Európai Bizottság > EIH > Tartási igények > Belgium

Utolsó frissítés: 31-08-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Tartási igények - Belgium

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. A belga jog szerint mit jelentenek a «tartásdíj » és a « tartási kötelezettség » kifejezések? 1.
2. Hány éves korig részesülhet egy gyermek „tartásdíjban”? 2.
3. Milyen esetekben kell a belga jogot alkalmazni? 3.
4. Ha nem ezt a jogot kell alkalmazni, akkor melyik jogot alkalmazzák a belga bíróságok? 4.
5. A kérelmezőnek különleges szervhez, hatósághoz vagy az igazságszolgáltatáshoz kell fordulnia «tartásdíj» érdekében ? 5.
6. Lehetséges egy szülő, rokon vagy kiskorú gyermek nevében fordulni az illetékes szervhez, hatósághoz vagy az igazságszolgáltatáshoz? 6.
7. Ha a kérelmező bírósághoz való fordulást tervez, honnan tudhatja, hogy melyik az illetékes bíróság? 7.
8. A kérelmezőnek kell-e közvetítőt igénybe vennie a bírósághoz való forduláshoz (ügyvéd, szakosodott szerv, egyéb …) ? Ha nem, milyen eljárást kell kezdeményeznie ? 8.
9. Kell fizetni a bírósági eljárásért ? Ha igen, milyen összeget kell tervezni az összes költség tekintetében ? Amennyiben a kérelmező anyagi eszközei nem elegendőek, lehet-e költségmentesség címén az eljárási költségek fedezését kérni ? 9.
10. Milyen formát ölthet a bíróság határozatával megadható támogatás? Amennyiben járadékról van szó, hogyan állapítják meg azt ? Hogyan lehet azt a létfenntartás költségeihez vagy a helyzet megváltozásához való igazítása céljából felülvizsgálni? 10.
11. Hogyan és kinek folyósítják a járadékot ? 11.
12. Ha a járadékfizetésre kötelezett a járadékot nem folyósítja önkéntesen, mely eszközöket lehet felhasználni a fizetésre való kötelezéséhez ? 12.
13. Segíthet egy szerv vagy hatóság a járadék behajtásában ? 13.
14. Lehet a kötelezett helyébe lépni, és folyósítható helyette a járadék vagy annak egy része ? 14.
15. Részesülhet a kérelmező valamely belga szerv vagy hatóság támogatásában ? 15.
16. Ha igen, mi a neve és a címe e szervnek vagy hatóságnak? Hogyan lehet hozzájuk fordulni ? 16.
17. Milyen formában adhat a kérelmezőnek támogatást e szerv vagy hatóság? 17.
18. A kérelmező fordulhat közvetlenül belga szervhez vagy hivatalhoz ? 18.
19. Ha igen, mi a neve és a címe e szervnek vagy hatóságnak? Hogyan lehet hozzájuk fordulni ? 19.
20. Milyen formában adhat a kérelmezőnek támogatást e szerv vagy hatóság? 20.

 

1. A belga jog szerint mit jelentenek a «tartásdíj » és a « tartási kötelezettség » kifejezések?

A « tartási kötelezettség » olyan jogi kötelezettségként határozható meg, amely előírja egy személynek, hogy adja meg egy másik, szükséget szenvedő, és hozzá « meghatározott családi » kötelékkel kapcsolódó személy számára a létfenntartásához szükséges segítséget. A « tartásdíj » nem csak az eltartást, de az élethez szükséges minden egyebet magában foglal: élelmiszer, ruházat, lakás, orvosi ellátás, stb.

Mely személyek kötelezettek „tartási kötelezettségre” más személyek tekintetében:

A tartási kötelezettség rokoni, hozzátartozói vagy helyettesítési kötelezettségen alapul, ha az előbbi kapcsolat megszakadt. Ez fennáll bizonyos rokonok, hozzátartozók, házastársak vagy törvényesen együtt élők között. A tartási kötelezettség egy « szolidaritási » kötelezettségen alapul, amely egyes esetekben erősebb lehet.

- a szülők a gyermekeik tekintetében?

Ebben az esetben két fajta tartási kötelezettség van:

  • egy szélesebb értelemben vett tartási kötelezettség, amely szerint az apa és az anya a lehetőségeik arányában kötelesek a gyermekeik elszállásolására, eltartására, felügyeletére, nevelésére és képzésére. Ha a képzés nem fejeződött be, a kötelezettség a nagykorúság elérése után is folytatódik. Ez a kötelezettség a szülői felügyelethez kapcsolódik, de túlnyúlik a gyermek nagykorúságán vagy nagykorúsításán. Ez a kötelezettség fennáll, bármilyen forrásokkal is rendelkeznek a szülők, és a gyermek rászorultságától függetlenül. Ebben az értelemben ez szélesebb a gyermek létfenntartásánál, kiterjed a nevelésére, képzésére, stb. is [a Code civil (Polgári Törvénykönyv) 203. cikke].
  • az egyenes ági leszármazáson alapuló tartási kötelezettség a gyermek szükségleteihez és a szülő forrásaihoz kötődik (a Polgári Törvénykönyv 205., 207., és 208. cikke).
- a gyermekek a szülők tekintetében?

A szülőkre a gyermekek tekintetében érvényes tartási kötelezettség (a Polgári Törvénykönyv 205. cikke) kölcsönös. A gyermekek tartásra kötelezettek a szükséget szenvedő apjukkal és anyjukkal szemben.

Lap tetejeLap teteje

- a házastársak ?

A házastársak közötti tartási kötelezettségek alapja a segítségnyújtási és támogatási kötelezettség, valamint a Polgári Törvénykönyv által meghatározott házassági terhekhez való hozzájárulás kötelezettsége (a Polgári Törvénykönyv 213. és 221. cikke). E kötelezettségek az együttéléshez kötődnek, amelyek a házastársak esetében is kölcsönösek. Amennyiben azokat nem teljesítik, bírósági eljárás kezdeményezhető a megfelelő teljesítés érdekében, tartási kereset vagy összegek átadása formájában - lásd a 12. kérdést - (a Polgári Törvénykönyv 213., 221. és 223. cikke).

- az elvált házastárs a volt házastárs tekintetében?

Különbséget kell tenni a házasság felbontásának típusa szerint: házasság felbontása meghatározott ok miatt vagy közös megegyezéssel:

§ Házasság felbontása meghatározott ok miatt.

A meghatározott ok miatt történő (házasságtörés, túllépés, bántalmazás vagy súlyos sérelem, és több mint kétéves tényleges különélés miatt) házasság felbontásának eljárása alatt mindkét fél kérheti ideiglenes intézkedések meghozatalát, tartásdíjat, a kötelességszegésre tekintet nélkül (a Polgári perrendtartás 1280. cikke).

A házasság házasságtörés, túllépés, bántalmazás vagy súlyos sérelem miatt történő felbontása esetén az ártatlan házastárs az illetékes bíróságtól olyan járadékot kérhet, amely lehetővé teszi számára, hogy a létfenntartását hasonló színvonalon biztosítsa, mint amilyen az a közös élet alatt volt (a Polgári Törvénykönyv 301. cikke).

Lap tetejeLap teteje

A legalább kétéves különélés miatt történő válás után a kérelmező a különválás a vélelmezett felelőse. Kizárólag az alperes házastárs igényelhet tartásdíjat. Az alperes házastárs azonban megfordíthatja az őt terhelő vélelmet (Polgári Törvénykönyv 306. cikke).

§ Házasság felbontása közös megegyezéssel

A házasságot közös megegyezéssel felbontani akaró házastársaknak meg kell állapítaniuk vagy nem kell megállapítaniuk a felbontást megelőző megállapodásaikban az esetleges tartásdíj összegét, amelyet az egyik házastárs a másiknak fog fizetni az eljárás ideje alatt és azután (a Polgári perrendtartás 1288. cikke).

- Mások?

Milyen esetekben ?

A tartási kötelezettség fennáll egyenes ági rokonok között felmenők és leszármazottak tekintetében is (szülők/gyermekek, gyermekek/szülők, unokák/nagyszülők kölcsönösen - a Polgári Törvénykönyv 205. és 207. cikke).

Hozzátartozók között két eset lehetséges:

  • a túlélő házastársnak bizonyos korlátok között kötelezettsége van az elhunyt házastársának azon gyermekeivel szemben, akiknek nem ő az apjuk vagy az anyjuk [a Polgári Törvénykönyv 203. cikkének (2) bekezdése].
  • A vők és a menyek kötelezettek az apósukkal és az anyósukkal szemben, és fordítva. Ez a kötelezettség megszakad, ha az após vagy az anyós újra megházasodik, ha a házastárs (aki a köteléket biztosítja) és a kapcsolatból született gyermekek meghaltak (a Polgári Törvénykönyv 206. cikke).

Az elhunyt házastárs örökségéből bizonyos körülmények között tartásdíj jár a túlélőnek vagy az elhunyt felmenőinek (a Polgári Törvénykönyv 205a. cikke)

Lap tetejeLap teteje

Az a gyermek, akinek nincs apai ága, az eltartására, nevelésére és képzésére tartásdíjat követelhet attól a férfitól, akivel az anyjának kapcsolata volt a fogantatás törvény szerinti időszaka alatt (a Polgári Törvénykönyv 336. cikke).

Ha a törvényesen együtt élők közötti egyetértés súlyos zavart szenved, az egyik fél a békítő bíróságtól tartásdíjat kérhet az általa meghozandó ideiglenes intézkedések keretében. Ugyanez a helyzet a törvényes együttélés megszakadásakor, az ideiglenes intézkedések keretében (a Polgári Törvénykönyv 1479. cikke).

2. Hány éves korig részesülhet egy gyermek „tartásdíjban”?

Általában a tartási kötelezettség megszűnik a gyermek nagykorúságával vagy nagykorúsításával. Azonban folytatódhat, ha a gyermek képzése még nem fejeződött be (a Polgári Törvénykönyv 203. és 336. cikke).

3. Milyen esetekben kell a belga jogot alkalmazni?

Belgium csatlakozott a gyermekekre vonatkozó tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1956. október 24-i Hágai Egyezményhez. Ez az egyezmény, amelyet csak a szerződő államok között kell alkalmazni, a gyermekekre vonatkozó tartási kötelezettségeket fő szabály szerint a tartásdíj hitelezőjének szokásos tartózkodási helye törvényének hatálya alá rendeli (1. cikk).

Azonban Belgium a saját jogát nyilváníthatja alkalmazandónak, ha a gyermek külföldi tartózkodása a kapcsolat egyetlen külföldi jellegű eleme (2. cikk). Így a belga jog vonatkozik a külföldön lakó belga gyermek által a Belgiumban lakó belga apa ellen Belgiumban indított keresetre.

Lap tetejeLap teteje

Szintén a belga jogot kell alkalmazni, ha a gyermek lakóhelyére vonatkozó jog nem teszi lehetővé számára a tartásdíjhoz való jogot (3. cikk).

Az előbb említett egyezményben meghatározott eseteken kívül a belga nemzetközi magánjog szabályait kell alkalmazni (a Polgári Törvénykönyv 3. cikkének első vagy harmadik albekezdése). Vagy a belga jogot kell alkalmazni minden olyan tartásdíjra jogosult esetében, aki Belgium területén tartózkodik, vagy az érdekeltek nemzeti joga vonatkozik a tartási kötelezettségre (a nemzetközi közrendre és a határozat meghozatalának sürgősségére is figyelemmel).

4. Ha nem ezt a jogot kell alkalmazni, akkor melyik jogot alkalmazzák a belga bíróságok?

Ha az, aki "tartásdíjat" kér és az arra kötelezett is belga területen tartózkodik:

Bizonyos esetekben - a nemzetközi magánjog szabályainak megfelelően - külföldi joghoz utalható. Más esetekben a belga jogot nyilvánítják alkalmazandónak.

5. A kérelmezőnek különleges szervhez, hatósághoz vagy az igazságszolgáltatáshoz kell fordulnia «tartásdíj» érdekében ?

A kötelezett önkéntesen gondoskodhat a jogosult szükségleteiről. Ha nem ez a helyzet, vita, nézeteltérés vagy megszüntetés esetén bírósági kereset szükséges.

6. Lehetséges egy szülő, rokon vagy kiskorú gyermek nevében fordulni az illetékes szervhez, hatósághoz vagy az igazságszolgáltatáshoz?

A tartásdíj jogosultjának keresete személyes jellegű. A kérelmet a bírósághoz a kérelmező személyesen vagy az ügyvédje útján nyújtja be (különösen a Polgári perrendtartás 1253., 1254. és 1320 cikke)

Lap tetejeLap teteje

Ha cselekvőképtelen, nevében a törvényes képviselője jár el (apa, anya, gyám, stb.).

7. Ha a kérelmező bírósághoz való fordulást tervez, honnan tudhatja, hogy melyik az illetékes bíróság?

A békítő bíróság általános hatáskörrel rendelkezik a tartásdíjak vitatásával kapcsolatos ügyekben (a Polgári perrendtartás 591. cikkének 7. pontja), de vannak kivételek.

Az anyával a fogantatás törvény szerinti időszaka alatt kapcsolatban lévő (a Polgári Törvénykönyv 336. cikke) személy ellen a gyermek által indított eljárásban az elsőfokú bíróság rendelkezik hatáskörrel (a Polgári Törvénykönyv 338. cikke).

A házasság meghatározott ok miatt történő felbontására vagy házastársi közösség megszüntetésére irányuló eljárás alatt a személyre, a tartásdíjra, valamint a házastársak és a gyermekek javaira vonatkozó ideiglenes intézkedések a gyorsított eljárásban döntő elsőfokú bíróság hatáskörébe tartoznak (a Polgári perrendtartás 1280. cikke). A házasság felbontásának eljárását megkezdő tárgyaláson a bíróság jogérvénnyel ruházhatja fel a házastársaknak a maguk és/vagy a gyermekek tartására vonatkozó, ideiglenes intézkedésekről szóló részleges vagy teljes megállapodását. Ha nincs utólagos módosítás, a gyermekek tekintetében hozott ideiglenes intézkedések a házasság felbontása után is hatályban maradnak (a Polgári Törvénykönyv 302. cikke).

A házasság felbontása utáni tartásdíj megállapítására (a Polgári Törvénykönyv 301., 306., 307. és 307a. cikke) a házasság felbontásának stádiuma szerint a békítő bíróság vagy a házasság felbontása iránti kérelem ügyében eljáró bíróság illetékes. A házasság felbontását kimondó jogerős ítélet után csak a békítő bíróság illetékes.

Lap tetejeLap teteje

A házasság közös megegyezéssel történő felbontása, illetve házastársi közösség közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a felek előzetes megállapodással rendezik a gyermekek tartásához való hozzájárulás és az egymásnak esetlegesen fizetendő tartásdíj kérdését. A békítő bíróság illetékes arra, hogy a gyermekek tartásdíjára vonatkozó módosításokról határozzon. De elfogadott, hogy a fiatalkorúak bírósága, amely elrendelhet vagy módosíthat minden, a szülői felügyeletre vonatkozó rendelkezést (a Polgári Törvénykönyv 387a. cikke), ugyanakkor a gyermekek tartásáról is határozhat.

8. A kérelmezőnek kell-e közvetítőt igénybe vennie a bírósághoz való forduláshoz (ügyvéd, szakosodott szerv, egyéb …) ? Ha nem, milyen eljárást kell kezdeményeznie ?

Lásd a 6. kérdést. A megindított eljárástól függően a kérelmet a bírósági tisztviselő által történő idézéssel vagy keresettel nyújtják be. Az ügyvédi közreműködés nem kötelező.

9. Kell fizetni a bírósági eljárásért ? Ha igen, milyen összeget kell tervezni az összes költség tekintetében ? Amennyiben a kérelmező anyagi eszközei nem elegendőek, lehet-e költségmentesség címén az eljárási költségek fedezését kérni ?

A bírósági eljárásért fizetni kell. Nem lehet megállapítani a fizetendő összes költség összegét, amely a megindított eljárástól, a bírósági költségektől és ügyvéd közreműködése esetén a védelem költségeitől függ. Az eljárás költségeinek költségmentesség címén történő fedezését illetően az általános jog szabályait kell alkalmazni (lásd „Költségmentesség - Belgium”).

Lap tetejeLap teteje

10. Milyen formát ölthet a bíróság határozatával megadható támogatás? Amennyiben járadékról van szó, hogyan állapítják meg azt ? Hogyan lehet azt a létfenntartás költségeihez vagy a helyzet megváltozásához való igazítása céljából felülvizsgálni?

- A támogatás formájáról

A támogatás formája tartásdíj. Egyes esetekben ez a tartásdíj tőkésíthető [a Polgári Törvénykönyv 301. cikkének (5) bekezdése].

- A támogatás megállapításáról és az indexálásról.

Nincs táblázat. A tartásdíjat csak az azt követelő szükségleteinek és az arra kötelezett vagyonának az arányában lehet megadni (a Polgári Törvénykönyv 208. és 209. cikke).

Az apa és az anya tartási kötelezettségét (a Polgári Törvénykönyv 203. cikke) a lehetőségeik arányában állapítják meg, és e kötelezettségnek ki kell terjednie a gyermekek lakhatására, eltartására, felügyeletére, nevelésére és képzésére (amíg a képzés be nem fejeződik). Ez a tartásdíj havi általány hozzájárulás formájában jelenik meg, a « felügyeletet ellátó » szülő számára. Az apa és az anya is eljárhat a saját nevében, hogy a másiktól a lakhatás, az eltartás, stb. költségeihez való hozzájárulást kérjen (a Polgári Törvénykönyv 203a. cikke).

A gyermek anyjával a fogantatás törvény szerinti időszaka alatt szexuális kapcsolatban lévő személy által fizetendő tartásdíj összegét a gyermek szükségletei, valamint a kötelezett lehetőségei és szociális helyzete alapján határozzák meg (a Polgári Törvénykönyv 336. cikke).

Lap tetejeLap teteje

A házasságnak meghatározott ok miatt történő felbontása után a tartásdíjnak lehetővé kell tennie a kedvezményezett számára - a jövedelmei és a lehetőségei figyelembe vételével - a létfenntartásának ahhoz hasonló körülmények között történő biztosítását, mint amelyekben a közös élet alatt volt része [a Polgári Törvénykönyv 301. cikkének (1) bekezdése]. A tartásdíjat a törvény erejénél fogva a fogyasztói árindex alapján állapítják meg [301. cikk (2) bekezdés]. Az nem haladhatja meg a kötelezett jövedelmének egyharmadát. A ténylegesen több mint kétéves különélés miatt felbontott házasság után megadott tartásdíj esetén a Polgári Törvénykönyv 307a. cikke úgy rendelkezik, hogy a tartásdíj meghaladhatja a kötelezett jövedelmének egyharmadát (kontra a Válaszottbíróság által hozott 48/2000. és 163/2001. sz. ítélet). A házasság közös megegyezéssel történő felbontása esetében a házastársak határozzák meg az egyikük által a másiknak fizetendő tartásdíjat, és annak a létfenntartás költségeihez való igazítását (a Polgári perrendtartás 1288. cikkének (4) bekezdése).

Ahogyan az az 1. pontban szerepel, a házastársak közötti tartási kötelezettségek alapja a segítségnyújtási és támogatási kötelezettség, valamint a Polgári Törvénykönyv által meghatározott házassági terhekhez való hozzájárulás kötelezettsége (a Polgári Törvénykönyv 213. és 221. cikke).

11. Hogyan és kinek folyósítják a járadékot ?

A tartásdíjat a tartásra jogosultnak vagy az ő képviselőjének kell folyósítani. A tartásdíj havi járadék. Egyes esetekben tőkésíthető is.

Lap tetejeLap teteje

12. Ha a járadékfizetésre kötelezett a járadékot nem folyósítja önkéntesen, mely eszközöket lehet felhasználni a fizetésre való kötelezéséhez ?

A végrehajtható közokirattal rendelkező jogosult kezdeményezheti a követelése kényszervégrehajtását. Bizonyos feltételek mellett a tartásdíjat megállapító határozatot végre nem hajtó tartásra kötelezett ingó vagy ingatlan javaira vezetett lefoglalás is kezdeményezhető (a Polgári perrendtartás 1494. cikke). Harmadik személy, például a kötelezett munkáltatója, terhére történő bírósági végrehajtás is elrendelhető (a Polgári perrendtartás 1539. cikke). Végül, bizonyos feltételek mellett a végrehajtható közokirattal még nem rendelkező, tartásdíjra jogosult kezdeményezheti az ingóságok bírósági lefoglalását úgy, hogy az biztosítsa a tartásdíj jövőbeni behajtásához való jogait (a Polgári perrendtartás 1413. cikke).

Végül, egy egyszerűsített végrehajtási mechanizmust vezettek be. Az összegek átadásáról van szó, vagyis a tartásra jogosultnak arra adott felhatalmazásról, hogy bizonyos korlátok között a kötelezett jövedelmeit vagy harmadik személyektől neki járó más összegeket közvetlenül beszedhesse. Az összegek átadását a házastársak vagy volt házastársak közötti törvényes tartási kötelezettségekre [a Polgári Törvénykönyv 220. cikkének (3) bekezdése, 221., 223., 301a. cikke és a Polgári perrendtartás 1280. és 1306. cikke], a gyermekek tekintetében fennálló eltartási, nevelési és képzési kötelezettségekre - az apa és az anya közötti, a Polgári Törvénykönyv 203a. cikkében meghatározott keresetekre is -, és a felmenők és leszármazottak közötti törvényes tartási kötelezettségekre (a Polgári Törvénykönyv 203b. cikke) kell alkalmazni.

Lap tetejeLap teteje

Végül, a Büntető Törvénykönyv tartalmaz egy, a család elhagyására vonatkozó cikket (369a. cikk), amely lehetővé teszi eljárás indítását minden olyan személy ellen, akit tartásdíj nyújtására kötelező jogerős bírósági határozattal marasztaltak el, de több mint két hónapig szándékosan nem tesz eleget a határozat rendelkezéseinek.

13. Segíthet egy szerv vagy hatóság a járadék behajtásában ?

Ha a tartásdíjra jogosultnak a 12. pontban meghatározott eszközök ellenére nem sikerül elérnie a fizetést, a hivatal létrehozása után a Tartási kötelezettségek Hivatalához (a Szövetségi Pénzügyi Állami Hivatalon belül) fordulhat. A hivatal feladata lesz a tartásdíjak egy vagy több meghatározott feltételeihez kapcsolódó előlegek megadása, és az így megadott előlegek, valamint a tartásra kötelezettet terhelő tartási követelések maradékának és hátralékának a beszedése.

Addig a tartásra jogosultnak a Szociális Támogatások Állami Központjához (francia rövidítés: CPAS) kell fordulnia, amely szerv előlegeket engedélyezhet számára egy vagy több meghatározott, a tartásdíjat kísérő feltétellel (a CPAS-ról szóló, 1976. július 8-i organikus törvény 68a. cikke). Azonban csak gyermekeknek járó járadékokról van szó, és a jogosult gyermeknek Belgiumban kell lennie.

14. Lehet a kötelezett helyébe lépni, és folyósítható helyette a járadék vagy annak egy része ?

A C.P.A.S. a kötelezett helyébe léphet, hogy helyette folyósítsa a járadékot vagy annak egy részét, szociális támogatás nyújtásával. Ezen összegeket a kötelezettől kell behajtani, amennyiben megvannak hozzá a pénzügyi eszközei.

Lap tetejeLap teteje

15. Részesülhet a kérelmező valamely belga szerv vagy hatóság támogatásában ?

Ha a kérelmező Belgiumban van, és a kötelezett egy másik országban lakik, a neki tartásdíjat megítélő bírósági határozattal rendelkező kérelmező segítséget kaphat a belga közigazgatástól :

Szövetségi Igazságügyi Közszolgálat - Jogszabályok, és alapvető szabadságok és jogok főigazgatósága :

Ez a hatóság az 1966. május 6-i törvénnyel jóváhagyott, a tartásdíjak külföldi behajtásáról szóló, 1956. június 20-i New Yorki Egyezmény English - français hatálya alá tartozik, mint Belgium küldő hatósága.

16. Ha igen, mi a neve és a címe e szervnek vagy hatóságnak? Hogyan lehet hozzájuk fordulni ?

S.P.F. Justice

Convention de New York

Boulevard de Waterloo, 115

1000 Bruxelles

Belgique.

Telefon: +32 (0)2/542.65.11

Fax: +32 (0)2/542.70.06

17. Milyen formában adhat a kérelmezőnek támogatást e szerv vagy hatóság?

Ha a kérelmező másik országban tartózkodik, és a tartási kötelezettséggel tartozó személy Belgiumban található, a New Yorki Egyezmény meghatározza, hogy a közbenső intézmény (itt a belga) a jogosult nevében meghoz minden, a tartásdíj behajtásának biztosítására szolgáló intézkedést. Először is a kötelezettet egy helyre kell korlátozni, és meg kell próbálni peren kívüli megállapodást elérni, és mindezt az igazságügyi szervek közreműködésével. Ha ezt a megállapodást nem lehet létrehozni, vagy azt nem tartják be, a közbenső intézmény a jogosult nevében - és miután számára esetlegesen költségmentességet kérelmezett - tartási eljárást kezdeményez, és végrehajtatja ezt a határozatot.

18. A kérelmező fordulhat közvetlenül belga szervhez vagy hivatalhoz ?

A nem Belgiumban lakó kérelmezőnek a saját országának a fent említett egyezmény végrehajtásával megbízott központi hatóságához kell fordulnia. Nem fordulhat közvetlenül belga szervezethez vagy hatósághoz.

19. Ha igen, mi a neve és a címe e szervnek vagy hatóságnak? Hogyan lehet hozzájuk fordulni ?

Nemleges válasz, lásd a 18. kérdést.

20. Milyen formában adhat a kérelmezőnek támogatást e szerv vagy hatóság?

Nemleges válasz, lásd a 18. kérdést.

« Tartási igények - Általános információk | Belgium - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 31-08-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság