Európai Bizottság > EIH > Szülői felelősség > Ausztria

Utolsó frissítés: 20-11-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Szülői felelősség - Ausztria

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelent a gyakorlatban a jogi értelemben vett szülői felelősség fogalma? Melyek a szülői felelősséggel rendelkező személy jogai és kötelességei? 1.
2. Általában ki gyakorolja a gyermek felett a szülői felelősséget? 2.
3. Ha a szülők nem tudják, vagy nem akarják gyakorolni a szülői felelősséget gyermekeik felett, kinevezhető-e helyettük egy másik személy? 3.
4. Ha a szülők elválnak, vagy különválnak, hogyan születik döntés a szülői felelősség további gyakorlásáról? 4.
5. Ha a szülők megállapodást kötnek a szülői felelősség tárgyában, milyen alaki szabályokat kell betartani ahhoz, hogy megállapodásuk jogilag kötelező érvényű legyen? 5.
6. Ha a szülők nem tudnak megállapodásra jutni a szülői felelősség kérdésében, milyen egyéb, bíróságon kívüli alternatív megoldások vannak a konfliktus rendezésére? 6.
7. Ha a szülők bírósághoz fordulnak, mely kérdésekben hozhat döntést a bíró a gyermekkel kapcsolatban? 7.
8. Ha a bíróság a szülői felügyeletet csak az egyik szülőnek ítéli meg, az egyben azt is jelenti, hogy a jogot gyakorló szülő a másik szülő megkérdezése nélkül dönthet a gyermeket érintő minden kérdésben? 8.
9. Mit jelent a gyakorlatban, ha a bíróság úgy dönt, hogy a két szülő közösen gyakorolja a szülői felügyeletet? 9.
10. Ha valaki szülői felelősséggel kapcsolatos kérelmet kíván benyújtani, melyik bírósághoz vagy hatósághoz kell fordulnia? Milyen alaki szabályokat kell betartani, és milyen iratokat kell csatolni a kérvényhez? 10.
11. Milyen eljárás érvényes ezen esetekre? Van-e sürgősségi eljárás? 11.
12. Igényelhető-e jogsegély az eljárás költségeinek fedezésére? 12.
13. Lehet-e fellebbezni a szülői felelősséggel kapcsolatban hozott döntés ellen? 13.
14. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy bírósághoz vagy egy adott hatósághoz kell folyamodni a szülői felelősséggel kapcsolatos döntés végrehajtása érdekében. Milyen eljárás követendő ilyen esetekben? 14.
15. Mi a teendő, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősség tárgyában hozott döntést Ausztriában akar elismertetni vagy végrehajtatni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben? 15.
16. Melyik bírósághoz kell fordulni, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősséggel kapcsolatban hozott döntés elismerése ellen Ausztriában kíván tiltakozni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben 16.
17. Milyen jogszabály érvényes olyan szülői felelősséggel kapcsolatos eljárás esetén, amikor a gyermek vagy a felek nem Ausztriában élnek, illetve más az állampolgárságuk? 17.

 

1. Mit jelent a gyakorlatban a jogi értelemben vett szülői felelősség fogalma? Melyek a szülői felelősséggel rendelkező személy jogai és kötelességei?

Az osztrák családjog az „Obsorge” (felügyelet) kifejezést használja a gyermekkel kapcsolatos szülői felelősség meghatározására. A törvény értelmezésében az „Obsorge” a gyermekről való gondoskodással, nevelésével, a vagyona kezelésével, valamint az előbbiekkel vagy másokkal kapcsolatos ügyekben való képviseletével kapcsolatos jogokat és kötelességeket jelenti. E jogokat és kötelességeket a szülőknek együtt kell gyakorolniuk.

2. Általában ki gyakorolja a gyermek felett a szülői felelősséget?

A házasságból született gyermek felett automatikusan a biológiai apa és anya gyakorol szülői felelősséget, míg a házasságon kívül született gyermek esetében a szülői felelősség automatikusan a biológiai anyáé. Ez a törvényből egyenesen következik, és nem igényel bírósági határozatot.

3. Ha a szülők nem tudják, vagy nem akarják gyakorolni a szülői felelősséget gyermekeik felett, kinevezhető-e helyettük egy másik személy?

Ha a szülők (vagy más szülői felügyeletre jogosult személyek) veszélyeztetik a gyermek jólétét, a bíróság (részben) visszavonhatja, és más, alkalmas személyre ruházhatja át a szülői felelősséget. Ezt a személyt lehetőleg a gyermek hozzátartozói közül, ellenkező esetben más, a gyermekhez közel álló személyek közül kell kiválasztani. Ha a bíróság nem talál más alkalmas személyt, a gyermek felügyeleti jogát ifjúságvédelmi felelősre (Ifjúságvédelmi Iroda) ruházza át. Ha a gyermeket közvetlen veszély fenyegeti, az ifjúságvédelmi felelős köteles megtenni a megfelelő intézkedést, bár ezt követően köteles a bíróságot is bevonni. A felügyeleti jog ifjúságvédelmi felelősre ruházása nem függ attól, hogy a szülők-e a gyermek nevelésével kapcsolatos problémák okai, illetve ezek az ő hibájukból következtek-e be. Az intézkedés célja, hogy a gyermek érdekét – függetlenül e megfontolásoktól – továbbra is szem előtt tartsa.

Lap tetejeLap teteje

A felügyeleti jog átruházása történhet a szülők és az ifjúságvédelmi felelős közötti megegyezés keretében is (ilyen esetekben a szülők egyoldalúan visszavonhatják hozzájárulásukat).

Az ifjúságvédelmi felelős a szülői felelősség gyakorlásába más személyeket is bevonhat; például a gyermeket megfelelő nevelőszülőknél vagy gyermekotthonban helyezheti el.

4. Ha a szülők elválnak, vagy különválnak, hogyan születik döntés a szülői felelősség további gyakorlásáról?

Ilyen esetekben a törvény különbsége tesz a házasságból és a házasságon kívül született gyermekek között:

1. Házasságból született gyermek szüleinek különválása:

A Gyermektörvényt módosító 2001. évi törvény 2001. július 1-jei hatályba lépése óta a szülők különválás esetén számos lehetőség közül választhatnak a szülői felelősséggel kapcsolatos megegyezést illetően. Válás esetén a kiskorú gyermek közös felügyeleti joga elvileg változatlan marad, de ha a szülők továbbra is ugyanúgy teljes körű közös felügyeleti jogot kívánnak gyakorolni, mint házasságuk idején, kötelesek benyújtani a bírósághoz ésszerű időn belül a gyermek elsődleges lakhelyéről szóló megállapodást. Amennyiben a megállapodás a gyermek érdekének megfelel, a bíróságnak azt jóvá kell hagynia. Amennyiben a szülők nem nyújtanak be ilyen megállapodást a válás óta eltelt méltányos időn belül, vagy a benyújtott megállapodás nem felel meg a gyermek érdekeinek, peren kívüli megállapodás hiányában a bíróság dönti el – szükség esetén döntőbíráskodás útján -, hogy melyik szülő kapjon kizárólagos szülői felügyeleti jogot.

Lap tetejeLap teteje

A szülők azonban előre eldönthetik, hogy a házasság felbontása után melyikül rendelkezik majd kizárólagos szülői felügyeleti joggal.

Ha a két szülő megosztja a szülői felügyeleti jogot, bármelyikük bármikor kérvényezheti a közös szülői felügyeleti jog. A bíróság ezt követően a gyermek érdekeinek megfelelően az egyik szülőnek ad kizárólagos szülői felügyeleti jogot.

2. Házasságon kívül született gyermek szüleinek különválása:

Azok a szülők, akiknek közös gyermekük van, szintén kaphatnak közös szülői felügyeleti jogot. A házasságon kívül született gyermek egymással és a gyermekkel közös háztartásban élő szüleinek közös kérelmére a bíróság közös szülői felügyeleti jogot ad a szülőknek, feltéve, hogy ez megfelel a gyermek érdekeinek; ha az élettársak különválnak, a szülői felügyeleti jogra az 1. pontban a szülők házasságának felbontására rögzített feltételek alkalmazandók. Így tehát általában a közös gyermekkel rendelkező élettársaknak ugyanolyan lehetőségeik vannak a szülői felügyeleti jog rendezésére, mint a házasságból született gyermek szüleinek.

5. Ha a szülők megállapodást kötnek a szülői felelősség tárgyában, milyen alaki szabályokat kell betartani ahhoz, hogy megállapodásuk jogilag kötelező érvényű legyen?

A szülők közötti, a törvényben a felügyeleti jogot illetően rögzített rendelkezésektől eltérő megállapodásokat jóvá kell hagyatni a Gyámügyi Bírósággal.

Lap tetejeLap teteje

6. Ha a szülők nem tudnak megállapodásra jutni a szülői felelősség kérdésében, milyen egyéb, bíróságon kívüli alternatív megoldások vannak a konfliktus rendezésére?

A bíróságnak mindig kísérletet kell tennie a békés megállapodásra, szükség esetén döntőbíráskodás formájában.

7. Ha a szülők bírósághoz fordulnak, mely kérdésekben hozhat döntést a bíró a gyermekkel kapcsolatban?

Ha mindkét szülő rendelkezik szülői felügyeleti joggal, bármelyikük bármikor kérvényezheti a közös szülői felügyeleti jog visszavonását. A bíróság ezt követően a gyermek érdekeinek megfelelően az egyik szülőnek ad kizárólagos szülői felügyeleti jogot. Ezzel szemben a bíróság nem hozhat közös felügyeleti jogról szóló határozatot a szülők (vagy az egyik szülő) akarata ellenére.

Amennyiben az egyik szülő nem él közös háztartásban a kiskorú gyermekkel, e szülőnek és a gyermeknek joga van kapcsolatot tartani egymással; ezt hívják láthatásnak. A szülőknek közösen kell meghatározni a láthatási jog gyakorlásának módját. Ha a szülők nem tudnak megállapodni a láthatásról, a láthatási jog gyakorlását a bíróság szabályozza a gyermek igényeinek és kívánságainak kellő figyelembevételével, a gyermek érdekeinek megfelelő módon. Szükség esetén a bíróság korlátozhatja vagy teljes mértékben megtagadhatja a láthatást.

Amennyiben a gyermektartás iránti igény jogilag megerősítést nyer, a bíróságnak a gyermektartás összegének kiszámításánál a megfelelő módon figyelembe kell venni a konkrét eset tényleges körülményeit. Ebben az esetben mind a gyermek gyermektartásra való méltányos igényét, mind a gyermektartás fizetésére kötelezett szülő fizetőképességét figyelembe kell venni.

Lap tetejeLap teteje

8. Ha a bíróság a szülői felügyeletet csak az egyik szülőnek ítéli meg, az egyben azt is jelenti, hogy a jogot gyakorló szülő a másik szülő megkérdezése nélkül dönthet a gyermeket érintő minden kérdésben?

A szülői felügyeleti joggal nem rendelkező szülőknek vannak bizonyos kommunikációs jogai. Ez kapcsolódhat például a láthatási joghoz (lásd a 7. kérdésre adott választ). A felügyeleti joggal nem rendelkező szülőnek joga van ahhoz, hogy a másik szülő a fontos kérdésekről tájékoztassa, hogy figyelemmel kísérhesse gyermeke növekedését. A fontos kérdések közé tartozik a betegség, a gyermek tanulmányi sikerei, a szakképzés sikeres befejezése, a külföldi nyaralások nyelvtanulás céljából, valamint más hosszabb távollétek. A lakóhely szintén változtatható a felügyeleti joggal nem rendelkező szülő hozzájárulása nélkül – az országon belül vagy külföldre egyaránt –, feltéve, hogy a kérdéses szülőt értesítik erről. Az értesítést kellő időben kell eljuttatni a felügyeleti joggal nem rendelkező szülőnek, hogy megjegyzéseket tehessen a tervvel kapcsolatban. A bíróságnak figyelembe kell venni e megjegyzéseket, ha az ott kifejezésre juttatott kívánságok jobban tükrözik a gyermek érdekeit. Ha a felügyeleti joggal rendelkező szülő sorozatosan nem teljesíti a láthatás tűrésével és támogatásával, illetve a tájékoztatással kapcsolatos kötelességét, a bíróság kérelemre (vagy a gyermek jólétének fenyegetettsége esetén) megfelelő rendelkezéseket hozhat. A bíróság ugyanígy korlátozhatja vagy teljesen megvonhatja a láthatást és a tájékoztatásra való jogot, ha e jogok gyakorlása veszélyezteti a gyermek jólétét.

Lap tetejeLap teteje

9. Mit jelent a gyakorlatban, ha a bíróság úgy dönt, hogy a két szülő közösen gyakorolja a szülői felügyeletet?

Először is hangsúlyozni kell, hogy a bíróság nem határozhat a közös felügyeleti jog mellett a szülők (vagy akár csak az egyik szülő) akarata ellenére. Ehhez mindig szükség van a szülők beleegyezésére. A szülők beleegyezése hiányában a bíróság a gyermek jólétének szem előtt tartásával az egyik szülőnek ítéli a felügyeleti jogot.

A felügyeleti jog a belső kapcsolatokat tekintve a gyermekről való gondoskodást, a gyermek nevelését és vagyona kezelését, a külső kapcsolatokat tekintve pedig a gyermek törvény előtti képviseletét jelenti.

A belső kapcsolatban a felügyeleti joggal rendelkező párok közösen gyakorolják a jogot. Amennyiben a szülők a gyermeket érintő valamely fontos kérdésben nem értenek egyet, bármelyik szülő bírósághoz fordulhat, amely megteszi a szükséges intézkedéseket.

A külső kapcsolat tekintetében általában mindkét szülő jogosult a gyermek képviselőjeként egyedül eljárni (pl. a gyermek útlevelének kiállítása, beíratása iskolába), azaz a gyermek képviselőjeként bármelyik szülő érvényes okiratokat állíttathat ki a másik akarata ellenére. Egymásnak ellentmondó okiratok egyidejű beadása esetén azonban egyik okirat sem lesz érvényes. Bizonyos ügyek tekintetében a képviselethez szükség van a másik szülő hozzájárulására is. Ezek közé tartozik a gyermek vezeték- vagy keresztnevének megváltoztatása, gondozásának átadása harmadik személy számára, állampolgárságért folyamodás vagy arról lemondás stb.

Lap tetejeLap teteje

Különösen fontos pénzügyi kérdések esetében a bíróság jóváhagyása is szükséges lehet.

10. Ha valaki szülői felelősséggel kapcsolatos kérelmet kíván benyújtani, melyik bírósághoz vagy hatósághoz kell fordulnia? Milyen alaki szabályokat kell betartani, és milyen iratokat kell csatolni a kérvényhez?

A felügyeleti jog átruházásával kapcsolatos kérelmet a kiskorú gyermek szokásos tartózkodási helye szerint illetékes kerületi bíróságra kell benyújtani; amennyiben a kiskorú gyermek szokásos tartózkodási helye nem Ausztriában van, akkor ott, ahol egyébként tartózkodik. Ha a gyermeknek nincs tartózkodási helye Ausztriában, a gyermek képviseletét ellátó személy szokásos tartózkodási helye szerint illetékes bírósághoz kell fordulni. Ha a gyermek képviseletét ellátó személynek szintén nincs szokásos tartózkodási helye Ausztriában, az ügy az egyik szülő szokásos tartózkodási helye szerint illetékes bíróság hatáskörébe tartozik; minden más esetben Bécs Belváros kerületi bíróságához kell fordulni.

A kérelmet peren kívüli eljárás keretében kell benyújtani, amelyre nézve nincsenek követendő alaki szabályok. Bár a kérelemhez nem kötelező dokumentumokat csatolni, ajánlatos a kérelmet alátámasztó iratokkal együtt beadni.

11. Milyen eljárás érvényes ezen esetekre? Van-e sürgősségi eljárás?

A felügyeleti jogról peren kívüli eljárás keretében állapodnak meg. Peren kívüli eljárások esetében ideiglenes jogi oltalom biztosítása is lehetséges.

Lap tetejeLap teteje

12. Igényelhető-e jogsegély az eljárás költségeinek fedezésére?

Ilyen eljárásokhoz jogsegély is igényelhető a rendes szabályoknak megfelelően (lásd „Jogsegély – Ausztria”).

13. Lehet-e fellebbezni a szülői felelősséggel kapcsolatban hozott döntés ellen?

Az elsőfokú bíróságnak a felügyeleti jog odaítélésével kapcsolatban hozott határozata ellen benyújtható fellebbezés. A fellebbezést a tartományi bírósághoz kell benyújtani, amely az illetékes körzeti bíróság fellebbviteli bíróságaként (másodfokú bíróságként) működik. A fellebbviteli bíróság által hozott határozat ellen csak akkor nyújtható be fellebbezés a Legfelsőbb Bírósághoz felülvizsgálat céljából, ha a határozat valamely olyan jogi kérdés eldöntéstől függ, amely jelentős kihatással van a jog egységességének fenntartására, a jogbizonyosságra vagy a jogrend alakulására, például mert a fellebbviteli bíróság álláspontja eltér a Legfelsőbb Bíróság által képviselt jogelmélettől, vagy ha az utóbbi hiányzik, illetve nem következetes.

14. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy bírósághoz vagy egy adott hatósághoz kell folyamodni a szülői felelősséggel kapcsolatos döntés végrehajtása érdekében. Milyen eljárás követendő ilyen esetekben?

A felügyeleti joggal kapcsolatban hozott bírósági határozatok végrehajtására a peren kívüli eljárásokról szóló törvény 19. cikke értelmében peren kívüli eljárás keretében, megfelelő kényszerítő eszközök alkalmazásával kerül sor.

Lap tetejeLap teteje

15. Mi a teendő, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősség tárgyában hozott döntést Ausztriában akar elismertetni vagy végrehajtatni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben?

A közös gyermekek felügyeleti jogát illetően válóper, illetve különválással és a házasság semmissé nyilvánításával kapcsolatos eljárás keretében hozott határozatokat az Európai Unió tagállamai Dánia kivételével hivatalosan elismerik és végrehajtják a házassági ügyekben és a házastársaknak a közös gyermekekkel kapcsolatos szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. május 29-i 1347/2000/EK tanácsi rendelet (HL L 2000/160. szám, 19. o., a továbbiakban: a Brüsszel II. rendelet) értelmében.

A határozat végrehajtásának feltétele egy nyilatkozat, amely szerint a felügyeleti joggal kapcsolatban külföldön hozott határozat Ausztriában végrehajtható. A külföldön hozott határozat Ausztriában való végrehajthatóságát megerősítő nyilatkozatot a beadvány ellen tiltakozó szülő vagy a gyermek szokásos tartózkodási helye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani. Amennyiben egyik fél sem rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel Ausztriában, a végrehajtás helye szerint illetékes körzeti bírósághoz kell fordulni. A határozat végrehajthatóságát megerősítő nyilatkozatra irányuló kérelem mellé csatolni kell a kiállító ország bírósága által kiadott hivatalos igazolást, illetve a határozat egy példányát. A mulasztási eljárások keretében hozott határozatok esetében a törvény további iratok benyújtását írja elő (lásd a Brüsszel II. rendelet 32. cikkének (2) bekezdését).

Lap tetejeLap teteje

Egyszerű elismerő (vagy el nem ismerő) eljárások esetében az Igazságszolgáltatási Törvény 109. §. (2) bekezdésében felsorolt törvényes fórumok is rendelkezésre állnak. Ilyen esetekben a jogi képviselő szokásos tartózkodási helye szerint illetékes bírósághoz kell fordulni. Ha a jogi képviselőnek nincs szokásos tartózkodási helye Ausztriában, és kiskorú gyermekről van szó, az ügy az egyik szülő szokásos tartózkodási helye szerint illetékes bíróság hatáskörébe tartozik; minden más esetben Bécs Belváros kerületi bíróságához kell fordulni.

16. Melyik bírósághoz kell fordulni, ha valaki egy másik tagállam bírósága által szülői felelősséggel kapcsolatban hozott döntés elismerése ellen Ausztriában kíván tiltakozni? Milyen eljárás követendő ilyen esetekben

Lásd a 15. kérdésre adott választ.

17. Milyen jogszabály érvényes olyan szülői felelősséggel kapcsolatos eljárás esetén, amikor a gyermek vagy a felek nem Ausztriában élnek, illetve más az állampolgárságuk?

A felügyeleti jogot általában a gyermek személyes helyzete (letelepedési joga) határozza meg. Az irányadó jog tovább- és visszautalásait figyelembe kell venni. Ha azonban a kiskorú gyermek szokásos tartózkodási helye Ausztriában található, a bíróság szükség esetén az osztrák törvények értelmében akkor is megteszi a szükséges intézkedést a szülői felelősséggel kapcsolatban, ha a szülők nem Ausztriában élnek, és egyik érintett sem osztrák állampolgár. A kiskorú gyermek letelepedési jogához kapcsolódó joghatáskört azonban ebben az esetben is el kell ismerni.

« Szülői felelősség - Általános információk | Ausztria - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 20-11-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság