Európai Bizottság > EIH > Igazságügyi szervezet > Ausztria

Utolsó frissítés: 13-11-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Igazságügyi szervezet - Ausztria

LEGFELSOBB BÍRÓSÁG

|

fontos esetekben

|
|

fontos esetekben

FELSOBB TARTOMÁNYI BÍRÓSÁG

másodfokú bíróság

|
|
|

______________________

FELLEBBEZÉSI TANÁCS

másodfokon

TARTOMÁNYI BÍRÓSÁG

elsofokú bíróság
dönt

TANÁCS EGYESBÍRÓ

elso fokon
10000 euro feletti perérték

HELYI BÍRÓSÁG

10000 euro alatti perérték és meghatározott ügyek (pl. családjogi vagy bérleti ügyek)

I. Polgári eljárás

Általános polgári eljárásban dönt a bíróság a magánjog valamennyi ügyében, amelyek nem a kereskedelmi- vagy munkaügyi bíróságokhoz tartoznak, vagy amelyek a peren kívüli eljárásra tartoznak.

Alapvetően két különböző eljárási út van, mindegyik mindig háromfokú lehet. A jogvitákat első fokon a ‘Bezirksgericht’ (helyi bíróság) vagy a ‘Landesgericht’ (tartományi bíróság) bírálja el. Az illetékességet alapvetően a pertárgy típusa határolja el (sajátos illetékesség), minden más esetben a pertárgy értéke (érték szerinti illetékesség). A sajátos illetékesség az érték szerinti illetékességet megelőzi.

 A ‘Bezirksgericht’ az érték szerinti illetékesség esetén 10.000 euro perértékig illetékes, a ‘Bezirksgericht’ sajátos illetékességgel rendelkezik például a legtöbb családjogi vagy bérleti vitában. A fellebbezés a felsőbb szintű ‘Landesgericht’ elé kerül, ahol másodfokú fellebbezési tanács dönt. A különösen fontos esetekben – melyekben alapvető jelentőségű jogkérdéseket kell megoldani – a másodfokú döntés ellen még az ‘Oberster Gerichtshof’-hoz (Legfelsőbb Bíróság) címzett további jogorvoslatra van lehetőség.

A ‘Landesgericht’ az érték szerinti illetékesség esetén 10.000 euro perérték felett illetékes, sajátos illetékessége van pl. az atomfelelősségről szóló törvény szerinti, a hivatali felelősségről szóló törvény szerinti, az adatvédelmi törvény szerinti vitáknál, a versenyjogi- vagy szerzői jogi vitáknál. A fellebbezést másodfokon az ‘Oberlandesgericht’ (felsőbb tartományi bíróság) bírálja el. A különösen fontos esetekben - amelyekben alapvető jelentőségű jogkérdéseket kell megoldani - még az ‘Oberster Gerichtshof’-hoz címzett jogorvoslatra van lehetőség.

Első fokon az esetek többségében egyesbíró dönt (és csak 50.000 euro perértéket meghaladó vitáknál valamely fél kérelmére három bíróból álló tanács). Másodfokon három, az ‘Oberster Gerichtshof’-on öt bíróból álló tanács dönt. Amennyiben alapvető jelentőségű jogkérdésről van szó (pl. az állandó joggyakorlat változtatása), úgy az ‘Oberster Gerichtshof’-on 11 bíróból álló ún. megerősített tanács áll fel.

Lap tetejeLap teteje

Az elsőfokú ítéleteket fellebbezéssel lehet megtámadni. A fellebbezést minden esetben érvénytelenség vagy helytelen jogi megítélés okán, meghatározott ügyekben, vagy 2.000 eurót meghaladó perértéknél mindenkor eljárási hiányosságok miatt vagy a tényállás helytelen megállapítása miatt is elő lehet terjeszteni.

A másodfokú bíróságok csak az elsőfokú döntés felülbírálására hivatottak. Az ügyet éppen ezért elviekben csak az elsőfokú szóbeli tárgyalás befejezésénél meglévő tárgyi indítványok és az ebben az időpontban meglévő tényállási előadás alapján döntik el. A másodfokú bíróságok az ügyben maguk dönthetnek (az elsőfokú ítéletet jóváhagyják vagy megváltoztatják). Ennek érdekében a másodfokú bíróságok az eljárást – az első fokon előadott indítványok és előadás keretein belül – egészben vagy részben újra lefolytathatják vagy kiegészíthetik, vagy az első fok döntését hatályon kívül helyezhetik, és az első fokot új döntés hozatalára utasíthatják, vagy a keresetet elutasíthatják.

A másodfokú ítéleteket felülvizsgálattal lehet megtámadni. Ez az ‘Oberster Gerichtshof’-hoz címzett jogorvoslat azonban – a tárgytól függően – különböző korlátozások alá esik. Az ‘Oberster Gerichtshof’ alapvetően már csak fontos jelentőségű jogkérdésben dönt; ennek megléte ezért feltétele annak, hogy az ‘Oberster Gerichtshof’ a felülvizsgálatot elfogadja. Ettől eltekintve a 4.000 euro perérték alatti másodfokú ítéleteket meghatározott ügyekben semmilyen esetben nem lehet megtámadni, vagy az ‘Oberster Gerichtshof’-hoz címzett felülvizsgálatot a másodfoknak is (közvetlenül vagy újbóli indítvány útján) engedélyeznie kell, amennyiben a perérték a 20.000 eurót nem haladja meg.

Az ‘Oberster Gerichtshof’ már csak jogkérdésekről dönt, és döntésében ezért az addig megállapított tényálláshoz kötve van. Emiatt csupán az ennek alapján hozott döntés helyességét ítéli meg, vagy az érvénytelenséget, és szűk körben az addigi eljárás hiányosságait is figyelembe veszi. Az ‘Oberster Gerichtshof’ nem csak “kasszációs” módon jár el, az ügyben maga is dönthet (helyben hagy vagy megváltoztat), az addigi határozatokat hatályon kívül helyezheti, és az első- vagy másodfokú bíróságot újabb határozat hozatalára utasíthatja, vagy a keresetet elutasíthatja.

Lap tetejeLap teteje

II. A munkaügyi bíróság eljárása

Sajátos eljárásban tárgyalják a munkajogi ügyeket, ezek lényegében a munkaügyi- és szociális bíróságról szóló törvény (Arbeits- und Sozialgerichtsgesetz, ASGG) 50. §-ban megnevezett, munkaviszonnyal kapcsolatos polgári jogviták. Ez megfelel a külön szabályokkal kiegészített polgári eljárásjognak.

Munkajogi ügyekben első fokon a ‘Landesgericht’ dönt (Bécsben: ‘Arbeits- und Sozialgerichtshof), másodfokon az ‘Oberlandesgericht’, végső fokon az ’Oberster Gerichtshof’.

A munkaügyi bíróság eljárásában tanácsok döntenek, amelyek valamennyi fokon egy vagy több hivatásos bíróból és a munkaadó, illetőleg munkavállaló oldaláról egy-egy ülnökből állnak.

Az első- és másodfokú bíróságok ítéletei elleni fellebbezési és felülvizsgálati jogorvoslati eljárás a polgári eljárásjog szerint alakul, azonban kevesebb a jogorvoslati korlátozás. Így az ‘Oberster Gerichtshof’-hoz címzett felülvizsgálat munkajogi ügyekben a perértéktől függetlenül akkor mindig megengedett, ha fontos jelentőségű jogkérdésről van szó.

III. Kereskedelmi ügyek

Kevés külön szabállyal polgári eljárásban tárgyalják a kereskedelmi ügyeket, melyekben kereskedő részes; ezek lényegében a Jurisdiktionsnorm 51. §-ban nevesített polgári jogviták. Azokban a kereskedelmi ügyekben azonban, amelyekben tanácsok döntenek, a kereskedelmi oldalról első- és másodfokon (de az ‘Oberster Gerichtshof’ előtt nem) ülnök is részt vesz.

IV. Peren kívüli eljárás

Peren kívüli eljárásban döntenek a polgári jog valamennyi ügyéről, amelyeket különös jellegük alapján (többnyire: szabályozási eljárás, jogi segítségnyújtási eljárás, vagy olyan eljárások, amelyekben nem tipikusan két ellentétes érdekeltségű fél áll egymással szemben) ebbe (a peren kívüli jogszolgáltatáshoz hasonlóan) az eljárási típusba sorolnak.

Az ügyek többségében első fokon a ‘Bezirksgericht’ dönt, másodfokon a ‘Landesgericht’, végső fokon az ‘Oberster Gerichtshof’.

A peren kívüli eljárásban első fokon általában egyesbíró vagy igazságügyi tisztviselő (főként képzett bírósági alkalmazott), másod- és harmadfokon három vagy öt hivatásos bíróból álló tanács dönt.

A jogorvoslati eljárás típusa szerint a polgári eljárásjogéhoz hasonló. Mindazonáltal – ezen eljárások különös jellege alapján – kevesebb a jogorvoslati korlátozás. Ezen kívül szűk körben – az elsőfokú indítványok és előadás keretén túlmenően –másodfokon még új előadás is megengedett.

Az ebben az eljárásban elbírált ügyek sokfélesége miatt a különböző témakörökben gyakran vannak eltérő külön szabályok.

« Igazságügyi szervezet - Általános információk | Ausztria - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 13-11-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság