Európai Bizottság > EIH > Jogi hivatások > Spanyolország

Utolsó frissítés: 07-12-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Jogi hivatások - Spanyolország

 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelent a „jogászi hivatás” kifejezés Spanyolországban? 1.
2. Melyek a jogászi hivatás gyakorlásának feltételei? 2.
3. Mely főbb területeken gyakorolják a jogászi hivatásokat? 3.
4. Melyek a főbb jogászi hivatások Spanyolországban? 4.
5. Léteznek más jogászi hivatások is? 5.
6. Ki látja el az igazságszolgáltatás feladatát? 6.
7. Melyek az ügyészi szervezet feladatai? 7.
8. Melyek a bírósági titkár feladatai? 8.
9. Milyen eljárás során történik a bírósági titkár kinevezése? 9.
10. Kinek a feladata a bírósági titkárok munkájának ellenőrzése és felügyelete? 10.
11. Díjköteles az igazságszolgáltatás igénybevétele? 11.
12. Melyek a közjegyző feladatai? 12.
13. Milyen eljárás során történik a közjegyző kinevezése? 13.
14. Kinek a feladata a közjegyzők munkájának ellenőrzése és felügyelete? 14.
15. Hogyan kell fizetni a közjegyzői szolgáltatásokért? 15.
16. Mi a kereskedelmi és ingatlan-nyilvántartások rendeltetése? 16.
17. Kinek a feladata a hivatalvezetők munkájának összehangolása és felügyelete? 17.
18. Hogyan kell fizetni a hivatalvezetők szolgáltatásaiért? 18.
19. Mi az ügyvédek feladata? 19.
20. Milyen eljárás során történik az ügyvéd kinevezése? 20.
21. Milyen jogszabályt fogadott el Spanyolország, amely biztosítja a szabad ügyvédi működést, és rendelkezik a képesítések kölcsönös elismeréséről? 21.
22. Kinek a feladata az ügyvédek munkájának ellenőrzése és felügyelete? 22.
23. Hogyan kell fizetni az ügyvédi szolgáltatásokért? 23.
24. Mi a bírósági ügyvédek feladata a bíróságokon? 24.
25. Milyen eljárás során történik a bírósági ügyvéd kinevezése? 25.
26. Kinek a feladata a bírósági ügyvédek munkájának összehangolása és felügyelete? 26.
27. Hogyan kell fizetni a bírósági ügyvédek szolgáltatásaiért? 27.

 

1. Mit jelent a „jogászi hivatás” kifejezés Spanyolországban?

A jogászi hivatás a jogalkotással és a jog alkalmazásával foglalkozó szakma, ezért jogi szakképzettséget igényel. A jogásznak rendelkeznie kell a jogi szaktudást igazoló képesítéssel.

2. Melyek a jogászi hivatás gyakorlásának feltételei?

Valamennyi jogásznak egyetemi képesítéssel kell rendelkeznie (általában jogi diplomával), amely a szükséges jogi szaktudást igazolja. A jogász kötelezően tagja a jogászok valamelyik szakmai szövetségének, amely az adott jogászi hivatással foglalkozó szakemberek helyes gyakorlatát biztosítja a közérdek és a tagok érdekében egyaránt.

Általánosságban véve mindegyik jogászi hivatás monopóliummal rendelkezik az általa gyakorolt tevékenységek vonatkozásában, bár néhány tevékenységgel más szakemberek is foglalkozhatnak, feltéve, hogy megfelelő képesítéssel rendelkeznek.

3. Mely főbb területeken gyakorolják a jogászi hivatásokat?

A jogi szakemberek két fő működési területe a következő: viták megelőzése és rendezése.

A viták megelőzésének területén működő főbb hivatások azok, amelyek tanácsadási, dokumentációs vagy nyilvántartási szolgáltatásokon keresztül jogbiztonságot garantálnak.

A vitarendezéssel foglalkozó főbb hivatások a peres eljárásban részt vevő szakmák. Ezek közül egyes hivatások (általában a szellemi szabadfoglalkozások) a felek számára adott iránymutatásával és a felek képviseletével foglalkoznak, míg mások – a bírói kar tagjai, akik az állami igazságszolgáltatáshoz tartoznak – vezetik a jogi eljárásokat, és döntenek a vitákban.

Lap tetejeLap teteje

4. Melyek a főbb jogászi hivatások Spanyolországban?

A következő hivatások a viták megelőzésének területén működnek:

  • ügyvédek (abogados), akik jogi tanácsot adnak.
  • közjegyzők, akik dokumentációs, tanúsítási és tanácsadó szolgáltatásokat nyújtanak.
  • ingatlan- és kereskedelmi hivatalvezetők, akik az esetlegesen harmadik feleket is érintő fontos jogi aktusokat rögzítő állami nyilvántartásokat vezetik, ellenőrzik, hogy a nyilvántartásba felvett okiratok megfelelnek a jogi előírásoknak, és tanácsot adnak a nyilvántartásba valamilyen tényt bejegyeztetni kívánó személyeknek.

A következő szakemberek dolgoznak a vitarendezés területén:

  • Ügyvédek, akik iránymutatással szolgálnak a peres felek számára, és a rendelkezésre álló különböző rendszerek útján rendezik a vitákat.
  • Bírósági ügyvédek (procuradores), akik képviselik a feleket a bíróságon.
  • Bírósági titkárok (Secretarios Judiciales), akiknek feladata a dokumentálás és a jogi eljárások gyors lebonyolítása.
  • Bírák (Jueces és Magistrados - a magistrados a felsőbb bíróságok bíráit jelenti), akik döntenek a vitákban.

5. Léteznek más jogászi hivatások is?

A fent felsorolt hivatásokon túl léteznek mások is, akiknek jogszabályi kérdésekkel kell foglalkozniuk, és ezért egy adott jogi területen szakképzettséggel (ami nem jelent szükségképpen jogi végzettséget), valamint szakmai szervezetben tagsággal kell rendelkezniük.

Lap tetejeLap teteje

Ebbe a csoportba tartoznak bizonyos diplomával rendelkező személyek, pl. a „graduados sociales” (munkajogi és szociális biztonsági tanácsadók, akik társaságok, magánszemélyek stb. számára intézik ezeket az ügyeket). Az ilyen képzettséggel és szakmai szervezeti tagsággal rendelkező személyek képviselhetik a feleket munkajogi eljárásban.

6. Ki látja el az igazságszolgáltatás feladatát?

Az igazság a néptől származik, és az uralkodó nevében a bírói hatalmat megtestesítő bírák szolgáltatják. Kizárólag bíró szolgáltathat igazságot, azaz kizárólag bíró hozhat ítéletet, és biztosíthatja annak végrehajtását. A bírák az államhatalomtól függetlenek, egyedül az alkotmánynak és a jognak vannak alárendelve.

A bírák köztisztviselők. Három kategóriájuk létezik: Jueces, Magistrados (felsőbb bírósági bírák) és Magistrados del Tribunal Supremo (a Legfelsőbb Bíróság bírái). A juez kategóriára pályázó jelölteknek igen magas színvonalú vizsgát kell tenniük, és csaknem két éves továbbképzésen kell részt venniük az Escuela Judicial de Barcelona főiskolán. A magistrado kategóriába történő előléptetés a szolgálati évek száma alapján történik, bár a pályázó vizsgát is tehet valamelyik jogi szakterületen (közigazgatás, munkajog vagy gazdasági jog). Továbbá az összes bírói helyek egynegyede a legalább tíz éves gyakorlattal rendelkező jogászok számára van fenntartva, akik egyharmadának bírósági titkárnak kell lennie. A Legfelsőbb Bíróságon létező legtöbb Magistradói helyet, amelyek betöltése a Consejo General del Poder Judicial (Általános Bírói Tanács) által eszközölt előléptetéssel történik, legalább tizenöt éves gyakorlattal (amelyből tíz év magistradói gyakorlat) rendelkező magistradók töltik be, bár a helyek egyötöde a legalább tizenöt éves gyakorlattal rendelkező, tekintélyes jogászoknak van fenntartva (ld. az Igazságszolgáltatási szervezetről szóló adatlapot).

Lap tetejeLap teteje

7. Melyek az ügyészi szervezet feladatai?

Az ügyészek (fiscales) köztisztviselők. Az ügyészi állás betöltéséhez jogi végzettség vagy doktorátus szükséges, és magas színvonalú vizsgát kell letenni. Az ügyészek a Fiscalía General del Estado-ba (Korona Ügyészség) és a felsőbb bíróságokon működő ügyészi hivatalokba tartoznak.

Az ügyészek feladatai a következők:

  1. A szükséges fellépések, fellebbezési eljárások és más intézkedések útján biztosítják az igazságügyi munka hatékony, jogszabályoknak megfelelő, határidőre történő elvégzését.
  2. Elvégzik a jogszabályok által a bírák és a bíróságok függetlenségének védelmében rájuk ruházott feladatokat.
  3. Biztosítják az alkotmányos intézmények, valamint az alapvető jogok és szabadságok tiszteletben tartását, az ezek védelme érdekében szükséges intézkedések útján.
  4. Eljárnak a bűncselekmények következtében felmerülő büntető- és polgári jogi keresetekben, és szükség esetén ellenkérelemmel élnek a mások által benyújtott ilyen keresetekkel szemben.
  5. Eljárnak büntetőeljárásban: a szükséges óvintézkedések megtételére és a tényállás megállapításához szükséges eljárások foganatosítására kérik az igazságszolgáltatási hatóságot.
  6. A jogszerűség, valamint a köz- vagy társadalmi érdek védelmében részt vesznek a személyi állapottal kapcsolatos, valamint jogilag előírt más eljárásokban.
  7. A szokásos képviseleti mechanizmusok helyreálltáig eljárnak minden jogilag előírt, a közérdeket vagy kiskorúak, fogyatékkal élő vagy hátrányos helyzetű személyek érdekeit érintő polgári eljárásban.
  8. A joghatósági és - adott esetben - hatásköri összeütközésekkel kapcsolatos kérdések felvetésével biztosítják az igazságszolgáltatás integritását és a bíróságok hatáskörét, és beavatkoznak a mások által felhozott joghatósági összeütközések ügyében.
  9. Biztosítják a köz- és társadalmi érdeket érintő bírósági ítéletek betartását.
  10. Az áldozatok számára hatékony támogatást és segítségnyújtást biztosító mechanizmusok mozgásba hozásával biztosítják az áldozatok védelmét a bírósági eljárásban.
  11. Beavatkoznak az oltalmi eljárásokban.
  12. Fellebbezést nyújtanak be az alkotmányos jogok védelme érdekében, és a jogszabály által előírt módon eljárnak az Alkotmánybíróságra felterjesztett eljárásokban a jogszerűség védelmében.
  13. A kiskorú érdekében ellátják a kiskorúak büntetőjogi felelősségével kapcsolatban a vonatkozó jogszabályok által rájuk ruházott feladatokat.
  14. Amennyiben és amilyen mértékben a jogszabály előírja, eljárnak a Számvevőszék elé terjesztett eljárásokban, és olyan ügyekben, ahol részvételüket jogszabály elrendeli, védik a közigazgatási és munkaügyi bírósági eljárások jogszerűségét.
  15. A nemzetközi jog, nemzetközi szerződések és megállapodások előírásai szerint biztosítják a nemzetközi bírósági védelmet, ha az ügyészi jelenlét szükséges.
  16. Elvégzik a nemzeti jogszabályok által rájuk ruházott egyéb feladatokat.

8. Melyek a bírósági titkár feladatai?

A bírósági titkárok (secretarios judiciales) a bírákat segítik feladataik ellátásában. Irányítják a bírósági eljárással kapcsolatos papírmunkát, vezetik a jegyzőkönyvet a bírósági eljárás valamennyi szakaszában (meghallgatások, tárgyalások stb.), és tájékoztatják a bírót a benyújtott iratokról és a különböző eljárási határidőkről. A titkár felügyeli a bírósági alkalmazottakat.

Lap tetejeLap teteje

9. Milyen eljárás során történik a bírósági titkár kinevezése?

A bírósági titkárnak jogi végzettséggel kell rendelkeznie, és magas színvonalú vizsgát kell letennie, majd továbbképzésen kell részt vennie a Centro de Estudios Judiciales főiskolán. Teljes függetlenségük biztosítása érdekében a bírósági titkárokra a bírákéval gyakorlatilag megegyező összeférhetetlenségi és tilalmi szabályok vonatkoznak.

10. Kinek a feladata a bírósági titkárok munkájának ellenőrzése és felügyelete?

A bírósági titkárok az Igazságügyi Minisztérium és a felsőbb bíróságokon működő Államtitkárságok felügyelete alá tartoznak.

11. Díjköteles az igazságszolgáltatás igénybevétele?

Ez az állami szolgáltatás ingyenes, kivéve bizonyos mértéket meghaladó árbevétellel rendelkező jogi személyek esetében, akik díjfizetésre kötelezettek.

A peres feleknek meg kell azonban fizetniük az ügyvédi díjat, az eljárásban részt vevő bírósági ügyvédek és más szakemberek díját, kivéve, ha bizonyítani tudják, hogy nem rendelkeznek a szükséges pénzügyi eszközökkel (ld. a 2001. május 28-i tanácsi határozat 15. cikkének c) pontját).

12. Melyek a közjegyző feladatai?

A közjegyzők olyan jogászok, akiknek fő feladata – közszolgáltatásként – a magánjogi ügyletekkel kapcsolatos okiratok hitelesítése. Segítséget nyújtanak az említett okiratok pontos szövegezésében, valamint azok felhatalmazásukkal és aláírásukkal történő hivatalossá tételében. A Közjegyzői Törvény olyan köztisztviselőként határozza meg a közjegyzőt, aki szerződések és más bíróságon kívüli okmányok jogszabály szerinti hitelesítésére rendelkezik felhatalmazással. A közjegyzők kettős feladatot látnak el: tanácsot adnak magánszemélyek részére az említettek céljai eléréséhez szükséges legmegfelelőbb jogi eszközökről, valamint hitelesítik a jelenlétükben aláírt, általuk készített okmányokban szereplő tényeket, jogcselekményeket, illetve ügyleteket. Ez a tanúsítás közhiteles. A magánszemélyek szabadon választhatnak közjegyzőt, a kivételes eseteket kivéve, amikor a jogszabály egy bizonyos közjegyzőt jelöl ki. A közjegyzők kinevezési területükön hitelesítenek okmányokat, kivéve, ha különleges felhatalmazással rendelkeznek. Jogi szakképzettségük és gyakorlati tapasztalatuk révén jogbiztonságot nyújtanak a magánszemélyeknek. Ez a képzettség és tapasztalat garantálja a közjegyzői okmányok pontosságát, amelyek végrehajthatóak, és perekben elsőbbséget élveznek a bizonyítékok között. A közjegyzők egyik legfontosabb feladata az ingatlan-nyilvántartásba, valamint a kereskedelmi nyilvántartásokba történő bejegyzésekhez szükséges okmányok kibocsátása. A közjegyző által hitelesíthető okmányok igen sokfélék, 12 kategóriába sorolhatók: a személyi jogállapottal kapcsolatos cselekmények; végrendeletek; házassági szerződések; szerződések általában; az örökösök nyilatkozatai és kérelmei; személyegyesítő társaságok és gazdasági vállalkozások alapítása, módosítása és megszüntetése; hitelek, valamint egyszerű, fedezettel biztosított és zálogtartozások elismerése; tartozásrendezés és –kiegyenlítés; mindenfajta meghatalmazás; váltókifogások; a törvényes örökösök nyilatkozatai; továbbá jogi okmányok általánosságban.

Lap tetejeLap teteje

A közjegyzői okiratok különösen fontosak. A közjegyző által hitelesített okmányok eredeti vagy lajstromba vett példányát a közjegyző a kibocsátás keltétől számított 25 évig őrzi. A lajstromba vett példányokat ezt követően beküldik a szintén közjegyzők által vezetett kerületi nyilvántartóba. 100 év múltán az Oktatási és Kulturális Minisztérium Tartományi Történeti Nyilvántartójába kerülnek. A közjegyzői konzuli okmányokat a madridi Általános Okmányarchívumban őrzik.

13. Milyen eljárás során történik a közjegyző kinevezése?

Az 1944. június 2-i közjegyzői rendelet értelmében a közjegyzői tisztség betöltéséhez nyílt vizsgát kell tenni. Szükséges továbbá a spanyol állampolgárság, a jogilag előírt életkor és a jogi végzettség vagy doktorátus.

14. Kinek a feladata a közjegyzők munkájának ellenőrzése és felügyelete?

A közjegyzői szakma szervezetét, a közjegyzők feladatait és az általuk magánszemélyeknek nyújtott szolgáltatásokat a közjegyzők rendszeréről szóló 1962. május 28-i egységes törvény, valamint a közjegyzői rendelet (az 1944. június 2-i rendelet) szabályozza, amelyek jóváhagyják és végrehajtják a közjegyzői szervezetet és rendszert. Léteznek további rendelkezések is, mint például a közjegyzői díjszabás megállapításáról szóló 1989. november 17-i 1426/1989 királyi rendelet. A közjegyzők az Igazságügyi Minisztérium és a Nyilvántartások és Közjegyzői Szolgáltatások Főigazgatósága közvetlen irányítása alatt állnak.

Lap tetejeLap teteje

Az említett Főigazgatóság irányítja, ellenőrzi és felügyeli a közjegyzői testületet, és megoldja a közjegyzőkről szóló jogszabályok alkalmazásával és végrehajtásával, a közjegyzők kinevezésével, a közjegyzői rendszerrel és a szakma irányításával kapcsolatban felmerülő problémákat és kérdéseket. Foglalkozik továbbá a közjegyzőkkel kapcsolatos kérdésekben emelt állami panaszokkal, és dönt ezekről.

A közjegyzők szakmai szervezetekbe (Colegios Notariales) tartoznak, amely támogatja őket feladataik ellátásában, és felügyeli tevékenységüket. E szervezetek mindegyike egy adott régióban rendelkezik jogkörrel. 16 ilyen szervezet létezik Spanyolországban, a következő székhellyel: Albacete, Palma de Mallorca, Barcelona, Bilbao, Burgos, Cáceres, La Coruña, Granada, Las Palmas de Gran Canaria, Oviedo, Pamplona, Seville, Valencia, Valladolid és Zaragoza. Minden régió kerületekre tagolódik, minden kerülethez bizonyos számú közjegyző tartozik - az adott kerületnek megfelelően.

A Colegios Notariales-t az Igazságügyi Minisztérium irányítása alatt működő Általános Tanács (Consejo General del Notariado) vezeti és koordinálja.

A spanyol közjegyzők az Unión Internacional del Notariado Latino Deutsch - English - español - français - italiano tagjai, amely az európai országokban (Franciaország, Németország, Olaszország stb.) működő valamennyi közjegyzőt egyesítő szervezet, a közép- és kelet-európai közjegyzőket is beleértve (Oroszország, Litvánia, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia). A szervezethez még nem tartozó közjegyzők belépése is folyamatban van.

Lap tetejeLap teteje

15. Hogyan kell fizetni a közjegyzői szolgáltatásokért?

Spanyolországban teljes körű közjegyző-választási szabadság van, kivéve a jogszabályban meghatározott egyes eseteket, mint például az örökösök nyilatkozatait.

A közjegyzői díjszabást – ami minden közjegyző esetében azonos – a kormány az 1989. november 17-i 1426/1989 királyi rendelettel rögzítette. Ezek a díjak kötelezőek, azaz sem a közjegyzők, sem szervezeteik nem térhetnek el azoktól, a közjegyzők pedig kötelesek szigorúan alkalmazni azokat minden szakmai tevékenységük vonatkozásában.

Az előzetes konzultáció ingyenes. A közjegyzők kötelesek ingyenesen pártatlan tanácsot adni mindenfajta eléjük kerülő magánjogi, polgári vagy gazdasági jogi ügyben, beleértve az adóügyeket is, még ha a tervezett okmányt nem is írják alá a tanácsadást követően.

Bizonyos okmányok díja csökkentett. Például a hitelek alapjai (a zálogjoggal garantált teljes kötelezettség) esetében a csökkentés 25%-os, az államra, autonóm közösségekre, tartományi vagy helyi önkormányzatokra, illetve intézményeikre, valamint hivatalosan védett lakóházakra kötelező aktusok és szerződések esetében pedig 50%-os. Más esetekben, például a meghatalmazás alapján leadott szavazatokra vonatkozóan, a közjegyzői szolgáltatások ingyenesek.

Ezeket a díjakat 16%-os ÁFA terheli (a Kanári-szigeteken 4,5% általános közvetett adó) a váltókifogások, a legtöbb hitel és egyes adásvételi szerződések (például részvényértékesítés esetében, ha az átruházó ÁFA-köteles) kivételével, amelyek díjmentesek.

Lap tetejeLap teteje

Az állam által meghatározott közjegyzői kerületi rendszer azt jelenti, hogy az ember a lakóhelye közelében mindenképpen talál közjegyzőt.

16. Mi a kereskedelmi és ingatlan-nyilvántartások rendeltetése?

A hivatalvezetői tisztség betöltéséhez jogi végzettség és vizsga szükséges.

A hivatalvezetők a következő feladatokat látják el:

besorolják az általuk vezetett nyilvántartásba bejegyzésre benyújtott dokumentumokat;

tájékoztatják a nyilvánosságot a nyilvántartásokkal kapcsolatos ügyekről (jogi aktusok vagy szerződések nyilvántartásba vétele, a nyilvántartásba vétel hatásai stb.);

nyilvános betekintést biztosítanak a nyilvántartásba vett adatokba; szükség esetén ellenőrzik a betekintést kérő személy jogos érdekét, és kellően védik a különleges adatokat.

Az ingatlan-nyilvántartások, a kereskedelmi és ingóság-nyilvántartások nyilvános jegyzéket biztosítanak dologi vagy jogi kérdésekről, ezáltal megelőzik a konfliktusokat és jogi költségeket takarítanak meg. A bejegyzések bírósági védelem alatt állnak, és az állam tartalmuk valósághűségét vélelmezi. Ez azt jelenti, hogy a bejegyzett jogoknak és tényeknek bizonyos eljárási és anyagi jogi haszna van.

Fontos aktusokat jegyeznek be az ingatlan-nyilvántartásba a városi és vidéki ingatlanokkal kapcsolatban. Az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel a hivatalvezető megadja az ingatlan tulajdonjogát.

Az üzleti életben részt vevő társaságokkal, magánszemélyekkel vagy vagyonnal (például a befektetési vagy nyugdíjalapok) kapcsolatos aktusokat a kereskedelmi nyilvántartásba jegyzik be. A hivatalvezető egyéb feladatai közé tartozik a kereskedők könyveinek hitelesítése, a kereskedő számláinak letétbe helyezése és nyilvánossá tétele, valamint bizonyos esetekben szakértők és könyvvizsgálók megbízása.

Lap tetejeLap teteje

A hajók, légi járművek, ipari gépek és más azonosítható ingóságok tulajdonjogát és terheit, valamint az általános bérleti feltételeket az ingóság-nyilvántartásban rögzíti.

Számos autonóm közösségben a hivatalvezetők bizonyos adókat vetnek ki és szednek be a nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett aktusok után (öröklési adó, bélyegilleték stb.).

17. Kinek a feladata a hivatalvezetők munkájának összehangolása és felügyelete?

Az ingatlan-nyilvántartási, kereskedelmi és ingóság-nyilvántartási hivatalvezetők köztisztviselők, akik a nyilvántartások ellenőrzéséért és irányításáért felelős Nyilvántartások és Közjegyzői Szolgáltatások Főigazgatóságán keresztül az Igazságügyi Minisztériumhoz tartoznak.

A hivatalvezetők a Spanyol Hivatalvezetői Kamara tagjai, amelyre az állam bizonyos felügyeleti feladatokat ruházott.

18. Hogyan kell fizetni a hivatalvezetők szolgáltatásaiért?

A hivatalvezetők díját az állam határozza meg, és közvetlenül a szolgáltatást kérő személy fizeti meg. A nyilvántartási szolgáltatást teljes egészében ezekből a díjakból finanszírozzák, a hivatalvezetők fizetését pedig az alkalmazottaik fizetésének folyósítását, valamint a szolgáltatás költségei és a fenntartásához szükséges beruházások kifizetését követően fennmaradó összegből fedezik.

19. Mi az ügyvédek feladata?

A bírói karról szóló egységes törvény 436. cikke és a 2001. június 22-i 658/2001 királyi rendelettel jóváhagyott Ügyvédi Törvény 8. cikke értelmében az ügyvédek (abogados) a következő feladatokat látják el:

Lap tetejeLap teteje

  1. Tanácsadás a felek részére és a felek védelmének ellátása:
    • mindenfajta jogi eljárásban (polgári, büntető, közigazgatási, munkaügyi és katonai);
    • közigazgatási szervekkel, szervezetekkel, társaságokkal és mindenfajta állami intézménnyel szemben;
    • jogi személyekkel és magánszemélyekkel szemben, ha feladataik ellátásához szükséges.
  2. Jogi tanácsadás.
  3. Az ügyfél képviselete, kivéve, ha a képviselet jogszabály alapján más hivatású személynek van fenntartva.

20. Milyen eljárás során történik az ügyvéd kinevezése?

Az abogado-jelöltség feltételei Spanyolországban a következők:

  • spanyol állampolgárság vagy más európai uniós tagállam állampolgársága vagy az Európai Gazdasági Térséget létrehozó 1992. évi megállapodás részes államának állampolgársága;
  • nagykorúság és az ügyvédi hivatás gyakorlásától való bármiféle eltiltás hiánya;
  • spanyol jogi végzettség vagy ennek megfelelő, hivatalosan elismert külföldi végzettség;
  • tagság a Colegio de Abogados-ban (Ügyvédi Kamara) abban a kerületben, ahol a kizárólagos vagy fő működési székhely található; a tevékenység Spanyolország bármely részén gyakorolható.

21. Milyen jogszabályt fogadott el Spanyolország, amely biztosítja a szabad ügyvédi működést, és rendelkezik a képesítések kölcsönös elismeréséről?

Az Ügyvédi Törvény értelmében a más országból származó ügyvédek a jelenlegi jogszabályoknak megfelelően nyújthatnak szakmai szolgáltatásokat Spanyolországban, amely jogszabályok két csoportot különböztetnek meg:

Lap tetejeLap teteje

  • Az uniós tagállamok állampolgárai és - az Európai Gazdasági Térséget létrehozó, Oportóban 1992. május 2-án aláírt, Spanyolország által 1993. november 26-án ratifikált megállapodás alapján - az EGT-államok állampolgárai. A személyek és szolgáltatások tagállamokon belüli szabad mozgása elvének megfelelően jelenleg számos különböző alternatíva létezik:
    • Határozatlan időre szóló ügyvédi működési jog a származási országban szerzett képzettséggel - három évi tényleges és rendszeres működést követően az ügyvédi karba történő felvétel lehetőségével español.
    • A származási országban szerzett képesítés elismertetése, amely a spanyol képesítéssel azonos feltételekkel biztosítja a működési jogot español.
    • Szakmai szolgáltatások alkalmi nyújtása a származási országban szerzett képzettséggel español.
    • A származási országukban működési jogot nem szerzett, de a szakmai működéshez szükséges külföldi képesítéssel rendelkező személyek kérhetik képesítésük Spanyolországban történő elismerését, majd beléphetnek az egyik spanyol ügyvédi kamarába español.
  • Nem az Európai Unió vagy az EGT tagállamainak állampolgárai:
    • A spanyol ügyvédi kamarai tagsághoz ezeknek a személyeknek először hivatalosan el kell ismertetniük képesítésüket, majd dispensa legal de nacionalidad-ért (mentesség állampolgárság címén) kell folyamodniuk.

22. Kinek a feladata az ügyvédek munkájának ellenőrzése és felügyelete?

Az ügyvédek egy szabad szakma független tagjai, akik a társadalomnak nyújtanak szolgáltatást. Nem köztisztviselők, a szabad és tisztességes verseny alapján működnek (az Ügyvédi Törvény 1. cikke).

Lap tetejeLap teteje

Az ügyvédeknek be kell tartaniuk:

  • a törvényeket és jogszabályokat;
  • a szakma etikai kódexét és magatartási szabályait.

A következő szervek felelősek annak biztosításáért, hogy az ügyvédek kifogástalanul látják el feladataikat:

  • nemzeti szinten az Általános Ügyvédi Tanács;
  • az autonóm közösségekben az adott közösség Ügyvédi Kamarai Tanácsa;
  • minden tartományban a tartományi vagy kerületi ügyvédi kamara.

23. Hogyan kell fizetni az ügyvédi szolgáltatásokért?

Az ügyvédi díjakat a nyújtott szolgáltatásokért számítják fel, és azok rögzített díj, időszakos kifizetések vagy óradíj formájában is fizethetők. A feltételes díj tilos, azaz az eljárás lezárulása előtt az ügyvéd és az ügyfél között nem köthető olyan megállapodás, amelyben az ügyfél kötelezettséget vállal arra, hogy az eljárás lezárásakor a részére szerzett juttatás bizonyos százalékát kifizeti az ügyvédnek – tekintet nélkül arra, hogy az említett juttatás pénzösszeg vagy másfajta juttatás, vagyontárgy vagy értéket képviselő más dolog.

A díj összegében az ügyfél és az ügyvéd szabadon megállapodhat, feltéve, hogy az összeg nem ütközik a szakmai etikai kódex vagy a tisztességes verseny szabályaiba. Ha az ügyvéd és az ügyfél nem tud megállapodni a díjban, kontradiktórius eljárás során az ügyet tárgyaló bíró határoz a díjról.

Eltérő megállapodás hiányában, illetve amennyiben a költségeket nem az ügyfélnek kell viselnie, a díjat az adott tartományban működő ügyvédi kamara által meghatározott minta-díjszabás alapján kell meghatározni a kamara szabályzatának, gyakorlatának és szokásjogának megfelelően (az Ügyvédi Törvény 44. cikke).

Lap tetejeLap teteje

Az az ügyfél, aki nem rendelkezik az ügyvédek és bírósági ügyvédek szolgáltatásaiért fizetendő díjhoz szükséges pénzügyi eszközökkel, ingyenes jogsegélyt kérhet (ld. a Jogsegélyről szóló adatlapot).

24. Mi a bírósági ügyvédek feladata a bíróságokon?

A bírósági ügyvédek (procuradores) ügyvédi meghatalmazás alapján a felek jogait és érdekeit képviselik a bíróságon, és biztosítják a bíróság és a felek közötti közlések hitelességét.

25. Milyen eljárás során történik a bírósági ügyvéd kinevezése?

A bírósági ügyvédi kinevezés feltétele a spanyol állampolgárság, nagykorúság, jogi végzettség és a procurador-i címmel való rendelkezés, amelyet az Igazságügyi Minisztérium ad azoknak a jelentkezőknek, akik teljesítették a követelményeket.

A procurador-i működéshez a személynek be kell jegyeztetnie magát a Colegio de Procuradores-nál, óvadékot kell letétbe helyeznie és esküt vagy ígéretet kell tennie a bíróság előtt.

26. Kinek a feladata a bírósági ügyvédek munkájának összehangolása és felügyelete?

A Colegios de Procuradores felügyeleti szerve felel annak biztosításáért, hogy a tagok megfelelően látják el feladataikat.

27. Hogyan kell fizetni a bírósági ügyvédek szolgáltatásaiért?

A bírósági ügyvédek díját az Igazságügyi Minisztérium meghatározza.

További információk

  • ÜGYÉSZI SZERVEZET English - español
  • BÍRÓSÁGI TITKÁROK español
  • ÜGYVÉDEK español
  • BÍRÓSÁGI ÜGYVÉDEK español
  • KÖZJEGYZŐK español
  • INGATLANNYILVÁNTARTÁSI HIVATALVEZETŐK English - español

« Jogi hivatások - Általános információk | Spanyolország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 07-12-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság