Európai Bizottság > EIH > Igazságügyi szervezet > Luxembourg

Utolsó frissítés: 14-07-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Igazságügyi szervezet - Luxembourg

Szervezeti diagram PDF File (PDF File 71 KB)

Részletes magyarázat

A Luxemburgi Nagyhercegség bírósági szervezete bírói és közigazgatási ágra osztódik. E két ág mellett működik az Alkotmánybíróság.

Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság ítéletek útján határoz arról, hogy a törvények összhangban vannak-e az Alkotmány rendelkezéseivel, kivéve a Szerződéseket jóváhagyó törvényeket. Amennyiben az egyik fél olyan kérdést vet fel valamely rendes vagy közigazgatási bíróság előtt, amely valamely törvénynek az Alkotmánnyal való összhangjára vonatkozik, a bíróságnak az Alkotmánybírósághoz kell fordulnia, kivéve, ha úgy ítéli meg, hogy a) az ítélet meghozatalához nem szükséges a felvetett kérdésről határozni; b) a kérdés minden alapot nélkülöz; c) az Alkotmánybíróság korábban már határozott erről a tárgyról.

I. Az igazságszolgáltatási szervezet bíróságai

A. A Legfelsőbb Bíróság

Az igazságszolgáltatási szervezet csúcsán a Legfelsőbb Bíróság áll, amely semmítőszéket, fellebbviteli bíróságot, valamint ügyészséget foglal magában.

Az öt bíróval ülésező tanácsot magában foglaló Semmítőszék elé különösen a következő ügyek kerülnek: a fellebbviteli bíróság különböző tanácsai által hozott ítéletek megsemmisítésével vagy hatályon kívül helyezésével kapcsolatos ügyek és jogerősen meghozott ítéletek. A másodfokú bíróság előtt eljáró ügyvéd közreműködése kötelező.

A fellebbviteli bíróságon kilenc tanács működik, amelyekben három bíró jár el. Ez a bíróság dönt polgári, kereskedelmi, büntető és vétségi ügyekben, valamint az ország két bírósági kerületében azon ügyekben, amelyekben a munkaügyi bíróságok határoztak. A másodfokú bíróság előtt eljáró ügyvéd közreműködése kötelező minden ügyben, kivéve a büntető ügyekben és az ideiglenes eljárásokban. A fellebbviteli bíróság büntető tanácsa dönt a kerületi bíróság büntető tanácsának ítéletei elleni fellebbezésekben. Ez a tanács öt bíróval ülésezik.

B. Kerületi bíróságok

Az országban két bírósági kerület van, és mindkettőben működik kerületi bíróság, az egyik Luxembourgban, a másik Diekirch-ben.

Lap tetejeLap teteje

A két kerületi bíróság hármas tanácsokban ülésező szekciókra oszlik; minden kerületi bíróság mellett ügyészség is működik, ahol államügyész és ügyészek tevékenykednek. A kerületi bíróságok vizsgálóbírói büntető és adott esetben vétségi ügyeket vizsgálnak ki.

Polgári és kereskedelmi ügyekben a kerületi bíróság a rendes bíróság, és minden olyan ügyben dönt, amelyet a kereset jellege vagy összege miatt nem utaltak kifejezetten más bíróság hatáskörébe.

Illetékességgel rendelkezik a 10 000 eurót meghaladó pertárgy értékű keresetek esetében.

Kizárólagos hatáskörrel rendelkezik azokban az ügyekben, amelyeket a törvény a jellegük miatt a hatáskörébe utal. Kizárólagosan határoz a külföldi bíróságok által hozott ítéletek végrehajtása iránti kérelmek ügyében, és külföldi állami tisztviselő által elfogadott jogi aktusokról. A kerületi bíróságok peren kívüli bíráskodást is gyakorolnak, például örökbefogadási, gyámsági, nagykorúsítási stb. ügyekben.

A kerületi bíróság határoz a székhelye szerinti békítő bíróságok által első fokon meghozott ítéletek elleni fellebbezésekről.

A kerületi bíróság előtti eljárás főszabály szerint idézéssel kezdődik, amelyet a bírósági tisztviselő juttat el az ellenérdekű félhez.

A kerületi bíróságok elnökei vagy a helyettesítésükre kijelölt bírák gyorsított eljárásban is döntenek, aminek értelmében polgári és kereskedelmi ügyekben sürgős esetekben ideiglenesen határoznak.

A kerületi bíróságok büntetőbíróságként büntető bíráskodást is gyakorolnak. Hatáskörrel rendelkeznek minden vétség, azaz büntető szankcióval fenyegetett jogsértés esetén, valamint a törvény által bűntettnek minősített olyan cselekmények esetén, amelyeket a peren kívüli ügyekben eljáró bírói tanács vagy a fellebbviteli bíróság ilyen tanácsa eléjük utal. A vádlottnak személyesen kell megjelennie, kivéve, ha a bűncselekményt csak pénzbírsággal szankcionálják; ebben az esetben ügyvéd által is képviseltetheti magát.

Fő szabály szerint a másodfokú bíróságokon eljáró ügyvéd közreműködése kötelező a kerületi bíróság előtt, kivéve a törvény által meghatározott esetekben, mint például kereskedelmi ügyekben vagy ideiglenes eljárásban, ahol a felek maguk is eljárhatnak.

C. Békítő bíróságok

Három békítő bíróság van, egy Luxembourgban, egy Esch-sur-Alzette-ben (luxembourgi bírósági kerület), és egy Diekirch-ben (diekirch-i bírósági kerület).

Lap tetejeLap teteje

Polgári és kereskedelmi ügyekben a békítő bíróság dönt minden olyan ügyben, amelyet az új polgári perrendtartás vagy más jogszabályi rendelkezés a hatáskörébe utal; 750 EUR összegű pertárgyértékig jogerős ítéletet hoz, 10 000 EUR összegű pertárgyértékig pedig fellebbviteli bíróságként jár el.

Bizonyos ügyekben, mint a munkabérek, nyugellátások és járadékok behajtása, valamint a behajtott összegek elosztása kérdésében – bármilyen értéket is érjen el a követelés – ez a bíróság határoz.

Főszabály szerint az eljárás a bírósági tisztviselő útján történő értesítéssel, azaz idézéssel kezdődik. Bizonyos ügyeket a bíróság hivatalához benyújtott keresettel indítanak meg. A békítő bíróságok előtt a felek személyesen vagy képviselő útján jelennek meg. Ez a képviselő lehet ügyvéd, házastárs vagy egyenes ági hozzátartozó és rokon, oldalági hozzátartozó és rokon a harmadik fokig, valamint valamely félhez vagy annak vállalkozásához tartozó személyzethez kizárólagosan kötődő személyek.

Büntető ügyekben a békítő bíróság rendőrbírósági feladatokat lát el. Ilyen minőségében dönt olyan szabálysértések és bűncselekmények ügyében, amelyeket a törvény 25-250 eurós bírsággal büntet, valamint a törvény által vétségnek minősített olyan bűncselekmények ügyében, amelyeket a peren kívüli ügyekben eljáró bírói tanács a rendőrbíróság elé utal.

Ezen kívül dönt a törvény által a rendőrbíróságok hatáskörébe utalt, a rendőrségi büntetési tételeket meghaladó büntetési tétellel sújtott bűncselekmények ügyében. A rendőrbíróságok által meghozott ítéletek fellebbezéssel mindig megtámadhatók. A fellebbezési határidő az ítélet kihirdetésétől, illetve ha mulasztásos ítélet született, akkor az ítéletnek a személy részére vagy a lakóhelyére történő kézbesítést követő negyven nap. A fellebbezést a büntető bíróság elé utalják.

Minden békítő bíróság mellett munkaügyi bíróság is működik, amely a munkaszerződésekkel és az ipari tanulói szerződésekkel kapcsolatos vitákban rendelkezik hatáskörrel. A fellebbezést a Legfelsőbb Bíróság elé utalják.

D. Választottbíróság és a társadalombiztosítási ügyekkel foglalkozó főtanács

A társadalombiztosítással, a rendszerhez való csatlakozással vagy annak hatálya alá tartozással, a járulékokkal, a pénzbírságokkal és a szolgáltatásokkal - kivéve a társadalombiztosítási törvénykönyv 317. cikkében meghatározottakat, illetve a 147. és 148. cikkére vonatkozókat - kapcsolatos vitákban a választottbíróság dönt, fellebbviteli bíróságként pedig a társadalombiztosítási ügyekkel foglalkozó főtanács. A választottbíróság vagy a társadalombiztosítási ügyekkel foglalkozó főtanács által jogerősen meghozott ítéletek ellen megsemmisítési kereset indítható.

II. A közigazgatási igazságszolgáltatási szervek.

A. Közigazgatási fellebbviteli bíróság

A törvény ellenkező rendelkezésének hiányában fellebbezés nyújtható be a luxembourgi székhelyű közigazgatási fellebbviteli bírósághoz – amely megsemmisítési bíróságként jár el –a rendeleti jellegű közigazgatási jogi aktusok ügyében hozott határozatok ellen. A közigazgatási fellebbviteli bíróság fellebbviteli és elsőfokú fórumként is eljár a megváltoztatási keresetről határozó más közigazgatási igazságszolgáltatási szervek határozatai elleni fellebbezések ügyében, amelynek különleges törvényei hatáskört utalnak ezen igazságszolgáltatási szerveknek.

Minden ügyvéd, aki a Nagyhercegség bíróságai előtt eljárhat, szintén eljárhat a közigazgatási fellebbviteli bíróság előtt is, mindamellett az ügyvédi szervezetek tanácsai által évente összeállított táblázatok „I. listán szereplő ügyvédei” egyedül jogosultak eljárási cselekmények megtételére. (= másodfokú bíróság előtt eljáró ügyvéd közreműködése)

Az államot a közigazgatási fellebbviteli bíróság előtt meghatalmazott vagy ügyvéd képviseli.

B. Közigazgatási bíróság

A luxembourgi székhelyű közigazgatási bíróság hatáskör vagy illetékesség hiánya, túllépés, hatáskörrel való visszaélés, törvénysértés vagy a magánérdekeknek a közigazgatási határozatok elleni védelmére szolgáló alakiságok megsértése esetén jár el, amelyek tekintetében a törvények és a rendeletek szerint más kereset nem fogadható el, és a rendeleti jellegű közigazgatási jogi aktusok ellen, akármelyik hatóság is a kibocsátójuk. Fő szabály szerint a közvetlen adókra, valamint a települési adókra és díjakra vonatkozó jogvitákban is dönt.

A közigazgatási bíróság határozatai ellen a közigazgatási fellebbviteli bírósághoz lehet fordulni.

« Igazságügyi szervezet - Általános információk | Luxembourg - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 14-07-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság