Európai Bizottság > EIH > Tartási igények > Franciaország

Utolsó frissítés: 04-04-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Tartási igények - Franciaország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

1. A francia jog szerint mit jelentenek a „tartásdíj” és a „tartási kötelezettség” kifejezések?

A tartási kötelezettség a családi szolidaritás kifejeződése. Törvény által előírt kötelezettség egyes hozzátartozók számára anyagi támogatás juttatása.

Mely személyek kötelezettek „tartási kötelezettségre” más személyek tekintetében:

- a szülők a gyermekeik tekintetében?

A szülők kötelesek ellátni és eltartani a gyermekeiket.

- a gyermekek a szülők tekintetében?

A gyermekek kötelesek eltartani az apjukat és az anyjukat.

- az elvált házastárs a volt házastárs tekintetében?

Kizárólag akkor, ha a házasság felbontását annak feldúltsága miatt mondják ki, a házasság felbontását kezdeményező házastárs köteles tartásdíjat folyósítani az alperes számára.

- Mások?
  • A házastársak a házasság alatt, beleértve a házastársi közösség megszüntetésének esetét is ;
  • az egyenes ági felmenők és leszármazottak ;
  • a vők és a menyek az apóssal és az anyóssal szemben, kölcsönösen.

Milyen esetekben ?

A tartásdíj két elem függvényében kerül megadásra : - a jogosult szükségletei és a kötelezett vagyona.

Lap tetejeLap teteje

2. Hány éves korig részesülhet egy gyermek „tartásdíjban”?

Két időszakot kell megkülönböztetni:

  • Amíg a gyermek kiskorú, illetve a nagykorúsága után, amíg még – különösen tanulmányok folytatása miatt – pénzügyileg nem független, a szülőknek az ő tekintetében eltartási és nevelési kötelezettségük van. E kötelezettség szélesebb körű, mint egy egyszerű tartási kötelezettség, a leszármazási kapcsolaton alapul, és célja a gyermek számára a fejlődéséhez és a neveléséhez szükséges körülmények biztosítása.
  • Amennyiben az eltartási és a nevelési kötelezettség megszűnt, a tartási kötelezettség általános rendszerét kell alkalmazni, feltételezve, hogy a kérelmező bizonyítja a rászorultságát.

3. Milyen esetekben kell a francia jogot alkalmazni?

A tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1973. október 2-i Hágai Egyezmény English - français franciaországi hatálybalépése óta az alkalmazandó jog a tartásdíj jogosultjának szokásos tartózkodási helye szerinti jog. A jogosult kérheti az általános nemzeti jog alkalmazását is, ha a tartózkodási hely szerinti jog nem teszi számára lehetővé a járadékhoz jutást, illetve azon hatóság jogának alkalmazását is kérheti, amelyhez a keresetet benyújtotta, amennyiben az említett két jog nem teszi lehetővé számára a járadékhoz jutást.

Lap tetejeLap teteje

A gyermekekre vonatkozó tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1956. október 24-i Hágai Egyezmény English - français hatályban marad Franciaország és a részes államok között, valamint azok között, akik nem erősítették meg az 1973-as Hágai Egyezményt. Ez az egyezmény azt írja elő, hogy a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti törvény határozza meg, hogy kitől és milyen mértékben követelheti a gyermek a tartásdíjat.

Tehát a francia jogot lehet alkalmazni:

  • ha a jogosult Franciaországban tartózkodik,
  • vagy ha a jogosult és a kötelezett is francia, és a jogosult a francia jog alkalmazását kéri,
  • vagy ha francia bírósághoz fordultak, és a jogosult tartózkodási helye szerinti jog vagy az állampolgárság szerinti általános jog nem teszi számára lehetővé, hogy tartásdíjban részesüljön.

4. Ha nem ezt a jogot kell alkalmazni, akkor melyik jogot alkalmazzák a francia bíróságok ?

Ha a „tartásdíjat” kérő és az arra kötelezett is francia területen tartózkodik:

Fő szabály szerint, ha a kötelezett és a jogosult is Franciaországban lakik, a francia jogot kell alkalmazni, hacsak – a fent említett 1973-as Hágai Egyezmény English - français alkalmazásában – a jogosult nem hivatkozik az állampolgárság szerinti általános jogra, amennyiben mind a ketten külföldi állampolgárságúak. Ekkor ezt az általános külföldi jogot kell alkalmazni.

Lap tetejeLap teteje

5. A kérelmezőnek különleges szervhez, hatósághoz vagy az igazságszolgáltatáshoz kell fordulnia „tartásdíj” érdekében ?

A kérelmezőnek az elsőfokú bíróság családjogi bírójához kell fordulnia.

6. Lehetséges egy szülő, rokon vagy kiskorú gyermek nevében fordulni az illetékes szervhez, hatósághoz vagy az igazságszolgáltatáshoz?

Az a szülő, aki egy kis- vagy nagykorú gyermek költségeit viseli, hozzájárulást kérhet az ő eltartásához és neveléséhez.

Amennyiben a jogosult gyámság alatt áll, nevében csak a gyámja járhat el.

7. Ha a kérelmező bírósághoz való fordulást tervez, honnan tudhatja, hogy melyik az illetékes bíróság?

A kérelmező választása szerint fordulhat a tartózkodási helye vagy az alperes lakhelye szerinti bírósághoz.

8. A kérelmezőnek kell-e közvetítőt igénybe vennie a bírósághoz való forduláshoz (ügyvéd, szakosodott szerv, egyéb …) ? Ha nem, milyen eljárást kell kezdeményeznie ?

Ha nem házasság felbontásáról vagy házastársi közösség megszüntetéséről van szó, a kérelmező maga is fordulhat a bírósághoz egyszerű levélben vagy idézéssel, amely bírósági tisztviselő közreműködését feltételezi. Az ügyvédi képviselet nem kötelező.

A kérelmezőnek be kell nyújtania a bírósághoz a rászorultságát bizonyító valamennyi iratot, mint fizetésigazolás a nem adóztatásról szóló igazolás, a munkanélküliséget vagy a hosszú betegszabadságot, bérleti díjat, eltartott gyermekeket, eltartási és nevelési költségeket, hiteleket tanúsító iratokat…

Lap tetejeLap teteje

9. Kell fizetni a bírósági eljárásért ? Ha igen, milyen összeget kell tervezni az összes költség tekintetében ? Amennyiben a kérelmező anyagi eszközei nem elegendőek, lehet-e költségmentesség címén az eljárási költségek fedezését kérni ?

Az eljárás ingyenes.

Ha a kérelmező anyagi eszközei nem érik el az anyagi források rendeletben meghatározott bizonyos határát, teljes vagy részleges költségmentességet kérhet. (vö. „Jogi segítség- Franciaország” témakör)

10. Milyen formát ölthet a bíróság határozatával megadható támogatás? Amennyiben járadékról van szó, hogyan állapítják meg azt ? Hogyan lehet azt a létfenntartás költségeihez vagy a helyzet megváltozásához való igazítása céljából felülvizsgálni?

A támogatás formájáról
  • a támogatás formája havonta folyósított tartásdíj:
    • a házastársak vagy a házasságnak annak feldúltsága miatti felbontásával vagy a házastársi közösség megszüntetésével elvált, volt házastársak közötti segítségnyújtási kötelezettség. De a támogatás tőke formában is megjelenhet. A tőke lehet pénzösszeg vagy természetbeni javakról való lemondás.
    • ami a gyermek eltartásához vagy az oktatásához való hozzájárulást illeti. De részben vagy egészben a gyermek érdekében felmerült költségek közvetlen átvételének formájában is megjelenhet. Végül haszonélvezeti és lakhatási jogként is szolgáltatható.
  • a támogatás a házasság felbontásának valamennyi esetében házastársi tartás formáját ölti, kivéve a házasságnak annak feldúltsága miatti felbontása esetét.
A házastársak valamelyike házastársi tartást kérhet. Ez egy olyan kártalanítás, amelynek célja azon különbség kiegyenlítése, amelyet a házasság felbomlása az életfeltételeikben okoz. Ez nyolcéves időbeli korlát alatt esetlegesen folyósított tőke formáját veheti fel. A házastársi tartás összegét a házasságot felbontó ítélet határozza meg. Közös kérelemre történő házasságfelbontás esetében az összeget a felek által megállapított és a bíró által jóváhagyott, a házasság felbontására vonatkozó megállapodás határozza meg.

Ideiglenes jelleggel életjáradék juttatható, ha azt a jogosult kora vagy egészségi állapota igazolja.

Lap tetejeLap teteje

- A támogatás megállapításáról

Nincs referenciatáblázat. Az összeg a kötelezett anyagi forrásai és a jogosult szükségletei függvényében kerül megállapításra.

- Az indexálásról

A támogatásnak a megélhetési költségek változásaihoz történő igazításához a bíró – akár hivatalból is – határozhat úgy, hogy a tartásdíj mértékét jogszerűen meghatározott változtatási kikötéshez köti.

A járadék formájában nyújtott házastársi tartást a tartásdíjhoz hasonlóan indexálják.

- A felülvizsgálatról
  • A tartásdíj felülvizsgálatáról
    Új körülmény felmerülésekor a megállapított tartásdíjat felül lehet vizsgálni akár emelés, akár csökkentés, akár eltörlés érdekében. A felek közötti megállapodás hiányában a felülvizsgálatot a bíró végzi el.
  • A házastársi tartás felülvizsgálatáról
    Általány jellege miatt a házastársi tartás nem vizsgálható felül ugyanazon körülmények között, mint amelyek szerint tőke vagy járadék formájában lett megítélve.
    A tőke összege nem vizsgálható felül ; csak a fizetési feltételek vizsgálhatók felül, a kötelezett helyzetének jelentős változása esetén. A 2000. június 30-i törvény előtti vagy utáni járadékok felülvizsgálhatók a felek helyzetének lényeges megváltozása esetén. A házasság közös kérelemre történő felbontása esetén lehetséges a felülvizsgálat, ha a jóváhagyott megállapodás tartalmaz felülvizsgálati záradékot.

11. Hogyan és kinek folyósítják a járadékot ?

A tartásdíjat és a házastársi tartást azok kedvezményezettjének folyósítják, a fentiekben írtak szerint.

Lap tetejeLap teteje

A gyermek eltartásához és neveléséhez való hozzájárulást esettől függően az egyik szülő a másiknak, vagy annak a személynek folyósítja, akire a gyermeket bízták. Ha a gyermek nagykorú, a bíró dönthet úgy, vagy a szülők megegyezhetnek abban, hogy a hozzájárulás teljesítése részben vagy egészben a gyermek kezéhez történik.

12. Ha a járadékfizetésre kötelezett a járadékot nem folyósítja önkéntesen, mely eszközöket lehet felhasználni a fizetésre való kötelezéséhez ?

A jogosult az általános jog által biztosított végrehajtási módokhoz fordulhat, mint például az ingókra vagy az ingatlanokra, illetve jövedelemre vagy bankszámlára vezetett végrehajtás.

A jogosult a közvetlen kifizetési eljárást is igénybe veheti. Ez az eljárás lehetővé teszi a tartásdíj közvetlen kifizetését egyszerű végrehajtói értesítéssel a kötelezett munkáltatója vagy bármely más személy által, akinek a kötelezettel szemben tartozása áll fenn.

13. Segíthet egy szerv vagy hatóság a járadék behajtásában ?

A korábban bemutatott végrehajtási lehetőségek sikertelensége esetén a jogosult számára két lehetőség adódik.

  • Fordulhat a családi ellátások folyósításával foglalkozó szervezethez, különösen a családi támogatások pénztárához. Az segíthet a családi ellátások behajtásában a jövőre nézve és legfeljebb a megelőző két évre visszamenőleg.
  • Ugyanígy a jogosult a lakóhelye szerinti elsőfokú bíróság melletti államügyészhez is fordulhat, hogy a bírósági behajtás végrehajtását kérje. Ez lehetővé teszi a lejárt, de meg nem fizetett utolsó hat hónapnak az államkincstár közreműködésével történő megfizettetését.

14. Lehet a kötelezett helyébe lépni, és folyósítható helyette a járadék vagy annak egy része ?

A családi ellátásokat folyósító szerv árvasági nyugdíj folyósításánál részben vagy egészben a kötelezett helyébe léphet. Ezeket az összegeket behajtja a kötelezettől, hacsak a bíróság nem nyilvánította őt fizetésképtelennek.

Lap tetejeLap teteje

Ha a kérelmező Franciaországban tartózkodik, és a "tartási kötelezettség" teljesítéséért felelős személy másik országban lakik:

15. Részesülhet a kérelmező valamely francia szerv vagy hatóság támogatásában ?

A kérelmező – aki valamely tartásdíjat megállapító határozat kedvezményezettje – a következő két minisztériumi szolgálathoz fordulhat, ha a kötelezett külföldön tartózkodik:

  • Külügyminisztérium

    Ez a minisztérium foglalkozik a tartásdíjak külföldi behajtásáról szóló, 1956. június 20-i New Yorki Egyezmény English - français végrehajtásával, mint a Franciaország által kijelölt közvetítő szerv. Ez a jogi eszköz 55 országot köt.
    A Külügyminisztérium peren kívüli megoldás keresése érdekében is eljárhat, amennyiben a kötelezett francia állampolgár.

  • Igazságügyi Minisztérium

    Ez a minisztérium jár el a New Yorki Egyezményhez nem csatlakozott országokban és azokban, amelyekkel jogsegélyegyezmény vagy -megállapodás együttműködést határoz meg a központi hatóságok között (Benin, Quebec szövetségi állam, Kongó, Dzsibuti, Egyiptom, Egyesült Államok, Niger, Szenegál, Csád, Togó).

    Lap tetejeLap teteje

16. Ha igen, mi a neve és a címe e szervnek vagy hatóságnak? Hogyan lehet hozzájuk fordulni ?

  • Külügyminisztérium

    Franciaország és külföld közötti tartásdíj-követelések behajtásának szolgálata
    244, Boulevard Saint-Germain
    75303 PARIS 07 S.P.
    Telefon: +33.(1).43.17.99.91
    Fax: +33.(1).43.17.93.44

  • Igazságügyi Minisztérium

    Polgári és Igazságügyi Igazgatóság
    A nemzetközi polgári és kereskedelmi jogsegély hivatala
    13 Place Vendôme
    75001 PARIS
    Telefon: +33.(1).44.86.14.50
    Fax: +33.(1).44.86.14.06

Ha a kérelmező egy másik országban tartózkodik, és a „tartási kötelezettség” teljesítéséért felelős személy Franciaországban lakik:

17. Milyen formában adhat a kérelmezőnek támogatást e szerv vagy hatóság?

Egyes jogsegélyegyezmények meglehetősen megszorítóak, és korlátozzák a központi hatóságoknak a tartásdíjak peren kívül történő behajtására vonatkozó hatáskörét. Azonban más jogi eszközök, és különösen a New Yorki Egyezmény előírják, hogy a közvetítő intézmény, vagyis a központi hatóság végrehajtat minden ítéletet, rendeletet vagy más jogi aktust.

Az esettől függően a francia központi hatóság továbbítja a jogosult kérelmét az illetékes hatósághoz, hogy elismertesse és végrehajtassa a tartásdíjat megállapító határozatot, vagy hogy a vita peren kívüli rendezése érdekében meghallgassa a kötelezettet.

18. A kérelmező fordulhat közvetlenül francia szervhez vagy hatósághoz ?

A nem Franciaországban tartózkodó kérelmezőnek az országának az egyezmények végrehajtásával foglalkozó központi hatóságához kell fordulnia, amely a fentieket érvényesíti. Nem fordulhat közvetlenül franciaországi szervezethez vagy hatósághoz.

19. Ha igen, mi a neve és a címe e szervnek vagy hatóságnak? Hogyan lehet hozzájuk fordulni ?

Tárgy nélkül, lásd a 18. pontot.

20. Milyen formában adhat a kérelmezőnek támogatást e szerv vagy hatóság?

Tárgy nélkül, lásd a 18. pontot.

További információk

  • Központi hatóságok:
    • Külügyminisztérium français
    • Költségmentesség Franciaországban français & Tartásdíjak français (Igazságügyi Minisztérium français)
  • Családi támogatások pénztára français
  • Jogszabályok és ítélkezési gyakorlat Légifrance : a francia jog lényege français

« Tartási igények - Általános információk | Franciaország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 04-04-2006

 

TARTALOMJEGYZÉK

1. A francia jog szerint mit jelentenek a „tartásdíj” és a „tartási kötelezettség” kifejezések? 1.
Mely személyek kötelezettek „tartási kötelezettségre” más személyek tekintetében: Mely személyek kötelezettek „tartási kötelezettségre” más személyek tekintetében:
- a szülők a gyermekeik tekintetében? - a szülők a gyermekeik tekintetében?
- a gyermekek a szülők tekintetében? - a gyermekek a szülők tekintetében?
- az elvált házastárs a volt házastárs tekintetében? - az elvált házastárs a volt házastárs tekintetében?
- Mások? - Mások?
Milyen esetekben ? Milyen esetekben ?
2. Hány éves korig részesülhet egy gyermek „tartásdíjban”? 2.
3. Milyen esetekben kell a francia jogot alkalmazni? 3.
4. Ha nem ezt a jogot kell alkalmazni, akkor melyik jogot alkalmazzák a francia bíróságok ? 4.
5. A kérelmezőnek különleges szervhez, hatósághoz vagy az igazságszolgáltatáshoz kell fordulnia „tartásdíj” érdekében ? 5.
6. Lehetséges egy szülő, rokon vagy kiskorú gyermek nevében fordulni az illetékes szervhez, hatósághoz vagy az igazságszolgáltatáshoz? 6.
7. Ha a kérelmező bírósághoz való fordulást tervez, honnan tudhatja, hogy melyik az illetékes bíróság? 7.
8. A kérelmezőnek kell-e közvetítőt igénybe vennie a bírósághoz való forduláshoz (ügyvéd, szakosodott szerv, egyéb …) ? Ha nem, milyen eljárást kell kezdeményeznie ? 8.
9. Kell fizetni a bírósági eljárásért ? Ha igen, milyen összeget kell tervezni az összes költség tekintetében ? Amennyiben a kérelmező anyagi eszközei nem elegendőek, lehet-e költségmentesség címén az eljárási költségek fedezését kérni ? 9.
10. Milyen formát ölthet a bíróság határozatával megadható támogatás? Amennyiben járadékról van szó, hogyan állapítják meg azt ? Hogyan lehet azt a létfenntartás költségeihez vagy a helyzet megváltozásához való igazítása céljából felülvizsgálni? 10.
11. Hogyan és kinek folyósítják a járadékot ? 11.
12. Ha a járadékfizetésre kötelezett a járadékot nem folyósítja önkéntesen, mely eszközöket lehet felhasználni a fizetésre való kötelezéséhez ? 12.
13. Segíthet egy szerv vagy hatóság a járadék behajtásában ? 13.
14. Lehet a kötelezett helyébe lépni, és folyósítható helyette a járadék vagy annak egy része ? 14.
Ha a kérelmező Franciaországban tartózkodik, és a "tartási kötelezettség" teljesítéséért felelős személy másik országban lakik: Ha a kérelmező Franciaországban tartózkodik, és a
15. Részesülhet a kérelmező valamely francia szerv vagy hatóság támogatásában ? 15.
16. Ha igen, mi a neve és a címe e szervnek vagy hatóságnak? Hogyan lehet hozzájuk fordulni ? 16.
Ha a kérelmező egy másik országban tartózkodik, és a „tartási kötelezettség” teljesítéséért felelős személy Franciaországban lakik: Ha a kérelmező egy másik országban tartózkodik, és a „tartási kötelezettség” teljesítéséért felelős személy Franciaországban lakik:
17. Milyen formában adhat a kérelmezőnek támogatást e szerv vagy hatóság? 17.
18. A kérelmező fordulhat közvetlenül francia szervhez vagy hatósághoz ? 18.
19. Ha igen, mi a neve és a címe e szervnek vagy hatóságnak? Hogyan lehet hozzájuk fordulni ? 19.
20. Milyen formában adhat a kérelmezőnek támogatást e szerv vagy hatóság? 20.
 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság