Európai Bizottság > EIH > Tartási igények > Németország

Utolsó frissítés: 27-07-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Tartási igények - Németország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelentenek a német jogban a „tartás” és a „tartási igény” kifejezések? Ki támaszthat tartási követelést mással szemben? 1.
2. Mely életkorig élhet egy gyermek tartási igénnyel? 2.
3. A német jogot mely esetekben kell alkalmazni? 3.
4. A német bíróságok mely ország jogát alkalmazzák, ha maga a német jog nem alkalmazható (ha mind a tartásra jogosult fél, mind a tartásra kötelezett fél Németországban lakik)? 4.
5. A tartásra jogosult félnek külön szervezethez, (központi vagy helyi) közigazgatási szervhez vagy bírósághoz kell-e fordulnia ahhoz, hogy tartási igényét elismerjék? 5.
5.A. Hogyan lehet e szervezethez vagy (központi vagy helyi) közigazgatási szervhez tartásdíjért folyamodni, és mi az alkalmazandó eljárás? 5.A.
6. Lehet-e kérelmet benyújtani rokon, közeli barát vagy kiskorú gyermek nevében? 6.
7. Ha a kérelmező az ügyet bíróság elé kívánja vinni, honnan tudja, hogy melyik az illetékes bíróság? 7.
8. Szüksége van-e a kérelmezőnek képviselőre (ügyvédre vagy egyéb képviselőre) ahhoz, hogy az ügyet bíróság elé vigye? 8.
9. A bírósági eljárásnak van-e anyagi vonzata a kérelmezőre nézve? Ha igen, megközelítőleg mekkora összeget kell fizetnie? Amennyiben a kérelmező nem rendelkezik kellő anyagi eszközökkel, kérheti-e a költségmentességet? 9.
10. A bíróság által megítélt támogatás milyen formában valósulhat meg? Tartásdíj-fizetés esetén hogyan állapítják meg annak mértékét? Hogyan igazítják ki a megélhetési költségek és a családi helyzet változásának függvényében? 10.
11. Hogyan fizetik ki a tartásdíjat, és kinek? 11.
12. Ha a tartásra kötelezett személy nem hajlandó tartásdíjat fizetni, hogyan lehet fizetésre kötelezni? 12.
13. Szervezetek, illetve (központi vagy helyi) közigazgatási szervek részt vállalhatnak-e a tartásdíjak beszedésében? 13.
14. A tartásdíjat fizethetik-e ezek a szervek, részben vagy egészben, a tartásra kötelezett személy helyett? Mit történik akkor, ha a kérelmező Németországban, a tartásra kötelezett személy pedig külföldön él? 14.
15. A kérelmező folyamodhat-e egy szervezet, illetve (központi vagy helyi) közigazgatási szerv támogatásáért? 15.
16. Ha igen, mi a neve és címe ezeknek a szervezeteknek, illetve közigazgatási szerveknek? 16.
17. Milyen formában nyújthatnak e szervezetek, illetve közigazgatási szervek támogatást? 17.
18. A kérelmező folyamodhat-e közvetlenül ezekhez a szervezetekhez, illetve közigazgatási szervekhez? 18.
19. Ha igen, mi ezeknek a szervezeteknek, illetve közigazgatási szerveknek a neve és címe? 19.
20. Milyen formában nyújthatnak e szervezetek, illetve közigazgatási szervek támogatást? 20.

 

1. Mit jelentenek a német jogban a „tartás” és a „tartási igény” kifejezések? Ki támaszthat tartási követelést mással szemben?

  • Gyermekek a szülőkkel szemben
  • Szülők a gyermekekkel szemben
  • Az egyik házastárs a másikkal szemben
  • (Déd)unokák a (déd)nagyszülőkkel szemben
  • (Déd)nagyszülők a (déd)unokákkal szemben
  • Nem házas szülők esetében az egyik fél a másikkal szemben
  • Hivatalos élettársi kapcsolatban élő partnerek esetében az egyik fél a másikkal szemben.

2. Mely életkorig élhet egy gyermek tartási igénnyel?

Nincs felső korhatár.

3. A német jogot mely esetekben kell alkalmazni?

A Német Szövetségi Köztársaság 1973. október 2-án ratifikálta a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló Hágai Egyezményt (a továbbiakban: az Egyezmény). Az Egyezmény a Szövetségi Köztársaság tekintetében 1987. április 1-jén lépett hatályba. Az érthetőség kedvéért az Egyezmény kollíziós rendelkezéseit a Német Polgári Törvénykönyv bevezető jogszabályának 18. szakaszába illesztették (Einführungsgesetz zum Bürgerlichen Gesetzbuch - EGBGB).

E rendelkezés értelmében a tartásra jogosult fél szokásos tartózkodási helye szerinti ország joga a meghatározó bármely tartási kötelezettség megállapításában. Ez azt jelenti, hogy a német jogot kell alkalmazni, ha a tartásra jogosult fél Németországban lakik. Ha a tartásra jogosult fél szokásos tartózkodási helye szerinti állam joga nem rendelkezik a tartási igényről, akkor az EGBGB 18. szakasza (1) bekezdésének második mondata megállapítja, hogy annak az országnak a jogát kell alkalmazni, amelyhez mind a tartásra jogosult fél, mind a tartásdíj fizetésére kötelezhető fél tartozik. Abban az esetben, ha sem a szokásos tartózkodási hely szerinti ország joga, sem a közös származási ország joga nem rendelkezik a tartási igényről, akkor az EGBGB 18. szakaszának (2) bekezdése értelmében a német jogot kell alkalmazni.

Lap tetejeLap teteje

Az EGBGB 18. szakaszának (1) és (2) bekezdése közötti alapvető kapcsolat alól két kivétel létezik:

Az EGBGB 18. szakasza (5) bekezdésének értelmében a német jogot kell alkalmazni, ha mind a tartásra jogosult fél, mind az arra kötelezhető fél német állampolgár, és a tartásra kötelezhető fél szokásos tartózkodási helye Németországban van. Emellett az EGBGB 18. szakaszának (4) bekezdése külön rendelkezik a válást követő tartási kötelezettségről. E rendelkezés értelmében az elvált házastársak egymással szemben támasztott tartási igényéről a szerint a jog szerint határoznak, amely szerint a házastársak elváltak, ha a válást Németországban mondták ki, illetve ott elismerték.

4. A német bíróságok mely ország jogát alkalmazzák, ha maga a német jog nem alkalmazható (ha mind a tartásra jogosult fél, mind a tartásra kötelezett fél Németországban lakik)?

Ha mind a tartásdíj fizetésére kötelezhető fél, mind a tartásra jogosult fél németországi lakos, akkor a német jogot kell alkalmazni, mivel a német jog alkalmazásának alapvető kritériuma az, hogy a tartásra jogosult fél többnyire Németországban lakik. Ha a tartásra jogosult fél németországi tartózkodása nem feleltethető meg a szokásos tartózkodási helynek, akkor annak az országnak a jogát kell alkalmazni, amelyikben a tartásra jogosult fél általában lakik. A másik lehetséges esetben a tartásra jogosult fél és a tartásdíj-fizetésre kötelezhető fél közös származási országának jogát kell alkalmazni. Utolsó lehetőségként a német jogot kell alkalmazni, tudniillik akkor, ha a tartásdíjra jogosult fél sem az állandó lakhely szerinti ország, sem a közös származási ország joga szerint nem kap tartásdíjat.

Lap tetejeLap teteje

5. A tartásra jogosult félnek külön szervezethez, (központi vagy helyi) közigazgatási szervhez vagy bírósághoz kell-e fordulnia ahhoz, hogy tartási igényét elismerjék?

Egy tartási kötelezettség elismertetéséhez a jogosult félnek rendesen bírósághoz, az Ifjúsági Hivatalhoz vagy jegyzőhöz kell fordulnia, hogy olyan végrehajtható jogcímet szerezzen, amelynek alapján egy pénzösszeget behajthatnak.

Eljárást csak bíróságon lehet megtámadni. Ugyanakkor a tartási igény kielégítésének kötelezettségét jegyző vagy az Ifjúsági Hivatal előtt ismerik el. Az Ifjúsági Hivatal joghatósága korlátozott a jegyzőéhez képest, az Ifjúsági Hivatal ugyanis a tartási kötelezettséget csak a gyermek 21 éves koráig állapítja meg, vagy a gyermek születésekor az anya vagy apa által benyújtott követelés esetében.

5.A. Hogyan lehet e szervezethez vagy (központi vagy helyi) közigazgatási szervhez tartásdíjért folyamodni, és mi az alkalmazandó eljárás?

Minden törvényes tartási igényt családjogi perben vagy családjogi bíróságon, egyszerűsített eljárás keretében kell érvényesíteni. Az eljárásra a polgári perrendtartás rendelkezései az irányadók.

6. Lehet-e kérelmet benyújtani rokon, közeli barát vagy kiskorú gyermek nevében?

Minden kérelmezőnek elvileg személyesen kell kérelmét benyújtania. Ismerős nevében nem lehet kérelmet benyújtani. Ez alól egyedüli kivétel, amikor a kérelmező kiskorú személy. Ebben az esetben az egyik szülő saját nevében nyújthat be gyermektartási igényt a másik szülővel szemben.

Lap tetejeLap teteje

7. Ha a kérelmező az ügyet bíróság elé kívánja vinni, honnan tudja, hogy melyik az illetékes bíróság?

Elvileg az alperes tartózkodási helye szerinti ország általános joghatósága vonatkozik a tartási igénnyel kapcsolatos eljárásra is. Az egyik vagy mindkét szülő kiskorú gyermekkel szembeni tartási kötelezettségével kapcsolatos eljárás esetén az a bíróság rendelkezik kizárólagos joghatósággal, amelynek a gyermekre vagy a gyermeket jogilag képviselő szülőre nézve általános joghatósága van. Ez mindazonáltal nem alkalmazandó, amikor a gyermekre vagy az egyik szülőre nézve egy külföldi bíróság rendelkezik általános joghatósággal.

A gyermek ugyancsak azon a bíróságon érvényesítheti a szülőkkel szembeni tartási igényét, amely az apára vagy az anyára nézve joghatósággal rendelkezik.

8. Szüksége van-e a kérelmezőnek képviselőre (ügyvédre vagy egyéb képviselőre) ahhoz, hogy az ügyet bíróság elé vigye?

Ahhoz, hogy valaki tartási igénye tárgyában bírósági eljárást indítson, rendes esetben nincs szüksége jogi képviselőre. Ennek ellenkezője csak akkor alkalmazandó, amikor a házasság alapján törvény által előírt tartási kötelezettséggel kapcsolatos tartási igényt vagy a közös gyermek tekintetében benyújtott követelést egy bontóperes eljárásban kívánják érvényesíteni. Ebben az esetben a házastársakat egy kerületi vagy regionális bíróságon eljárni jogosult ügyvédnek kell képviselnie.

Lap tetejeLap teteje

9. A bírósági eljárásnak van-e anyagi vonzata a kérelmezőre nézve? Ha igen, megközelítőleg mekkora összeget kell fizetnie? Amennyiben a kérelmező nem rendelkezik kellő anyagi eszközökkel, kérheti-e a költségmentességet?

A családi kapcsolatok vagy házasság alapján törvény által előírt tartási kötelezettséggel kapcsolatos bírósági eljárásoknak van költségvonzata (díjak és a költségek megtérítése). A három részletben fizetendő eljárási díj akkor válik esedékessé, amikor a kérelmet a bíróságon benyújtják. A díj összegét a per tárgyát képező követelés értéke alapján határozzák meg. Minden további eljárási költséget (például a tanúk és szakértők díjazása) a per tárgyát képező követelés értékének függvényében határoznak meg. A számítás alapjául szolgáló összeg a kérelem benyújtását követő tizenkét hónapra követelt tartásdíj összege, de semmi esetre sem haladja meg a követelt kifizetés összegét. A kérelem benyújtásakor már esedékes tartásdíj összegét ehhez adják hozzá.

Példa:

Ha egy tízéves gyermek törvényes képviselője rendes tartásdíj (jelenleg havi 241 euró) iránti követelést nyújt be, az eljárás perértéke 2.892 euró. Ebben az esetben az eljárási díj általában 267 euró (3 x 89 euró). Ha egy építész felesége különválás és egészségügyi ellátás címén havi 1.900 euró összegű tartási igénnyel él, akkor a perérték 22.800 eurónak felel meg. Az eljárási díj 933 euró (3 x 311 euró). A költségszint így általában nem kerül megállapításra. Adott esetben a jogi védelemmel megbízott ügyvéd díjazása az eljárási költségeken felül fizetendő.

Lap tetejeLap teteje

A díjak összege – 500.000 eurós perértékig – az alábbi táblázatban szerepel:

Perérték (… euróig)

Díj (euróban)

Perérték (… euróig)

Díj (euróban)

300

25

40.000

398

600

35

45.000

427

900

45

50.000

456

1.200

55

65.000

556

1.500

65

80.000

656

2.000

73

95.000

756

2.500

81

110.000

856

3.000

89

125.000

956

3.500

97

140.000

1.056

4.000

105

155.000

1.156

4.500

113

170.000

1.256

5.000

121

185.000

1.356

6.000

136

200.000

1.456

7.000

151

230.000

1.606

8.000

166

260.000

1.756

9.000

181

290.000

1.906

10.000

196

320.000

2.056

13.000

219

350.000

2.206

16.000

242

380.000

2.356

19.000

265

410.000

2.506

22.000

288

440.000

2.656

25.000

311

470.000

2.806

30.000

340

500.000

2.956

35.000

369

A költségeket elsősorban annak a félnek kell viselnie, akit a bíróság határozatában azok megfizetésére kötelez. Elvileg a pervesztes félnek kell a költségeket fizetnie.

Az elégtelen anyagi eszközökkel rendelkező kérelmezők költségmentességet kérhetnek.

10. A bíróság által megítélt támogatás milyen formában valósulhat meg? Tartásdíj-fizetés esetén hogyan állapítják meg annak mértékét? Hogyan igazítják ki a megélhetési költségek és a családi helyzet változásának függvényében?

A tartásdíjat rendesen pénzben kell kifizetni. A tartásdíj mértékét a tartásra jogosult fél igényeinek és szükségleteinek függvényében határozzák meg, miközben a tartásra kötelezhető fél fizetési képességét is figyelembe veszik. A felsőbb regionális bíróságok e célból táblázatokat és iránymutatásokat dolgoztak ki, amelyek segítséget nyújtanak a vonatkozó tartásdíjak átalányösszegének meghatározásában. A legismertebb a düsseldorfi táblázat, amelyet a gyermektartás mértékének kiszámításához széles körben használnak.

Ha a tartási kötelezettséget konkrét pénzösszegben állapítják meg, akkor azt a körülmények jelentős mértékű megváltozása esetén kiigazíthatják. Ez esetben módosító kérelmet kell benyújtani.

Lap tetejeLap teteje

Ha egy a kiskorú gyermekkel nem egy háztartásban élő szülő tartási kötelezettségét a vonatkozó rendes összeg százalékában határozták meg, akkor a tartásdíj összegét kétévente automatikusan hozzáigazítják az esetlegesen megváltozott rendes összeghez. Ez esetben tehát nem kell módosító kérelmet benyújtani.

11. Hogyan fizetik ki a tartásdíjat, és kinek?

A tartásdíjat elvileg havonta előre kell fizetni pénzbeli kifizetésként, amelyet a tartásra jogosult félnek vagy kiskorú gyermek esetében az őt gondozó szülőnek, illetve a pénz átvételére másként felhatalmazott félnek kell folyósítani.

12. Ha a tartásra kötelezett személy nem hajlandó tartásdíjat fizetni, hogyan lehet fizetésre kötelezni?

Az egyik lehetőséget a jóváhagyott tartási igény kötelező végrehajtása jelenti. A végrehajtás az általános szabályoknak megfelelően történik.

A tartásra kötelezett féllel szemben támasztott kötelezettségnek további súlyt ad, hogy e kötelezettség megsértése büntetőjogi felelősséget vonhat maga után.

Bárki, aki nem tesz eleget tartási kötelezettségének, három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzpírsággal büntethető. Ha a büntetés szabadságvesztést von maga után, de azt felfüggesztik, a bíróság utasíthatja az elítélt felet, hogy tegyen eleget tartási kötelezettségeinek. A bíróság visszavonja a büntetés felfüggesztését, ha az elítélt fél alapvetően vagy tartósan ellenszegül az ilyen utasításnak, és ezáltal megalapozott a félelem, hogy a jövőben további jogsértést követ el, nevezetesen a tartási kötelezettség megsértését.

Lap tetejeLap teteje

Ugyanakkor, ha valaki első alkalommal követ el jogsértést, az ügyészségi hivatal ideiglenesen tartózkodhat a vádemeléstől, a bíróság pedig átmenetileg leállíthatja a büntetőeljárást, amennyiben a jogsértő felet ezzel egy időben utasítja, hogy egy adott összeg megfizetésével tegyen eleget tartási kötelezettségének.

13. Szervezetek, illetve (központi vagy helyi) közigazgatási szervek részt vállalhatnak-e a tartásdíjak beszedésében?

A tartási kötelezettségről szóló határozat egy pénzügyi követelés tekintetében hozott rendes végrehajtási határozatnak felel meg, így a tartásra jogosult félnek elvileg meg kell felelnie a rendes végrehajtási szabályoknak, és követelését magának kell érvényesítenie.

Ugyanakkor gyermek támogatása esetében az Ifjúsági Hivatal segít a tartásdíj beszedésében (a Német Polgári Törvénykönyv – Bürgerliches Gesetzbuch, BGB – 1712. és köv. szakasza). A Polgári Törvénykönyv 1713. szakasza alapján támogatási megállapodást kötnek, ha a kérelmező szülő egyedül gondozza a gyermeket, vagy ha a két szülő közösen gondozza a gyermeket, de annak felügyeletét a kérelmet benyújtó szülő látja el.

Ezt meg kell különböztetni azon esetektől, amikor a tartásra jogosult félnek meghatározott társadalombiztosítási juttatásokat fizetnek ki (azon szükségletek fedezésére, amelyeket voltaképpen a tartásdíjnak kellene fedeznie). Ha e társadalombiztosítási juttatások kedvezményezettje tartási követelést nyújtott be egy tartásra kötelezhető féllel szemben, de azt még nem sikerült érvényesítenie, akkor e tartási követelés elvileg az illetékes hatósághoz kerül át, aki azt saját nevében érvényesítheti:

Lap tetejeLap teteje

  • Bizonyos esetekben (ha a gyermeket az egyik szülő neveli, és a másik szülő ahhoz nem nyújt készpénz-hozzájárulást), a tartásdíj-megelőlegezésről szóló német törvény (Unterhaltsvorschussgesetz - UVG) értelmében a juttatásokat korlátozott ideig fizetik. Ezekben az esetekben a tartásdíjat megelőlegező hivatal hajtja be a hozzá beérkező tartási követelést.
  • Emellett, ha a tartásra kötelezett fél nem fizet tartásdíjat, és társadalombiztosítási juttatás kifizetésére van szükség (feltéve, hogy a kérelem egyéb követelményeinek eleget tesznek), a tartási követelések átkerülnek a társadalombiztosítási juttatások kifizetőjéhez (ugyanúgy, ahogy a fent említett tartásdíj-előlegek), és így azokat e szerv követelheti. Az álláskeresőknek járó alapellátás esetében a kötelezettséget a kifizetőtől a tartásra kötelezett félnek küldött írásos értesítéssel ruházzák át.

14. A tartásdíjat fizethetik-e ezek a szervek, részben vagy egészben, a tartásra kötelezett személy helyett? Mit történik akkor, ha a kérelmező Németországban, a tartásra kötelezett személy pedig külföldön él?

A 13. kérdésre adott válaszban említett, a tartásdíj megelőlegezéséről szóló törvény szerinti kifizetések, valamint a társadalombiztosítási juttatások és az álláskeresőknek nyújtott alapellátás olyan független társadalombiztosítási juttatások, amelyek mértéke korlátozott, és a szó eredeti értelmében nem tartásdíjak. Azokat az illetékes hatóság közvetlenül a kérelmezőnek fizeti ki. Hasonlóképpen, a tartási követelés érvényesíthetőségének helyétől (Németország vagy külföld) is függetlenek. A tartási követelést átvevő hatóságok ugyancsak élhetnek e követeléssel külföldön saját nevükben.

Lap tetejeLap teteje

A tartásdíj megelőlegezéséről szóló törvény szerinti kifizetésektől, valamint a társadalombiztosítási juttatásoktól és az álláskeresőknek járó alapellátástól eltérően a BGB 1712. szakasza szerinti támogatási megállapodások megkötése nem hoz létre külön fizetési követelést a felelős hatósággal szemben. A hatóság fellépése ez esetben arra korlátozódik, hogy a jogosult felet támogassa a tartási követelés benyújtásában és érvényesítésében.

15. A kérelmező folyamodhat-e egy szervezet, illetve (központi vagy helyi) közigazgatási szerv támogatásáért?

A tartási kötelezettségről szóló határozat egy pénzügyi követelés tekintetében hozott rendes végrehajtási határozatnak felel meg, így a tartásra jogosult félnek elvileg meg kell felelnie a rendes végrehajtási szabályoknak.

Amennyiben támogatási megállapodást kötöttek, a támogatást a 13. kérdésre adott válaszban meghatározott módon nyújtják.

16. Ha igen, mi a neve és címe ezeknek a szervezeteknek, illetve közigazgatási szerveknek?

Az Ifjúsági Hivatal rendesen a tartásra jogosult gyermek vagy szülő lakhelyére nézve területi illetékességgel rendelkező városi tanács vagy regionális hatóság közigazgatási osztályán található.

Ugyanez vonatkozik a társadalombiztosítási hivatalokra és a tartásdíj-előleget kifizető hivatalokra is.

17. Milyen formában nyújthatnak e szervezetek, illetve közigazgatási szervek támogatást?

Lásd a 13. kérdésre adott választ.

18. A kérelmező folyamodhat-e közvetlenül ezekhez a szervezetekhez, illetve közigazgatási szervekhez?

Igen.

19. Ha igen, mi ezeknek a szervezeteknek, illetve közigazgatási szerveknek a neve és címe?

Lásd a 16. kérdésre adott választ.

20. Milyen formában nyújthatnak e szervezetek, illetve közigazgatási szervek támogatást?

Lásd a 13. és a 14. kérdésre adott választ.

« Tartási igények - Általános információk | Németország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 27-07-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság