Európai Bizottság > EIH > Tartási igények > Írország

Utolsó frissítés: 11-04-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Tartási igények - Írország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit takar az ír jogban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? 1.
2. Hány éves korig kaphat a gyermek tartásdíjat? 2.
3. Milyen esetekben kell az Ír Köztársaság jogát alkalmazni? 3.
4. Ha nem ez az irányadó jog, melyik jogot fogják az ír bíróságok alkalmazni? 4.
5. A kérelmezőnek a tartásért egy meghatározott szervezethez, kormányzati szervhez vagy bírósághoz kell fordulnia? 5.
5.a) Hogyan kell kérnem a tartás megállapítását e szervezettől vagy (helyi vagy központi) kormányzati szervtől és a kérelemre milyen eljárás irányadó? 5.a)
6. Elő lehet-e terjeszteni ilyen kérelmet rokon, családtag vagy kiskorú gyermek nevében? 6.
7. Amennyiben a kérelmezőnek bírósághoz kell fordulnia ügyével, hogyan állapíthatja meg, hogy melyik bíróság illetékes ügyében? 7.
8. A kérelmezőnek közvetítőn keresztül kell-e bírósághoz fordulnia (például ügyvéd, egy meghatározott szervezet vagy valamely [központi vagy helyi] kormányzati szerv közvetítésével)? Ha nem, milyen eljárással? 8.
9. Kell-e felperesnek illetéket fizetnie a bírósági ügyintézésért? Ha igen, mekkora azok valószínű összege? Amennyiben a felperes nem rendelkezik a szükséges anyagi eszközökkel, kérhet-e jogi segítséget az eljárás költségeinek fedezésére? 9.
10. Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Ha valamely juttatást megítélnek, miként történik összegének megállapítása? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata a megélhetési költségekben vagy a családi körülményekben bekövetkezett változások figyelembe vételére? 10.
11. Miként és kinek fogják a tartásdíjat fizetni? 11.
12. Ha a tartásra kötelezett önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére? 12.
13. Létezik olyan szervezet vagy (központi vagy helyi) kormányzati szerv, ami segíteni tud a tartás behajtásában? 13.
14. Ezek az adós helyébe léphetnek-e, és helyette megfizetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét? 14.
14.a) Ha a kérelmező az Ír Köztársaságban tartózkodik, és a tartásra kötelezett adós másik országban él: 14.a)
15. Kérheti-e a kérelmező az Ír Köztársaságban valamely szervezet vagy (központi vagy helyi) kormányzati szerv segítségét ? 15.
16. Ha igen, miként lehet felvenni a kapcsolatot e szervezettel vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervvel? 16.
17. Milyen segítséget kaphat a kérelmező e szervezettől vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervtől? 17.
17.a) Ha a kérelmező egy másik országban tartózkodik, és a tartásra kötelezett adós Írországban él: 17.a)
18. Fordulhat-e a kérelmező Írországban közvetlenül kérelemmel valamely szervezethez vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervhez ? 18.
19. Ha igen, miként lehet felvenni a kapcsolatot e szervezettel vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervvel? 19.
20. Milyen segítséget kaphat a kérelmező e szervezettől vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervtől? 20.

 

1. Mit takar az ír jogban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma?

Mely személyeknek kell „tartásdíjat” fizetniük valamely más személy részére, és milyen esetben?

  • Házasságban élő szülőknek a gyermekeik számára? Igen
  • Gyermekeknek szüleik számára? Nem.
  • Az elvált házastársnak a másik házastárs számára? Igen
  • Egyéb esetek? Nem házasságban élő párok – csak a gyermek jogosult tartásra

Milyen esetekben?
A tartás olyan jogilag kikényszeríthető jogosultság, amely a tartásra szoruló házastársat (beleértve az elvált házastársat) és a tartásra szoruló gyermeket illeti meg a szülővel vagy házastárssal (vagy volt házastárssal) szemben.

2. Hány éves korig kaphat a gyermek tartásdíjat?

Rendszerint 18 éves koráig – de a nappali oktatásban részt vevő gyermek 23 éves koráig.

3. Milyen esetekben kell az Ír Köztársaság jogát alkalmazni?

Általánosan az 1976. évi Házastársi és gyermektartási törvényt alkalmazzák – rendszerint a District Court foglalkozik ezen ügyekkel, a házastársnak legfeljebb heti 500 euró, gyermekenként pedig legfeljebb heti 150 euró tartásdíj megállapításával. A bírósági különválási és válási eljárások szokásosan a Circuit Court hatáskörébe tartoznak – néhány eset pedig a High Court hatáskörébe.

4. Ha nem ez az irányadó jog, melyik jogot fogják az ír bíróságok alkalmazni?

Ha a tartást kérő és a kötelezett is Írországban tartózkodik.
Nem alkalmazandó

Lap tetejeLap teteje

5. A kérelmezőnek a tartásért egy meghatározott szervezethez, kormányzati szervhez vagy bírósághoz kell fordulnia?

A polgári keresetet rendszerint a tartásra szoruló indítja meg a bíróságon, a másik házastárs ellen (Lásd a 3. kérdést).

5.a) Hogyan kell kérnem a tartás megállapítását e szervezettől vagy (helyi vagy központi) kormányzati szervtől és a kérelemre milyen eljárás irányadó?

Lásd fent és a 3. kérdést

6. Elő lehet-e terjeszteni ilyen kérelmet rokon, családtag vagy kiskorú gyermek nevében?

Rendszerint a szülő indít keresetet a tartásban nem részesülő gyermek nevében. Azonban a törvény rendelkezik az ügygondnok (Guardian – akit a bíróság jelölhet ki) és egyes állami testületek keresetindítási jogáról.

7. Amennyiben a kérelmezőnek bírósághoz kell fordulnia ügyével, hogyan állapíthatja meg, hogy melyik bíróság illetékes ügyében?

Lásd a 3. kérdést a hatályos illetékességi szabályokra. Amennyiben házassági per van folyamatban, a kérelmet értékhatárra tekintet nélkül a Circuit vagy High Court előtt kell előterjeszteni.

8. A kérelmezőnek közvetítőn keresztül kell-e bírósághoz fordulnia (például ügyvéd, egy meghatározott szervezet vagy valamely [központi vagy helyi] kormányzati szerv közvetítésével)? Ha nem, milyen eljárással?

Nem, személyesen is be lehet nyújtani a keresetet, de általában ügyvédet bíznak meg ezzel. Létezik Írországban egy olyan polgári jogi jogsegélyrendszer, amely családjogi perekben a magánképviseletet megfizetni nem képes peres feleket képviseli.

Lap tetejeLap teteje

9. Kell-e felperesnek illetéket fizetnie a bírósági ügyintézésért? Ha igen, mekkora azok valószínű összege? Amennyiben a felperes nem rendelkezik a szükséges anyagi eszközökkel, kérhet-e jogi segítséget az eljárás költségeinek fedezésére?

Nem. Írországban valamennyi családjogi eljárás mentes a szokásos bírósági illetékek alól.

10. Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Ha valamely juttatást megítélnek, miként történik összegének megállapítása? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata a megélhetési költségekben vagy a családi körülményekben bekövetkezett változások figyelembe vételére?

A szempont rendszerint az ésszerű szükségletek és a fizetőképesség közötti egyensúly. A viselkedés bizonyos körülmények között figyelembe vehető (amennyiben a kérelmező ésszerű ok nélkül hagyta el a másik felet).

11. Miként és kinek fogják a tartásdíjat fizetni?

Általában a jogosultnak történő közvetlen fizetés útján teljesítenek.  Azonban a jogosultnak feltétlen joga van arra, hogy a tartásdíjat a bíróság hivatalán keresztül fizessék részére. Amennyiben azt a bíróság szükségesnek tartja, az adós bérére vagy fizetésére letiltás rendelhető el, és a munkáltató számára el lehet rendelni, hogy a fizetendő tartásdíjat a jogosultnak fizesse ki.

12. Ha a tartásra kötelezett önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

A helyi District Court hivatala határozatot hozhat az 1. és 2. pontban felsoroltak esetén az alábbiakról: 1 and 2 below

Lap tetejeLap teteje

  1. Jövedelemből letiltás
  2. Letartóztatás és elzárás

    Végrehajtási felszólítás
    A bármely más tartozás behajtására szolgáló polgári per megindítása
    Tulajdonra hozott ítélet

13. Létezik olyan szervezet vagy (központi vagy helyi) kormányzati szerv, ami segíteni tud a tartás behajtásában?

Minden egyes District Court hivatalban – ha a fizetés az illetékességi területükön történik – a bírósági tisztviselő közvetlenül behajthatja a rajta keresztül elrendelt fizetéseket, elzárási vagy jövedelemletiltási eljárás megindításával.

14. Ezek az adós helyébe léphetnek-e, és helyette megfizetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét?

Nem.
Kizárólag a tartásra kötelezett adós felel a tartásdíjért, azt az ő fizetéséből kell letiltani.

14.a) Ha a kérelmező az Ír Köztársaságban tartózkodik, és a tartásra kötelezett adós másik országban él:

Az 1974. évi Tartási határozatokról szóló törvény alapján, amennyiben az alperes lakóhelye az Egyesült Királyság. Észak-Írország, Skócia vagy Wales területén van, a tartási határozatokat ezen illetékességi területen belül kell meghozni, de azt azon kívül is végre lehet hajtani. Az 1994. évi Tartási törvény alapján, ha létezik tartási határozat, a kérelmező a központi hatósághoz fordulhat a határozat végrehajtása érdekében, a határozatnak az adós lakóhelye szerint illetékes központi hatóság részére történő megküldésével (ha ez olyan országban van, amely az 1956. évi New Yorki Egyezmény aláírója).

Lap tetejeLap teteje

15. Kérheti-e a kérelmező az Ír Köztársaságban valamely szervezet vagy (központi vagy helyi) kormányzati szerv segítségét ?

Igen

Rendszerint az illetékes „District Court hivatalnok” néven említett bírósági tisztviselő, a District Court határozatai vonatkozásában.

16. Ha igen, miként lehet felvenni a kapcsolatot e szervezettel vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervvel?

Az illetékes bírósági hivatallal az alábbi módokon lehet a kapcsolatot felvenni

  • telefonon
  • levélben
  • személyesen
  • elektronikus levélben

17. Milyen segítséget kaphat a kérelmező e szervezettől vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervtől?

Az esedékes tartásdíjak behajtása iránti tartási eljárás megindításában történő segítségnyújtás (lásd a 12. és 13. kérdést).

17.a) Ha a kérelmező egy másik országban tartózkodik, és a tartásra kötelezett adós Írországban él:

Lásd a 14(a) kérdést – az Egyesült Királyság és Írország közötti kérelmekre vonatkozik

A kérelmező lakóhelyétől függően kérheti a létező határozat végrehajtását az 1990. évi Római Egyezmény, vagy a tartásdíjak behajtásáról szóló 1956. évi New Yorki Egyezmény alapján

18. Fordulhat-e a kérelmező Írországban közvetlenül kérelemmel valamely szervezethez vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervhez ?

A tájékoztatás iránti kérelmeket a 15. pontban meghatározott módon az illetékes District Court hivatalnokához kell benyújtani.

19. Ha igen, miként lehet felvenni a kapcsolatot e szervezettel vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervvel?

Lásd a 16. kérdést.

20. Milyen segítséget kaphat a kérelmező e szervezettől vagy (központi vagy helyi) kormányzati szervtől?

Lásd a 12., 13. kérdést. 12, 13

« Tartási igények - Általános információk | Írország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 11-04-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság