Európai Bizottság > EIH > Tartási igények > Portugália

Utolsó frissítés: 28-02-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Tartási igények - Portugália

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. A portugál jog szerint mit jelentenek a „tartás” és a „tartási kötelezettség” kifejezések? Mely személyek kötelezettek „tartás” fizetésére más személyek tekintetében? 1.
2. Hány éves koráig részesülhet a gyermek tartásban? 2.
3. Milyen esetben alkalmazandó a portugál jog? 3.
4. Ha ez a jog nem alkalmazandó, melyik jogot alkalmazzák a portugál bíróságok? 4.
5. A kérelmezőnek meghatározott szervezethez, (központi vagy helyi) kormányhivatalhoz vagy bírósághoz kell-e fordulnia, ha tartást igényel? 5.
6. Lehet szülő, rokon vagy kiskorú gyermek nevében fordulni az illetékes szervhez? 6.
7. Ha a kérelmező bírósághoz kíván fordulni, honnan tudhatja, hogy melyik az illetékes bíróság? 7.
8. A kérelmezőnek igénybe kell-e vennie közvetítőt a bírósághoz való forduláshoz (pl. ügyvédet, szakosodott szervezetet vagy [központi vagy helyi] kormányzati szervet)? Ha nem, milyen eljárást kell kezdeményeznie? 8.
9. A kérelmezőnek kell-e fizetnie a bírósági eljárásért? Ha igen, milyen összegre számíthat? Amennyiben a kérelmező anyagi forrásai nem elégségesek, részesülhet-e költségmentességben az eljárási költségek fedezésére? 9.
10. Milyen típusú tartást ítélhet meg a bíróság? Amennyiben megítélik a tartást, hogyan állapítják meg annak összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság döntése a létfenntartás költségeiben vagy a családi körülményekben történt változások alapján? 10.
11. Hogyan és kinek folyósítják a tartást? 11.
12. Ha a tartásra kötelezett nem fizet önként, milyen intézkedések tehetők fizetésre kényszerítéséhez? 12.
13. Segíthet szervezet vagy (központi vagy helyi) kormányzati szerv a tartás beszedésében? 13.
14. Helyettesíthetik-e ezek a tartásra kötelezettet és megfizethetik-e maguk a tartást vagy annak egy részét a kötelezett helyett, ha a kérelmező Portugáliában van, a tartásra kötelezett pedig más országban rendelkezik lakóhellyel? 14.
15. Részesülhet-e a kérelmező portugál szervezet vagy (központi vagy helyi) kormányzati szerv támogatásában? 15.
16. Ha igen, milyen módon lehet felvenni a kapcsolatot ezen szervezetekkel vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervekkel? 16.
17. Milyen támogatást nyújthatnak a kérelmezőnek az ilyen szervezetek vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervek? 17.
18. Fordulhat a kérelmező közvetlenül portugáliai szervezethez vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervhez? 18.
19. Ha igen, milyen módon lehet felvenni a kapcsolatot ezen szervezetekkel vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervekkel? 19.
20. Milyen támogatást nyújthatnak a kérelmezőnek az ilyen szervezetek vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervek? 20.

 

1. A portugál jog szerint mit jelentenek a „tartás” és a „tartási kötelezettség” kifejezések? Mely személyek kötelezettek „tartás” fizetésére más személyek tekintetében?

A portugál jog értelmében a „tartás” fogalma valamennyi, egy személy létfenntartásához, lakhatásához és ruházkodásához szükséges dolgot magában foglal. A tartás kiskorú gyermekek esetében az eltartott oktatását és képzését is magában foglalja.

Tartás fizetésére a következők kötelezettek a megadott sorrend szerint:

  1. házastárs vagy korábbi házastárs;
  2. leszármazók;
  3. felmenő rokonok;
  4. testvérek;
  5. a szülők testvérei az eltartott nagykorúságáig;
  6. mostohaszülők olyan kiskorú mostohagyermekeik vonatkozásában, akik a házastárs halálának időpontjában a házastárs felügyelete alatt álltak. A b) és c) bekezdésben megjelölt személyek esetén a kötelezettség az öröklési szabályok szerint áll fenn. Ha a kötelezettek bármelyike nem tudja kifizetni a tartást vagy nem képes kötelezettségeinek teljes mértékben eleget tenni, a tartási teher a következő kötelezettre hárul.

A szülők mindig tartásra kötelezettek gyermekeiket illetően, amennyiben a gyermekek nem képesek saját létfenntartásuk biztosítására.

A szülők nem kötelesek gyermekeik támogatására és a biztonságukkal, egészségükkel, oktatásukkal kapcsolatos költségek viselésére, ha ez utóbbiak saját munkájuk jövedelméből vagy más jövedelemből képesek e költségek viselésére.

Ha a nagykorúság elérésekor vagy a szülői felügyelet megszűnésekor a gyermek nem fejezte be szakképesítés megszerzésére irányuló tanulmányait, a tartási kötelezettség továbbra is fennáll, ha ésszerűen megkövetelhető a szülőktől ennek teljesítése, a képzés befejezéséhez általában szükséges időtartamig.

Lap tetejeLap teteje

További információkat a „Szülői felelősség” oldalon találhat.

A házastársak egymás tartására kötelesek a házassági kapcsolat fennállásáig.

E kötelezettség fennállhat a házasság felbontását, a törvényes különélésnek a kimondását vagy a házasság érvénytelenítését követően is.

További információkat e weboldal „Válás - Portugália” című fejezetében találhat.

Az egyik házasfél halála esetén az özvegy tartásra jogosult az elhunyt vagyonából. Ez esetben az örökösök vagy a vagyon bizonyos részét öröklő személyek az adott érték arányában tartás fizetésére kötelezettek. A tartásra jogosultság megszűnik az eltartott személy újbóli házasságkötése vagy erkölcsi viselkedése okán e jogosultságra való érdemtelenné válása esetén.

A szokásjog szerinti házasságokra tekintettel a portugál jog úgy rendelkezik, hogy bárki, aki több mint két évig élt együtt egy nem házas vagy törvényesen házastársától külön élő személlyel a házastársakéhoz hasonló körülmények között a partner elhalálozását megelőzően, tartás kérelmezésére jogosult az elhunyt vagyonából, ha a tartás nem szerezhető meg a házastárs vagy korábbi házastárs, leszármazó, felmenő rokon, illetve testvér egymást követő rendben való tartásra kötelezésére vonatkozó szabály szerint. Ez a jog elévül, ha az örökhagyó halálát követő két éven belül nem gyakorolják.

Az örökbe fogadott gyermekek vagy leszármazóik tartás fizetésére kötelezettek az örökbe fogadó szülő tekintetében az e kötelezettség teljesítésére képes házastárs, leszármazó vagy felmenő rokon hiányában.

Lap tetejeLap teteje

Tartási kötelezettséget jogszabály is előírhat.

2. Hány éves koráig részesülhet a gyermek tartásban?

Főszabályként egy gyermek nagykorúságáig, vagyis 18 éves koráig részesülhet tartásban. Ha azonban ekkor még nem fejezte be szakképesítés megszerzésére irányuló tanulmányait, a tartási kötelezettség továbbra is fennáll, ha ésszerűen megkövetelhető a szülőktől ennek teljesítése, a képzés befejezéséhez általában szükséges időtartamig.

A kötelezettség akkor is megszűnik, ha a még 18 év alatti gyermek képes önmagát saját munkájából vagy máshonnan származó jövedelem alapján fenntartani. A 16. életévét betöltött kiskorú törvényesen végezhet fizetett munkát vagy gyakorolhat szakmát.

3. Milyen esetben alkalmazandó a portugál jog?

Szabály szerint a portugál állampolgárokra és a Portugáliában lakóhellyel rendelkezőkre a portugál jog alkalmazandó.

A családi kapcsolatokra az adott személyekre alkalmazandó – azaz állampolgárságuk szerinti – jog az irányadó.

A házastársak közötti kapcsolatra a közös nemzeti jog alkalmazandó. Amennyiben a házasfelek állampolgársága eltér, szokásos közös lakóhelyük joga alkalmazandó, ennek hiányában pedig azon ország joga, mellyel a család élete a legszorosabb kötődést mutatja.

A szülők és a gyermekek közötti kapcsolatokat a szülőkre vonatkozó közös nemzeti jog, ennek hiányában pedig szokásos közös lakóhelyük joga szabályozza. Ha a szülők szokásosan eltérő országban élnek, a gyermekre alkalmazandó jog irányadó. Ha a leszármazást csak az egyik szülő tekintetében állapítják meg, az erre a szülőre alkalmazandó jog irányadó. Az egyik szülő halála esetén a túlélő szülőre alkalmazandó jog irányadó.

Lap tetejeLap teteje

4. Ha ez a jog nem alkalmazandó, melyik jogot alkalmazzák a portugál bíróságok?

Az előző kérdésre adott válasz e kérdésre is fennáll.

A bármelyik külföldi jogrendszer vonatkozásában a kollíziós szabályokban szereplő rendelkezés – ellenkező hiányában – csak az említett jogrendszer szerinti nemzeti jog alkalmazását teszi lehetővé.

Egy jogrendszer tekintetében fennálló joghatóság csak azon jogszabályokra terjed ki, melyek tartalmuk és a rendszerben betöltött szerepük alapján a kérdéses jogintézmény szabályait meghatározzák.

Ha azonban a portugál jog kollíziós szabályaiban említett külföldi jogrendszer szerinti nemzetközi magánjog más jogrendszerre hivatkozik, és ezt tekintik az ügy rendezése tekintetében joghatóságnak, az e jogrendszer szerinti nemzeti jog alkalmazandó. A helyzet eltér, ha a portugál jog kollíziós szabályaiban említett jogrendszer az adott személyre alkalmazandó jog, és az érintett személy szokásosan Portugáliában él vagy olyan országban, melynek kollíziós szabályai az állampolgárság szerinti ország nemzeti jogát tekintik alkalmazandónak. E tekintetben az említett szabály csak a házastársak közötti vagyoni kérdésekre, a szülői felügyeletre, az örökbe fogadó és az örökbe fogadott kapcsolatára, illetve az elhalálozást követő öröklésre alkalmazandó, ha a kollíziós szabályokban említett nemzeti jog rendszere az ingatlan elhelyezkedése szerinti jogrendszer, és ezt tekintik alkalmazandónak.

Ha a kollíziós szabályokban megállapított jogrendszer szerinti nemzetközi magánjog a portugál nemzeti jogra hivatkozik, ez utóbbi alkalmazandó.

Lap tetejeLap teteje

Azonban egy személy jogi helyzetét illetően a portugál jog csak akkor alkalmazandó, ha az érintett személy szokásos lakóhelye Portugáliában van, vagy ha a lakóhely szerinti ország jogrendszere a portugál jogot egyenlő módon alkalmazandónak tekinti.

Harmadik ország vagy Portugália joga nem alkalmazandó, ha ilyen jog alkalmazásának eredményeként egy olyan szabály szerint érvényes vagy végrehajtható jogi aktus érvénytelenné vagy végrehajthatatlanná válik, melynek értelmében a kollíziós szabályok által bármely külföldi jogrendszerre történő hivatkozás ellenkező rendelkezés hiányában csak az említett jogrendszer belső jogának alkalmazását teszi lehetővé, vagy ha az alkalmazás eredményeként egy egyébként jogszerű helyzet jogszerűtlenné válik. Harmadik ország vagy Portugália jogának alkalmazandósága akkor is megszűnik, ha az érintettek külföldi jogrendszert kötöttek ki olyan esetben, amikor az ilyen kikötés engedélyezett.

Amennyiben egy személy állampolgárságából adódóan olyan ország joga alkalmazandó, melyben különböző helyi jogrendszerek léteznek egyidejűleg, az adott ország belső joga határozza meg minden egyes esetben az alkalmazandó rendszert.

Különös szabályok hiányában az adott ország nemzetközi magánjoga alkalmazandó, amennyiben pedig ez nem megfelelő, az adott személy szokásos lakóhelye szerinti jogrendszert tekintik alkalmazandó jognak.

Amennyiben az alkalmazandó jogrendszer területileg egységes jogrendet képez, de személyek különféle kategóriáira különféle jogrendszerek alkalmazandók ennek értelmében, mindig az említett jogrendszer kollíziós szabályait kell tiszteletben tartani.

Lap tetejeLap teteje

A kollíziós szabályok alkalmazása során irreleváns bármely olyan de facto vagy de jure helyzet, melyet a más körülmények között alkalmazandó jogrendszer alkalmazása elkerülésének csalárd szándékával hoztak létre.

A kollíziós szabályokban megállapított külföldi jogrendszer rendelkezései nem alkalmazandók, amikor az ilyen alkalmazás sérti a portugál állam nemzetközi közrendjének alapelveit. Ez esetben az alkalmazandó külföldi jogrendszer legmegfelelőbb szabályai vagy a portugál belső jog szabályai alkalmazandók.

A külföldi jogot saját rendszerének keretében kell értelmezni, az ott megállapított értelmezési szabályokkal összhangban. Ha az alkalmazandó külföldi jog tartalmának megállapítása nem lehetséges, az egyébként alkalmazandó jogra kell hivatkozni. Ugyanezen eljárás alkalmazandó akkor is, ha nem lehet megállapítani az alkalmazandó jog megállapítására irányadó de facto vagy de jure elemeket.

5. A kérelmezőnek meghatározott szervezethez, (központi vagy helyi) kormányhivatalhoz vagy bírósághoz kell-e fordulnia, ha tartást igényel?

Tartás megítélése érdekében az érintett személy a bíróságokhoz fordulhat, jogainak az illetékes bíróságon érvényt szerezve vagy megegyezéssel megállapodást köthet.

Jogi aktusokon alapuló tartási kötelezettségek tekintetében a tartási kötelezettségre vonatkozóan a bíróság által elbírált rendelkezések a szükséges kiigazítások mellett alkalmazandók, amennyiben ezek nem ellentétesek a megállapított szándékkal vagy az adott jogszabályi rendelkezésekkel.

Lap tetejeLap teteje

Amennyiben a tartásra kötelezett önként nem fizet, a tartásra jogosult jogainak érvényesítésére bírósági eljárást indít.

Nagykorúságukat elért vagy szülői felügyelet alá már nem tartozó gyermekek tartása tekintetében a kérelem a kérelmező lakóhelye szerinti területen illetékes bírósághoz vagy anyakönyvi hivatalhoz nyújtható be (ez esetben az anyakönyvvezető hatásköre olyan helyzetekre terjed ki, amikor a kötelezett nem kifogásolja a kérelmet, és a felek megegyezésre juthatnak).

6. Lehet szülő, rokon vagy kiskorú gyermek nevében fordulni az illetékes szervhez?

Amennyiben a tartásra jogosult személy kiskorú gyermek, az ügyészség, melyhez a kérelmet benyújtották, eljárást indíthat az illetékes bíróság előtt. A tartás elbírálására vagy módosítására vonatkozó igényt bárki bejelentheti az ügyésznek. Az ügyészség minden bíróságon rendelkezik hivatallal, és az ügyészek bárkinek tájékoztatást nyújthatnak jogi ügyekben.

Az ügyészség mellett a kiskorú gyermeknek járó tartás elbírálását vagy a korábban megítélt tartás módosítását a gyermek törvényes képviselője, gyámja vagy a gondozásáért felelős oktatási vagy gondozási intézmény igazgatója kérheti.

7. Ha a kérelmező bírósághoz kíván fordulni, honnan tudhatja, hogy melyik az illetékes bíróság?

Portugáliában a családügyi bíróságok rendelkeznek hatáskörrel tartás megítélésére kiskorú gyermekek, továbbá olyan gyermekek számára, akik nagykorúságuk elérését vagy a szülői felügyelet megszűnését követően nem fejezték be szakképesítés megszerzésére irányuló tanulmányaikat. E bíróságok hatáskörrel rendelkeznek a tartás végrehajtását illetően is. Az illetékességükön kívüli területeken a körzeti bíróságok illetékesek.

Lap tetejeLap teteje

Területileg a kiskorúnak az eljárás megindítása idején meglévő lakóhelye szerinti bíróság illetékes az ügyben a határozathozatalra. Amennyiben a lakóhely ismeretlen, a gondviselők lakóhelye szerinti bíróság illetékes. Amennyiben a gondviselők lakóhelye eltér, a kiskorú felett a szülői felügyeletet gyakorló személy lakóhelye szerinti bíróság, közös gondviselés esetén pedig a kiskorúval egy háztartásban élő személy lakóhelye szerinti bíróság illetékes. Amennyiben egy eljárás ugyanazon szülők két vagy több kiskorú gyermekére vonatkozik, akik más körzetben laknak, a legtöbb ilyen kiskorú lakóhelye szerinti bíróság illetékes. Minden feltétel egyenlő súlya esetén az első fokon benyújtott tartási kérelem szerinti bíróság illetékes. Ha az eljárás megindításakor a kiskorú nem Portugáliában él, a kérelmező vagy a kötelezett lakóhelye szerinti bíróság illetékes. Ha az utóbbi szintén külföldön él, és a nemzetközi jog értelmében a portugál bíróság illetékes, az ügyet a lisszaboni bíróság tárgyalja.

A házastársak és korábbi házastársak közötti tartás megítélésére és végrehajtására irányuló kereseteket szintén a családügyi bíróságok tárgyalják, az ezek illetékességén kívüli területeken pedig a körzeti bíróságok.

Egyéb tartási kérelmek tekintetében a körzeti bíróságok illetékesek.

8. A kérelmezőnek igénybe kell-e vennie közvetítőt a bírósághoz való forduláshoz (pl. ügyvédet, szakosodott szervezetet vagy [központi vagy helyi] kormányzati szervet)? Ha nem, milyen eljárást kell kezdeményeznie?

Kiskorúak tartásának megítélésére irányuló kérelmek tekintetében ügyvéd igénybe vétele nem szükséges, mivel a bíróság beavatkozása közvetlenül is kérhető.

Lap tetejeLap teteje

A kérelmező saját maga kérelmet nyújthat be, melyben röviden közli a tartás elbírálásához vagy a korábban megítélt tartás módosításához szükséges tényeket, illetve a tartás összegének meghatározásához figyelembe veendő elemeket. Ez egyszerű kérelem, melyet nem beadvány formájában kell benyújtani, a felek meghatározásával, a tények leírásával és a bizonyítékokkal (különösen a tanúk listájával) együtt.

A kérelemhez csatolni kell az anyakönyvi hivatal által adott igazolást a kérelmező és a kötelezett közötti rokonság fokáról.

Korábban megítélt tartás módosítására irányuló kérelem esetében a tartás korábbi megítélésére vonatkozó határozatot szintén csatolni kell.

Amennyiben a kérelmezőnek nem áll módjában ezen igazolások benyújtása, a bíróság azokat maga kéri be a hatáskörrel rendelkező szervektől.

Miután a bírósághoz benyújtják a kérelmet, a bíró tizenöt napon belül megbeszélést tart. A kérelmező és a kötelezett, továbbá a kiskorú felügyeletét ellátó személy van jelen a megbeszélésen.

Amennyiben a kérelmező és a kötelezett megjelenik a megbeszélésen, és megállapodásra jut, a bíró a megállapodás jogszabályoknak megfelelő elemeit jóváhagyó ítéletet hoz.

Ha megbeszélés tartására nincs mód (például a kötelezett távolléte miatt) vagy nem születik megállapodás, a bíróság elrendeli, hogy a kötelezettet tájékoztassák arról, hogy írásbeli választ (ellenkérelmet) kell benyújtania.

Ha a kötelezett benyújtja az írásbeli választ, tárgyalás következik, mely a bíró ítélethirdetésével zárul.

Lap tetejeLap teteje

Ha a kötelezett nem nyújt be írásbeli választ, a bíró megteszi a szükséges intézkedéseket a kötelezett anyagi helyzetének és a kérelmező szükségleteinek felmérésére, és ítéletet hoz.

Egyéb esetekben az ügyvéd bevonásának szükségessége a pertárgy értéktől függ. Amennyiben az összeg meghaladja a 3 740,98 eurót, ügyvéd bevonása szükséges. Ha az összeg ennél kevesebb, nincs ilyen kötelezettség.

Ha ügyvéd megbízása nem kötelező, a kérelmező kérelmet nyújthat be a bírósághoz (alapkérelem), mely kijelöli a bíróságot a per lefolytatására, azonosítja a feleket, megadva nevüket, lakóhelyüket vagy székhelyüket és adott esetben a foglalkozást és a munkahelyet, megállapítja az eljárás formáját, kifejti a tényeket és a kereset jogi indokolását, megállapítja a kérelmet és a perértéket. A kérelem végén megjelölhető a tanúk listája és egyéb bizonyítékok kérhetők. A bírósági hivatali díj előzetes megfizetését vagy az e díj megfizetése alóli teljes vagy részleges költségmentesség megítélését igazoló dokumentumot kell csatolni az alapkérelemhez.

Ilyen eljárásban az ellenérdekű fél mindig jogosult észrevételeinek előadására. Az eljárás során megállapítják a tárgyalás során figyelembe veendő tényállást, és vizsgálatra kerül sor, melynek során benyújtják a szükséges bizonyítékokat, illetve ezeket megküldik az ellenérdekű félnek. Ilyen eljárás során tárgyalást tartanak, mely a bíró ítélethozatalával zárul.

9. A kérelmezőnek kell-e fizetnie a bírósági eljárásért? Ha igen, milyen összegre számíthat? Amennyiben a kérelmező anyagi forrásai nem elégségesek, részesülhet-e költségmentességben az eljárási költségek fedezésére?

A bírósági eljárás megindításához bírósági alapdíjat kell fizetni, melyet a végleges költségek előlegének kell tekinteni.

Lap tetejeLap teteje

Az eljárás végén költségkimutatást készítenek, melyben szerepel a bírósági alapdíj és az eljárási költségek is, melyek főleg az alábbiakból tevődnek össze:

  1. költségtérítés, elsősorban papírköltségek tekintetében;
  2. a nem a bíróság saját kezdeményezésére beszerzett igazolások tekintetében, illetve a bíróság kérésére benyújtott dokumentumok, vélemények, tervek, más információk vagy bizonyítékok és szolgáltatások tekintetében egyes szerveknek teljesítendő kifizetések, különösen telekonferencia igénybe vétele tekintetében;
  3. az eljárásban nem saját akaratukból bevont személyeknek járó térítés;
  4. útiköltségek és költségtérítések;
  5. postai díjaknak, telefonhívások, táviratok, fax vagy telematikus kommunikáció díjainak a megtérítése;
  6. a bizonyíték rögzítéséhez szükséges mágneses adathordozók árának megtérítése;
  7. a pernyertes fél számára saját költségeinek és jogi képviseleti költségeinek megtérítése.

A kifizetendő összeg meghatározásához ismerni kell a perérték összegét. Ez alapján állapítják meg egy külön táblázat szerint az alapdíj összegét és az eljárás végén esedékes bírósági díjat.

E tekintetben megjegyzendő, hogy a végleges tartás megítélésére irányuló keresetek esetében a perérték a kérelemben szereplő évjáradék ötszöröse, vagyis a kért havi járadék összegének hatvannal történő szorzásával nyert összeg.

Az ügyészség által képviselt kiskorúak mentesek a költségek megfizetése alól.

Ha a kérelmező nem rendelkezik az eljárás díjának megfizetéséhez szükséges eszközökkel, költségmentességre van lehetőség. A portugál költségmentességi rendszer minden bíróságon és bármely eljárásban alkalmazható, a tartás kérelmezőjére vonatkozóan előzetesen feltételezik a pénzügyi eszközök hiányát.

Lap tetejeLap teteje

További információk a „Jogsegély – Portugália” oldalon találhatók.

10. Milyen típusú tartást ítélhet meg a bíróság? Amennyiben megítélik a tartást, hogyan állapítják meg annak összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság döntése a létfenntartás költségeiben vagy a családi körülményekben történt változások alapján?

A tartás végleges megállapításáig a bíróság a tartásra jogosult személy kérésére vagy – ha ez a személy kiskorú – saját kezdeményezésére ideiglenes tartást ítélhet meg, melyre gondos mérlegelést követően kerül sor. Ez a nem visszatérítendő tartás az eljárás idején esedékes, a fizetendő összeg végleges meghatározásáig.

A tartást főszabály szerint havi összegben állapítják meg eltérő értelmű megállapodás vagy jogi rendelkezés hiányában, illetve ha kivételes intézkedések indokoltak. Ha azonban a tartásra kötelezett igazolja, hogy nem képes ennek járadék formájában történő kifizetésére, csak otthonát és társaságát tudja biztosítani, ez utóbbit rendelik el.

A tartás arányos a tartásra kötelezett eszközeivel és a tartásra jogosult szükségleteivel. A tartás megítélésekor a tartásra jogosult saját fenntartási lehetőségeit is megvizsgálják.

A házastársaknak járó tartás összegének meghatározásakor a bíróságnak figyelembe kell vennie a házasfelek életkorát és egészségi állapotát, szakképesítését és munkavállalási lehetőségeit, a közös gyermekek felnevelésével várhatóan eltöltendő időt, keresetüket és jövedelmüket, általában pedig valamennyi, a tartásra jogosult házasfél szükségleteit és a kötelezett lehetőségeit befolyásoló tényezőt.

Lap tetejeLap teteje

Ha a tartás bíróság által történő megítélését vagy az érintett felek közötti, bíróság által jóváhagyott megállapodás útján történő rendezését követően az összeg megállapítását meghatározó körülmények változnak, a tartás összege adott esetben csökkenthető illetve növelhető, vagy más felek kötelezhetők ennek megfizetésére.

A tartás korábban megítélt szintjének módosítása kérhető a tartásra kötelezett részéről (ha például pénzügyi lehetőségei korlátozódnak) vagy a jogosult részéről (ha például a tartás megítélésekor figyelembe vett jövedelme megszűnik, családi körülményei változnak vagy a megélhetési költségekben változás történik).

11. Hogyan és kinek folyósítják a tartást?

A tartást a bírósági határozatban vagy a bíróság által jóváhagyott megállapodásban megjelölt feltételek mellett és személynek fizetik.

A fentiek értelmében a tartást havi kifizetésként állapítják meg eltérő értelmű megállapodás vagy jogi rendelkezés hiányában, illetve ha kivételes intézkedések indokoltak.

Ha azonban a tartásra kötelezett igazolja, hogy nem képes ennek járadék formájában történő kifizetésére, csak otthonát és társaságát tudja biztosítani, ez utóbbit rendelik el.

Főszabályként ha a jogosult felnőtt és cselekvőképessége nem korlátozott, a tartást közvetlenül neki fizetik. Ha felnőtt, de cselekvőképessége korlátozott, a tartást a pénzügyi jogainak a nevében történő gyakorlására kötelezett személynek fizetik (gondnok vagy vagyonkezelő); akár intézmény is kézhez veheti a tartást.

Lap tetejeLap teteje

Ha a jogosult kiskorú, a tartást a gondviselő szülőnek vagy adott esetben más felmenőnek vagy a kiskorú gondozását ellátó intézmény igazgatójának fizetik meg.

A törvény nem rendelkezik rögzített fizetési módszerekről, és a felek megállapodhatnak a fizetés módozatairól.

Megállapodás hiányában a bíróság határoz a tartásra kötelezett, illetve a tartásra jogosult számára egyaránt leggyakorlatiasabb és legkevésbé költséges módozatról.

Szokásosan a havi járadékot az esedékesség szerinti hónap elején kell megfizetni, bármilyen, a jogosult által javasolt és törvényes módon. A fizetés általában banki átutalással vagy egy bankban nyitott folyószámlára történő befizetéssel történik, de pénzesutalvánnyal vagy csekkel vagy személyes átadással is megoldható.

12. Ha a tartásra kötelezett nem fizet önként, milyen intézkedések tehetők fizetésre kényszerítéséhez?

A tartásra való jogot erős, konzisztens jogi védelmi rendszer védi.

Ezek között mindenképpen szerepel az ügy bíróság elé vitele.

A tartásra való jogot mind a büntető-, mind a polgári jog védelemben részesíti.

A büntetőjogban a törvényesen tartásra kötelezett és ennek megfizetésére képes, de a kötelezettségnek eleget nem tevő személyek, akik ilyen módon megakadályozzák a tartás jogosultja alapvető szükségleteinek kielégítését, börtönbüntetéssel vagy pénzbírsággal sújthatók. A büntetőeljáráshoz a panaszos keresete szükséges. Ha a kötelezettséget ezt követően teljesítik, a bíróság a büntetés le nem töltött vagy ki nem fizetett részét teljes mértékben vagy részben felfüggesztheti.

Lap tetejeLap teteje

A polgári jogban, a kiskorúaknak járó tartás esetében, ha a törvényesen tartásra kötelezett személy az esedékességtől számított tíz napon belül nem fizeti meg az esedékes összeget, a következő történik:

  1. Ha az érintett közalkalmazott, a megfelelő összeget a bíróság által a hatáskörrel rendelkező szervnek megküldött kérés alapján levonják az érintett béréből.
  2. Ha az érintett munkavállaló vagy bérezésben részesülő munkavállaló, az összeget a bérből vagy fizetésből vonják le. E célból az érintett munkáltatót értesítik, és jóváhagyott letéteményessé jelölik ki.
  3. Ha az érintett személy teljesítménybérben, nyugdíjban, támogatásban, megbízási díjban, százalékos juttatásban, díjban, prémiumban, megosztott keresetben vagy hasonló jövedelemben részesül, a levonás ezen összegekből azok kifizetésekor vagy jóváírásakor történik, az e célból szükséges kérések vagy értesítések megtétele mellett, az értesített szervek jóváhagyott letéteményessé történő kijelölésével.

A levont összegek része az esedékessé váló tartás összege is, melyet közvetlenül a tartásra jogosultnak fizetnek ki.

Egyéb helyzetekben külön tartási végrehajtási eljárás indítható.

A végrehajtás különösen a következőkből áll:

  1. A zár alá veendő vagyontárgyak (az esedékes összeg behajtása céljából értékesítendő vagyontárgyak) megnevezésére kizárólag a kérelmező jogosult (vagyis a végrehajtási eljárást kezdeményező személy), aki ezt a jogot az alapkérelemben gyakorolja.
  2. Csak a zár alá vétel végrehajtását követően kap idézést a végrehajtással érintett személy.
  3. A fellebbezés (a végrehajtással kapcsolatos kifogásolási eljárás) semmilyen körülmények között nincs a végrehajtásra felfüggesztő hatállyal.
  4. A kérelmező kérheti az ellenérdekű félnek folyósított összegek, bérek vagy nyugdíjak egy részének odaítélését (bíróság által történő megítélését) vagy az utóbbi jövedelmének zálogjoggal terhelését (a jövedelem bíróság által történő megítélését) az esedékes és esedékessé váló tartás fejében, a zár alá vételtől függetlenül.

Amennyiben a kérelmező az összegek vagy nyugdíjak részbeni odaítélését kéri, a bíróság elrendeli, hogy az ezek kifizetéséért vagy az adott fizetési jegyzék feldolgozásáért felelős szervet értesítsék arról, hogy az odaítélt részt közvetlenül a kérelmezőnek kell kifizetnie. Ha az utóbbi a jövedelem zálogjoggal való terhelését kéri, megjelöli az ezzel érintett vagyonrészt, és a bíró elrendeli a tartás összegének megfelelő vagyonrész zálogjoggal való terhelését. A másik felet e célból meghallgathatják.

Lap tetejeLap teteje

Ha a zálogjoggal terhelést követően a zálogjoggal terhelt jövedelem elégtelennek bizonyul, a kérelmező más vagyontárgyat nevezhet meg.

Ha azonban a jövedelem nagyobb mértékűnek bizonyul, a kérelmező köteles a többletet az ellenérdekű félnek megfizetni a többlet kézhezvételekor az annak megfelelő összegben. Az ellenérdekű fél kérheti a zálogjognak a vagyon egy részére történő korlátozását vagy más vagyonra való átvitelét. A fenti a körülményektől függően akkor is alkalmazandó, ha a tartás összege a végrehajtási eljárás során változik.

Ha a vagyont a tartási kötelezettség megfizetése érdekében értékesítik, a többlet tartásra kötelezettnek történő visszaadását nem rendelik el, amíg az esedékes tartásnak a bíró által méltányossági alapon megfelelőnek tekintett összegben történő kifizetése nem biztosított, kivéve biztosíték vagy más megfelelő garancia megléte esetén.

13. Segíthet szervezet vagy (központi vagy helyi) kormányzati szerv a tartás beszedésében?

Ha kiskorú esetében a tartásra kötelezett nem képes a fizetés teljesítésére pénzügyi cselekvőképességének teljes hiánya miatt (például munkanélkülisége, betegsége, testi cselekvőképtelensége vagy kábítószer-függősége miatt), a tartás megfizetését a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges feltételek kötelezett által történő teljesítéséig a Fundo de Garantia dos Alimentos Devidos a Menores [Kiskorúak Tartásának Garanciaalapja] biztosítja, melyet külön bankszámlával az Instituto de Gestão Financeira da Segurança Social [Társadalombiztosítási Pénzügyi Gazdálkodási Intézet] irányít. Ez az alap fizeti meg a tartást az illetékes bíróság végzése alapján a kiskorú lakóhelye szerinti regionális társadalombiztosítási központokon keresztül.

Lap tetejeLap teteje

A tartás külföldi beszedését illetően a vonatkozó egyezmény értelmében a Direcção-Geral da Administração da Justiça (Igazságügyi Igazgatási Hivatal) nyújt segítséget, mely továbbító hatóságként és közvetítő intézményként jár el.

Az egyezmény célja a szerződő felek területén egy tartásra jogosultnak abban történő segítése, hogy a más szerződő fél joghatósága alá tartozó személytől (kötelezett) megkaphassa a tartást, amire jogosult.

Portugália Franciaországgal is kötött egy, a kiskorúak védelme terén a jogi együttműködésről szóló egyezményt, melynek tekintetében Portugáliában a központi hatóság az Instituto de Reinserção Social [Társadalmi Reintegrációs Intézet]. Ezen egyezmény célja a két ország valamelyikének állampolgárságával rendelkező kiskorúak védelme.

14. Helyettesíthetik-e ezek a tartásra kötelezettet és megfizethetik-e maguk a tartást vagy annak egy részét a kötelezett helyett, ha a kérelmező Portugáliában van, a tartásra kötelezett pedig más országban rendelkezik lakóhellyel?

A Fundo de Garantia dos Alimentos Devidos a Menores [Kiskorúak Tartásának Garanciaalapja] biztosítja a Portugáliában lakóhellyel rendelkező kiskorúaknak megítélt tartás kifizetését olyan esetben, amikor a tartásra kötelezett nem képes az esedékes összeg megfizetésére vagy ha a kifizetés nem végrehajtható, és a kiskorú nem rendelkezik a nemzeti minimálbért meghaladó nettó jövedelemmel, és e tekintetben nem részesül más jövedelemben a felette felügyeletet gyakorló személytől.

Lap tetejeLap teteje

A megjelölt egyéb szervezetek fontos szerepet játszanak a tartás beszedésének folyamatában, de a kötelezettet nem helyettesíthetik.

15. Részesülhet-e a kérelmező portugál szervezet vagy (központi vagy helyi) kormányzati szerv támogatásában?

Az előző két kérdésre adott válaszok itt is érvényesek.

16. Ha igen, milyen módon lehet felvenni a kapcsolatot ezen szervezetekkel vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervekkel?

A tartási követelések külföldön történő érvényesítéséről szóló egyezmény értelmében Portugáliában a továbbító hatóság és a közvetítő intézmény a következő:

irecção-Geral da Administração da Justiça,

Av. 5 de Outubro, n.º 125,

P - 1069-044 Lisbon,

Telefon: +351 21 790 36 00,

Fax: + 351 21 790 36 98/9,

E-mail: correio@dgsj.pt.

A portugál, illetve a francia kormány között kötött megállapodás értelmében a központi hatóság a következő:

Instituto de Reinserção Social,

Av. Almirante Reis, n.º 101,

P - 1150-013 Lisbon,

Telefon: + 351 21 317 61 00,

Fax: + 351 21 317 61 71

E-mail:  irs@irsocial.mj.pt.

17. Milyen támogatást nyújthatnak a kérelmezőnek az ilyen szervezetek vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervek?

Ha a tartásra jogosult a tartás külföldi beszedéséről szóló egyezmény szerződő felének területén található, és a tartásra kötelezett más szerződő fél joghatósága alá tartozik, az előbbi kérelmet küldhet a kötelezett tartózkodása szerinti ország továbbító hatóságának a tartás utóbbitól történő beszedése érdekében.

Lap tetejeLap teteje

Ezért ha a tartásra jogosult az egyik szerződő országban, a tartásra kötelezett pedig Portugáliában található, az Igazságügyi Igazgatási Hatóság közvetítő intézményként, a tartásra jogosult által megállapított korlátozásokon belül eljárva megtesz minden lépést, mely a tartásnak az utóbbitól való beszedéséhez szükséges. Tárgyalhat, illetve szükség esetén tartási keresetet nyújthat be és az ezzel kapcsolatos eljárásban részt vehet, illetve végrehajtathat bármely határozatot, végzést vagy más jogi aktust.

A Portugália és Franciaország között a kiskorúak védelme terén a jogi együttműködésről kötött egyezmény értelmében az Instituto de Reinserção Social (portugáliai központi hatóságként) az illetékes bíróság szerinti ügyészség útján felkérheti a hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóságokat a lehető leggyorsabban történő eljárásra, illetve annak megállapítására, hogy egy tartási kötelezettséggel kapcsolatos határozat végrehajtható.

Nemzeti joguk rendelkezéseivel összhangban a központi hatóságok továbbítják a már jogerős határozatok végrehajtása iránti kérelmeket, és felkérik a hatáskörrel rendelkező hatóságokat az e célból történő eljárásra.

18. Fordulhat a kérelmező közvetlenül portugáliai szervezethez vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervhez?

Igen. Az adott tárgyban a kérelmezőnek nem kell közvetítőt igénybe vennie.

19. Ha igen, milyen módon lehet felvenni a kapcsolatot ezen szervezetekkel vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervekkel?

Lásd a 16. kérdésre adott választ.

20. Milyen támogatást nyújthatnak a kérelmezőnek az ilyen szervezetek vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervek?

Lásd a 17. kérdésre adott választ.

További információk

További információk állnak rendelkezésre a következő weboldalakon:

  • Legfelsőbb Bíróság English - français - português;
  • Alkotmánybíróság português;
  • Igazságügyi Minisztérium English - português;
  • Lisszaboni fellebbviteli bíróság português;
  • Coimbrai fellebbviteli bíróság português;
  • Évorai fellebbviteli bíróság English -français - português;
  • Portói fellebbviteli bíróság português;
  • A legfőbb ügyész hivatala português;
  • Társadalombiztosítás English - português;
  • Instituto de Reinserção Social English - português (Társadalmi Reintegrációs Intézet);
  • Igazságügyi Igazgatási Hivatal português (mely többek között a bíróságok elérhetőségére és illetékességére vonatkozóan ad felvilágosítást, továbbá hozzáférést biztosít az igazságügyi tisztviselők honlapjához);
  • Az Igazságügyi Minisztérium Jogi Politikai és Tervezési Hivatala English - português ;
  • Állami Nyilvántartási és Közjegyzői Hivatal português;
  • Ügyészi Szövetség português;
  • Ügyvédi Kamara português;
  • Online jogszabály-adatbázis português (mely tartalmazza a Hivatalos Közlöny I. sorozatában 1970. 01. 01. óta közzétett jogszabályokat és törvényeket; ingyenes hozzáférést biztosít az I. sorozatban 2000. 01. 01. óta közzétett jogszabályokhoz).

« Tartási igények - Általános információk | Portugália - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 28-02-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság