Európai Bizottság > EIH > Tartási igények > Finnország

Utolsó frissítés: 15-03-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Tartási igények - Finnország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

1. Mit takar a finn törvény szerint a „létfenntartási hozzájárulás” (tartásdíj) és az „eltartási kötelezettség” kifejezés? Ki köteles létfenntartási hozzájárulást fizetni más személy létfenntartásához, és milyen esetekben?

A gyermeknek joga van rá, hogy a szülei eltartsák. Ha a szülő nem törődik a gyerek eltartásával, vagy ha a gyermek nem lakik tartósan a szülőjével, a szülőt kötelezni lehet arra, hogy gyermekének létfenntartási hozzájárulást fizessen.

A szülőknek nincs joguk rá, hogy a gyermekeik eltartsák őket.

A házasság során mindkét házastárs köteles képességei szerint részt vállalni a család közös háztartásában és a házastársak létfenntartásában. A házasság megszűnése után az elvált házastárs köteles volt házastársának létfenntartási hozzájárulást fizetni, ha a házastársak ilyen tartalmú megállapodást kötöttek, és a község szociális szerve ezt igazolta. A váláskor a bíróság kötelezheti az egyek felet, hogy létfenntartási hozzájárulást fizessen az erre rászoruló félnek.

Ha a házastárs elhanyagolja eltartási kötelezettségét, vagy a házastársak külön laknak, az egyik fél kötelezhető arra, hogy létfenntartási hozzájárulást fizessen a másik félnek.

Ami a házastársakra vonatkozik, a nyilvántartott párok tagjainak esetében is érvényes.

Egyéb, személyek közti kapcsolatok tekintetében nem áll fenn eltartási kötelezettség.

2. A gyermek hány éves koráig részesülhet létfenntartási hozzájárulásban?

A gyermek joga arra, hogy a szülei eltartsák, megszűnik, amint eléri a 18 éves kort. A szülők felelnek a gyermek oktatásából eredő költségek fedezéséért azután is, ha a gyermek betöltötte a 18 évet, ha a bíróság ezt méltányosnak találja.

Lap tetejeLap teteje

3. Mely esetekben alkalmazható a finn törvény?

3.1 A gyermeknek kifizetett létfenntartási hozzájárulás

Azt a törvényt, amelyet gyermeknek kifizetett létfenntartási hozzájárulás tárgyában alkalmaznak, aszerint határozzák meg, hogy a gyermek házasságban született-e, vagy azon kívül. Ha házasságban született, a gyermek állampolgársága szerinti ország törvényét alkalmazzák. Ha a gyermek házasságon kívül született, a finn törvényt alkalmazzák.

3.2 A házastársnak kifizetett létfenntartási hozzájárulás

A házastársnak kifizetendő létfenntartási hozzájárulás ügyében annak az országnak a törvényét alkalmazzák, amelyikben a létfenntartási hozzájárulásra jogosult házastárs lakhelye van. Anélkül, hogy az alkalmazott törvényben megállapítottakat ez érintené, a létfenntartási hozzájárulás összegének megállapításánál mindig tekintetbe kell venni az eltartott személy eltartási szükségleteit, valamint az eltartási kötelezettséggel terhelt személy fizetőképességét.

4. Milyen törvényt alkalmaznak a finn bíróságok, ha a finn törvény nem alkalmazható?

4.1 A gyermeknek kifizetett létfenntartási hozzájárulás

Lásd a 3.1 pontban szereplő választ. Ha az ügyben idegen ország törvényeit kell alkalmazni, de annak az országnak a jogrendje szerint más ország törvényét kell alkalmazni, az utoljára feltüntetett ország törvényeit kell alkalmazni. Ha az idegen ország törvényének tartalma alapján nem lehetséges a megoldás, a finn törvényt kell alkalmazni.

Lap tetejeLap teteje

4.2. A házastársnak kifizetett létfenntartási hozzájárulás

Lásd a 3.2. pontban szereplő választ. Az eltartás jogát érintő ügyben annak az országnak a törvényeit alkalmazzák, amelyben az eltartásra jogosult személy lakhelye van. Ha az ügyben idegen ország törvényeit alkalmazzák, nem alkalmazzák az illetékes törvény nemzetközi magánjogba tartozó rendelkezéseit.

Ha a létfenntartási hozzájárulást kérelmező személy, valamint a fizetésre kötelezett személy is Finnországban tartózkodik:

5. A kérelmezőnek meghatározott szervezethez, (központi vagy helyi) szervhez vagy bírósághoz kell fordulnia, hogy elnyerje a létfenntartási hozzájárulást?

Ha az eltartásra jogosult személy és az eltartási kötelezettséggel terhelt személy Finnországban laknak, a község szociális szervéhez fordulhatnak, amely a létfenntartási hozzájárulásról szóló szerződés megírásával nyújthat segítséget.

Ha olyan eltartásról van szó, amely vitatott, az eltartásra jogosult személy vagy az eltartási kötelezettséggel terhelt személy jogosult arra, hogy a létfenntartási hozzájárulás ügyét a helyi járásbíróság elé terjessze.

5.A. Milyen módon lehet ettől a szervezettől vagy szervtől (központi vagy helyi) elnyerni a létfenntartási hozzájárulást, és milyen módon végződik az eljárás?

5.A.1. A gyermek részére kifizetett létfenntartási hozzájárulás

Ha a gyermek szülei írásos szerződést akarnak kötni a gyermeknek kifizetendő létfenntartási hozzájárulásról, és kérik a község szociális szervének jóváhagyását, az igazságügyi minisztérium által jóváhagyott formanyomtatványon kell megírniuk a szerződést. A formanyomtatványok beszerezhetők a község szociális szervénél. Ez a szerv kérésre segít a szülőknek a szerződés megírásában és a nyomtatvány kitöltésében.

Lap tetejeLap teteje

A bíróság a beadott kereset alapján megtárgyalja a létfenntartási hozzájárulás ügyét (lásd „Ügy előterjesztése bírósági tárgyalás céljából – Finnország”).

5.A.2. Házastársnak kifizetett létfenntartási hozzájárulás

A házastársak formálisan szabad írásos szerződést köthetnek a létfenntartási hozzájárulásról, és kérhetik annak jóváhagyását a község szociális szervétől. Ez a szerv kérésre segít a házastársaknak az ilyen szerződés megfogalmazásában.

A bíróság a beadott kereset alapján megtárgyalja a létfenntartási hozzájárulás ügyét (lásd Ügy előterjesztése bírósági tárgyalás céljából – Finnország”).

6. Lehetséges létfenntartási hozzájárulást kérni rokon, közeli hozzátartozó vagy kiskorú gyermek helyett?

6.1. A gyermeknek kifizetett létfenntartási hozzájárulás

A létfenntartási hozzájárulás ügyében a gyermeket eltartója vagy más törvényes képviselő képviseli. Az eltartó meghatalmazhat más személyt, hogy képviselje a gyermeket a létfenntartási hozzájárulás ügyében.

6.2. Házastársnak kifizetett létfenntartási hozzájárulás

A házastárs meghatalmazhat más személyt, hogy meghatalmazottként képviselje a meghatalmazót a létfenntartási hozzájárulás ügyében.

Lap tetejeLap teteje

7. Ha a kérelmező bíróság elé akarja terjeszteni az ügyet, honnan tudja meg, melyik bíróság illetékes?

7.1. A gyermeknek kifizetett létfenntartási hozzájárulás ügyében illetékes bíróság

A létfenntartási hozzájárulás ügyében illetékes bíróságot a gyermek eltartásáról szóló törvény 14. paragrafusa határozza meg. A létfenntartási hozzájárulást illető keresetet azon a bíróságon kell benyújtani, amelynek körzetében található a gyermek eltartójának vagy törvényes képviselőjének lakhelye. Ha a gyermek eltartója vagy törvényes képviselője nem rendelkezik finnországi lakhellyel, a keresetet azon a bíróságon kell benyújtani, amelynek területén volt a gyermek eltartójának vagy törvényes képviselőjének utolsó lakhelye. Ha a fent említett paragrafus szerint nem létezik illetékes bíróság, az egyes nemzetközi jellegű családjogi kapcsolatokról szóló törvény 23. paragrafusának 2. bekezdését kell alkalmazni, amely szerint ilyen esetben az ügyet annak a helynek a bírósága tárgyalja, ahol a gyermek tartósan tartózkodik, vagy, ha a gyermek nem tartózkodik tartósan Finnországban, a járásbíróság Helsinkiben.

Ha a létfenntartási hozzájárulás igénylését a gyermekgondozást vagy az apaság megállapítását érintő keresethez kapcsolódva nyújtják be, a létfenntartási hozzájárulást érintő keresetet ugyanazon bíróság előtt lehet megtárgyalni, ahol a fentebb említett ügyet is tárgyalni fogják.

7.2. A házastársnak kifizetett létfenntartási hozzájárulás ügyében illetékes bíróság

A létfenntartási hozzájárulás ügyének bírósági illetékességét a Bírósági rendtartás 10. fejezet 10. paragrafus 3. bekezdése rögzíti. Eszerint azt a keresetet, amely a másik házastárs létfenntartási hozzájárulás fizetésének kötelezettségét célozza meg, azon a helyen kell bíróság elé terjeszteni, ahol a két házastárs közül az egyik lakhelye van.

Lap tetejeLap teteje

8. A kérelmezőnek más személy közvetítésével kell eljárnia (ügyvéd, meghatározott szervezet vagy szerv – központi vagy helyi), hogy bíróság elé terjeszthesse az ügyet? Ha nem, milyen lépéseket kell tennie?

A kérelmezőnek joga van rá, hogy az ügyet közvetítő személy nélkül bíróság elé terjessze (lásd „Ügy előterjesztése bírósági tárgyalás céljából - Finnország”).

9. A bírósági eljárás illetékköteles? Ha igen, mennyibe kerül? Ha a kérelmező nem rendelkezik elegendő pénzeszközzel, kaphat jogsegélyt az eljárás költségeinek fedezésére?

A bírósági eljárás illetékköteles. A bíróság illetéket ró ki, amelynek összege (70 – 200 euró) a bíróság fokozatától és az ügy megtárgyalásának terjedelmétől függ. (járásbírósági illetékek English - suomi - svenska).

A kérelmező jogsegélyre vonatkozó jogát a jogsegélyről szóló törvény szabályozza (lásd „Jogsegély - Finnország”). A külföldön lakó kérelmező a reciprocitásról szóló külön szerződés alapján is kaphat jogsegélyt a létfenntartási hozzájárulás ügyében. Finnország ilyen szerződést kötött az Egyesült Államok és Kanada néhány szövetségi államával.

Lap tetejeLap teteje

10. Milyen jellegű a létfenntartási hozzájárulás, amelyet a bíróság elismerhet? Ha olyan létfenntartási hozzájárulásról van szó, amelyet meghatározott időszak alatt kell kifizetni, hogyan számítják ki? Lehetséges a bíróság határozatának felülvizsgálata olyan esetben, ha megváltoznak a létfenntartás költségei vagy a család körülményei?

10.1. A gyermeknek kifizetett létfenntartási hozzájárulás

A gyermeknek kifizetett létfenntartási hozzájárulást a gyermek ellátásáról szóló törvény rögzíti.

Alapszabály, hogy a létfenntartási hozzájárulást havonta előre kell fizetni, amennyiben nem történt más megállapodás vagy nincs más előírás. A létfenntartási hozzájárulás kifizetését kivételesen jóvá lehet hagyni egyszeri kifizetés alakjában is. A létfenntartási hozzájárulás kifizetése jóváhagyható ingó vagy ingatlan vagyon formájában is.

A gyermeknek kifizetett létfenntartási hozzájárulás összegét Finnországban nem szabályozza táblázat. A létfenntartási hozzájárulás összegének kérdését egyénileg oldják meg. A törvény 1. paragrafusa szerint a gyermeknek joga van a kielégítő ellátásra. A kielégítő ellátás magában foglalja a gyermek fejlettségi szintjének megfelelő anyagi és szellemi szükségletek kielégítését, a gondoskodást és oktatást, amelyre a gyermeknek szüksége van, valamint az ezekből eredő költségeket. A törvény 2. paragrafusa szerint a szülők képességeik szerint felelnek a gyermek eltartásáért. A gyermek eltartásában való szülői részesedés képességének elbírálásánál figyelembe veszik a szülők életkorát, munkaképességét és a kereső tevékenységben való részvételük lehetőségeit, eszközeik terjedelmét és a törvényből eredő további eltartási kötelezettségeiket. A szülők eltartási kötelezettsége terjedelmének elbírálásánál figyelembe veszik a gyermek képességét és lehetőségeit arra, hogy maga feleljen a saját eltartásáért, és azokat a körülményeket, amelyekből a szülők számára nem következnek költségek a gyermek eltartására nézve, vagy ezek a költségek elhanyagolhatók.

Lap tetejeLap teteje

A létfenntartási költségek növekedése miatt a kifizetett létfenntartási hozzájárulás előre megállapított időpontokban automatikusan emelkedik. Az automatikus emelkedést részletesebben írja elő az egyes létfenntartási hozzájárulásoknak a létfenntartási költségektől való függéséről szóló törvény.

A létfenntartási hozzájárulás megállapított összegét és a kifizetés módját megegyezéssel vagy határozattal lehet megváltoztatni, ha a létfenntartási hozzájárulás megítélésénél figyelembe vett körülményekben olyan lényeges változások történtek, hogy a gyermek és a létfenntartási hozzájárulást fizető szülő körülményeinek figyelmbevételével méltányosnak kell tekinteni a létfenntartási hozzájárulás megváltozását. A létfenntartási hozzájárulásról szóló szerződést akkor lehet megváltoztatni, ha a változást méltányosnak ítélik meg.

10.2. Házastársnak kifizetett létfenntartási hozzájárulás

A házastársnak kifizetett létfenntartási hozzájárulást a házasságról szóló tövén állapítja meg. A finn joggyakorlatban ritka, hogy a házastársat kötelezik létfenntartási hozzájárulás fizetésére a másik fél részére. A fő szabály az, hogy a válás után a volt házastársak saját magukat tartják el.

A létfenntartási hozzájárulás pénzbeli kifizetését meghatározott időre lehet jóváhagyni, vagy úgy, hogy a létfenntartási kötelezettség fizetése befejeződik a szerződésben / határozatban / ítéletben előírt idő lejárta után. A létfenntartási hozzájárulás kifizetését azonban egyszeri alkalomra is jóvá lehet hagyni, ha erre a létfenntartási kötelezettséggel terhelt személy vagyoni körülményei okot adnak. A létfenntartási hozzájárulás kifizetése jóváhagyható ingó vagy ingatlan vagyon formájában is.

Lap tetejeLap teteje

A létfenntartási költségek növekedése miatt a kifizetett létfenntartási hozzájárulás összege meghatározott időszakonként automatikusan emelkedik. Az automatikus emelkedést részletesebben tárgyalja az egyes létfenntartási hozzájárulások létfenntartási költségektől való függéséről szóló törvény.

A bíróság által kiadott határozatot vagy döntést, illetve a házastársak által kötött szerződést meg lehet változtatni, ha ezt a változást a megváltozott körülmények indokolttá teszik. Azt a határozatot, döntést vagy szerződést azonban, amelyben a létfenntartási hozzájárulás egyszeri kifizetését hagyták jóvá, nem lehet azután megváltoztatni, ha a létfenntartási hozzájárulást már kifizették. A házastársak közti, a létfenntartási hozzájárulásról szóló szerződést meg lehet változtatni, ha a szerződés nem méltányos. A létfenntartási hozzájárulás fizetésének kötelezettsége, amelynek meghatározott időszakra volt jóváhagyva, a törvény által megszűnik, ha a létfenntartási hozzájárulás elfogadására jogosult személy új házasságot köt.

11. Hogyan és kinek fizetik ki a hozzájárulást?

11.1. A gyermeknek kifizetett létfenntartási hozzájárulás

A gyermeknek kifizetett létfenntartási hozzájárulást a gyermek eltartójának fizetik ki (az eltartó által megadott bankszámlára).

11.2. A házastársnak kifizetett létfenntartási hozzájárulás

A házastársnak kifizetett létfenntartási hozzájárulást ennek a házastársnak fizetik ki (az általa megadott bankszámlára).

Lap tetejeLap teteje

12. Ha az eltartási kötelezettséggel terhelt személy nem fizet önként, milyen kényszerítő eszközök alkalmazhatók?

12.1. A gyermeknek kifizetett létfenntartási hozzájárulás

Ha az eltartási kötelezettséggel terhelt személy nem fizet önként, a gyermek eltartójának a létfenntartási hozzájárulásra vonatkozó igényével a község szociális szervéhez kell fordulnia. Ennek a szervnek joga van intézkedéseket tenni a létfenntartási hozzájárulás kényszerbehajtására. Ha a létfenntartási hozzájárulás fizetésére kötelezett személy nem fizeti ki a létfenntartási hozzájárulás esedékes és ki nem fizetett részleteit a szerv által előírt méltányos határidő leteltéig, a szervnek haladék nélkül intézkednie kell a létfenntartási hozzájárulás végrehajtással történő behajtására.

12.2. A házastársnak kifizetett létfenntartási hozzájárulás

Ha a létfenntartási hozzájárulás fizetésére kötelezett házastárs elhanyagolja a község szociális szerve által jóváhagyott szerződéssel vagy a bíróság határozatával/döntésével összhangban levő létfenntartási hozzájárulás fizetését, a létfenntartási hozzájárulásra jogosult személy kérheti a végrehajtót, hogy teljesítse a szerződést vagy a határozatot/döntést úgy, ahogy ez a végrehajtásról szóló törvényben szerepel.

13. Létezik olyan szervezet vagy (központi vagy helyi) szerv, amely segíthet a létfenntartási hozzájárulás kifizetésénél?

13.1. A gyermeknek kifizetett létfenntartási hozzájárulás

Ha a létfenntartási hozzájárulás fizetésére kötelezett személy nem fizeti a jóváhagyott létfenntartási hozzájárulást, a létfenntartási hozzájárulásra jogosult személynek a létfenntartási hozzájárulás behajtásánál a község szociális szerve nyújt segítséget. A szociális szerv a végrehajtóval együttműködve gondoskodik a létfenntartási hozzájárulás behajtásáról.

Lap tetejeLap teteje

13.2. A házastársnak kifizetett létfenntartási hozzájárulás

A létfenntartási hozzájárulásra jogosult házastársnak meg kell kérnie a végrehajtót az esedékes és nem kifizetett létfenntartási hozzájárulások behajtására. A végrehajtó segít a kérvény megfogalmazásában.

14. Kifizetheti ez a szervezet vagy ez a központi, illetve helyi szerv a létfenntartási hozzájárulást teljes egészében vagy részben a létfenntartási hozzájárulás fizetésére kötelezett személy helyett?

14.1. A gyermeknek kifizetett létfenntartási hozzájárulás

Ha a létfenntartási hozzájárulás fizetésére kötelezett személy nem fizeti a jóváhagyott létfenntartási hozzájárulást, a község szociális szerve létfenntartási juttatást fizethet a gyermeknek. A létfenntartási juttatás összege gyermekenként 118,15 euró/hónap (1094/2001 sz. rendelet). A létfenntartási juttatást kérvény alapján ítélik meg.

14.2. A házastársnak kifizetett létfenntartási hozzájárulás

A létfenntartási hozzájárulásra jogosult házastárs csak a másik féltől kaphatja ezt a létfenntartási hozzájárulást.

Ha a kérvényező Finnországban tartózkodik, és az eltartási kötelezettséggel terhelt személy lakhelye más országban van:

15. Kaphat a kérelmező segítséget finn szervezettől vagy finn szervtől?

15.1. Gyermeknek kifizetett létfenntartási hozzájárulás

A község szociális szerve kérvény alapján létfenntartási juttatást fizethet a Finnországban lakó gyermeknek (lásd a 14.1. pontban olvasható választ). A község szociális szerve a lefenntartási hozzájárulásra jogosult személlyel együtt a külügyminisztériumhoz fordulhat, és kérheti, hogy a minisztérium tegyen intézkedéseket a létfenntartási hozzájárulás behajtására az idegen országban lakó adóstól. A külügyminisztérium ilyen esetben az idegen ország illetékes szervéhez fordul.

Lap tetejeLap teteje

15.2. A házastársnak kifizetett létfenntartási hozzájárulás

A létfenntartási hozzájárulásra jogosult házastárs csak a saját házastársától kaphat létfenntartási hozzájárulást. A létfenntartási hozzájárulásra jogosult házastárs a végrehajtóhoz fordulhat, és megállapíthatja, hogy vajon a külföldön élő házastársnak van-e Finnországban olyan vagyona, amely a végrehajtásról szól törvényben felüttetett teljesítés tárgya lehet. A létfenntartási hozzájárulásra jogosult házastárs segítséget kérhet a külügyminisztériumtól is a létfenntartási hozzájárulás idegen országból történő behajtásához.

16. Ha igen, milyen szervezettől vagy (központi vagy helyi) szervtől kérhet a kérelmező segítséget, és milyen módon fordulhat hozzájuk?

A községek szociális szerveinek elérhetőségei megtalálhatók a telefonkönyvben, vagy beszerezhetők a telefonszámok országos információs szolgálattól a 118-as számon. Miután felhívta ezt a számot, be kell jelentenie, melyik község szociális szerve iránt érdeklődik. Finnországban körülbelül 460 község van.

A külügyminisztérium telefonközpontjának telefonszáma: +358 (0)9 160 05.

A külügyminisztérium konzulárus ügyekkel foglalkozó részlegének faxszáma: +358 (0)9

160 55755

és

elektronikus postacíme: oik-32@formin.fi.

A külügyminisztérium honlapja az internetcímen English - suomi - svenska található.

Lap tetejeLap teteje

17. Milyen segítséget nyújthat a kérelmezőnek ez a szervezet vagy ez a (központi vagy helyi) szerv?

Ha a létfenntartási hozzájárulás fizetésére kötelezett személy elhanyagolja a létfenntartási hozzájárulás fizetését a gyermeknek, annak joga van a község szociális szervétől létfenntartási juttatásra (a létfenntartási juttatás összege az 1094/2001 sz. rendelet szerint gyermekenként 118,15 euró/hónap). A létfenntartási juttatást kérvény alapján ítélik meg, amelyet a gyermek eltartója, törvényes képviselője vagy az a személy nyújthat be, akinek a tényleges gondozásában van a gyermek. A kérvényt benyújthatja a gyermek is, ha betöltötte a 15 évet és külön lakik. A létfenntartási juttatás kifizetése nincs befolyással a létfenntartási hozzájárulás fizetésre kötelezett személynek a létfenntartási hozzájárulás teljes összegben való fizetési kötelezettségére. Ha a szociális szerv a létfenntartási juttatás kifizetéséről a létfenntartási hozzájárulás fizetésének elhanyagolása alapján döntött, a község szociális szervének joga van a létfenntartási hozzájárulás fizetésére kötelezett személytől behajtani az összes nem kifizetett részletet.

Ha a létfenntartási hozzájárulásra jogosult személy (gyermek vagy házastárs) és a létfenntartási hozzájárulás kifizetésére kötelezett személy más országban laknak, a külügyminisztérium segítséget nyújthat az eltartási viszony mindkét résztvevőjének és az idegen ország illetékes szerveinek. A külügyminisztérium azonban nem fizetheti ki a létfenntartási hozzájárulást az eltartási kötelezettséggel terhelt személy helyett. A külügyminisztérium a New Yorkban 1956. június 20-án megkötött szerződésben feltüntetett központi állami szervként szerepel.

Ha a kérelmező más országban tartózkodik, és az eltartási kötelezettséggel terhelt személy Finnországban tartózkodik:

18. A kérelmező fordulhat közvetlenül valamelyik finn szervezethez vagy valamelyik (központi vagy helyi) szervhez?

A más országban tartózkodó kérelmező ügye a legjobban akkor lesz elintézve, ha ez a kérelmező a saját országa illetékes központi szervéhez fordul, amely aztán megkeresi a finn külügyminisztériumot.

19. Ha igen, melyik szervezethez vagy (központi vagy helyi) szervhez lehet fordulni, és hogyan?

Lásd a 16. és 18. kérdésekre adott válaszokat.

20. Milyen segítséget nyújthat ez a szervezet vagy ez a (központi vagy helyi) szerv a kérelmezőnek?

A kérelmező (a gyermek vagy a létfenntartási hozzájárulásra jogosult házastárs) felkérheti a külügyminisztériumot, hogy gondoskodjon róla, hogy a külföldön kiadott, a létfenntartási hozzájárulást érintő döntés vagy határozat, illetve igazolt szerződés megvalósuljon a gyakorlatban Finnországban, és hogy a végrehajtás útján nyert létfenntartási hozzájárulás be legyen fizetve a létfenntartási hozzájárulásra jogosult személy által megadott bankszámlára, vagy pénzesutalvánnyal át legyen utalva ennek a személynek.

« Tartási igények - Általános információk | Finnország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 15-03-2007

 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit takar a finn törvény szerint a „létfenntartási hozzájárulás” (tartásdíj) és az „eltartási kötelezettség” kifejezés? Ki köteles létfenntartási hozzájárulást fizetni más személy létfenntartásához, és milyen esetekben? 1.
2. A gyermek hány éves koráig részesülhet létfenntartási hozzájárulásban? 2.
3. Mely esetekben alkalmazható a finn törvény? 3.
4. Milyen törvényt alkalmaznak a finn bíróságok, ha a finn törvény nem alkalmazható? 4.
Ha a létfenntartási hozzájárulást kérelmező személy, valamint a fizetésre kötelezett személy is Finnországban tartózkodik: Ha a létfenntartási hozzájárulást kérelmező személy, valamint a fizetésre kötelezett személy is Finnországban tartózkodik:
5. A kérelmezőnek meghatározott szervezethez, (központi vagy helyi) szervhez vagy bírósághoz kell fordulnia, hogy elnyerje a létfenntartási hozzájárulást? 5.
5.A. Milyen módon lehet ettől a szervezettől vagy szervtől (központi vagy helyi) elnyerni a létfenntartási hozzájárulást, és milyen módon végződik az eljárás? 5.A.
6. Lehetséges létfenntartási hozzájárulást kérni rokon, közeli hozzátartozó vagy kiskorú gyermek helyett? 6.
7. Ha a kérelmező bíróság elé akarja terjeszteni az ügyet, honnan tudja meg, melyik bíróság illetékes? 7.
8. A kérelmezőnek más személy közvetítésével kell eljárnia (ügyvéd, meghatározott szervezet vagy szerv – központi vagy helyi), hogy bíróság elé terjeszthesse az ügyet? Ha nem, milyen lépéseket kell tennie? 8.
9. A bírósági eljárás illetékköteles? Ha igen, mennyibe kerül? Ha a kérelmező nem rendelkezik elegendő pénzeszközzel, kaphat jogsegélyt az eljárás költségeinek fedezésére? 9.
10. Milyen jellegű a létfenntartási hozzájárulás, amelyet a bíróság elismerhet? Ha olyan létfenntartási hozzájárulásról van szó, amelyet meghatározott időszak alatt kell kifizetni, hogyan számítják ki? Lehetséges a bíróság határozatának felülvizsgálata olyan esetben, ha megváltoznak a létfenntartás költségei vagy a család körülményei? 10.
11. Hogyan és kinek fizetik ki a hozzájárulást? 11.
12. Ha az eltartási kötelezettséggel terhelt személy nem fizet önként, milyen kényszerítő eszközök alkalmazhatók? 12.
13. Létezik olyan szervezet vagy (központi vagy helyi) szerv, amely segíthet a létfenntartási hozzájárulás kifizetésénél? 13.
14. Kifizetheti ez a szervezet vagy ez a központi, illetve helyi szerv a létfenntartási hozzájárulást teljes egészében vagy részben a létfenntartási hozzájárulás fizetésére kötelezett személy helyett? 14.
Ha a kérvényező Finnországban tartózkodik, és az eltartási kötelezettséggel terhelt személy lakhelye más országban van: Ha a kérvényező Finnországban tartózkodik, és az eltartási kötelezettséggel terhelt személy lakhelye más országban van:
15. Kaphat a kérelmező segítséget finn szervezettől vagy finn szervtől? 15.
16. Ha igen, milyen szervezettől vagy (központi vagy helyi) szervtől kérhet a kérelmező segítséget, és milyen módon fordulhat hozzájuk? 16.
17. Milyen segítséget nyújthat a kérelmezőnek ez a szervezet vagy ez a (központi vagy helyi) szerv? 17.
18. A kérelmező fordulhat közvetlenül valamelyik finn szervezethez vagy valamelyik (központi vagy helyi) szervhez? 18.
19. Ha igen, melyik szervezethez vagy (központi vagy helyi) szervhez lehet fordulni, és hogyan? 19.
20. Milyen segítséget nyújthat ez a szervezet vagy ez a (központi vagy helyi) szerv a kérelmezőnek? 20.
 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság