Európai Bizottság > EIH > Tartási igények > Lettország

Utolsó frissítés: 20-11-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Tartási igények - Lettország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelent a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma a lett jogban? 1.
2. Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? 2.
3. Milyen esetben alkalmazandó a lett jog? 3.
4. Ha ez a jog nem alkalmazható, milyen jogot alkalmaznak a lett bíróságok? Ha a tartásdíjért folyamodó személy és a kötelezett egyaránt Lettországban van? 4.
5. A tartásra jogosult egyedi szervezethez, (központi vagy helyi) kormányzati szervhez vagy bírósághoz kell, hogy a tartás érdekében forduljon? 5.
5.A. Hogy lehet ilyen szervezethez vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervhez fordulni, és milyen eljárások alkalmazandók? 5.A.
6. Lehet-e rokon, közeli hozzátartozó vagy kiskorú gyermek részéről keresetet benyújtani? 6.
7. Ha a kérelmező bírósághoz kíván fordulni, hogyan állapíthatja meg, hogy melyik bíróság illetékes? 7.
8. A kérelmezőnek szüksége van-e közvetítőre az ügyben, ha bírósághoz fordul (pl. ügyvéd, egyedi szervezet vagy (központi vagy helyi) kormányzati szerv stb.)? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók? 8.
9. Kell-e a felperesnek díjat fizetnie, ha bírósághoz fordul? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha a felperes anyagi forrásai nem elegendők, kaphat-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére? 9.
10. Milyen fajta tartást ítélhet meg a bíróság? Ha megítélik a tartást, annak mértékét hogyan állapítják meg? Felülvizsgálható-e a bíróság döntése a megélhetési költségekben vagy a családi körülményekben bekövetkezett változás figyelembe vételére? 10.
11. Hogyan és kinek fizetik meg a tartást? 11.
12. Ha a tartásra kötelezett önként nem fizet, milyen intézkedéssel kényszeríthető fizetésre? 12.
13. Van-e olyan szervezet vagy (központi vagy helyi) kormányzati szerv, amely segíthet a tartás beszedésében? 13.
14. Helyettesíthetik-e a tartásra kötelezettet és megfizethetik-e helyette a tartás egészét vagy annak részét? 14.
15. Kaphat-e segítséget a felperes Lettországban szervezettől vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervtől? 15.
16. Ha igen, hogyan lehet felvenni a kapcsolatot ezzel a szervezettel vagy minisztériummal (központi vagy helyi kormányzati szervvel)? 16.
17. Milyen segítséget kaphat a felperes ilyen szervezettől vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervtől? 17.
18. Fordulhat-e Lettországban keresetével a felperes közvetlenül ilyen szervezethez vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervhez? 18.
19. Ha igen, hogyan lehet felvenni a kapcsolatot ezzel a szervezettel (központi vagy helyi) kormányzati szervvel? 19.
20. Milyen segítséget kaphat a kérelmező ettől a szervezettől vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervtől? 20.

 

1. Mit jelent a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma a lett jogban?

A lett nemzeti jogszabályok nem rendelkeznek a tartásdíj és a tartási kötelezettség fogalmának átfogó definíciójáról, a tartási ügyek egyes kérdéseiről azonban közös megegyezés áll fenn a lett jogban. Például a gyermektartás a gyermek támogatását jelenti, azaz olyan költségek viselését, amelyeket minden egyes szülő - tekintet nélkül pénzügyi helyzetére - köteles a gyermek részére biztosítani, és amelynek legkisebb összegét a kormány írja elő. A gyermektartás definícióját a Tartásdíj Garanciaalapról szóló törvény tartalmazza. Az esetjog fejlődésével azonban közös megegyezés jött létre a tartási ügyekkel kapcsolatos egyes kérdésekben a jogcímre (tartásdíj, tartási kötelezettség, a létfenntartás anyagi eszközei) való hivatkozás nélkül. Közös megegyezés áll fenn például a házastársakkal kapcsolatos tartási kérdésekben, nevezetesen: a tartás a házastárs pénzügyi helyzetének romlása miatt az egyik házastárs által a másik részére biztosított hosszú távú pénzügyi támogatást jelenti.

Ki köteles fenntartási támogatást fizetni másnak?

- szülők gyermekeiknek?

A gyermek szülei mindaddig kötelesek gondoskodni a gyermek eltartásáról, amíg a gyermek képessé válik önmaga eltartására. Tehát a gyermekre vonatkozó tartási kötelezettség nem korlátozódik a gyermek nagykorúságáig tartó időszakra. Ha azonban a gyermek már nagykorú, a bíróság vizsgálhatja, hogy a tartási igényt ki kell-e elégíteni, különösen, ha a nagykorúvá vált gyermek nem tanul tovább, szakképzésben sem vesz részt, vagy munkáján keresztül jövedelemre tud szert tenni, de a munkavégzéstől távol marad. Figyelembe kell venni, hogy a szülők gyermekeik eltartására vonatkozó kötelezettségének arányban kell állnia mindkét szülő pénzügyi helyzetével. Mindegyik szülő a szülők pénzügyi helyzetétől függetlenül köteles azonban a kormány által előírt tartásdíj összegének alsó határát biztosítani. A gyermek támogatásának kötelezettsége attól függetlenül fennáll, hogy a gyermek az egyik szülővel lakik-e együtt, vagy külön él.

Lap tetejeLap teteje

A gyermektartás a gyermek élelemmel, ruhával történő ellátása, lakhatás és egészségügyi ellátás számára történő biztosítása; a gyermek gondozásáról, oktatásáról és neveléséről történő gondoskodás (testi és lelki fejlődésének biztosítása, figyelemmel a gyermek saját személyiségére, képességeire és érdeklődési körére, valamint a gyermek keresőtevékenységre történő felkészítése).

- gyermekek szüleiknek?

A gyermekeknek a szülők eltartására irányuló kötelezettsége minden gyermekre egyenlő mértékben vonatkozik. Ha a gyermekek pénzügyi helyzete nem azonos, a szülők eltartására irányuló kötelezettségüket az egyes gyermekek pénzügyi helyzetével arányosan a bíróság állapíthatja meg.

- elvált házastárs a korábbi házastársának?
  1. ha a házasságot érvénytelenítették, és az egyik volt házastárs a házasság végén tudatában volt a végleges érvénytelenítésnek, a másik házastárs jogosult a pénzügyi helyzetével arányosan anyagi eszközöket követelni volt házastársától, ha korábbi életszínvonalának fenntartásához vagy létfenntartásához ez szükséges.
  2. a volt házastárs a házasság felbontásakor vagy azt követően követelheti a korábbi életszínvonal fenntartásához vagy a létfenntartáshoz szükséges anyagi eszközöket a másik házastárstól ez utóbbi pénzügyi helyzetével arányosan, ha a másik házastárs cselekményével hozzájárult a házasság megromlásához.
- egyéb
- nagyszülők a gyermekeknek?

Ha a gyermeknek nincsenek szülei, vagy a szülők nem képesek a gyermek eltartásáról gondoskodni, ez a kötelezettség - egyenlő mértékben - a nagyszülőkre hárul. Ha a nagyszülők pénzügyi helyzete nem azonos, kötelezettségüket az egyes nagyszülők pénzügyi helyzetével arányosan a bíróság állapíthatja meg.

Lap tetejeLap teteje

- gyermekek nagyszüleiknek?

A gyermekeknek a nagyszülők eltartására irányuló kötelezettsége - ha erre szükség van - minden gyermekre egyenlő mértékben vonatkozik. Ha a gyermekek pénzügyi helyzete nem azonos, kötelezettségüket az egyes gyermekek pénzügyi helyzetével arányosan a bíróság állapíthatja meg.

- házastárs a másik házastársnak?

Ha a házastársak külön háztartásban élnek, a házastárs szükség esetén:

  1. pénzügyi helyzetével arányosan anyagi eszközöket követelhet a különélést előidéző másik házastárstól, hogy azonos életszínvonalat tarthasson fenn; vagy
  2. pénzügyi helyzetével arányosan a fenntartásához szükséges anyagi eszközöket - élelmiszer, ruha, lakhatás és szükség esetén személyes gondozás - követelhet a különélést előidéző másik házastárstól.
- szerződéses tartási kötelezettségből fakadó tartási kötelezettség?

A felek eltartási szerződésben megállapodhatnak a tartásdíjról (tartási kötelezettségről) és a fizetés módjáról. Az eltartási szerződés alapján az egyik fél pénzkifizetést vagy más pénzügyi ellátást biztosít a másik fél részére, amelynek fejében a másik fél élethossziglan tartásdíjat biztosít az előző fél részére - kivéve, ha a felek másként állapodtak meg a kötelezettség fennállásának időtartamáról. Eltérő megállapodás hiányában a tartási kötelezettség az élelemre, lakhatásra, ruhára és gondozásra terjed ki, ha azonban a tartásdíj kedvezményezettje kiskorú, az alapfokú oktatási intézményben történő oktatást és nevelést is magában foglalja.

Lap tetejeLap teteje

- személyi sérülésből fakadó tartási kötelezettség?

A tartási kötelezettség személyi sérülésből is fakadhat. Az ilyenfajta tartási kötelezettség a balesettel más személynek okozott személyi sérüléssel keletkezett kár miatt fennálló kártalanítási felelősség részét képezi. Ezért ha a más személy felé tartási kötelezettséggel rendelkező baleseti sérült belehal sérülésébe, a kötelezettség arra a személyre száll át, akinek hibájából az előző személy halála bekövetkezett. A kártalanítás összegét a bíróság állapítja meg figyelemmel az elhunyt személy életkorára, életében fennállt létfenntartási képességére, végül pedig a tartásdíj kedvezményezettjének szükségleteire. Ha a tartásdíj kedvezményezettje elegendő anyagi eszközzel rendelkezik, a tartási kötelezettség megszűnik.

2. Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban?

A szülők pénzügyi helyzetükkel arányosan mindaddig kötelesek gondoskodni a gyermek eltartásáról, amíg a gyermek képessé válik önmaga eltartására. Ezért a lett nemzeti jog (polgári jog) szerint a gyermekre vonatkozó tartási kötelezettség nem korlátozódik a gyermek nagykorúságáig tartó időszakra.

3. Milyen esetben alkalmazandó a lett jog?

A lett jog alkalmazandó a tartási kötelezettséggel kapcsolatos kérdésekre, figyelemmel a tartással kapcsolatos egyes kérdésekre vonatkozó, fent említett közös megegyezésre, valamint a különféle jogviszonyokra. Például:

  1. a gyermekek és a szülők közti jogviszonyra a lett jog alkalmazandó, ha a gyermek állandó lakóhelye Lettországban található. A Lettországban található vagyon vonatkozásában a szülőkre és a gyermekekre a lett jogot kell alkalmazni - attól a ténytől függetlenül, hogy a gyermek állandó lakóhelye nem Lettországban található.
  2. a házastársak személyes és vagyoni jogviszonyára a lett jog alkalmazandó, amennyiben a házastársak állandó lakóhelye Lettországban található. Ha a házastársak vagyona Lettországban található, a házastársakra e vagyon vonatkozásában a lett jogot kell alkalmazni - attól a ténytől függetlenül, hogy maguk a házastársak nem rendelkeznek állandó lakóhellyel Lettországban.
  3. a szerződéses jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatban a szerződő felek kölcsönös jogviszonyára a lett jogot kell alkalmazni, ha a szerződő felek így állapodtak meg (pl. a szerződéses tartási kötelezettségből fakadó tartási kötelezettségekre).
  4. a nem szerződéses kötelezettségekre, azok fennállására és következményeire a lett jogot kell alkalmazni, ha a jogalap, amelyen a kötelezettség alapul, Lettországban keletkezett (például a személyi sérülésből fakadó tartási kötelezettség).

4. Ha ez a jog nem alkalmazható, milyen jogot alkalmaznak a lett bíróságok? Ha a tartásdíjért folyamodó személy és a kötelezett egyaránt Lettországban van? 

A külföldi jog a legtöbb esetben nem alkalmazható a tartási kötelezettségre, azonban néhány esetben igen, ha azt Lettországra is kötelező erejű nemzetközi szerződések írják elő. A külföldi jog olyan mértékben alkalmazható, amennyiben az nem ütközik a lett jog kötelező vagy kényszerítő erejű normáival.

Lap tetejeLap teteje

Ha a tartásdíjért folyamodó személy és a kötelezett egyaránt Lettországban van, a lett jogot kell alkalmazni.

5. A tartásra jogosult egyedi szervezethez, (központi vagy helyi) kormányzati szervhez vagy bírósághoz kell, hogy a tartás érdekében forduljon?

A tartásdíjért (tartási kötelezettség vagy a fenntartáshoz szükséges anyagi eszközök) folyamodó kérelmezőnek bírósághoz kell fordulnia a Polgári perrendtartásban előírt eljárással összhangban.

Kiskorú gyermek tartásdíjának állami költségvetésből történő biztosítására Lettország létrehozta a Tartásdíj Garanciaalapot. A vagyont a Tartásdíj Garanciaalap-kezelő kezeli. Az alapkezelő a Gyermek- és Családügyi Minisztérium alárendelt szerve.

A Tartásdíj Garanciaalap-kezelő azzal az előfeltétellel folyósít tartásdíjat, hogy azt elsőként bírósági eljárásban kísérlik meg behajtani; a végrehajtás meghiúsulása esetén a kérelmező jogosult a Tartásdíj Garanciaalap-kezelőhöz fordulni.

A Tartásdíj Garanciaalap-kezelő csupán fenntartási támogatást ítél meg, ha a tartásdíj behajtásáról szóló bírósági határozat végrehajtását a vonatkozó polgári eljárással – azaz a Polgári perrendtartással – összhangban meghiúsultnak minősítették, vagy ha a kötelezett megfelel a tartásdíjat megítélő bírósági határozatnak, azonban nem bocsátja a tartásdíj előírt alsó összeghatárát rendelkezésre.

5.A. Hogy lehet ilyen szervezethez vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervhez fordulni, és milyen eljárások alkalmazandók?

A Tartásdíj Garanciaalap-kezelő által folyósított tartásdíj kérelmezéséhez:

Lap tetejeLap teteje

  1. a kérelmező közvetlenül is fordulhat a Tartásdíj Garanciaalap-kezelőhöz a kérelem és az alábbi iratok benyújtásával:
    • a tartásdíjat megítélő bírósági határozat átirata;
    • a bírósági végrehajtó által kiadott igazolás, amely megerősíti, hogy a tartásdíjat megítélő határozat végrehajtása a kötelezettel szemben meghiúsult, illetőleg a kötelezett megfelel ugyan a fenntartási támogatást megítélő bírósági határozatnak, azonban nem bocsátja a tartásdíj előírt alsó összeghatárát rendelkezésre. Az igazolást a Tartásdíj Garanciaalap-kezelőhöz történő benyújtás céljából adják ki, érvényességi ideje: a kiadás napjától számított egy hónap;
    • a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolata (az eredetit be kell mutatni);
    • meghatalmazás vagy annak másolata (az eredetit be kell mutatni), ha a tartásdíjat meghatalmazott képviselő követeli.
  2. a kérelmező az alábbi feltételekkel postai úton is beküldheti a kérelmet:
    • a kérelmezőnek a kérelmen szereplő aláírását közjegyzőnek kell hitelesítenie;
    • a kérelemhez csatolni kell az alábbi iratokat:
      • a tartásdíjat megítélő bírósági határozat átirata;
      • a bírósági végrehajtó által kiadott igazolás, amely megerősíti, hogy a tartásdíjat megítélő határozat végrehajtása a kötelezettel szemben meghiúsult, illetőleg a kötelezett megfelel ugyan a fenntartási támogatást megítélő bírósági határozatnak, azonban nem bocsátja a tartásdíj előírt alsó összeghatárát rendelkezésre;
      • a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolata, amelynek hitelességét közjegyző igazolta;
      • meghatalmazás vagy annak másolata - ha a tartásdíjat meghatalmazott képviselő követeli -, amelynek hitelességét közjegyző igazolta.

6. Lehet-e rokon, közeli hozzátartozó vagy kiskorú gyermek részéről keresetet benyújtani?

Igen, a meghatalmazott képviselő keresetet nyújthat be rokon vagy közeli hozzátartozó nevében.

Lap tetejeLap teteje

Kiskorú gyermek esetében a keresetet a nevükben a szülők vagy a gyermek felett a szülői felelősségi jogokat gyakorló más személyek is benyújthatják.

7. Ha a kérelmező bírósághoz kíván fordulni, hogyan állapíthatja meg, hogy melyik bíróság illetékes?

A tartásdíj behajtása (tartási kötelezettség vagy a fenntartáshoz szükséges anyagi eszközök) iránti kereseteket a joghatóságról szóló rendelkezések szerinti illetékes kerületi (városi) bíróság vizsgálja.

Lettországban a kerületi (városi) bíróság rendelkezik joghatósággal a tartásdíj behajtása (tartási kötelezettség vagy a fenntartáshoz szükséges anyagi eszközök) iránti keresetek vizsgálatára:

  • a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet rendelkezéseivel összhangban;
  • a Lett Köztársaságra nézve kötelező kétoldalú vagy többoldalú nemzetközi szerződések rendelkezéseivel összhangban;
  • a Polgári perrendtartás szerint, kivéve, ha a 44/2001/EK rendelet rendelkezéseit vagy a Lett Köztársaságra nézve kötelező kétoldalú vagy többoldalú nemzetközi szerződések rendelkezéseit kell alkalmazni:
    • a kötelezett ellen keresetet a kötelezett állandó lakóhelye szerinti bíróságon lehet indítani;
    • ha a kötelezett állandó lakóhelye nem ismert, vagy Lettországban nem rendelkezik állandó lakóhellyel, vele szemben kereset az ingatlanának helye vagy a kötelezett utolsó ismert állandó lakóhelye szerinti bíróságon indítható;
    • a tartásdíj behajtásával kapcsolatos kereset a felperes állandó lakóhelye szerinti bíróságon is indítható;
    • a testcsonkítást, más egészségkárosodást vagy halált okozó személyi sérülésből (bűncselekmény) fakadó tartási kötelezettséggel kapcsolatos kereset szintén indítható a felperes állandó lakóhelye vagy a bűncselekmény elkövetésének helye szerinti bíróságon.

8. A kérelmezőnek szüksége van-e közvetítőre az ügyben, ha bírósághoz fordul (pl. ügyvéd, egyedi szervezet vagy (központi vagy helyi) kormányzati szerv stb.)? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

Nem, a kérelmező nem köteles egyeztető lépéseket tenni a kereset bírósági vizsgálata előtt.

Lap tetejeLap teteje

A tárgyalás előkészítése előtt azonban a bíró törekszik a felek megbékítésére. A feleket tehát arra ösztönzik, hogy még követelésük bírósági vizsgálata előtt próbálják meg rendezni követeléseiket.

Hangsúlyozni kell továbbá, hogy a felek a követelés bíróságra vitele nélkül is megállapodhatnak tartási kérdésekről.

9. Kell-e a felperesnek díjat fizetnie, ha bírósághoz fordul? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha a felperes anyagi forrásai nem elegendők, kaphat-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

A tartásdíj behajtására irányuló keresetek esetében a felperes mentesül a bírósági költségeknek (állami illetékek, hivatali díjak és a kérdés eldöntésével kapcsolatos költségek) az állam részére történő megfizetése alól.

A felperes mentesül a testcsonkítást, más egészségkárosodást vagy halált okozó személyi sérülésből fakadó tartási kötelezettséggel kapcsolatos keresetekkel összefüggő bírósági költségeknek (állami díjak, hivatali díjak és a kérdés eldöntésével kapcsolatos költségek) az állam részére történő megfizetése alól.

A bíróság által megítélt tartásdíj csökkentésével, valamint a testcsonkítást, más egészségkárosodást vagy halált okozó személyi sérülésből fakadó követelés esetében a bíróság által megítélt ilyen kifizetések csökkentésével kapcsolatos ügyekben az alperes mentesül a bírósági költségek megfizetése alól.

Általában az állam nyújt jogsegélyt, ha az adott helyzet, a személy pénzügyi helyzete vagy összjövedelmének szintje következtében az adott személynek objektív nehézséget jelent jogainak megfelelő védelme. A jogsegély nyújtása az állam által nyújtott jogsegélyről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően történik.

Lap tetejeLap teteje

A jogsegély általánosságban az eljáráshoz szükséges iratok elkészítésével, az eljárás során nyújtott jogi tanácsadással és a bíróság előtti képviselettel kapcsolatos költségekre vonatkozik. Határokon átnyúló ügyekben a személy szintén jogosult jogsegélyre a tolmácsolási szolgáltatás költségeinek fedezésére; egyes bírósági és bíróságon kívüli iratok, valamint az érintett személy által benyújtott iratok fordítására, ha ezen iratok szükségesek az ügyben; továbbá bizonyos helyzetekben az eljárásban történő részvétellel kapcsolatos utazási költségekre.

Az állami nem fedezi azokat a bírósági költségeket, amelyeket a személynek bírósági határozatnál fogva kell megfizetnie. A bírósági költségek állami illetékek, hivatali díjak és a kérdés eldöntésével kapcsolatos költségek, például a szakértő és a tanú részére fizetendő összeg, a tanúmeghallgatással kapcsolatos költségek, a követelést tartalmazó beadvány hiteles másolata, valamint a bírósági idézés kézbesítésével és kiadásával kapcsolatos költségek stb.

Ld. a „Jogsegély - Lettország” című témát.

10. Milyen fajta tartást ítélhet meg a bíróság? Ha megítélik a tartást, annak mértékét hogyan állapítják meg? Felülvizsgálható-e a bíróság döntése a megélhetési költségekben vagy a családi körülményekben bekövetkezett változás figyelembe vételére?

Amikor a bíróság tartásdíjat állapít meg egy gyermek számára, meghatározhatja annak pontos összegét, ha azonban a bíróság tartási kötelezettséget vagy a létfenntartáshoz szükséges anyagi eszközöket állapít meg, értéküket másként is meghatározhatja, mint pl. élelmiszer, ruha, lakhatás stb. vagy mindhárom.

Lap tetejeLap teteje

A tartásdíj (tartási kötelezettség vagy a létfenntartáshoz szükséges anyagi eszközök) pontos összegének megállapításához és megítéléséhez a bíróság először a felek pénzügyi helyzetét, valamint élet- és családi körülményeit veszi figyelembe, megfelelően tekintetbe véve a felek által benyújtott bizonyítékokat.

A megítélt tartásdíj (tartási kötelezettség vagy a létfenntartáshoz szükséges anyagi eszközök) összegének és időtartamának megváltoztatása, valamint a tartásdíj fizetése alóli mentesítés kizárólag az érintett fél által beterjesztett új igény alapján történhet. Ezért a bíróság – a megélhetés költségei és a családi körülmények változása alapján – a megítélt tartásdíj összegének felülvizsgálata céljából új eljárást indíthat.

11. Hogyan és kinek fizetik meg a tartást?

A kötelezett köteles a tartásdíjat a kedvezményezett részére fizetni. Ha a keresetet a kiskorú gyermek nevében a szülő vagy a gyermek felett a szülői felelősségi jogokat gyakorló más személy nyújtja be, a tartásdíjat a gyermek helyett e szülőnek vagy a gyermek felett szülői felügyeleti jogokkal rendelkező más személynek kell fizetni. A tartásdíj hagyományosan időszakonként, meghatározott összegben fizetendő, pl. levonásként a fizetésből; ritkábban pedig más érték formájában.

12. Ha a tartásra kötelezett önként nem fizet, milyen intézkedéssel kényszeríthető fizetésre?

Ha a kötelezett önkéntes alapon nem fizeti a tartásdíjat azon személynek, akinek javára azt megítélték, végrehajtási végzést kell beszerezni az ítéletet vagy határozatot hozó bíróságtól. Ezt követően a végrehajtási végzést a bírósági határozat hatálybalépésétől számított tíz éven belül – kivéve, ha más elévülési határidő érvényes – be kell nyújtani a bírósági végrehajtóhoz végrehajtásra. A bírósági végrehajtó a kötelező végrehajtást azon személy írásbeli kérelmére kezdi meg, akinek javára a tartásdíjat megítélték. A bírósági végrehajtó köteles a végrehajtási végzést végrehajtásra elfogadni, ha a kötelezett állandó lakóhelye, vagyona vagy munkahelye a bírósági végrehajtó hivatali régiójának joghatósága alá tartozik.

Lap tetejeLap teteje

13. Van-e olyan szervezet vagy (központi vagy helyi) kormányzati szerv, amely segíthet a tartás beszedésében?

  1. A személy a Tartásdíj Garanciaalap-kezelőhöz fordulhat a kiskorú gyermek részére járó tartásdíj behajtása ügyében, amennyiben a tartásdíj behajtásáról szóló bírósági határozat végrehajtását a vonatkozó polgári eljárás szerint meghiúsultnak minősítették, vagy ha a kötelezett megfelel a fenntartási támogatást megítélő bírósági határozatnak, azonban nem bocsátja rendelkezésre a tartásdíj előírt alsó összeghatárát.
  2. Ha a személynek lett bíróság által hozott határozatot vagy ítéletet kell külföldön elismertetnie és végrehajtatnia, vagy külföldi bíróság által hozott határozatot kell Lettországban elismertetnie és végrehajtatnia, az Igazságügyi Minisztérium nyújt segítséget és tájékoztatást a bírósági határozat vagy ítélet elismertetésével és végrehajtásával kapcsolatos eljárásról.

14. Helyettesíthetik-e a tartásra kötelezettet és megfizethetik-e helyette a tartás egészét vagy annak részét?

A Tartásdíj Garanciaalap-kezelő a kötelezett helyébe léphet, ha behajtotta a kiskorú gyermek részére járó tartásdíjat (ld. 5. és 5A kérdés). Ha a Tartási Garanciaalap-kezelő behajtotta a tartásdíjat, a kifizetett összegek behajtására is jogosult.

Ha a kérelmező Lettországban tartózkodik, és a tartásra kötelezett állandó lakóhelye más országban található:

Lap tetejeLap teteje

Ha a kérelmező Lettországban tartózkodik, és a tartásra kötelezett állandó lakóhelye más országban található, a kérelmező a Tartásdíj Garanciaalap-kezelőhöz fordulhat, amennyiben a tartásdíj behajtásáról szóló bírósági határozat végrehajtását a vonatkozó polgári eljárás szerint meghiúsultnak minősítették, vagy a kötelezett ugyan megfelel a fenntartási támogatást megítélő bírósági határozatnak, azonban nem bocsátja rendelkezésre a tartásdíj előírt alsó összeghatárát. Mielőtt a kérelmező a Tartásdíj Garanciaalap-kezelőhöz fordul, a bírósági határozatot az érintett másik országban be kell nyújtania elismerésre és végrehajtásra, ha a kötelezett állandó lakóhelye abban az országban található, és nem rendelkezik Lettországban olyan vagyonnal, amely végrehajtás alá vehető volna. Ha a határozat másik országban történő végrehajtása nem lehetséges vagy meghiúsult, a kérelmező a Tartásdíj Garanciaalap-kezelőhöz fordulhat.

15. Kaphat-e segítséget a felperes Lettországban szervezettől vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervtől?

Az Igazságügyi Minisztériumhoz és a Tartásdíj Garanciaalap-kezelőhöz lehet fordulni, ezek a szervek nyújtanak segítséget az adott kérelemmel kapcsolatban (ld. 5. és 5.A. kérdés).

16. Ha igen, hogyan lehet felvenni a kapcsolatot ezzel a szervezettel vagy minisztériummal (központi vagy helyi kormányzati szervvel)?

A Lett Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma

Lap tetejeLap teteje

Brivibas blvd. 36, Riga,

LV-1536

Telefon: +371 7036801, +371 7036716

Fax: +371 7210823, +371 7285575

Elektronikus levélcím: tm.kanceleja@tm.gov.lv

Tartásdíj Garanciaalap-kezelő

Pulkveža Brieža street 115, Riga,

LV-1010

Telefon: +371 7830626

Fax: +371 7830636

Elektronikus levélcím: pasts@ugf.gov.lv

17. Milyen segítséget kaphat a felperes ilyen szervezettől vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervtől?

Ha a felperes Lettországban hozott határozatot kíván elismertetni külföldön vagy külföldi bírósági határozatot kíván elismertetni Lettországban, az Igazságügyi Minisztérium nyújt segítséget a határozat vagy ítélet elismerés és végrehajtás céljából a bíróságra történő benyújtásához. A fenti kérdésekben tájékoztatást szintén az Igazságügyi Minisztérium nyújt.

A Tartásdíj Garanciaalap-kezelő a kötelezett helyébe léphet, és tartásdíjat fizethet a kiskorú gyermek részére, továbbá tájékoztatást nyújt a tartásdíjjal kapcsolatos kérdésekben (ld. 5. és 5A kérdés).

Ha a kérelmező más országban, a tartásra kötelezett pedig Lettországban tartózkodik:

Ha a kérelmező más országban, a tartásra kötelezett pedig Lettországban tartózkodik, a fent említett segítség nem mindig nyújtható, különösen, ha kiskorú gyermek számára valaki a Tartásdíj Garanciaalap-kezelőtől kívánja a tartásdíj folyósítását kérni.

18. Fordulhat-e Lettországban keresetével a felperes közvetlenül ilyen szervezethez vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervhez?

Ha a felperes lett bíróság által hozott határozatot vagy ítéletet kíván külföldön elismertetni, vagy külföldi bíróság határozatát vagy ítéletét kívánja elismertetni Lettországban, az Igazságügyi Minisztériumhoz nyújthatja be a bírósági határozat elismeréséhez és végrehajtásához szükséges valamennyi iratot.

Ha a felperes a tartásdíj fizetését a Tartásdíj Garanciaalap-kezelőtől kívánja igényelni kiskorú gyermek számára, a kérelem és a szükséges iratok benyújtásával közvetlenül is fordulhat a Tartásdíj Garanciaalap-kezelőhöz.

19. Ha igen, hogyan lehet felvenni a kapcsolatot ezzel a szervezettel (központi vagy helyi) kormányzati szervvel?

Ld. a 16. kérdést.

20. Milyen segítséget kaphat a kérelmező ettől a szervezettől vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervtől?

Ld. a 17. kérdést.

További információk

  • Lett bíróságok portálja latviešu valoda
  • Lett jogi útmutató English 
  • Fordítási és terminológiai központ English - latviešu valoda
  • Gyermek- és Családügyi Minisztérium English - latviešu valoda
  • Uzturlidzekļu Garantiju fonda administrācija English - latviešu valoda

« Tartási igények - Általános információk | Lettország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 20-11-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság