Európai Bizottság > EIH > Tartási igények > Románia

Utolsó frissítés: 29-04-2009
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Tartási igények - Románia

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Románia jogában mire vonatkozik a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? 1.
2. Hány éves korig kaphat a gyermek tartásdíjat? 2.
3. Milyen esetekben alkalmazandó Románia joga? 3.
4. Ha ez a jog nem alkalmazandó, a romániai bíróságok milyen jogot alkalmaznak? 4.
5. A kérelmezőnek a tartás érdekében egy meghatározott szervezethez, (központi vagy helyi) kormányzati szervhez vagy bírósághoz kell fordulnia? 5.
5.A. Hogyan kell kérelmeznem a tartás megállapítását e szervezettől vagy (helyi vagy központi) kormányzati szervtől, és a kérelemre milyen eljárás irányadó? 5.A.
6. Elő lehet-e terjeszteni ilyen kérelmet rokon, közeli hozzátartozó vagy kiskorú gyermek nevében? 6.
7. Amennyiben a kérelmező az ügy bíróság elé utalását tervezi, hogyan állapíthatja meg, melyik bíróság illetékes? 7.
8. A kérelmezőnek közvetítőn keresztül kell-e ügyével bírósághoz fordulnia (például ügyvéd, meghatározott szervezet vagy valamely [központi vagy helyi] kormányzati szerv stb. közvetítésével)? Ha nem, milyen eljárással? 8.
9. Kell-e a kérelmezőnek illetéket fizetnie az ügy bíróság elé utalásáért? Ha igen, várhatóan mekkora az illeték összege? Amennyiben a felperes nem rendelkezik a szükséges anyagi eszközökkel, szerezhet-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére? 9.
10. A bíróság várhatóan milyen jellegű tartást fog megítélni? Juttatás megítélése esetén hogyan állapítják meg annak összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata a megélhetési költségekben vagy a családi körülményekben bekövetkezett változások figyelembevétele érdekében? 10.
11. Hogyan és kinek fogják a tartásdíjat fizetni? 11.
12. Ha a tartásdíj-fizetésre kötelezett önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére? 12.
13. Létezik-e olyan szervezet vagy (központi vagy helyi) kormányzati szerv, amely segíteni tud a tartásdíj behajtásában? 13.
14. Ezek a kötelezett helyébe léphetnek-e, és helyette megfizethetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét? 14.
15. Kérheti-e a kérelmező valamely romániai szervezet vagy (központi vagy helyi) kormányzati szerv segítségét? 15.
16. Amennyiben igen, hogyan lehet felvenni a kapcsolatot e szervezettel vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervvel? 16.
17. Milyen segítséget kaphat a kérelmező e szervezettől vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervtől? 17.
18. A kérelmező intézheti-e kérelmét közvetlenül valamely romániai szervezethez vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervhez? 18.
19. Amennyiben igen, hogyan lehet felvenni a kapcsolatot e szervezettel vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervvel? 19.
20. Milyen segítséget kaphat a kérelmező e szervezettől vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervtől? 20.

 

1. Románia jogában mire vonatkozik a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma?

Kik azok a személyek, akik másik személynek „tartásdíjat” kötelesek fizetni:

  • szülők a gyermekeiknek?
  • gyermekek a szüleiknek?
  • elvált házastárs a másik házastársnak?
  • más személy?

Milyen esetekben?

A tartás jogi kötelezettsége egy adott személyre vonatkozó jogi követelmény, miszerint egy másik személy számára biztosítania kell a szükséges megélhetési eszközöket, beleértve szellemi szükségleteinek kielégítését is, és amennyiben egy szülő köteles még nem nagykorú gyermekeit eltartani, a felnevelésükhöz, az oktatásukhoz és a szakképzésükhöz szükséges eszközöket. A tartási kötelezettség házastársak, szülők és gyermekek, örökbefogadók és örökbefogadottak, nagyszülők és unokák, továbbá testvérek között, illetve a jogszabályokban kifejezetten meghatározott személyek között áll fenn. Adott személyek tartásdíj-fizetési kötelezettségének rendje a következő:

  • szülők a még nem nagykorú gyermekek számára (jogi képviselőn keresztül);
  • házastársak;
  • korábbi házastársak;
  • a másik házastárs gyermekének tartásához hozzájáruló házastárs;
  • olyan gyermek, akit a szüleitől eltérő személy nevel a szükséges örökbefogadási formaságok teljesítése nélkül;
  • olyan személy örököse, aki kiskorú tartására volt kötelezett, vagy olyan személy aki jogi kötelezettség nélkül tartást biztosított az adott kiskorú számára.

2. Hány éves korig kaphat a gyermek tartásdíjat?

A gyermek a nagykorúvá válásáig kap tartásdíjat, míg az a nagykorú gyermek, akinek oktatása még folyamatban van, jogosult arra, hogy szüleitől 25 éves koráig, vagy (amennyiben 5 évnél hosszabb ideig tartó felsőoktatási képzésben vesz részt) 26 éves koráig kapjon tartásdíjat. Jogszabályi előírás, hogy a nagykorúságot elért, és még oktatásban részesülő gyermek tartásdíjra való jogosultságát bírósági határozattal kell megerősíteni, míg a nagykorúságot elért gyermek tartására vonatkozó szülői kötelezettség a gyermek oktatásának vagy szakképzésének befejezésekor ér véget, legkésőbb akkor, amikor a gyermek betölti 25. életévét.

Lap tetejeLap teteje

3. Milyen esetekben alkalmazandó Románia joga?

A szülők és gyermekek közötti tartási kötelezettség esetén a házasságból született gyermekekre a román jogot kell alkalmazni, ha a házasságra a román jog az irányadó, amennyiben:

  • a szülők román állampolgárok;
  • a szülők eltérő állampolgárságúak, de közös romániai állandó lakóhellyel rendelkeznek;
  • a szülők eltérő állampolgárságúak és eltérő az állandó lakóhelyük, de közös romániai tartózkodási hellyel rendelkeznek vagy rendelkeztek, vagy legszorosabb kapcsolataikat Romániával tartják fenn;
  • (ha a szülők házassága a gyermek születése előtt ért véget/bomlott fel) a házasság ingó vagyontárgyaira a házasság felbontásakor/végén a román jog az irányadó.

Azokra a házasságon kívül született gyermekekre, akik születésük időpontjában román állampolgárságúak, a román jog az irányadó.

Az örökbefogadó és az örökbefogadott közötti tartási kötelezettségre a román jog az irányadó, ha az örökbefogadó román állampolgár. Amennyiben az egyik házastárs a másik házastárs gyermekét örökbe fogadja, a román jog alkalmazandó, ha:

  • mindkét fél román állampolgár;
  • a felek eltérő állampolgárságúak, de közös romániai állandó lakóhellyel rendelkeznek;
  • mindkét fél eltérő állampolgárságú és eltérő az állandó lakóhelyük, de közös romániai tartózkodási hellyel rendelkeznek vagy rendelkeztek, vagy legszorosabb kapcsolataikat Romániával tartják fenn.

Házastársak közötti tartási kötelezettségre a román jog alkalmazandó, ha:

Lap tetejeLap teteje

  • mindkét házastárs román állampolgár;
  • a házastársak eltérő állampolgárságúak, de közös romániai állandó lakóhellyel rendelkeznek;
  • a két fél eltérő állampolgárságú és eltérő az állandó lakóhelyük, de közös romániai tartózkodási hellyel rendelkeznek vagy rendelkeztek, vagy legszorosabb kapcsolataikat Romániával tartják fenn.

Korábbi házastársak közötti tartási kötelezettségre a román jog alkalmazandó, ha:

  • mindkét házastárs román állampolgár;
  • a házastársak eltérő állampolgárságúak, de közös romániai állandó lakóhellyel rendelkeznek;
  • a két fél eltérő állampolgárságú és eltérő az állandó lakóhelyük, de közös romániai tartózkodási hellyel rendelkeznek vagy rendelkeztek, vagy legszorosabb kapcsolataikat Romániával tartják fenn;
  • a külföldi jog nem teszi lehetővé a házasságfelbontást, illetve csak szigorú feltételek mellett teszi azt lehetővé, és a házasság felbontása iránti kereset időpontjában a házastársak egyike román állampolgár.

Nagyszülők és unokák, dédszülők és dédunokák, testvérek stb. - itt jogosultként és kötelezettként említett személyek - közötti tartási kötelezettség esetén a román jog alkalmazandó, ha:

  • a jogosult román állampolgár;
  • (csak későbbi hozzájárulások esetén) ha a jogosult külföldi állampolgár volt, és külföldi állampolgárságát román állampolgárságra változtatta.

A felek közötti jogvitát a felek megállapodása szerint kijelölt bíróság tárgyalja, mint az adott megállapodásra vonatkozóan közöttük felmerülő bármely jogvitát.

Lap tetejeLap teteje

4. Ha ez a jog nem alkalmazandó, a romániai bíróságok milyen jogot alkalmaznak?

Ha a tartást kérelmező fél és a kötelezett is Romániában él:

  1. A román jog alkalmazásától való eltekintés esetén a román bíróság alkalmazhatja a külföldi jogot. [A külföldi jogot azonban mindig alkalmazni kell, mert a román jog (lex fori) erről rendelkezik]. A román bíróságok alapvető kötelezettsége a külföldi jogalannyal fennálló jogviszonyokból eredő jogviták esetén alkalmazandó jog meghatározása, ugyanis bizonyos esetekben a külföldi jog alkalmazandó. Ennek megfelelően, tekintettel a kollíziós szabály kötelező jellegére, a bíróságok alapvető kötelezettsége az alkalmazandó külföldi jog meghatározása. Az érdekelt fél ugyanakkor kérheti az általa alkalmazandónak tartott jog alkalmazását, bár az idézésnek ismertetnie kell a kérelmet megalapozó ténybeli és jogi indokokat. Amennyiben az érdekelt fél nem kéri az alkalmazandó jog - az általunk külföldi jognak feltételezett jog - alkalmazását, a bíróság ezt követően értelemszerűen e jog alkalmazása mellett dönt. Az általános problémák megoldása során a külföldi jogot alkalmazó igazságügyi hatóságokra saját szabályaik irányadóak (lex fori).
  2. Amennyiben a tartásdíjat igénylő fél és a kötelezett is Romániában él (abban az értelemben, hogy közös állandó lakóhelyük/tartózkodási helyük volt Romániában, vagy legszorosabb kapcsolataikat Romániával tartják fenn), a következő esetek kivételével mindig a román jog alkalmazandó:
    • házasságon kívül született gyermek tekintetében a szülő és gyermek közötti tartási kötelezettség a külföldi jog hatálya alá tartozik, ha születésekor a gyermek külföldi állampolgár volt;
    • örökbefogadó és örökbefogadott közötti tartási kötelezettség, ha az örökbefogadó külföldi állampolgár;
    • nagyszülők és unokák, dédnagyszülők és dédunokák, testvérek stb. - itt jogosultként és kötelezettként említett személyek - közötti tartási kötelezettség, ha a jogosult külföldi állampolgár, illetve ha román állampolgár volt, de a későbbi juttatások érdekében állampolgárságát megváltoztatta.

5. A kérelmezőnek a tartás érdekében egy meghatározott szervezethez, (központi vagy helyi) kormányzati szervhez vagy bírósághoz kell fordulnia?

5.A. Hogyan kell kérelmeznem a tartás megállapítását e szervezettől vagy (helyi vagy központi) kormányzati szervtől, és a kérelemre milyen eljárás irányadó?

A felperesnek kérelmével az alperes/kötelezett állandó lakóhelye szerint illetékes bírósághoz kell fordulnia. A tartásdíjra vonatkozó idézés a házasság felbontása iránti keresetektől, a nevelési vagy oktatási felügyeletre irányuló keresetektől, illetve a még nem nagykorú gyermekek állandó lakóhelyének megállapítására irányuló keresetektől elkülönítve, vagy azokkal együtt iktatható. Házasság felbontása iránti eljárás összefüggésében a kérelem benyújtása általában idézés, vagy különböző járulékos kérések – például az egyes szülőknek a gyermek neveléséhez, oktatásához és szakképzéséhez való hozzájárulásának – megállapítására vonatkozó viszontkereset útján történik. Az érdekelt házastárs kérésére a hatóság a tartásdíj kérdését is rendezi. A házasság felbontása iránti eljárás időtartamára a hatóság rendelkezés útján ideiglenes intézkedéseket írhat elő a még nem nagykorú gyermekek felügyeletére, a tartási kötelezettségre, a gyermek utáni támogatásra és a tartózkodási hely használatára vonatkozóan. A meghozott intézkedések csak a házasság felbontása iránti alapeljárás befejezéséig alkalmazandóak.

Lap tetejeLap teteje

Az elsőfokú eljárás különböző szakaszokból áll. Az írásbeli szakasz magában foglalja az idézés, a kifogás vagy viszontkereset benyújtását; lehetőség van olyan óvintézkedések megtételére, mint a lefoglalás vagy a fizetésletiltás; a feleket beidézik, és eljuttatják nekik az eljárási dokumentumokat. A szóbeli szakasz a bírósági tárgyalást foglalja magában, amelynek során eljárási kifogások emelhetők, és bizonyítékok nyújthatók be. Ezt tanácskozási szakasz követi, azután a bíróság meghozza határozatát.

6. Elő lehet-e terjeszteni ilyen kérelmet rokon, közeli hozzátartozó vagy kiskorú gyermek nevében?

Amennyiben házasság felbontása iránti eljárással összefüggésben kerül sor tartásdíjra vonatkozó kérelem benyújtására, a házasság felbontása iránti keresetet a felperesnek személyesen kell a bíróság elnöke elé terjesztenie. Amennyiben a házasság felbontása iránti kereset a felek megállapodásán alapul, azt mindkét félnek alá kell írnia, de csak az egyik házastársnak kell személyesen a bíróság elnöke elé terjesztenie. Abban az esetben, ha külön kérelem vonatkozik a tartásdíj meghatározására, emelésére vagy csökkentésére, azt a kiskorú törvényes gyámja (a kiskorú felügyeletére jogosultságot szerzett szülő) nyújthatja be. A nagykorú gyermekre vonatkozó kérelmet személyesen a gyermek nyújtja be.

7. Amennyiben a kérelmező az ügy bíróság elé utalását tervezi, hogyan állapíthatja meg, melyik bíróság illetékes?

Az Igazságügyi Minisztérium (Ministerul Justiţiei) honlapján közzétett román igazságügyi atlaszra való hivatkozással meghatározható a területi illetékességgel rendelkező bíróság.

Lap tetejeLap teteje

8. A kérelmezőnek közvetítőn keresztül kell-e ügyével bírósághoz fordulnia (például ügyvéd, meghatározott szervezet vagy valamely [központi vagy helyi] kormányzati szerv stb. közvetítésével)? Ha nem, milyen eljárással?

Nem.

9. Kell-e a kérelmezőnek illetéket fizetnie az ügy bíróság elé utalásáért? Ha igen, várhatóan mekkora az illeték összege? Amennyiben a felperes nem rendelkezik a szükséges anyagi eszközökkel, szerezhet-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

Nem. A tartás iránti kérelmek mentesülnek a bélyegilleték lerovása alól.

Igen. Az eljárás költségeinek (az ügyvédi költségeknek) a fedezésére költségmentesség szerezhető a jogszabályokban (a polgári törvénykönyvben - Codul civil) meghatározott feltételekre is figyelemmel.

10. A bíróság várhatóan milyen jellegű tartást fog megítélni? Juttatás megítélése esetén hogyan állapítják meg annak összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata a megélhetési költségekben vagy a családi körülményekben bekövetkezett változások figyelembevétele érdekében?

A családtörvény 94. cikke értelmében:

94. cikk - A tartás megítélése a kérelmező szükségleteitől, valamint az azt fizető személy anyagi eszközeitől függően történik.

A bíróság szigoríthatja vagy enyhítheti a tartási kötelezettséget, illetve dönthet annak megszüntetéséről, a tartást biztosító személy anyagi eszközeiben bekövetkezett változásokkal, vagy a kedvezményezett szükségleteivel összhangban.

Lap tetejeLap teteje

Amennyiben a tartásdíjat szülő vagy örökbefogadó fizeti, egy gyermek esetén a jövedelem egynegyedében, két gyermek esetén az egyharmadában, három vagy több gyermek esetén pedig a felében állapítják meg.

Igen. A kötelezett által fizetett tartásdíj összegének emelése kérelmezhető a bíróságoknál a megélhetési költségekben és bizonyos családi körülményekben bekövetkezett változások fényében.

11. Hogyan és kinek fogják a tartásdíjat fizetni?

A családtörvény 93. cikke értelmében:

93. cikk - A tartásdíjat természetbeni vagy készpénzbeli juttatás formájában kell fizetni.

A bíróság a konkrét körülmények ismeretében dönt a végrehajtás módjáról és eszközeiről.

A jogosult személyek tekintetében lásd az 1. kérdésre adott választ.

12. Ha a tartásdíj-fizetésre kötelezett önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

A kötelezett fizetésre kényszerítésének egyik módja a fizetésletiltás.

A postaköltségeket, a bankköltségeket és az egyéb átutalási módokkal kapcsolatban felmerülő költségeket a kötelezett viseli a végrehajtás költségeinek átvállalásával.

13. Létezik-e olyan szervezet vagy (központi vagy helyi) kormányzati szerv, amely segíteni tud a tartásdíj behajtásában?

Nem.

14. Ezek a kötelezett helyébe léphetnek-e, és helyette megfizethetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét?

Amennyiben a kérelmező Romániában él, és a tartásdíj kedvezményezettjének tartózkodási helye másik országban van:

Lap tetejeLap teteje

Nem.

15. Kérheti-e a kérelmező valamely romániai szervezet vagy (központi vagy helyi) kormányzati szerv segítségét?

Amennyiben a kérelmező állandó lakóhelye nem Romániában, hanem az 1956. évi New York-i Egyezmény valamely másik részes államában van, észrevételeit benyújthatja a Bukaresti Ügyvédi Kamarához.

Amennyiben a kérelmező állandó lakóhelye nem Romániában, illetve nem az 1956. évi New York-i Egyezmény részes államában van, hanem olyan – az Európai Unió tagállamaitól eltérő – államban, amellyel Románia a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott ítéletek elismerésével és végrehajtásával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazó nemzetközi jogsegély-megállapodást kötött (pl. Albániában, Moldovában, Mongóliában, Oroszországban, Szerbiában és Szíriában), akkor az elismerésre és a végrehajtásra irányuló külföldi kérelmet az alperes állandó lakóhelye szerint illetékes román bírósághoz kell eljuttatni.

16. Amennyiben igen, hogyan lehet felvenni a kapcsolatot e szervezettel vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervvel?

Baroul Municipiului Bucureşti, str. Dr. Râureanu nr. 3, Sector 5, Bucureşti, 050047.

Ministerul Justiţiei, str. Apolodor nr. 17, Sector 5, Bucureşti, cod 050741.

17. Milyen segítséget kaphat a kérelmező e szervezettől vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervtől?

Ha a kérelmező másik országban tartózkodik, és a tartásdíjra kötelezett Romániában él:

A tartásdíj külföldön való behajtásáról szóló 1956. évi New York-i Egyezmény 2. és 6. cikke értelmében a Bukaresti Ügyvédi Kamara kijelölte a közvetítő hatóságot a tartásdíj iránti kérelmek olyan esetekben való elintézésére, amikor a kötelezett Romániában él, a kérelmező pedig az egyezmény valamely másik részes államában.

18. A kérelmező intézheti-e kérelmét közvetlenül valamely romániai szervezethez vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervhez?

A kérelmezőnek kérelmét a központi állami továbbító hatósághoz, vagy a tartásdíj külföldön való behajtásáról szóló 1956. évi New York-i Egyezmény alapján kijelölt hatósághoz, illetve közvetlenül – azaz személyesen vagy jogi képviselője útján – kell benyújtania.

19. Amennyiben igen, hogyan lehet felvenni a kapcsolatot e szervezettel vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervvel?

Lásd a 18. kérdésre adott választ.

20. Milyen segítséget kaphat a kérelmező e szervezettől vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervtől?

Lásd a 18. kérdésre adott választ.

További információk

Ministerul Justiţiei (Igazságügyi Minisztérium), www.just.ro română, Cooperare judiciară internaţională (nemzetközi igazságügyi együttműködés).

Baroul Bucureşti (Bukaresti Ügyvédi Kamara), http://www.baroul-bucuresti.ro/ română.

« Tartási igények - Általános információk | Románia - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 29-04-2009

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság