Európai Bizottság > EIH > Igazságügyi szervezet > Olaszország

Utolsó frissítés: 05-07-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Igazságügyi szervezet - Olaszország

 rendes bíráskodás

{

- polgári bíróságok

- büntetőbíróságok

 különös bíráskodás

{

- közigazgatási bíróságok

- Számvevőszék

- katonai bíróságok

- Alkotmánybíróság



 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Rendes bíráskodás 1.
2. Különös igazságszolgáltatás 2.
3. Polgári igazságszolgáltatás 3.
4. Szakosított igazságszolgáltatási szervek 4.

 

1. Rendes bíráskodás

A rendes (polgári és büntetőjogi) bíráskodást a rendes bíróságok gyakorolják, melyeket azért tekintik rendes bíróságoknak, mivel ezeket a bírósági rendtartás szabályaival hozzák létre, és azokkal szabályozzák. A polgári és büntetőbíróságok egységes struktúrához, a rendes bírósághoz tartoznak, melynek részét képezik a főállamügyészségek is.

Az alkotmány garantálja a rendes bíróságnak a jogértelmezésre és a cselekmények megítélésére irányuló tevékenysége során az állam minden további hatalmi ágától meglevő függetlenségét.

A bírósághoz több, egymást követő vizsgából álló nyilvános versenyvizsga útján lehet bekerülni; a hivatali helyeket gyakornoki időszak leteltét követően lehet megkapni. A bíróságok között az egyes feladatok tekintetében van eltérés, és ezeket csak saját kérésükre lehet átruházni. Így a bíróságnak nincs hierarchikus struktúrája, kivéve a hivatalvezetők szervezeti és felügyeleti hatáskörét.

A Legfelsőbb Bírói Tanács italiano a bíróság saját irányítási szerve, védi annak függetlenségét, szabályozza az igazságszolgáltatás gyakorlásához szükséges legfontosabb tevékenységeket, és büntető szankciókat alkalmaz. Tagja a köztársasági elnök, aki a tanács elnöke (és aki szabály szerint hatalmát a tagok által választott alelnök együttműködésével gyakorolja), a semmítőszék elnöke és a semmítőszék főállamügyésze, illetve 24 további tag, akiket a parlament egyharmados és a rendes bíróságok kétharmados többségével választanak.

Lap tetejeLap teteje

Az Igazságügyi Minisztérium italiano hatáskörébe tartoznak a szolgálatok szervezeti és működési kérdései. Saját közigazgatási feladatainak ellátására az igazságügyi miniszter rendelkezésére áll egy római székhelyű központi struktúra és az ehhez tartozó hivatalok, melyek a bírósági tevékenység támogatásához szükséges feladatokat hajtják végre.

Referenciaszövegek:

  • Olaszország alkotmánya;
  • a bírósági rendtartásról szóló 1941/12 rendelet;
  • a Legfelsőbb Bírói Tanácsról szóló 1958/195 törvény.

2. Különös igazságszolgáltatás

A rendes igazságszolgáltatással szemben különös igazságszolgáltatási formák is működnek.

Az alkotmány tiltja alkalmi vagy különös bíróságok létrehozását, ugyanakkor előírja a különös bíróságok alábbi rendszereit:

  • közigazgatási bíróságok,
  • Számvevőszék,
  • katonai bíróságok,
  • Alkotmánybíróság italiano (a jogszabályok alkotmányosságának ellenőrzése; hatásköri összeütközések; a köztársasági elnök által elkövetett bűncselekmények).

A közigazgatási igazságszolgáltatás különösen a közigazgatási rendelkezések törvényességének ellenőrzésére irányul, és azokat megsemmisítheti. Első fokon a regionális közigazgatási bíróságok, másodfokon pedig az államigazgatási tanács igazságszolgáltatási tagozata és Szicília Tartomány Közigazgatási Igazságügyi Tanácsa gyakorolja. A közigazgatási bíróságok elkülönülnek a rendes bíróságoktól, és saját irányítási szervük van.

Lap tetejeLap teteje

A közigazgatási bíróság hatásköre általában a törvényes érdekre terjed ki, kivéve a kizárólagos hatáskör azon eseteit, melyekben a közigazgatási bíróság hatásköre az alanyi jogra is kiterjed. A különös bíróságok közötti vagy az ezek és a rendes bíróság közötti pozitív vagy negatív hatásköri összeütközés esetén a döntés a semmítőszék joga, mely egységes tagozatokban határoz.

3. Polgári igazságszolgáltatás

Magában foglalja a bíróságok által a jogalkalmazás biztosítására végrehajtott tevékenységet a felek közötti jogvita esetén (peres igazságszolgáltatás) vagy olyan esetekben, amikor a bírói beavatkozást a törvény a felek vagy harmadik felek vagy a közösség érdekében írja elő (kötelező igazságszolgáltatás).

Minden polgári és kereskedelmi tárgyú, az igazságszolgáltatási rendszer hatáskörébe kerülő ügyről, illetve a polgári ügyekről, ideértve a családjogi és fogyasztóvédelmi ügyeket is, továbbá a kereskedelmi jogi és munkajogi ügyekről a polgári igazságszolgáltatás előtt határoznak.

A polgári igazságszolgáltatást a rendes bíróság gyakorolja, mely ítélkezési és vizsgálati feladatokat lát el.

Az ítélkezési szerveken belül megkülönböztetik a monokratikus bíróságokat (vagy egyesbírókat) és a bírói tanácsokat. A jelenlegi rendtartás szerint első fokon a bíróság monokratikus, kivéve a törvény által taxatíve előírt eseteket, melyekben testületi szerv. Bírói tanácsként működnek a fellebbviteli bíróságok, a semmítőszék, törvény által előírt esetekben a rendes bíróság és a fiatalkorúak bírósága.

Lap tetejeLap teteje

Teljes egészében sajátos szerepet játszik a főállamügyészség a polgári eljárásban.

A főállamügyészség, melynek hivatalát a bíróságok látják el, felügyeli “a törvények betartását a gyors és szabályszerű igazságszolgáltatás végrehajtása, továbbá az állam, a jogi személyek és a cselekvőképtelenek védelme érdekében”. A főállamügyészség nyújtja be a törvény által meghatározott esetekben a polgári keresetet (például házassági ügyekben fellebbezés esetén, gondnokság alá helyezés esetén, fizetésképtelenség esetén, ipari szabadalom vagy védjegy megsemmisítése esetén), vagy szükség esetén beavatkozik az eljárásba (így például házassági ügyekben, ideértve a különélést és a válást, illetve az államot és a személyek cselekvőképességét érintő ügyekben); ezenkívül joga van beavatkozni minden, a közérdeket érintő ügyben.

Ítélkezési szervek – A polgári igazságszolgáltatást gyakorló szervek az alábbiak:

  • a békebíró,
  • a bíróság,
  • a fiatalkorúak bírósága,
  • a fellebbviteli bíróság és
  • a semmítőszék.

Általában a bíró által első fokon hozott ítéletek ideiglenesen végrehajtandók, kivéve ha azokat a fellebbviteli bíró felfüggeszti.

Az Olaszországi polgári igazságszolgáltatás felép PDF File (PDF File 68 KB)

Lap tetejeLap teteje

3.1. Békebíró

A békebíró tiszteletbeli bíróság, nem hivatásos tisztség, a békebírót a Legfelsőbb Bírói Tanács nevezi ki az előírt feltételek teljesülése (többek között jogi diploma megléte) esetén; a megbízatás négy évre szól, és csak egyszer újítható meg.

Monokratikus bíróság. Olaszországban körülbelül 4 700 békebíró működik 848 hivatalban az ország területének egészén (2003. januári adatok szerint). Az eredményesen elvégzett munka alapján költségtérítés formájában nyújtott illetményre jogosult.

Hatáskör

Hatáskörrel rendelkezik a 2582,28 eurót meg nem haladó értékű ingóságra vonatkozó ügyekben vagy a gépjármű- és vízijármű-forgalomból adódó, 15 493,71 eurót meg nem haladó értékű károk megtérítésére vonatkozó ügyekben. Értékkorlátozás nélkül hatáskörrel rendelkezik a törvényben taxatíve felsorolt jogviták esetén, többek között a társasházak szolgáltatásainak használatára vonatkozó jogvitákban. A területi illetékességi kört a polgári eljárásjogi törvénykönyv közös szabályai határozzák meg.

A békebíró előtt a peres fél képviselheti saját magát, amennyiben a perérték nem haladja meg az 516,46 eurót; egyéb esetekben pedig védőügyvéd képviseletével, de a békebíró, az eset természetének és jelentőségének figyelembe vételével, felhatalmazhatja a felet saját maga képviseletére.

A szakmát jogszerűen gyakorló ügyvédekre, továbbá azon ügyvédjelöltekre vonatkozó információkat, akik a védelmet jogi korlátozások mellett elláthatják, a bíróságok mellett létrehozott ügyvédi kar tanácsánál lehet beszerezni.

Lap tetejeLap teteje

Az eljárás egyszerűsített, szinte teljesen szóbeli, és olyan békéltetést részesít előnyben, melyekkel az ilyen nem jelentős gazdasági értékű jogviták természetes módon lezárhatók.

A békebíró a törvény előírásainak megfelelő ítélettel határoz; az 1 032,91 eurót meg nem haladó értékre vonatkozó eljárásokban a méltányosság alapján dönt. A méltányosság alapján dönt továbbá a törvény által előírt esetekben, és amennyiben jogosultságok rendelkezésre állásáról van szó, akkor, amikor a felek követelése egybehangzó.

Fellebbezések

Az ítéletek ellen a bíróság előtt fellebbezést lehet benyújtani; amennyiben méltányosság alapján hozták a határozatot, és amennyiben ez megfellebbezhetetlen (így amennyiben közigazgatási szankciók tárgyában hozták), csak a semmítőszékhez lehet fordulni jogorvoslatért.

3.2 Rendes bíróság

A bíróság tagjai taláros (szakmabeli) bírák, akik monokratikusan, illetve a törvény által taxatíve felsorolt esetekben tanácsként (három tag) ítélkeznek. A rendes bíróság kiegészülhet azonban tiszteletbeli bírákkal. Elsőfokú bíróság, és fellebbezési bíráskodási feladattal is rendelkezik a békebíró által kihirdetett ítéletek tekintetében, kivéve a méltányosság alapján hozott vagy megfellebbezhetetlen ítéleteket.

Bíróságok minden tartományi székhelyen működnek (Caserta kivételével); de több elkülönített tagozatot hoztak létre tartományi városokban, az adott tagozat körzetének megfelelő területi illetékességi körrel (Igazságügyi Minisztérium italiano).

Lap tetejeLap teteje

Illetékességi kör

Illetékességgel rendelkezik a nem kifejezetten más bíró illetékességi körébe tartozó jogvitákban; a területi illetékességi kört az eljárásjogi törvénykönyvben előírt szabályok szerint határozzák meg. A peres félnek a bíróság előtt a szakmát jogszerűen gyakorló védőügyvéd képviseletével kell megjelennie.

Fellebbezések

Az ítéletek ellen fellebbezést lehet benyújtani azon fellebbviteli bíróság előtt, melynek körzetében a bíróság található; a törvény által előírt egyes esetekben a bíróság intézkedései ellen csak a semmítőszékhez lehet fordulni jogorvoslatért (például a végrehajtási eljárások, illetve közigazgatási szankciók ellen benyújtott fellebbezések tárgyában hozott ítéletek esetén); kivételes eset az ítélet hatályon kívül helyezésének formájában történő jogorvoslat, mely a törvény által előírt esetekben és határidőn belül ugyanazon bíróság előtt történhet.

3.3 Fellebbviteli Bíróság

Fellebbviteli bíróság az első fokon a bíróság által kihirdetett ítéletek tekintetében. A Fellebbviteli Bíróság székhelye a bírósági körzet központja, és tagozatokból áll. Mindig tanácsi összetételben ülésezik, és három taggal hoz ítéletet; kiskorúakkal, mezőgazdasági szerződésekkel és állami vizekkel kapcsolatos ügyekben a tanács szakértőkkel egészül ki.

Hatáskör

A Fellebbviteli Bíróság:

  1. a bíróságok által első fokon kihirdetett ítéletek elleni fellebbezések tekintetében gyakorolja az igazságszolgáltatást,
  2. zárt ülésen határoz a polgári eljárásjogi törvénykönyvben előírt esetekben;
  3. megismeri a törvény által ráruházott ügyeket, és ilyen esetben első és egyetlen fokon hoz ítéletet, kivéve a semmítőszékhez benyújtott jogorvoslati kérelem esetét. Például a fellebbviteli bíróságok rendelkeznek hatáskörrel a kisajátítási eljárás során elfogadott becslés elleni fellebbezés tárgyában, továbbá a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatok elismerésére, illetve a Brüsszel I. és II. rendeletek szerint a házassági és a szülői felügyeletre vonatkozó ügyekben.

A fellebbezés egy bíró által első fokon hozott, tévesnek tekintett intézkedés teljes vagy részleges megváltoztatása elérésének közvetlen eszköze. Az első fokon hozott valamennyi határozat ellen be lehet nyújtani fellebbezést, azok kivételével, melyeket a törvény ez alól kifejezetten kizár; a felek előzetesen megegyezhetnek a fellebbezésről való lemondásban, és jogorvoslatért fordulhatnak közvetlenül a semmítőszékhez.

Lap tetejeLap teteje

Fellebbezések

A fellebbviteli bíróság ítéletei a semmítőszéken támadhatók meg; egyes esetekben és a törvény által előírt határidőn belül a fellebbezéskor hozott ítélet ellen annak hatályon kívül helyezésének formájában történő jogorvoslatért lehet fordulni. 

3.4 Legfelsőbb Semmítőszék

Az igazságszolgáltatás legmagasabb foka. Feladata a törvény pontos betartásának és az egységes jogértelmezésnek (jogegységesség) a biztosítása; szabályozza továbbá a hatásköri, joghatósági és illetékességi összeütközéseket. Törvényességi bíróság, és kizárólagos ellenőrzést gyakorol a törvénynek az ügyben érdemben eljáró bíró által történő megfelelő alkalmazása felett.

Testületi szerv; tagozatokból áll, melyek mindegyikének tagja a semmítőszék elnöke, a tagozatelnökök és a tanácstagok; szabály szerint öt tag jelenlétével általános tagozatokban hoz ítéletet. Hatásköri, továbbá illetékességi kérdésekre vagy összeütközésekre vonatkozó fellebbezések esetében, illetve különösen fontos vagy az általános tagozatok által eltérően megítélt kérdésekben a bíróság egységes tagozatokként határoz, melyeknek a semmítőszék elnöke az elnöke, és melyek minden esetben kilenc tagból állnak.

A főállamügyészség valamennyi eljárásba beavatkozik, az eljárás törvényességére irányuló jogalkotói szándék megerősítése érdekében.

A bíróság székhelye Rómában van, és a Köztársaság egész területén illetékességgel rendelkezik.

Lap tetejeLap teteje

A semmítőszékhez a fellebbviteli vagy az egyetlen fokon hozott ítéletek ellen lehet jogorvoslatért fordulni.

Az egyetlen fokon kihirdetett ítéletek száma nagy, és különösen három típust érint:

  1. a békebíró által méltányosság alapján kihirdetett ítéletek;
  2. a végrehajtási eljárások ellen benyújtott fellebbezésekre vonatkozó ítéletek;
  3. a közigazgatási hatóságok által hozott közigazgatási szankciók ellen benyújtott fellebbezésekre vonatkozó ítéletek.

A semmítőszékhez jogorvoslatért kizárólag a törvény által meghatározott esetekben lehet fordulni.

A semmítőszék, amennyiben elfogadhatónak tekinti a keresetet, megsemmisíti a megtámadott intézkedést, a periratoknak az ügyben érdemben eljáró bíróhoz új eljárás indítása érdekében történő visszaküldésével vagy enélkül. Az előbbi esetben a visszaküldéssel érintett bírónak az ítéletben megerősített jogelvnek megfelelően kell eljárnia.

A semmítőszék ítéletei általában nem kötelezőek más bírák részéről hasonló esetekben hozott határozatok esetén; a keresetre vonatkozó döntés során a bíróság célja, hogy értelmezése kényszerítő és példaértékű legyen, és hogy a rendszer valamennyi bírája számára didaktikus erővel bírjon.

Fellebbezések

A semmítőszék ítéletei ellen csak tárgyi tévedés esetén lehet azoknak hatályon kívül helyezésének formájában történő jogorvoslatért fordulni a törvény által meghatározott határidőn belül, ugyanazon bíróság előtt, mely zárt tanácsban határoz.

Lap tetejeLap teteje

4. Szakosított igazságszolgáltatási szervek

Az alkotmány tiltja új “alkalmi vagy különös” bíróságok létrehozását, de a rendes igazságszolgáltatás keretén belül megengedi szakosított szervek létrehozását, melyeknek a rendes bíróságok és az igazságszolgáltatási rendszerbe nem tartozó, a feladatra alkalmas állampolgárok a tagjai.

Fiatalkorúak bírósága

Minden fellebbviteli bíróság székhelyén létrehozzák, és illetékességi köre kiterjed a körzet egész területére. Független szakosított szerv, az első fokú bíróság feladatait látja el a fellebbviteli bíróság körzetében lakóhellyel rendelkező, 18 év alatti kiskorúakra vonatkozó valamennyi polgári és közigazgatási ügyben (a büntetőügyek kivételével). A tanács négy tagból áll, két hivatásos bíróból és két állampolgárból, egy férfiből és egy nőből, akik a tárgy szakértői. A fiatalkorúak bíróságának hatáskörébe tartoznak a szülői felügyelettel, a 18 év alatti kiskorúak házasságkötésével, az örökbefogadással, a házasságon kívül született gyermekek elismerésével, a szülő kiskorú gyermeke vagyonának kezelési jogától való megfosztásával kapcsolatos intézkedések. Beavatkozik továbbá a kiskorúak oktatásának, képzésének és személyiségfejlesztésének biztosítása érdekében a kötelességüket elmulasztó családtagok vagy gyám helyett.

A fiatalkorúak bírósága mellett önálló főállamügyészségi hivatal működik, mely hatáskörrel rendelkezik polgári ügyekben is.

A fiatalkorúak bírósága által hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések vagy kifogások tárgyában a fellebbviteli bíróság egyik tagozata hoz ítéletet, két szakértő, egy férfi és egy nő beavatkozásával, akik a tagozat két bíráját helyettesítik.

Szakosított mezőgazdasági tagozatok

A mezőgazdasági szerződésekre vonatkozó jogviták tekintetében rendelkeznek erősen korlátozott hatáskörrel. A bíróságok és a fellebbviteli bíróságok mellett hozzák létre ezeket, és szakértők beavatkozásával hoznak ítéletet.

Állami vizek kezelése ügyében illetékes regionális bíróságok

Mindössze nyolc fellebbviteli bíróság székhelye mellett hozták létre ezeket, három taggal hoznak ítéletet, akik közül az egyik tag a törvény szerint mélyépítési tisztviselő. Hatáskörrel rendelkeznek a vizek állami vagyonhoz tartozására, az állami vizek kizárólagos használatára, a vízvezeték-építési munkálatok végrehajtására, a felszín alatti vizekre és az állami vizek hasznosítására létrehozott konzorciumok költségeire vonatkozó kérdésekben. A határozatok ellen az Állami vizek kezelése ügyében illetékes Legfelsőbb Bíróságon lehet fellebbezni, mely a semmítőszék mellett rendelkezik székhellyel.

Az Alkotmánybíróság két beavatkozásának következtében radikális reform jóváhagyása van folyamatban, mely előírja az említett szervek megszüntetését és a jogosultságokra vonatkozó ügyeknek rendes bírósághoz (bíróságok és fellebbviteli bíróságok), és a vízügyekben hozott közigazgatási intézkedések elleni jogorvoslati kérelmeknek közigazgatási bírósághoz (regionális közigazgatási bíróságok és államigazgatási tanács) való utalását.

« Igazságügyi szervezet - Általános információk | Olaszország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 05-07-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság