Európai Bizottság > EIH > Tartási igények > Olaszország

Utolsó frissítés: 27-07-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Tartási igények - Olaszország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelent az „alimenti” és az „obbligazione alimentare” fogalma az olasz jogban? 1.
2. Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? 2.
3. Milyen esetekben alkalmazandó az olasz jog? 3.
4. Ha ez a jog nem alkalmazható, milyen jogot alkalmaznak az olasz bíróságok? Mi történik, ha mind a tartás kérelmezője, mind az arra kötelezett Olaszország területén lakik? 4.
5. A tartásra jogosult egyedi szervezethez, (központi vagy helyi) kormányzati szervhez vagy bírósághoz kell, hogy a tartás érdekében forduljon? 5.
6. Lehet-e rokon, közeli hozzátartozó vagy kiskorú gyermek részéről keresetet benyújtani? 6.
7. Ha a kérelmező bíróság elé viszi az ügyet, honnan tudja, melyik bíróság illetékes? 7.
8. A kérelmezőnek szüksége van-e közvetítőre az ügyben, ha bírósághoz fordul (pl. ügyvéd, külön szervezet vagy (központi vagy helyi) kormányzati szerv stb.? Ha nem, milyen eljárások követendők? 8.
9. Kell-e a felperesnek díjat fizetnie, ha bírósághoz fordul? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha a felperes anyagi forrásai nem elegendőek, van-e mód az eljárás költségeinek fedezéséhez költségmentességre? 9.
10. Milyen tartást ítélhet meg a bíróság? Ha megítélik a tartást, annak összegét mi alapján állapítják meg? Felülvizsgálható-e a bíróság döntése a létfenntartáshoz szükséges költségekben vagy a családi körülményekben bekövetkezett változások figyelembe vételéről? 10.
11. Hogyan és kinek fizetik meg a tartást? 11.
12. Ha a tartásra kötelezett önként nem fizet, milyen intézkedéssel kényszeríthető fizetésre? 12.
13. Van-e olyan szervezet vagy (központi vagy helyi) kormányzati szerv, amely segíthet a tartás beszedésében? 13.
14. Helyettesíthetik-e a tartásra kötelezettet és megfizethetik-e helyette a tartás egészét vagy annak részét? Mi történik, ha a kérelmező Olaszországban lakik, a tartást biztosító személy pedig másik országban? 14.
15. Kaphat-e segítséget a felperes Olaszországban szervezettől vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervtől? 15.
16. Ha igen, hogy lehet ilyen szervezethez vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervhez fordulni? 16.
17. Milyen segítséget kaphat a felperes ilyen szervezettől vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervtől? Mi történik, ha a kérelmező másik országban lakik, a tartást biztosító személy pedig Olaszországban? 17.
18. Fordulhat-e Olaszországban keresetével a felperes közvetlenül ilyen szervezethez vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervhez? 18.
19. Ha igen, hogy lehet ilyen szervezethez vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervhez fordulni? 19.
20. Milyen segítséget kaphat a felperes ilyen szervezettől vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervtől? 20.

 

1. Mit jelent az „alimenti” és az „obbligazione alimentare” fogalma az olasz jogban?

Az olasz jog szerint az „alimenti” a pénzügyi gondokkal küzdő személy vagy személyek részére támogatás jogilag kikényszeríthető nyújtása, még akkor is, ha az említett személyek önhibájukból kerültek ilyen helyzetbe (a polgári törvénykönyv 433. és azt követő cikkei).

A tartási kötelezettség a családi szolidaritás körébe tartozó kötelezettségek része, annak ellenére, hogy a családi tartási kötelezettségek egyre kevésbé fontosak, mivel a valamennyi anyagi szükségletről gondoskodó, összetartó társadalom fogalma egyre inkább teret nyer.

A tartásra kötelezettek sorrendje az alábbiak:

  • a házastárs, amennyiben nincs kötelezettség „mantenimento” nyújtására, pl. valamelyik fél hibájából külön élő házastársak, illetve a bontóperben megítélt pénzösszeget átvett házastársak;
  • gyermekek, ideértve az örökbefogadott gyermekeket is, vagy ilyenek hiányában lemenő ágon a közvetlen hozzátartozók;
  • szülők vagy ilyenek hiányában felmenő ágon a közvetlen hozzátartozók; örökbefogadó szülők;
  • vők és menyek;
  • apósok és anyósok;
  • vér szerinti testvérek; féltestvérek;
  • A fenti felsorolás szerinti legközelebbi hozzátartozó kötelezhető tartás fizetésére; ha ugyanazon a szinten több mint egy személy van, a felelősség közöttük pénzügyi helyzetük alapján oszlik meg.

Egyéb esetek:

Lap tetejeLap teteje

  • a tartásra jogosultaknak maguknak kell gondoskodniuk saját eltartásukról, mielőtt más erre kötelezett személytől kapnak tartásdíjat;
  • ha más személy nem kötelezhető erre, a tartásdíjat a házasság felbomlásáért felelős házastársnak kell megfizetnie a nem hibás házastárs részére;
  • a tartást a szülőknek is meg kell fizetniük olyan el nem ismert gyermekek számára, akik elérték a nagykorúságot és erre szükségük van.

A tartásdíj nyújtásának a feltételei:

  • a jogosultak anyagi nehézségei, és részleges vagy teljes képtelenségük saját eltartásukra;
  • a két fél közötti vérrokonság (vagy ajándékozás esetén a hála köteléke) mellett a kötelezett elegendő anyagi eszköze a tartás nyújtására.

A tartási keresetek rendszere:

  • átruházás, elállás, kártérítés és választottbírósághoz való fellebbezés tilalma;
  • a tartáshoz való jog nem évül el;
  • a tartásdíjat nem lehet lefoglalni vagy zár alá venni; az adós és a családja fenntartásához szükséges összeg nem része a csődvagyonnak;
  • sem a tartásra kötelezett, sem az arra jogosult nem ruházhatja át a tartási kötelezettséget utódaira.

Mit jelent az olasz jog szerint a „mantenimento” és az „obbligazione di mantenimento” fogalma?

A házastársak és szülők házastársuk, illetve gyermekük felé fennálló tartási kötelezettsége a nukleáris családmodellen belüli családi szolidaritás legfontosabb eleme.

Lap tetejeLap teteje

Az „alimenti”-tól eltérően az „obbligazione di mantenimento” a nukleáris családon belüli rendes viszonyokat tükrözi; nem feltételezik az anyagi szükséget (vagyis az alapvető létszükséglet fedezésére való képtelenséget) és a kötelezettségeket alakiságoktól vagy kérésektől függetlenül teljesítik, a törvényes különélés kivételével.

A törvényes különélés esetében:

  • mindkét szülő köteles gyermekeik fenntartásáról gondoskodni, tekintet nélkül arra, hogy melyikük a gondviselő;
  • olyan különélés esetében, melyben egyik fél sem volt hibás, az elegendő jövedelemmel nem rendelkező és kedvezőtlenebb anyagi helyzetben levő házastárs kérhet olyan tartásdíjat a másiktól, mellyel a különélést megelőző életszínvonalukat megtarthatják.
  • a különélésben hibás házastárs csak akkor kaphat tartásdíjat, ha erre rászorul;

A házasság felbontása esetén:

  • mindkét szülő köteles gyermekeik fenntartásáról gondoskodni, a különélésre vonatkozókkal azonos szabályok szerint;
  • a volt házastársak akkor jogosultak tartásdíjra, ha nincs már a különélést megelőző életszínvonaluk megtartására elegendő jövedelmük, és kedvezőtlenebb anyagi helyzetben vannak, mint házastársaik.

2. Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban?

A gyermekek tartására vonatkozó kötelezettség folyamatos, mivel a szülőknek mind kiskorú gyermekeik eltartásáról gondoskodniuk kell, mind a nagykorúakéról, azok anyagi függetlenségének eléréséig. Az utóbbiak tartásra jogosultak akkor is, ha erre rászorulnak.

Lap tetejeLap teteje

3. Milyen esetekben alkalmazandó az olasz jog?

Az 1995. évi 218. törvény 45. szakasza előírja, hogy a családi tartási kötelezettségeket az 1973. október 2-i Hágai Egyezmény szabályozza, amely Olaszországban az 1980. október 24-i 745. törvénnyel lépett hatályba; az Egyezmény 45. szakasza csak a családi tartási kötelezettségekre vonatkozik, a jogosult kötelezettségeire nem.

A Hágai Egyezmény a jogosult lakóhelyének jogára hivatkozik; ha ez a jog nem rendelkezik tartásdíjról, a mindkét félre közösen alkalmazandó nemzeti jog alkalmazandó; amennyiben a kérelmező az említett jog révén nem szerezhet tartásdíjat, a kérelem benyújtása szerinti állam joga alkalmazandó.

A különélés, házasság felbontása vagy megsemmisítése kimondását követő jóléti kötelezettségeket azon állam joga szabályozza, amelyben a különélést kimondták, illetve a házasságot felbontották vagy megsemmisítették, vagy mindezeket elismerték.

4. Ha ez a jog nem alkalmazható, milyen jogot alkalmaznak az olasz bíróságok? Mi történik, ha mind a tartás kérelmezője, mind az arra kötelezett Olaszország területén lakik?

Ha mindkét fél Olaszországban lakik, az olasz jog alkalmazandó, az 1973. október 2-i Hágai Egyezményben megállapított általános lakhatási feltételeknek megfelelően.

5. A tartásra jogosult egyedi szervezethez, (központi vagy helyi) kormányzati szervhez vagy bírósághoz kell, hogy a tartás érdekében forduljon?

Olaszországban a tartási kérelmet benyújtani kívánó személyek csak bíróságon tehetik ezt.

Lap tetejeLap teteje

6. Lehet-e rokon, közeli hozzátartozó vagy kiskorú gyermek részéről keresetet benyújtani?

Olaszországban csak a bírósági hatóságok szabhatnak ki tartásdíjat.

A képviselők is nyújthatnak be kérelmet meghatalmazás útján.

7. Ha a kérelmező bíróság elé viszi az ügyet, honnan tudja, melyik bíróság illetékes?

A kérelmezőnek az egyes esetekre és területekre vonatkozó illetékességi szabályokat kell megvizsgálnia. A békebírók rendelkeznek hatáskörrel a 2 582,28 EUR perérték alatti ügyekben; a bíróságok rendelkeznek hatáskörrel az ezt meghaladó összegek esetén.

Különélés vagy bontóper esetén a különéléssel vagy bontóperrel foglalkozó bíró határoz a tartásról; azonban a bármely fél által a tartással kapcsolatos változtatásokra tett javaslatokra az egyes esetekre és területekre vonatkozó szokásos illetékességi szabályok vonatkoznak.

8. A kérelmezőnek szüksége van-e közvetítőre az ügyben, ha bírósághoz fordul (pl. ügyvéd, külön szervezet vagy (központi vagy helyi) kormányzati szerv stb.? Ha nem, milyen eljárások követendők?

Békebíró előtti, tartással kapcsolatos ügyekben a felek személyesen is megjelenhetnek a bíróságon, és szóban előadhatják állításaikat, ha a perérték nem haladja meg az 516,46 EUR-t; a békebíró magasabb összegű tartásdíjak esetén is engedélyezhet személyes megjelenést.

Egyéb ügyekben a feleknek jogi képviselettel kell megjelenniük a bíróságon, eltérő törvényi rendelkezés hiányában (pl. gyakorló ügyvéd képviselet nélkül is megjelenhet).

Lap tetejeLap teteje

9. Kell-e a felperesnek díjat fizetnie, ha bírósághoz fordul? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha a felperes anyagi forrásai nem elegendőek, van-e mód az eljárás költségeinek fedezéséhez költségmentességre?

Olaszországban 2002. március 1. óta hatályos a „tárgyalási jegyzékbe vételre vonatkozó rendes díj”, amely minden korábbi, polgári, büntető és közigazgatási ügyre vonatkozó díj helyébe lépett (lásd a 2002. évi 115. elnöki rendelet révén jóváhagyott egységes szöveget). Ez rögzített tarifájú rendszer, ahol a megfizetendő összeg az igényelt összegtől függ, vagy egyes esetekben átalány jellegű. A 2004. évi 311. törvény nemrég módosított egyes sávokat és a megfelelő díjakat.

2005. január 1-jétől 30,00 EUR fizetendő az 1 100,00 EUR összeget meg nem haladó követelésekig; ez a díj fokozatosan emelkedik 1 110,00 EUR-ig az 520 000,00 EUR-t meghaladó esetek tekintetében; az ingó és ingatlan vagyonnal kapcsolatos ügyekben rögzített díj fizetendő (200,00 EUR ingatlan vagyonra és 100,00 EUR minden egyéb esetben); a fizetést formanyomtatványokkal és külön postai utalványokkal könnyítik meg (ennek érdekében az Agenzia Entrate italiano-hoz kell fordulni).

Olyan kifogásolási és előzetes eljárások, ideértve a végrehajtási eljárást is, melyek gyermek tartásdíjával kapcsolatosak, mentesek a rögzített díj alól; mentesek továbbá a családjogi és törvényes különéléssel kapcsolatos eljárások.

Lap tetejeLap teteje

A pernyertes fél jogosult az ügyvédi költségek és a vizsgálati tevékenységek (pl. a szükséges technikai tanácsadás) tekintetében megfizetett összegek megtérítésére; a bíró felső és alsó határértékkel rendelkező díjszabás révén határozza meg a kiadásokat.

A kevesebb, mint 9 269,11 EUR-nál kevesebb éves adóköteles jövedelemmel rendelkező személyek ingyenes jogi képviseletre jogosultak. Figyelembe veszik a személy házastársától és együttélés esetén más családtagjaitól kapott jövedelmet.

A gyakorló ügyvédek szövetségeinek tanácsa az ingyenes jogi képviselet tekintetében tájékoztatási és tanácsadási szolgálatot hozott létre (lásd az ingyenes jogi képviseletre vonatkozó formanyomtatványt).

10. Milyen tartást ítélhet meg a bíróság? Ha megítélik a tartást, annak összegét mi alapján állapítják meg? Felülvizsgálható-e a bíróság döntése a létfenntartáshoz szükséges költségekben vagy a családi körülményekben bekövetkezett változások figyelembe vételéről?

A megítélt tartás típusát meghatározó és a kifizetést elrendelő jogi rendelkezés bírósági ítélet, amely egyben végrehajtási végzés is.

A bíró a tartásra kötelezettet arra utasítja, hogy a jogosult számára biztosítsa az alapvető létszükségletek kielégítését, vagyis az étkezés, a szállás és a ruházat költségeit, továbbá a méltóságteljes élethez szükséges tárgyak és szolgáltatások költségeit. A bíró a megítélendő tartásdíj típusáról történő határozat meghozatalakor a tartásra kötelezett pénzügyi helyzetét is figyelembe veszi.

Lap tetejeLap teteje

Külön élő vagy elvált házastársnak nyújtandó tartás esetén a bíró figyelembe veszi a házasság során élvezett életszínvonalat is. A kiskorúak és a nagykorúságot elért, de anyagilag még nem független gyermekeknek nyújtandó tartásdíj meghatározásakor a bíró figyelembe veszi ezek oktatási és képzési szükségleteit is.

A tartási és fizetési rendelkezések megváltoztathatók vagy a kötelezett vagy a jogosult kérelmére.

11. Hogyan és kinek fizetik meg a tartást?

A tartást a jogosultnak fizetik meg.

A kiskorúak tartását a gondviselő szülőnek fizetik meg; a nagykorúságot elért, de anyagilag még nem független gyermekek esetében az a szülő, aki a gyermek gondviselője és a továbbiakban is gondoskodni fog róla, jogosult törvényesen (a gyermek különféle törvényes jogosultságai szerint) a gyermek tartásdíjának átvételére.

A bíró állapítja meg a fizetés összegét és módjait; törvényes különélés esetén a bíró harmadik feleket utasíthat részleges kifizetések közvetlenül a jogosultaknak történő teljesítésére, illetve a kötelezett fél számára rendszeres kifizetések megtételére.

12. Ha a tartásra kötelezett önként nem fizet, milyen intézkedéssel kényszeríthető fizetésre?

A jogosultak rendelkezésére állnak a szokásos módszerek a kötelezett pénzügyi kötelezettségei teljesítésének biztosítására. Óvintézkedéseket alkalmazhatnak igényük megvédésére, illetve harmadik fél által birtokolt vagyontárgyak és pénz lefoglalásával kényszeríthetik ki a fizetést.

Lap tetejeLap teteje

A tartás meg nem fizetése a család fenntartásával kapcsolatos felelősség megsértését jelenti (a büntetőtörvénykönyv 570. cikke); büntetendő jogsértés, ha a sértett fél panaszt tesz, illetve ha a tartás kedvezményezettje kiskorú, automatikusan vádat emelnek. Olaszországban a bírósági eljárás hatékony módszernek bizonyult, hogy a gyermek tekintetében nem gondviselő házastársakat megakadályozzák kötelezettségeik teljesítésének elmulasztásában.

13. Van-e olyan szervezet vagy (központi vagy helyi) kormányzati szerv, amely segíthet a tartás beszedésében?

A kormányzati szervek nem vesznek részt a jogosult nevében bírósági eljárásban, és nem gyakorolnak nyomást a tartásra kötelezettre.

A legújabb jogszabályok (a 2004. évi 6. törvény) vezették be a bíró által kinevezhető segítő tisztviselő fogalmát (jogi védelem igénye nélkül), megállapítva, hogy mit tehetnek bármely olyan érdekelt fél javára, aki részben vagy teljesen képtelen mindennapi létfenntartásáról gondoskodni (pl. fogyatékkal élők, idősek, alkoholfüggők, drogfüggők, fogvatartottak). Ehhez a tisztviselőhöz bíróságon tartás iránti kérelem benyújtása érdekében is lehet fordulni.

14. Helyettesíthetik-e a tartásra kötelezettet és megfizethetik-e helyette a tartás egészét vagy annak részét? Mi történik, ha a kérelmező Olaszországban lakik, a tartást biztosító személy pedig másik országban?

Olaszországban a rászorultak támogatását magánjellegű szociális csoportok is ellátják, akik feladata a társadalom peremére szorultak vagy a szegénységben élők védelme. Az ilyen tevékenységek önkéntesek és az egyedi igényektől és képességektől függően több módon is végrehajthatók.

Lap tetejeLap teteje

Az alkotmány előírja, hogy az állam és az állami szervek szociális támogatást nyújtsanak olyanok számára, akik anyagilag rászorulnak, munkaképtelenek, illetve nincsenek hozzátartozóik, akik képesek eltartani őket.

A nemzeti egészségügyi szolgálatnak pedig a szegények egészségének védelméről kell gondoskodnia gondozás és szállás nyújtásával. A regionális szervek hasonlóan járnak el, és állami étkezdéket és szálláshelyeket, továbbá gondozási és menhely jellegű intézményeket működtetnek az idősek és a betegek számára.

Ezek a tevékenységek a családi támogatási feladatokat helyettesítik, kivéve akkor, ha valaki jogosult olyan hozzátartozóktól támogatásra, akik törvényesen felelősek az ilyen kötelezettségek teljesítéséért. Az ilyen követelésekre a hitelező szervezetekről szóló jog vonatkozik (az 1973. október 2-i Hágai Egyezmény 9. szakasza).

Ha a kérelmező Olaszországban él, a tartásra kötelezett pedig másik országban, a kérelmező szerinti állam jogában megállapított feltételeket alkalmazzák a tartási kötelezettség korlátozásának és alkalmazási körének, illetve a fizetés módszereinek és feltételeinek megállapítására, az 1973. évi Hágai Egyezménnyel összhangban, azon általános feltétel alapján, mely szerint a jogosult lakóhelye szerinti állam joga alkalmazandó.

15. Kaphat-e segítséget a felperes Olaszországban szervezettől vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervtől?

A szervezetek az általuk megállapított formában és feltételek szerint nyújthatnak segítséget. A kormányzati szervek az előző válaszban leírt módon és mértékben nyújthatnak segítséget.

Lap tetejeLap teteje

16. Ha igen, hogy lehet ilyen szervezethez vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervhez fordulni?

Számos, önkéntesekkel dolgozó jótékonysági szervezet van Olaszországban.

A következő kormányzati szervek kötelesek segítségnyújtásra: regionális, prefektori, tartományi és önkormányzati szervek és a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat hivatalai.

Valamennyi említett szerv rendelkezik olyan hivatallal, amelynek külön feladata az érdekelt felek kérelmeinek vizsgálata, illetve az adott ügy vizsgálatát követően a legmegfelelőbb intézkedés megtétele (további tájékoztatás található a megfelelő weboldalakon).

17. Milyen segítséget kaphat a felperes ilyen szervezettől vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervtől? Mi történik, ha a kérelmező másik országban lakik, a tartást biztosító személy pedig Olaszországban?

A magánintézmények választhatnak a támogatás fajtáját és alkalmazási körét illetően, az alapszabályukban megállapított rendelkezések, illetve pénzügyi lehetőségeik szerint. A kormányzati intézmények által hozott intézkedéseket jogszabály állapítja meg.

Ha a kérelmező a kötelezett lakóhelyétől eltérő országban lakik, a tartásdíj összegét és a fizetés módjait és feltételeit az alábbiak szerint határozzák meg:

  • elsősorban a szokásos lakóhely joga szerint;
  • a mindkét félre közösen alkalmazandó joggal összhangban, ha az első lehetőség nem alkalmazható;
  • a hivatkozott joghatóság szerinti jog alapján, ha a fenti két lehetőség nem alkalmazható.

Különélő vagy elvált párok esetén a különélés megállapításakor vagy a házasság felbontásakor alkalmazott jog alkalmazandó.

Lap tetejeLap teteje

A fentieket az Olaszország által 1980-ban ratifikált, a tartási kötelezettségekről szóló, 1973. október 2-i Hágai Egyezmény 1., 4., 5. és 6. cikke szabályozza.

18. Fordulhat-e Olaszországban keresetével a felperes közvetlenül ilyen szervezethez vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervhez?

A magánszervezetek az általuk alkalmasnak ítélt módon folytathatnak támogató tevékenységet. Általában nincsenek előírt eljárások.

Támogatási tevékenységet folytató állami és magánszervezeteknek egyaránt kell rendelkezniük a támogatási kérelmek átvételéért felelős irodával, ahol a feltételeknek eleget tevő és általában a rájuk vonatkozó törvények és rendeletek által előírt intézményi hatáskörükbe tartozó kérelmeket veszik át.

19. Ha igen, hogy lehet ilyen szervezethez vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervhez fordulni?

A kormányzati szervek címei hozzáférhetők az önkormányzati, tartományi és regionális weboldalakon. Emellett tájékoztatás található a Belügyminisztérium italiano weblapján is.

Nincsenek a kapcsolatfelvételre vonatkozóan külön alakiságok. A kérelmezőnek személyesen, vagy ha erre nincs lehetőség, képviselő útján kell jelentkeznie.

20. Milyen segítséget kaphat a felperes ilyen szervezettől vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervtől?

Mind a magán-, mind az állami intézmények hatáskörüknek megfelelően és annak korlátozásai szerint járnak el.

A támogatás megszerzése érdekében a kérelmezőnek a különféle támogatási intézmények rendelkezésre álló szolgáltatásairól kell tájékozódnia. A támogatás pénzösszeg, menhely, szükséges egészségügyi ellátás, otthoni segítség formájában vagy az ebben az ágazatban működő állami és magánintézményeket szabályozó rendeletekben és törvényekben külön előírt támogatási típusok formájában valósulhat meg.

« Tartási igények - Általános információk | Olaszország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 27-07-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság