Európai Bizottság > EIH > Tartási igények > Szlovénia

Utolsó frissítés: 30-08-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Tartási igények - Szlovénia

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelent a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma a szlovén jogban? 1.
2. Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? 2.
3. Milyen esetekben alkalmazandó a szlovén jog? 3.
4. Ha Szlovénia joga nem alkalmazható, milyen jogot alkalmaznak a szlovén bíróságok? 4.
5. A tartásra jogosult egyedi szervezethez, kormányzati szervhez vagy bírósághoz kell, hogy a tartás érdekében forduljon? 5.
5.A. Hogy lehet ilyen szervezethez vagy kormányzati szervhez fordulni, és milyen eljárások alkalmazandók? 5.A.
6. Lehet-e rokon, közeli hozzátartozó vagy kiskorú gyermek részéről keresetet benyújtani? 6.
7. Melyik bíróság illetékes? 7.
8. A kérelmezőnek szüksége van-e közvetítőre az ügyben, ha bírósághoz fordul? 8.
9. Kell-e a felperesnek díjat fizetnie, ha bírósághoz fordul? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha a felperes anyagi forrásai nem elegendőek, van-e mód az eljárás költségeinek fedezéséhez költségmentességre? 9.
10. Milyen fajta tartást ítélhet meg a bíróság? Ha megítélik a tartást, annak mértékét hogyan állapítják meg? Felülvizsgálható-e a bíróság döntése a megélhetési költségekben vagy a családi körülményekben bekövetkezett változás figyelembe vételéről? 10.
11. Hogyan és kinek fizetik meg a tartást? 11.
12. Ha a tartásra kötelezett önként nem fizet, milyen intézkedéssel kényszeríthető fizetésre? 12.
13. Van-e olyan szervezet vagy kormányzati szerv, amely segíthet a tartás beszedésében? 13.
14. Helyettesíthetik-e a tartásra kötelezettet és megfizethetik-e helyette a tartás egészét vagy annak részét? 14.
15. Kaphat-e segítséget a felperes Szlovéniában szervezettől vagy kormányzati szervtől? 15.
16. Ha igen, hogyan lehet ilyen szervezethez vagy kormányzati szervhez fordulni? 16.
17. Milyen segítséget kaphat a felperes ilyen szervezettől vagy kormányzati szervtől? 17.
18. Fordulhat-e Szlovéniában keresetével a felperes közvetlenül ilyen szervezethez vagy kormányzati szervhez? 18.
19. Ha igen, hogyan lehet ilyen szervezethez vagy kormányzati szervhez fordulni? 19.
20. Milyen segítséget kaphat a felperes ilyen szervezettől vagy kormányzati szervtől? 20.

 

1. Mit jelent a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma a szlovén jogban?

A tartás fogalma, amely a közeli családtagok közötti igazságos és etikus viszonyra alapul, a családjog egyik legfontosabb jogintézménye.

A tartási kötelezettség vagy tartásdíj olyan családjogi jogintézmény, amely annak egyik alapvető elvére épül: a családi szolidaritásra és a családtagok közötti kölcsönös segítségnyújtásra. A tartásdíjat általában önkéntes alapon fizetik, elsősorban a családtagok közötti személyes kötődés alapján, de ez bíróságon is kikényszeríthető.

Szlovéniában a „tartás” (preživnina) fogalma a (korábbi) házastársak, gyermekek és szülők eltartását (preživljanje) jelenti. Az „eltartás” és a „támogatás” általános jelentéséhez hasonlóan a bíróság által a gyermekek számára megállapított tartásdíjat is jelenti. Ily módon mindent magában foglal, amellyel egy személy a törvény szerint köteles hozzájárulni gyermekei vagy házastársa létszükségleteihez. A fogalom használatos továbbá olyan szülők eltartására is, akik nem rendelkeznek saját fenntartásukhoz elégséges anyagi eszközzel, és akiket ezért gyermekeiknek kell eltartaniuk. Jelentheti továbbá a tartásra megállapított pénzösszeget is.

Mely személyek kötelezettek tartásdíj fizetésére más személy számára?

  1. a szülőknek fizetniük kell gyermekeik eltartásáért (a házasságról és a családi viszonyokról szóló törvény (Zakon o zakonski zvezi in družinskih razmerjih – ZZZDR) 103. és 123. cikke) – ez az örökbefogadó szülőkre is vonatkozik;
  2. a gyermekeknek fizetniük kell szüleik eltartásáért (a ZZZDR 124. cikke) – ez az örökbefogadott gyermekekre is vonatkozik;
  3. a házastárs vagy élettárs kötelezett házastársa vagy élettársa gyermekének eltartására, ha a gyermek kiskorú és vele egy háztartásban él, kivéve ha házastársa vagy élettársa vagy a másik szülő képes a gyermek eltartására (a ZZZDR 127. cikke);
  4. olyan házastárs, akinek nincsenek a létfenntartáshoz szükséges anyagi forrásai, és aki önhibáján kívül munkanélküli, jogosult a másik házastárs által történő eltartásra az utóbbi képességei szerint (a ZZZDR 50. és 81. cikke);
  5. az eltartott házastárs tartásdíjat követelhet a bontóper során, illetve a házasság jogerős felbontását követő egy éven belül külön kérelem benyújtásával (a ZZZDR 81a. cikke).

2. Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban?

A szülők kötelezettek gyermekeik eltartására annak nagykorúságáig, ha a gyermek oktatási intézmény tanulója. Azonban ha a gyermek az oktatási intézményt külön tanulmányi rendszerben látogatja („izredni studij”), a szülőknek a gyermeket a nagykorúság elérését követően, legfeljebb huszonhat éves koráig is támogatniuk kell.

Lap tetejeLap teteje

3. Milyen esetekben alkalmazandó a szlovén jog?

A szülők és a gyermekek viszonyára az állampolgárságuk szerinti ország joga vonatkozik.

Ha a szülők és a gyermekek különböző országok állampolgárai, az alkalmazandó jog azé az országé, amelyben állandó lakóhellyel rendelkeznek. Ha a szülők és a gyermekek különböző országok állampolgárai, és nem ugyanabban az országban van állandó lakóhelyük, az alkalmazandó jog a gyermek állampolgársága szerinti országé (a nemzetközi magánjogról és eljárásjogról szóló törvény 42. cikke (Zakon o mednarodnem zasebnem pravu in postopku – ZMZPP).

4. Ha Szlovénia joga nem alkalmazható, milyen jogot alkalmaznak a szlovén bíróságok?

Lásd a 3. pontra adott választ.

5. A tartásra jogosult egyedi szervezethez, kormányzati szervhez vagy bírósághoz kell, hogy a tartás érdekében forduljon?

Ha a szülők nem élnek együtt, vagy együttélésük megszűnik, közös gyermekeik tartásáról megegyeznek. Ha egyedül nem tudnak megegyezni, a Szociális Biztonsági Központ (Center za socialno delo) segít számukra megállapodni. Ha a szülők még a Szociális Biztonsági Központ segítségével sem jutnak megállapodásra közös gyermekeik eltartására vonatkozóan, a bíróság határoz, az egyik vagy mindkét szülő kérésére.

5.A. Hogy lehet ilyen szervezethez vagy kormányzati szervhez fordulni, és milyen eljárások alkalmazandók?

A párt egy szakember tanácsadásra hívja a Szociális Biztonsági Központhoz a házasság felbontásával kapcsolatos javasolt megegyezés vagy a házasság felbontására irányuló kereset kézhezvételét követő legkésőbb 15 napon belül. A megbeszélésen a szakember különösen arra törekszik, hogy a párt rábírja közös gyermekekhez való kölcsönös viszonyuk rendezésére. A megbeszélés eredményeiről vagy a megállapodásról írásos jegyzőkönyvet vesz fel, és felkéri a párt ennek aláírására a megbeszélés végén. Az írásos jegyzőkönyv alapján jelentést nyújt be, amelyet a Szociális Biztonsági Központ továbbít az ügyben illetékes bíróságnak.

Lap tetejeLap teteje

6. Lehet-e rokon, közeli hozzátartozó vagy kiskorú gyermek részéről keresetet benyújtani?

A kérelmet a gyermek jogi képviselője nyújthatja be a gyermek nevében.

7. Melyik bíróság illetékes?

Az alperesre vonatkozóan általános területi illetékességgel rendelkező helyi bíróság (a polgári eljárásról szóló törvény 32. cikke – ZPP), vagyis amelynek területén az alperes ideiglenes vagy állandó lakóhellyel rendelkezik (a ZPP 47. cikke). Azonban olyan törvényes tartásra vonatkozó vitákban, ahol a felperes a tartást kérelmező személy (a ZPP 50. cikke), nemcsak az általános területi illetékességgel rendelkező bíróság illetékes, hanem a felperes ideiglenes vagy állandó lakóhelye szerinti területi bíróság is.

8. A kérelmezőnek szüksége van-e közvetítőre az ügyben, ha bírósághoz fordul?

Igen, a felperesnek először a Szociális Biztonsági Központhoz kell fordulnia. Ha ott nem tud megállapodásra jutni, a bíróságot kéri a gyermek tartásáról való döntésre. A bírósághoz az egyik szülő által benyújtott kérelemhez csatolni kell a Szociális Biztonsági Központ olyan értelmű megerősítését, hogy a szülők a központ segítségével megpróbáltak megegyezésre jutni a gyermek tartására vonatkozóan.

9. Kell-e a felperesnek díjat fizetnie, ha bírósághoz fordul? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha a felperes anyagi forrásai nem elegendőek, van-e mód az eljárás költségeinek fedezéséhez költségmentességre?

A tartásdíj megfizetése iránti kérelem benyújtásakor 250 pont értékű bírósági díjat kell megfizetni, ami 4 750,00 SIT. A pénzügyi nehézségekkel küzdő fél ingyenes jogsegélyt, illetve a bírósági és eljárási költségek alóli mentességet kérhet. A költségmentességről a költségmentességről szóló törvény (Zakon o brezplačni pravni pomoči – ZBPP) rendelkezik, amely megállapítja az ilyen támogatás és annak alkalmazási köre feltételeit (a jogsegély költségeit teljesen vagy részben fedező pénzösszegekhez való jog, illetve az eljárási költségek megfizetése alóli mentesség). Lehetőség van továbbá a tényleges eljárásban a bírósági díjak vagy az eljárás költségeinek megfizetése alól mentességet kérni; az adott feltételekről a ZPP 168. és 169. cikke rendelkezik.

Lap tetejeLap teteje

10. Milyen fajta tartást ítélhet meg a bíróság? Ha megítélik a tartást, annak mértékét hogyan állapítják meg? Felülvizsgálható-e a bíróság döntése a megélhetési költségekben vagy a családi körülményekben bekövetkezett változás figyelembe vételéről?

A tartást előre megfizetendő havi összegben állapítják meg, és a kérelem benyújtásától követelhető. Az összeget az igényjogosult igényeinek, továbbá az adós anyagi és keresőképességeinek kellő figyelembe vételével állapítják meg. A gyermektartás megállapításakor a bíróságnak a gyermek érdekei szerint kell eljárnia, olyan mértéket meghatározva, amely elegendő a gyermek megfelelő fizikai és szellemi fejlődésének biztosítására. A tartásnak fedeznie kell a gyermek létfenntartással kapcsolatos költségeit, különösen a lakhatás, az étkezés, a ruházat, a lábbelik, a gondozás és védelem, az oktatás, az iskola, a szabadidő, a szórakozás költségeit és más sajátos szükségleteket. Az igényjogosult vagy az adós kérésére a bíróság a tartásdíjat növelheti, csökkentheti vagy megszüntetheti végzés útján, ha az igényjogosultnak a tartásdíj megállapításánál figyelembe vett szükségleteiben vagy az adós ilyen képességeiben változások történtek (a ZZZDR 129., 129a., 131c. és 132. cikke).

11. Hogyan és kinek fizetik meg a tartást?

A tartást a folyó hónapra fizetik meg az adott hónapra megállapított napig a gyermekfelügyeleti joggal rendelkező szülőnek. Ha a fizetés késik, kötelező késedelmi kamat is fizetendő.

Lap tetejeLap teteje

12. Ha a tartásra kötelezett önként nem fizet, milyen intézkedéssel kényszeríthető fizetésre?

A végrehajtási javaslatot a polgári bíróság végrehajtási osztályán kell benyújtani, a polgári ügyekben hozott ítéletek végrehajtásáról és a követelések biztosításáról szóló törvénnyel összhangban (Zakon o izvršbi in zavarovanju).

13. Van-e olyan szervezet vagy kormányzati szerv, amely segíthet a tartás beszedésében?

Igen, a Szlovén Köztársaság Állami Garancia- és Tartási Alapja (Javni jamstveni in preživninski sklad Republike Slovenije). (A Szlovén Köztársaság Állami Garancia- és Tartási Alapjáról szóló törvény – ZJSRS – Hivatalos Közlöny, 25/1997, módosítva.)

14. Helyettesíthetik-e a tartásra kötelezettet és megfizethetik-e helyette a tartás egészét vagy annak részét?

Az alap kifizetéseket teljesít a gyermek törvényes képviselőjének a tartás helyett a folyó hónap 15. napjáig. Egy gyermek akkor jogosult helyettesítő kifizetésre, ha bíróság jogerős ítélete, előzetes bírósági végzés vagy a Szociális Biztonsági Központnál kötött megállapodás alapján tartásdíjra jogosult, és az adós elmulasztja a kifizetést, amennyiben a gyermek még nem töltötte be 18. életévét, a Szlovén Köztársaság állampolgára és ott állandó lakóhellyel rendelkezik, vagy ha Szlovéniában állandó lakóhellyel rendelkező külföldi, és megfelelő kétoldalú nemzetközi megállapodások vagy kölcsönös megegyezések vonatkoznak rá. A gyermek akkor jogosult helyettesítő kifizetésre, ha a követelések végrehajtására és biztosítására vonatkozó szabályok szerinti végrehajtási eljárás sikertelennek bizonyul vagy több mint három hónapja tart. A jogosultság a kérelem benyújtásának hónapját követő hónap első napjától számít.

Lap tetejeLap teteje

A helyettesítő kifizetés összege a következő:

  • 6. életévüket be nem töltött gyermekeknek: 14 167 SIT,
  • 6 és 14 év közötti gyermekeknek: 15 583 SIT,
  • 14 év feletti gyermekeknek: 18 416 SIT.

Amennyiben a tartásdíj a fenti összegnél alacsonyabb, a helyettesítő kifizetés megegyezik a tartásdíj bírósági ítélettel, ideiglenes bírósági végzéssel vagy megállapodással megállapított összegével. Ha a tartásdíj egy részét megfizetik, a helyettesítő kifizetést ennek megfelelően csökkentik.

15. Kaphat-e segítséget a felperes Szlovéniában szervezettől vagy kormányzati szervtől?

A költségmentesség rendszere szerint olyan segítséget lehet kapni, amelynek része a jogi tanácsadás, a jogi képviselet és a törvény által megállapított további jogi szolgáltatások. Amennyiben egy gyermek nem kap tartást, jogi képviselője a Szlovén Köztársaság Állami Garancia- és Tartási Alapjához nyújthat be kérelmet, helyettesítő fizetéshez való joga érvényesítésére.

16. Ha igen, hogyan lehet ilyen szervezethez vagy kormányzati szervhez fordulni?

Költségmentesség kérhető a körzeti bíróságok költségmentességgel foglalkozó külön osztályain benyújtott kérelemmel. A Szlovén Köztársaság Állami Garancia- és Tartási Alapjához benyújtott kérelmeket a következő címre kell küldeni:

    Jamstveni sklad Republike Slovenije

    Kotnikova ulica 28

    1000 Ljubljana

17. Milyen segítséget kaphat a felperes ilyen szervezettől vagy kormányzati szervtől?

A költségmentesség része a jogi tanácsadás, a jogi képviselet és a törvény által megállapított további jogi szolgáltatások. A Szlovén Köztársaság Állami Garancia- és Tartási Alapja teljesíti a helyettesítő fizetést, és igényli a visszafizetést a tartásra kötelezettől.

18. Fordulhat-e Szlovéniában keresetével a felperes közvetlenül ilyen szervezethez vagy kormányzati szervhez?

Igen.

19. Ha igen, hogyan lehet ilyen szervezethez vagy kormányzati szervhez fordulni?

A Szlovén Köztársaság Állami Garancia- és Tartási Alapjához fordulhat közvetlenül az alábbi címen:

    Jamstveni sklad Republike Slovenije

    Kotnikova ulica 28

    1000 Ljubljana

    Tel.: +386 1 472 09 90

    Fax: + 386 1 472 09 91

vagy ha a tartást igénylő személy külföldi, közvetítő szerven keresztül saját országában, a tartásdíj külföldi beszedéséről szóló ENSZ-egyezményben megállapított módon.

20. Milyen segítséget kaphat a felperes ilyen szervezettől vagy kormányzati szervtől?

Lásd a 17. pontra adott választ.

« Tartási igények - Általános információk | Szlovénia - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 30-08-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság