Európai Bizottság > EIH > Szülői felelősség > Belgium

Utolsó frissítés: 30-04-2009
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Szülői felelősség - Belgium

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelent a gyakorlatban a „szülői felelősség” fogalma? Melyek a szülői felelősséggel rendelkező személy jogai és kötelességei? 1.
2. Általában ki gyakorolja a gyermek felett a szülői felelősséget? 2.
3. Ha a szülők nem tudják, vagy nem akarják gyakorolni a szülői felelősséget gyermekeik felett, kinevezhető-e helyettük egy másik személy? 3.
4. Ha szülők elválnak vagy különválnak, hogyan születik döntés a szülői felelősség további gyakorlásáról? 4.
5. Ha a szülők megállapodást kötnek a szülői felelősség tárgyában, milyen alaki szabályokat kell betartani ahhoz, hogy a megállapodásuk jogilag kötelező érvényű legyen? 5.
6. Ha a szülők nem tudnak megállapodásra jutni a szülői felelősség kérdésében, milyen egyéb, bíróságon kívüli alternatív megoldások vannak a konfliktus rendezésére? 6.
7. Ha a szülők bírósághoz fordulnak, mely kérdésekben hozhat döntést a bíró a gyermekkel kapcsolatban? 7.
8. Ha a bíróság a szülői felügyeletet csak az egyik szülőnek ítéli meg, az egyben azt is jelenti, hogy a jogot gyakorló szülő a másik szülő megkérdezése nélkül dönthet a gyermeket érintő minden kérdésben? 8.
9. Mit jelent a gyakorlatban, ha a bíróság úgy dönt, hogy a két szülő közösen gyakorolja a szülői felügyeletet? 9.
10. Ha valaki szülői felelősséggel kapcsolatos kérelmet kíván benyújtani, melyik bírósághoz vagy hatósághoz kell fordulnia? Milyen alaki szabályokat kell betartani, és milyen iratokat kell csatolni a kérelemhez? 10.
11. Milyen eljárás érvényes ezen esetekre? Van sürgősségi eljárás? 11.
12. Igényelhető-e költségmentesség az eljárás költségeinek fedezésére? 12.
13. Lehet-e fellebbezni a szülői felelősséggel kapcsolatban hozott döntés ellen? 13.
14. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy bírósághoz vagy egy adott hatósághoz kell fordulni a szülői felelősséggel kapcsolatos döntés végrehajtása érdekében. Milyen eljárás követendő ilyen esetekben? 14.
15. Mi a teendő, ha valaki másik tagállam bírósága által szülői felelősség tárgyában hozott döntést Belgiumban akar elismertetni vagy végrehajtatni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben? 15.
16. Melyik bírósághoz kell fordulni Belgiumban, ha valaki másik tagállam bírósága által szülői felelősséggel kapcsolatban hozott döntés elismerése ellen kíván tiltakozni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben? 16.
17. Milyen jogszabály érvényes olyan szülői felelősséggel kapcsolatos eljárás esetén, amikor a gyermek vagy a felek nem Belgiumban élnek, illetve más az állampolgárságuk? 17.

 

1. Mit jelent a gyakorlatban a „szülői felelősség” fogalma? Melyek a szülői felelősséggel rendelkező személy jogai és kötelességei?

A szülői felügyeleti jogokra vonatkozó fő szabályokat a polgári törvénykönyv 371–387b. cikke foglalja össze. A Polgári Törvénykönyv 203. cikkének (1) bekezdése is megemlít a szülőkre háruló feladatok közül néhányat (lakhatás, eltartás, felügyelet, oktatás és szakképzés biztosítása – ez utóbbi kötelezettség a gyermek nagykorúsága után is fennállhat).

A gyermekek nagykorúságukig (18 éves korukig) vagy önállóvá válásukig apjuk és anyjuk felügyelete alatt maradnak. A szülői felügyelet különböző területein belül különbséget kell tenni a gyermek személye, a gyermek vagyonának kezelése, valamint a szülői felügyelettel járó bizonyos előjogok felett gyakorolt felügyelet között. A gyermek személye felett gyakorolt felügyelet további két részre osztható: egyrészt „felügyeletre”, amely a gyermekkel való együttélésből (úgymint a gyermekről való gondoskodásból, a gyermek felügyeletéből, és a gyermeknek a szülővel való együttlétével kapcsolatos nevelési döntések meghozatalából) áll, másrészt pedig az oktatáshoz való jogra, amely a gyermek eltartására, oktatására és szakképzésére vonatkozó döntéshozatalból áll. A gyermek vagyonának kezelését illetően különbség van a gyermek vagyonának kezelési joga és annak haszonélvezeti joga között. Végül a gyermek házasságkötésére, örökbefogadására és nagykorúvá válására vonatkozó szülői jogkörök sorolhatók a különleges előjogok közé.

Lap tetejeLap teteje

2. Általában ki gyakorolja a gyermek felett a szülői felelősséget?

A szülői felügyelet jogát rendszerint a két szülő közösen gyakorolja a kiskorú gyermek felett. Függetlenül attól, hogy együtt élnek-e vagy sem, és hogy házasok-e vagy sem, amennyiben a leszármazási kapcsolatot mindegyikük tekintetében megállapították, a szülői felügyelettel járó különböző előjogok gyakorlása közösen illeti meg mindkettőjüket (a Polgári Törvénykönyv 373. és 374. cikke).

Amennyiben akár az anya, akár az apa esetében a vér szerinti leszármazás nem nyer megállapítást, vagy ha egyikük meghal, eltűnik vagy nem rendelkezik a szükséges cselekvőképességgel, akkor e felügyeletet a másik szülő egyedül gyakorolja.

Bizonyos esetekben azonban az illetékes bíró a szülői felügyelet kizárólagos gyakorlását az egyik szülőre bízhatja.

3. Ha a szülők nem tudják, vagy nem akarják gyakorolni a szülői felelősséget gyermekeik felett, kinevezhető-e helyettük egy másik személy?

Amennyiben a szülők nem tudnak megállapodásra jutni a gyermek elhelyezésének kérdésében, vagy a gyermek egészségét, oktatását, szakképzését vagy szabadidős tevékenységét, valamint a vallásos és világnézeti nevelését érintő fontos döntéseket illetően, vagy ha a megállapodás ellentétes a gyermek érdekeivel, a bíró a szülői felügyelet kizárólagos gyakorlását az egyik szülőre bízhatja. Ez esetben a másik szülő meghatározott feltételek szerint személyes kapcsolatot tart fent a gyermekkel, valamint fenntartja a gyermek oktatásának ellenőrzésével kapcsolatos jogát. Ha sem az apa, sem az anya nem tudja a szülői felügyeletet ellátni, indokolt a gyámság alá helyezés megindítása (a Polgári Törvénykönyv 375. cikke).

Lap tetejeLap teteje

4. Ha szülők elválnak vagy különválnak, hogyan születik döntés a szülői felelősség további gyakorlásáról?

Elméletben a szülők különválása vagy elválása nem befolyásolja a szülői felügyelet átruházásának szabályait (a gyakorlatban azonban a különválás a szülői felügyelet közös gyakorlását ellehetetlenítheti). A jogelv az, hogy a szülői felügyeletet a gyermek mindkét szülője közösen gyakorolja (vö. a 2. ponttal). A fent említett cikkben említett körülmények esetén a bíró azonban a Polgári Törvénykönyv 374. cikkével összhangban a szülői felügyelet kizárólagos gyakorlását az egyik szülőre bízhatja (vö. a 3. ponttal).

A szülők természetesen megállapodást köthetnek a szülői felügyelet ellátásának gyakorlati részleteiről, feltéve hogy a gyermek érdekeit mindvégig tiszteletben tartják.

Meg kell határozni valamennyi gyakorlati részletet a gyermek elhelyezésével, a népesség-nyilvántartásba való bejelentésének helyével, valamint a gyermek tartásához, oktatásához és képzéséhez történő szülői hozzájárulással kapcsolatban.

5. Ha a szülők megállapodást kötnek a szülői felelősség tárgyában, milyen alaki szabályokat kell betartani ahhoz, hogy a megállapodásuk jogilag kötelező érvényű legyen?

A feleknek nem kötelező bíróságoz fordulniuk: magánjogi megállapodásban rendezhetik a gyermek felett gyakorolt szülői felügyelet kérdését. Amennyiben szükség esetére biztosítani kívánják e határozat végrehajthatóságát, a megállapodást az illetékes bíró elé kell terjeszteni, aki megvizsgálja, hogy az tiszteletben tartja-e a gyermek érdekeit.

Lap tetejeLap teteje

A körülményektől és a különválás típusától függően, a feleknek vagy a békebíróhoz, aki a házastársak vagy törvényes élettársak ideiglenes különválásával kapcsolatos sürgős és ideiglenes intézkedéseket szabályozza (a Polgári Törvénykönyv 223. és 1479. cikke), vagy a Polgári Törvénykönyv 387a. cikkének megfelelően a fiatalkorúak bíróságához, amely a gyermek szülői felügyeletére vonatkozó intézkedéseket rendeli el, vagy az első fokú bírósághoz és a felek válóperében eljáró bírósághoz kell fordulniuk.

Olyan válás esetén, amelyre a házasság helyrehozhatatlan megromlása miatt kerül sor (vö. a „Válás-Belgium” lappal), a felek az eljárás bármely szakaszában kérhetik a gyermekeket érintő ideiglenes intézkedésekről szóló megállapodás bírói jóváhagyását. A bíró megtagadhatja a megállapodás jóváhagyását, ha az ellentétes a gyermekek érdekeivel. Megállapodás hiányában vagy részleges megállapodás esetén a bíró rendezi a kérdést. A felek fordulhatnak közvetlenül a bíróhoz is. A válást követően a gyermek személye feletti felügyeletet és a gyermek vagyonának kezelését a szülők közösen gyakorolják, illetve az a fél gyakorolja, amelyre a felügyeletet korábbi határozatokkal rábízták. Az apa vagy az anya, vagy mindkettőjük, illetve a belga királyi ügyész kérésére a fiatalkorúak bíróságának lehetősége van a szülői felügyeletre vonatkozó határozatok bármelyikét megváltoztatni.

Közös megegyezéssel történő válás esetén (vö. a „Válás-Belgium” lappal), a feleknek a válást megelőzően jelezniük kell a megállapodásukban, hogy milyen eljárásmenetet fognak követni a szülői felügyeletet (a szülői felügyelet gyakorlatát, a személyes kapcsolattartáshoz való jogot, a gyermek vagyonának kezelését) illetően, valamint ismertetik a gyermek tartásához, oktatásához és képzéséhez a válóperes eljárás alatt és azt követően történő szülői hozzájárulás gyakorlati részleteit mindkét szülő esetében. Ezt belga királyi ügyész véleményezi, a bíró pedig törölheti vagy módosíthatja a kiskorú gyermekek érdekeivel ellentétes megállapodásokat. A bíró mondja ki a válást és hagyja jóvá a kiskorú gyermekekre vonatkozó megállapodást.

Lap tetejeLap teteje

6. Ha a szülők nem tudnak megállapodásra jutni a szülői felelősség kérdésében, milyen egyéb, bíróságon kívüli alternatív megoldások vannak a konfliktus rendezésére?

Az ügyben eljáró bíró a felek beleegyezésével javasolhatja családügyi közvetítő felkeresését, illetve az erre irányuló kérelem érkezhet maguktól az érintett felektől (a bíróságokról szóló törvény 1734. cikke). A családi konfliktusokban közvetítő személy megkísérel részleges vagy teljes megállapodást elérni. A bíró csak abban az esetben tagadhatja meg a megállapodás jóváhagyását, ha az a közrendbe ütközik, illetve ha a családügyi közvetítés eredményeként létrejövő megállapodás ellentétes a gyermek érdekeivel. Bármelyik fél kezdeményezheti a közvetítés igénybevételét bírósági eljárásoktól függetlenül is (a bíróságokról szóló törvény 1730. cikke). Az erre engedéllyel rendelkező közvetítőnél kötött megállapodást is jóvá kell hagyatni a fent említett feltételek mellett.

Végül semmi nem gátolja a feleket abban, hogy szakértőhöz (szociális munkáshoz, pszichológushoz, gyermekpszichiáterhez) forduljanak annak érdekében, hogy kikérjék a véleményét, illetve hogy a bírósági eljáráshoz szakértő kijelölését kérjék. A fent említett eljárások részeként a belga királyi ügyész szociális szolgálatokhoz fordulhat a gyermekekkel kapcsolatos információk megszerzése érdekében, a bíró pedig figyelembe veszi a gyermek véleményét (a bíróságokról szóló törvény 931. cikke).

Lap tetejeLap teteje

7. Ha a szülők bírósághoz fordulnak, mely kérdésekben hozhat döntést a bíró a gyermekkel kapcsolatban?

A bíró dönt a szülői felügyelet gyakorlásáról. E döntés nyilvánvalóan függ a szülők, és – amennyiben koránál fogva megfelelő ítélőképességgel rendelkezik – a gyermek kívánságától, az üggyel kapcsolatos helyzettől és a körülményektől. Amennyiben a szülők nem tudnak megállapodni a gyermeket illetően (az elhelyezése tekintetében, valamint az egészségét, oktatását, szakképzését, szabadidős tevékenységét, vallási vagy világnézeti nevelését érintő fontos döntésekben), vagy amennyiben a bíró úgy ítéli meg, hogy a megállapodásuk ellentétes a gyermek érdekeivel, akkor a bíró a szülői felügyelet kizárólagos gyakorlását az egyik szülőre bízhatja. A bíró a gyermek oktatásával kapcsolatosan olyan döntést is hozhat, amelyet egyébként csak a szülők beleegyezésével lehetne meghozni. A bíró határozza meg azokat a szabályokat, amelyek a szülői felügyeletet nem gyakorló szülő számára lehetővé teszik a gyermekkel való személyes kapcsolat fenntartását – az e kapcsolathoz való jogot csak nagyon komoly okok miatt lehet megtagadni.

A szülői felügyeletet nem gyakorló szülő fenntartja a gyermek oktatásának ellenőrzésével kapcsolatos jogát. Amennyiben e szülőt e tekintetben a másik szülő vagy harmadik felek nem részesítik megfelelő tájékoztatásban, akkor a gyermek érdekében az ügyet a fiatalkorúak bírósága elé viheti.

Minden esetben a bíró határozza meg a gyermek elhelyezésének gyakorlati részleteit és azt a helyet, ahol a gyermeket a népesség-nyilvántartásban regisztrálják.

Lap tetejeLap teteje

A bíró döntheti el a gyermek tartásához, oktatásához és képzéséhez történő hozzájárulás gyakorlati részleteit is.

A felek olyan külön kérdéseket is a bíró elé terjeszthetnek, mint a szünidő szülők közötti megosztását, bizonyos költségek megosztását és az iskolai beiratkozást. Ez mindig az adott esettől függ.

8. Ha a bíróság a szülői felügyeletet csak az egyik szülőnek ítéli meg, az egyben azt is jelenti, hogy a jogot gyakorló szülő a másik szülő megkérdezése nélkül dönthet a gyermeket érintő minden kérdésben?

Az a tény, hogy az egyik szülőnek ítélték a szülői felügyelet kizárólagos jogát, nem ad neki szabad kezet a gyermekkel kapcsolatos döntések meghozatalánál. Minden egyes esetben figyelembe kell venni a megkötött megállapodásokat. Továbbá (vö. a 7. ponttal), a másik szülő fenntartja a gyermek oktatásának ellenőrzésével kapcsolatos jogát. A másik szülő tájékoztatása nélkül történő elköltözés a gyermekkel befolyásolhatja a gyermek elhelyezését, a személyes kapcsolathoz való jogot stb. Ilyen esetben az a fél, akit nem értesítettek, vagy aki nem adja beleegyezését, a fiatalkorúak bíróságához (a Polgári Törvénykönyv 374. és 387a. cikke), vagy vészhelyzet esetén a bíróhoz (a bíróságokról szóló törvény 584. cikke) fordulhat.

9. Mit jelent a gyakorlatban, ha a bíróság úgy dönt, hogy a két szülő közösen gyakorolja a szülői felügyeletet?

Ez azt jelenti, hogy jelenleg és a jövőben is mindketten kiveszik a részüket a szülői felügyelet (a gyermek felett gyakorolt szülői felügyelet, az oktatáshoz való jog, a gyermek vagyonának törvényes kezeléséhez és törvényes haszonélvezetéhez való jog) gyakorlásából, valamint hogy egyik szülő sem hoz egyedül olyan döntést, amely megakadályozza a másik szülőt saját előjogainak gyakorlásában. Ezért mindegyik szülőnek rendelkeznie kell a másik szülő beleegyezésével, amelynek hiányában nem intézkedhet. Ugyanakkor a gyermek felett gyakorolt szülői felügyeletet illetően a mindennapi teendőkkel, a jómodorral stb. kapcsolatos döntéseket például az a szülő hozza meg, akivel a gyermek együtt lakik. (Jóhiszemű) harmadik felekkel kapcsolatban mindegyik szülőről feltételezik, hogy amikor a felügyelet gyakorlása közben egyedül jár el, akkor azt a másik szülő beleegyezésével teszi (a Polgári Törvénykönyv 373. cikke).

Lap tetejeLap teteje

10. Ha valaki szülői felelősséggel kapcsolatos kérelmet kíván benyújtani, melyik bírósághoz vagy hatósághoz kell fordulnia? Milyen alaki szabályokat kell betartani, és milyen iratokat kell csatolni a kérelemhez?

Ez az adott esett körülményeitől függ (vö. az 5. ponttal). Lehet, hogy a fiatalkorúak bírósághoz kell fordulni (a Polgári Törvénykönyv 387a. cikke) - amennyiben ez áll fenn, akkor a gyermek lakóhelye szerint illetékes fiatalkorúak bíróságát kell felkeresni. Más esetben vagy a békebíróhoz (a Polgári Törvénykönyv 223. és 1479. cikke, valamint a bíróságokról szóló törvény 594. cikkének (19) bekezdése; a békebíró hatáskörébe tartozik a kiskorúak gyámság alá helyezése is - a bíróságokról szóló törvény 594. cikkének (6) bekezdése), vagy az elsőfokú bíróság elnökéhez, aki a válási ügyekben gyorsított eljárással hoz ítéletet (a bíróságokról szóló törvény 1280.cikke), vagy a válóperben eljáró bíróhoz kell fordulni. Az adott esettől függően a keresetet kérelem vagy idézés benyújtásával kell elindítani. A benyújtott keresettől függően a keresetlevélhez bizonyos okmányokat kell csatolni.

11. Milyen eljárás érvényes ezen esetekre? Van sürgősségi eljárás?

A bíró dönt a felek kérelméről. A szükséges ítélőképességgel rendelkező kiskorú saját kérésére vagy a bíró döntése alapján meghallgatható az őt érintő eljárás során (a bíróságokról szóló törvény 931. cikke). Sürgősségi eljárás iránti kérelemmel a bíróság elnökéhez lehet fordulni (a bíróságokról szóló törvény 584. cikke), aki ideiglenes döntést hoz.

Lap tetejeLap teteje

12. Igényelhető-e költségmentesség az eljárás költségeinek fedezésére?

Az általános jogszabályokat kell alkalmazni (vö. a „Kköltségmentesség - Belgium” lappal).

13. Lehet-e fellebbezni a szülői felelősséggel kapcsolatban hozott döntés ellen?

Közös megegyezéssel történő válás esetén, amennyiben a felek megegyeztek a szülői felügyelet gyakorlati részleteiben, ha a belga királyi ügyész ismertette az álláspontját, valamint ha a bíró jóváhagyta a megállapodást és kimondta a válást, akkor elméletileg nincs helye fellebbezésnek.

A szülői felügyelet kérdésében hozott határozatok rendszerint egy hónapon belül megfellebbezhetők. E határidőt a határozat meghozatalától, illetve (egyoldalú kereset alapján hozott határozat elleni fellebbezés esetén) a határozatról szóló értesítés kézhezvételétől kell számítani. A határidő meghosszabbítása érdekében az ítélet kihirdetését néha (például a belga királyi ügyész kérésére) elhalasztják.

14. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy bírósághoz vagy egy adott hatósághoz kell fordulni a szülői felelősséggel kapcsolatos döntés végrehajtása érdekében. Milyen eljárás követendő ilyen esetekben?

Annak a bírónak kell utólag a határozathoz végrehajtási intézkedéseket csatolni, aki a gyermek láthatásáról és a szülők vagy egy harmadik fél személyes kapcsolattartáshoz való jogáról döntött, kivéve ha az ügyhöz időközben másik bírót jelöltek ki. A bíró a gyermek érdekeire tekintettel határozza meg ezen intézkedések jellegét és végrehajtásuk részleteit, továbbá amennyiben szükségesnek ítéli, erre felhatalmazott személyeket jelöl ki a végrehajtók kíséretére a határozat végrehajtásához. A határozat betartása érdekében a bíró pénzbírságot szabhat ki.

Lap tetejeLap teteje

A határozat végrehajtása szerint illetékes bíróságtól függően eltérő feltételek mellett történik a bíróság üggyel kapcsolatos tájékoztatása (a fiatalkorúak bírósága vagy az elsőfokú bíróság elnöke esetében a beadványok, illetve levelek bírósági nyilvántartásba vételével; közös megegyezéssel történő váláskor a megállapodás be nem tartása esetén a békebíróhoz vagy a fiatalkorúak bíróságához inter partes kereset benyújtásával; valamint egyoldalú keresettel, ha feltétlenül szükséges). A meghozott döntés haladéktalanul végrehajtandó. A kérelem nyilvántartásba vétele díjmentes.

15. Mi a teendő, ha valaki másik tagállam bírósága által szülői felelősség tárgyában hozott döntést Belgiumban akar elismertetni vagy végrehajtatni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben?

2005. március 1-je óta a 2201/2203/EK rendelet, az ún. „Brüsszel IIa.” rendelet értelmében a szülői felelősség tárgyában (Dánia kivételével) bármelyik tagállamban hozott határozatot elméletileg automatikusan elismerik. A láthatási jogra és erőszakkal elvitt gyermek visszavitelére vonatkozó döntések kivételével azonban a végrehajtás előfeltétele, hogy végrehajthatóvá nyilvánítási (exequatur) keresetet kell benyújtani az első fokú bíróság elnökéhez, aki gyorsított eljárás keretében hozza meg döntését.

Abban az esetben azonban, ha a határozatot az említett időpontot megelőzően, és nem házasság felbontására irányuló eljárás keretében hozták meg, nem ezt az egyszerűsített eljárást kell alkalmazni. Ebben az esetben a szokásos elismerési és végrehajtási eljárás követése javasolt.

16. Melyik bírósághoz kell fordulni Belgiumban, ha valaki másik tagállam bírósága által szülői felelősséggel kapcsolatban hozott döntés elismerése ellen kíván tiltakozni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben?

Az elsőfokú bírósághoz fordulhat bármely érdekelt fél külföldön hozott határozat elismerésének megakadályozása érdekében. E bíróság felfüggesztheti az eljárást, amennyiben a kérdéses határozat fellebbezéssel megtámadható a származási országban.

17. Milyen jogszabály érvényes olyan szülői felelősséggel kapcsolatos eljárás esetén, amikor a gyermek vagy a felek nem Belgiumban élnek, illetve más az állampolgárságuk?

A belga bíróságok elméletileg alkalmazhatják a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti törvényt.

A gyermek állampolgársága szerinti törvény alkalmazandó azonban abban az esetben, ha az előbb említett törvény nem teszi lehetővé a gyermek személyének és vagyonának megfelelő védelmét. A belga törvényt kell alkalmazni, amennyiben a szóban forgó külföldi jog szerinti intézkedések megtételére gyakorlatilag vagy jogilag nincs lehetőség.

További információk

Internet cím: www.juridat.be français - Nederlands.

« Szülői felelősség - Általános információk | Belgium - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 30-04-2009

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság