Európai Bizottság > EIH > Igazságügyi szervezet > Belgium

Utolsó frissítés: 27-05-2009
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Igazságügyi szervezet - Belgium

Ez a tájékoztató három fő részre tagolódik. A belgiumi bírói hatalom szervezetének az első részben történő általános bemutatása után a második rész a polgári bírósági szervek bemutatásáról szól. Az utolsó rész szervezeti diagram formájában mutatja be az igazságszolgáltatás különböző szintjeit, az elsőfokú bíróságtól a Cour de cassation-nál (Semmítőszék) tett fellebbezésig.

1. Bevezető rész

a) Elvek

A belgiumi igazságszolgáltatás szervezete bemutatásának megkezdése előtt emlékeztetni kell néhány, a bírói hatalom szervezetére vonatkozó alkotmányos és alapvető elvre.

Az Alkotmány [1] a két másik hatalmi ággal – a törvényhozó és a végrehajtó hatalommal – azonos címen hozta létre a bíróságok által biztosított bírói hatalmat. A bíróságok a többi alkotmányos hatalmi ággal együtt független hatalmat jelentenek.

A bírói hatalmat az igazságszolgáltatási szervek biztosítják az alkotmányos és törvényi rendelkezések keretén belül.

Az alkotmány 144. és 145. cikkének rendelkezései értelmében a polgári jogi tárgyú jogviták kizárólag a bíróságok hatáskörébe tartoznak, és a bíróságok hatáskörébe tartoznak a politikai jogokkal kapcsolatos jogviták, a törvény által meghatározott kivételektől eltekintve.

Bíróság vagy peres ügyben eljáró igazságszolgáltatási szerv csak törvény útján hozható létre. Az Alkotmány 146. cikke értelmében sem bizottságok, sem rendkívüli bíróságok nem hozhatók létre, bármi legyen is az elnevezésük.

A bírósági tárgyalások nyilvánosak, amennyiben ez nem jelent veszélyt a közrendre és a közerkölcsre; ha igen, azt a bíróság határozatban állapítja meg (az Alkotmány 148. cikkének első albekezdése). A tárgyalások nyilvánosságának elve többek között lehetővé teszi az igazságszolgáltatás átláthatóságát.

Minden ítéletet meg kell indokolni. Az ítéleteket nyilvános tárgyaláson kell kihirdetni (az alkotmány 149. cikke). Az Alkotmány, valamint a Polgári perrendtartás 780. cikke által előírt indokolási kötelezettség azt jelenti, hogy a bírónak válaszolnia kell a felek indítványaiban szereplő ténybeli és jogi érvekre. Az indokolásnak mindenre kiterjedőnek, világosnak, pontosnak és helytállónak kell lennie. Az ítéletek indokolásának kötelezettsége a bíróság függetlenségéhez hasonlóan biztosítékot jelent a jogalanyok számára az esetleges bírói önkénnyel szemben, és az indokolás tekintetében lehetővé teszi számukra annak megfontolását, hogy benyújtanak-e fellebbezést a fellebbviteli bírósághoz vagy a Semmítőszékhez.

Lap tetejeLap teteje

A bíráknak az igazságszolgáltatási hatáskörük gyakorlása során élvezett, valamint az ügyészségnek a nyomozások és a büntetőeljárások végzése során élvezett függetlenségét – az illetékes ügyészség azon jogának sérelme nélkül, hogy büntetőeljárásokat kezdeményezzen és büntetőpolitikai tárgyú kötelező iránymutatásokat hozzon, beleértve a nyomozási és büntetőeljárási politikát is – az Alkotmány 151. cikkének (1) bekezdése biztosítja.

Ugyanezen rendelkezés (4) bekezdése értelmében a békítő bíróságok bíráit, a bíróságok bíráit, valamint a fellebbviteli bíróságok és a Semmítőszék bíráit a király nevezi ki a törvény által meghatározott feltételekkel és módon.

A bírákat élethosszig nevezik ki. A törvény által meghatározott korban nyugdíjazzák őket, és szintén a törvény által meghatározott nyugellátásban részesülnek. A bírókat csak ítélettel lehet a tisztségüktől megfosztani, vagy felfüggeszteni. Egy bíró áthelyezése csak új kinevezéssel és a bíró beleegyezésével lehetséges (az Alkotmány 152. cikke). A bíróságoknál tevékenykedő ügyészségi tisztviselőket is a király nevezi ki, és hívja vissza (az Alkotmány 153. cikke).

Az igazságszolgáltatási rendszer tagjainak illetményét a törvény határozza meg (az Alkotmány 154. cikke).

Egyebekben a bírák nem fogadhatnak el a kormánytól fizetett tisztséget, hacsak nem ingyenesen látják el azt, és ha a törvény nem határoz meg összeférhetetlenséget (az Alkotmány 155. cikke).

b) Néhány szó az Alkotmánybíróság kapcsán [2]

Belgiumban a szövetségi struktúrák bevezetése az Alkotmánybíróság 1983-as létrehozásához vezetett.

Egész Belgium területén egy Alkotmánybíróság van, amelynek az összetételét, hatáskörét és működését törvény határozza meg (az Alkotmány 142. cikkének első albekezdése).

Az Alkotmánybíróság hatáskörrel rendelkezik (az Alkotmány 142. cikkének második albekezdése) :

  • az alkotmány 141. cikkében meghatározott összeütközések, azaz a törvény, a rendelet és a végzés közötti, valamint a rendeletek egymás közötti, és a végzések egymás közötti összeütközése esetén, az Alkotmány által létrehozott szabályok megsértése vagy az állam, a közösségek és a régiók hatáskörének az Alkotmány értelmében történő meghatározása esetében;
  • az Alkotmány 10., 11. és 24. cikkének, azaz az egyenlőség, a megkülönböztetésmentesség és az oktatás szabadsága elvéről szóló alkotmányos rendelkezés valamely törvény vagy végzés által történő megsértése.

A Miniszterek Tanácsa, a közösségek és régiók kormányai, a szövetségi jogalkotási tanácsok elnökei, a közösségek és a régiók parlamentjei (a tagjaik kétharmadának kérésére) fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz, ezek esetében az érintettség meglétét vélelmezni kell, továbbá bármely személy (természetes vagy jogi) – akiknek igazolniuk kell az érintettséget – vagy előzetes döntéshozatal kapcsán bármely bíróság (az Alkotmány 142. cikkének harmadik albekezdése, és az Alkotmánybíróságról szóló 1989. január 6-i különleges törvény 2. cikke).

Lap tetejeLap teteje

Így bármely személy (magán- vagy közjogi), amely igazolja az érdekeltségét, megsemmisítési keresetet indíthat az Alkotmánybíróság előtt olyan jogi norma miatt, amelyet diszkriminatívnak vagy az oktatás szabadságával ellentétesnek tart. Az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elvét nem csak a belső jogszabályok által elismert szabadságjogokra kell alkalmazni, hanem a belga jogrendben közvetlenül alkalmazandó nemzetközi szerződésekben – különösen az 1950-es Emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló európai egyezményében – szereplő jogokra és szabadságokra is.

2. A rendes bíráskodás

a) A bíróságok szervezetére vonatkozó elvek

Az igazságszolgáltatási rendszer bíróságai hierarchikus szerkezet szerint szerveződnek.

E szerkezet csúcsán a Semmítőszék áll. A Semmítőszék mint legfelsőbb rendes bíróság ellenőrzi a királyság rendes bíróságait. Nem az ügyek érdemében dönt, hanem azt vizsgálja, hogy az elé terjesztett ítéletek ellentétben állnak-e a törvényekkel vagy az eljárási szabályokkal (a Polgári perrendtartás 608. cikke). Az illetékessége az egész országra kiterjed.

A Semmítőszéknél alacsonyabb szinten (fellebbviteli fokozaton) az Alkotmány által felsorolt fellebbviteli bíróságok vannak. Az öt fellebbviteli bíróság van, és a területi illetékességüket az Alkotmány határozza meg: a brüsszeli fellebbviteli bíróság wallon Brabant és flamand Brabant megyére, valamint Brüsszel kétnyelvű régiójára vonatkozóan; a genti fellebbviteli bíróság a nyugat-flandriai és a kelet-flandriai megyére vonatkozóan; az antverpeni fellebviteli bíróság Antverpen és Limbourg megyére vonatkozóan; a liège-i fellebbviteli bíróság Liège, Namur és Luxembourg megyére vonatkozóan, és végül a mons-i fellebbviteli bíróság Hainaut megyére vonatkozóan.

Fellebbviteli fokon és a fellebbviteli bíróságok szintjén vannak a munkaügyi fellebbviteli bíróságok, amelyek a fent felsorolt fellebbviteli bíróságok joghatósági területén helyezkednek el.

Ennél alacsonyabb szinten az elsőfokú bíróságot, a kereskedelmi bíróságot, a munkaügyi bíróságot és a rendőrbíróságot találjuk. E bíróságok területi illetékessége a kerületi illetékességen alapul. Belgiumban huszonhét kerület van. A legtöbb igazságügyi kerületben van rendőrbíróság, és közülük néhányban – mint a brüsszeliben – több is van [3].

Lap tetejeLap teteje

A piramis legalsó fokán a békítő bíróságok helyezkednek el. Belgiumban 187 békítő bíróság van. E szervek illetékessége attól a körzettől függ, amelyikhez tartoznak. Bírósági körzetenként egy békítő bíróság van.

A VI. fejezetnek a „bírói hatalomraâ€� vonatkozó alkotmányos szabályain kívül az igazságszolgáltatás szervezetére a Polgári perrendtartás második része, még pontosabban az 58-555d. cikke vonatkozik.

E második rész első könyve a „Bírói hatalom szerveirőlâ€� szól. A második könyv az „Bírósági funkciókrólâ€�, a harmadik könyv az „Ügyvédi kamarárólâ€�, míg a második rész negyedik, és egyben az utolsó könyve a „Bírósági tisztviselőkrőlâ€� szól.

Így a békítő bíróság, a rendőrbíróság, a kerületi bíróság [4] az elsőfokú bíróság, a munkaügyi bíróság, a kereskedelmi bíróság, a fellebbviteli bíróság, a munkaügyi fellebbviteli bíróság, az esküdtbíróságok és a Semmítőszék szervezetére vonatkozó rendelkezések a Polgári perrendtartás külön cikkeiben szerepelnek (a Polgári perrendtartás 58. cikke).

Egyébiránt meg kell jegyezni, hogy a fellebbviteli bíróságok büntető kollégiumai, az esküdtbíróságok [5], az elsőfokú bíróságok büntető kollégiumai (büntetőbíróságok) és a rendőrbíróság (amely büntető ügyekben jár el) a polgári bíróságok mellett polgári keresetekről is (elsősorban kártárítésre vonatkozókban) határoznak, azaz a büntetőjogi jogsértések tág értelemben vett áldozatainak ügyében.

Alább látható a rendes bíróságok (polgári) szerkezeti piramisa:

Semmítőszék

Fellebbviteli bíróságMunkaügyi fellebbviteli bíróság
  • Elsőfokú bíróság
  • Kereskedelmi bíróság
  • Munkaügyi bíróság
Békítő bíróságRendőrbíróság

b) Az ügyészség szerepe polgári ügyekben

A Semmítőszéknél, a fellebbviteli bíróságnál és a munkaügyi fellebbviteli bíróságnál az ügyészség szerepét a főügyész látja el. Az elsőfokú bíróságnál, a kereskedelmi bíróságnál, a rendőrbíróságnál és a békítő bíróságnál e feladatokat a királyi ügyész látja el, míg a munkaügyi bíróságnál a munkaügyi ügyész látja el.

Polgári ügyekben az ügyészség vádindítvány vagy vélemény útján jár el. A törvény által előírt esetekben, és azon kívül minden olyan esetben, amikor a közrend megköveteli a beavatkozását, hivatalból jár el (a Polgári perrendtartás 138. cikkének harmadik albekezdése).

Így az ügyészség eljár a fellebbviteli bíróság, a munkaügyi fellebbviteli bíróság, az elsőfokú bíróság, a munkaügyi bíróság, a kereskedelmi bíróság, a rendőrbíróság és a békítő bíróság elé vitt ügyekben.

Az ügyészség egyik legfontosabb feladata a polgári ügyekben történő véleményadás. Az ügyészség kötelezően megkapja a Polgári perrendtartás 764. cikkének első albekezdésében felsorolt, egyedi tárgyakra vonatkozó ügyek ismertetését, véleményadás céljából. Ha úgy ítéli meg, bármely más esetben is megkaphatja az ismertetést véleményadás céljából, illetve a bíróságok azt hivatalból is elrendelhetik (a Polgári perrendtartás 764. cikkének második albekezdése).

A Polgári perrendtartás számos rendelkezése, de más törvényi rendelkezések is előírják bizonyos ügyeknek az ügyészséggel való közlését véleményadás céljából. A Polgári perrendtartás 764. cikke, amely erre az esetre vonatkozik, semmisség terhe mellett előírja a személyállapotra vonatkozó kérelmek ismertetését, amennyiben az ügyben kiskorúak vagy cselekvőképtelenek szerepelnek, a személyállapotra vonatkozó jogi aktusok keresetei esetében, a költségmentességre vonatkozó kérelmekben, egyezség esetén, fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelemben, a fizetés teljesítésének felfüggesztése időpontjának elhalasztása esetében, valamint a fizetési haladék visszavonására vonatkozó és a csődeljárás befejezésére vonatkozó ügyekben.

A Semmítőszéknél az ügyészt minden esetben meghallgatják (a Polgári perrendtartás 1105. cikkének második albekezdése).

c) A rendes bíróságokra vonatkozó részletes magyarázatok PDF File (PDF File 126 KB)

3. Szervezeti diagram

a) Előzetes megjegyzések

A tételes jogban a jogorvoslati lehetőségek, azaz a törvény által meghatározott eljárások, amelyek lehetővé teszik a felek számára vagy bizonyos esetekben harmadik személyek számára, hogy új döntést kapjanak a bíróság által már ítélt ügyben, két csoportra tagolódnak: a rendes és a rendkívüli jogorvoslati lehetőségek.

Lap tetejeLap teteje

Két rendes jogorvoslati lehetőség van: az ellentmondás és a fellebbezés (a Polgári perrendtartás 21. cikkének első albekezdése). E rendes jogorvoslati lehetőségek elvileg mindig nyitva állnak a felek előtt.

E rendes jogorvoslati lehetőségeken túl léteznek „rendkívüliâ€� lehetőségek is, amelyek közül a legfőbb a Semmítőszék elé benyújtott megsemmisítés iránti kérelem (a Polgári perrendtartás 21. cikkének második albekezdése). A Semmítőszékhez benyújtott rendkívüli jogorvoslat nem jelent harmadik fórumot vagy az igazságszolgáltatás harmadik fokát. A Semmítőszék a jogszerűség betartását ellenőrzi, és nem vizsgálja az előtte fekvő ügy ténybeli vonatkozásait.

Ellentmondás (a Polgári perrendtartás 1047-1049. cikke)

Minden mulasztási ítélet (a védő hibája miatti esetben) ellentmondás tárgya lehet. Ezt a bírósági tisztviselő jelzi, a mulasztási ítélet hozó bíróság előtti megjelenésre szóló idézéssel. A felek önkéntes megjelenésben is megállapodhatnak (a Polgári perrendtartás 1047. cikkének első-harmadik albekezdése) – lásd „A bíróságokhoz való fordulás - Belgiumâ€�. Az ellentmondás ügyében csak az a bíróság illetékes, amelyik a mulasztási ítéletet meghozta (a Polgári perrendtartás 1047. cikkének második albekezdése.

Az ellentmondás benyújtásának határideje az ítélet kézbesítésétől számított egy hónap. Ez az egyhónapos határidő meghosszabbodik, ha az azt elmulasztó félnek sem állandó lakóhelye, sem tartózkodási helye, sem pedig kézbesítési címe nincs Belgiumban (a Polgári perrendtartás 1048. és 55. cikke).

A fellebbezés (a Polgári perrendtartás 1050-1072a. cikke)

A fellebbezés az az eljárás, amely lehetővé teszi a magát a határozat révén sértettnek tekintő fél számára, hogy egy magasabb szintű bíróságtól a határozat megváltoztatását kérje. Ez lehetővé teszi, hogy a magasabb szinten eljáró bírák helyesbítsék az első bírák által esetlegesen elkövetett hibákat, de azt is, hogy az elsőfokú eljárásban az érdekeik védelme során bekövetkezett hibákat kijavítsák. A fellebbezési eljárás új, az első bíróság előtt zajló ügytől – amely azzal a határozattal zárult, amely a fellebbezés tárgyát képezi – elkülönülő és önálló ügy. Fellebbezéssel bármely ügyben lehet élni az ítélet kihirdetésétől kezdve, még akkor is, ha az egy közbenső végzés vagy mulasztási ítélet (a Polgári perrendtartás 1050. cikke).

Lap tetejeLap teteje

A fellebbezési határidő az ítélet kézbesítésétől számított egy hónap. Mint az ellentmondás esetén, ez az egyhónapos határidő meghosszabbodik, ha az a fél, amelyiknek az ítéletet kézbesítették, vagy akinek a kérésére azt kézbesítették, nem rendelkezik belgiumi állandó vagy ideiglenes lakóhellyel, illetve kézbesítési címmel (a Polgári perrendtartás 1051. cikkének harmadik és negyedik albekezdése, valamint 55. cikke).

Megsemmisítés iránti kérelem (a Polgári perrendtartás 1073-1121. cikke)

A Semmítőszék előtti kérelmeket miden ügyben a jogerősen meghozott végső határozat ellen kell benyújtani (a Polgári perrendtartás 608. és 609. cikke). A határozatokat átadják a Semmítőszéknek, ha törvénysértés vagy akár lényegi, akár semmisségi okot jelentő formai hiba történt.

A megsemmisítés iránti kérelem benyújtásának határideje a megtámadott határozatról szóló értesítés napjától számított három hónap, kivéve, ha a törvény rövidebb határidőt állapít meg. Ha a kérelmezőnek nincs belgiumi állandó vagy ideiglenes lakóhelye, illetve kézbesítési címe, a három hónap a Polgári perrendtartás 55. cikkének megfelelően meghosszabbodik (a Polgári perrendtartás 1073. cikkének első és második albekezdése).

b) Szervezeti diagramok

1) 1. sz. szervezeti diagram PDF File (PDF File 46 KB)

Az első fokon a békítő bíróság vagy a rendőrbíróság által meghozott határozat útja, amely ellen az elsőfokú bírósághoz vagy a kereskedelmi bírósághoz fellebbeztek, amely azután esetlegesen – fellebbezést követően – a Semmítőszékhez került:

A békítő bíróság és a rendőrbíróság által hozott határozatok

Az első fokon a békítő bíróság és – a 601a. cikkben meghatározott esetekben – a rendőrbíróság által hozott ítéletek elleni fellebbezést az elsőfokú bírósághoz kell benyújtani (a Polgári perrendtartás 577. cikke).

A kereskedők között és a törvény által kereskedelminek tekintett ügyekben, vagy váltókra vonatkozó jogviták esetében az első fokon a békítő bíróságok által hozott határozatok ellen a kereskedelmi bíróságnál kell a fellebbezést benyújtani (a Polgári perrendtartás 577. cikke).

Lap tetejeLap teteje

A közlekedési balesetből eredő kár megtérítése iránti kérelem esetében – még akkor is, ha a baleset a nyilvánosság számára nem hozzáférhető helyen történt – a békítő bíróság és a rendőrbíróság által hozott ítéletek jogerősnek számítanak, ha a kérelem tárgyának összege nem haladja meg az 1 240 eurót. Ez azt jelenti, hogy az olyan kérelmek esetében, amelyek tárgyának összege nem haladja meg az 1 240 eurót, a békítő bíróság vagy a rendőrbíróság által a fenti ügyekben hozott ítéletek nem képezhetik fellebbezés tárgyát.

A békítő bíróság vagy a rendőrbíróság által hozott jogerős ítéletek azonban a Semmítőszék előtti jogorvoslat tárgyát képezhetik.

2) 2. sz. szervezeti diagram PDF File (PDF File 72 KB)

Az első fokon a kereskedelmi bíróság vagy az elsőfokú bíróság által meghozott határozat útja, amely ellen fellebbezést nyújtottak be a fellebbviteli bírósághoz, amely azután esetlegesen – fellebbezést követően – a Semmítőszékhez került:

Az elsőfokú bíróság és a kereskedelmi bíróság által hozott határozatok

Az első fokon az elsőfokú bíróság és a kereskedelmi bíróság, valamint az első fokon az elsőfokú bíróság elnöke vagy a kereskedelmi bíróság elnöke által hozott határozatok elleni fellebbezést a fellebbviteli bírósághoz kell benyújtani (a Polgári perrendtartás 602. cikkének 1. és 2. pontja).

3) 3. sz. szervezeti diagram PDF File (PDF File 43 KB)

Az első fokon a munkaügyi bíróság által hozott határozat útja, amely ellen fellebbezést nyújtottak be a munkaügyi fellebbezési bírósághoz, amely azután esetlegesen – fellebbezést követően – a Semmítőszékhez került:

A munkaügyi bíróság által hozott határozatok

Az első fokon a munkaügyi bíróság által vagy a munkaügyi bíróság elnöke által hozott határozatokat másodfokon a munkaügyi fellebbezési bírósághoz kell benyújtani (a Polgári perrendtartás 607. cikke).

Hasznos linkek

  • A Szövetségi Állami Szolgálat "IGAZSÁGÜGY" honlapja Deutsch - français - Nederlands
  • Belgium bírói hatalmi ágának honlapja français - Nederlands

--------------------------

[1] Az e tájékoztatóban az alkotmányra történő hivatkozás az 1994. február 17-i egységes szerkezetű Alkotmányra [Moniteur belge, 1994. február 17.] vonatkozik

[2] Lásd az 1989. január 6-i különleges törvényt is, amely az Alkotmánybíróságról, és az 1989. január 7-i Moniteur belge-ben és az Alkotmánybíróság Deutsch - English - français - Nederlands honlapján jelent meg.

[3] lásd a Polgári perrendtartásnak a bíróságok területi határairól és székhelyéről szóló melléklete 3. cikkét

[4] A kerületi bíróság az elsőfokú bíróság elnökéből, a munkaügyi bíróság elnökéből és a kereskedelmi bíróság elnökéből áll, vagy olyan bírákból, akik e bíróságokon az elnököt helyettesítik (a Polgári perrendtartás 74. cikke). Első fokon jár el az eljáró bíróság hatáskörével kapcsolatos viták rendezésében, amennyiben a hatáskör vitatott.

[5] Az esküdtbíróságok döntenek a legsúlyosabb büntetőjogi jogsértésekben, mint például az emberölés, stb.

« Igazságügyi szervezet - Általános információk | Belgium - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 27-05-2009

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság