Európai Bizottság > EIH > Tartási igények > Litvánia

Utolsó frissítés: 20-11-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Tartási igények - Litvánia

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelent a tartási kötelezettség? 1.
2. Milyen körülmények fennállása esetén köteles a személy tartásdíjat fizetni más személynek? 2.
3. Milyen életkorig jogosult a gyermek tartásdíjra? 3.
4. Hol kaphatok segítséget magam vagy gyermekeim számára? Van-e kijelölt szerv, amellyel fel kell vennem a kapcsolatot, vagy a hatóságok, illetve a bíróság lehet segítségemre? 4.
5. Ha valakit bíróság elé szeretnék idéztetni és tartásdíj fizetésére szeretném köteleztetni, honnan tudhatom meg, melyik bíróság joghatósága alá tartozik az ügyem? 5.
6. Indíthatok-e keresetet valaki más, azaz egy támogatásra szoruló rokon vagy gyermek nevében? Mielőtt az ügy bíróság elé kerül, előbb közvetítőhöz kell-e fordulnom? Ha nem, mi az eljárás ilyen esetben? 6.
7. Ha nem rendelkezem elegendő pénzeszközzel, kaphatok költségmentességet a keresetindítás költségeinek fedezésére? 7.
8. Milyen támogatás ítélhető oda bírósági határozattal? Ha juttatást biztosítanak, mennyi lesz az? Hogyan módosul a támogatás, figyelemmel a megélhetési költségek vagy a körülmények változásaira? 8.
9. Hogyan és kinek fizetendő a tartásdíj? 9.
10. Ha a tartásdíj fizetésére kötelezett személy önként nem fizet, milyen intézkedéssel lehet őt fizetésre kényszeríteni? 10.
11. Kaphatok segítséget valamilyen szervezettől vagy hatóságtól a tartásdíj beszedéséhez? 11.
12. Kifizethetik-e a tartásdíj egészét vagy egy részét az adós helyett? 12.
13. Kérhetek segítséget valamilyen szervezettől vagy hatóságtól saját országomban vagy külföldön? 13.
14. Mi az Önök címe? Hogyan léphetek kapcsolatba Önökkel? Hol szerezhetem be a kitöltendő nyomtatványokat? Milyen okmányokat kell csatolnom kérelmemhez? Le kell őket fordíttatnom? Az okmányokat hitelesíttetni kell? 14.
15. Milyen segélyt adhatnak a külföldi intézmények? 15.
16. Szükség van-e bírósági végzésre ahhoz, hogy litván vagy külföldi intézménytől, illetve hatóságtól segélyben részesüljek? Ha igen, melyik országban kell meghozni a határozatot? Ha külföldön tartózkodom, milyen jogsegélyben részesülhetek? Ha nem tudom megfizetni a díjakat, részesülhetek-e jogsegélyben? 16.

 

1. Mit jelent a tartási kötelezettség?

A tartási kötelezettség fogalmát a litván jog nem ismeri. A tartásra vonatkozó szabályokból azonban arra következtethetünk, hogy a kötelezettség az alábbiakra terjed ki: a szülő kötelessége nagykorúságukat még el nem ért gyermekei felé a gyermekek anyagi eszközökkel történő eltartására; az elvált személy tartási kötelezettsége korábbi, támogatásra szoruló házastársa felé (feltéve, hogy nem az utóbbi volt felelős a házasság megromlásáért); a különváltan élő személy tartási kötelezettsége támogatásra szoruló házastársa felé (feltéve, hogy az utóbbi nem volt felelős a házasság megromlásáért); a felnőtt gyermek tartási kötelezettsége munkaképtelen és támogatásra szoruló szülei felé; a felnőtt testvér kötelezettsége nagykorúságukat még el nem ért testvérei eltartására, amennyiben képes arra; az unoka kötelezettsége munkaképtelen és támogatásra szoruló nagyszüleinek eltartására, amennyiben képes erre; valamint a nagyszülők kötelezettsége nagykorúságukat el nem ért, támogatásra szoruló unokáik eltartására, amennyiben képesek erre.

2. Milyen körülmények fennállása esetén köteles a személy tartásdíjat fizetni más személynek?

  • A szülő nagykorúságuk eléréséig köteles eltartani gyermekeit. Ha a gyermek szülője vagy szülei a gyermek nagykorúságának elérése előtt nem tesznek eleget e kötelezettségüknek, a bíróság a gyermek szülei, gyámja (vagyonkezelője) vagy a gyermek jogainak védelméért felelős állami szerv által benyújtott követelés alapján tartásdíjat ítél meg. A házasságukat közös megegyezéssel felbontó vagy különváló szülőknek megállapodást kell kötniük egymással, amelyben a gyermekek nagykorúságának eléréséig kötelezettséget vállalnak anyagi eszközökkel történő eltartásukra. E megállapodást bíróságnak kell jóváhagynia. Ha az egyik szülő nem tartja be a már jóváhagyott megállapodást, a másik szülő végrehajtást elrendelő végzést kérhet a bíróságtól. Ha a szülők nagykorúságukat még el nem ért gyermekeik tartásdíjáról szóló megállapodás hiányában bontják fel házasságukat vagy válnak külön, a tartásdíjat a bíróság ítéli meg. Sem a gyermek szüleitől való elköltözése, sem a szülői felelősség korlátozása nem mentesíti a szülőket gyermekük felé fennálló tartási kötelezettségük alól.
  • Ha a házasság felbontása esetén a tartásdíj kérdését a házastársak kölcsönös megállapodásban nem rendezik, a bíróság ítéli meg a tartásdíjat az azt kérő fél részére, feltéve, hogy nem ez a fél volt felelős a házasság megromlásáért. A házastárs nem jogosult tartásdíjra, ha saját vagyona vagy jövedelme elegendő saját eltartására. A házastárs feltételezhetően akkor kér tartásdíjat, ha nagykorúságát még el nem ért, hozzá és a korábbi házastárshoz tartozó gyermeket nevel, és idős kora vagy betegség miatt nem végezhet munkát.
  • Tartásdíj fizetésére kötelezett személy (a korábbi házastárs vagy szülő) halála esetén a tartásdíj-fizetési kötelezettség az adott személy örököseire száll át - az örökölt vagyon erejéig.
  • Amikor a bíróság határozatot hoz egy házaspár különválásáról, a különválásért felelős fél által fizetendő tartásdíjat ítél meg az azt kérő félnek.
  • A felnőtt gyermekek kötelesek eltartani munkaképtelen és támogatásra szoruló szüleiket. A tartásdíj kölcsönös megállapodás vagy bírósági határozat alapján fizetendő.
  • A felnőtt testvérek - amennyiben képesek erre - kötelesek eltartani nagykorúságukat el nem ért testvéreiket, ha azok árvaságra jutnak vagy egyébként nem tudnak tartásdíjhoz jutni szüleiktől. A tartásdíjat önkéntesen vagy bírósági határozat alapján adják.
  • A felnőtt gyermekek - amennyiben képesek erre - kötelesek eltartani munkaképtelen, támogatásra szoruló nagyszüleiket. A tartásdíjat önkéntesen vagy bírósági határozat alapján adják.
  • A nagyszülők - amennyiben képesek erre - kötelesek eltartani nagykorúságukat el nem ért unokáikat, ha azok árvaságra jutnak vagy egyébként nem tudnak tartásdíjhoz jutni szüleiktől. A tartásdíjat önkéntesen vagy bírósági határozat alapján adják.

3. Milyen életkorig jogosult a gyermek tartásdíjra?

A szülők a gyermekek nagykorúságának eléréséig, azaz 18. életévük betöltéséig kötelesek anyagilag gondoskodni gyermekeikről, kivéve, ha a gyermek fogyatékosság miatt munkaképtelen, aminek eredményeképpen nem tekintendő nagykorúnak. Továbbá a szülő anyagi eszközökkel történő támogatási kötelezettsége gyermeke felé nem ér véget, amikor a gyermek eléri a nagykorúsághoz szükséges életkort, ha a gyermek ekkor középiskola, felsőoktatási intézmény vagy szakiskola nappali tagozatos tanulója, még nem töltötte be 24. életévét és támogatásra szorul. A középiskola, felsőoktatási intézmény vagy szakiskola nappali tagozatán tanuló felnőtt gyermek részére a következő két időpont közül a korábbi bekövetkezéséig ítélnek meg tartásdíjat: tanulmányai befejezése vagy 24. életéve betöltése.

Lap tetejeLap teteje

4. Hol kaphatok segítséget magam vagy gyermekeim számára? Van-e kijelölt szerv, amellyel fel kell vennem a kapcsolatot, vagy a hatóságok, illetve a bíróság lehet segítségemre? 

A tartásdíj iránti követelést a bíróságon kell benyújtani.

5. Ha valakit bíróság elé szeretnék idéztetni és tartásdíj fizetésére szeretném köteleztetni, honnan tudhatom meg, melyik bíróság joghatósága alá tartozik az ügyem? 

A polgári ügyeket első fokon – a litván Polgári törvénykönyvben említett egy-két kivétellel – a kerületi bíróságok tárgyalják. Főszabályként a bíróság meghatározása szempontjából az alperes lakóhelye az irányadó. Tartásdíjjal kapcsolatos ügyekkel azonban a felperes lakóhelye szerinti bíróság is foglalkozhat. Tehát a követelés az alperes és a felperes lakóhelye szerinti bíróságon egyaránt benyújtható. A kerületi bíróságok területi joghatóságát a Litván Legfelsőbb Bíróság, a Litván Fellebbviteli Bíróság és a regionális bíróságok létrehozásáról, a regionális és kerületi bíróságok területi joghatóságának meghatározásáról és a Litván Államügyészi Hivatal reformjáról szóló 1994. június 15-i törvény szabályozza.

6. Indíthatok-e keresetet valaki más, azaz egy támogatásra szoruló rokon vagy gyermek nevében? Mielőtt az ügy bíróság elé kerül, előbb közvetítőhöz kell-e fordulnom? Ha nem, mi az eljárás ilyen esetben?

A gyermektartásdíj megítélése iránti követelést a gyermek egyik szülője, a gyám (vagyonkezelő) vagy a gyermek jogainak védelméért felelős állami szerv nyújthatja be a bíróságra.

Lap tetejeLap teteje

Más esetekben a követelést a tartásdíjért folyamodó személy maga nyújtja be.

7. Ha nem rendelkezem elegendő pénzeszközzel, kaphatok költségmentességet a keresetindítás költségeinek fedezésére?

A litván Polgári törvénykönyv értelmében a keresetindítási költség hivatalos díjakból és a bírósági eljárás költségeiből áll. A Polgári törvénykönyv 83. cikkének (1) bekezdése szerint a tartásdíjjal kapcsolatos ügyekben a felperes mentesül a hivatalos díj megfizetése alól. Az állami költségmentességről szóló litván jogszabály értelmében a litván polgárok, más uniós tagállamok polgárai és Litvániában és más uniós tagállamban jogszerűen lakóhellyel rendelkező más természetes személyek másodlagos költségmentességre jogosultak, amely a Polgári perrendtartás szerint tárgyalt keresetek indításának költségeire is kiterjed - feltéve, hogy az említettek vagyona és éves jövedelme nem haladja meg a litván kormány által a költségmentesség biztosítására megállapított határösszegeket. Más uniós tagállamok polgárai és más uniós tagállamban jogszerűen lakóhellyel rendelkező természetes személyek azonban kizárólag határokon átnyúló jogvitákban jogosultak költségmentességre. Másodlagos költségmentességet - tekintet nélkül a litván kormány által a költségmentesség odaítélésére meghatározott vagyoni és jövedelmi szintre - a következő személyek igényelhetnek: akik az alacsony jövedelmű családoknak (egyedül élőknek) nyújtott pénzbeli szociális segélyről szóló litván jogszabály lietuviu kalba értelmében szociális juttatásra jogosultak, valamint akik bizonyítani tudják, hogy objektív okból nem rendelkezhetnek vagyonukkal és pénzeszközeikkel, továbbá az a vagyon és éves jövedelem, amellyel szabadon rendelkezhetnek, nem haladja meg a litván kormány által a költségmentesség odaítélésére meghatározott vagyoni és jövedelmi szintet (További információk a következő honlapon találhatók: www.teisinepagalba.lt English - lietuviu kalba).

Lap tetejeLap teteje

8. Milyen támogatás ítélhető oda bírósági határozattal? Ha juttatást biztosítanak, mennyi lesz az? Hogyan módosul a támogatás, figyelemmel a megélhetési költségek vagy a körülmények változásaira?

A korábbi házastárs részére megítélt tartásdíj lehet egyszeri vagy rendszeres havi kifizetés, illetve vagyonátruházás. Amikor a házaspár felbontja házasságát vagy különválik, és a bíróság arról határoz, hogy megítéljen-e tartásdíjat az azt kérő félnek, és ha igen, mennyit, figyelembe kell vennie a házasság időtartamát, a tartásdíj iránti igényt, mindkét fél pénzügyi helyzetét, egészségi állapotát, életkorát és munkavégzésre való alkalmasságát, a munkanélküli házasfél munkához jutásra való esélyét és más fontos tényezőket. Ha a tartásdíjat rendszeres kifizetés formájában ítélték meg, és valamelyik korábbi házasfél körülményeiben alapvető változás áll be, ezt követően a korábbi házasfelek bármelyike kérheti a tartásdíj összegének emelését vagy mérséklését, illetőleg teljes egészében történő eltörlését.

A nagykorúságát el nem ért gyermek részére tartásdíj rendszeres havi kifizetés formájában, egy összegben, illetve vagyonátruházás formájában ítélhető meg. A tartásdíj összegének arányban kell állnia a gyermek szükségleteivel és a szülők pénzügyi helyzetével, továbbá elegendőnek kell lennie a gyermek fejlődéséhez szükséges feltételek biztosítására. Ha a tartásdíjat megítélő bírósági határozatot követően alapvető változás áll be a felek pénzügyi helyzetében, a bíróság – a gyermek, az apa, az anya, a gyermek jogainak védelméért felelős állami szerv vagy az államügyész kérésére – emelheti vagy mérsékelheti a tartásdíj összegét, illetve megváltoztathatja annak formáját. A tartásdíj összegének megváltoztatása például a következő jogalapon kérhető: az apa vagy az anya pénzügyi helyzetének javulása vagy romlása, illetve a gyermek szükségleteinek változása. A tartásdíj összege emelhető a gyermekgondozás költségeinek növekedése miatt is (ha a gyermek beteg, sérült vagy gondozásra, illetve állandó felügyeletre szorul). Szükség esetén a bíróság elrendelheti a gyermek számára szükséges kezelés költségének megfizetését.

Lap tetejeLap teteje

9. Hogyan és kinek fizetendő a tartásdíj?

A bíróság dönt a tartásdíj kifizetésének módjáról: egy összegben, rendszeres havi kifizetésként vagy vagyonátruházás formájában. A tartásdíj a korábbi házastársnak fizetendő, akinek szüksége van rá (különválás esetében a jelenlegi házastársnak).

A nagykorúságot el nem ért gyermek tartásdíjával kapcsolatban a bíróságnak meg kell ítélnie a tartásdíjat a gyermek számára, de a vagyon kezelésével meg kell bíznia a gyermek apját, anyját vagy gyámját (vagyonkezelőjét), aki a gyermek érdekeinek védelméért felelős. A gyermek apja és anyja haszonélvezőként rendelkezik a gyermek tartásdíjával. Ha a gyermeknek gyámja (vagyonkezelője) van, a tartásdíjat a gyermeknek ítélik meg. A gyámot (vagyonkezelőt) nevezik ki a pénzeszközök vagy vagyon kezelőjévé.

10. Ha a tartásdíj fizetésére kötelezett személy önként nem fizet, milyen intézkedéssel lehet őt fizetésre kényszeríteni?

Ha a tartásdíj fizetéséért felelős személy nem tartja be a tartásdíjat megítélő bírósági határozatot, a bírósági határozatból hasznot húzó személy (azaz a kérelmező) írásban végrehajtást elrendelő végzést kérhet a bíróságtól. Ha az egyik szülő nem tartja be a gyermektartásdíjra vonatkozóan már jóváhagyott megállapodást, a másik szülő végrehajtást elrendelő végzést kérhet a bíróságtól. A kérelmező végrehajtót bíz meg a végrehajtást elrendelő vagy bírósági végzés végrehajtásával. Ld. a 11. kérdésre adott választ!

Lap tetejeLap teteje

Szükség esetén a bíróság a gyermektartásdíjat megítélő határozattal kapcsolatban elrendelheti, hogy a gyermek szülei (vagy egyikük) jelzáloggal terhelje meg tulajdonát. Ha a tartásdíj beszedését elrendelő bírósági határozatnak nem tesznek eleget, a tartásdíjat a jelzáloggal terhelt tulajdonból szedik be a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően. A korábbi házastársnak, illetve házastársnak (különválás esetén) megítélt tartásdíj esetében is ugyanezt az eljárást alkalmazzák a házasság felbontása esetén.

11. Kaphatok segítséget valamilyen szervezettől vagy hatóságtól a tartásdíj beszedéséhez?

A végrehajtó nyújt segítséget a bírósági határozatok végrehajtásában, szükség esetén intézkedést is hoz a határozat végrehajtása érdekében. A végrehajtó az állam által a végrehajtási jogcímek kötelező végrehajtásának foganatosítására, tények bizonyítására, okmányok kézbesítésére, valamint jogszabályban meghatározott más feladatok elvégzésére kinevezett és felhatalmazott személy.

A végrehajtó a végrehajtást elrendelő vagy bírósági végzés kézhezvételét követően megkezdi a végrehajtást, amelynek során a jogszabályban rögzített eljárások szerint jár el. Felszólíthatja az adóst és a pénzzel tartozó személyt, felkérheti őket, hogy tegyenek javaslatot, hogyan tesznek eleget a bírósági határozatnak, és emlékeztetőket küldhet az adósnak. Ha az adós az emlékeztetőben szabott határidőre nem tesz eleget a bírósági határozatnak, a végrehajtó legfeljebb tíz nappal a teljesítésre megszabott határidő végét követően megkezdi a végrehajtást. A tartásdíjat az adós fizetéséből és más jövedelméből szedik be. Ha a személy nem teljesíti a számára elrendelt rendszeres tartásdíj-kifizetéseket, de nem dolgozik, és más jövedelemforrással nem rendelkezik, a tartásdíjat vagyonából hajtják be.

Lap tetejeLap teteje

12. Kifizethetik-e a tartásdíj egészét vagy egy részét az adós helyett?

Nem. Az állam azonban eltartja azokat a nagykorúságukat el nem ért gyermekeket, akik több mint egy hónapig nem kaptak tartásdíjat apjuktól, anyjuktól vagy az eltartásukra képes más közeli hozzátartozójuktól. A gyermek eltartásához való állami hozzájárulást szociális segély formájában nyújtják.

HA A TARTÁSDÍJ-FIZETÉSRE KÖTELEZETT SZEMÉLY KÜLFÖLDÖN ÉL:

13. Kérhetek segítséget valamilyen szervezettől vagy hatóságtól saját országomban vagy külföldön?

Tartásdíj megítéléséről szóló litván bírósági határozat külföldön történő végrehajtásához a határozatot a szóban forgó ország illetékes bíróságának el kell ismernie és végrehajthatónak kell nyilvánítania. A bírósági határozatok uniós tagállamokban történő elismerésére és végrehajtására vonatkozó eljárást a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet szabályozza. A litván bírósági határozat külföldön elismertetni kívánó személynek a kérelmet magához az illetékes külföldi bírósághoz vagy intézményhez kell benyújtania a szükséges okmányokkal együtt.

Az állami jogsegélyről szóló litván jogszabály értelmében elsődleges jogsegélyben (pl. jogi tanácsadás és konzultáció) az érdekelt felek részesíthetők. Elsődleges jogsegélyre valamennyi litván polgár, más uniós tagállamok polgárai, Litvániában vagy más uniós tagállamban jogszerűen lakóhellyel rendelkező más természetes személyek, valamint olyan nemzetközi szerződésekben említett más személyek jogosultak, amelyekhez Litvánia csatlakozott.

Lap tetejeLap teteje

A jogsegély iránti kérelem közvetlenül azon uniós tagállam illetékes intézményéhez nyújtható be, amelyben a kérelmező a bírósági határozatot el kívánja ismertetni. A kérelem a litván Igazságügyi Minisztériumon mint megkereső intézményen keresztül is benyújtható. A kérelmet le kell fordíttatni az uniós tagállam lietuviu kalba hivatalos nyelvére vagy az adott ország egyik olyan hivatalos nyelvére, amely a közösségi intézményeknek is hivatalos nyelve, illetve a másik tagállam számára elfogadható más olyan nyelvre, amelynek elfogadásáról a Bizottságot tájékoztatni kell. (További információkat ld. az állami jogsegélyről szóló litván törvény 29. cikkében, pl. a következő honlapon: www.teisinepagalba.lt English - lietuviu kalba).

14. Mi az Önök címe? Hogyan léphetek kapcsolatba Önökkel? Hol szerezhetem be a kitöltendő nyomtatványokat? Milyen okmányokat kell csatolnom kérelmemhez? Le kell őket fordíttatnom? Az okmányokat hitelesíttetni kell?

A kérelmet az adós külföldi lakóhelyére vonatkozóan joghatósággal rendelkező illetékes bíróságon vagy intézménynél kell benyújtani. Az illetékes bíróságok és intézmények felsorolását a 13. kérdésre adott válaszban említett rendelet II. melléklete, valamint a Polgári Ügyek Európai Igazságügyi Atlasza (http://europa.eu.int/comm/justice_home/judicialatlascivil/) tartalmazza. A kérelemhez csatolni kell az elismertetni kívánt litván bírósági határozat másolatát, valamint egy formanyomtatványt a határozatot hozó elsőfokú bíróságtól. (A nyomtatvány litván nyelven a litván Igazságügyi Minisztérium honalapjáról tölthető le. Kattintson a „Bendradarbiavimas” szóra a www.tm.lt English - lietuviu kalba honlapon, majd a „dokumentų formos”-ra az oldalmenüben!) Ha a bíróság vagy illetékes hatóság kéri, az okmányok fordítását is be kell nyújtani. A fordítást erre jogosultsággal rendelkező személlyel hitelesíttetni kell az egyik tagállamban. A kitöltött nyomtatványokat és a bíróság által kiadott okmányokat a bíróság hivatalos pecsétjével hitelesíteni kell.

Ha Ön elsődleges állami jogsegélyért kíván folyamodni Litvániában, az Ön bejelentett lakóhelye szerinti önkormányzat végrehajtó intézményéhez, illetve - bejelentett lakóhely hiányában - azon önkormányzat végrehajtó intézményéhez kell fordulnia, ahol él.

15. Milyen segélyt adhatnak a külföldi intézmények?

A más uniós tagállamokban működő illetékes intézmények adnak tájékoztatást a kérelmezési eljárásról, a kérelem formájáról, valamint a litván bírósági határozatoknak az adott tagállamban történő elismertetésére és végrehajtatására vonatkozóan.

16. Szükség van-e bírósági végzésre ahhoz, hogy litván vagy külföldi intézménytől, illetve hatóságtól segélyben részesüljek? Ha igen, melyik országban kell meghozni a határozatot? Ha külföldön tartózkodom, milyen jogsegélyben részesülhetek? Ha nem tudom megfizetni a díjakat, részesülhetek-e jogsegélyben?

Litvániában nincs szükség bírósági végzésre ahhoz, hogy magánszemélynek jogsegélyt ítéljenek meg. Elsődleges jogsegély a település végrehajtó intézményéhez benyújtott kérelem alapján azonnal megítélhető a személy részére. Ha az elsődleges jogsegély azonnal nem biztosítható, jelezni kell a kérelmező felé, hogy a következő öt napon belül mikor részesülhet jogsegélyben. A jogsegély ingyenes.  

« Tartási igények - Általános információk | Litvánia - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 20-11-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság