Tartási igények - Közösségi jog

A frissitett változat megtekinthetö

«Nem tudom elérni, hogy másik tagállamban élő személytől tartásdíjat kaphassak.»

Ahhoz, hogy az Önnel szemben „tartásra kötelezett”, valamely más tagállamban élő személyt a tartásdíj fizetésére kötelezzék, Önnek azon állam bíróságához kell fordulnia, amelyben az ítélet végrehajtását kéri. A közösségi jog már szabályozza ezt a kérdést. E jogszabályok révén Ön az állandó lakhelye szerinti államon kívül más tagállamban is követelheti a tartásdíjat. Ezeket a jogszabályokat hamarosan tökéletesítik.

• A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet (I. brüsszeli rendelet) a tartásdíjjal kapcsolatban különleges joghatósági szabályokat állapít meg a bíróságokra vonatkozóan. Ez a rendelet 2002. március 1. óta közvetlenül alkalmazandó, ami azt jelenti, hogy bírósági eljárásban hivatkozni lehet a rendelkezéseire. E rendelkezések azonban Dániára nem vonatkoznak, mivel az ugyanezen témára vonatkozó 1968. szeptember 27-i Brüsszeli Egyezmény továbbra is érvényben van.

E rendelet értelmében a tartásdíjra jogosult választhat, hogy melyik bíróság elé viszi az ügyet: az alperes lakhelye vagy a jogosult állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam bírósága elé. A jogosult tehát kedvező helyzetben van. Másrészről viszont, ha a tartásra kötelezett kezdeményezi az eljárást, rá az általános szabály vonatkozik, azaz neki egyetlen lehetősége van: a jogosult lakhelye szerinti bíróság elé kell vinnie az ügyet.

Továbbá ha az ügy a „személy jogállásával” (például válás) kapcsolatos eljárással függ össze, az említett ügyben azon a bíróságon döntenek, amely - saját joga szerint - joghatósággal rendelkezik ezen eljárások lefolytatására, kivéve, ha joghatósága egyedül valamelyik fél állampolgárságán alapszik.

A valamely tagállamban tartásdíjra vonatkozóan hozott ítéletet más tagállamban is elismerik (a rendelet 33. cikke), és más tagállamban is végrehajtják, ha bármely érdekelt fél kérelmére ott végrehajthatónak nyilvánították (38. cikk).

Lap teteje

Összevetve a rendeletet az 1968. évi Brüsszeli Egyezménnyel, amelynek helyébe lép, a rendelet (34. cikk) úgy rendelkezik, hogy az ítélet nem ismerhető el, amennyiben az elismerés nyilvánvalóan ellentétes annak a tagállamnak a nemzetközi magánjogi szabályaival, ahol az elismerést kérik, amennyiben az eredeti bírósági ítélet személyek jogállásáról vagy jogképességéről határoz. A jövőben a külföldi ítélet elismerését kizárólag akkor tagadják meg, ha az ellentétes a közrenddel, összeegyeztethetetlen valamely korábbi ítélettel, vagy ha az eljárást megindító iratot nem kézbesítették megfelelő időben.

Végül az 57. cikk értelmében a közigazgatási hatósággal kötött vagy általa hitelesített, tartási kötelezettséggel kapcsolatos megállapodást szintén közokiratnak kell tekinteni, amely feljogosít az egyszerűsített végrehajtási eljárásra.

Bár az eljárás viszonylag egyszerű, a rendelet nem távolítja el az összes akadályt az „ítéletek szabad mozgása” elől az Európai Unión belül, hanem közbenső intézkedéseket hagy életben, amelyek még mindig túlságosan korlátozóak.

• Az Európai Tanács 1999 októberében Tamperében tartott ülésén a külföldi ítéletek végrehajtásához szükséges közbenső intézkedések további csökkentését követelte. 2000 novemberében a Tanács intézkedési programot fogadott el a határozatok kölcsönös elismerése elvének végrehajtásáról. A végső cél a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott valamennyi ítélet végrehajthatóságáról szóló nyilatkozat, mint előfeltétel eltörlése. E távlatban a tartással kapcsolatos követelések kiemelt fontosságúak.
• Ezt követően az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én elfogadta a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló 805/2004/EK rendeletet. A rendelet szövege a tartásdíj iránti követelésekre is vonatkozik, de csak akkor, ha azok nem minősülnek vitatottnak.
• A tartásdíj iránti követelések behajtásával kapcsolatos problémák teljes skálájának áttekintése céljából a Bizottság 2004 áprilisában zöld könyvet adott ki.

• 2005. december 15-én a Bizottság a hatáskörről, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a tartási kötelezettségekkel kapcsolatos együttműködésről szóló rendeletre irányuló javaslatot terjesztett a Tanács elé. 

Ez a javaslat arra törekszik, hogy megszüntesse az összes olyan akadályt, amelyek még napjainkban is gátolják a tartásdíjak behajtását az Európai Unióban. Olyan jogi környezet kialakítását teszi lehetővé, amely igazodik a tartásdíjra jogosultak jogos igényeihez, akik célja, hogy könnyen, gyorsan és - a leggyakrabban - költségmentesen kaphassanak olyan végrehajtható okiratot, amely akadálytalanul képes „mozogni” az európai jogi térségben, és amelynek konkrét eredményeként a fizetendő összegeket rendszeresen fizetik.

Lap teteje

Ez az új európai jogrend olyan fellépést tesz szükségessé, amely nem korlátozódhat a jelenlegi mechanizmusok átfésülésére; tehát a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés valamennyi vonatkozó területén ambiciózus intézkedésekre vonatkozó javaslatok születnek: nemzetközi hatáskör, alkalmazandó jog, elismerés és végrehajtás, együttműködés és az eljárások megfelelő lefolytatását gátló akadályok megszüntetése. Ezeket az átfogó válaszokat egy egységes okirat tartalmazza.

• Ennek megfelelően a rendeletre irányuló javaslat három fő célkitűzést követ:

1. A polgárok életének megkönnyítése az ahhoz szükséges formaságok csökkentésével, hogy a bírósági határozatot bármelyik tagállamban meghozzák és végrehajtsák, illetve a tartásdíjra jogosultak részére konkrét támogatás és segítség nyújtásával. Többek között említést kell tenni arról a lehetőségről, hogy az összes szükséges lépést a szokásos tartózkodási helyen végezhessék el, a szorosan vett végrehajtás szakaszát is beleértve, nevezetesen a bérből vagy a bankszámláról történő letiltás elérése érdekében, az együttműködési mechanizmusok elindítása érdekében, vagy a tartásdíjra kötelezett tartózkodási helyének meghatározását és vagyona felmérését lehetővé tevő információkhoz való hozzáférés érdekében.
2. A jogbiztonság növelése a kollíziós szabályok harmonizálása révén.
3. A behajtás hatékonyságának és állandóságának biztosítása annak lehetővé tételével, hogy a jogosult az Európai Unió egész területén végrehajtható határozatot kaphasson, amelyre azt követően egyszerű és összehangolt végrehajtási rendszer vonatkozik.

• A rendeletet az Európai Közösséget létrehozó szerződés 67. cikke (2) bekezdésében (első francia bekezdés) megállapított eljárásnak megfelelően terjesztik a Tanács elé. Ennek értelmében a Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangúlag határoz. Mivel ez a javaslat a családjogot érinti, ezért a hatályos Szerződés értelmében azt nem lehet együttdöntési eljárás keretében elfogadni.

Ez az értelmezés kínálkozik jogi szempontból, tekintettel arra, hogy rendkívül szoros a kapcsolat a tartási kötelezettségek és a családjog között. Az értelmezésnek azonban három hátránya van:

Lap teteje

• nem veszi kellően figyelembe a tartási kötelezettség fogalmának hibrid jellegét, amely az alapját tekintve családjogi, végrehajtását tekintve azonban anyagi jellegű, mint bármely követelés
• nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy a közösségi jogalkotó mostanáig mindig úgy tekintette, hogy a tartási kötelezettségek alávethetők az általános jogrendszernek (ld. az I. brüsszeli rendeletet, amely mellőzi a családjogot, viszont a tartási kötelezettségeket meghagyja az alkalmazási körében; az európai végrehajtási okiratról szóló rendelet szintén magában foglalja a tartási kötelezettségeket, és azt az együttdöntési eljárás szerint fogadták el
• nem teszi lehetővé az Európai Parlamentnek, hogy teljes mértékben betöltse a szerepét.

Ez az oka annak, hogy a Bizottság közleményben kérte fel a Tanácsot arra, hogy a Szerződés 67. cikke (2) bekezdése második francia bekezdésének megfelelően a tartási kötelezettségek tárgyában egyhangú döntés helyett az együttdöntési eljárást alkalmazza.

• Az említett intézkedésekhez a tagállamok illetékes hatóságai közti együttműködésre vonatkozó hatékony intézkedések is kapcsolódnak.

Ebben a vonatkozásban hangsúlyozzuk, hogy valamennyi tagállam csatlakozott a tartási követelések külföldön történő érvényesítéséről szóló, 1956. június 20-i New York-i ENSZ Egyezményhez . Ez az egyezmény közigazgatási együttműködési eljárásokat hoz létre a szerződő felek között.

Végezetül emlékeztetni szükséges arra, hogy egyes tagállamok a nemzetközi magánjogi Hágai Konferencia négy egyezményét is elfogadták; ezeket szintén alkalmazni kell a tartási kötelezettségre (a témáról ld. „Nemzetközi jog”).

Hivatkozási dokumentumok

• az Európai Parlament és a Tanács rendeletjavaslata a szerződéses kötelezettségekre vonatkozó jogszabályokról (Róma I.) (COM/2005/650)
• a Bizottság közleménye a Tanács számára az Európai Közösséget létrehozó szerződés 251. cikkének a tartási kötelezettségekre vonatkozóan a Szerződés 65. cikke értelmében hozott intézkedésekre történő kiterjesztésére irányuló felkérésről (COM/2005/648)
• az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 805/2004/EK rendelete a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról
• Zöld könyv a tartási kötelezettségről - Válaszok  -   (DOC File 94 KB) erre a zöld könyvre
• Intézkedési program a polgári és kereskedelmi ügyekben a határozatok kölcsönös elismerése elvének végrehajtásáról
• a Tanács 2000. december 22-i 44/2001/EK rendelete a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról
• az Európai Tanács 1999. október 15-16-i tamperei ülésén elfogadott elnökségi következtések
• az 1973. október 2-i Egyezmény  -  a tartási kötelezettségre vonatkozó határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (Nemzetközi Magánjogi Hágai Konferencia)
• az 1973. október 2-i Egyezmény  -  a tartási kötelezettségre vonatkozó jogszabályokról (Nemzetközi Magánjogi Hágai Konferencia)
• az 1968. évi Brüsszeli Egyezmény a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (egységes szerkezetbe foglalt változat)
• az 1956. június 20-i New York-i Egyezmény  a tartási követelések külföldön történő érvényesítéséről (Egyesült Nemzetek Szervezete)

« Tartási igények - Általános információk | Közösségi jog - Általános információk »

Lap teteje

Utolsó frissítés: 08-02-2007