti a gyermekek szociális jólétével foglalkozó, illetékes szerv közreműködését is. Ha a teljesítésre való utasítás eredménytelen, a bíróság pénzbírságot szab ki arra a félre, aki elmulasztja a határozat vagy a szülői felelősségre vonatkozóan a bíróság által jóváhagyott megegyezés teljesítését; a büntetést ismételten is kiszabhatják, az egyes díjtételek azonban nem haladhatják meg az 50 000 cseh koronát. Emellett a bíróság elrendelheti a gyermeknek azon féltől való elvitelét, akinél a határozat vagy megegyezés alapján a gyermek nem tartózkodhat, és a gyermeket azon fél felügyelete alá helyezheti, akit a gyermek felnevelésével a határozatnak vagy a megegyezésnek megfelelően megbíztak, vagy akihez a gyermeknek vissza kell térnie vagy akinek a határozat vagy a megegyezés biztosította a gyermekkel való kapcsolattartás jogát.

Lap tetejeLap teteje

15. Mi a teendőm, ha egy másik tagállam bírósága által a szülői felelősségre vonatkozóan hozott határozatot a Cseh Köztársaságban kívánok elismertetni és végrehajtatni? Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetekben?

A szülői felelősségre vonatkozóan más országokban hozott bírósági határozatok a Cseh Köztársaságban a nemzetközi magán- és eljárásjogról szóló törvénnyel összhangban emelkednek jogerőre, amennyiben a megfelelő külföldi szerv megerősítése alapján jogerőre emelkedtek és azokat a cseh szervek elismerték, a törvényben említett kivételektől eltekintve. E feltételek teljesülése esetén az eljárás hasonló, mint egy cseh bíróság által hozott határozat végrehatásakor – lásd az előző kérdésre adott választ. A cseh szerv valamennyi külföldi határozatot elismer az elismerés feltételei teljesülésének ellenőrzését követően; ennélfogva olyan értelmű külön nyilatkozat megtétele nélkül is elismer egy határozatot, hogy az említett határozatot olyan módon kezelik, mint egy cseh szerv által hozott határozatot.

A kérdésre vonatkozóan a Cseh Köztársaságot kötelező nemzetközi egyezményeket be kell tartani, és azok nemzeti joggal szemben elsőbbséget élveznek.

16. Melyik bírósághoz kell fordulnom a Cseh Köztársaságban egy másik tagállam bírósága által a szülői felelősségre vonatkozóan hozott határozat elismerésének kifogásolása érdekében? Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetekben?

A fentiek alapján a szülői felelősségre vonatkozóan hozott külföldi határozatok elismeréséhez nincs szükség a cseh szerv határozatáról szóló külön nyilatkozat kiadására, és a külföldi határozat elismerését nem előzi meg külön elismerési eljárás. A nemzetközi magán- és eljárásjogról szóló törvény szerint a külföldi határozatot nem lehet elismerni vagy végrehajtani, ha ez sértené a cseh közrendet. Ilyen esetben e célból kérelmet kell benyújtani az illetékes bírósághoz (lásd fentebb – 10. és 14. kérdés).

Lap tetejeLap teteje

17. Melyik jog alkalmazandó a szülői felelősségre vonatkozó olyan eljárásban, ahol a felek nem a Cseh Köztársaságban élnek vagy állampolgárságuk különbözik?

A nemzetközi magán- és eljárásjogról szóló törvény szerint a szülők és gyermekek közötti kapcsolatra – a felnevelést és a tartást is ideértve – a gyermek állampolgársága szerinti állam joga az irányadó. Ha a gyermek a Cseh Köztársaságban él, az említett kapcsolatot a cseh jognak megfelelően szabályozzák, ha ez szolgálja a legjobban a gyermek érdekeit.

Az említett törvény megállapítja továbbá, hogy a cseh bíróságok minden, a kiskorúak felnevelését és tartását és ehhez kapcsolódó kérdést illetően hatáskörrel rendelkeznek, amennyiben az említett kiskorúak cseh állampolgárok, még akkor is, ha külföldön tartózkodnak. A cseh konzuli szerv vállalhatja a külföldön tartózkodó és szülői felügyelet alatt nem álló cseh kiskorúak felügyeletét, a bíróság hatáskörén belül, amennyiben a gyermek tartózkodása szerinti állam elismeri az ilyen hatáskört. Külföldi állampolgárágú, a Cseh Köztársaságban tartózkodó kiskorúakra vonatkozó ügyekben a cseh bíróságok csak az említett kiskorú személyének és vagyonának védelméhez szükséges intézkedéseket hozza meg, és ezt követően ezekről tájékoztatja a kiskorú származása szerinti ország szerveit. Ha a kiskorú származása szerint ország szerve nem változtat a kiskorú körülményein ésszerű határidőn belül, ezt a cseh bíróság megteszi. A Cseh Köztársaság területén élő kiskorú szüleinek házasságát felbontó határozat esetén a bíróság szabályozza a szülők gyermeket érintő jogait és kötelezettségeit a válást követő időszakra, amennyiben a kiskorú az ország területén marad, és amennyiben a gyermek származása szerinti ország nem tesz egyéb intézkedéseket.

Lap tetejeLap teteje

E kérdés vonatkozásában azonban hangsúlyozni kell, hogy a nemzetközi magán- és eljárásjogról szóló törvény fent említett rendelkezéseit csak akkor alkalmazzák, ha ezek nem ütköznek a Cseh Köztársaságot kötelező nemzetközi szerződésekkel. A Cseh Köztársaság a szülői felelősség és a gyermek védelmére irányuló intézkedések tekintetében 1999. március 4-én aláírta a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az elismerésről, a végrehajtásról és az együttműködésről szóló hágai egyezményt. Ez az egyezmény megállapítja, hogy a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti szerződő fél bírósága vagy közigazgatási szervei rendelkeznek hatáskörrel a gyermek személyének vagy vagyonának védelméhez szükséges intézkedések megtételére. Ezt kell alkalmazni a 7. cikk kivételével, amely szerint amennyiben a gyermek szokásos tartózkodási helye megváltozik és a gyermek másik szerződő ország területére költözik, a gyermek új szokásos tartózkodási helye szerinti szerződő fél szervei rendelkeznek hatáskörrel. A gyermek és vagyonának védelmére vonatkozó hatáskör alkalmazásakor a szerződő felek szervei saját joguknak megfelelően járnak el. Amennyiben azonban a gyermek személyének vagy vagyonának védelme így kívánja, kivételesen másik olyan ország jogát is alkalmazhatják vagy figyelembe vehetik, melyhez az adott helyzet alapvetően köthető. Ha a gyermek szokásos tartózkodási helye megváltozik, és a gyermek újabb szerződő országba költözik, a gyermek eredeti szokásos tartózkodási helye szerinti országban elfogadott intézkedések alkalmazásának feltételeire a tartózkodási helyben bekövetkezett változás napjától az új állam joga vonatkozik. A törvényes szülői felelősség elismerésére vagy megsemmisítésére (bíróság vagy közigazgatási szerv beavatkozása nélkül) a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti ország joga irányadó. A megegyezés vagy egyoldalú bírósági határozat szerinti szülői kötelezettségek elismerésére vagy megsemmisítésére azon állam joga vonatkozik, ahol a gyermek a megegyezés vagy egyoldalú bírósági határozat jogerőre emelkedésének napján szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett. A gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti ország jogának megfelelő szülői kötelezettségek érvényesek továbbra is azt követően, hogy a gyermek szokásos tartózkodási helye megváltozik és a gyermek másik ország területére költözik. Ha a gyermek szokásos tartózkodási helye megváltozik, a szülői kötelezettségek olyan magánszemélyre vonatkozó törvényes elismerésére, aki addig ilyen kötelezettségekkel nem rendelkezett, a gyermek új szokásos lakóhelye szerinti ország joga vonatkozik. A szülői felelősségek teljesítésére a gyermek szokásos lakóhelye szerinti ország joga vonatkozik. Ha a gyermek szokásos lakóhelye változik, erre a gyermek új szokásos lakóhelye szerinti ország joga vonatkozik.

Emellett a tartási kötelezettségek tárgyában hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 1973. október 2-i egyezményt és a gyermekek feletti felügyeleti jogot érintő határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a felügyeleti viszonyok helyreállításáról szóló, 1980. május 20-i európai egyezményt is alkalmazni kell.

További információk

Weboldalakra mutató linkek:

A Cseh Köztársaság bíróságai ceština - English

Az Európai Igazságügyi Hálózat polgári és kereskedelmi ügyekben – tájékoztatók a szülői felelősségről

Házassági, családügyi és személyes kapcsolatokkal foglalkozó tanácsadó szolgálatok ceština

« Szülői felelősség - Általános információk | Csehország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 06-11-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság