Tartási igények - Ausztria

TARTALOMJEGYZÉK 1. Mit jelent a “tartás és a “tartás iránti igény” fogalma az osztrák jogban?  2. Hány éves koráig jogosult a gyermek tartásra?  3. Mely esetekben az osztrák az irányadó jog?  4. Mely állam jogát alkalmazzák az osztrák bíróságok, ha nem a saját jog az irányadó?  5. A tartási igény elismerése érdekében kell-e a jogosultnak valamely meghatározott szervhez, (központi vagy helyi) közigazgatási hivatalhoz vagy bírósághoz fordulnia?  5.A. Hogyan tudok ennél a szervnél, illetőleg (központi vagy helyi) közigazgatási hivatalnál tartást igényelni, és milyen eljárásban?  6. Előterjeszthető-e a kérelem rokon, közeli ismerős vagy kiskorú nevében?  7. A kérelmező, aki az ügyet bíróság elé szeretné vinni, honnan tudja, hogy melyik bíróság az illetékes?  8. Szükséges-e a bíróság előtti eljáráshoz, hogy a kérelmezőnek legyen képviselője (ügyvéd vagy más)?  9. Keletkezik-e a kérelmezőnek költsége a bírósági eljárással? Amennyiben igen, körülbelül milyen összegben? Igényelhetnek-e azok a kérelmezők költségmentességet, akik a perköltséget jövedelmi és vagyoni viszonyaik folytán nem tudják fedezni?  10. Általában milyen a bíróság által megítélt támogatás? Tartásra kötelezés esetén hogyan határozza meg a bíróság az összeget? Hogyan igazítja ezt a megélhetési költségek növekedéséhez és a megváltozott családi körülményekhez?  11. Hogyan és kinek fizetik a tartásdíjat?  12. Hogyan lehet a tartásdíjat önként nem fizető kötelezetett teljesítésre kényszeríteni?  13. Nyújtanak-e segítséget szervezetek vagy (központi vagy helyi) közigazgatási hivatalok a tartásdíj behajtásánál?  14. Fizethetik-e a tartási szolgáltatást ezek a szervezetek, illetőleg hivatalok egészben vagy részben a kötelezett helyett? Mi történik akkor, ha a kérelmező lakóhelye Ausztriában van, a kötelezetté azonban külföldön?  15. Igénybe veheti-e a kérelmező egy szervezet vagy (központi vagy helyi) közigazgatási hivatal segítségét?  16. Amennyiben igen, melyek ezek a szervezetek vagy közigazgatási hivatalok, és mi a címük?  17. Milyen módon segítenek ezek a szervezetek vagy közigazgatási hivatalok?  18. Fordulhat-e a kérelmező közvetlenül ezekhez a szervezetekhez vagy közigazgatási hivatalokhoz?  19. Amennyiben igen, melyek ezek a szervezetek vagy közigazgatási hivatalok, és mi a címük?  20. Milyen módon segítenek ezek a szervezetek vagy közigazgatási hivatalok?

 

1. Mit jelent a “tartás és a “tartás iránti igény” fogalma az osztrák jogban?

Kinek van tartás iránti igénye más személyekkel szemben:

- A gyermeknek a szülővel szemben?

A szülőknek tőlük telhető módon részt kell vállalni a gyermeknek, a szülők életkörülményeihez mért szükségleteinek fedezéséhez, figyelembe véve a gyermek adottságait, képességeit, irányultságát és fejlődési lehetőségeit. Az a szülő, aki a gyermeket az általa vezetett háztartásban gondozza, a tartást így teljesíti. A másik szülőnek a tartást pénzben kell szolgáltatnia.

- A szülőnek a gyermekkel szemben?

A gyermek, figyelembe véve saját életkörülményeit, köteles szülőjét annyiban eltartania, amennyiben a tartásra jogosult magát eltartani nem tudja, és ha a jogosult a gyermekkel szembeni tartási kötelezettségét durván nem hanyagolta el.

- Az elvált házastársaknak egymással szemben?

Az egyedül vagy túlnyomórészt vétkes házastársnak, saját életkörülményeivel arányban álló tartást kell nyújtania házastársának, amennyiben a házastárs vagyonból és kereső tevékenységéből származó - a körülményeket figyelembe véve tőle elvárható - jövedelme nem elegendő. Amennyiben a válásért mindkét házastárs felelős, de egyik sem túlnyomórészt, úgy meg lehet ítélni a tartáshoz való hozzájárulást annak a házastársnak, aki magát eltartani nem tudja, ha és amennyiben, tekintettel a másik házastárs szükségleteire, vagyoni- és kereseti viszonyaira, ez méltányos. A hozzájárulási kötelezettség időben korlátozható. A közös megegyezéssel történő válás esetén a házastársak szabadon megállapodhatnak, hogy az egyik félnek kell-e a másik részére tartást nyújtani, vagy a felek kölcsönösen lemondanak a tartás iránti igényről.

Lap teteje

- Másoknak?

A házastársak kötelesek teljesítőképességük szerint az életkörülményeikhez igazodó szükségleteik fedezéséhez együttesen hozzájárulni. Ezért a keresettel nem rendelkező házastársnak a fennálló házasság alatt is van tartás iránti igénye a keresettel rendelkező házastárssal szemben. Ha a házastársak közös háztartásban élnek, úgy a tartást alapvetően természetben kell nyújtani. A házasság felbontása után pénzben.

2. Hány éves koráig jogosult a gyermek tartásra?

A gyermek tartásra való jogosultsága megszűnik az önellátóképességgel, amely nem valamely meghatározott életkor elérésétől (különösen nem a nagykorúvá válástól) függ, hanem attól, hogy a gyermek képes megkeresni a saját maga megfelelő tartásának fedezésére szolgáló eszközöket. Az önellátóképesség megítélésénél a gyermek és szülei életkörülményei az irányadó.

3. Mely esetekben az osztrák az irányadó jog?

A tartásra az osztrák jog az irányadó, ha:

1. a 21. életévét még be nem töltött tartásra jogosult személy szokásos tartózkodási helye Ausztriában van;
2. a 21. életévét még be nem töltött személy osztrák bíróság előtt terjeszt elő tartás iránti kérelmet, osztrák állampolgársággal rendelkezik, és a tartásra kötelezett ugyancsak osztrák állampolgár és szokásos tartózkodási helye Ausztriában van;
3. a tartást igénylő házastárs osztrák állampolgár és a másik házastárs is osztrák állampolgár, vagy az volt;
4. a tartást igénylő házastárs állampolgársága mindig különbözött a másik házastárs állampolgárságától, vagy már egyik félnek sincs az eredetileg közös állampolgársága, és mindkettőjük szokásos tartózkodási helye Ausztriában van, vagy Ausztriában volt, és valamelyik fél szokásos tartózkodási helye továbbra is Ausztriában van; vagy
5. az utaló szabályok szerint más jogot nem lehet kijelölni, és a kapcsolat Ausztriával a legszorosabb (lásd válasz a 4. kérdéshez)

4. Mely állam jogát alkalmazzák az osztrák bíróságok, ha nem a saját jog az irányadó?

1. A házastársnak vagy volt házastársnak a másik házastárssal szemben fennálló tartás iránti igényét a házastársak közös személyes joga (hazai jog) alapján kell megítélni, ennek hiányában az utolsó közös személyes jog alapján, feltéve, hogy azt valamelyik házastárs megtartotta. Amennyiben a házastársaknak nincs közös személyes joga, vagy egyik fél sem tartotta meg, úgy annak az államnak a joga az irányadó, amelyben mindkét házastárs szokásos tartózkodási helye van. Ha a házastársak szokásos tartózkodási helye különböző államban van, akkor annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelyben a házastársak utolsó szokásos tartózkodási helye volt, feltéve, hogy valamelyik házastárs szokásos tartózkodási helye még mindig ebben az államban van. Ha a házastársaknak soha nem volt ugyanabban az államban szokásos tartózkodási helye, illetőleg egyik félnek sincs már ebben az államban a szokásos tartózkodási helye, úgy a tartási igényt annak az államnak a joga alapján kell megítélni, amellyel a legszorosabb kapcsolat áll fenn.
2. A 21. életévét még be nem töltött személy tartás iránti igényére annak az államnak a joga az irányadó, amelyben a szokásos tartózkodási helye van, ha ez az állam részese a gyermektartási kötelezettségről szóló, Hágában, 1956. október 24-én aláírt egyezménynek.
3. A szülőnek a gyermekkel, vagy a 21 évnél idősebb, illetőleg valamely, a fent nevezett egyezményben részes államban szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező gyermeknek a szülővel szemben fennálló tartás iránti igényére a gyermek személyes joga az irányadó.
4. Minden egyéb tartás iránti igényre annak az államnak a joga az irányadó, amellyel a legszorosabb kapcsolat áll fenn.

5. A tartási igény elismerése érdekében kell-e a jogosultnak valamely meghatározott szervhez, (központi vagy helyi) közigazgatási hivatalhoz vagy bírósághoz fordulnia?

A tartásra kötelezett és a jogosult a fizetési kötelezettségről alapvetően megállapodhat bíróságon kívül. Ha gyermektartásdíjról van szó, úgy ez a típusú megállapodás a gyermekjóléti szervezet (Jugendwohlfahrtsträger) előtt is létrejöhet. Amennyiben nem születik megállapodás, a tartásra jogosultnak az illetékes ’Bezirksgericht’-hez (helyi bíróság) kell fordulnia.

Lap teteje

5.A. Hogyan tudok ennél a szervnél, illetőleg (központi vagy helyi) közigazgatási hivatalnál tartást igényelni, és milyen eljárásban?

Kiskorú gyermekek gyermektartás megállapítása iránti kérelmet ’Bezirksgericht’ előtt, peren kívüli eljárásban terjeszthetnek elő.

Nagykorú gyermekeknek és más tartásra jogosultaknak a ’Bezirksgericht’ előtt tartás iránti keresetet kell előterjeszteniük, melyet a bíróság az általános polgárjogi eljárásban bírál el.

6. Előterjeszthető-e a kérelem rokon, közeli ismerős vagy kiskorú nevében?

A tartás iránti igényt alapvetően mindenkinek a saját nevében kell érvényesítenie. A kiskorú nevében a törvényes képviselőnek kell a megfelelő kérelmet előterjesztenie.

7. A kérelmező, aki az ügyet bíróság elé szeretné vinni, honnan tudja, hogy melyik bíróság az illetékes?

A tartás iránti igényeket – aszerint, hogy ki a tartásra jogosult és kötelezett - különböző eljárásban (peres megállapítási eljárás, nemperes eljárás) és eltérő bíróságok előtt lehet érvényesíteni. Alapvetően a következő érvényes: a tartás iránti igény elbírálására a ’Bezirksgericht’ az illetékes. Házassági jogviszonyból származó tartási igény elbírálására az a bíróság illetékes, amely a házassági jogviszonyból származó jogvitákra is illetékes. A szülő-gyermek viszonyban tartás az előtt a ’Bezirksgericht’ előtt igényelhető, melynek területén a tartásra jogosult szokásos tartózkodási helye van, ha ilyen belföldön nincs, akkor a tartózkodási hely szerinti bíróságon. Ha belföldön nincs tartózkodási helye, úgy az a bíróság illetékes, amelynek területén a törvényes képviselő szokásos tartózkodási helye van; ha ilyen belföldön nincs, akkor kiskorú estén az a bíróság, amelynek területén az egyik szülő szokásos tartózkodási helye van, egyéb gondnokolt esetén az utolsó belföldi szokásos tartózkodási helye szerinti bíróság; egyébként a ’Bezirksgericht Innere Stadt Wien’.

Lap teteje

8. Szükséges-e a bíróság előtti eljáráshoz, hogy a kérelmezőnek legyen képviselője (ügyvéd vagy más)?

A peres megállapítási eljárásban lefolytatott tartási ügyekben elsőfokon valamennyi fél személyesen eljárhat, vagy tetszőleges személlyel képviseltetheti magát; amennyiben azonban a per tárgya pénzben, illetőleg pénzbeli értékben a 4.000 eurót meghaladja, a feleket – ha nem személyesen képviselik magukat – csak ügyvéd képviselheti. Amennyiben az ügyet peren kívüli eljárásban folytatják le, a képviselet nem szükséges, de megengedhető.

9. Keletkezik-e a kérelmezőnek költsége a bírósági eljárással? Amennyiben igen, körülbelül milyen összegben? Igényelhetnek-e azok a kérelmezők költségmentességet, akik a perköltséget jövedelmi és vagyoni viszonyaik folytán nem tudják fedezni?

Mind a peres mind pedig a nemperes eljárásban szokásosan felmerülnek a bírósági illetékek. A bírósági illeték mértékét az illetéktörvény határozza meg, és lényegében az igényelt tartás értékéhez igazodik. Az illetéket kiskorú kérelmező esetén – a döntéstől függetlenül – sohasem a kiskorú kérelmező, hanem mindig a tartásra kötelezett viseli. Külön esetben az illeték előrelátható mértékét a bíróságtól kell megtudakolni. Ha a keresetet előterjesztő fél pénzügyi lehetőségei nem megfelelőek, az eljárási jogsegély általános feltétele mellett a bírósági illetékre vonatkozólag is fizetési haladékot kaphat.

10. Általában milyen a bíróság által megítélt támogatás? Tartásra kötelezés esetén hogyan határozza meg a bíróság az összeget? Hogyan igazítja ezt a megélhetési költségek növekedéséhez és a megváltozott családi körülményekhez?

Sem a házastársi tartásdíj, sem a gyermektartásdíj meghatározására nincsenek konkrét törvényi szabályok. A joggyakorlat azonban kifejlesztett százalékos arányokat, melyek mentén az ügyben döntő szervek a tartás mértékének megállapításánál eligazodhatnak. Ha a bíróság által meghatározott tartás megállapítását követően a körülményekben változás állt be, úgy újabb megállapítást lehet kérni.

Lap teteje

11. Hogyan és kinek fizetik a tartásdíjat?

A tartást alapvetően pénzben és közvetlenül a jogosultnak (illetőleg a jogosult bankszámlájára) fizetik. A gyermektartást annak a szülőnek fizetik, aki a gyermeket gondozza és neveli.

12. Hogyan lehet a tartásdíjat önként nem fizető kötelezetett teljesítésre kényszeríteni?

Amennyiben a tartási kötelezettséget bírósági ítélet, határozat vagy közokirat állapította meg, akkor a kötelezett ellen végrehajtás vezethető, ha fizetési kötelezettségét nem teljesíti.

Ha a tartásra kötelezett a fizetési kötelezettséget kiskorúval szemben nem teljesíti, úgy ennek rá nézve akár büntetőjogi következményei lehetnek.

13. Nyújtanak-e segítséget szervezetek vagy (központi vagy helyi) közigazgatási hivatalok a tartásdíj behajtásánál?

A tartás behajtása érdekében csak kiskorú gyermekek estén nyújt segítséget a tartományi gyermekjóléti szervezet (Jugendwohlfahrtsträger) a törvényes képviselőnek.

14. Fizethetik-e a tartási szolgáltatást ezek a szervezetek, illetőleg hivatalok egészben vagy részben a kötelezett helyett? Mi történik akkor, ha a kérelmező lakóhelye Ausztriában van, a kötelezetté azonban külföldön?

Bizonyos feltételek esetén a bíróság a kiskorú gyermeket megillető tartás megelőlegezését elrendelheti. A tartást ebben az esetben az állam előlegezi, a tartásra kötelezettől a tartásdíj hátralékot végrehajtás útján hajtják be.

Lap teteje

Ha a tartás megelőlegezésének feltételei fennállnak, nincs jelentősége annak, hogy a kötelezett Ausztriában vagy valamely más államban tartózkodik.

15. Igénybe veheti-e a kérelmező egy szervezet vagy (központi vagy helyi) közigazgatási hivatal segítségét?

A külföldön tartózkodó kérelmező (központi vagy helyi) hatóság segítségét csak azokban az esetekben veheti igénybe, amelyek a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában 1956. június 20-án kelt ENSZ-egyezmény hatálya alá tartoznak. A kérelmet annak az államnak az áttevő hatóságánál kell előterjeszteni, amelyben a kérelmező él. A külföldi áttevő hatóság a kérelmet valamennyi szükséges irattal együtt továbbítja az osztrák átvevő intézményhez (igazságügyi minisztérium, I 10 osztály, Bundesministerium für Justiz, Abteilung I 10). A kérelmet a következőkben a ‘Bundesministerium für Justiz’ továbbítja az illetékes bíróságnak (a tartás iránti eljárás megindítása és lefolytatása vagy döntés, illetőleg más tartás nyújtására kötelező bírósági okirat végrehajtása érdekében).

A kérelmező természetesen az illetékes bírósághoz közvetlenül is fordulhat. Ebben az esetben azonban saját magának kell minden formai követelmény meglétéről gondoskodnia. Az általános feltételek mellett költségmentesség is igényelhető (lásd Költségmentesség-Ausztria.

16. Amennyiben igen, melyek ezek a szervezetek vagy közigazgatási hivatalok, és mi a címük?

Lásd, válasz a 15. kérdéshez

17. Milyen módon segítenek ezek a szervezetek vagy közigazgatási hivatalok?

Lásd, válasz a 15. kérdéshez

18. Fordulhat-e a kérelmező közvetlenül ezekhez a szervezetekhez vagy közigazgatási hivatalokhoz?

Lásd, válasz a 15. kérdéshez

19. Amennyiben igen, melyek ezek a szervezetek vagy közigazgatási hivatalok, és mi a címük?

Lásd, válasz a 15. kérdéshez

20. Milyen módon segítenek ezek a szervezetek vagy közigazgatási hivatalok?

Lásd, válasz a 15. kérdéshez

« Tartási igények - Általános információk | Ausztria - Általános információk »

Lap teteje

Utolsó frissítés: 16-03-2006