Európai Bizottság > EIH > Tartási igények > Lengyelország

Utolsó frissítés: 18-03-2008
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Tartási igények - Lengyelország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelentenek a lengyel jogban a „tartás” és a „tartási igény” kifejezések? Ki támaszthat tartási követelést mással szemben? 1.
2. Mely életkorig élhet egy gyermek tartási igénnyel? 2.
3. A lengyel jogot mely esetekben kell alkalmazni? 3.
4. Ha a lengyel bíróság nem a lengyel jogot alkalmazza, mely jog lesz alkalmazandó (ha mind a kérelmező, mind az adós Lengyelországban lakik)? 4.
5. Hogyan kérhető tartásdíj bíróságtól, közigazgatási szervtől vagy külön szervezettől? 5.
6. Lehet-e kérelmet benyújtani rokon, közeli barát vagy kiskorú gyermek nevében? 6.
7. Honnan tudja a kérelmező, hogy melyik az illetékes bíróság? 7.
8. A kérelmezőnek közvetítőn keresztül kell-e bírósághoz fordulnia, vagy az illetékes hatóságon keresztül kell követelését előterjesztenie? 8.
9. Kell-e felperesnek illetéket fizetnie a bírósági ügyintézésért? Ha igen, mekkora annak valószínű összege? Amennyiben a felperes nem rendelkezik a szükséges anyagi eszközökkel, kérhet-e jogi segítséget az eljárás költségeinek fedezésére? 9.
10. Hogyan történik a tartásdíj összegének megállapítása a bírósági eljárásban? Hogyan érintik a megélhetési költségekben vagy a családi körülményekben bekövetkezett változások a tartásdíj mértékét? 10.
11. Miként és ki fizeti a tartásdíjat? 11.
12. Ha a tartásra kötelezett önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére? 12.
13. Létezik olyan hatóság vagy szervezet, amely segít a tartásdíjra jogosultaknak megszerezni a tartásdíjat? 13.
14. Ezek a hatóságok vagy szervezetek az adós helyébe léphetnek-e, és helyette megfizethetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét? 14.
15. A kérelmező folyamodhat-e lengyel szervezet, illetve (központi vagy helyi) közigazgatási szerv támogatásáért, ha Lengyelországban lakóhellyel rendelkezik, a tartásdíj adósa azonban másik országban él? 15.
16. Ha igen, mi a neve és címe ezeknek a szervezeteknek, illetve közigazgatási szerveknek (kérjük, adja meg a pontos neveket és címeket)? 16.
17. Milyen formában részesülhet a kérelmező segítségnyújtásban e közigazgatási szerv illetve szervezet részéről? 17.
18. A kérelmező folyamodhat-e közvetlenül e lengyelországi szervhez illetve áttevő intézményhez, ha Lengyelországban lakóhellyel rendelkezik, a tartásdíj adósa pedig egy másik országban él? 18.
19. Ha igen, mi a neve és címe ezeknek a szervezeteknek, illetve közigazgatási szerveknek (kérjük, adja meg a pontos neveket és címeket)? 19.
20. Milyen formában részesülhet a kérelmező segítségnyújtásban e közigazgatási szerv illetve szervezet részéről? 20.

 

1. Mit jelentenek a lengyel jogban a „tartás” és a „tartási igény” kifejezések? Ki támaszthat tartási követelést mással szemben?

A Családjogi és Gyámsági Törvénykönyv 128. cikke értelmében a tartási kötelezettség az egyenes ági rokon vagy testvér azon kötelezettsége, hogy a létfenntartáshoz (beleértve a ruházatot, élelmiszert, a lakhatást, az üzemanyagot és orvosságokat), valamint - szükség esetén - a gyermek felneveléséhez (beleértve a gyermek testi és szellemi fejlődéséről, valamint az oktatáshoz és a kultúrához való hozzáféréséről történő gondoskodást) szükséges pénzeszközöket rendelkezésre bocsássa.

A tartásdíj készpénzbeli vagy természetbeni juttatás, amely - gyermekek esetében - a gyermek felneveléséhez és a közös otthonban végzett munkához nyújtott személyes hozzájárulást is fedezi, a tartási kötelezettségnek megfelelően.

A tartási igény egy személy azon joga, hogy egy másik személytől az utóbbinak az előbbivel szemben fennálló tartási kötelezettsége teljesítését követelje.

Az általános elv szerint a tartási kötelezettség különféle családi kapcsolatokból fakad. A lengyel jog a családi kapcsolat fajtája szerint a tartási kötelezettség következő fajtáit különbözteti meg:

  1. tartási kötelezettség rokonok között, és a gyermektartási kötelezettség egyedi kategóriája: rokonok esetében kizárólag az anyagi nehézséggel küzdők jogosultak tartásra. A szülők azonban kötelesek gyermektartást biztosítani azon gyermekeik számára, akik még nem képesek gondoskodni magukról, kivéve, ha a gyermek vagyonából származó bevétel elegendő a gyermek eltartására és felnevelésére. A gyermekek tizennyolcadik életévük betöltését követően elveszítik tartásra való jogosultságukat, kivéve, ha folytatni kívánják tanulmányaikat, és addigi eredményeik indokolják e választásukat. A szülők nem kötelesek továbbá tartásdíjat fizetni azon tizennyolcadik életévét betöltött gyermekük után, aki - bár felkészült a munkavállalásra - továbbtanul, majd tanulmányait félbehagyja, nem halad megfelelően, nem szerzi meg osztályzatait, nem teszi le vizsgáit határidőre, azaz az oktatási programban engedélyezett időn belül nem fejezi be tanulmányait;
  2. az örökbefogadásból fakadó tartási kötelezettség: ha az örökbefogadás kizárólag az örökbefogadó és az örökbefogadott közötti kapcsolatot érinti, az örökbefogadónak az örökbefogadottal szemben fennálló tartási kötelezettsége elsőbbséget élvez az örökbefogadott felmenő ági rokonainak és testvéreinek tartási kötelezettségével szemben, míg a felmenő ági rokonok és testvérek tartási kötelezettsége az utolsó a sorban. Más vonatkozásban az 1. pontban szereplő elveket kell alkalmazni az örökbefogadottra;
  3. a hozzátartozók között fennálló kötelezettség (mostohaanya, mostohaapa, mostohagyermekek): kizárólag az anyagi nehézséggel küzdő személyek jogosultak tartásdíjra, és csak akkor, ha a tartási kötelezettség megállapítása az adott helyzetben összhangban áll az általánosan elfogadott társadalmi normákkal. A lengyel jogban és jogtudományban az „anyagi nehézség” azt jelenti, hogy a személy saját erőforrásaiból és saját erőfeszítéséből nem képes ésszerű mértékű igényeit kielégíteni;
  4. a házastársak között a házasság tartama alatt fennálló kötelezettség: a Családjogi és Gyámsági Törvénykönyv 27. cikke értelmében a családtagok „egyenlő életszínvonalhoz” való jogot követelhetnek valamennyi családtag számára;
  5. a házastársak között a házassági jogviszony megszűnését követően meglévő kötelezettség: ha kizárólag az egyik házastársat találták felelősnek a házasság megromlásáért, és a házasság felbontása a másik házastárs anyagi helyzetének jelentős romlásával jár, az utóbbi követelheti, hogy ésszerű mértékű igényeiről akkor is gondoskodjanak, ha nem küzd anyagi nehézséggel. Más esetekben az anyagi nehézséggel küzdő házastárs - ésszerű igényeinek kielégítése érdekében - a korábbi házastárs keresőképességétől és pénzügyi helyzetétől függően tartásdíjat követelhet korábbi házastársától. A házastárssal szemben fennálló tartási kötelezettség megszűnik, ha a szóban forgó házastárs újabb házasságot köt. Amennyiben azonban a kötelezettség azt az elvált házastársat terheli, akit nem tettek felelőssé a házasság megromlásáért, a kötelezettség öt évvel a házasságot felbontó végzés keltét követően szintén megszűnik, kivéve, ha a bíróság úgy határoz, hogy az öt éves időtartamot a tartásra jogosult házastárs kérelmére, továbbá rendkívüli körülmények miatt meg kell hosszabbítani;
  6. a házasságon kívül született gyermek apjának a gyermek anyjával szemben fennálló kötelezettsége: az az apa, aki nem az anya férje, körülményeinek megfelelően köteles hozzájárulni a várandóssággal és a szüléssel kapcsolatos költségekhez, köteles továbbá a szülést követő időszakban három havi tartásdíjat fizetni az anyának. Kényszerítő okok fennállása esetén az anya három hónapnál hosszabb ideig is hozzájárulást követelhet eltartási költségeihez.

2. Mely életkorig élhet egy gyermek tartási igénnyel?

A szülőknek a gyermek felé fennálló tartási kötelezettsége azon az előfeltevésen alapul, hogy a gyermek nem tudja eltartani magát. További információk vonatkozásában ld. az 1.1. pontot.

Lap tetejeLap teteje

3. A lengyel jogot mely esetekben kell alkalmazni?

Lengyelországban az alkalmazandó jog kérdését az 1965. november 12-i nemzetközi magánjogi törvény, az 1973. október 2-én Hágában aláírt, a tartási kötelezettségre alkalmazandó jogról szóló egyezmény, valamint az Ausztriával, Bulgáriával, a Cseh Köztársasággal, Észak-Koreával, Észtországgal, Fehéroroszországgal, Franciaországgal, Kubával, Litvániával, Lettországgal, Magyarországgal, Oroszországgal, Romániával, Szlovákiával, Ukrajnával és Vietnammal kötött kétoldalú megállapodások (az e megállapodásokra vonatkozó információk tekintetében ld. a lengyel Igazságügyi Minisztérium honlapját: www.ms.gov.pl polski - szabályozzák.

Az egyezmény vagy a kétoldalú megállapodások eltérő rendelkezése hiányában a rokonok vagy mostohaszülők és mostohagyermekek közötti tartási követelésekre azon ország jogát kell alkalmazni, amelynek a tartásra jogosult személy állampolgára. Amennyiben tehát a személy lengyel állampolgár, a lengyel jog alkalmazandó.

4. Ha a lengyel bíróság nem a lengyel jogot alkalmazza, mely jog lesz alkalmazandó (ha mind a kérelmező, mind az adós Lengyelországban lakik)?

A felek állandó lakóhelye vagy lakóhelye az alkalmazandó jog megválasztását nem érinti. Kizárólag a kérelmező állampolgársága számít. Ld. a 3. pontot.

Lap tetejeLap teteje

5. Hogyan kérhető tartásdíj bíróságtól, közigazgatási szervtől vagy külön szervezettől?

A tartási jogosultság a következőképpen érvényesíthető:

  1. a tartási kötelezettség önkéntes teljesítése,
  2. a kötelezettségre vonatkozó megállapodás megkötése a felek között vagy,
  3. bírósághoz benyújtott kereset a tartásdíj megítélésére, ha nem teljesíti a kötelezettséget az a személy, akit tartási kötelezettség terhel.

6. Lehet-e kérelmet benyújtani rokon, közeli barát vagy kiskorú gyermek nevében?

A tartásdíj odaítélése iránti kérelem a következők által feljogosított személy nevében nyújtható be:

  • meghatalmazott, aki az ügyvéden kívül lehet szülő, házastárs, testvér, felmenő ági rokon vagy a jogosulttal örökbefogadási kapcsolatban lévő személy;
  • helyhatósági szerv szociális segéllyel foglalkozó képviselője [a 2004. március 12-i Szociális Segély Törvény (2004. évi Dziennik Ustaw, 64. szám, 593. tétel) értelmében ezek a képviselők a következők: a helyi [gmina] szociálissegély-központ vagy a kerületi [powiat] családtámogatási központ vezetője];
  • családtámogatással foglalkozó közösségi szervezet képviselője [az ilyen szervezetek listáját az igazságügyminiszter 2000. november 10-i rendelete tartalmazza (2002. évi Dziennik Ustaw, 100. szám, 1080. tétel)];
  • ügyész, ha ez a jogi rendelkezés betartása érdekében a közérdek szempontjából szükséges.

A tartásra jogosult kiskorú nevében törvényes képviselő jár el.

Lap tetejeLap teteje

A közeli barát nem járhat el a jogosult személy nevében, kivéve, ha a barát a fent felsorolt személyek egyike.

7. Honnan tudja a kérelmező, hogy melyik az illetékes bíróság?

A Polgári Perrendtartás értelmében az illetékes bíróság a kerületi bíróság. Az illetékességet a felperes vagy az alperes lakóhelye szerint állapítják meg.

Az adott ügyben illetékes bíróság megállapításával kapcsolatban a jogi irodák és a 15. pontban említett személyek is adnak felvilágosítást, illetve információk az Európai Igazságügyi Atlasz oldaláról is beszerezhetők a Bizottság honlapján: http://ec.europa.eu/justice_home/judicialatlascivil/html/index_hu.htm.

8. A kérelmezőnek közvetítőn keresztül kell-e bírósághoz fordulnia, vagy az illetékes hatóságon keresztül kell követelését előterjesztenie?

Tartási ügyekben az ügyvédi képviselet nem kötelező. A felperes saját nevében vagy közvetítő útján egyaránt eljárhat.

A bíróság által a tartást igénylő személy részére kirendelt ügyvéd igénybevételének lehetőségéről ld. a 9. pontot.

9. Kell-e felperesnek illetéket fizetnie a bírósági ügyintézésért? Ha igen, mekkora annak valószínű összege? Amennyiben a felperes nem rendelkezik a szükséges anyagi eszközökkel, kérhet-e jogi segítséget az eljárás költségeinek fedezésére?

A lengyel jog értelmében a tartási igényt érvényesítő személy mentesül a bírósági illeték fizetése alól. Ez a mentesség teljes, azaz az érintett személy sem bírósági illetéket, sem fellebbezési illetéket vagy végrehajtási illetéket nem fizet.

Lap tetejeLap teteje

Továbbá a bírósági illeték megfizetése alól mentességet élvező személy jogsegélyért folyamodhat, amelyet a bíróság által kirendelt ügyvéd formájában nyújtanak. Ha az ügyvéd iránti kérelemnek helyt adnak, az ügyvédi díjat az azzal a személlyel szemben álló ellenérdekű fél fizeti, akihez az ügyvédet kirendelték. Ha ez a személy elveszíti a pert, az ügyvédi költségeket az Államkincstár viseli.

A tagállamok állampolgárainak ilyen tárgyú jogait az európai uniós tagállamokban lefolytatott polgári eljárásokban a jogsegélyhez való jogról szóló törvény szabályozza. Ezzel a törvénnyel kapcsolatban lásd a jogsegély témakörénél Lengyelország által megadott információkat.

10. Hogyan történik a tartásdíj összegének megállapítása a bírósági eljárásban? Hogyan érintik a megélhetési költségekben vagy a családi körülményekben bekövetkezett változások a tartásdíj mértékét?

A tartásdíj összege a fizetésre kötelezett személy keresetétől és pénzügyi helyzetétől, valamint a kérelmező ésszerű mértékű igényeitől függ. Az ésszerű mértékű igények mindent tartalmaznak, ami alapvető fontosságú a kérelmező létfenntartásához – nem csak az anyagi feltételek vonatkozásában, hanem más tekintetben is (kulturális és szellemi igények). A kiskorú gyermekek igényei felnevelésük költségeit is tartalmazzák. A tartásdíj fizetésére kötelezett személy keresetének és pénzügyi helyzetének értékelése során nem az említett személy mindenkori jövedelmét veszik figyelembe, hanem azt az összeget, amelyet keresőképességének teljes körű kihasználása mellett kereshetne.

Lap tetejeLap teteje

A körülmények változása esetén kérhető a bírósági döntés vagy a tartásdíjról szóló megállapodás módosítása. A módosítást a tartási jogviszonyban szereplő bármelyik fél kérheti. A körülményektől függően az említettek kérhetik a tartási kötelezettség eltörlését, illetve a tartásdíj összegének növelését vagy csökkentését. A tartásdíj összegének módosítására vonatkozó feltétel lehet akár a tartásra jogosult személy ésszerű mértékű igényeinek, akár a tartásdíjat fizető személy keresőképességének növekedése vagy csökkenése.

11. Miként és ki fizeti a tartásdíjat?

A végrehajtható [bírósági] határozatban adósként megnevezett személynek kell fizetnie. Az elv az, hogy a tartásdíj juttatás költségeit kizárólag a tartásra kötelezett személynek kell viselnie. Ha ez a személy önként nem fizet, a tartásra jogosult személy az illetékes végrehajtó hatósághoz fordulhat végrehajtásért. A végrehajtás hivatalból is indulhat a tartásdíj összegét megállapító határozatot kibocsátó első fokú bíróság kérelmére. A tartásra jogosult személy bemutathatja továbbá a végrehajtható határozatot az adós munkahelyén vagy az adós nyugdíját kifizető intézménynél, és kérheti, hogy az esedékes tartásdíjat vonják le az adósnak kifizetett összegekből. Ez a követelés a kifizető intézményre nézve kötelező erejű.

12. Ha a tartásra kötelezett önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

Ha a tartásra kötelezett önként nem teljesíti kötelezettségét, kényszeríthető a teljesítésre. Ld. a 11. pontot.

Lap tetejeLap teteje

Továbbá a Büntető Törvénykönyv értelmében a tartásdíj nem fizetése pénzbírsággal, szabadságvesztéssel nem járó, illetve két évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel büntethető.

13. Létezik olyan hatóság vagy szervezet, amely segít a tartásdíjra jogosultaknak megszerezni a tartásdíjat?

A 6. pontban foglaltak szerint többek között egyes közösségi szervezetek, a szociális segéllyel foglalkozó helyhatósági képviselők, valamint néhány esetben az ügyész a jogosult nevében kérelmet nyújthat be tartásdíj megítélése iránt. Ezek a szervezetek és személyek a már folyamatban lévő, tartásdíj iránti eljárásban történő részvétellel is támogathatják a felperest. Szerepük ekkor a tartásra jogosult személy bírósági fellépésének támogatása.

14. Ezek a hatóságok vagy szervezetek az adós helyébe léphetnek-e, és helyette megfizethetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét?

Nem, ezt nem tehetik.

A tartásdíj vonatkozásában adósokkal szemben foganatosított eljárásokról és a tartásdíj-előlegről szóló 2005. április 22-i törvény, amely 2005. szeptember 1-jén lépett hatályba, kimondja, hogy amennyiben nem lehetséges a bíróság által a tartásdíjra vonatkozóan kibocsátott végzés végrehajtása, a helyi [gmina] hivatal és szociálissegély-központ „tartásdíj-előlegre” való jogosultságot is megállapíthat.

Kizárólag a törvényben meghatározott személyek folyamodhatnak előlegért. A tartásdíj-előleget a tartásdíj igénylőjének lakóhelye szerinti helyhatóság vezetője, a polgármester vagy a városi tanács elnöke fizeti, és az előleg összege nem haladhatja meg a bíróság által megítélt tartásdíj összegét, illetve a törvényben meghatározott összeget. A kérelmezők a bíróság által megítélt, de meg nem fizetett tartásdíj-összeg erejéig jogosultak előlegre.

Lap tetejeLap teteje

Ha azonban a tartásdíj-előlegre jogosult személy egész napi ellátást biztosító intézményben (például szociálissegély-központban, gyermekotthonban, nevelőintézetben vagy őrizetben) van, nevelőszülőknél van elhelyezve, illetve házasságot kötött vagy gyermeke van és háztartási támogatásra jogosult, számára előleg nem ítélhető meg.

Ez a törvény kizárólag akkor alkalmazandó, ha a tartásra jogosult személy Lengyelországban rendelkezik lakóhellyel.

15. A kérelmező folyamodhat-e lengyel szervezet, illetve (központi vagy helyi) közigazgatási szerv támogatásáért, ha Lengyelországban lakóhellyel rendelkezik, a tartásdíj adósa azonban másik országban él?

Ha az adós lakóhelye más országban található, míg a tartásdíjat igénylő személy Lengyelországban rendelkezik lakóhellyel, a tartásdíjat igénylő személy lakóhelye szerint illetékes regionális bíróság [Sąd Okręgowy] az előírt papírmunka elvégzéséhez szükséges tájékoztatással és segítségnyújtással, valamint a kereset alakiságának ellenőrzésével támogatja a felperest a tartásdíj iránti kereset elkészítésében.

16. Ha igen, mi a neve és címe ezeknek a szervezeteknek, illetve közigazgatási szerveknek (kérjük, adja meg a pontos neveket és címeket)?

A bíróság neve

Címe

Területi kód

Telefon

Fax

Központi szám

Elnök

Sąd Okręgowy (Regionális Bíróság)

Białystok

ul. M.C.Skłodowskiej 1

15-950 Białystok

085

742-04-41

745-91-00

745-92-00

745-92-17

742-46-40

Sąd Okręgowy (Regionális Bíróság)

Bielsko-Biała

ul. Cieszyńska 10

43-300 Bielsko-Biała

033

499-04-99

499-03-16

499-03-18

812-39-15

Sąd Okręgowy (Regionális Bíróság)

Bydgoszcz

ul. Wały Jagiellońskie 2

85-128 Bydgoszcz

052

325-31-00

325-31-04

321-31-01

Sąd Okręgowy (Regionális Bíróság)

Częstochowa

ul. Dąbrowskiego 23/35

42-200 Częstochowa

034

324-50-15

324-16-80

324-16-80

Sąd Okręgowy (Regionális Bíróság)

Elbląg

Pl. Konstytucji 1

82-300 Elbląg

055

611-22-00

611-22-07

611-22-15

611-22-17

Sąd Okręgowy (Regionális Bíróság)

Gliwice

ul. Kosciuszki 15

44-100 Gliwice

032

338-02-00

338-01-01

338-01-02

Sąd Okręgowy (Regionális Bíróság)

Gdańsk

ul. Nowe Ogrody 30/34

80-958 Gdańsk

058

321-31-99

321-31-00

321-31-01

321-31-04

Sąd Okręgowy (Regionális Bíróság)

Gorzów Wielkopolski

ul. Mieszka I 33

66-400 Gorzów Wielkopolski

095

722-42-80

do 85

720-28-07

720-28-07

Sąd Okręgowy (Regionális Bíróság)

Jelenia Góra

ul. Wojska Polskiego 56

58-500 Jelenia Góra

075

641-51-00

752-24-34

641-51-51

752-51-13

Sąd Okręgowy (Regionális Bíróság)

Kalisz

Al. Wolnosci 13

62-800 Kalisz

062

765-77-00

765-77-64

757-37-04

765-78-50

757-49-36

Sąd Okręgowy (Regionális Bíróság)

Katowice

ul. Andrzeja 16/18

40-957 Katowice

032

251-14-21

251-40-91

251-69-83

251-67-28

251-69-83

Sąd Okręgowy (Regionális Bíróság)

Kielce

ul. Seminaryjska 12

25-372 Kielce

041

340-23-00

344-59-45

344-49-23

Sąd Okręgowy (Regionális Bíróság)

Konin

ul. Energetyka 5

62-510 Konin

063

242-30-22

242-38-16

242-65-69

Sąd Okręgowy (Regionális Bíróság)

Koszalin

ul. Waryńskiego 7

75-541 Koszalin

094

-

342-50-71

342-88-04

Sąd Okręgowy (Regionális Bíróság)

Kraków

ul. Przy Rondzie 7

31-547 Kraków

012

619-50-00

619-58-00

619-58-22

619-57-77

Sąd Okręgowy (Regionális Bíróság)

Krosno

ul. Sienkiewicza 12

38-400 Krosno

013

436-84-78

436-85-49

432-05-70

Sąd Okręgowy (Regionális Bíróság)

Legnica

ul. Złotoryjska 40

59-220 Legnica

076

722-59-00

722-59-11

722-59-12

Sąd Okręgowy (Regionális Bíróság)

Lublin

ul. Krakowskie Przedmiescie 43

20-076 Lublin

081

535-91-00

do 10

532-08-40

532-99-95

Sąd Okręgowy (Regionális Bíróság)

Łomża

ul. Dworna 16

18-400 Łomża

086

216-62-81

216-38-07

216-67-53

Sąd Okręgowy (Regionális Bíróság)

Łódź

Pl. Dąbrowskiego 5

90-921 Łódź

042

677-89-00

677-89-99

677-89-91

Sąd Okręgowy (Regionális Bíróság)

Nowy Sącz

ul. Pijarska 3

33-300 Nowy Sącz

018

443-89-00

443-89-22

443-81-14

Sąd Okręgowy (Regionális Bíróság)

Olsztyn

ul. Dąbrowszczaków 44

10-001 Olsztyn

089

523-02-30

523-01-85

527-30-48

527-76-95

Sąd Okręgowy (Regionális Bíróság)

Opole

siedziba tymczasowa

ul. Prószkowska 67

45-758 Opole

077

457-22-64

457-28-33

402-48-35

Sąd Okręgowy (Regionális Bíróság)

Ostrołęka

ul. Kosciuszki 19

07-400 Ostrołęka

029

764-29-22

764-29-40

764-37-22

764-32-88

Sąd Okręgowy (Regionális Bíróság)

Piotrków Trybunalski

ul. J. Słowackiego 5

97-300 Piotrków Trybunalski

044

-

647-21-94

649-64-14

647-89-19

Sąd Okręgowy (Regionális Bíróság)

Płock

Pl. Narutowicza 4/6

09-404 Płock 6

024

262-52-44

268-85-84

268-85-79

262-25-26

262-25-26

Sąd Okręgowy (Regionális Bíróság)

Poznań

ul. Marcinkowskiego 32

60-967 Poznań

061

856-60-00

852-33-06

852-93-85

Sąd Okręgowy (Regionális Bíróság)

Radom

ul. Marszałka

J. Pilsudskiego 10

26-600 Radom

048

368-02-00

368-03-00

368-03-01

368-03-03

Sąd Okręgowy (Regionális Bíróság)

Rzeszów

Pl. Śreniawitów 3

35-959 Rzeszów

017

875-62-00

875-62-36

862-72-65

Sąd Okręgowy (Regionális Bíróság)

Siedlce

ul. Sądowa 2

08-110 Siedlce

025

632-52-35

do 39

632-62-11

632-61-98

Sąd Okręgowy (Regionális Bíróság)

Sieradz

Al. Zwycięstwa 1

98-200 Sieradz

043

827-13-20

827-12-87

827-10-14

Sąd Okręgowy (Regionális Bíróság)

Słupsk

ul. Zamenhofa 7

76-200 Słupsk

059

842-20-41

do 44

842-83-25

842-83-01

Sąd Okręgowy (Regionális Bíróság)

Suwałki

ul. L.Waryńskiego 45

16-400 Suwałki

087

563-13-30

563-13-01

563-13-03

Sąd Okręgowy (Regionális Bíróság)

Szczecin

ul. Kaszubska 42

70-952 Szczecin

091

448-00-02

448-96-36

448-99-15

Sąd Okręgowy (Regionális Bíróság)

Świdnica

Pl. Grunwaldzki 14

58-100 Świdnica

074

851-83-00

851-82-46

851-82-70

Sąd Okręgowy (Regionális Bíróság)

Tarnobrzeg

ul. Sienkiewicza 27

39-400 Tarnobrzeg

015

823-48-80 do 81

823-49-20

823-05-51

Sąd Okręgowy (Regionális Bíróság)

Tarnów

ul. J. Dąbrowskiego 27

33-100 Tarnów

014

632-74-00

632-75-00

621-16-38

621-34-74

Sąd Okręgowy (Regionális Bíróság)

Toruń

ul. Piekary 51

87-100 Toruń

056

610-56-00

610-56-04

655-57-06

Sąd Okręgowy (Regionális Bíróság)

Warsaw

Al. Solidarnosci 127

00-951 Warszawa

022

620-03-71

620-13-57

620-13-57

Sąd Okręgowy (Regionális Bíróság)

Włocławek

ul. Wojska Polskiego 22

87-800 Włocławek

054

411-62-00

411-62-05

411-62-05

Sąd Okręgowy (Regionális Bíróság)

Wrocław

ul. Sądowa 1

50-950 Wrocław

071

370-42-00

370-42-01

343-64-75

344-49-59

Sąd Okręgowy (Regionális Bíróság)

Zamosć

ul. Akademicka 1

22-400 Zamosć

084

-

638-48-13

639-33-59

Sąd Okręgowy (Regionális Bíróság)

Zielona Góra

Pl. Słowiański 1

65-958 Zielona Góra

068

-

322-01-40

322-01-41

17. Milyen formában részesülhet a kérelmező segítségnyújtásban e közigazgatási szerv illetve szervezet részéről?

Amennyiben az 1956. évi New York-i Egyezmény vagy valamely kétoldalú egyezmény értelmében az áttevő intézmény lengyel bíróság, ez a bíróság ellátja a kérelmezőt a szükséges tájékoztatással, segíti az előírt papírmunka elkészítésében, ellenőrzi a kereset alakiságát, és külföldre továbbítja a keresetlevelet.

18. A kérelmező folyamodhat-e közvetlenül e lengyelországi szervhez illetve áttevő intézményhez, ha Lengyelországban lakóhellyel rendelkezik, a tartásdíj adósa pedig egy másik országban él?

A tartásdíjat odaítélő bírósági határozattal kapcsolatos ügyekben – amennyiben az ügy a New York-i Egyezmény hatálya alá tartozik – az a kérelmező, aki másik országban rendelkezik lakóhellyel, igénybe veheti az említett egyezményben foglalt eljárást, és a lakóhelye szerinti ország illetékes áttevő intézményhez folyamodhat.

Ha a kérelmező olyan országban rendelkezik lakóhellyel, amellyel Lengyelország kétoldalú megállapodást kötött, a megállapodás rendelkezéseinek megfelelően kaphat segítséget. Ezek a megállapodások rendszerint azt írják elő, hogy közvetlenül lengyel bírósághoz vagy a határozatot kibocsátó ország egyik bíróságán keresztül kell a lengyel bírósághoz folyamodni. Más esetekben a keresetet egy központi közigazgatási szerven keresztül – a leggyakrabban az Igazságügyi Minisztériumon keresztül – teszik át.

19. Ha igen, mi a neve és címe ezeknek a szervezeteknek, illetve közigazgatási szerveknek (kérjük, adja meg a pontos neveket és címeket)?

Amennyiben az ügy a New York-i Egyezmény hatálya alá tartozik, a külföldi országok illetékes áttevő intézményeit feltüntették az említett országoknak az egyezményhez csatolt nyilatkozataiban, amely megtalálható az Interneten.

20. Milyen formában részesülhet a kérelmező segítségnyújtásban e közigazgatási szerv illetve szervezet részéről?

Amennyiben az ügy a New York-i Egyezmény hatálya alá tartozik, a külföldi országoknak az egyezményhez csatolt nyilatkozataiban feltüntetett áttevő intézmények ellátják a kérelmezőt a lényeges információval, segítik az előírt papírmunka elkészítésében, ellenőrzik a kereset alakiságát, és az érintett országba továbbítják a keresetlevelet.

« Tartási igények - Általános információk | Lengyelország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 18-03-2008

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság