Európai Bizottság > EIH > Igazságügyi szervezet > Lettország

Utolsó frissítés: 20-02-2008
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Igazságügyi szervezet - Lettország

 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Általános információk 1.
2. A bíróságok rendszere 2.
2.a) Kerületi (települési) bíróságok 2.a)
2.b) Regionális bíróságok 2.b)
2.c) Legfelsőbb Bíróság 2.c)
2.d) Közigazgatási bíróságok 2.d)
2.e) Ingatlannyilvántartó osztályok 2.e)
3. Az önszabályozó értekezlet 3.
4. A bíróságok igazgatása 4.
5. Az Alkotmánybíróság 5.

 

1. Általános információk

Lettország igazságszolgáltatási rendszere háromlépcsős. A Lett Köztársaság Alkotmánya megállapítja, hogy az ítéleteket Lettország kerületi (települési) bíróságai, regionális bíróságai, és Legfelsőbb Bírósága hozza; hadiállapot vagy vészhelyzet esetén a katonai bíróságok is működnek.

A kerületi (települési) bíróságok polgári, büntető- és közigazgatási ügyekben járnak el első fokon.

A regionális bíróságok első fokú bíróságként és fellebbviteli bíróságként egyaránt működhetnek. A regionális bíróság első fokú bíróságként jár el, amennyiben az eljárásjogi szabályozás előírja, hogy egy adott ügyet első fokon a regionális bíróságnak kell tárgyalnia. Ez általában az összetettebb vagy nagyobb terjedelmű ügyekre vonatkozik.

A regionális bíróságok olyan polgári, büntető- és közigazgatási ügyekben járnak el fellebbviteli bíróságként, amelyeket kerületi (települési) bíróság vagy egyesbíró tárgyalt.

A Lett Köztársaság Legfelsőbb Bírósága (1) a Szenátusból és (2) két kamarából áll: a Polgári Ügyek Kamarájából és a Büntetőügyek Kamarájából. A Kamarák fellebbviteli bíróságként járnak el az első fokon regionális bíróságon tárgyalt ügyekben.

A Legfelsőbb Bíróság Szenátusa a kerületi (települési) bíróságokon és a regionális bíróságokon tárgyalt valamennyi ügyben semmítőszékként jár el. A Szenátus az első fokú bíróság az Állami Számvevőszék által hozott határozatokkal kapcsolatos ügyekben az Állami Számvevőszéki Törvény 55. szakasza értelmében. A Szenátus négy osztályból áll: a Polgári Ügyek Osztályából, a Büntetőügyek Osztályából, a Közigazgatási Ügyek Osztályából és a Fegyelmi Ügyek Osztályából.

Lap tetejeLap teteje

Az Alkotmánybíróság független igazságszolgáltatási testület.

A bírák függetlenek, és kizárólag a törvénynek vannak alárendelve.

A Legfelsőbb Bíróság Szenátusa latviešu valoda PDF File (PDF File 89 KB)

Jelenleg Lettországban az igazságszolgáltatás szabályozása a bíróságok joghatóságáról szóló törvény alapján történik. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a Parlament (Saeima) jelenleg vizsgál felül egy, a bírói testületekről szóló törvénytervezetet, amelynek - hatálybalépését követően - a lett a bírói testületeket kell szabályoznia.

Az ügyek bírósági tárgyalásának elveit és az erre vonatkozó eljárásokat az Alkotmány latviešu valoda, a Polgári Perrendtartás latviešu valoda, a Büntetőeljárási Törvény és a Közigazgatási Eljárási Törvény állapítja meg latviešu valoda.

Lap tetejeLap teteje

A bíróságok joghatóságáról szóló törvény szabályozza továbbá a regionális bíróságok nyilvántartó osztályainak tevékenységét, amely osztályok feladata az ingatlanok és az ingatlanokhoz fűződő jogok ingatlannyilvántartásba történő bejegyzése.

Az Alkotmánybíróság tevékenységét az Alkotmánybírósági Törvény szabályozza latviešu valoda.

A katonai bíróságok tevékenységét a katonai bíróságokról szóló törvény szabályozza latviešu valoda.

A bíróságok joghatóságának jelképei

A bíróságok joghatóságát a bírói eskü, az ülnöki eskü, a talár és a hivatali jelvény jelképezi. A bírák talárban és a hivatali jelvényt viselve végzik feladatukat. A bírák hivatalba lépéskor kapják meg hivatali jelvényüket, mely alkalommal esküt tesznek az elnök előtt.

Az ingatlannyilvántartó osztályon dolgozó bírák nem viselnek talárt, de hivatalba lépéskor megkapják az ingatlannyilvántartó bírák hivatali jelvényét.

Valamennyi bíróság és ingatlannyilvántartó osztály rendelkezik jelvénnyel, amelyen nagy alakú állami címer és a bíróság vagy ingatlannyilvántartó osztály neve található.

2. A bíróságok rendszere

2.a) Kerületi (települési) bíróságok

A Polgári Perrendtartás latviešu valoda, a Büntetőeljárási Törvény latviešu valoda és a Közigazgatási Eljárási Törvény latviešu valoda állapítja meg a kerületi (települési) bíróságok joghatóságát polgári, büntető- és közigazgatási ügyekben.

Lap tetejeLap teteje

Eltérő rendelkezés hiányában (ld. a regionális bíróságokról szóló szakaszt) a kerületi (települési) bíróság az első fokú bíróság polgári, büntető- és közigazgatási ügyekben.

A kerületi (települési) bíróságokon egyesbírák tárgyalnak polgári és közigazgatási ügyeket. Amennyiben a bíróság elnöke különösen összetettnek talál egy közigazgatási ügyet, azt három bírából álló tanács is tárgyalhatja. A kerületi (települési) bíróságokon a büntetőügyeket egy bíróból és két bírósági ülnökből álló tanácsban tárgyalják. Jogszabályban meghatározott esetekben az eljárást egyesbíró folytatja le.

Lettországban a következő kerületi (települési) bíróságok működnek:

A Kurzemei Regionális Bíróság területén:
  1. Kuldīgai Kerületi Bíróság,
  2. Liepājai Bíróság,
  3. Saldusi Kerületi Bíróság,
  4. Talsi Kerületi Bíróság,
  5. Ventspilsi Bíróság.
A Latgalei Regionális Bíróság területén:
  1. Balvi Kerületi Bíróság,
  2. Daugavpilsi Bíróság,
  3. Krāslavai Kerületi Bíróság,
  4. Ludzai Kerületi Bíróság,
  5. Preiļi Kerületi Bíróság,
  6. Rēzeknei Bíróság.
A Rigai Regionális Bíróság területén:
  1. Jūrmalai Városi Bíróság,
  2. Ogrei Kerületi Bíróság,
  3. Rigai Városi Központi Kerületi Bíróság,
  4. Riga Városi Kurzemei Kerületi Bíróság,
  5. Riga Városi Latgalei Elővárosi Bíróság,
  6. Riga Városi Vidzemei Elővárosi Bíróság,
  7. Riga Városi Zemgalei Elővárosi Bíróság,
  8. Rigai Városi Északi Kerületi Bíróság,
  9. Rigai Kerületi Bíróság,
  10. Siguldai Bíróság.
A Vidzemei Regionális Bíróság területén:
  1. Alūksnei Kerületi Bíróság,
  2. Cēsisi Kerületi Bíróság,
  3. Gulbenei Kerületi Bíróság,
  4. Limbaži Kerületi Bíróság,
  5. Madonai Kerületi Bíróság,
  6. Valkai Kerületi Bíróság,
  7. Valmierai Kerületi Bíróság.
A Zemgalei Regionális Bíróság területén:
  1. Aizkrauklei Kerületi Bíróság,
  2. Bauskai Kerületi Bíróság,
  3. Dobelei Kerületi Bíróság,
  4. Jelgavai Bíróság,
  5. Jēkabpilsi Kerületi Bíróság,
  6. Tukumsi Kerületi Bíróság.
A Regionális Közigazgatási Bíróság területén:

A Kerületi Közigazgatási Bíróság (ld. a közigazgatási bíróságokról szóló szakaszt).

Lap tetejeLap teteje

2.b) Regionális bíróságok

Lettországban hat regionális bíróság működik: a Rigai Regionális Bíróság, a Kurzemei Regionális Bíróság, a Latgalei Regionális Bíróság, a Vidzemei Regionális Bíróság, a Zemgalei Regionális Bíróság és a Regionális Közigazgatási Bíróság.

A regionális bíróságok a jogszabályok szerint joghatóságuk alá tartozó polgári és büntetőügyekben járnak el első fokú bíróságként. A regionális bíróságok olyan polgári, büntető- és közigazgatási ügyekben járnak el fellebbviteli bíróságként, amelyeket kerületi (települési) bíróság vagy egyesbíró tárgyalt. A regionális bíróságon a polgári és büntetőügyeket első fokon egy regionális bírósági bíróból és két ülnökből álló tanácsban tárgyalják. A regionális bíróságokon a polgári ügyeket három bíróból álló tanács tárgyalja.

A regionális bíróságon a bírói kollégium vezetője az elnök, aki ezzel egyidejűleg a regionális bíróság elnökhelyetteseként is dolgozhat. A kollégium bírákból áll; amennyiben az egy kollégiumban működő bírák száma meghaladja a tizenötöt, két külön bírósági kollégium alapítható.

2.c) Legfelsőbb Bíróság

Lettország Legfelsőbb Bírósága a következőkből áll:

  1. a Szenátus;
  2. két kamara: a Polgári Ügyek Kamarája és a Büntetőügyek Kamarája.

Mindegyik kamara egy elnökből és az adott kamarába tartozó legfelsőbb bírósági bírákból áll. A kamara az első fokon regionális bíróságon tárgyalt ügyekben fellebbviteli bíróságként működik.

Lap tetejeLap teteje

A kamarában lefolytatott eljárásokat három bíróból álló kollégium tárgyalja.

A legfelsőbb bírósági bírák plenáris ülést alkotnak (a bírák általános értekezlete).

A Legfelsőbb Bíróság Szenátusa a kerületi (települési) bíróságokon és a regionális bíróságokon tárgyalt valamennyi ügyben semmítőszékként jár el.

A Szenátus az első fokú bíróság az Állami Számvevőszéki Törvény 55. szakasza értelmében az Állami Számvevőszék által hozott határozatokkal kapcsolatos ügyekben latviešu valoda.

A Szenátust a Legfelsőbb Bíróság elnöke és szenátorok (szenátusi bírák) alkotják.

A Szenátus négy osztályból áll: a Polgári Ügyek Osztályából, a Büntetőügyek Osztályából, a Közigazgatási Ügyek Osztályából és a Fegyelmi Ügyek Osztályából. A Legfelsőbb Bíróság Szenátusa három szenátorból álló tanácsban tárgyalja az ügyeket. Ha jogszabály előírja, az ügyet több szentárból álló tanácsban kell tárgyalni.

A plenáris ülés és hatásköre

A plenáris ülés a Legfelsőbb Bíróság kamaráiban és a Szenátusban működő bírák általános értekezlete. A plenáris ülésen a jogszabályi rendelkezések aktuális értelmezésével kapcsolatos kérdéseket vitatják meg.

A plenáris ülés hozza létre a kamarák és a Szenátus osztályait, és kiadja a Legfelsőbb Bíróság elnöke felfüggesztésének vagy a Legfőbb Ügyész felmentésének alapjául szolgáló nyilatkozatokat.

Lap tetejeLap teteje

2.d) Közigazgatási bíróságok

A Közigazgatási Eljárási Törvény megállapítja, hogy a közigazgatási bíróságoknak – mérlegelési jogkörükben – különleges feladata a hatóságok által kibocsátott közigazgatási aktusok vagy hatósági cselekmények igazságosságának és célszerűségi vonatkozásainak figyelemmel kísérése a közjogi kötelezettségek és a magánszemélyek jogainak megállapítása, valamint a közjogi konvenciókból fakadó viták tárgyalása érdekében.

A Regionális Közigazgatási Bíróság és a Kerületi Közigazgatási Bíróság illetékességi területe Lettország egész közigazgatási területére kiterjed.

A Közigazgatási Eljárási Törvényben említett egyes esetekben a bíróság nem közigazgatási jellegű követeléseket is tárgyal.

A közigazgatási bíróság szóbeli vagy írásbeli eljárásban állapítja meg az ügy körülményeit.

A közigazgatási ügyeket első fokon elvileg a regionális bíróság tárgyalja, amennyiben azonban a közigazgatási ügyben résztvevő valamelyik fél panaszt tesz a regionális bíróság által hozott döntés ellen, a Regionális Közigazgatási Bíróság a fellebbviteli eljárás szabályai szerint másodfokon tárgyalja az ügyet.

A közigazgatási eljárásban részt vevő fél a másodfokú döntés ellen a semmítőszéki eljárás szabályai szerint a Legfelsőbb Bíróság Szenátusának Közigazgatási Ügyek Osztályához nyújthat be fellebbezést.

2.e) Ingatlannyilvántartó osztályok

Az ingatlannyilvántartó osztályok a regionális bíróságok égisze alatt működnek, feladatuk az ingatlannyilvántartások vezetése. Az ingatlannyilvántartó osztályok bírósági hatóságok.

Lap tetejeLap teteje

Az ingatlannyilvántartó osztályon dolgozó bírák feladata az ingatlanok ingatlan-nyilvántartásokban való nyilvántartása, valamint az ingatlanhoz fűződő jogok bejegyzése. Az ingatlannyilvántartó osztályon dolgozó bírák jogállása a kerületi (települési) bírákéval azonos. Az ingatlannyilvántartó osztályok az igazságszolgáltatási rendszer részét képezik, amelyeket az ingatlanok nyilvántartása, valamint az ingatlanhoz fűződő jogok telekkönyvi bejegyzése céljából hoztak létre. Az ingatlannyilvántartó osztályok a regionális bíróságok joghatósága alá tartoznak, szervezeti irányításukat azonban a Bírósági Hivatal végzi.

Az ingatlannyilvántartó osztály ingatlannyilvántartó bírákból áll.

3. Az önszabályozó értekezlet

A bírák értekezlete
  1. A bírák értekezlete önszabályozó hatóság. Az ország valamennyi bírája részt vesz az értekezlet munkájában.

A bírák értekezlete:

  1. aktuális esetjogi kérdéseket vizsgál;
  2. jogszabályok értelmezésével kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság plenáris ülésén tartandó vita iránti kérelmeket nyújt be a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez;
  3. kérdéseket vitat meg az anyagi és szociális biztonság biztosításával, valamint a bírák munkájával összefüggő más jelentős kérdésekkel kapcsolatban;
  4. titkos szavazással bírói szakkollégiumot választ négy évre, a kollégium elnökét is beleértve;
  5. négy évre megválasztja a bírák fegyelmi kollégiumát.

Az ingatlannyilvántartó bírák értekezlete az ingatlanok nyilvántartásával és az ingatlanokhoz fűződő jogok bejegyzésével kapcsolatos aktuális gyakorlati kérdések vizsgálatára hívható össze.

Lap tetejeLap teteje

4. A bíróságok igazgatása

Az Igazságügyi Minisztérium hatásköre

Az Igazságügyi Minisztérium a vezető állami hatóság a bíróságok igazgatása tekintetében, amely a jogszabályokban megállapított alábbi feladatokat látja el:

  1. jóváhagyja a kerületi (települési) bíróságok, a regionális bíróságok és az ingatlannyilvántartó osztályok igazgatási munkájának szervezésére vonatkozó módszertani utasításokat;
  2. tájékoztatást kér a jogszabályban meghatározott feladatok elvégzéséhez a kerületi (települési) bíróságoktól, a regionális bíróságoktól és az ingatlannyilvántartó osztályoktól;
  3. nyomon követi a kerületi (települési) bíróságok, a regionális bíróságok és az ingatlannyilvántartó osztályok szervezeti irányítását.
A Bírósági Hivatal

A Bírósági Hivatal szervezi és biztosítja a kerületi (települési) bíróságok, a regionális bíróságok és az ingatlannyilvántartó osztályok adminisztratív munkáját; a Bírósági Hivatal az Igazságügyi Minisztériumnak felel.

Az igazságügyminiszter feladatai a bíróságok szervezeti irányításával kapcsolatban

Az igazságügyminiszter:

  1. kimutatásokat kér a kerületi (települési) bíróságokon, a regionális bíróságokon és az ingatlannyilvántartó osztályokon dolgozó bíráktól;
  2. megbízza a Bírósági Hivatalt, hogy - szükség esetén legfelsőbb bírósági vagy regionális bírósági bírák segítségével, a szóban forgó bíróság elnökének egyetértésével - ellenőrzéseket végezzen a kerületi (települési) bíróságokon, a regionális bíróságokon és az ingatlannyilvántartó osztályokon;
  3. fegyelmi eljárást kezdeményez a bírákkal szemben.

5. Az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság független bírósági hatóság, amely törvények és más jogszabályok alkotmányosságával kapcsolatos ügyeket, valamint a Lett Köztársaság Alkotmányában és az Alkotmánybírósági Törvényben megállapított feladatok keretén belül jogszabályban számára kijelölt egyéb ügyeket tárgyal.

Lap tetejeLap teteje

Az Alkotmánybírósági Törvény 16. szakasza szerint a Bíróság a következőkkel kapcsolatos ügyeket vizsgál:

  1. törvények alkotmányossága;
  2. a Lettország által aláírt vagy megkötött nemzetközi megállapodások alkotmányossága (az ilyen megállapodásoknak a Saeima általi jóváhagyásáig is);
  3. más jogszabályok vagy jogszabályok részeinek magasabb rendű jogszabályoknak (jogi aktusoknak) való megfelelése;
  4. a Saeima, a kormány, az elnök, a Saeima elnöke és a miniszterelnök által hozott más jogalkotási aktusok (a közigazgatási aktusok kivételével) alkotmányossága;
  5. azon rendelet alkotmányossága, amellyel a kormány felhatalmazása alapján eljáró valamely miniszter felfüggesztett egy helyhatósági (tanácsi) rendeletet;
  6. a lett nemzeti jogszabályok összhangja a Lettország által kötött, nem alkotmányellenes nemzetközi megállapodásokkal.

Az Alkotmánybíróság saját kezdeményezése alapján nem nyújthat be keresetet; kizárólag a jogszabályokban meghatározott személyek kérelme alapján tárgyalhat ügyeket.

A jelenlegi jogszabályok megállapítják, hogy az Alkotmánybírósághoz az elnök, a Saeima, legalább húsz parlamenti képviselő, a kormány, a Legfőbb Ügyész, az Állami Számvevőszék, a Lett Nemzeti Emberi Jogi Hivatal és a helyhatóságok nyújthatnak be kérelmet; keresetet nyújthatnak be továbbá a polgári, büntető- vagy közigazgatási ügyet tárgyaló általános hatáskörű bíróságok, az ingatlan nyilvántartását vagy ingatlanhoz fűződő jogok telekkönyvi bejegyzését végző ingatlannyilvántartó bírák, továbbá azok a természetes vagy jogi személyek, akiknek az Alkotmányban megállapított alapvető jogait megsértették.

A törvények és kormányrendeletek alkotmányosságával kapcsolatos ügyeket az Alkotmánybíróság a határozatképességhez szükséges teljes létszámban megjelent bírák jelenlétében tárgyalja.

Alkotmánybírósági határozat eltérő rendelkezése hiányában minden más ügyet három bíróból álló tanácsban tárgyalnak.

Az Alkotmánybíróság ítélete jogerős. Az Alkotmánybíróság ítélete a kihirdetést követően lép hatályba, és valamennyi állami és helyi önkormányzati intézményre, hatóságra és tisztviselőre - a bíróságokat is beleértve -, valamint a természetes és jogi személyekre kötelező erejű.

Az Alkotmánybíróság eltérő rendelkezése hiányában minden olyan jogalkotási rendelkezés, amelyet az Alkotmánybíróság más, magasabb rendű jogalkotási rendelkezéssel ellentétesnek talált, az Alkotmánybíróság ítélete kihirdetésének napjától fogva érvénytelennek minősül. Amennyiben az Alkotmánybíróság egy Lettország által aláírt vagy kötött nemzetközi megállapodás alkotmányellenességét állapította meg, a kormány haladéktalanul módosítástervezetet köteles készíteni a szóban forgó megállapodáshoz, felmondani a megállapodást, felfüggeszteni annak alkalmazását, illetve visszavonni a megállapodás betartására vonatkozó kötelezettségvállalást.

Az Alkotmánybíróság eljárási szabályzata az Alkotmánybírósági Törvénnyel összhangban állapítja meg az Alkotmánybíróság felépítését, munkájának szervezését, jogi eljárásait, valamint a bírák fegyelmi felelősségét.

« Igazságügyi szervezet - Általános információk | Lettország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 20-02-2008

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság