Európai Bizottság > EIH > Tartási igények > Görögország

Utolsó frissítés: 24-03-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Tartási igények - Görögország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit takar a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma a görög jogban? 1.
2. Milyen életkorig jogosult a gyermek „tartásra”? 2.
3. Milyen esetekben alkalmazandó a görög jog? 3.
4. Amennyiben a görög jog nem alkalmazható, milyen jogot alkalmaznak a gö­rög­országi bíróságok? 4.
5. A tartásra jogosultnak valamilyen külön szervezethez, illetve a közigaz­ga­tás­hoz vagy az igazságszolgáltatáshoz kell fordulnia, hogy érvényesítse tartási igé­nyét? 5.
6. Lehetséges-e kiskorú részére tartási igényt érvényesíteni valamilyen szervezet, illetve a közigazgatás vagy az igazságszolgáltatás révén? 6.
7. Ha a tartásra jogosult az igazságszolgáltatáshoz kíván fordulni, melyik az ille­té­kes bíróság? 7.
8. Szükséges-e közvetítő (ügyvéd, külön szervezet vagy efféle) igénybevétele ah­hoz, hogy a tartásra jogosult az igazságszolgáltatáshoz forduljon, s amennyiben nem szükséges, mi az eljárás? 8.
9. A bírósági eljárás díjköteles? Ha igen, mennyi lehet a költségek együttes össze­ge? Kérhet-e a jogosult költségmentességet, ha anyagi lehetőségei nem enge­dik meg a költségek fedezését? 9.
10. Milyen formát ölthet a bíróság által megítélt tartásdíj? Pénzbeli hozzájárulás ese­tén ez hogyan állapítható meg? Hogyan igazítható a megélhetési költségek ala­ku­lásához vagy az életkörülmények megváltozásához? 10.
11. Hogyan és kinek kerül folyósításra a tartásdíj? 11.
12. Ha a tartásra kötelezett nem fizeti önként a tartásdíjat, milyen eszközökkel tudjuk rábírni, hogy fizessen? 12.
13. Valamilyen szervezet vagy a közigazgatás segíthet a tartási igény érvénye­sí­té­sé­ben? 13.
14. Kifizethetik-e a tartásra kötelezett helyett a tartásdíjat vagy annak egy ré­szét? 14.
15. Kaphat-e segítséget a tartásra jogosult valamilyen görögországi szervezettől vagy közigazgatási hatóságtól? 15.
16. Ha igen, mi ennek a szervezetnek vagy közigazgatási hatóságnak a neve és a cí­me, és hogyan lehet vele kapcsolatba lépni? 16.
17. Milyen segítséget nyújthat a szervezet vagy közigazgatási hatóság a tartásra jo­­gosultnak abban az esetben, ha az illető valamilyen más országban, az adós pe­dig Görögországban tartózkodik? 17.
18. A tartásra jogosult fordulhat-e közvetlenül a görögországi szervezethez vagy ha­tósághoz? 18.

 

1. Mit takar a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma a görög jogban?

  1. A tartás olyan pénzbeli vagy egyéb juttatás, amelyet valamely személy azért ad valamely másik személynek, hogy az ebből fedezze megélhetési szükségleteit.
  2. A tartási kötelezettség családi jellegű, tehát rokonok között áll fenn, kötelmi természetű és az igényjogosult egzisztenciájával, méltóságával és létfenntartásával függ össze.

Kik kötelezhetők tartásra?

A szülők a gyermekeikkel szemben?

A gyermekek a szüleikkel szemben?

Az elvált férj/feleség a volt házastárssal szemben?

Más személyek?

Milyen esetekben?

Tartásra kötelezett rokonok csak az egyenes ági vérrokonok és az oldalági rokonok közül csak a testvérek, valamint az örökbefogadó, aki az örökbefogadottal szemben kötelezhető tartásra. Tartásra jogosult a házasságon kívül született gyermek anyja is az apával szemben. Ennek megfelelően tartásra kötelezettek a szülők a gyermekeikkel szemben anyagi lehetőségeiknek megfelelően, függetlenül attól, hogy gyakorolják-e a szülői felügyeletet vagy annak gyakorlását részben vagy teljesen megvonták tőlük (mint válás, az együttélés megszakadása, a felügyelet nem megfelelő gyakorlása vagy az érdekeltek erre vonatkozó kérelme esetén), és tartásra kötelezettek a gyermekek is szüleikkel szemben, az elhunyt gyermekek unokái, illetve az elhunyt gyermekek és unokák dédunokái a nagyszülőkkel, illetve dédszülőkkel szemben, a házastársak vagy a volt házastársak egymással szemben, az egyik testvér a másikkal szemben, valamint –mint már említettük– a házasságon kívül született gyermek apja az anyával szemben. A tartási kötelezettség mindenekelőtt a leszármazottakat terheli a törvényes örökösödési rendnek megfelelően és az örökrészük arányában. Amennyiben nincsenek leszármazottak, a tartási kötelezettség a legközelebbi felmenőket terheli, éspedig az azonos rokonsági fokon lévőket egyforma arányban. Ha valamely személlyel szemben több tartásra jogosult van, és a tartásra kötelezett nem tudja valamennyi jogosultat kielégíteni, a leszármazottak a törvényes örökösödési sorrendnek megfelelően élveznek elsőbbséget. Ha az igényjogosultak felmenő rokonok, a közelebbiek élveznek elsőbbséget. A tartás tekintetében a házastárs a kiskorú leszármazottakhoz hasonló jogokat élvez és megelőzi a többi leszármazottat és egyéb rokont, s ugyanez érvényes a tartásra jogosult elvált házastársra is.

Lap tetejeLap teteje

Tartásra csak az jogosult, aki vagyonából vagy életkorához, egészségi állapotához és egyéb életkörülményeihez –így esetleges tanulási igényeihez– illő kenyérkereső tevékenységből nem képes eltartani magát, de a kiskorú gyermek a szüleitől akkor is jogosult tartásra, ha vagyonnal rendelkezik, amennyiben vagyonából származó jövedelme vagy munkával szerzett keresménye nem elegendő az eltartására. Ugyanakkor nem kötelezhető tartásra az a személy, akinek egyéb kötelezettségeit is figyelembe véve nem áll módjában a tartásdíjat saját létfenntartása veszélyeztetése nélkül biztosítani, de ez a szabály nem vonatkozik a kiskorú gyermeknek juttatandó szülői tartásra, kivéve, ha a kiskorú más tartásra kötelezett személyhez is fordulhat, illetve ha saját vagyonából is eltarthatja magát.

Volt házastársak esetében az a házastárs, aki nem tudja magát a jövedelméből vagy a vagyonából eltartani, tartásdíjat kérhet a másik házasféltől

  1. ha a válás kimondásakor olyan életkorban vagy egészségi állapotban van, amely nem teszi lehetővé, hogy az eltartását biztosító kenyérkereső foglalkozást kezdjen vagy tovább folytasson,
  2. ha kiskorú gyermek van nála elhelyezve, és ez akadályozza a megfelelő kenyérkereső foglalkozás végzésében,
  3. ha nem talál megfelelő rendszeres munkát vagy ehhez szakképzésre van szüksége – mindkét előbbi esetben a válás kimondásától számított legfeljebb három éves időszakra, és
  4. minden egyéb esetben, ahol a házasság felbontásakor méltányosságból tartásdíjat kell megállapítani.

A tartási kötelezettség azonban elutasítható vagy korlátozható, ha erre alapos ok van, például ha a házasság rövid ideig állt fenn, ha az igényjogosult hibájából bomlott fel vagy ha az igényjogosult önszántából vált vagyontalanná.

Lap tetejeLap teteje

A tartásra való jogosultság megszűnik az igényjogosult újbóli házasságkötése vagy más személlyel fenntartott tartós élettársi kapcsolata, illetve halála esetén, kivéve, ha elmúlt időszakra vagy a halálozás idején esedékes követelésekre vonatkozik. Ezen túlmenően a volt házasfelek mindegyike köteles a másik félnek pontos tájékoztatást adni vagyoni helyzetéről és jövedelméről, amennyiben ez a tartás mértékének megállapításához hasznosnak bizonyul. Az egyik házasfélnek az illetékes államügyész révén továbbított kérelme alapján a munkáltató, az illetékes hatóság és az illetékes adóhatóság vezetője köteles minden felhasználható információt kiadni a másik házasfél vagyoni helyzetéről és különösen annak jövedelméről. A tartás mértékét az arra jogosult igényei alapján, életkörülményei figyelembe vételével állapítják meg, s a tartásra jogosultaknak csak az eltartásukhoz feltétlenül szükséges minimális tartásdíjat ítélik meg abban az esetben, ha a tartásra kötelezettel szemben olyan vétségben marasztalhatók el, amely indokolttá teszi kitagadásukat.

2. Milyen életkorig jogosult a gyermek „tartásra”?

18 éves életkorig a gyermek a szüleitől tartásra jogosult, függetlenül attól, hogy van-e vagyonból vagy kenyérkereső tevékenységből származó jövedelme. Ezen életkor felett a szülők akkor kötelesek gyermeküket eltartani, ha az vagyonából vagy az életkorához, egészségi állapotához és egyéb életkörülményeihez –így esetleges tanulási igényeihez– illő kenyérkereső tevékenységből nem képes eltartani magát.

Lap tetejeLap teteje

3. Milyen esetekben alkalmazandó a görög jog?

Házastársak vagy volt házastársak között felmerülő tartási igény esetén a görög anyagi jog kerül alkalmazásra, amennyiben házasságuk ideje alatt görög volt az utolsó közös állampolgárságuk, és egyikük azzal továbbra is rendelkezik, vagy ha a házasságuk alatt fenntartott utolsó szokásos közös lakóhelyük Görögországban volt avagy ha szorosabb kapcsolat fűzi őket a görög joghoz. Szülők és gyermekek, illetve felmenők és leszármazottak között felmerülő tartási igény esetén akkor kerül alkalmazásra a görög jog, ha görög volt az utolsó közös állampolgárságuk vagy ha utolsó szokásos közös lakóhelyük Görögországban volt avagy ha a gyermek görög állampolgársággal rendelkezik. Ha a gyermek házasságon kívül született, a közte és anyja vagy apja között felmerülő tartási igény esetén a görög jog kerül alkalmazásra, ha görög volt az utolsó közös állampolgárságuk vagy ha utolsó közös lakóhelyük Görögországban volt avagy ha az anya vagy az apa görög. Házasságon kívül született gyermek anyja és apja között felmerülő tartási igény esetén a görög jog kerül alkalmazásra, amennyiben a terhesség alatt görög volt a közös állampolgárságuk vagy Görögországban volt a szokásos, illetve egyszerű tartózkodási helyük. Ugyancsak a görög jog kerül alkalmazásra, ha a fenti személyek közül valamelyik görög állampolgársággal és külföldi állampolgársággal is rendelkezik. Egyébiránt a görög jog alkalmazandó abban az esetben, ha a tartási igény kötelezettje görögországi lakos, az igényjogosult pedig azon államok egyikének lakosa, amelyek csatlakoztak a tartási követelések külföldön történő érvényesítéséről szóló New York-i Egyezményhez (1964. évi 4421. tvr.). Az alkalmazandó eljárási jog a „lex fori” elve alapján a görög eljárási jog.

Lap tetejeLap teteje

4. Amennyiben a görög jog nem alkalmazható, milyen jogot alkalmaznak a gö­rög­országi bíróságok?

Amennyiben a görög jog nem alkalmazható, a bíróságok a jogot az alábbi sorrendben alkalmazzák

  1. házastársak vagy volt házastársak között felmerülő tartási igény esetén a házasságuk alatt fennálló közös állampolgárságuk szerinti jogot, ha egyikük még rendelkezik ezzel az állampolgársággal, vagy a házasságuk alatt fenntartott utolsó szokásos közös lakóhelyük szerinti jogot avagy azt a jogot, amelyhez szorosabb kapcsolat fűzi őket,
  2. szülők és gyermekek, illetve felmenők és leszármazottak között felmerülő tartási igény esetén az utolsó közös állampolgárságuk szerinti jogot vagy utolsó szokásos közös lakóhelyük szerinti jogot avagy a gyermek állampolgársága szerinti jogot,
  3. házasságon kívül született gyermek és annak szülei között felmerülő tartási igény esetén az utolsó közös állampolgárságuk szerinti jogot vagy utolsó szokásos közös lakóhelyük szerinti jogot avagy az apa, illetve az anya állampolgársága szerinti jogot,
  4. házasságon kívül született gyermek anyja és apja között felmerülő tartási igény esetén a terhesség alatt fennálló közös állampolgárságuk szerinti jogot vagy szokásos, illetve egyszerű tartózkodási helyük szerinti jogot. Amennyiben a fenti személyek közül valamelyik többes külföldi állampolgársággal rendelkezik, azon állam joga kerül alkalmazásra, amelyhez szorosabb kapcsolat fűzi.

5. A tartásra jogosultnak valamilyen külön szervezethez, illetve a közigaz­ga­tás­hoz vagy az igazságszolgáltatáshoz kell fordulnia, hogy érvényesítse tartási igé­nyét?

A tartásra jogosultnak bírósághoz kell fordulnia, hogy a tartásra kötelezettel szemben érvényesítse tartási igényét. A tartási köve­te­lé­sek külföldön történő érvényesítéséről szóló New York-i Egyezmény (1964. évi 4421. tvr.) alkalmazása esetén az egyik szerződő államban lakó igényjogosult tartási kérelmét továbbító szerv kérheti a tartásra kötelezett lakóhelye szerinti másik szerződő állam fogadó szervétől —Görögország esetében az Igazságügyi Minisztériumtól—, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy az igényjogosultnak a tartásdíj kifizetésre kerüljön.

Lap tetejeLap teteje

6. Lehetséges-e kiskorú részére tartási igényt érvényesíteni valamilyen szervezet, illetve a közigazgatás vagy az igazságszolgáltatás révén?

Csak a kiskorú gyermek szülei, illetve házasságon kívül született gyermek esetén az anya kérheti —amennyiben a szülői felügyeletet nem vonták meg tőlük— a gyermek nevében a bíróságtól, hogy a tartásra kötelezett terhére gyermektartást állapítson meg. Amennyiben a szülőktől megvonták a szülői felügyeletet, a kiskorú gyermek tartása iránti keresetet az nyújthatja be, akire a szülői felügyeletet bízták, vagy gyámság esetén a gyám teheti ezt meg. Amennyiben a tartásra jogosult teljes gondnokság alatt áll vagy cselekvőképtelen, a keresetet a bíróság által kirendelt gondnoka, illetve eseti vagy tartósan meghatalmazott gondnoka nyújthatja be.

7. Ha a tartásra jogosult az igazságszolgáltatáshoz kíván fordulni, melyik az ille­té­kes bíróság?

A tartásra jogosult által a tartásra kötelezett ellen indított tartási kereset az első fokú egyesbíróságok hatáskörébe tartozik, és csak kivételesen tartozik a testületi bíróságok hatáskörébe, amikor a tartási kereset valamilyen házassági keresethez kapcsolódik, mint amilyen a házasság felbontására, érvénytelenítésére, fennállása vagy fenn nem állása elismertetésére irányuló keresetek, illetve az apaság megtámadására, a szülő-gyermek kapcsolat fennállásának vagy fenn nem állásának elismertetésére, a szülői felügyeletre, a házasságon kívül született gyermek kapcsán az apaság megállapítására irányuló, a házasságon kívüli gyermekkel kapcsolatos apai elismerő nyilatkozat meglétével vagy hiányával, illetve érvénytelenségével összefüggő keresetek, a házasságban született gyermekkel azonos jogok biztosítására irányuló keresetek a szülők utólagos házasságkötése alapján, az apai elismerő nyilatkozatot megtámadó, az örökbefogadás hiányának elismertetésére vagy felbontására, a gyámság fennállásának vagy fenn nem állásának elismertetésére irányuló keresetek. Illetékességgel az alperes lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti bíróság rendelkezik, illetve házassági keresethez kapcsolódó tartási kereset esetén a házasfelek szokásos tartózkodási helye vagy utolsó szokásos tartózkodási helye szerint illetékes bíróság, amennyiben a felek egyikének még ez a tartózkodási helye vagy —közös kereset esetén—bármelyik házasfél szokásos tartózkodási helye, avagy a felperes szokásos tartózkodási helye szerinti bíróság, ha a kereset benyújtása előtt legalább egy évig —görög állampolgár esetében hat hónapig— itt tartózkodott, s végül a két házasfél állampolgársága szerinti állam bírósága. Rendkívüli sürgősség vagy közvetlen veszély esetén az igényjogosult a fentiek alapján illetékességgel bíró első fokú egyesbíróságtól kérheti ideiglenes tartásdíj megállapítását a biztosítási intézkedések keretében.

Lap tetejeLap teteje

8. Szükséges-e közvetítő (ügyvéd, külön szervezet vagy efféle) igénybevétele ah­hoz, hogy a tartásra jogosult az igazságszolgáltatáshoz forduljon, s amennyiben nem szükséges, mi az eljárás?

Igen, meghatalmazott ügyvédet kell fogadnia, aki a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon benyújtja a tartási keresetet.

9. A bírósági eljárás díjköteles? Ha igen, mennyi lehet a költségek együttes össze­ge? Kérhet-e a jogosult költségmentességet, ha anyagi lehetőségei nem enge­dik meg a költségek fedezését?

A bírósági eljárás bizonyos költségekkel jár, s meg kell fizetni a meghatalmazott ügy­véd tiszteletdíját is. A tartási kereset benyújtójának először is meg kell előlegeznie a bíróság által meg­ha­tá­rozott előre fizetendő költségeket, amelyek összege nem ha­lad­hatja meg a 147 eurót, s a további költségek összege függ a kért tartásdíj összegétől, az iratkézbesítések és a tárgyalás esetleges elnapolásainak számától. Va­gyon­ta­la­nok­nak a törvény bizonyos feltételek teljesülése esetén költségmentességet biztosít.

10. Milyen formát ölthet a bíróság által megítélt tartásdíj? Pénzbeli hozzájárulás ese­tén ez hogyan állapítható meg? Hogyan igazítható a megélhetési költségek ala­ku­lásához vagy az életkörülmények megváltozásához?

A tartásdíj megállapításánál a bíróság figyelembe veszi a tartásra jogosult megfelelő el­tar­tásához és iskoláztatásához szükséges feltételeket, valamint a tartásra kötelezett anyagi lehetőségeit, és a tartásdíjat két évre állapítja meg. Két év után vagy a bíró­ság által a tartásdíj megállapításánál figyelembe vett körülmények megváltozása ese­tén mindkét fél —mind az igényjogosult, mind pedig a tartásra kötelezett— kérheti az előbbi esetben új tartásdíj megállapítását a következő két évre, illetve az utóbbi eset­ben az ítélet megváltoztatását és a tartásdíj újbóli megállapítását.

Lap tetejeLap teteje

11. Hogyan és kinek kerül folyósításra a tartásdíj?

Alapvetően a tartásra jogosultnak, azonban kiskorú gyermek, cselekvőképtelen vagy kor­látozott cselekvőképesség miatt gondnokság alatt álló személy esetében a szü­lő­nek, a gondnoknak vagy az eseti gondnoknak, akik a keresetet a jogosult nevé­ben benyújtják.

12. Ha a tartásra kötelezett nem fizeti önként a tartásdíjat, milyen eszközökkel tudjuk rábírni, hogy fizessen?

Amennyiben a tartásra kötelezett nem hajlandó fizetni, akkor a jogosult meg­kí­sé­rel­he­ti a tartási igényét a kötelezett vagyonára kért végrehajtás útján érvényesíteni, amennyiben az utóbbi vagyonnal rendelkezik.

13. Valamilyen szervezet vagy a közigazgatás segíthet a tartási igény érvénye­sí­té­sé­ben?

Nem.

14. Kifizethetik-e a tartásra kötelezett helyett a tartásdíjat vagy annak egy ré­szét?

Nem.

15. Kaphat-e segítséget a tartásra jogosult valamilyen görögországi szervezettől vagy közigazgatási hatóságtól?

Igen.

16. Ha igen, mi ennek a szervezetnek vagy közigazgatási hatóságnak a neve és a cí­me, és hogyan lehet vele kapcsolatba lépni?

Amennyiben a tartásra jogosult olyan államban lakik, amely tagja a tartási köve­te­lé­sek külföldön történő érvényesítéséről szóló New York-i Egyezménynek, amelynek Gö­rögország is részese (1964. évi 4421. tvr.), vagy amennyiben ezen állam és Görög­or­szág között kétoldalú megállapodás van és a tartásra kötelezett görögországi lakos, akkor az Igazságügyi Minisztérium Központi Hivatala (címe: 96, Messogion Str., Athén, Görögország, ir. sz.: 11527, tel.: +(30-210) 771 41 86) nyújthat segítséget. A kap­csolatba lépés módját a szerződés szabályozza.

17. Milyen segítséget nyújthat a szervezet vagy közigazgatási hatóság a tartásra jo­­gosultnak abban az esetben, ha az illető valamilyen más országban, az adós pe­dig Görögországban tartózkodik?

A szerződésben szabályozott segítséget.

18. A tartásra jogosult fordulhat-e közvetlenül a görögországi szervezethez vagy ha­tósághoz?

Nem, a fenti esetet kivéve.

« Tartási igények - Általános információk | Görögország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 24-03-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság