Európai Bizottság > EIH > Tartási igények > Csehország

Utolsó frissítés: 30-08-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Tartási igények - Csehország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

1. Mit takarnak a „tartás” és „tartási kötelezettség” fogalmak a Cseh Köztársaság joga szerint?

A tartást a kötelezett fizeti a jogosultnak megélhetési költségei fedezése céljából.

A szülőknek tartási kötelezettségük van gyermekeik felé, a felmenőknek és a leszármazottaknak kölcsönös tartási kötelezettségük van egymás felé, és ugyanez vonatkozik a házastársakra is. Elvben a házastárs követelheti a megszokott életszínvonal fenntartásának biztosítását. A bíróság akkor állapít meg tartási kötelezettséget, amikor a házastársak nem ugyanabban a háztartásban élnek. Házastársak között a tartás fizetése a házastársi közösség jogintézményén alapul, melynek alapján mindkét házastársnak joga van a közös tulajdonról való rendelkezésre.

Válás esetén a magát eltartani nem képes házastárs volt házastársától tartást követelhet.

A bíróság nem ítél meg tartást abban az esetben, ha az a jó erkölcsökbe ütközne (contra bonos mores).

 

Ha egy gyermek apja nincs összeházasodva a gyermek anyjával, akkor két éven keresztül köteles megfelelő összeggel hozzájárulni az anya önfenntartásához, a terhességgel és a gyermekszüléssel kapcsolatos költségeket is beleértve.

A gyermeket gondozó személy a gyermek szülője vagy szülei által fizetendő tartásdíjra jogosult, és az elvált szülő ugyancsak jogosult a másik szülő által fizetendő gyerektartásra.

2. Hány éves korig jogosult a gyermek tartásdíjra?

A gyermek egészen addig jogosult a tartásdíjra, amíg nem képes eltartani önmagát. Ez általában 18 éves korban következik be, amikor a gyermek eléri a felnőttkort. Bekövetkezhet azonban később is – továbbtanulás esetén – vagy korábban, ha a gyereknek már állása van, vagy ha például olyan ingatlan tulajdonosa, melyből szükségleteinek kielégítésére alkalmas jövedelme származik.

Lap tetejeLap teteje

Kiskorú gyermek esetében a bíróság kérelem nélkül is elrendeli a tartásdíj fizetését. A tartásdíj összege a bírósági eljárás megindítását követő három évben határozható meg, csökkenthető vagy emelhető. Felnőtt gyermek esetében a bíróság kérelem nélkül nem állapít meg tartási kötelezettséget.

3. Mely esetekben alkalmazandó a Cseh Köztársaság joga?

A Cseh Köztársaság joga akkor alkalmazandó, ha mindkét fél állandó lakóhelye a Cseh Köztársaságban van, illetve ha hosszú távon az országban tartózkodnak. Ugyancsak a Cseh Köztársaság joga vonatkozik arra az esetre, ha a Cseh Köztársaságban élő személy külföldi személytől igényel tartást.

4. Amennyiben nem ez a jog alkalmazandó, milyen jogot alkalmaznak a Cseh Köztársaság bíróságai?

A tartási jogviszonyt annak az államnak a joga szabályozza, melynek a tartási igényt érvényesíteni kívánó személy az állampolgára. Ha külföldi állandó lakhellyel rendelkező kérelmező kívánja a tartási igényt a Cseh Köztársaság állampolgárával szemben érvényesíteni, akkor a cseh bíróságok a kérelmező állampolgársága szerinti ország jogát alkalmazzák. Ellenkező esetben, amikor a Cseh Köztársaságban élő kérelmező külföldivel szemben kíván tartási igényt érvényesíteni, a bíróságok a cseh jogot alkalmazzák.

5. A tartási kötelezettség megállapítását igénylőnek külön szervezethez, kormányzati szervhez vagy bírósághoz kell fordulnia?

A tartási kötelezettség megállapítása a bíróságok feladatkörébe tartozik.

Lap tetejeLap teteje

6. Benyújtható-e kérelem rokon, közeli hozzátartozó vagy kiskorú gyermek nevében?

A gyermeket gondozó szülőnek joga van a gyermek nevében a másik szülővel szemben tartási igénnyel fellépni. A gondnok, illetve gyám ugyanígy eljárhat a gyermek nevében.

7. Ha a tartási kötelezettség megállapítását igénylő bírósághoz kíván fordulni, honnan tudja, hogy melyik bíróság illetékes az ügyben?

A tartási igényekről első fokon a kerületi bíróság dönt. A tartási kötelezettség megállapítását igénylő fél a saját vagy a gondozásában álló személy állandó lakóhelye szerint illetékes kerületi bíróságon indíthat eljárást.

8. A tartási kötelezettség megállapítását igénylőnek közvetítőn (pl. ügyvéden, meghatározott szervezeten vagy kormányzati szerven) keresztül kell benyújtania a keresetet a bírósághoz? Ha nem, akkor milyen eljárást kell alkalmazni?

A törvény nem írja elő a keresetet benyújtónak jogi képviselő alkalmazását. Csak a bíróság előtt önállóan eljárni nem képes természetes személy nevében kell jogi képviselőnek eljárnia, aki lehet a bíróság által kijelölt gyám vagy – kiskorú esetében – az egyik szülő. A keresetet benyújtó azonban választhatja azt a megoldást is, hogy egy általa megbízott személlyel, pl. ügyvéddel képviselteti magát a bíróság előtt.

9. Kell-e a tartási kötelezettség megállapítását kérelmezőnek illetéket fizetnie a kereset benyújtásához? Ha igen, általában mekkora összeget jelent ez? Ha a keresetet benyújtó anyagi lehetőségei elégtelenek, kaphat-e jogsegélyt az eljárás költségeinek fedezéséhez?

A tartási kötelezettség megállapítását kérelmezők mentesülnek a bírósági illetékek fizetése alól. Ha a keresetet benyújtó ügyvédet kíván fogadni, akkor – eltérő megállapodás hiányában – ügyvédjét a díjtáblázatnak megfelelően kell fizetnie. Az ügyvéd díjazása azonban a megfelelő összeggel csökkenthető vagy elengedhető, ha a keresetet benyújtó szociális körülményei és tulajdonviszonyai azt indokolják.

Lap tetejeLap teteje

10. Általában milyen tartást ítél meg a bíróság? Tartásdíj megítélése esetén, hogyan állapítják meg annak összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság döntése az élet- vagy családi körülményekben bekövetkező változás esetén?

Kereset benyújtása esetén a bíróság olyan szinten állapítja meg a tartásdíjat, mely a gyermek alapvető szükségleteinek fedezését, eltartását és életszínvonalát biztosítani képes. A tartásdíj-fizetési kötelezettség megállapítása, illetve a kötelezettség módosítása vagy visszavonása esetén a bíróság általában figyelembe veszi a kedvezményezett megalapozott szükségleteit, a kötelezett képességeit, lehetőségeit és vagyonát, valamint a gyermek jogát arra, hogy a szülőkével megegyező életszínvonalon éljen. Szülő gyerektartási kötelezettségének megállapításához a bíróság figyelembe veszi, hogy melyik szülő milyen mértékben gondozza a gyermeket. Ha a szülők együtt élnek, azt is figyelembe kell venni, hogy a szülők mivel járulnak hozzá a közös otthon fenntartásához.

A körülmények megváltozása esetén a kiskorú tartására vonatkozó megállapodást és bírósági határozatot a bíróság akár kereset benyújtása nélkül is módosíthatja, egyébként csak kereset benyújtása esetén jár el. A tartásdíj csökkentése vagy megvonása esetén a már kifizetett tartásdíj visszatérítése nem igényelhető.

11. Hogyan és kinek kell a tartásdíjat fizetni?

A tartásdíjat rendszeres részletekben kell fizetni vagy közvetlenül a kedvezményezettnek, vagy a kedvezményezettről gondoskodó személynek. A gyerektartás mellett a bíróság egyes esetekben elrendelheti egy tartási célú összeg letétbe helyezését, melynek kifizetése a jövőben válik esedékessé. Emellett megteszi a megfelelő lépéseket annak biztosítására, hogy a meghatározott tartásdíj rendszeres havi részleteinek kifizetése megtörténjen.

Lap tetejeLap teteje

12. Ha a tartásra kötelezett önként nem fizet, milyen intézkedéssel lehet fizetésre kényszeríteni?

Ha a kötelezett önként nem teljesíti a bírósági határozatot, a kedvezményezett keresetben kérheti a határozat bírósági végrehajtását, mely lehet jövedelem letiltása, számla zárolása, vagyontárgy értékesítésének kikényszerítése, üzletrész értékesítése vagy ingatlant terhelő zálogjog alapítása bírósági határozattal.

13. Létezik-e a tartásdíj behajtását segítő szervezet vagy (központi vagy helyi) kormányzati szerv?

A magukat rászorulónak tekintő, nem támogatott gyermekek, akik esetében a gyermektől külön élő kötelezett nem tartja tiszteletben a bírósági határozatban megállapított tartási kötelezettséget, a meghatározott tartásdíjjal egyenértékű támogatásra jogosultak. A támogatás folyósításáról az illetékes helyi vagy városi önkormányzat dönt.

14. A kötelezett helyébe léphetnek-e ezek, és fizethetik-e helyette a tartásdíjat vagy annak részét?

Hatóság (önkormányzat) részben vagy egészen átvállalhatja harmadik személy tartási kötelezettségét. Ilyenkor joga van a teljes összeg kifizetését követelni a harmadik személytől.

Ha a keresetet benyújtó a Cseh Köztársaságban van, a tartásra kötelezett lakóhelye viszont egy másik országban van:

15. Kérhet-e segítséget a keresetet benyújtó valamilyen szervezettől vagy kormányzati szervtől a Cseh Köztársaságban?

A számos országgal kötött, a Cseh Köztársaság számára kötelező erejű kétoldalú jogsegély-megállapodások, illetve az olyan többoldalú egyezmények, melyekhez a Cseh Köztársaság is csatlakozott, lehetővé teszik a tartásról szóló végzések foganatosítását. Bizonyos országok esetében, melyek viszonylatában szerződéses megállapodások nincsenek, a tartásról szóló végzések viszonossági alapon foganatosíthatók.

Lap tetejeLap teteje

A tartási kötelezettség megállapítását kérelmező tehát a Cseh Köztársaság Külügyminisztériumához fordulhat, mely az adott megállapodás alapján közbenjár a tartásdíj fizetésének ügyében akkor, ha a kötelezett egy másik országban él. A Cseh Köztársaságban élő kérelmező emellett bármely Cseh Köztársaságban működő bíróságnál (nem csak a lakóhelye szerint illetékes bíróságnál) kérvényezheti kereset elkészítését, és a Cseh Köztársaság minden bírósága köteles az ilyen kérésnek eleget tenni. Ezután a bíróság a Cseh Köztársaság Igazságügyi Minisztériumán keresztül felveszi a kapcsolatot az illetékes külföldi igazságügyi szervvel, melyhez a keresetet benyújtja.

Gyerektartási ügyben a Gyermekek Nemzetközi Jogvédő Hivatalához (Úřad pro mezinárodně právní ochranu dětí) is lehet fordulni.

16. Ha igen, hogyan lehet felvenni a kapcsolatot ezzel a szervezettel vagy kormányzati szervvel?

A tartási kötelezettség megállapítását kérelmező a következőkhöz fordulhat:

Külügyminisztérium ceština - English
Loretánské náměstí 5
118 00 Prága 1
Tel:+420 224 18 1111,
E-mail
Gyermekek Nemzetközi Jogvédő Hivatala ceština - English
Benešova 22
602 00 Brno
tel.: +42 05/42215443-5
fax : +42 05/42212836
E-mail

17. Milyen segítséget kaphat a keresetet benyújtó ettől a szervezettől vagy kormányzati szervtől?

A tartási igények meglévő jogcím alapján érvényesíthetők, amit ebben az esetben a cseh vagy külföldi bíróság adott személynek történő tartásdíj fizetéséről szóló végzése biztosít. A keresetet benyújtónak kérelmet kell benyújtania a Gyermekek Nemzetközi Jogvédő Hivatalához (Úřad pro mezinárodně právní ochranu dětí), melyben meg kell adnia a gyermek és saját adatait, valamint a kötelezett adatait, és elő kell adnia a tartásra vonatkozó végzés végrehajtására irányuló kérelem hétterében álló alapvető tényállást. A kérelemhez csatolni kell a vonatkozó iratokat, különösen a bírósági határozatokat. A hivatal ezután megteszi az előírt intézkedést.

A Külügyminisztérium a tartási igényt beterjesztő személy kérelmét továbbítja az érintett ország illetékes hatóságai felé. A hatóságok felveszik a kapcsolatot a kötelezettel, és elintézik az ügyet.

Ha a keresetet benyújtó egy másik országban van, a tartásra kötelezett pedig a Cseh Köztársaságban:

18. A keresetet benyújtó intézhet-e kérést közvetlenül a Cseh Köztársaság valamilyen szervezetéhez vagy kormányzati szervéhez?

Ha a tartási keresetet benyújtó külföldön él, akkor a lakóhelye szerinti ország illetékes hatóságával kell felvennie a kapcsolatot, mely kapcsolatba lép a Gyermekek Nemzetközi Jogvédő Hivatalával (Úřad pro mezinárodně právní ochranu dětí) vagy a Cseh Köztársaság más illetékes szervével.

19. Ha igen, hogyan lehet felvenni a kapcsolatot ezzel a szervezettel vagy kormányzati szervvel?

Lásd a 18. kérdésre adott választ.

20. Milyen segítséget kaphat a keresetet benyújtó ettől a szervezettől vagy kormányzati szervtől?

Lásd a 18. kérdésre adott választ.

« Tartási igények - Általános információk | Csehország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 30-08-2006

 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit takarnak a „tartás” és „tartási kötelezettség” fogalmak a Cseh Köztársaság joga szerint? 1.
2. Hány éves korig jogosult a gyermek tartásdíjra? 2.
3. Mely esetekben alkalmazandó a Cseh Köztársaság joga? 3.
4. Amennyiben nem ez a jog alkalmazandó, milyen jogot alkalmaznak a Cseh Köztársaság bíróságai? 4.
5. A tartási kötelezettség megállapítását igénylőnek külön szervezethez, kormányzati szervhez vagy bírósághoz kell fordulnia? 5.
6. Benyújtható-e kérelem rokon, közeli hozzátartozó vagy kiskorú gyermek nevében? 6.
7. Ha a tartási kötelezettség megállapítását igénylő bírósághoz kíván fordulni, honnan tudja, hogy melyik bíróság illetékes az ügyben? 7.
8. A tartási kötelezettség megállapítását igénylőnek közvetítőn (pl. ügyvéden, meghatározott szervezeten vagy kormányzati szerven) keresztül kell benyújtania a keresetet a bírósághoz? Ha nem, akkor milyen eljárást kell alkalmazni? 8.
9. Kell-e a tartási kötelezettség megállapítását kérelmezőnek illetéket fizetnie a kereset benyújtásához? Ha igen, általában mekkora összeget jelent ez? Ha a keresetet benyújtó anyagi lehetőségei elégtelenek, kaphat-e jogsegélyt az eljárás költségeinek fedezéséhez? 9.
10. Általában milyen tartást ítél meg a bíróság? Tartásdíj megítélése esetén, hogyan állapítják meg annak összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság döntése az élet- vagy családi körülményekben bekövetkező változás esetén? 10.
11. Hogyan és kinek kell a tartásdíjat fizetni? 11.
12. Ha a tartásra kötelezett önként nem fizet, milyen intézkedéssel lehet fizetésre kényszeríteni? 12.
13. Létezik-e a tartásdíj behajtását segítő szervezet vagy (központi vagy helyi) kormányzati szerv? 13.
14. A kötelezett helyébe léphetnek-e ezek, és fizethetik-e helyette a tartásdíjat vagy annak részét? 14.
Ha a keresetet benyújtó a Cseh Köztársaságban van, a tartásra kötelezett lakóhelye viszont egy másik országban van: Ha a keresetet benyújtó a Cseh Köztársaságban van, a tartásra kötelezett lakóhelye viszont egy másik országban van:
15. Kérhet-e segítséget a keresetet benyújtó valamilyen szervezettől vagy kormányzati szervtől a Cseh Köztársaságban? 15.
16. Ha igen, hogyan lehet felvenni a kapcsolatot ezzel a szervezettel vagy kormányzati szervvel? 16.
17. Milyen segítséget kaphat a keresetet benyújtó ettől a szervezettől vagy kormányzati szervtől? 17.
Ha a keresetet benyújtó egy másik országban van, a tartásra kötelezett pedig a Cseh Köztársaságban: Ha a keresetet benyújtó egy másik országban van, a tartásra kötelezett pedig a Cseh Köztársaságban:
18. A keresetet benyújtó intézhet-e kérést közvetlenül a Cseh Köztársaság valamilyen szervezetéhez vagy kormányzati szervéhez? 18.
19. Ha igen, hogyan lehet felvenni a kapcsolatot ezzel a szervezettel vagy kormányzati szervvel? 19.
20. Milyen segítséget kaphat a keresetet benyújtó ettől a szervezettől vagy kormányzati szervtől? 20.
 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság