Európai Bizottság > EIH > Tartási igények > Svédország

Utolsó frissítés: 03-08-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Tartási igények - Svédország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit takar a svéd jogban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Mely személyeknek kell „létfenntartási támogatást” fizetniük valamely más személy részére, és milyen esetben? 1.
2. Hány éves korig részesülhet a gyermek tartásdíjban? 2.
3. Milyen esetekben kell a svéd jogot alkalmazni? 3.
4. Ha nem ez az irányadó jog, melyik jogot fogják a svéd bíróságok alkalmazni? Ha a tartást kérő és a kötelezett is Svédországban tartózkodik. 4.
5. A kérelmezőnek a tartásért egy meghatározott szervezethez, kormányzati szervhez vagy bírósághoz kell fordulnia? 5.
5.A. Hogyan kell kérnem a tartás megállapítását e szervezettől vagy (helyi vagy központi) kormányzati szervtől és a kérelemre milyen eljárás irányadó? 5.A.
6. Elő lehet-e terjeszteni ilyen kérelmet rokon, családtag vagy kiskorú gyermek nevében? 6.
7. Amennyiben a kérelmezőnek bírósághoz kell fordulnia ügyével, hogyan állapíthatja meg, hogy melyik bíróság illetékes ügyében? 7.
8. A kérelmezőnek közvetítőn keresztül kell-e bírósághoz fordulnia (például ügyvéd, egy meghatározott szervezet vagy valamely [központi vagy helyi] kormányzati szerv közvetítésével)? Ha nem, milyen eljárással? 8.
9. Kell-e felperesnek illetéket fizetnie a bírósági ügyintézésért? Ha igen, mekkora azok valószínű összege? Amennyiben a felperes nem rendelkezik megfelelő pénzügyi fedezettel, kérhet-e jogi segítséget az eljárás költségeinek fedezésére? 9.
10. Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Ha valamely juttatást megítélnek, miként történik annak megállapítása? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata a megélhetési költségekben vagy a családi körülményekben bekövetkezett változások figyelembe vételére? 10.
11. Miként és kinek fogják a tartásdíjat fizetni? 11.
12. Ha a tartásra kötelezett önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére? 12.
13. Létezik olyan szervezet vagy (központi vagy helyi) kormányzati szerv, ami segíteni tud a tartás behajtásában? 13.
14. Az adós helyébe léphetnek-e, és ügyében megfizetik-e a tartást vagy annak egy részét? 14.
15. Kérheti-e a kérelmező Svédországban valamely szervezet vagy (központi vagy helyi) kormányzati szerv segítségét ? 15.
16. Ha igen, miként lehet felvenni a kapcsolatot e szervezettel vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervvel? 16.
17. Milyen segítséget kaphat a kérelmező e szervezettől vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervtől? 17.
18. Fordulhat-e a kérelmező Svédországban közvetlenül kérelemmel valamely szervezethez vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervhez? 18.
19. Ha igen, miként lehet felvenni a kapcsolatot e szervezettel vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervvel? 19.
20. Milyen segítséget kaphat a kérelmező e szervezettől vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervtől? 20.

 

1. Mit takar a svéd jogban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Mely személyeknek kell „létfenntartási támogatást” fizetniük valamely más személy részére, és milyen esetben?

Gyermekek, házastársak és elvált házastársak lehetnek a tartási határozatok kedvezményezettjei.  A házastársak tartási kötelezettségét szabályozó rendelkezéseket alkalmazni kell az élettársakra is.

Gyermekek:

A szülők felelősséggel tartoznak gyermekeik ésszerű tartásáért, a gyermek szükségleteire és a szülők együttes vagyoni teljesítőképességére tekintettel. A gyermek tartásához hozzájárulásra nem képes szülő a tartásért nem felel.

Azon szülőnők, akinek a gyermek felett felügyeleti joga nincsen, illetve nem él együtt a gyermekkel életvitelszerűen, tartási kötelezettségét létfenntartási támogatás (tartásdíj) fizetése útján kell teljesítenie. A szülői felügyeletet a másik szülővel közösen gyakorló szülő is felelhet a tartásdíj megfizetéséért. Ez az eset akkor áll elő, ha a gyermek életvitelszerűen csak az egyik szülővel él, függetlenül attól, hogy ez a szülő egyedülálló vagy új partnerrel él együtt.

A tartásdíj összegét ítélet vagy a felek megállapodása határozza meg.

A tartásdíjat havonta, előre kell megfizetni. Azonban a bíróság más fizetési módot is meghatározhat, ha arra alapos okok késztetik.

Kizárólag írásban, két tanú aláírásával érvényes az olyan megállapodás, amely a jövőbeli tartásdíjak egyösszegű megváltására, vagy három hónapot meghaladó időtartamokra való fizetésére vonatkozik. Amennyiben a gyermek nem töltötte be tizennyolcadik életévét, a megállapodást a Szociális Jóléti Bizottságnak is jóvá kell hagynia.

Lap tetejeLap teteje

A tartásdíj egyösszegű megváltását a Szociális Jóléti Bizottság részére kell megfizetni, ha a gyermek tizennyolc év alatti. A bizottságnak fizetett összeget a gyermek tartásához megfelelő összegű, járadék formájában fizető biztosítás megvásárlására kell fordítani, amennyiben a megállapodás ezt nem zárja ki, illetve a Bizottság nem talál más alkalmas módozatot a gyermek tartására.

A tartásdíj megfizetéséért felelős személy egyetértése hiányában a tartásdíjak megfizetésére vonatkozó kérelmeknek legfeljebb az eljárás megindításától számított három évre történő visszamenőleges megítélésére van lehetőség.

Házastársak:

A házasság fennállása alatt mindegyik házastárs felelősséggel tartozik saját eltartásáért. Amennyiben a házastársak egyike nem képes saját maga eltartásáról gondoskodni, a másik házastárs is felel a házastárs személyes szükségletei kielégítéséhez való hozzájárulásért.

A válást követően a főszabálynak megfelelően mindegyik házastárs maga felel saját eltartásáért. Azonban, amennyiben a házastársak egyikének átmeneti időre pénzre van szüksége saját eltartásához, a másik házastárstól ésszerű mértékű tartásra jogosult, a házastárs teljesítőképességére és más körülményekre is figyelemmel. Rendkívüli esetben a házastárs hosszabb időn át is részesülhet tartásban.

Amennyiben a házastársak a tartás kérdésében megegyezni nem tudnak, a vitát a bíróság döntheti el.

Válást követően a tartásdíj időszakonként jár. Azonban egyösszegű fizetést lehet elrendelni, ha azt alapos ok indokolja, például ha a házastársnak nyugdíj-hozzájárulást kell fizetnie.

Lap tetejeLap teteje

A tartásdíj megfizetéséért felelős személy egyetértése hiányában a tartásdíjak megfizetésére vonatkozó kérelmeknek legfeljebb az eljárás megindításától számított három évre történő visszamenőleges megítélésére van lehetőség.

2. Hány éves korig részesülhet a gyermek tartásdíjban?

A gyermek

  1. tizennyolc éves koráig, vagy
  2. tizennyolc éves kor felett legfeljebb huszonegy éves korig – ha alapfokú oktatásban vesz részt –,

részesülhet tartásdíjban.

3. Milyen esetekben kell a svéd jogot alkalmazni?

Főszabályként a svéd jog irányadó abban az esetben, ha a tartásra szoruló szokásos tartózkodási helye Svédországban van, vagy a felek a svéd jog alkalmazásában állapodtak meg.

4. Ha nem ez az irányadó jog, melyik jogot fogják a svéd bíróságok alkalmazni? Ha a tartást kérő és a kötelezett is Svédországban tartózkodik.

Főszabályként azt a jogot kell alkalmazni, ahol a tartásra szoruló szokásos tartózkodási helye van. A felek megállapodhatnak külföldi jog alkalmazásában, ha létezik valamiféle összekötő kapocs e másik joggal.

5. A kérelmezőnek a tartásért egy meghatározott szervezethez, kormányzati szervhez vagy bírósághoz kell fordulnia?

5.A. Hogyan kell kérnem a tartás megállapítását e szervezettől vagy (helyi vagy központi) kormányzati szervtől és a kérelemre milyen eljárás irányadó?

A tartás összegét a felek megállapodása vagy a bíróság határozata rögzítheti.

Lap tetejeLap teteje

6. Elő lehet-e terjeszteni ilyen kérelmet rokon, családtag vagy kiskorú gyermek nevében?

A szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő felhatalmazható a kiskorú gyermek nevében a tartás követelésére.

7. Amennyiben a kérelmezőnek bírósághoz kell fordulnia ügyével, hogyan állapíthatja meg, hogy melyik bíróság illetékes ügyében?

Az illetékességre vonatkozó szabályok megtalálhatóak a Gyermekekről és szülőkről szóló törvényben és a Házasságról szóló törvényben. Információért lehet fordulni például a helyi bírósághoz vagy a szociális jóléti bizottsághoz is.

8. A kérelmezőnek közvetítőn keresztül kell-e bírósághoz fordulnia (például ügyvéd, egy meghatározott szervezet vagy valamely [központi vagy helyi] kormányzati szerv közvetítésével)? Ha nem, milyen eljárással?

Nem.

9. Kell-e felperesnek illetéket fizetnie a bírósági ügyintézésért? Ha igen, mekkora azok valószínű összege? Amennyiben a felperes nem rendelkezik megfelelő pénzügyi fedezettel, kérhet-e jogi segítséget az eljárás költségeinek fedezésére?

Svédországban maga a bírósági eljárás illetékmentes, a jelenleg 450 SEK összegű eljárási díj kivételével. A legjellemzőbb költség ezért az ügyvédi munkadíj. Költségek merülhetnek fel a bizonyítással és a tanúkkal kapcsolatban.

Nem lehet megbecsülni, miként alakulnak e költségek az eljárás során, hiszen ezek esetenként változóak.

Lap tetejeLap teteje

A nem svéd állampolgárok, és a Svédországban lakóhellyel nem rendelkezők (most vagy korábban) is kaphatnak jogi segítséget a Svédországban tárgyalt ügyekhez, amennyiben ez indokolt. A külföldön zajló eljárásokhoz csak akkor adható jogi segítség, ha az illető svédországi lakos. Az EU minden tagállamának állampolgárai a svéd állampolgárokkal azonos jogokat élveznek a jogi segítségnyújtáshoz. Más államok állampolgárai viszonosság esetén rendelkeznek a belföldiekkel azonos jogokkal.

Ügyviteli segítséget a Társadalombiztosítási Hivatal Külföldiekkel Foglalkozó Osztálya (SIO) nyújthat.

10. Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Ha valamely juttatást megítélnek, miként történik annak megállapítása? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata a megélhetési költségekben vagy a családi körülményekben bekövetkezett változások figyelembe vételére?

A tartásdíj megállapítása jogi szempontokon alapul. A szülő jogosult arra, hogy adózás utáni nettó jövedelméből megtartsa a saját létfenntartásához szükséges összeget. A lakhatási költségeket általában figyelembe veszik. Ezen felül léteznek más megélhetési költségek is, amelyet egy indexált szabványos összeg segítségével számítanak ki. A tartásra kötelezett ugyancsak jogosult a házastársa tartásához szükséges összeg megtartására, amennyiben arra alapos oka van. Végül a tartásért felelős szülő visszatarthat egy adott összeget az otthonában nevelt gyermekek támogatására. Hogy az ezen felüli összeg milyen hányadát kell tartásként igényelni, egyebek között függ a gyerek szükségleteitől és a másik szülőnek a tartás költségeihez való hozzájárulási képességétől. A kapcsolattartás költségeire is vissza lehet tartani bizonyos összeget. 

Lap tetejeLap teteje

A házastársi tartás tekintetében nincsenek szigorú jogi szempontok. Azonban a fent említett megállapítási szempontok egyike-másika itt is iránymutatásként szolgálhat.

A tartásdíjat folyamatosan a változásokhoz igazítják, a hivatalos létfenntartási költségekben bekövetkezett változásoknak megfelelően. Az Országos Társadalombiztosítási Igazgatóság évente határozza meg, hogy a tartásdíjat módosítani kell-e, és ha igen, milyen százalékos mértékben. Az általában február 1-jén hatálybalépő változtatás a közvetlenül azt megelőző év november 1-jét megelőzően megállapított tartásdíjakra vonatkozik.

A bíróság a körülmények változása esetén módosíthatja a tartást megállapító ítéletet vagy a megállapodást. Az eljárás megindítását megelőző időszak vonatkozásában – amennyiben a kiigazítást bármelyik fél vitatja – a módosítás csak a tartásdíj összegének csökkentéséből vagy a még meg nem fizetett tartásdíjak elengedéséből állhat. A bíróság a megváltozott körülményekre hivatkozással csak rendkívüli indokok esetén növeli meg az elvált házastársnak nyújtott tartás összegét.

A bíróság módosíthatja a tartásról kötött megállapodást is, amennyiben a körülményekre tekintettel a megállapodás ésszerűtlen. Azonban a már felvett tartásdíj visszafizetését csak akkor lehet elrendelni, ha az ilyen határozat meghozatalát alapos ok indokolja.

Ha az időszakos gyermektartásdíj összege – az automatikus kiigazításon túlmenően – hat éven keresztül nem került megváltoztatásra, a bíróság az eljárás megindítását követő időszak tekintetében felülvizsgálhatja korábbi, tartásdíjat megállapító határozatát, a fent meghatározott módosítási okok fennállása hiányában is.

Lap tetejeLap teteje

11. Miként és kinek fogják a tartásdíjat fizetni?

A tartásdíjat a tartásra szoruló részére kell megfizetni. Amennyiben a tartásra szoruló tizennyolcadik életévét be nem töltött gyermek, a tartásdíjat a gyermekkel együtt élő, szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő részére kell megfizetni. Ha a helyi Társadalombiztosítási Hivatal gyermektartási támogatást fizet a gyermek után, annak a tartásra kötelezett szülő által az állam részére történő visszafizetését lehet elrendelni.

12. Ha a tartásra kötelezett önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

A gyermekek támogatásával és tartásával kapcsolatos határozatok házastárs vagy más családtag vonatkozásában történő érvényre juttatásával a határozatok érvényre juttatásával foglalkozó hivatal egy hivatalnoka foglalkozik. A kérelmet szóban vagy írásban lehet előterjeszteni. A végrehajtás jogcímét a kérelemben meg kell adni. A tartásdíj vonatkozásában a Házasságról szóló törvénnyel és a Szülői törvénnyel összhangban, írásban, két tanú aláírása mellett vállalt kötelezettségeket a jogerős ítéletekkel megegyező módon hajtják végre. A végrehajtást a kérelem benyújtásától számított egy évig tartják fenn, de ez határozatlan időre meghosszabbítható.

13. Létezik olyan szervezet vagy (központi vagy helyi) kormányzati szerv, ami segíteni tud a tartás behajtásában?

Amennyiben az ügynek határokon átnyúló elemei vannak (azaz a kérelmező és a tartásra kötelezett adós különböző tagállamokban tartózkodnak), a Társadalombiztosítási Hivatal Külföldiekkel Foglalkozó Osztálya (SIO) ügyviteli segítséget nyújthat.

Lap tetejeLap teteje

Belföldi ügyekben a Szociális Jóléti Bizottság adhat tanácsokat az eljárás módja vonatkozásában.

14. Az adós helyébe léphetnek-e, és ügyében megfizetik-e a tartást vagy annak egy részét?

A helyi Társadalombiztosítási Hivatal havi 1173 SEK összegben fizeti meg a szülői felügyeletet gyakorló szülőnek a különélő szülők gyermekének járó tartási támogatást. A gyermektartási támogatásról szóló döntést a Társadalombiztosítási Hivatalhoz benyújtott kérelmet követően hozzák meg. A tartásért felelős szülőnek az államnak vissza kell fizetnie a tartásdíjat, a jövedelmétől és összes gyermeke számától függő mértékben. Amennyiben a tartásdíjat közvetlenül a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülőnek fizetik meg, a Társadalombiztosítási Hivatal ezen összeggel csökkentett összegű támogatást fizet. A visszafizetési kötelezettséget először egy igazgatási eljárásban határozzák meg. A szülőnek vagy a gyermeknek csak akkor érdemes bírósághoz fordulnia tartásdíj megállapítása iránt, amennyiben a tartásra kötelezett szülőnek havi 1173 SEK-nél nagyobb összeget kell fizetnie, és elhanyagolja fizetési kötelezettségét.

Az Európai Unión belül élő családokra a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK rendelet vonatkozik. Ilyen esetben a gyermek családi ellátásokra jogosult. A 1408/71/EK rendeletnek megfelelően a tartási támogatás családi ellátásnak minősül.

Lap tetejeLap teteje

Az Európai Unió területén kívül élő gyermekek nem jogosultak tartási támogatásra a Társadalombiztosítási Hivatal részéről. Ilyen esetekben a tartásdíjat megállapodással vagy bírósági eljárás útján rendezik.

Amennyiben a tartásért felelős szülő él külföldön, a Társadalombiztosítási Hivatal elrendelheti, hogy a szülői felügyeletet gyakorló szülő tegyen lépéseket a tartási kötelezettség bírósági eljárás útján történő meghatározása érdekében. A Társadalombiztosítási Hivatalra száll át a gyermek tartásdíj követelésére vonatkozó joga, a gyermektartási támogatás címén a hivatal által megfizetett összeg erejéig.

Nincs lehetőség arra, hogy a házastárs a Társadalombiztosítási Hivataltól tartási támogatásban részesüljön. A tartásdíjat megállapodással vagy bírósági eljárás útján rendezik.

Az a szülő jogosult a gyermektartási támogatás iránti kérelem benyújtására, akivel a gyermek életvitelszerűen él, és akinek lakcímén a gyermek be van jelentve.

15. Kérheti-e a kérelmező Svédországban valamely szervezet vagy (központi vagy helyi) kormányzati szerv segítségét ?

A hitelezőnek ügyviteli segítséget a Társadalombiztosítási Hivatal Külföldiekkel Foglalkozó Osztálya (SIO) nyújthat.

16. Ha igen, miként lehet felvenni a kapcsolatot e szervezettel vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervvel?

Az Egyesült Nemzetek 1956 évi, a tartásdíjak külföldön történő behajtásáról szóló egyezményével összhangban a kérelmező lakóhelye szerinti államban működő közvetítő ügynökségen / ügynökségeken keresztül.

17. Milyen segítséget kaphat a kérelmező e szervezettől vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervtől?

A Társadalombiztosítási Hivatal Külföldiekkel Foglalkozó Osztályának (SIO) kell a hitelező nevében minden megfelelő lépést megtennie a tartásdíj behajtására, beleértve ellátási jogosultságok megállapítását, és adott esetben a tartásdíj megállapítására irányuló peres eljárás megindítását és lefolytatását, és a tartásdíj megfizetésére irányuló határozatok vagy más bírósági aktusok végrehajtását.

18. Fordulhat-e a kérelmező Svédországban közvetlenül kérelemmel valamely szervezethez vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervhez?

Amennyiben a kérelmező az Egyesült Nemzetek 1956 évi, a tartásdíjak külföldön történő behajtásáról szóló egyezményével összhangban akarja a tartásdíjat behajtani, a  Társadalombiztosítási Hivatal Külföldiekkel Foglalkozó Osztályán (SIO) keresztül kell ezt intéznie.

19. Ha igen, miként lehet felvenni a kapcsolatot e szervezettel vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervvel?

---

20. Milyen segítséget kaphat a kérelmező e szervezettől vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervtől?

Lásd a 17. kérdésre adott választ.

« Tartási igények - Általános információk | Svédország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 03-08-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság